FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Szilágyi Katalin
Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
•
2
8. hét
Segélyek és növekedés
Szilágyi Katalin
Tanulságok a kincsek átkáról
• Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással
• Heterogenitás szembetűnő
• Sokféle plauzibilis magyarázat
• Holland kór
• Járadékvadászat
• Elmaradó beruházások
• Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a „rossz” intézményrendszerű országokba) gyakran átkos lehet
• A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők
• Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és diverzifikáció, magas humántőke-beruházással)
Most: segélyek szerepe
• Analógia a természeti erőforrásokkal
• Erős normatív következmények
3
• Sokféle sikerkritérium lehet
• Itt: növekedésre gyakorolt hatás
Menetrend
1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, szereplők 2. Elvi megfontolások: elméleti érvek és ellenérvek
3. Empirikus eredmények
• Meta-elemzés: „elemzés az elemzésekről”
• Híres (közelmúltbeli) eredmények
1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, elvi megfontolások
Segélytörténet
• Segély (official development assistance, ODA): egyoldalú átutalás
• Általában viszonylag szabadon felhasználható
• Ajándék jellegű
• Donoroknak nem nagy teher, kedvezményezetteknek nagy kincs
• „Modern jelenség”: zömmel a II. vh. után
• Erősen politikai/hidegháborús motivációk
• 90-es évektől „semlegesebb” megfontolások
4
A segélyek hatékonysága
• Középpontban a 90-es évektől
• OECD: Monterrey-konszenzus
• ENSZ: MDG
• Alapelvek: hatékony segélyezés partnerségi alapon
• Hatékony: növekedést ösztönző
• Milyen távon?
• Hogyan mérjük?
• Melyek az eddigi tanulságok?
Klasszikus iskolák
• Marxisták: segély a leigázás/kizsákmányolás eszköze → nem hatékony
• Libertariánus iskola: segély a fejlődő országok (korrupt) kormányait gazdagítja → nem hatékony
•Bauer Péter Tamás: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység (www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/Bauer1.doc)
5
Elvi megfontolások: miért kellene működnie?
A) Mikroszintű (projektszintű) tapasztalatok: alapvetően kedvezők
B) Makroökonómia: kormányzati kiadások (jövőbeli adóemelés és FFM-romlás nélkül) expanziós hatásúak
C) Növekedéselmélet: beruházás → növekedés D) Donormotivációk: racionális aktorok állnak mögötte
A) Mikroszintű tapasztalatok
• Mosley (1986): Aid-effectiveness: The Micro-Macro Paradox
• Analógia: exchange rate disconnect puzzle (RER volatilitása mikro- és makroszinten)
• Mikroszintű projektek megtérülése vs. makroszintű korrelációk
• Ok lehet: segély (vagy az egyéb forrás) átcsoportosítható
• rosszabb projektek felé
• fogyasztásra
B) Kormányzati kiadások hatása
• Fiskális impulzus jövőbeli adóemelés és külső egyensúlyromlás nélkül: mire is jó?
• Fiskális expanzió hatásmechanizmusa szempontjából döntő a magánszektor viselkedése
6
• Munkakínálat nő-e a pozitív jövedelmi sokkra?
• Tőkekínálat nő-e, ha nincs kamatváltozás?
C) Kormányzati beruházás hatása
• Elvileg tiszta sor: beruházási ráta → növekedés
• De: magánszektor reakciója kérdéses
• Kiszorítás?
D) Donormotivációk
• Racionális szereplők feltárt preferenciája (40 éve csinálják)
• De:
• kis tétel (a donorokban átlagosan a GDP 0,3%-a), kifáradás (aid fatigue)
• nem gazdasági motivációk: bűntudat vagy politikai befolyás
• Kuziemko-Wercker:
(http://eltecon.blog.hu/2009/12/13/szavazatvasarlas_az_ensz_ben)
2. Empirikus vizsgálatok Kérdés
• Empirikus probléma: pozitív-e segélyek együtthatója különböző növekedési regressziókban?
7
• Modell: g = g(h)
• Hatékony a segély, ha μ = ∂g/∂h > 0
• Feltételes vs. feltétel nélküli
• Elemzés: metaszinten
• Az empirikus irodalom „kvantitatív” összefoglalója
• Doucouliagos–Paldam (2007): The Aid Effectiveness Literature: The Sad
Results of 40 Years of Research
(http://www.econ.cam.ac.uk/dae/repec/cam/pdf/cwpe0773.pdf)
Vizuális introspekció (WDI)
8
Vizuális introspekció II.
Első benyomás
• Feltétel nélküli hatékonyságban nem hiszünk
• Regressziók is megerősítik
• Naiv egyidejű regresszió együtthatója: -0,010 (0,935), R2: 0,000
• Késleltetett hatás regressziós együtthatója: -0,003 (0,364), R2: 0,000
• Segély paradoxon: nincs mérhető pozitív hatás
9
Segély és növekedés
Eredmény-trendek az empirikus
irodalomban
10
Értékelés
• Hatékonyság: pesszimizmus nő
• Eredmények szórása csökken
• Kérdések:
• Konszenzus?
• Módszertan számít-e?
• EU transzferek: szimulációk vs. regressziók
• Torzítás?
• Ideológiai
• Korábbi publikációk
• Intézményi
• „Publication Polishing”
Modellek
11
Regressziók
• A: ait = α + μ hit + γj xjit + uit
• B: git = α + μ hit + γj xjit + uit
• C: git = α + μ hit + δ zit + ω hit zit + γj xjit + uit
Modelldivat-trendek
12
„A” modellcsalád
• Alapötlet: segély növeli a beruházást
• Háttér: HD
• I – Sp – Sg = nettó külső finanszírozás (benne: külföldi segély)
• De: Sp is csökkenhet (feléljük) – Griffin–Enos (1970)
• De: Sg is csökkenhet (felélik) – Boone (1996)
„A” eredmények
13
„A” értékelés
• Enyhe (átlagosan inszignifikáns) hatás
• Kiszorítás biztosan van
• Magán- vagy kormányzati fogyasztás nő-e?
• Nettó növekedési hatás bizonytalan, de nem túl biztató
„B” modellcsalád
• Alapötlet: ha a növekedési hatás érdekes, mérjük minél közvetlenebbül!
• Lásd még: Barro-féle regressziók
• Endogenitási probléma: miért?
• Instrumentumok:
• késleltetett segélyek
• segélyek „politikai” meghatározói
• méret
• Kétlépcsős becslések
14
„B” eredmények
„B” értékelés
• Átlagosan pozitív, nem szignifikáns
• Meta-dimenzió:
• Szélső értékek a korai elemzésekből
• Pozitív értékek jellemzően bizonyos intézményekhez kötődnek
• Szerzői „tehetetlenség” sokat számít
15
„C” modellcsalád
• Alapötlet: heterogenitás fontos
• Két alaptípus:
• Jó gazdaságpolitika modellje (good policy)
• Orvosság-modell (medicine)
• Jó gazdaságpolitika: Világbank (Burnside – Dollar, Dollar–Collier)
• Feltételes hatékonyság: jó intézmények mellett
• Orvosság: Danida-csoport (Hansen–Tarp)
• Kis adagban hasznos, egy ponton túl káros
A jó gazdaságpolitika modellje
• Alapegyenlet (BD):
git = α + μ hit + δ zit + ω hit zit + γj xjit + uit,
• ahol z: a gazdaságpolitika/intézmények minőségét fejezi ki
• Nyitottság
• Költségvetési deficit
• Infláció
• Burnside–Dollar (1997): Aid, policies, and Growth. AER (http://ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i4p847-868.html)
16
• Burnside–Dollar (2004): Aid and Growth: Revisiting the Evidence. World Bank Policy Research Working Paper 3251
• Világbanki tevékenységet (is) nagyban alakító eredmény
• 2004-es BD-cikk elemzi is a segélyek „szelektivitását”
• Törékeny eredmény, sok-sok kritika
• Easterly–Levine–Roodman: New Data, New Doubts (http://www.nyu.edu/fas/institute/dri/Easterly/File/aid_nber.pdf)
17
• Erős intézményi torzítás
Orvosságmodell
• Alapegyenlet (Hansen–Tarp):
git = α + μ hit + ω h2it + γj xjit + uit,
• ahol z = h (feltétel maga a segély mérete)
• Milyen együtthatókat várunk?
• Szokásos (és propagált) eredmény szerint a segélynek van „optimális” mérete
• Kevéssé reprodukálható, nem nagyon robusztus
Kapcsolódások
• Kincsek átka / holland kór irodalom
• RER? Infláció?
• Kiszorítás?
• Magyarázat a mikro-makro paradoxonra?
Tanulságok
• A segélyek növekedési hozzájárulása csekély
• Kb. 20%-kal nagyobb GDP/fő 40 év alatt az átlagos rugalmasság alapján
• Értelmes?
• Kína/India 10 év alatt megduplázódik
18
• Jó lenne jól csinálni → nagy igény az erős normatív üzenetekre
• Mi a helyes sikerkritérium?