Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)
(4)

M T o l T ! ^ 1 D T O T ± n

¥7 — 7 I S l e t- A MELÜREGItÖL / É S ^ E E N N E

E L S Ő ^ Z A K A S a

A MELttÓL ÁLTALÁNOSAN , TíS A MELlIÁItTYÁItílL.

182. §. A m e l l ’ a 9 (Thorax).

gerinczck , két oldalt a hordák, melöl a- szegycsont helyeztetik, rajta. A hordák fölött a vállperecz fék- « szik 'keresztben. Hogy ezen csontok a melüreget ké­

szíthessék» és hqgy ez majd kitágulhasson , majd ismét öszveszorúlliasson,, az .említett csontoknak egymáshoz képpest bizonyos helyezőtök, és állásoknak kell len­

ni. A gerinczek hát felé hajolnak, és csak ott lép­

nek ismét mel fe lé , hol ők az ágyékgerhíczekhe men­

nek által, a szegycsont alól a csigolyákLúl távulabb

•esik mintsem fölül; a görbült bordák pedig kezdőtök- J nól a hátgcrincztől kevéssé hát felé fuLnak, honnaqgr^

ismét mel felé hajlanak. A z első bordátúl fogva egész a hetedikig szüntelen hosszabbodnak, aztán pedig rö­

vidbednek. A csontoknak ezen helyeztetése által a melkas lefelé lassanként tágu l, és ;a hetedik borda tá­

ján legtágabb.

A melüreg (Cavum thoracis) az említett csontok öszvéfoglaltatásábúl származik. Alól a hasüregtől a re­

keszizom által vúlasztatik meg, fölül pedig több részek által zára tik b e , i i. a vállpcrecz, a láb Lóizmok, a g'Őg- síp, a bárzsing, a f e j , és karok számára rendelt nagy

1

(5)

4 >-'» ■'* í ■VÚ.

A . á l|a J já ’nQ,sa'ii,,

/véleményeit r l^azon ideget által, m elyet részint a fej­

b ő l "effeszkedüfR le , részint a »]&Ad«*oz falnak ; az czek- tű ih álxa maradott hézagok pedig sejtszövet állal Löl—

• fe tp e t ki, Mivel pedig a, rekeszizom boltozatjának. kü- . lömböző állása van, azért a melüreg alsó lapja netfa

egyenlő. Legrövidebb az 'üreg o lt,, liol a rekesz inas középpontja mint ezen izomnak legmagosabb része emel­

kedik föl.,.hátul pedig legmélyebben éi-eszkedík le. A kardnyá jtván y, és az álbordák, közt. lévő tér halál után nem a mel- j hanem a hasú'réghöz tartozik. Kívülről- ATégre a r^eliireg .számos izmok által záratik he , íifé- lyeknek a mel mozgására nevezetes befolyások van.

v A z asszonyt m ellas a f é r j fiú i m ellűstü l igen liili'm búzil. Az as./nrixi in. ll.i > állLilánosau szűkcbli, a kardnyn jlvány is kevésbé áll ki. A liátgerinczék nnrn".á;nkho/. kíppr~l ke k ir i 'i k , í- i haránt nyiíjt- vánvok jobban hát relé dűlledm k; az asszonyi szegy­

csont roAidehb. a bordák vékonyabbak, és ez utolsók

*" jobban fölfelé! hajolnák, végre az asszonyi vállpcreczek egyenesebbek a ferjfióik pedig görbüllcbhck. ÁzérL is az asszonyi melüregnck íágsága csekélyebb.

A magzat melürege a m egléttel melüregétSl szinte lü löm bözili Mivel a magzatban a szív, és a kedesz nagy tért foglalnak c l, tehát, a melc-onl igen >

4j|iki látszik áílani; és a melüreg áh nénije mellől hát felé 'sokkal hosszúbb, mintsem a meglel,telcnél: ellenben a haránt átmérű sokkal rövidehb , mivel a tüdők nincse­

nek még kifejlődve. Úgy szinte a hordák kevésbé áll­

nak b á lr a a z é r t is a tüdők fölvételére rend el L hát­

só gödrök csak igen kévéssé mélyek, k rekesz a has­

üreg belrészeitői fölfelé kénszerítelvén, elölről rö­

vidíti meg a’ melüreg oldalrészét. Születés után a i ; melüreg tágsága változik; mivel a kedesz enyészik, és a szív lassabban n o , t,ellát a melesoul a gerinczoszlop- hoz közeledik, és ezen átmérű rövidebb lessz; ellen- '■ 'U*

(6)

ben a tüdők növése végett a haránt átmérű hosszúb-

bodik. ' . ■

183. §. A 7ii e Ih d r t y á l\ (Pleurae)

A mel fölnyitása titán közönségesen azt tapasztal­

juk, hogy a mel belső fala valamely hártyával van be­

húzva, m ely melhdrtydnafc (Pleura) neveztetik^ , Ez egyszerű 'vékony,erős,hártya, és a savós hártyákhoz tartozije; a bordák belső lapját, a jobb oldali bordák porczail, és nagyobb részt a bal oldaliakéit is tökéi- letcsen fedezi, valamint .a rekeszizom m ellapjátis , ,a szegicsonl belső Lipjíl pedig főképp a'jobb oldalon iü- kélletlcnebbul húzza b e , halul végié a hálgt emezek testeit c'-tk oldali érinti. KuUó, lapja érdes, mivel sejt—

szövet által egyesül a mondott részekkel. \ mrlIiJrly a, és bordák közt ezen sejtszövet csalt kissebb mennyi­

ségben találta tik , a hátsó , és melső gú torban (Medias­

tinum) pedig bővebben foglaltatik. Fölül anyaiéiul eresz­

kedő és a karokhoz menő sejtszövettel függ ószve; alól pedig a rekeszizmon lévő nyílásokon állal a basluir- tyán túl a • gerinczoszloppn lévő sejt^zövettpl kötetik oszve. Belső lapja, mely a tüdők felé néz , sima , és ned­

ves; ezen bizonyos savós nedv gőzképben .izzad ki , m ely halál után cseppképet vész magára, és inclhárlya- nedvneb

(Humor

pleuriticus) neveztetik. A z éleiben a mennyi savós nedv választalak e l, ugyan annyi szíva- tik ismét f ö l , mely elválasztás, és fijlszívás közt lévő arány'az egésséges-állapotban szüntelen megmarad. Ha­

lál után, ha a tüdők az előtt egésségesek voltak , a meg­

hitteknél ezen sárgás átlátszó nedvnek mennyisége cse­

k é l y , 1 a gyermekeknél valamivel nagyobb , és vörös színű. A melhártyának literei, a hártya el lévén széle­

sebben terjedve, a mellette elmenő külömböző ü terekből, úgymint a bordaközötti, a kedesz-, a rekesz- , a szív­

z ű r ö k - , a h örg-, és barzsíngüterekböl erednek. A vér­

erek pedig hasonló nevű töi’zsökökben végződnek, Szí- és a m e l h á r t y á r ú l . * 3

(7)

vó edények nagy- számmal vannak benne, és a táp- csőbe mennek által. Idegszálakat nem látszatik nyerni.

Ezen hártyának lefolyására tekintvén, a mint '6 külömbíéle részeket b o rít, azt tapasztaljuk, hogy a melhártyáuak jobb része a bal résszel soha sem egye­

sül , tehát hogy két maga magában megálló egymástól megválasztott mclhárl.yák vannak jelen, melyek sehol sem függnek öszve. Igazságosan tehát két melhártyákat szükség fölvenni, "melyek némely közlök fekvő élelmí- Vek által választatnak meg egymástól. Mivol mindenik melhárlya tulajdonképp folyik le , tehát mind a keltő .á lta l, a szívhattok üregét kivévén, több üregek képei­

teknek. Azon helyen , hol a bordák a mclgcrinczckkol eg\chilink . kell fölvennünk mind a két oldalon, n in i u/oii piinlot, honnan a k it un lliárl\ .1 lutását ki/d i. \ niflhirtva .1/. cm lfldl poiillul mindkét ol- (lul.iii a hmil.ík b ih ő lipj.un im tm ii e l, azokatbeta- karja; és egyszersmind lefelé ereszkedvén, a rekesz­

izom fölső lapját is fedezi. Ilyképp jut ő cl egész a mcligt még pedig a jobb oldalon a mclcsont széléig men , soti ezen csont hátsó lapjának' még egy kis ré­

szét is fedi; bal oldalon pedig csak a szegycsont fogon- tyójának fölső darabját érinti, és á harmadik hordá­

tól fogva egész a hetedikig ezen csontot min éri. ha­

nem csak a" hordaporezoknak egy részét fedezi.' Jobb­

ról , és balról ezen helyeket elhagyván a melüreg kö­

zepén keresztül h e-, és hát felé fo rd u l, a tüdő nagy

‘vér - és légedényeihöz ju t, mely óljában a szívburok­

hoz is kocczan. Erre a tüdőkhöz menő véredényeket érinti, a tüdők állományát mint valamely sima hártya kívülről borítja , és a tüdőköt egészen beburkolván', végre ismét a vér-, és légedények hátsó s'zíuéhöz jut.

Mind ezek után végre ismét mindkét oldalon a ge- vinczek felé indói, ezek testeinek oldalrészeit érinti, és azon pontnál Végződik, honnan kiindult.

4 * A m é l r ő l á l t a l á n o s a n

(8)

Ezen lefolyása által a két melhdr(yának mindkét Oldalon egy melhártyatömlő (Saccus pleurae) készítetik, melyek közé a szív, hártyájával együtt, és a szívhüz tarto­

zó nagy véredények vétetnek. A s'zív melső és hátsó ré­

szénél egy egy hosszás hézag m arad; a szív előtt lévé»

melsö gdtorüregneh (Cavum mediastini anterioris), az azon túl lévő pedig hátsó gátörüregnel (Cavum me­

diastini posterioris) neveztetik. Azon hárLyák, m elyek ezen hézagokat oldalt zárják el, gcítoro'hnah (Mediasti­

num) mondatnak.

és a m e l h á r t y á r ú l . 5

104. §. A m e l h á r t y a t ö m i Ö i (Sacci pleurae),

Z

A mclhártyának két tömlői a melhárlkának maga magában végződő folytatásaidéi származnak , egy rész­

ről a bordákhoz nőnek, és egymás közt semmi közö- sűlésök nfem lévén, mindenik tulajdon a másiktól elzárt tömlőt készít; ezt'bizonyítják részint némely bonczolá- si vizsgálások, m elyek szerint egyik tömlőt a másik­

tól megsértetetlcnűl lehet elválasztani; leget vagy vi­

zet pedig egyikhűl a másikba űzni lehetetlen; x-észint a kórtudomány , mivel az életben olykor az egyik töm­

lő gennyét, vizet, vagy . vért foglal magában, midőn a-, másik tökólletesen szabad. A csont melkas idomja sze­

rint a melhártya tömlői körkörképíík, külső a hox'dák

•felé forduló lapjok domború, főképp hátul; alsó a re­

kesz felé néző lapjok pedig valamennyire vájotl. I'o- lü l mindenik tömlő keskenyebb, ‘a nyak alsó részénél a vállpereczen LÓI tompán végződik, hol csakugyan a kulcsalatti ütér határozza. Őt. A lól a hetedik borda 'tá­

ján legtágabb,. A tömlők bősége általánosan az élet­

időhöz, a melkas mozgásához, és a szomszéd belréazek helyezeteihöz tartja m agát; a magzatban, a melhártya tömlői Regrövidebbek részint, mivel a tüdők nem fej­

lődtek még ki , Tészint, mivel az altest belrészei a mag­

zat görbült helyezető végett fölfelé tolatn ak; ezen kí­

vül a bclehelés alatt meghosszúhbodnak a kilchölés

(9)

alatt pedig rövidehb'ek lesznek. A k ét tömlők körii- leljökre nézve is külömböznek, a jobb valamivel szé­

leseb b, ellenben az alatta, fekvő máj végett rövidebb;

.a bal hosszúbb , de kevésbé széles, mert a szív ezen oldalon nagyobb tért foglal el. Mindenbe tömlő egy tüdőL rej L magában.

185. $. A m e l s 8 g á t ő r ü r e g , v a g y e g y s z ó v a l g á t ő r , (Mediastinum anterius) é s a

b e n n e l é v ö r é s z eb h e l y ess é l e .

. Azon lem ezek, melyek a melső gátorüreget té- sz ik , a m elhártyátúl nem külömböznek, sött igenis a hoz Larlozuak. Csak lefolyások által vésznek magok 1 ö-,é í-:r ü ltje i i. i. .i ^uloriii;egel, (Cavum mediasti­

ni m in *■! nn b ilmiiLuk mi’r Llnl nug vau választ-

\ i. \ / in l'il .i tii li-mil , li l il a - / n J i i i uk, és ol­

dal L a mclliárlyak által haLározUtik. Az Ő lére alól egész a hatodik bordáig Lcrjcd c l , és kovtLkezcndó ré ­ szeket foglal magában. A gátőr kél lemezzel a szivhu- rob mi lső darabjáL \és/.ik magok közé , minthogy a gálovn.ik mindkét lemezzel annak oldalán bocsiíjLkoz- ncík l o : továbbá a belső csecsiUér, és v é ré r , a szegym irígyeb, az ezekhöz tarlozó szívó edények íb - natjaival cgyeLemhch helyeztetnek benne; mind ezek

•pedig a szcgycsonLmelletL a porozok hátánál'fuLnakle, és lo l; végre a beüeszm irígy (Thymus) is ezen üreg­

ben rejletik, mely a szegycsont fölső részén tú l a szivburkon, és a.nagy véredényekbn nyugszik, és fő­

képp a magzatnál Iá ta tik.

186, §• A h á t s ó g á t ő r ü r e g v a g y g á t ő r , (Mediastinum posterius) es a b e n n e l e v ő r é s z e b

... h e l y e z e t e.

Ezen gátőrnek {két lemezzel a tüdő nagy edényei­

nek hátsó részeitől a hatgermezek felé terjedő melhár- tyákhúl állnak, melyek a hátsó\ gátorüreget (Cavum

6 A m e l i ’ő l á l t a l á n o s a n

(10)

c s a n ic 1 h á r t y á r l í 1. 7 mediastini posterioris) vészik magok közó; melyet te­

hát két oldalról ő k , melöl pedig a szívhurok, és há­

tul a hátgerinczek határoznak. E z a melsó'nél sokkal keskenyebb fle hosszúbb, mert egész a tizenegyedik hordáig ereszkedik le . és csaknem számosabb részeket tart magában. Legelsöbbször, a mi ezen üregben le­

ereszkedik , az a fü g g é r , (Aorta) m ely minekutdn- na 'ívét; megkészítette volna > az ötödik liátgeriuczLöl leszáltában a gerinczoszlop bal oldala felé esik, és csak a rekeszhöz közeledvén alól lép a közepre, h o lis a íüggeres tálon'által mén a ,hasüregbe. Jobb oldal felé inkább a bohratlan ér (Vena azyga) mén a függérrel párlmzomosan, mely a rck észtül fogva hág fölfelé j hanem a gőgsíp jobb ágán, és a tüdiitér fólölt meg- görbűlvén, ezeken átveti m agát, és o fölső úrös ér hátsó részénél végződik. A függér mellett bal oldalról a f é l - bohratlcin eret (Véna hcmiazygea) lehet észrevenni, m ely a rekésztül kezdvén, egész a kilenozedik melge- rinczig hág fö l, aztán a függér hála mellett mén- e l , és a bokratlan éri Jen végződik. A m elvezetéh, vagy tdpcs'ő (Ductus thoracicus) a hasüregből érkezik a re­

kesznek függeres tatján által a m elüregbe, melyben ,a függér , és .bokratlan ér közt folyik, ezek közt párhú- zomosan, aztán a függér ív e , és a bal kulcsalalti vér­

ér háta mellett mén f ö l, és ugyan ebbon végződik*

A bárzsing (Oesophagus) a nyakon a gó'gsípon túl fek­

szik a meliiregben a függér íve a la tt, az tán pedig a szív - bnrok háta mellett ereszkedik le , aztán kévéssé a függér eleibe jobb oldalra bocSájtkozik le , és a 're ­ kesz bárzsinglikán óllal az altest üregébe jut. A bolyg-

í elegek (Nervi vagi) a nyaktól a melüregbe bocsáj tkoz­

nak l e , a jobb a kulcsalatti iítér előtt, a bal afüggér- íve e lö lt; erre mindketten a gőgsíp ágain túl a bár- zsinghoz jutn ak, melyet egész a gyomorig köveinek. A ffugsép (Aspera arteria) a nyaktól ereszkedik l e , am cl- csonton tú l, a melüregben a bárzsing elő tt, és afúggór

(11)

8 A m e l r ő l á l t a l á n o s a n

ve háta mellett helyeztetik a második V. harmadik melgerincz táján két ágra szakad, a jobb a bokratlan ér íve. alatt, a bal pedig a függér íve alatt mén el, plind a két ágak hátulabb fekszenek, mintsem a tüdütér ágai. Végre a mondott részek két oldalán egészen k i- vül a nagy együtlérz,idegek (Nervi sympathici maximi) jelennek meg, melyek a nyaktúl ereszkednek le, a mel- üregben a gerinczek testei , és a bordák közt feksze­

nek , és ezen irányban futnak a rekeszen által a has­

üregbe lefelé. Az ötödik melgerincz táján a két fö ls ő lelrészidegek. (Nervi splanchnici superiores) és Vala­

mivel alább az alsói erednek az együtt érzidegböl, melyek befelé ereszkedvén l e , a rekeszen mennek keresztül.

187. §. A n i e l h á r t y a t ö m l ő i , é a a g á t ő ­ r ö k k ö z t l é v ő r é s z e k h e l y e z e t e . Ameliircg közepén több részek fekszenek, melyek az említett üregek állal körnjeltelnek, do hozzájok nem számítathatnak. Ide- tartoznak főképp a s z ív , a nagy edényekkel együtt, a.) A szívburok (pericardium) á mclső gátoíba terjed , és nagyobb részt ezen üregben fekszik, szélesebb részével a rekesz inas középpontján nyugszik, két oldalriil pedig a melső gátőr két lemezze által határoztatik, és fölül a nagy edényeket borítja, b.) A függér (Aorta) a szívbül inkább bal oldalon kezdődik, és, a tüdütér eredete állal fedeztetik; erre i.il- ís |dMj, felé lé p , fólhágLában mellette balrűl a ilüdulcr, jobbrúl a fölső ürös ér helyeztetik. Ez után egy ívet készít, mely a gőg előtt, és a bal tovkolaL- éren túl fekszik, a második melcsigolyához ju t, s b a l, és hát felé a gőgsíp hal ága fölött a hátsó gátorba eresz­

kedik le, Az ívből közönségesen három fő ágak ered­

nek t. i. jobbrúl1 inkább a névtelen törzsök, mely­

ből a jobb' fe jé r, és jobb kulcsalatti ütér származ­

n a k , azlán a'-bal fejér végre egészen bal felöl, a bal kulcsaiéul-ii lér. c) A tüdütér (Arteria pulmona- lis) a szíyből jobb .lelöl kezdődik inkább, és a függér

(12)

kezdetét fedezi ; hanem a mint fö l-, és hát felé mentében a függér íve alá rejtek e zik , két csaknem vízerányo- san futó águkra szakad. Ezek a bal pitvar fölött fek­

szenek }. a bal az ív e lö lt, és a bal hörg (Bronchus) fölött a bál tüdőhöz ered; a jobb a függér ív e , és a bokratlan ér alatt, a fölső üros éren tál a jobb tüdő felé térjed, d.) A tüdovérereh (Venae pulmonales) a szív bal «pitvarával egyetemben a hátsó gátőr' felé h elyez- jg tétnek, ú g y , hogy őket némfíképp ezen utolsóhoz le - v hessen számítani. Ezek mélyebben bocsájtkoznak l e , minisem az ütérágak, a balok fedetlenül mennek egye- L. nesen a balpilvarba; a jobbak pedig az ürös erek egye­

sülésén lul mennek ugyan azon pil varba, e.) A belső torholaterek (Venae jugulares internae) ketten vannak;

egy jo bb , és egy b a l; a jo b b a. nyaktól ereszkedik lo egyenesen a melüregbe a szívh öz; a bal is kezdeténél egyenesen bocsájtkozik le , hanem a melüregben bal oldalról jobbra fordúl, a függér ív e , és az ebből szár­

mazó literek előtt harántúl mén e l, és á jobbal egye­

s ü l; a honnan f.) a fö ls ő vagy leliágó Uras ér (Véna cava superior, seu descendens) szárm azik, ez jo b b ol­

dalon fekszik, a tüdütér jobb ága előtt mén e í, és a jobb inelhártya tömlője és a függér íve közt a jobb pitvarban végződik ; g.) az a lsó, vágyfölh á g ó űrök ér (Vena cava inferior, seu adscendens) hasonlóképp a jobb óldalon fekszik, a rekeszen által érkezik'a mel­

üregbe, és szintúgy a jobb pitvarba vesz el. b.) A r e- heszidegeh (Nervi phrenici) a nyaktól jönnek l e , a szívburok, és a melhártya tömlői közt a tüdő edényei előtt fekszenek , és a rekeszhöz mennek.

A szegycsontot levévén a részek következendőképp következnek tehát egymás után: A kedesz, a szívburok a szívvel együtt, és a cseosed'ények ütődnek legelsőbbszbr szembe. A kedeszt félremozdítván' a torkolat- , és ürös, erek lefolyásai látszanak. A torkolaterek elmozdítása után pccjig a függér, és tüdütér kezdetei, még pedig

, e s a m e 1 h á r t y á r u 1. 9

(13)

io A

az elsőnek egész ív,e , és az ebből eredő ágak vétetnek észre. Itten a rekeszideg ezektől oldalt fut le ; mely részeket a szívvel együtt elvévón, mind azon részek látszatnak, melyeket a bátsó gátőr foglal magában.

188. §. A n y a k o n l é v ő r é s z e k h e l y e s e t e . A nyakon lévő részek a meláregbe lévő részekkel szorosabb, öszvekö te Lésben lévén, itten az azon JAvő . részekről általánosan szóllani, legalkalmatosabb lészen.

,A nyak (Collum) a testnek azon része, mely a fe j, és melkas közt foglaltatik, és melynek hátsó tája 'nyaktőnekv. tarkónak (Cervix, seu nucha) neveztetik.

A nyak a bét nyakgerinczek által készítetik, melyek a f e j, a mel, a lapcsontok, és nielgerinczck mozgá­

sára szolgáló számos izmuk JLl.il a elitnek kínul. A/

izmokat a nyak mcisu us/i loL liLtknrilwn . több éleL_

m ívck, véredények, és idegek ütődnek!, szembe , még pedig következendő renddel, mindenek elcULa^óy, és e fölült a szakcsont, alatta pedig a m e le g b e ercsz- kedő' gógsíp Iá La tik , mely részek mozgására már fö- lcbb előhozott számos izmok szolgálnak. A gőg , és gőg-, síp előtt a p a izsm irig y , a gőgóri Lúl a g a r a t, a gőg­

síp hátánál pedig a bárzsing találtatik. A gőg kél ol- dulán a jobb és bal fejerek liágnak f ö l , ezek mellett pedig kévéssé kifelé a belső torkolaterek ereszkednek le. A fejér, és torkolatér közi a rongyos likbúl lebo- esájlkozu bolygideg helyeztetik; a fejéren túl pedig a nagy együttérzicleg hág a fejércsalornábúl alá. Még inkább kifelé, és oldalt yégre a kar fo n a t a kulcsalalti

üt és vérér találtatnak.

MÁSODI K SZAKAS Z.

A S Z Í V R Ő L .

189. §. A s z iu b u r o k «(Pericardium), A szivet csak lazah borító hártyás tömlő, vagyis a , 'sw b u ro k a-szegycsont háta mellett fekszik, s oldalt

(14)

a melhártya -által borítatjk , m elyekkel sej tszövet által egyesül; csak' inelső és középső része marad attól fe­

detlen., m ely résieken a kedesz, ,nehány mirigyek, és edények találtatnak \ hátul a bdrzsinggal határos, alól pedig széles alapja a rekesszel, még pedig ennek inas középpontjával , és. bal oldal felöl ugyan ennek egy kis izmo's részével egvesül. Ezen öszvekötéiés á magzatban lazab b , enviél ezen részeket könnyebb megválasztani mint a meglellckuél, A rekesztűi a szívburok íolhág- tában - neki-keskenyedvén, fölül a nagy véredényeket kövnyelijS azokhoz no, s<"'M némely csekélyebb részei­

ket korul is vészt", Lídiái annyi likakaLhagy, am ennyi cdénvek vannak a szívnél jelen.

A szívburok a lokszálagok természete szerint ket­

tős hártyából egy rostos, és egy savósbdl tétetiköszve m elyek egymással szorosan üszve lévén uó've, egymástól csak a nagy edényeken választathatnak meg-. A rostos, Vagy is külső hártya érdes, és inas, fénylő rostokból á ll, mely a nagy edényeket elérvén, még egy darabra folytatód ik, azoknak egy majd jrövidebb, majd hos­

szúbb laz -hüvelyt n yú jt;' a íüggéren leghosszabb, az alsó iirös éren legrövidebb. Az edények ezen hüvelye végre észrevehetetlenül vesz el az edények külső hár- tydjiban. A sávos , vagy is belső hártya sima, és ned­

ves, A savós hártya'a nagy edényeket elérvén, vissza- türődik, ezéken és a szíven», ennek egész hegyéig fo ly ­ tatódván, éppen ezen részeket borítja he kívül. Ezen két hártyának folytatása o k a , miért finomabb a szíven lévő boríték mintsem maga a szívburok. A savós hár-

„tya az élő emberben valamely gőzképü nedvet választ e l , mely ismét fölszívatik, de halál után cseppképet vész magára, és külömböző mennyiségnyi sárga vízzé lessz, mely szivhurolneüvneh (Liquor pericardii) n e --

vez telik.

; A szívburok ütereí a szomszéd ágaktól származnak, a belső csecs-, a rekesz - , a liörg- , a b a r z s in g é s a

s z í t r ó l . l l

(15)

>12 ' A

kedeszuterekbül ? a vérerek pedig hasonló törzsökökbe mennek vissza. Idegeket u szívburok nem n y e r, mert maga a vele oly szorosan oszveforró rekeszideg sémád

neki ágakat. .

190‘ §• A s i í v á 11 a l á n o s a n>

A szívburokban fekvő szív nem egyébb, mintsem egy izom , mely magában négy üreget foglal ; ezek kö­

zül kelten nagyobbak, mélyebben .fékszenek, és az literekkel függőnek öszve, és gyomroknak (Ventriculi) neveztetnek, kelten pedig kiesebbek, az elöbbeniekfö­

lött helyeztetnek, a vérerekkel egyesülnek, és p i tv ci­

roknak (Atria) mondatnak. Ezen négy üregek születés után olyképp kötetnek öszve, hogy egyik egyik olda­

lon csak egy. pitvar, és egy gyomor van egy nyílás ál­

lal öszvekötve, mely két üregek a más keltőiül egy közfal által választatnak el. E szerint a szív két maga magában megálló felekre szakad, az az a mint magun­

kat kifejezni szoktuk, az ember kettős szívvel bir. , A szívnek idomja egy hosszújában két felé hasí­

tott kúphoz hasonlít. Megkiilömböz tethetoi rajta az alapot, (hasis) mely azon tájat jeleli, hol a nagy edé­

nyek évednek; a hegyet (A p ex, seu mucro; mely tompa - gömbölyüs , rajta egy kis Jjevágáuy látsza- tik , mely által a szívgyomrokat jelelő U-L kis dombok támadnak; végre a két lapot t. i. az alsó róna sík la­

put (facies plana) és a fölső domborul (Eucies convcxaj- A szívnek helyezető következendő: a szív róna lap­

ja a rekeszén nyugszik, domború lapja pedig lö l- , és kévéssé bal felé v<pi igazítva. A szív hegye inkább u hal oldalhoz esik mel felé, és az alapnál alacsonyabb, mely inkább a jobb oldalon magosabban, és hátul helyeztetik, A. szív hegye hal oldalon az ötödik, és ha­

todik borda porczával határos ; a szív alapja pedig a melcsonlhoz és a negyedik meg ötödik jobb borda por- czához esik. Azonban mégis az " egész szív inkább a mel-

(16)

üreg bal oldalában fekszik. A szívnek ezen fekvése a szív külömböző mozgásai által csak • kövessé változik , a mennyiben a szív a szívburok , és nagy véredények által erősítetvén meg, a maga helyében feszesen tartatik.

A szív külső lapja, a mind fölebb; em lítetett, a Szívburok savós részének folytatása által borj'tatik be ; üregeinek belső lapja pedig hasonlóképp egy igen 'fi­

nom , és vékony hártyával vonatik.be, m ely a véredé- nyék belső hártyájának folytatása, és a szív izomrost­

jaivá! finom sejtszövet által egyesül,

101. §i A s z í r p f t r a r o k (Átria).

V 'i'ii m'v .ililt n s/iMick .i \éu ív k U l ősz ve függő két íi>Uo üregei érlelődnek, melyeknek mindenike egy domború oldalfal,, és egy közös köziál ártábkésífí- tetuek. Az oldalfal n szív külső, és belső hártyájából á ll, m elyek vékony rostokból á lló , knlömbféle irány­

ban futó izmos kiállót képelő húsnyalábokat vésznek magok közé. Ezen oldalfal egy kis toldalékba hosszúb- bodik., azért is: mmdenifc; pitvar két részekre oszlik.

Maga a pitvar, a toldalékot oda nem tudván, öbölnek (Sinus) neveztetik, mely nem egyébb, mintsem az itt öszvekocczanó ürös ereknek kitágulása. A toldalék pedig

fülesének (Auricula)'mondatik, ' '-v ’... ' "A-- •TVV:‘V!^—. ^ . ■' ‘ ' 5 '

* A közös közfal, vagy im pitvar sövénnyé

'(Septam

atriorum) vastag húsrétegbűl á ll, mivel itt az izmok egymás közt még szorosabban öszvefonódnak; ez m ind' a két lapon a szív belső hártyája által vonatik he. A sövény közepén egy árok a petdrok (Fossa ovalis) Iá- tátik , melynek feneke a szív belső hártyájának meg- kettőztetégéből á ll; ezen árok egy keményes g yű rő , a petdrok s zó r a , vagy gyűrője által (Isthmus , seu an- nulus fossae ovalis) vétetik körül. Ezen némely izom­

rostok fonatjaibúl álló rész fölül dom ború; az árok két oldalán pedig a szór végei, m elyek a szór oszlop­

ja in a k, (Columnae isthmi) mondatnak, lefelé ^hágnak,

s z í v r ő l . 13

(17)

“I * '': ' A

és az árok alatt egymáshóz közeledvén, a legtöbb ese­

tekben öszveíitődhek. A Bak oszlop választja mega pe- tárköt á koszorús vérér nyílásától.

. Mindenik pitvarban két nyílás találtntik; az egyik fö lü l, és kifelé Mtatik, a véi’érek-folvévésére szol­

gál, és nem egyébb mintsem magoknak a 'vérereknek kitágulása; a másik alól, és be- a szívgyomor felé fek­

szik , mely által a pitvar a gyomorínl kötetik ősz v e , mely is a gyomor vérerés nyílásúnak' (Ostiam veno­

sum ventriculi) nevéztetikl r 1

1. A j o b b , vagy rnetsS, vagy az ürös erek p it­

vara, (Atrium dextrum, seu anterius seu venarum ca­

varum) cz a melcsont jobb széle felé fekszik, melöl a jobb oldal felé.inkább; és a kéL ürös ereket vészi, föl. Kiterjesztett'állapotban körkörös, a szívtől füg­

gélyesen függ le , és alsó végével a rekeszen nyugszik.

A jobb fülese a szív jobb oldalából dülled ki mel fe­

lé , vakon végződik, és a fiiggér eredetét fedi. Ezen pitvarban egy nyílást t. i. a koszorús vérér nylMsdt (Ostiura venae coronariae) tapasztaljuk, mely a szív

> táplálására többé alkalmatlan vért Vissza vivő vérér­

nek nyílása; ezen nyílás a jobb' szívgyomor véreres nyílása fölött fekszik, elölte valamely félliódképübil­

lentyű a Thebes billentyűje (Valvula Thebesn) talál­

tatok. Ezen billentyű a vérér, és a pitvar belső hár­

tyájának megkeltőztetésébűl szárrn/ik , és arra v i­

l i ', hogy a vérérből a vérnek kifolyását megengedje, érmék vissza folyását pedig valamennyire meggátolja;

azonban majd tágabb, majd keskenyebb, majd átfúrt, majd kettős lévén,, nem minden egymiben egyez meg.

2.) A bal, vagy hátsó, vagy a tiidövérerek pit­

vara. (Atrium sinistrum, seu posterius seu venarum cavarum) Ez a bal gyomor fölött az ürös erek pitva- . rán , és nagy edényeken túl rejtve hálni fekszik inkább, csak fülcséje lép a tűd ül úrhoz mel felé, és az első te- . kinlctre csak ezt lehel, egyedül észrevenni, a tulajdon

(18)

s z í v r ő l . 15 Ökölnek időraja inkább négy szegő, a .tüdővérereket vészi fö l, melyek az ő fölső' részében végződnek; a fülesének időraja bárom szegű, melynek széle hornyolt, és hasonlóképp van alkotva mint a jo b b , csak kiterje­

désére nézve szőkébb. ' * »

: 192. §. A s z í v g y o m r o k (Yen tri fa li).:

A két szívgyomrok a pitvarok alatt fekszenek egymás m ellett, és egész a szív hegyéig terjednek e l, részint a pitvarokkal , részint azíüterekkei függvén ősz-..

ve. Mindeuik gyomor egy domború oldalfal, és egy közös sövény'által környeltetik. Az o ld a lfa l VöméLt, és merő húsból á ll, m elykivul a szívbnrok savós foly­

tatásával- 1 .I>>1 n pilv.ir In I - > Im i- ’ j il Im/il.k h í.

A homályos vörös színű izomrostok meg nem ha­

tározható irányban folynak le , egymáson sokféleképp átvágnak, és számos egymásba fo n t, egymás mellett nem párhúzomosan fo lyó , hanem elágadzott,és sejtszö­

vet nélkül lévő nyalábokatkészítnek, melyeket főképp a belső lapón hússzelemének (Trabeculae carneae) neve alatt lehet észrevenni.' Ezeken kivülm in d a két gyom­

rok üregében húsos csapok , az úgy nevezett szem ölcs­

izmok (Musculi papillares) állanak k i ; ezek a gyomor falaiból erednek, a mennyiben ezen falakból több izomnyalábok mennek ezen izmokba ál,talv az prégfeti szabadon fekszenek, tompa heggyel végződnek, mely­

ből egymástól eltávozó és bizonyosbíllenlyűkkel egye­

sülő inak erednek. Minderiik gyomron két nyílásokat látunk, melyeknek egyike a pitvarba, a másik az ütérhe vezel:. A közös közfal, v a g yis gyomorsövény (Septum ventriculorum) a két. gyomrokat választja meg;

ezen fal vastag, húsos, rajta legkissehb nyílás sincsen, a szív alapjától egész ennek hegyéig terjed, és az oldallapok öszvelépéséből szárm azik, a mennyiben ezeknek izomrostjai egymáson sokszorosan átvágnak»

A szívnek domború, és róna lapján kívül egy ke-

(19)

vesse kívájótt hossz látatik, mely azon helyet jeleli, hol helöl a közfal-fekszik, mely hossz tehát a két gyom- 'ro k . határat jegyzi.

I.) A jo b b , vagy melso , vagy tudSssivgyomor • (Ventriculus d exter, seu anterior s. pulmonalis) Ez inkább a jobb oldalon, ős melöl fekszik, még pedig róna lapjával, a rekeszizmon, helyeztetik % domború lapja ellenben mei felé tekint, és a bal szívgyomor domború lapjába mén állal; a lüdőszívgyorborbúl a tüdütér származik; ő a bal szív gyomodnál ugyan rö- videbb, de tágabb, izomrostjai nem, oly számosak, és mérők mintsem a bal szívgyomorbnn , domború lapja sem oly vastagokét nyílásai közűi a véreres nyí­

lás a pitvarba , a másik az az az literes nyílás a lüdütépbo ,\ rrnr/s t v 'Lis 'O -mmih v fn o 'im ' a jobb szív-»

íuk nim.l a k il n r i . i u l kf/n-- l-u.ili jc kerek,és né­

m ely merő sej (szövetből álló pdrldsat tál (Limbus) vékáik korúi. Ezen nyilas által a pitvar a gyomorral közösül, és az itt valamivel, vastagabb belső hártyája által a szívnek hélellelik ki. Ezen hártyáé gyiirőLől a gyomor üregébe bocsájtkozván le , eleimén szabadon hosszúbbodik meg, de ismét visszafordulván, a gviirő- höz ered; honnan a szívgyomor helsö lapjára folyta­

tódik, A. hányának ezen lefolyása állal a nyílásnál egy billenijű l. i. a hdromhegyű billen/yü (Valvula tri­

cuspidalis i származik, mely a szivgyomorba hárpm heggyel függ a lá ; a billentyűnek ívképü szélei a sze­

mölcsizmok inas rostjaival egyesülnek. A, billentyűnek azon hegye, mely fö lü l, és melöl fekszik a legnagyobb, és a líidri Lér nyílása mellett látatik,, mely ha egyene­

sen függ le , a mondott nyílást zárja be, és közönsége­

sen egy nagy izom által kormányőztatik; a másik hegy m elöl, meg alól fekszik, és a legkeskenyebb; a harma- , dik a szívközfal felé esik hátul. •

• Az

l 6 s z í v r ő l -

(20)

Az üteres nyílás (Ostium arteriosum) a szívgyo­

mornak második nyílása: ez a gyomor fö lső , és mel- ső végénél találtatik, és a tüdütér ennek szélénél kez­

dődik. A izív izomrostjai a mondott *ütér eredeténél mint egy kúpot készítnek , mely a közfal között emel­

kedik f ö l , és az iiterct körülveszi ugyan, de vissza- törődvén, az élésen meghatározott ütér szélét Iá tszatos- sá tészi. A szívgyomor belső hártyája hasonlóképp az ütér hártyájába mén által, és valamint a véreres nyí­

lásnál, úgy itt is egy gyürőt készít, melynél a belső hártyának megkettőztetése által három billentyűk ho­

zatnak elő, malyek-félhádképü billentyűinek (Valvulae semilunares) mondatnak, ezek egymás mellett fekszenek félhódképű alkolásúk, és szabad kivájoll szólok az ütér öble felé, az odaforró félkör képű szélük pedig a szív felé néz. Mindenik billentyű szabad szélének közepén egy gömbölyű gom b, az A ra n t gom boccsa (Nodulus Arantii) találtatik , m ely magából az ittm eg- vastagbodó bányából származik. Ezen gombok azon­

ban itt nem o ly bizonyosan vannak je le n , mintsem, azon billentyűkön, melyek a bal szívgyomornak üte­

res nyílásán találtatnak, Ezen billentyűk olykor négye­

sek, és ekor kissebbek, máskor kettősek, de nagyobbak, a .k ív ü l, bogy a vérkerengés ez által hátramaradást

szenvedne. / '• . -

II.) A b a l , vagy hátsó vagy fü g g e res szívgyo- mór. (Ventriculus sinister seu posterior s. aorticus) E z inkább bal oldalon, és fölül fekszik , az ő oldalfala az , m ely a szív domború részét készíti leginkább; be­

lőle a függér származik. Alkotása az elöbbeni gyomo­

réval megegyez, csak hogy a rostok sokkal nyerőb­

bek , meg erősebbek, és oldalfala háromszor oly vas­

tag, mint a jobb gyomoré. Ugyanazon izomulko- lást és szemölcsizmokat tapasztaljuk ebben i s , vala-, mint az elóbbeniben. Ittenis hasonló két nyílások van­

nak- a vér eres nyílás (Ostium venosum) a bal piLvart s z í v r ő l , , ' 17

2

(21)

18 A

és gyomról köti Őszre? ezen hasonlóképp egy fehér -gyűrő látatik, a melytől egy billentyű, az úgy ne­

vezett süvegbillentyü (Valvula -mitralis) kettős heg­

gyel függ alá, és a belső hártya megkettőztctéséből származik: fölső hegye ezen billentyűnek nagyobb, és az literes nyílás t képes befedni J az alsó kissebb. A bil­

lentyűhöz hasonló szemölcsizmok bocsájtanuk inakat.

Az iiteres nyilásbúl (Ostium arteriosum) a függórszár­

mazik ;ő az döbbeni gyomorban lévő hasonló-nevű nyí­

lással megegyez, azzal a küiömbséggel, hogy itten minden részek erősebb alkotásúk; ezen nyílásnál szintolyan gyűrő látatik, mely a szív belső hártyája által van befedve, ez itten hasonlóképp három billen­

tyűket, a félhódléjri'i bíUeiUyűkeL (Valvulae semiluna­

res) készíti, melyek a mondott hártyának megkettőzteté- si-b-iL s/.iirm-i/.iink , en n ek , és *,l\ alkutásuk, mint az flubhctmk: az itl L\ o At tini q nmboecsai is nagyobbak itt mint amott.

193* §. A s z í v e d é n y e i,

A szív edényei két rendbeliek, némelyek a vér- kerengéshöz tartoznak, mint a tüdülér, és a ftiggér, az ürös erek, és a lüdüvérerek; mások a szívnek sa­

játjai, és az ő táplálásúra szolgálnak. Itt csak ezen ulól-

sókrúl szólunk. ;

I. A koszorús iitereL (Arteriae ooronariae) Ezek a szív külső lapján a.szív külső hártyája alatt feksze­

nek, és két ily literek vannak, melyek azonnal a l’ug- gérből erednek, mihelyt ez a függeres gyomorból ki­

lépett-/nyilasaik azonnal a félhódképü billentyűk fölött

Utalnak. t

a.) A jobb koszorús ütér (Arteria coronaria dex­

tra) a lüdűlér - kezdete, és a jobb fülese közt, aztán pedig a jobb pitvar és gyomor közt fekszik; eleintén a szív domború, aztán ennek róna lapján fut a lá, és a szív begye felé mén, ezen lefolyásában ágakat nyújt, 4 :

(22)

a fölső ürös érnek, a jobb szívpitvarnak, a tüdatér, és fuggér eredeteinek, de xriégis legtöbb ágai a szív ál­

lományába hatnak. Ezen ütérnek vége több ágakra szakad, m elyek a következendő ütérnek ágaival n yíl­

nak öszve.

b.) -A bal koszorús iitér (Arteria coronaria sini­

stra) a fiiggér hátsó oldalából származik ; a tüdütér, meg hátsó fülese közt fekszik, és közönségesen két ágakra szakad. Az egyik, sxm ehö ctg-, (Ramus ante­

rior) a szív domború lapján folytatódik ; a függérnek, és tüdütéi-nek, úgy a szív állományának ágakat n y ú jt}

és az elöbbenivel nyíldogál öszve ; a másik, vagy is a kö- ru lveletl dg (Ramus circumflexus) a balpítvar és gyomor közt fekszik, és a szív hátsó lapjának alsó részére foly­

tatódik, ezen részeknek ágakat ád, és a szív róna lap­

ján végződik.

II. A vérerek. Ezek a vért a jobb szívpitvarba vezetik vissza. Csaknem minden kis vérerek, azokat kivévén, m elyek a jobb szívpitvarbúl meg gyomorbúi erednek , és a jobb szívpitvarban egyenként végződnek, két nagy törzsökökbe gyűlnek öszve.

a. ) A koszorús -vérér, vagy Galenusnak nagy vérere (Véna coronaria, sen magna Galeni). Ez több apró véi-erek öszvejöveteléből a szív h egyén , és a szív domboi’ú lapján származik, a hátsó pitvar határához érkezik, és a hátsó p itvar, meg a függeres gyomor közt egészen a pitvar sövényének tájáig folytatódik.

Ezen lefolyása alatt a bal szívgyomornak és pitvarnak minden vérereit fölvészi, és azon nyílásnál végződik, m ely a Thebes billentyűje által záratik e l, és m ely már a jobb pitvar leírásánál előadatott.

b. ) A középső vérér (Vena media) a szív róna lapján fekszik; a szív hegyétől származván, a jobb szívgyom or, és jobb pitvar közt mén el, és hasonló­

képp az döbbeni vérér nyílásánál önlődik ki.

s z ív r ől. Í9

2

(23)

sWh.' A

III.' A nyirlecUnyeh. A szív számos beszívó edé­

nyekkel b ir , melyek az üterek szerint folynak l e , és két. fő törzsötökben egyesülnek, ezek közül minde- nik egy egy ütér mellett fekszik. A jobb törzsök, a függér ívének melső lapja fölött mén e l , és egy hörg-

■ imrigyben végződik. A jbai'törzsök a tüdütéralatt.mén el, ezen ütemek két ágra való beadásáig szalad* és ha­

sonlóképp egy borgmirigyben veszel,Itten egyesülnek ők a tüdőnek bészÍYÓ edényeivel.

194. §. A s z í v i d e g e i .

Több idegek nyújtanak ezen életmív számára ága­

kat, nevezetesen a bolyg-, és nagy együttérzideg, melyek a nagy vóredényeken gyülekezvén öszve, számos fo- natokai készít iiek, és yaxivfonatntűs (Tiesais cardiaous) nc\ ízlelnek. Minden a szív számára rendelt idegágak nem csak az edényeket késírlik, hanem ezekkel egye­

temben-a szív húsos állományába is hatnak, a mely­

ben éppen olyképp ágadznak e l, mini más rimákban.

195. §. A s z i v á l l a p o t j a a s z ü l e t é s e l ő t t é s u t á n .

Mivel a magzatnál a légvétel híjánossága' végeit a vér1 szabad folyása á: tüdőkön által nem történhet, ic- bát a szíven tulajdon előkészületeket tapasztalunk, me­

lyek' a vérKcrengést a tüdőktől függetlenné lészik.

Mihdenek előtt közönségesen azt vészük észre, hogy a szív az egész testhöz képpest előkelőleg nagyobb , mint­

sem a megletteknél} hanem az ő egyes ‘részei főképp korábbi hódnapokban egymáshoz képpest még nincse­

nek jó arányban. Mentül fiatalabb a magzat, annál jobban kivannak tágulva a kél pitvarok , még pedig a jobb jobban mintsem a b a l$ mind a kelten a szív alap­

ját , és a tüdőket fedezik, a jobb szívgyomor legtö- kélloLlcnebb, ki,csíny, búsa kemény*, a bal gyomor el­

lenben jobban ki, van fejlődve ; mely kíilömbség a vér-

(24)

kéréngéstül függ. Egyébként a szív 'részeinek alkotása ekor már világosan szembe tűnik.. Az előkészületeket, melyek a magzatban a-vérkerengést ápolják , egyedül a pitvarokban talá lju k ily e n e k az Eustách billentyűje , és a petelik, azonban a Botall ü teres vezetéke a tűd—

ütérhöz tartozik.

,Az E ustach billentyűje (Valvula E usta cbii) az al­

só iirös ér nyílásánál fe k s zik , félhó d képű , közepén, legvastagabb, végéinél keskenyebb, m elyek közül az egyik a gyűrűhöz terjed , a másik az ürös érrel hatá­

ros ; kanyarított széle fölfelé tekint; mclső lapja a véreres nyílás felé, hátsó lápja pedig a vérér nyílása felé néz , az ürös erek pitvarának , és a vérér hártyái­

nak megkclLőztetéséből származik. A magzatnál lökél- leLes, a mcglotlekuél ellenben kissebb , gyakorta át­

fú rt, olykor egészen hibázik, némelykor igen nagy ma­

rad, a petelik nyitva, vagy zái'va légyen bár.

A petelik. (foramen ovale) Azon helyen, hol á megletteknél a 'petárok találtatik, a magzatnál neve­

zetes Változást lehet észrevenni, azon h ártya , mely ezen ároknak fenekét tölti k i , nexn minden felöl forr ahoz, hanem fölül a szőriül meg van választva. Ezen hártya tehát úgy látszik, mint egy hái'tyás félhódké- pü b illen tyű , és a pételik billentyűjének (Valvpla fo- raminis ovalis) neveztetik, ínely a pitvar sövényén lévő peteliknak nevezett likát zárja cl. Ezen billentyű a két'pitvarok hártyájának megkettöz teleséből szár­

mazik , csak nehány izomrostokat tart magában, azért is áttetsző; alól a gyürőhöz fo r r ; fölül kikanyarított szélt m utat, mely a , petelikat fedezi. Ezen likon ál­

tal mén a nem született gyermeknél-1 a vérnek egy ré­

sze a jobb szívből a halba.

Mennél fiatalabb a magzat annál nagyobbak a pit­

varok, annál kinyúj tótlabb az Eustach billentyűje ,an*.

úfll iágabb a p etelik, de billentyűje igen észrevehe­

tetlen» Mentül közelebb a magzat a szüle téshöz; au-

s z í v r 61. 21

(25)

ndl nagyobb arányba jönnek a pitvarok a gyomrok­

k a l, á p,e telik szembetütíőleg kissebb, és a billentyű oly kifejlődött, hogy a bkon csak fölül marad egy kis nyílás.. Születés után a megváltozott vérkerengés által legtöbb esetekben a petelik egészen bezácódik, az Eustach billentyűje kiasebbedík, likaosos lés», és a két pitvarok egyenlő kiterjedést nyernek,

HARMADI K S Z A K A S Z ,

A L E It E L É S É L E T M 1V E I E Ő L . E L S Ő F Ő R i S Z.

A GŐG (Larynx).

1% . §■ A g n g á l t a l á n o s a n.

A le bélésnek élclmivr három részekre om lik, t. i.

a gőgre, gőgsípra, és n tüdőkre.

A g ^ gy.gég (Larynx) a légvétel egyébb részeinek kezdetéttészi, és a nyák fölső részén fekszik. Fölül a szak- csotittal, és nyelvvel határos, és ezek által a torokkal függ öszvey hátul'a- garat által vétetik körül; Jnlol a gtígsíppal kötetik öszve; melöl kévéssé a paizstnirígy állal fedeztetik, két oldalán pedig a fej erek fekszenek, A gőg porczokbúl, hártyákbúl, és szálagokbúl tétetik öszve, és a több hozzá forró izmok képesek ő t jk íi- lötob féleképp mozgatni. Ezen külömbféle részek öszve- íitődéséből egy üreg a gö'g ürege (Cavitas laryngis) származik, A gőg porczaikövetkezendők: a paizsporcz, a gyürőporoz, a két kánporezok, a két Santorin por-

czai, -és a gőgfedfű.

197. §, A p a i z s p o r c z (Cartilago thyreoidea).

A többi porozok közt legnagyobb, fölül a szak­

csonttal, aló) a gyiirőporcczal határos, és fölülről a gőglcdüt vészi maga közé. ICét majd nem 4. szegletit da- rabokbul á ll, melyek raelöl öszvekocozanván, égy szeg-

22 A l e li e l é s

(26)

23 é í e t m í v e i r ő 1.

letet készítnek, mely a férj fi ói testben jobban , az as­

szonynál pedig kevésbé diilled k i ; külső lapja kevés­

sé domború,' és némely, izmok ó’d«forrására szolgál;

belső lapja pedig kévéssé v á jo lt, több más jjorezokat fogad magába , és á gőg üregének egy részét tészi. Fölső szélé ;ott r hoLa két darabok ütődnek egym áshoz, mé~

yen ki van vágva, egyébként görb ü lt, és h á tu l'k é t nyújtványokkal végződik, az egyik nyujtvány v a g y is a fö ls ő szarv (Cornu superius)" fölfelé h á g , és egy szálag által a szakcsont nagyobb szarvával köLelik ösz­

v e ; a másik vagy az alsó szarv (Cornu inferius) le léié száll, és a" gyürőporcczal egyesül. Alól ezen,poroz a szomszéd részekkel következendő szálagok által tar- taLik öszve. A két alsó szarvak ízlápokkal" birnak, és a gyűrő porcczal két tokszálagok állal .foglal­

tatnak öszve , melyek oldal g y ür Öp a iz s sz cl l ctg ok­

nak (Ligamenta cricothyreoidea latei'alia) neveztet­

nek, A paizsporcz szélének közepétől a gyürőporcz melső ívének fölső szólóhoz egy erős szálag, a kö­

zépső , vagy kúpképű gyürőpaizsszdlag (Lig, crico- thyreoideum medium, seu conoideum) ereszkedik le , mely mind a két porezot erősen tartja öszve, és még is elég hosszú, arra, hogy a szarvaknál a mozgást ne akadályózza, Fölül ezen poroz « szakcsonttal követke­

zendő szálagok által kötetik öszVe. A szakcsont nagyobb szarvainak két végeitől a páizspörez Jblhágó szarvához két henger szálagok , az old al s z akpaiz s szalag oh (Lig, hyo thyreoidea lateralia) bocsájtkoznak le , melyekben gyakorta egy kis porcz fekszik. A szakcsont alapjától a paizsporcz középső részéhöz egy más széles szálag a középső szakpaizsszdlag (Lig. hyothyreoideum me­

dium) folytatódik. Ezek által tartatnak ezen két ré­

szek Öszve, és a szálagok közt maradó hézagok bizo­

nyos hártya által töltetnek k i, m ely dughdriya (Mem­

brana obturatoria) gyanánt tekintethetik, és a mely

(27)

> nem más mintsem a torokból a gőgbe ereszkedő ta­

konyhártya.

198. §. A g y ü r ő p o r c z (Cartilago cricoidea, seú annolayis).

Ezen poroz a paizsporez, és gőgsíp kezdete közt helyeztetik, hátul fölfelé a kánpprozokkal határos. A gyürőporcz melói k erek , hátul pedig széles. Megkii- lömböztelhelni rajta a melső ívet, és a hátsó falat. Az ív vastag, domború, és alól a gőgöt egészen fí tészi, mely annál jobban neki szélesedik, mennél jobban liát felé lép. A hátsó fala garat felé néz, magosabb, és ol­

dalt a paizsporez által vétetik körül; közepén egy kis emel kérlel l ség tetszik k i, mely által ezen rész két k i- viíjoll ré.-zehrc oszlik. A hátsó f a l fölső szóién a kán- porczok elfogadására szolgáló két ízlapok találtatnak, ezek melleit pedig még két mások, mclyckhöz a két paizsporez alsó szarvai ülődnek. Ezen porc/, fölül a paizsporcczal a már előadott'szálagok állal foglaltatik öszve, a kánporczokkal pedig lokszálagbk állal egye­

sül ; alól a gőg kezdetével egy erős szálag vagy gyűrő gőgsípszálag (Lig. Cricotracheale) által függ öszve.

199. §. A h á n p o r c z oh (Cartilagines arytaenoidcae, seu gu I,lales).

Ezen kúposzlopképű porozok ketten vannak, alap- jók homorú, és a gyürőporcz fölső ízlapján fekszik?

ezen két részek pedig az úgy nevezett gyürSlánszálag (Lig. ericoarylaenoideum) által vétetnek körül olyképp, hogy a kánporezok mozoghatók légyenek. Ezen alap­

tól a porozok fölhágtokban mel felé hajlanak, és végre egy tompa kévéssé hát felé hajlott heggyel végződnek j ezen poroz hátsó lapja inkább kivájott, a melső pe­

dig domború, az oldallapok egyenesek, és egymáshoz ütődnek. Ezen porozok tompa hegyein még két kis porozok a San tor in porczai (Cartilago' Santoriniöna)

24 A le he l és

(28)

ülnek, ezek gömbölyűk a mondott heggyel mozgóképp e g yesü ln ék és hát felé görbülnek a garathoz.

, 200. §. A g 8 gf e d ii (Epiglottis).

Ezen poroz a gőg üregének fölső részét fedezi; a torok felé tekintő fölső lap ja harántúl véve domború , az alsó ugyan azon irányban vájott. A z oldalszólek görbül­

ten hágnak fölfelé, és egy kerekes mel felé hajlott heg­

gyel végződnek. Ezen részen főképp az alsó lapon szá­

mos likak látalnak, m elyek takonym irigyek nyílásai­

nál nem egyebek, A gőgfedű a paizsporez hátsó' lapjá­

hoz közeledvén, keskenyebb lessz, és fölül a paizs- porczhóz kél erős szálagok állal az ú gy nevezett p a iz s - g& gfedüszálagoh (Ligám.- thyreoepiglottica) által kö­

tetik őszve. A szakcsont alapjától a gőgfedű fölső lap­

jához hasonlóképp nehány hártyás folytatások erednek, mely részek ezek által egyesülnek, és szahg'ögfedii- szálagobnak (Lig. hyoepiglottica) neveztetnek.

201. §. A g ó ' g ü r e g e , é s a n n a k t a k o n y - , K h á r t y á j a .

A z említett porozok öszveségesen a gőgben egy üre­

get a gőg üregét (Gavum laryngis) készítik. Ezen üreg fölül a száj- és orrüréggel függ öszve , alól pedig a gőg­

síp üregébe folytatódik ; benne mind a két oldalon egy kettős szálag Iá tátik, m ely háttól mel felé ered. A föl­

ső , fö ls ő paizskánszálagnák (Lig. thyreoarytaeno- ideum superius) neveztetik. Ez a kánporcz középső ré­

szétől származik, mel felé mén, és a paizsporez szeg- leléhöz feszü l, ezen szálag alatt az alsó paizskánszcí- lag (Lig. thyreoarytaenoideum inferius) találta tik , mely a kánporoz alsó részétől ered , hasonlóképp mel felé menyén , az elöbbeni alatt ugyan azon poroz szeg- letéhöz tapad. Az alsó szálag két oldalról egy hasadé- kpt fogad maga közé, m ely, a két szálagot egymástól elhúzván, egy egyenlő száró háromszeglelhöz hasonló,

é l e t m í v ei r öl. 25

(29)

és a ni elvű ok alapoldala hátai' esik, hegye pedig a pais-sporcználvégződik 5 ezett hasadék hangremek (Glot.

tis seu rima glottidis) neveztetik. A két szálagok közt mindkét oldalon egy nevezetes völgyet, az 11 gy nevezi Lt Morgagni gyomrát (Ventriculus Morgagni) lehet ta­

pasztalni , mely hosszújában mellől hát felé terjed, és melyben számos a szálagok&t nedvesítő taknyot elvá­

lasztó takonymirígyek fekszenek.

A gőg belső fólülete takouyhdrtya állal húzatikbe, mely hártya sejtszövet-által foglaltatik a porezokhoz>

és nem egyébb mintsem a to ro k , és nyelv takonyhár- lydjának folytatása* Ezen hártya t* í. a nyelv tövétől tx gőgfedü fölső lapjára folytatódik, mely átmeneteinél a hártyargyrámzot készít,m ely nyelv#Sgfedüszdlag- n 1 a (hi*.. gbihsiiLpiglolinnin ■ uevr/li tik , os am elyek n u lU ll mindkét oldalon Inpns vd gyclct találtatik.

Erre Iaknn\hurlva a p ip .l e^s/ui befedi, és részint ennek alsó lapjától a gőg üregébe hág 1c, részint ol­

dalt egész a kánporezokig folytatódik, aztán ezen rész is ugyan azon üregbe terjed. A midőn ezen hártya a kánporezokal érinti, ezen porozok és a gőgfedü közt ismét'egy i'áncz származik, mely egy kis pörezot tart magában, és beingŐgfedilszdlagnak (Lág. aryepjglottb eum) neveztetik. Ilykénl; ereszkedik a takonyhárlya a gőg üregének mélységébe, a paizskánszálagokat bevon­

ván , a Morgagni gyomraiba bocsájtkozik -,itt minckután-

• na valamennyi poroz belső folületét bevonta volna >

végre a gőgsípba száll alá. Ezen hártya, itt is va­

lamint a szájüregben, takonymirígyekkel, és véredé­

nyekkel tellyes, színe azouban haloványabb, és vala­

mivel enyvesebb taknyot választ eb Az ezen hártyában végződő idegeknek száma sem csekély,

'202. §. A*gtüg i z m a i - *

A már lölebb fölhozott (178. §,) izmokon k iv ííl, melyek a szakesonlol, és a gőgöt közönséges irányok

<i6 A l e h e l é s

(30)

szerint mozgatják : a gőg még saját izmokkal is b í r , melyek az egyes porozok külömböző állásait okozzák.

A szabpaizsizmob (Musculi hyothyreoidei) a szak- csont, alsó .részétől ennek részint alapjától, részint na­

gyobb szarv álul kezdődnek, alászállván pedig a paizs­

porcz középső részéhöz feszülnek. Ezen izom a szak- csontot le- , - vagy pedig a gőgöt képes fölhúzni. '

A g y ü r 'Ö23aizsizmob (}ií\y&cxi]x cricothyreoidei). Ezek a gyűrő poroz ívétől kezdődnek, folhágtokban kifelé halnak, a paizsporcz álsószéléhüz foi'rnak, és ezen két porezokat közelíük egymáshoz.

A paizsbánismoh (Masculi thyreoarytaenoidei) a paizsporcz hátsó lapjától kezdődnék mindkét, oldalon ezeknek szegletéhez k ö zel, és a Morgagni gyomrának külső Oldalán fölfelé hágván, a kánporezok alsó lapjai­

hoz feszülnék. Ezen izmok akánporezokat húzzák mel fe lé , a hangrés szálagait gindárrá teszik, egyszersmind a gyomrokra nyomíst tévén, azokból taknyot facsar­

nak ki.

A hátsó gyüröhánizmoh . (Musculi cricoarytaeno- idei postici) á gyürőporcz hátsó falának külső, lapjától származnak , és ferdén hágván fölfelé , a kánporezok- lioz feszülnek. Ez,ek a kánporezokat egymástól eltávoz- tatván, a hangrést tágítják.

A z old al gyür&bántzmób; (Musculi cricoarytaeno- idei laterales) ezek a paizskán izmokkal vannak üszve- kölve , és mindenik oldalon a gyürőporcz melső ívéLöl eredvén , a kánporczoknál végződnek. Ezen izmok a kán­

porezokat húzván kifelé, tészik a hangrést tágahhá.

A fe r d e Mnizmob, és a haránt bánizom. (Muscali arytaenoidei obliqui, et transversus) Azon izom bús, mely hátul a két kánporezok közt találtatik, lefolyá­

sában külömböző irányt követ; az egyik kánporozlól kezdődvén a társporezhoz mén által, némely rostok fer­

dén mennek, s egymáson átvágnak, és ezek fe r d e izomnah mondatnak; mások haruntán mennek* és a

c l c t m í ve ir öl. 27

(31)

haránt izm ot tészik. Az egész izom arra szolgál, hogy a két porozok egymáshoz közeledjenek, és hogy ez által a haugrés tétessen szűkebbé,

A paizsg'ögfedűizmoí, (Mnsonli thyreoepiglottici) Ezek a paizsporcz hátsó lapjától erednek , a poizsLln- ' izmokkal kévéssé öszvefuggvén, a gőgfedű oldalfalénál

végződnek1. Ezek ezen utolsót képesek lerántani, 203. §. A g & g e d é n y e i , é s i d e g e i ,

- . í

A gőg négy ütereket nyer t. i. két oldalon a fölső paizsütérbó'l eredő két fölső , és két az alsó paizs- ütevekből származó alsó gőg&éqrekeL A vérerek ré­

szint, a belső torkola térben, részint a paizsfonatbau végződnek. Hasonlóképp négy idcgtörzsokök jutnak a gőgbe, melyek mindannyin a bolygidcgböl erednek, és részint fa lsa részint alsó vagy visszajutó gögide- gukuck mondatnak.

204. §• A g ó g n e h á l l a p ö l j a m i n d ü k é t n e m n é l % ü l ö m l } ö z Ö é l e t i d ő b e n , , A fimosodás előtt a két nem gőgén semmi kűlömb- ségetnem lehet észrevenni, a férj fiú gőge az asszo­

nyéhoz egészen hasonló 5 hanem azon életszakasztól fogva a gőg a két nemben egymástól szembelíioőleg eltávozik5 a ferjfiúi testben a gőg tériméje nagyobb , ebben t. it hosszúbb, és szélesebb is, az asszonyt gőg- amannak kétharmad részét, olykor csak a felét teszi, mely külömbség a test hosszúságától -egészen függet-, len, mert akarmely nagy asszonynak gőge kíssebb minl- sem akarmely kis iérjliúé. A férjfindl a paizsporczon lévő szeglet jobban kiáll, az asszonyt nemnél tompább, és kevésbé látszatok A gőgfedű amannál szélesebb . magosabbra hágó , és vastagabb ; a hangrés tágobh, éa a kánporozok magosabbak, azért is a Morgflgni gyom-*

rai mélyebben fekszenek, a gyviroportó téresebb.

. 28 A l e l i e l é s

(32)

29 A test tökélletes kifejlődése titán a gőggel semmi változás nem törtéü ik, azt kivevőn, hogy az élemedő időben a porozok csouttá váln ak, még pedig o ly bi­

zonyosan hogy olykor valódi velősejtek készítetnek bennük; a* gőgfedű azonban, m elynek álkotása inkább rostos , ezen változástól ment.

205- §. A p a i z s m i r i g y . (Glandula thyreoidea) Ezen m irigy a nyak melső részén fe k s z ik , a kö­

zépső darabja a gyürőporcz, és a gőgsíp fölső gyűrűin n yugszik, és két oldalról a paizsporcz lapjai fölött emelkedik föl. Melöl a melséakizom, a melpaizsizora, és lapcsontszakizom által fedeztetik , és minden részek­

kel sejtszövet által kötetik Öszve; nagysága igen k a -

■ lömböző, a kifejlődött asszony! testben közönségesen nagyobb, mintsem a férjfiú nál; az egész testliöz képpest azonban a nem született gyermeknél legnagyobb ; színe többé, vagy kevésbé homályos vörös, melső lapja dom­

bo rú , a hátsó pedig vájott. Tulajdonképpen két felek­

r e , vagy is szarvakra (Cornua) ősz tátik , m elyek a középén kocczannak öszve , és itt keskenyebbek, ezen középső résztől egy kerekded n yáj tv á n y , a középső szarv (Corrpt medium) hág fö lfelé, m ely a paizsporcz alsó szóiéhoz feszül. Ezen életmív számos edényekkel át meg átszőtt puha sejtszövelből á ll,j m elynek á l­

lományában bizonyos világos sárgás nedv nagyobb , yagy kissebb mennyiségben találtatik. Kiürítő csövet benne még nem fedezhettek f ö l , honnan munkálódá- sa mind eddig két,es. Ném elykor g szakosont alapjától egy izo m , a p a izsm iríg y bokratlan izm a (Azygos glandulae thyreoideae) ereszkedik le ezen mirígyhöz , és abban végződik. Ezen m irigy mindkét oldalon a fölső, és alsó paizsiiterekeL n y e ri, vérerei pedig, me­

lyek a m irigy fólületén egyn agy hdllót képeinek, több fö^zsökükbe mennek vissza, és részint oldalt a belső torkolatérben ; részint lefelé a lehágó paizsvérérén ál-

é l e t m í v e i r ő l .

(33)

tál a torkolatéi' haránton fekvő részében végződnék.

Nyirk edények nagy számmal találtatnak benne, íd<- gei pedig a bolygidegből erednek.

M Á S O D I K F Ő R É S Z . A GŐGSÍP tóS A TÜDŐK.

206. $. A g Őg s íp (Aspera arteria)

A. g8g*íp a gyüró’porez alatt vészi eredetét, mel­

lyel egy erős szálag által a gyürögögslpssdlag (Lig.

críeotrachéale) által kötetik ősz ve, erre, háta mellett a bárzsing, oldalt pedig a fejerek lévén, a nyakon bocsájtkozik le. Minekivtánha a nyakat meg haladta volna, a m el üregben még pedig a hátsó gátőr üregé­

ben ere-sziícdik le , túl rajta hasonlóképp a bárzsing, molol pedig n l'nggér u c lu Ive/I elvén. Egész a máso­

di k, \ujiy harmadik melgcum/.ig egye3 marad, és ép­

pen ezen hasadatlan csak nem görgeteg csatornát neve­

zik góqsipnab (Trachea). — A mondott helynél a gögsip két ágakra , vagy is a hörgőire (Bronchi) sza­

kad, melyek egyik a másiktál csaknem egyenes szeglet­

nél távoznak el,, a jobb hörg rovidebb, és tágahb , n ' bal hosszúbb, és szükebb; a jobb a bokra lián vérér íve alatt , a lehágó virös ér háta mellett mén a tüdő­

höz; a bal inkább hát felé görbül a függér íve alatt, és a lehágó függér elölt mén a bal tüdőhöz. Erre mind ketten a tüdő állományába hatnak, a jobb oldali hörg három, a bal pedig két ágra oszlik, melyek a tüdő ugyan annyi karélydiba hatnak. Ezek számtalan ágak­

ra , vagy is légcsöveire (Bronchia, vel syringes) ágadé­

nak, melyek a tüdő állományában terjednek el.' A gó'gsíp porezos gyürőkbűl, izomrostokká!, és hártyákból tétetik öszve. A porezos igen érméczes gyűrök, á gögsípgyürök, (Annuli tracheae) melyeknek száma 17-től egészen 20-ig mén, nem tökélletesen körö­

sek , és zártak, hanem hátul, hol a bdrzsinghöz ülőd-

3o A l e he l é s

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :
Outline : HATODIK OSZTÁLY