A' HASÜREGRŐL, ÉS AZ EBBEN TALÁLKOZÓ ÉLETMÍ VEKRŐL.
E L S Ő S Z A K A S Z .
a h a s r ó l Ál t a l á n o s a n, é s a h a s. H Á R T Y Á B Ó L .
210. §.) A h a s ü r e g . ,
k h a s, vagy p o tro h, vagy is a/tósí (Abdomen, sevt Venler)' több részint osont, í-ésSűnt húsrészek Ál
tal készítetik, és egy űreget tészen, mely hasüreqneZ (Cavum abdominis) neveztetik.
A hasnak cső tórám éi lóképp alól fekszenek, és a csouLincdcnczét képclik. A keresztcsonton hátul az Agyékgerinczclc nyugszanak, 'fölül pedig oldal felé nrz álbordák segítik az üreget készítni. Egyébként az egész has szabad u csontoktól,
A hasnak húsréssei ellenben számosabbak. A re
keszizom fölül választja el a hasüreget a meliiregLől;
fölül két oldalrúl pedig az álhordák fedetnek a has iz
mok állal, ezek pedig főképp a has egyéhb szabad ré
szét zárják b e , a mennyiben hátul az ágyékgerinczek haránt nyújtványaitól fogva az utolsó horda és csípcsont közt oldalt terjedvén mel felé, a has falait Készítik, és a fehér hossznál két oldalról. Jjönnek öszye. Yégi'e a mc- denezén lévő több nyílások izmok által dngainak he.
Ezen csont-, és húsrészek által készítetik tehát a hasüreg, mely szorosabb értelemben két részekre sza- kad , úgymint a has - és medenezüregre. A valóságos
medencze a hasüregtől az ívelt hossz által választatik , azon .rész pedig, mély a csípcsonlok közt találtalak, majd a hasüreghoz, a hová | csakugyan tulajdonképp tai’tozík , majd a medenczéhöz szánn'lnlik, a mennyi
ken az fölső medenczeként tekintetik. M ivel a has- • , • • • \ izmok majd öszvehúzódnak , majd ismét gindárok lesz
n e k , mivel az altest életmívei p. o. a méh' terhesség alatt j a gyomor . és belek az eledelek, és lég által meg meg nagyobbodhatnak, és mivel a hasüreg helrészei be
tegesen is megnövekedhetnek, és ab báni, nedvek, úgy
mint v íz , vagy véri és a. t. gyülekezhetnek meg: kö
vetkezik , hogy. a hasüreg nagysága igen külömböző.
2 11. §.) A h a s ü r e g b e n l é v ő é l e l m i v e l ; , A hasüregben három külömböző munkálódásokat tellyesílő ugyan annyi számú rendszerek találtatnak:
1. ) A tápkészítésnek rendszere (Systema chylo- poeticum) áltál az emésztés mén végbe, a táp (Chy
lus) fejlődik k i ; és az haszontalan eledelektől ma
radott részek ürítetnek ki ismét a testből. Ezen rend- szerhöz számlál tatnak: a gyom or, a hozzá tartozó ga- ráLLal, és háx’zsiriggal együtt, továbbá a vékony és a vastag h él; végre a m áj, az epehólyag, a lé p , és a has
nyálmirigy.
2. A hudlészités rendszerének (Systema uropoc- tioum) kötelessége a hú'gy elválasztásában és kiüld tésé- ben á ll, ide tartoznak a vesék, a hxidyezédek, ahudhó- lyag a hudcsővel együtt*
3. ) A nemző rendszer (Systema genitale) a mmi- kálódások külömbsége végett a két nemnél külömböző.
a.) Á férjfi. nemző rendszere a borékot, a heréket, az ondózsinórokat, az ondóvezéreket, az ondóhólyag- csákot, a düllmii'ígyet, és a monyát foglalja magában.
1 b.) Az asszony nemző xendszeféhöz a méh szá-lagaival együ tt, a petefészek, a Fallop k ü rtjei, a mélx- h ü v é ly , és a külső nemző részek számláttalnak.
és a h a s h á r tydr úl. 4t
212. A h a s n a k t d j a i (Regiones abdominis], Hogy a hasüregben rejtett élclimVck helyezel^
annál bizonyosabban előadaltasson, -az öltést több tin
ja ia-a osztatik!
1. ) A hasföl'útti tdj (Regio epigastrica). Ha az egyik oldali utolsó álbordától, a másik oldali ugyan azon bordáig egy Rossz húzatik, ez által egy tér ké- szítctik^mely ezen hossz a rekeszizom és álbordák közt egész a kardnyájtványig terjed. Ezen táj újra három részekre oszlik; azon csaknem három szegletíí lér, mely a Icardnyújlvúny és álborddk porczai közt. fog
laltatik, szívgödörnek (Scrobiculus cordis) neveztetik.
Azon tér- pedig mely jobb oldalon az álbordák alatt hol; ezleLik,yo/;Z) rdsztnab v.porczalynaí (Hypochon
drium doxlrum) a bal oldalon lével pedig halnak (1 íy- pochoudrmm sinistrum) mondatik.
2. A hasnlatli tdj. (Regio hypogastrica) .Ha ismét az egyik oldali csípősönl mclső fólsó' taréjálúl a másik oldalinak ugyan azon helyéig egy hosszat Juizunk, akor ezen hossz alatt egy tér származik, mely ezen hossz, a csípcsontok, és a fauíy által haldrozlalik, cs a mondott nevet viseli. Ezen résznek középső alsó része a fnm'vuél fa n tá jn a h (Rcgio puli is) neveztetik. A has alsó oldali része pedig, mely keL oldalról a ezomb felé esik, az az a czombhajlásnál lévő rész Idgyúht.Jj^.
‘ iLdk (Régió iugvinalis) mondái ik.
3. ) Á hasközeptdj. (Regio mesogastrica) A két em
lített tájak közt marud még egy hézag, mely ezen ne
vet viseli. ,Ézeri táj hátul az ágyékgerinczeklöl ered
vén, a csípcsont laréja és utolsó borda közt mel felé fut
ván, egész a köldökig terjed cl. Ezen tájnak középső, cs melső részé, mely oldalt egész a csípcsont taréjáig terjed, és fö lü l, s alól a már említett tájhoz koccznn, köldöhtájnak (Regio umbilicalis) mondatik, melynek közepén maga a köldök látatik. Ezen tájnak azon ré
sze pedig, mely a csípcsont taréja, és utolsó horda '4o A h a s r ó l á l t a l á n o s a n
• közt mind. a két oldalon találta Lik csíp tájnak (JRegio iliaca) mondatik. A hasgerinczek. m ellett, és a -csípésout taréjának hátsó része, úgy az utolsó horda közt két ol
dalról helyeztetett tér dgyéktdjnak (Regio lumbalis) hívatik.
4.) A -g á t, vagy g d ttd j (Regio perinaei, seu peri- naeum) neve alatt azon tér értetődik , m ely a seggnyí
lás , és a nemző részek közt találtatik.
213. A ' h a s ü r e g b e n f o g l a l t a t o t t r é s z e k n e k h e l y e z e t e m a h a s h á r t y á r a t e
k i n t e t e t n e m v é v é n . '
Itten egyedül a. rendszerek, á nagy edények , és idegek, a has tájaihoz kép pest lévő helyezeteirol van szó , m elyek szorosabb leírása, rólok egyenként szól
ván , későbben fog adatni.
A h a sfölötti tdj közepén a gyomor foglaltatik, m ely kévéssé bal felé nyúl el. A máj a- jobb (részt tá
jon találtatik, mely a szívgödörbe kévéssé bal oldal- felé is terjeszkedik, ú g y , hogyő a gyomor m elsőlap
jának egy részét is fedezi. Az epehólyag a máj jobb ré
szének alsó lapján, helyeztetik. A lép a bal vese fö
lött a bal rásztban tartózkodik. A hasnyálmirigy a gyomron túl.leli helyét a nyomból, és a lép közt. A nyombél pedig inkább ,a jobb oldalon fekszik a m á j, gyom or, és a hasnyálmirigy közt.
A hasközeptdj még pedig ennek 'köldöktája a ha
ránt hurkát, és a vékony bél kissebb részét foglalja ma
gában. A jobb csíptdjona vak bél , és a fölhágó hur
k a ; a bal csíptájon 4 lehágó hurka, az ágyéktájakon pedig a Vesék, és a vesetoldalókok foglaltatnak. »
A hasalatti tdj az egyébb vékony b é lt, és a vég
iéinek egy részét farija magában.
A lágy éktáj hoz azon táj tartozik, melyben a. Lí- gyékszdlag, a lágyékcsatorna, és a hasgyürő uJJUal- nak. Ezen táj külső és belső oldalának lekinleLc már és a h a s h á r t y&ról . 43 «
(83. 8 4. 87- §.) élőadatott. Iltcn még csak azt szükség előadni, hogy micsoda részek legyenek ezen Idj M m, oldalával ösz.vekü Ive. Ezen belső oldal a Ints hártyával van minden fölöl befedve. A hasbúrlya a lágyékszá -
’lag, és a hasgyürő közt még következendőkre akaduoí..
■ A néhai köldökütér mint szálag a hasliártya elölt a inc- deneztír égből hág fö l, és a hásgyűrcí helső szeglete iáján a hasizmok felé mén. Fölkágtában. ezen utolsók
tól égy kévéssé eltávozik , azért is a hashártyát föle
meli, és egy ránezot készít, mely a hasizmok felé -igen elvesz. A hasgyürőnek külső szeglete iáján a h«s- . fölötti ül ér hág fö l, m elynem ritkán szinte egy kis ránezot nemz. Ezen részek egy kis tért vésznek magok közé, melyben lefelé némely csaknem három szegű árok, lálalik, melynek belső szeglete mingyárt a hasgyürim lü l fekszik. A hasfolöUi ülér melleit kifelé egy más csekélyebb mélység látatik, de a mely gyakran nincs is meg*, ez a mogletlcknél azon. helyet je le li, hol a
lágyékcsalornának a lehágó ferde hasizomnál leírt (83. $.) nyílása találta ik , és hol az ondóedények az ondó vezérrel az oiidózsiuór készítésére egyesülnek. Ezen hely születés előtt, és után külömböző tekintetű, a magzatban ezen helyen egy nyílás láluLik, melyen ál
lal a tök lép ki a hasüregből; születés 'után azon nyílás némely félhódképű billentyűvel fedeztetik, míg csak a férjíhi kornak -életszakaszáig amaz tÖkóllclcsen cl nem-záratik, öszve nem nő.
A gatjiáj a férj fiáknál a düllm irígyet, az oudó- hól'yagcsákat és a hudcscíuek egy részét vészi föl *, az asszonyoknál pedig u m éhliűvclyt, mindkét nemnél végre a hndhólyag alsó részét foglalja magában.
Magában a hasiiregheTi a faníven túl a férjfinál a budhólyag,, és'a végbél, az asszonyt-nemnél a hűd- hólyag, aztán a méh, a kürtökkel, petefészkekkel, és mchszálagokkal egyetemben, és végre leghátul a
vég-bél fekszenek, * »
44 A ha s r ó l á l t a d á n o s a n
Ezen előadott belrészeken kívül a hasüregben még több nagy edények, és idegek fekszenek, m elyek részint
a gerinczoszlopon, részint mellette helyeztetnek. . a.) A fü ggér (Artéria aorta) minekutánna a rekesz
izom fiiggeres tátján által a melüregbűL a hasüregbe bújt volna, a gferinczoszlop előtt az egész 'hasüregben kévéssé balra száll alá , több nevezetes a belrészek szá
mára rendelt ágakra szakad , a hai'madík , vagy negye
dik ágyékcsigolyánál a két csápéit,erekre o szlik , és mint szurütér a lágyékszálag alatt a czombhoz ereszkedik;
• b.) A fölh ág ó iirös ér (Véna cava adscendens) a függér mellett fekszik kévéssé jobbra, a csíp vérerek
ből származik, a májhoz lép föl, és a rekesz négyoldalú likán által a meliiregbe bat. ■
c. ) A nagy egyűLtérzidegek (Nervi sympathici ma
ximi) a melriregböl bocsájtkoznak l e , az, ágyékcsigo
lyá k testein ‘fekszenek, és a medencziireghen egész a farcsikcsontig futnak.
d. ) Á Augidegel (Nei'vi, obturatorii) a medeneziireg fölső szélén a petelikon állal mennek a czombhoz.
e. ) A szárid egei (Nervi crurales) a hörpaszizom, melléit fekszenek kívülről , lefelé futván, a lágyékszá
lag alatt jutnak, a czombhoz.
‘ f.) A z ülidegel (Nervi ischiadici) a keresztcsont mel
ső lapjától a nagyobb ülbevágányon által mennek a
ezomb hátsó részéhöz, ,
g.) A tápcső (Ductus thoracicus) a második , vagy harmadik ágyékgerincznél számos nyirkedények öszve- koczódásáhól származik, és a függeres tálon által a has
üregből a meliiregbe lép.
Igen ritka esetekben,a has-, valamint a melürcg- ben is az életművek meg fordítva helyeztetnek a kívül,
■ hogy ez által az egésség szenvedne.
214. A h e t s h á r t y a (Peritonaeum), A hashártya a hasnak belső lapját vonja be, és egy tókélletes tömlőt k észít, melyben leginkább a láp
és a h á s h á r t y á r ó l . 45
készítésnek rendszere találtatik, a hudkészítésnck remi- | szere, és a nemző rendszer azonban általa kövessé vé
tetik körül; a nagy edények végre az ideggekkel egye
temben egészen kizáratnak belőle. Ezen hártya mini;
minden egyébb sávos hártya egyszerű* lágy, és nyáj- ,-tékony*, számos finom a szomszéd has fölötti-, csőm- , rekesz-, és a többi literekből eredő véredényekkel bő
velkedik de idegek legalább észrevehető lég nem hat
nak belé,.Belső lapja sima, és iraralós, mert azon a hashártyanedv (Humor peritonaei) gőzképben válasz- tátik e l , mely ismét a hashártya számos íbiszivó edé
nyei által vétetik föl. Külső-lapja sejtszüvettel van be
fedve, mely által '6 a szomszéd részekkel egyesül, és melytől azon készsége ered, hogy akarmely kinyir
tásnak engedni képes.
Ezen spjtszövet, mennyiségére, és laz tulajdon
ságára nézve, a has külömböző helyein külömböxik.
Melöl csak igen csekély mennyiségben van » zsír nélkül lévő szövetet'készít; és egyes szálakét bocsajL a hasizmokhoz, mely által a két részek tartatnak öszve. Hasonlóképp van a dolog a hashártya, és re
kesz közt. A has oldalain ellenben a sejtszövet men
nyisége nő, és tulajdon hártyát képei, m ely mint olyan a hashártyátúl megválasztathatik. Ezen állapot
nak oka a belek, és a hasizmok egymásra ható nyo
másától függ, mely állal a sejtek eltöröltetnek, azért is a sejtszövei tömöttebb lessz, Ezen okbúi sok régibb Bonczolók azon. hibás állításra tég ely eitek, hogy a hashártya-két lemezekből áll. Iía ezen állítás igaz vol
na, akor a sávos hártya fogatjának következésében mind a két lemezeknek1 egyenlő alkotásoknak, és mimkáló- dásoknak kellene lenni, és ugyan azon nyavalyáknak volnának alá veivé; hanem szorosabb vizsgálódások ezen képzetet tökellctesen megczáfoljdk , m ert.azon hár
tyán emü sejtszövetet, csak oldalt lehet látni, melöl pedig és hátul nem; továbbá a hashártya, és a sej Lszövet
46 A h a s r ó l á l t a l á n o s a n |
mind alkotásokban mind munkúlodásokban kiilömböz- nck 5 és végre mindketten ugyan egy nyavalya által, ugyanazon időben soha se lepelnek meg..Mind a kel
ten tehát, valamint a szem tűik- és edény-hártyája egy
mással csak határosak , másként kiilömbözok, és közü
lök mindeniknek különös életmívi czélja van. — A sejt
szövet alól jobban meggyiilekezik , likacsosabb tessz, és sok kövérséget fogad magába, ilyképp látjuk a sejt- szövetet, midőn a hash/u'tya a liudhólyag hátsó lap
ját, a végbélt, és a belső csípizmokat fedezi. Ottan, hol ezen sejtszövet a nagy edényeket késírti a czombhoz, a lagjckszálag aktit az alsó végtagnak sejtszövetjével fin. . 1 <'-/.'0. l'/i-n srjls/nw lm k i-m< L c.ik ,i/n'i része hártyanemií, és zsírlalan, mely a férjfindl a hasgyu- rőn mén által, és az ondóedényeket késírti a herék- h ö z ; ez egy hüvelyt k é szít, mely közönséges hűvely- hdrtyának (Tunica vaginalis commimis) a nevét viseli, az asszonynál ezen sejtszövet, mely nála a görgeteg szála got vészi körül,' kevésbé hártyanemű. — Végre hátul a sejtszövet gyurmája még jobban öszvetorlódik, és a legtöbb kövérséget vészi magában. Idegícmátok , és szívó edények által lévén átszőve, m elöl, és h áln ia veséket, és. a nagy véredenyeket fedezi, és a rekeszen lévő nyílásokon által a meliireg sejtszövetjével fiiggöáz- ve. Az említett részek tehát, nem a sejtszövet, és hashártya közt fekszenek, hanem egészen az elsőben
vannak eltemetve. ; , •
A Hashártyának tulajdon lefolyása van , és tulaj
don üreget készít, mely az egyébb hasüregtől meg van választva. Azonképp a mint a melhártya a tüdő tÖmlSjeit nem zi, és egyedül a tüdőket fedezi, úgy a haskártya is az emésztő életmíveket csak borítja , a töb
bi belrészeket pedig, többé vagy kevésbé érinlellen hagyja. Hogy a hashártya kiterjedését, és azon mó
dot, melyként általa a belrészeket öszvefoglaló li rj«-.
dékek és szálagok készítetnek, annál könnyebben föl-és a h a s h á r t y á r o 1. .4?
foghossuk, szükséges ezen hártyának lefolyását a köl- doktül kezdeni. !•) Ezen ponttól a hashárlya fölfelé inén, a hasizmok Belső lapját fed i, és a rekeszizom
hoz ju t.' Ezen izomnak alsó lapját tökéllctesoK hefedi, és.némely helyeken, nevezetesen'a kardny új lyánynál, a vrekeszizomnak horda- és ágyékrésze közt lévő hézag
nál a melhártyával ütődik Öszve. Itten, hol & rekcsz- . nek rostjai kévéssé egymástól távoznak, a mondott k t hártyák sejtszövéfc által egyesítenek. A rekeszizomtól a hashártya részint a m áj, részint a lép, és gyomor felé ereszkedik, a.) A májat érintvén, melói az akasz
tó szalagot, (Ligamentum suspensoriam) hátul pedig a koszorús szdlagot (Ligamentum coronarium) kece
li : aztán ezen egész helrészt he takarja, és a gyomor
hoz, meg nyorabólhöz mén; azon része , m ely a gyo
mor , és máj közölt foglaltatik, Ha vagy gyo/uornuíj- cseplezneí (Omentum gastrohepa Licum) neveztetik a másik, vagy is .a máj , és nyombél közt lévő pedig mdj- 'iiQ'omszdlagnah (lég. hepaticoduodenale) mondatik. Ez után a hashártya a gyomrot borítja, és ezen utókénak alsó szóiéhoz ér, a haránt hurkához ereszkedik , mely
től a nagy cseplez (Omentum majus) neve alatt sza
badon függ alá. b.) Mint egy kis terjedék a rekesz
izomtól fcgyomornyit felé menyén, a rekeszgyomor szalag (Li^tobrenicogastrioum) hozatik elő. e.) A has
hártya a lépnll^eres^kedvéü' a rekeazlépszdlagot (Lig.
phrcnicohenale)%^zíti, aztán a lépőt fedezi, és részint mint gyomorlépszd^- (Lig, gastrolienale) a gyomor
hoz fut; részinL pedi|L nagy csepplezbe mén állal.
2.} A hashártya a köldökül a láfelé mén a hasizmokon túl a fahívhöz. Itten legeBUMjször a hudhúlyog fene
két éri, ezt befedi, valaminrWen hólyagnak hátsó lap—
jáLis, aztán a medenoze m é l y é b e hocsájLkozik le.
így történik ez mind a két nerikél, de innen fogva a hüsbártya, mivel külümbféle élilim'veket fed ez, a
■ ' wM
48 A h a s r ó l á l t a l á n o s a n
két nemnél,változik. A férjíi testbena hashártyaa hud- liólyag hátsó lapjától az, ondóhólyagcsákra veti magát, á g y hogy 6' ezeket és az 'ondóvezéreket k ív ü l, és alól hagyja, -a végbél fölső rész'éhöz ju t, és a végbélfodort (Mesorectum) nemzi. Az asszonyt testben a liudhólyag hátsó lapjától a méíire folytatódik, ennek melső lap
ját, fenekét, és hátsó lapját fedi. Ugyan ezen helyena mélitől őldalt a petefészkeket, ’és a Fallop kürtjeit fe
d ezi, és ez által két ránczokat az úgy nevezett-szé
les ézájagnlat, meg & denerférsstárnyakot (Alae vesper
tilionum) k észíti; a méh liálsó lapjától ,1 h.ühártya hasonlóképp a végbélhoz m én, azt k o ru h észi, cs az
■ dlil a í’i s !>■ len io ri i Mi ok i imm <ik<>//1. Il/i ti ii.me- nclclnél a hashártjM mindkét nemnél két Dougíds reclSineb (Plicae Donglasii) nevezett ránczokat ké
szít. 3.) A hashártya a köldökeiül mindkét oldalon az ágyéktáj felé terjed, a.) A jobb oldalon a veSe előtt mén el, részint mint nyomveseszálag (Lig. duodeno- renale) a nyom bélhöz: részint a vakhclt és a fölhágó hurkát érinti; ezen két részeket fedi * egyszersmind' a job b hurhafodort (Mesocolon dextrum) készíLi, és a gerinczoszlophoz mén.1 b .) A hal öldalon hasonló
képp terjed el a hasbártya. A vesének csak melső lap
ját érinti, a lehágó hurkához kocczan , azt beborítja, a bal hurhafodort (Mesocolon sinistrum) készíti, és a gerinczoszlophoz jut. A hashártya tehát mindkét ol
dalról a gerinczoszlophoz é r , és itten a hashárlyat öm
lőnek hátsó falát készíti. Ezen helyen befedi a rekesz
nek szárait, a horpaszizmot, a belső csípiztnot,, a füg- geret, a líudvezédeket, a veséket, az ondóedényeket, m ely részekkel csak ugyan sejtszövet által egyesül. A hátsó faltól egy erős ránéz mén tóiéi felé , mely a vé
kony bélt, egész lefolyásában b o rítja, és a bé/fodort (Mesenterium) készíti, egyszersmind ezen hártyának egy része a haránt hurkához ju t, ezen életmívet bebo
rítja, és a haránt hurhdfodor b (Mesocolon li.m -u r-és a ha s há r t y ár ól. 49
4
sum) készíti. A liashártyának ezen lefolyása állal n hasüregben foglalt részei, mint egy két felekre t ál asz
ta Inak, iig y , liógy mondani lehessen, hogy azok közül többen a hashártya üregében, mások ismét azon kívül helyeztetnek.
5Í - ' 'Az e m é s z t é s