Katonai térképezésünk kialakulása.

Katonai térképezésünk kialakulása.

Húsz évvel ezelőtt n a g y elhatározás előtt állottak a tér- képezést szívükön viselő szakköreink. A Monarchia össze- omlása a k. u n d k. Militärgeographisches Institut felszámo- lását jelentette és a hivatalos térképezést intéző bécsi kato- nai f ö l d r a j z i intézet m u n k a k ö r é t és a n y a g á t felosztották az utódállamok között. N e k ü n k is önálló m a g y a r térképező intézet felállításáról kellett gondoskodnunk. Többféle meg- oldás terve b u k k a n t fel. sőt olyan javaslat is a k a d t , hogy a bécsi intézet helyét n á l u n k ne k a t o n a i intézménnyel tölt- sék be.

Az önálló m a g y a r térképezés gondolata azonban nem most vetődött fel először. Az első lépést T ó t h Ágoston honvéd- ezredes m á r 1868-ban megtette,1 amikor az osztrák katonai térképező intézet mellett, önálló m a g y a r intézet felállítását javasolta. A bécsi k ö r ö k ellenállásán meghiúsult terveivel az önálló m a g y a r hivatalos t é r k é p í r á s XIX. századi törté- nete lezáródott. Tóth Ágoston fellépésének mindössze a n n y i e r e d m é n y e lett, hogy a címében addig csak osztrák intézet (k. k.) felvette a császári és királyi (k. u n d k.) jelzőt és ez- által legalább külsőleg, közös intézmény lett.

A térképkészítés és t é r k é p h a s z n á l a t nagyon régi idő óta fontos része a h a d i t u d o m á n y o k n a k .2 T é r k é p nélkül nem lehet elképzelni a h a d v e z é r t ! A jó t é r k é p felér fél győzelemmel!

Már Macchiavelli azt k í v á n t a a hadvezértől, hogy mindenek- előtt jó h a d i t é r k é p e k k e l lássa el magát. A térképeket a had- vezér felhasználta u g y a n , de nem szerette, ha más is belát k á r t y á j á b a . E l z á r t a a nyilvánosság elől. mert félt. hogy az ellenség kezébe kerülnek. Lacy t á b o r n a g y í r j a II. József- hez intézett felterjesztésében:3 „ W e n n es zum Stich u n d Ver- kauf einer solchen C a r t e k o m m e n sollte . . . w ü r d e m a n sich in Constantinopel hiermit versehen u n d garbald ein jeder Bassa in denen türkische L ä n d e r eine dergleichen C a r t e in der H a n d h a b e n " .

A hadvezetőség eleinte nem foglalkozott térképkészítés- sel. hanem megbízást adott magánosoknak vagy vállalatok- n a k . hogy azok céljainak megfelelő h a d i t é r k é p e k e t rajzol- j a n a k . így a mohácsi vész (1526) u t á n . a török h á b o r ú k ve-

szélye miatt, I. F e r d i n á n d elkészítette a m a g y a r h a d s z í n t é r térképét. E n n e k köszönhető h a z á n k első _ t é r k é p é n e k meg- jelenése.4 A t é r k é p e k megrendelői geometereket, mérnökö- ket, rézmetszőket stb. szerződtettek, így Liesganigot, O r i a n i milanói csillagászt, Müller I g n á c h a d i m é r n ö k ö t stb. Azon- kívül v á r a k , erődített helyek, k a t o n a i táborok, elszállásolá- sok, menetoszlopok tervét készítették el. A részlettérképe- zők között a z o n b a n kevés v.olt olyan, a k i n e k igazi k a r t o - g r á f i a i érzéke v a g y megfelelő rajzolókészsége lett volna, n a g y o b b területeknek egységes alapon való á b r á z o l á s á r a . Teljesen hibás volt az út, a m e l y e n elindultak. U g y a n i s a földrészeknek v a g y n a g y o b b t e r ü l e t e k n e k meglevő t é r k é - peiből részleteket n a g y í t o t t a k meg és ezen az a l a p o n igye- keztek országokról, országrészekről n a g y m é r e t a r á n y ú tér- k é p e k e t előállítani. Természetesen ilyen a l a p o n torzított lett az ábrázolás.

A m a g á n t é r k é p e z ő k és vállalatok által készített térké- p e k között kell k e r e s n ü n k tehát a k a t o n a i t é r k é p e k elődeit és mintaképeit. Legnagyobb h a t á s a volt a f r a n c i a D o m i n i k Cassini híres térképének, az országos háromszögelés a l a p j á n készült „ C a r t e géometricfue de la F r a n c e " - n a k , amely 1744—

1787 között készült el 1:86.400 m é r e t a r á n y b a n . Ez volt az első igazi h a d i t é r k é p , amely N a g y Frigyes és Mária Terézia országaiban megindult országtérképezések m i n t a k é p e lett.

Az első kísérletek u t á n , a n a g y a r á n y ú országfelvételeknél mind több és több szerep jutott a csillagászati h e l y m e g h a t á - rozásoknak és az előzetes geodéziai felvételeknek, melyek n y o m á n olyan n a g y m é r e t ű h e l y r a j z i térképelT keletkeztek, hogy azokat m á r csak több lapon lehetett összeállítani.

Az önálló hadsereg felállításával, a k a t o n a s á g intézmé- nyesen is kezébe vette a térképelőállítás mesterségét. Ez- által bizonyos n a g y v o n a l ú s á g és gyorsaság k e r ü l t a vállal- kozásba, ami termékenyítőleg hatott a térképezés t u d o m á - nyos és technikai fejlődésére. A jó t é r k é p h a s z n á l h a t ó s á g á t és fontosságát, az ország és a hadvezetőség szempontjából, a 18. század h á b o r ú i b a n végleg k i p r ó b á l t á k és ezzel a topo- gráfiai t é r k é p e k előállításának előjoga véglegesen a kato- naságé lett.5

A térképek előállításának a k a t o n a s á g kezébe való ke- rülése természetszerűleg titoktartást k í v á n t . A n a g y költség- gel készült állami felvételekből kevés h a s z n a volt a nyilvá- nosságnak. A k a t o n a i felvételek a l a p j á n készült, de forga- lomba nem k e r ü l t t é r k é p e k pontosak voltak, mert nem nél- külözték a jó t é r k é p elengedhetetlen követelményét, a csil- lagászati elemekhez való igazodást és a geometriai alapot.

A forgalomba k e r ü l t t é r k é p e k azonban h i b á s a k voltak, mert

elavult v a g y hamis a d a t o k a l a p j á n állították össze őket.

Az igazi jó és pontos, korszerű t é r k é p e k k a t o n a i térkép- t á r a k b a n , jól megőrzött helyen pihentek.6

Az első hivatalos k a t o n a i térképellátó és megőrző szer- vet, a „Depot de la guerre"-t a f r a n c i á k állították fel 1688- ban, P á r i s b a n .

Németországban 1735-ben a l a p í t o t t á k a „ P l a n k a m m e r " - t , amely N a g y Frigyes híres h a d i t é r k é p e i n e k megőrző helve volt. '

Olaszország 1773-ban Milanóban — a f r a n c i a Cassini ösztönzésére — i n t é z m é n y t állított fel, amely a F r a n c i a - országban meghonosult háromszögelést L o m b a r d i á b a n foly- t a t t a . A f r a n c i á k m i n t á j á r a 1800-ban „deposito della guerra'"

létesült. Amikor pedig 1814-ben az északi t a r t o m á n y o k a t az osztrákok elfoglalták. $,Istituto geografico militare" néven az intézetet átvették és 1839-ben Bécsbe helyezték át.

A u s z t r i á b a n a 18. század derekáig a hadvezetőség meg- bízásából magánosok készítettek térképeket. A hadvezető- ség csak 1763-ban vette át a térképezést, amikor a felvéte- lekkel r a j z o l á s b a n j á r t a s vezérkari- és csapattiszteket b í z t a k meg. Kisebb m é r e t a r á n y ú t é r k é p e k készítését azonban még sokáig m e g h a g y t á k magánosok kezében. 1806-ban, Bécsben, a v e z é r k a r topográfiai irodát állított fel, amely később a litográfia bevezetésével a v e z é r k a r topográfiai és litográfiái intézetévé fejlődött. 1839-ben a milánói intézettel egyesítet- ték és ezzel m e g a l a p í t o t t á k a k. k. (később k. u n d k.) Militär- geographisches Institut-ot.⁷

Az első n a g y k a t o n a i térképezésünk idejében, h a z á n k - ról nem volt k ö z f o r g a l o m b a n nyomtatott korszerű térkép.

A Müller Ignác-féle, 1769-ben készült 1:360.000 m é r e t a r á n y ú térképhez8 a k a t o n a i k ö r ö k különös óvatossága folytán, a nyilvánosság nem j u t h a t o t t : „die gestochene Miillerische C a r t e von H u n g a r n d u r c h die besonderen Vorsichten, die m a n genommen hat, u n b e k a n n t geblieben ist".9 A k a t o n a i körök á l l á s p o n t j á t m e g t u d j u k Lacy t á b o r n a g y véleményé- ből, melyet II. József elé terjesztett, mikor a m a g y a r vár- megyék vezetői t é r k é p e k n v o m t a t á s á n a k engedélyezését k é r t é k : „ H u n g a r i a ist also das eintzige Land, das in diesem Stück noch eben so u n b e k a n n t ist, als es die Asiatischen L ä n d e r sind"10*és hozzáteszi, hogv ezt az előnyt semmikép- pen sem szabad k i a d n i a kézből. Mikor II. József mégis megengedte, hogy a legnagyobb óvatossággal, a m a g y a r re- dukciós térképről1 1 három kéziratos p é l d á n y másolat ké- szüljön: k ü l ö n elrendelte, hogy csak a helységek nevét, a folyóhálózatot és a h a t á r o k a t szabad feltüntetni „ohne aller B e m e r k u n g der Situation und der Beschaffenheit des Ter-

II jo rains .

A 19. századtól kezdve azonban a n n y i r a fellendült a tudományos, gazdasági és t e c h n i k a i élet, a geológiai térké- pezés, vasút, h a j ó z á s , viziutak építése stb., hogy a részle- tes térképek a d a t a i t m á r nem lehetett sokáig nélkülözni.

A titoktartást t e h á t mielőbb fel kellett oldani. Az igények is egyre n a g y o b b a k lettek, a térképektől a t u d o m á n y o s és gyakorlati élet egyre több pontosságot követelt. Másfelől az előállítás t e c h n i k á j a is b á m u l a t o s a n f e j l ő d ö t t úgy, hogy a sokszorosítás olcsóvá és gyorssá lett és ezáltal a t é r k é p e k n a g y o n elterjedhettek.

Az első, n y o m t a t á s r a engedélyezett, az eredeti felvételi lapok a l a p j á n készült térkép, a M o n a r c h i á b a n Felső-Ausztria térképe, melyet Schütz és Müller térképészek és rézmetszők 1781—1787 között készítettek el. A k a t o n a i titok megőrzése végett azonban a terepet nem a l a p r a j z á b a n , h a n e m csak

vázlatosan (perspektivisches Hügelmanier) volt szabad áb- rázolniok.^{1 3}

A második k a t o n a i felvétel (1806—1869) a l a p j á n m á r több részletes t é r k é p e t sokszorosítottak. Mint teljesértékű, részletes k a t o n a i térkép, Salzburg és Berchtesgaden 1: 144.000 m é r e t a r á n y ú l a p j a i voltak az elsők, a m e l y e k e t 1811—13. kö- zött m i n d e n k i részére h o z z á f é r h e t ő v é tettek. Ezzel a fontos lépéssel a részletes k a t o n a i t é r k é p e k t i t o k t a r t á s á n a k elvét — mint teljesen céltalant — az osztrák hadvezetőség is elejtette.

Nemsokára e g y m á s u t á n megjelentek a Monarchia országai- n a k és t a r t o m á n y a i n a k 1:144.000 m é r e t a r á n y ú részletes tér- képei (Snezialkarte), 1811—79 k ö z ö t t : 1:288.000 m é r e t a r á - nyú általános térképei (Generalkarte), 1812—72 között.

A h a r m a d i k katonai felvétel (1869—1887) a l a p j á n ké- szült t é r k é p e k n é l m a is használatos a l a p t é r k é p e i n k k e l talál- k o z u n k :

1: 75.000 m é r e t a r á n y ú részletes t é r k é p e k (Spezialkarte), 1:200.000 „ általános „ (Generalkarte), 1:750.000 „ á t t e k i n t ő „ (Übersichtskarte).

Később az eredeti felvételi l a p o k a t (1:25.000) is forga- lomba hozták és 1881-től kezdve, az „Instituts Mitteilungen"- ben a felmérésekre és felvételekre vonatkozó elméleti és gyakorlati alapelveket és módszereket h o z z á f é r h e t ő v é tették tudományos és szakkörök részére. Az intézmény folyóiratá- n a k közleményei a monarchiabeli k a t o n a i térképezés törté- netének értékes f o r r á s m u n k á i .

Az 1896-ban elkezdett negyedik, ú. n. prazisiós k a t o n a i felvétel l a p j a i b e n n ü n k e t kevésbbé érdekelnek, mert h a z á n k területén csak a Magas T á t r a és n é h á n y t ü z é r lövőtér l a p j a i készültek el.

Nem célunk ez alkalommal, hogy a régi közös k a t o n a i föld-

r a j z i intézet teljesítményét és módszereit méltassuk, csak azt ó h a j t j u k rögzíteni, hogy az intézet a régi Monarchia, Itália és a Balkán-államok térképezése terén ú t t ö r ő m u n k á t végzett. A mai u t ó d á l l a m o k még hosszú ideig f o g n a k a k.

u n d k. Militärgeographisches Institut adataiból táplálkozni.^{1 4} Az 1875—1888 között, nem több, mint 16 év alatt, az egész Monarchia 1: 75.000 m é r e t a r á n y ú l a p j a i n a k elkészítése pedig az egész t u d o m á n y o s világ elismert teljesítménye.1 5

Nem h a l l g a t h a t j u k el azonban azt a h á t r á n y o s helyze- tet, amely az intézmény közös volta miatt h a z á n k r a h á r a m - lóit. Bár az intézet költségeinek fedezésében a k v ó t a ará- n y á b a n v e t t ü n k részt, a tudományos célokat szolgáló csilla- gászati és geodéziai mérések helyéül n a g y o b b részben Ausztriát választották. Szakembereik között m a g y a r o k a t alig, v a g y csak kis s z á m b a n a l k a l m a z t a k , és a m a g y a r kí- vánságokat r i t k á n vették figyelembe. Az önálló m a g y a r in- tézet felállítása f o l y t á n tehát h a z á n k r a k á r nem származha- tott, sőt t u d o m á n y o s mérések céljaira jól felszerelt intéze- teink és kiváló szakembereink (Oltay, Bodola, Eötvös intézet, Orsz. Háromszögelő Hivatal, stb.) révén, m i n d j á r t kezdetben h a t á r o z o t t a n előnyös helyzetbe jutottunk.^{1 6}

Az 1919-ben. 21 évvel ezelőtt megalakult m a g y a r kato- nai térképező i n t é z m é n y n e k ezeket a h a g y o m á n y o k a t kellett átvennie és folytatnia. 21 év előtti lerongvolódásunk za- varos idejében, a trianoni b é k e d i k t á t u m gúzsbakötöttségével, úgyszólván semmiből, n é h á n y lelkes s z a k e m b e r kezdemé- nyezésére i n d u l t a k meg a m u n k á l a t o k és a f i a t a l intézet a térképezés t u d o m á n y á n a k továbbfejlesztésében a régi előd teljesítményeihez méltó m u n k á t végzett. A k a t o n a i t é r k é p készítői m a m á r nemcsak a titoktartást ejtették el. h a n e m a térképkészítés t i t k a i b a is bevezetnek bennüket. Első jubileu- m á t 10 évvel ezelőtt még mint Állami Térképező Intézet, sze- r é n y e b b keretek között ünnepelte és azzal állított m a r a - d a n d ó emléket, hogy „Térképészeti Közlemények" címmel t u d o m á n y o s folyóiratot indított. A bécsi „Mitteilungen des k.

u n d k. Militärgeographischen Instituts" közleményeihez ha- sonlóan, nemcsak az intézeti élet eseményeit, személyzeti be- osztásokat, hivatalos közléseket örökíti meg, hanem a térké- pezés történetére, elméletére és módszereire vonatkozó ta- n u l m á n y o k a t és szakirodalmat is ismerteti. M i n d j á r t az első számban1 7 az intézet 10 éves történetéről, a megalakulás ide- jének küzdelmes éveiről t a l á l u n k értekezést és attól kezdve nyomon k ö v e t h e t j ü k k a t o n a i térképezésünk és a térképezés ú j módszereinek fejlődése terén történt fontosabb eseménye- ket. A m a g y a r k a t o n a i térképezés megkezdett n a g y m u n k á - j á n a k megismerése szempontjából, nagyon fontos h i v a t á s a

a f o l y ó i r a t n a k , hogy a bécsi közlemények m i n t á j á r a , a jö- vőben is megörökítse az ország térképezésének jelentősebb mozzanatait és a k a r t o g r á f i a t ö r t é n e t n e k épen olyan értékes f o r r á s a legyen, mint a „Mitteilungen."

íme, a most rendezett jubileumi kiállításon b e m u t a t t a az intézet a térképkészítés titkait és h a z á n k térképezésének jelenlegi állását. A fejlődő élet minden k í v á n a l m a i n a k meg- felelő, a térképészet t u d o m á n y á n a k legmagasabb színvona- lán álló térképeket l á t u n k , a m e l y e k a k a t o n a i t é r k é p e k sok- féle követelményein túlmenően, a polgári t u d o m á n y o s intéze- tek k ö z o k t a t á s u n k (iskolai térképek!), cserkészet turistaság és a gyakorlati élet minden v o n a t k o z á s á n a k megfelelnek. A Ma- g y a r Honvéd Térképészeti Intézet működésével t e h á t nem- csak a m a g y a r hadvezetőségnek, h a n e m a t u d o m á n y o s és gyakorlati k í v á n a l m a k n a k és ezáltal nemzeti követelmé- n y e i n k n e k is, teljesen eleget tesz.

Dr. Borbély Andor.

1 Dr. Irmédy-Molnár László: Tóth Ágoston honvédezredes, etc.

(A „Térk. Közi." 8. sz. kiilönfiizete, Bp. 1938.)

2 Eckert, Max: Die Kartenwissenschaft, I. Bd. 17. old.

3 Bécs, Hadilevéltár, Lacy Acten, 1786, 160. 53.

4 Oberhummer, E. und Wieser, F.: Wolfgang Lazius. 37. old.

5 Eckert, Max: i. m. I. Bd. 18. old.

6 U. o. I. Bd. 443. old.

7 Nischer, E.: österreichische Kartographen. Wien, Bundesverl.

135. old.

8 Mappa geographica novissima Regni Hungáriáé divisi in suos Comitatus etc.

9 Bécs, Hadilevéltár, Lacy Acten, 1786. 160, 55.

10 U. o.

11 Geographische Charte des Königreiches Hungarn, aufgenommen unter der direction des oberst von Neu in den Jahren 1782—84. 1: 192.000, 43 lapon, kéziratos.

12 Bécs, Hadilevéltár, Lacy Acten, 1784. 34, 83.

13 Mitteilungen d. Militärgeogr. Instituts, 1. Jg. 1881. I. Bd. 155. old.

14 Eckert: i. m., I. Bd. 455. old.

15 U. o., I. Bd. 469. old.

16 Lasching Anial dr.: A m a g y a r országos felmérések és térképé- szet átszervezése, stb. Kiilönlenvomat a „Magy. Mérnök- és Építész- Egylet Közi." 1918. 51—52. szám".

17 Térképészeti Közlöny, L. köt. 1—2. fiizet, 5—14. old.