• Nem Talált Eredményt

Endogén növekedés

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Endogén növekedés "

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

(2)

2

3. hét

Endogén növekedés

Szilágyi Katalin

Tanulságok eddig

• Kibocsátást hosszú távon a kínálati oldal határozza meg → makroszintű termelési függvénnyel leírható a növekedés folyamata

• A növekedés közvetlen okai:

• Tőke

• Munkaerő (népesség)

• Technológia

• Harrod–Domar-modell

• Tőke a szűk keresztmetszet (tőkében állandó hozadékú technológia)

• Tőkebővülés → növekedés

• Solow-modell

• Neoklasszikus termelési függvény: tőke/munka helyettesítés

• A felhalmozható tényezőben parciálisan csökkenő hozadék

• Tőkebővülés → átmeneti növekedés

• Technológiai fejlődés → tartós növekedés

(3)

3

Exogén növekedés

• Növekedés exogén

• Időbeli és keresztmetszeti különbségeket feltesszük

• Magyarázat?

• Miből lesz a technológiai fejlődés? Hogyan terjed?

• Két (homogén) input (K, L) elég?

• Miért nem látunk

• jövedelmi konvergenciát → Barro-regressziók

• nagy hozamkülönbséget (és ennek megfelelő tőkeáramlást) fejlettek és fejlődők között? → Lucas-paradoxon

Menetrend

• Humántőke és endogén növekedés

• A technológiai fejlődés modelljei A) Innováció és K+F

B) A technológia terjedése

• A történelem szerepe: komplementaritások és fejlődési csapdák

1. Humántőke és endogén növekedés

(4)

4

1. Termelési tényezők

• Felhalmozható és rögzített

• Felhalmozható: endogén

• Rögzített: exogén

• Miért a különbségtétel? Melyik a „fontos”?

• A Solow-modellben mi volt felhalmozható/rögzített?

• Mit tettünk fel a felhalmozható tényező (parciális) hozadékáról?

Humántőke és növekedés

• Felismerés: munkaerő heterogenitása fontos

• Munkaerő = képzett + képzetlen

• Különbség: termelékenység (MP)

• Összkészlet exogén, de a belső arányok nem → képzetté válás (humántőke felhalmozás) döntés eredménye (endogén)

• Két felhalmozható tényező: fizikai és humántőke

Alapmodell humántőkével

• Két input: fizikai (k) és humántőke (h)

• Állandó mérethozadékú (CD) technológia:

y = kαh1- α

• Egyszerűsítés: n = δ = 0

(5)

5

• Fizikai tőkefelhalmozás:

kt+1 – kt = syt

• Humántőke-felhalmozás:

ht+1 – ht = qyt

• Hosszú távon:

h/k = q/s

• A kétféle termelési tényező aránya hosszú távon a beruházási rátáktól függ

• Növekedés:

Alapmodell: következtetések

• HT-ú növekedés függ:

• megtakarítási hajlam

• humántőke-felhalmozási ráta

• termelési tényezők relatív hozadéka (technológia)

• Kezdeti különbségek fennmaradnak

• Azonos paraméterek → azonos növekedési ütem (vs. azonos ÁÁ)

• Megtakarítási/tanulási döntések: tartós növekedési hatás (nem csak szinthatás)

• Lásd Harrod–Domar

• De: parciálisan csökkenő hozadék mellett!

• Két (endogén) felhalmozható inputban együtt állandó hozadék: örökös növekedés

aránya ú

hosszú táv ott

viszonyít tőkéhez

fizikai humántőke

a r ahol

s r q t qr

h

t h t

sr h t

k

t k t

k és

) (

) ( ) 1 , (

) (

) ( ) 1

( 1

(6)

6

• Megszűnik, ha bevezetünk egy harmadik (rögzített) termelési tényezőt (lásd MRW)

• Tőkehozam-kiegyenlítődés (Lucas-paradoxon): nem csak a fizikai tőke relatív szűkössége számít

• MPK(k,h) lehet magasabb a tőkében gazdag országban

• Konvergencia és divergencia egyszerre

• Feltételes konvergencia a humántőke kontrollálásával. Fejlődő országok CP gyorsabban nőnek.

• Feltételes divergencia a kezdeti jövedelem kontrollálásával. Nagyobb humántőkével bíró országok CP jobban nőnek.

• Mivel egy fejlett országban valószínűleg magas a humántőke-állománya, a két hatás ellentétes irányú → nincs látható konvergencia

Humántőke és feltételes konvergencia

• A humántőkére kontrollálva már (feltételes) konvergencia (Barro)

• Nehéz mérni: iskolázottság, egyetemek, kutatóközpontok?

• Regresszió:

• függő változó a jövedelem változása 1965–85

• független változók: kezdeti jövedelmi szint (1960) és iskolázottság

• kezdeti GDP együtthatója negatív és szignifikáns

• beiskolázottsági mutatók pozitívak és szignifikánsak

• Akkor jó a modell, ha a gazdag országokban szór a humántőke szintje:

• Pl. Japán 1960 – magas humán-, de alacsony fizikai tőke szintje

• Afrika: alacsony iskolázottság relatíve a GDP-hez

(7)

7

2. A technológiai fejlődés modelljei

Technológia szerepe

• Ha van rögzített termelési tényező és a tényezőkben együttesen állandó a hozadék, akkor tartós növekedés csak technológiai fejlődés miatt (Solow)

• Technológiai fejlődés

• Szándékos, tudatos: innováció

• Költségek és hasznok mérlegelése alapján egyénileg optimalizálható

• Nem feltétlenül szándékos: terjedés

• Externális hasznok is jelentkeznek

A) Az innováció modellje Innováció

• Döntés: humántőke (H) megosztása közvetlen termelő (u) és K+F részre (1-u)

• Dilemma: mai vs. későbbi fogyasztás (lásd fogyasztási/megtakarítási probléma)

• Termelési függvény:

Yt = Etγ

Ktα

(utH)1-α

• Tudásbővülés („know-how”):

• (Et - Et-1) / Et = a(1 - ut)H

(8)

8

Innovációs modell: következtetések

• Hosszú távú növekedés: (endogén) tudásbővülés miatt

• Függ: humántőke szintje és K+F tevékenység aránya

• Kisajátíthatóság (tulajdonjogi védelem) kritikus

• Lemondással teremtett tudás ne legyen közjószág

• Időleges monopolhelyzet teremtése hatékony

• K+F modell nem fér össze a tökéletes versennyel (Romer, Grossman- Helpman)

B) A technológia terjedésének modellje A technológia terjedése

• Egyéni szintű beruházás és tudásfelhalmozás: externális hatások

• Pozitív vagy negatív? Komplementaritás vs. zsúfoltság?

• Itt: mások beruházása pozitív externális hatásokkal jár (Romer)

• Egyéni szinten: technológia adott Yt = EtKtα

Ht1-α

• De: aggregált szinten endogén Et = a(Kt*)β

(9)

9

Externális technológia

• A felhalmozható tényezőkben együttesen növekvő hozadék

• Egyéni szinten állandó (akár csökkenő) hozadék

• Következmény: egy főre jutó növekedés gyorsuló

• Externália: PMB és SMB elválik

• PMB < SMB: dezaggregált allokáció túl alacsony beruházáshoz vezet

Komplementaritás

• Komplementaritás (complementarity)

• Az egyik szereplő cselekvése ösztönzőket generál a másik szereplő cselekvéséhez.

• A pozitív vagy negatív externália megelégedettséggel/büntetéssel köthető össze, míg a komplementaritás esetében az egyik cselekvő tette után a másiknál kialakul egy cselekvési preferenciasorrend.

• Ha arra számítok, hogy magas lesz az átlagos megtakarítási ráta, én is megtakarítok. Ha azt várom, hogy alacsonyan marad a megtakarítás, nekem sem éri meg megtakarítanom.

3. Komplementaritás és fejlődési csapdák

(10)

10

Komplementaritás és többszörös egyensúly

• Egyensúly: mások viselkedésére vonatkozó várakozástól függően

• S(S*)

• Többszörös egyensúly lehet: optimista és pesszimista (S = S1 és S = S2)

• Történelmi meghatározottság és beragadás (lock-in) sokat számíthat

Példa: QWERTY

• Billentyűkiosztás a múltban: ne ragadjanak össze az írógép billentyűi

• Dvorak hatékonyabb lenne

• De: az új technológia költsége magas, ha kevesen használják

• Történelem (véletlen) szerepe (Intel vs. RISC chipek, Microsoft vs. Apple)

• Komplementaritás → többszörös egyensúly

• De: történelmi véletlen „választ” közülük

(11)

11

Történelmi véletlen szerepe

• Korán kezdők szerencséje: minden eldőlt?

• Mi kell hozzá?

• Externális hatás?

• Milyen?

• Komplementaritás vs. zsúfoltság

• Hogyan függ a technológia költsége a használók számától?

Közlekedési utak példája

• Történelemnek nincs szerepe

(12)

12

Tanulságok

• A komplementaritások miatt lehetséges több egyensúlyi pont a rendszerben

• Az egyensúly függhet a múlttól

• Történelmi „beragadások” csak komplementaritások esetében jöhetnek létre

Koordinációs probléma

• Az alacsony egyensúly csapdája (low-level equilibrium trap)

• Ha összehangoltan tudnának cselekedni a szereplők, jobb egyensúlyba kerülhetnének

• Rosenstein–Rodan (1943): koordinált fejlesztések példája

• Egy óriás (cipő-) gyár nem élhet túl

• Koordinációs probléma: a péknek el kell hinnie, hogy a cipész is megnyitja a boltját

• Koordinációs játék (játékelmélet)

• Koordinált (big push) iparpolitika a húzóágazatokra koncentrálva

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tudatában kell lennünk annak, hogy a gazdasági teljesítmény mérésére kialakult, évtizedek óta széles körben elfogadott mutatószámok – mint a GDP – sem képesek

Ezt részben az egyenletesebb gazdasági növekedés eredményezte, na- gyobbrészt annak következménye volt, hogy ebben az időszakban a gazdasági fejlődés problémáit, a

Tegyük fel ezután, hogy két tényező oly módon változott, hogy a növekedés üteme állandó volt az egész időtartam alatt.. Eredményeink megbízhatóságának az a

A hosszú távú növekedés elemzésére, előrejelzésére szolgáló modellünkben tehát a gazdasági fejlődés fő hatóerej'eként a technikai haladást ábrázoljuk..

A gazdasági növekedés mérésének módszereit tárgyalva hangsúlyoztam, hogy az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem a növekedés, a fejlődés minőségi oldalait nem

A vizsgált időszakban a termelők által realizált termelési tényezők jövedelme egyre nagyobb arányban származott támogatásból, bár e növekedés a régi tagországokban

Az OECD szerint a zöld növekedés (green growth) olyan gazdasági növekedés és fejlődés, amelynek a környezetterhelések csökkenésével, az üvegházhatású gázok

Amikor egy politikus fenntartható gazdasági növekedésről beszél, akkor nem azt érti ezen, hogy ez a növekedés nem növeli a környezeti terheket, hanem azt, hogy a növekedés