Magyarország lakossági fogyasztása nemzetközi összehasonlításban

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGI FOGYASZTÁSA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLíTÁSBAN

JÁVORSZKYNÉ NAGY ANIKÓ

Ez a dolgozat a magyar lakosság fogyasztásának szerkezetét és színvonalát mutatja be európai környezetbe helyezve, Erre az ad lehetőséget, hogy Magyarország 1968 óta részt vesz az ENSZ Nemzetközi Összehasonlítási Programjában (ICP), pontosabban annak az Európára vonatkozó rész-összehasonlitásaban, az ECP—ben (European Comparison Project). Tehát több mint 20 éve birtokunkban van egy nemzetközi megmérettetésre alkalmas, egyre ünomodó eszköz,

Az összehasonlítás módszere

Az ECP feladata, a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product ——— GDP) és fő aggregátumainak (lakossági fogyasztás, közösségi fogyasztás, beruházás, export—

import egyenleg, készletváltozás) nemzetközi összehasonlítása. Országok értékadatai- nak összevetésekor mindenképpen szükség van valamilyen közös nevezőre, amely legkézenfekvőbben a hivatalos valutaárfolyam. Az árfolyamnak azonban, számos egyéb mellett, legnagyobb hibája, hogy nem tükrözi a valóságos és elsősorban a belpiaci vásárlóerő-arányokat. Az ECP a nemzeti adatokat a belpiaci árak összeha—

sonlításán alapuló vásárlóeröparitás—számítással teszi összemérhetövé. Mivel ez hosz- szan tartó, több fázisból álló feladat, a nemzeti statisztikai hivatalok munkáján kívül szükség van számos nemzetközi szervezet —— ENSZ, Európai Gazdasági Közösség (EGK), a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (Organization for Eco—

nomic Co-operation and Development —— OECD) ———, valamint a Kelet—Európában betöltött központi szerepe miatt az Osztrák Statisztikai Hivatal koordináló munkájá- ra is.

Az ECP módszere röviden összefoglalva a következö:

—— a GDP felhasználási oldalának felbontása ZOO—400 ún. alapcsoportra (ebből ISO—450 származhat a lakossági fogyasztás köréből, régióktól függetlenül);

— a többé—kevésbé homogén alapcsoportokon belül reprezentáns javak és szolgáltatások (NOW—2500) országonkénti beárazása, majd országok közötti vásárlóerő-paritások képzése;

—— az alapcsoportok paritásának aggregációja az értéksúlyok segítségével;

m— a paritások alapján reálértékek és országok közötti volumenindexek számítása az aggregátumok különbözö szintjén és a GDP egészére.

.IÁVORSZKYNÉ: LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS 51

Mielőtt a számszerű eredmények értékelésére rátérnék, célszerű néhány fogalmi kérdést tisztázni. Az ECP szerinti lakossági fogyasztás sajátosságai:

— a teljes lakossági fogyasztást ún. nemzeti (national) koncepcióban veszi számba, a részletező fogyasz- tási csoportok adatai azonban ún. hazai (domestic) koncepció szerinti fogyasztásnak felelnek meg (a kettő különbségét a turizmus egyenlege adja: ha az adott ország nagy idegenforgalmi aktivummal rendelkezik, akkor a ,,hazai" koncepciónak megfelelő fogyasztás a nagyobb, ha negatív az idegenforgalom egyenlege, akkor pedig a ,,nemzeti" fogyasztás); a kétféle fogyasztás országonkénti, Ausztriához viszonyított színvo—

nalát az 1. tábla mutatja be;

— az FC? a Magyarországon korábban is használt legszélesebb fogyasztási kör, a ,,te'nyleges (actual) fogyasztás" koncepcióját követi, amely a lakosság által igénybe vett, de az állam által finanszírozott egészségügyi, kulturális és jóléti szolgáltatásokat is lakossági fogyasztásnak tekinti.

l. tábla

A: egy lakosra_jutrif'ogyasztás a kétféle koncepcióban és a turizmus részesedése a_fogyaszláshól

Nemzeti Hazai , Turistaforgalom

Ország fogyasztas fogyasztas részesedése a

Index: Ausztria : 100,0 fogyasztásból*

Svájc . . . , , , . . . . . . . , 121,8 lló,9 —1,0

Luxemburg . . . . . . , . . . , 123,4 lZO,6 —2,8

Német Szövetségi Köztársaság , . , lll,6 106,l 0,0

Franciaország . , . . . . . . . . 1123 lO7,7 — 0,9

Svédország . . . , , . . , . . . . 109,0 l02,3 12

Dánia . . . . . . . . . . . . . . lO7,l 1019 —0,l

Ausztria , . . . . . . . . . . , . l00,0 lO0,0 452

Finnország . . , , . . . . . . . , 962 89,8 l,7

Izland . . . . . . , . . . , . , . 106,7 98,3 3,0

Belgium . . , , . . , , . . , , . lO4,6 989 (),4

Norvégia . . , . , . , . . . , . 885 82,0 26

Olaszország . . . . . . . , , . . 108,1 l03,5 ——0,8

Egyesült Királyság . , , , . . . . lll,2 105,6 (),0

Hollandia . . . . . . , . . , , . 943 88,7 Ló

Spanyolország . . . . . . , . . , 73,9 73,1 —4_l

írország . . , . . . . . . . . , . 63,6 59,8 1.0

Portugália . . . . . . . . . . . . 60,7 60,1 — 4,2

Cseh és Szlovák Köztársaság , . . . 50,4 48,l —0,4

Görögország , . . , , . . . . . . 53,3 521 —-2,7

Szovjetunió . . , . . . . , . , . 34,3 32,6 (),0

Magyarország . . . . . . . . . , 42,8 4(),6 0,2

Jugoszlávia , . . . . . , . . , . 39,0 37,7 — l,7

Lengyelország , . , . . . . . . . 27,8 _ 26,4 0.0

Törökország . . , . . . . . . , . 28,2 26,8 (LO

Románia . . . . . , . . . . . .

* A negatív adatok azt jelzik, hogy a nemzeti fogyasztás kisebb, mint a hazai az adott országokban (nagy az idegenforgalmi aktívum),

A reálérték olyan közös, tetszőlegesen kiválasztott valutát jelent, amely mint mértékegység az adott valuta általános vásárlóerejének felel meg, de az összehasonli- tásban részt vevő valamennyi ország általános árarányait is megtestesíti. Európában a reálértékeket nemzetközi schillingben (AS—I) fejezik ki, a volumenindexek pedig Ausztriához viszonyítják az országokat.

52 JÁVORSZKYNÉ NAGY ANíKÓ

Annak ellenére, hogy a reálértékek is hasznos információk forrásai, az ECP leg- gyakrabban idézett és talán leginkább közérthető outputja a (iDP és aggregátumai—

nak Ausztriához viszonyított (Ausztria színvonala : 100) egy lakosrajutó volumenin- dexeíi amelyek az országok fogyasztásának színvonalbeli különbségeit mutatják, de a módszertanból adódóan ez a volumenindex bármely más ország százalékában is kifejezhető.

A relatív arak, illetve a relatív árindexek azt jelzik, hogy az egyes országok belső árai-anyai milyen irányban és milyen mértékben térnek el egymástól, továbbá, azt, hogy az egyes országok globális vásárlóereje között milyen különbségek vannak. A relatív árak számításának alapja a nemzeti és a nemzetközi árszerkezet egybevetése.

Az ECP utolsó vizsgálata az l990-es állapotokat tükrözi. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1994 elején adta ki összefoglalóját ,,A bruttó hazai termék európai összehasonlítása, l990" (Budapest. 1994.) címmel, amely az eredmények elemzése mellett a módszertant is részletesen tárgyalta, Ez a kiadvány az alapja az alabbi elemzésnek, amely az egy lakosra jutó volumenek, az árak, árarányok es a szerkezet alapján elemzi a magyar lakossági fogyasztást.

Szíi'zvonal ( árak és szerkezet)

A lakossági fogyasztás vizsgálata önmagában is érdekes, de jelentőségét az is növeli, hogy ez a bruttó hazai termék legnagyobb súlyú összetevője,

] . ábra. A lakosságifogyaszlas i'caszewdcasc á í713PMflől (: nemzeti valuta alapján

(lndex: GDP;— 1009)

0 N O a o 07 o 80 105)

.

Svajc Luxemburg Nemet Szovetsegi Koztársaság Franciaország Svédország Dánia Ausztria Finnország

— _

—

— _ _ _

—

tzland _

Belg-um —

Norvégia _

Olaszország _

Egyesutt Királyság _

Houandia _

Spanyotország _

komát; _

Portuaálva _

Cseh és Szlvvák Köztársaság _

Görögország _

Szvt/lemon _

Magyarország _

Jugosziáwa —

Lengvetország —

Törökország —

—

Románca

Mint azt az l. abra szemlélteti, Lengyelország és a Szovjetunió kivételével vala—

mennyi európai országban a lakossági fogyasztás a GDP 60—45 százalékát tette ki.

A 2. tábla az ECP-ben részt vevő országok lakossági fogyasztásának Ausztriához viszonyított színvonalát, valamint relatív árindexeit (GDP árszintje : 100) mutatja be.

LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS 53

Az egy lakosra jutó színvonal tekintetében nagyon szétszakadt a mezőny. A rangsor elején álló Luxemburg lakossági fogyasztása az ausztriainak 1,23—szorosa, míg az utolsó helyen álló Lengyelországé még annak egyharmadát sem éri el, csupán 27,8 százaléka.

2. tábla

A lakosságífogyasztás relatív színvonala és relatív árindexe

Az egy lakosra jutó nemzeti A lakossági fogyasztás relatív Ország lakossági fogyasztás árindexe

(Index: Ausztria : 1000) (a GDP relatív árszintje : 100,0)

Luxemburg , . . , , , . . . . , 123,4 94,1

Svájc . , . . . . , . . , . . . . 121,8 101,3

Franciaország . . , . . . . . . . 1 12,3 99,3

Német Szövetségi Köztársaság . . , 111,6 98,3

Egyesült Királyság . . . . , . . . 111,2 96,3

Svédország . . . . . . . . , . . . 109,() 1013

Olaszország , . . . . , . . , . . 108,1 96,4

Dánia , , . , , . , , . . . , . . 107,1 1029

Izland . . . , , . , . . . , . . . 106,7 105,6

Belgium . . . . . . , . . . . . . 104,6 99_4

Ausztria . . , . . . . . . , . . , 100,0 100,0

Finnország , , . . . , . . , , . . 96,2 105,4

Hollandia . , . . . , . . , . . . 94,9 97,4

Norvégia . . . . . . . . . . . , 885 107,1

Spanyolország , , . . . , . . . , 73,9 99,1

írország . . . . . . . , . . . . , 63,6 98,6

Portugália . . . . . . . . . . , . 60,7 97,1

Görögország . . . . . . . , , . . 53,3 96,2

Cseh és Szlovák Köztársaság . , . . 50,4 93,3

Magyarország . , . . , . . . . . 4 2,8 86 ,3

Jugoszlávia , . . , , . . . . . , 39,0 90,0

Szovjetunió . . , . . . . . . . , 34,3 106,0

Románia . . , . , , , . . . . . 28,6*" 78,6

Törökország . . , . . . . . . . . 2872 100,0

Lengyelország . . . . . . . . . . 27,8 89,7

Magyarország 43 százalékos volumenindexével a 20. helyen állt Európában, A magyar fogyasztót bizonyára meglepő és mindenképpen magyarázatot igénylő tény, hogy Románia után a második legolcsóbb ország voltunk 1990—ben Európában. Ez természetesen relatív olcsóságot jelent a GDP-n belül, mivel a GDP árszintjének csak 86 százalékát teszi ki a lakossági fogyasztás árszintje. A beruházók (azaz a GDP második legnagyobb súlyú összetevője) számára viszont Magyarország kifejezetten drága ország.

A szerkezetet vizsgálhatjuk nemzeti és nemzetközi árak alapján. Az előbbi a hazai, az utóbbi az európai átlagos árarányokat fejezi ki. Forintban számolva például a magyar lakossági fogyasztás a GDP 644, nemzetközi schillingben 74,6 százalékát tette ki, Ez is arra utal, hogy 1990-ben a magyar lakossági fogyasztás relatíve olcsó volt.

54 JÁVURSZKYNÉ NAGY ANiKo

Színvonal, az árak és a szerkezet kapcsolata a magyar lakossági_f'ogyasztásban

Az ECP a lakossági fogyasztást nyolc fogyasztasi főcsoportba sorolja. Ezek része—

sedését a magyar lakossági fogyasztásból a 2. ábra mutatja be nemzeti és a nemzetközi árak alapján egyara'tnt.I Ezt az ábrát érdemes együtt vizsgálni a 3. ábrával, amely a relatív árak és a volumenek kapcsolatát érzékelteti.

2. ábra. A magyar lakosságifogyasztás szerkewtr'

(nemzetkozt árak alapján) (nemgeti árak alaptán)

() to 207 " 3O,,,_... 40 4 40

' semmi ttal es aolmnyam

Ruháznt es tábbou

takes es humusz enmgm

Háztartesl mtszemlosesszmgahatások

Egexzségugyt mim;

Kozlakndés hmmm—á; !

Oktatás xmramzas, pihenes

Egyeb tavak és szolgaltatasok l

3 . álim. A _ fbgyaszlási ji'iawpormk volumenímlewi és relatív árindexe!

(AusztriaítOO) (lakosság fogyasztót ársztnttezmü')

0 20 40 80 60 _ioo o 59 100 150 200

MM.—"War ,).v——-—————7-— * _ , , , , WW , V,,— ,..W yyyyyy

l_ '; etwa a ,; mmm 1— l

? Lakás as mmal energa _

Hmm timin t, migmmm _

Égsslshgupyt ellátás _

mmm" mm _

i oktatás szórakozás pihenes _

l kem M és Wigwam _ §

A forint és a nemzetközi schilling alapján előállt szerkezet egészen eltérő képet mutatott. Az Élelmiszer, ital, dohányáru, a Ruházat és lábbelit a Háztartási felszerelé—

sek és szolgáltatások, valamint a Közlekedés, hírközlés főcsoportok a forint alapján számitott szerkezetben nagyobb arányt képviseltek, mint a nemzetközi árak alapján számítottban. (Az Egyébjavak és szolgáltatások esetében is igaz ez a megállapítás, de a statisztikai eltérés torzítása miatt nem érdemes kiemelni.) Ez azt jelenti. hogy az ezekbe a főesoportokba tartozó cikkek viszonylag drágák voltak Magyarországon.

Relatív árindexük a lakossági fogyasztás árszintjét képviselő lot) százalék felett volt.

Figyeljük meg ezzel összefüggésben, hogyan alakult a lakossági fogyasztás volume- ne. Az Élelmiszer, ital, dohányáru fogyasztása magas volt, mivel ide a lakosság alapvetö szükségleteit kielégítő termékek tartoznak, ezaltal alig van lehetőség a takarékoskodásra. vagyis rugalmatlanok az árváltozásra. A másik három ,tdrága"

föcsoportbeli cikkből azonban nagyon keveset fogyasztottunk. A rendkívül olcsónak számító Lakás és háztartási energia, Egészségügyi ellátás, valamint Oktatás, szórako- zás, pihenés főcsoportokban volt 1990—ben a legmagasabb a fogyasztás volumene Magyarországon. A többé—kevésbé árrugalmas fogyasztási csoportoknál érvényeaül az tip—volumen összefüggés: ha valami drága, abból kevesebbet fogyasztanak.

l A reálérték számításánál MW)—ben alkalmazott módszer nem biztosítja az additivitást ezért a nemzetközi sutiilling alapján előállított itiegosiliisnál az Egyéb javak és szolgáltatások t'őesoportja a statisztika; eltérést ii; tartalmazza,

LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS 55

Az Egészségügyi ellátás relatív színvonalával a tizenötödikek, az Oktatás, szórako—

zás, pihenés és a Lakás és háztartási energia fogyasztásával a tizennyolcadikak, az Élelmiszer, ital, dohányáru fogyasztásával a huszadikak voltunk Európában. A Közlekedés, hírközlés, valamint az Egyéb javak és szolgáltatások huszonegyedik helye a hazai lakossági fogyasztás helyezésével megegyező. A Háztartási felszerelések és szolgáltatások fogyasztásában elért huszonharmadik és a Ruházat és lábbeli fo—

gyasztásában elért huszonnegyedik hely fogyasztásunk rendkívül alacsony színvona- lát jelzi.

A főcsoporlok részletes jellemzése

] . Az Élelmiszer, ital, dohányáru főcsoportban az élelmiszerek súlya volt a legna- gyobb (74,1%), relatív áraik ezért közel állnak a csoport összesenje'hez. (Lásd a 3.

táblát.) Ausztria fogyasztását a dohányáruk terén közelítjük meg leginkább, ezek relatíve olcsók is a csoporton belül. Az elfogyasztott italok 90 százalékát az alkohol—

tartalmúak adják. Ezek fogyasztásában jóval inkább (62%) megközelítjük az osztrák színvonalat, mint a nem alkoholtartalmúak terén.

3. tábla Az élelmiszer, ital és dúhányáru egy lakosra jutó fogyasztása

Mutató Élelmiszer ltal Dohányáru Összesen

Volumenindex (Ausztria : IO0,0) , A . A . 49,4 53,6 77,4 52,2

Megoszlás (nemzeti árak alapján) . . . . . 74,1 17,9 8,0 100,0

Relatív árak* (Összesen : lO0,0) . . . . . lOl,O 134,5 562 1000

* Itt és a következőkben az adott fogyasztási főcsoport árszintje'hez viszonyítva.

Az élelmiszerek közül húsra, tejtermékre, zöldségre és gyümölcsre adtak ki a legtöbbet a magyarok (lásd a 4. táblát), relatív ára ezeknek volt a legalacsonyabb.

4. tábla Az élelmiszerek egy lakosru jutó fogyasztása

Mutató Kerryer * Hús Hal Tej,_s,ajt, O'ÉÚOK Gyiimölcs, Egyéb Összesen

oerealiak tojas zsrrok zoldseg

Volumenindex

(Ausztria : 100,0) 38,5 62,2 21,2 65,8 40,0 50,5 35,4 49,4

Megoszlás (nemzeti

árak alapján) A . ( ll,8 32,3 l,0 l7,0 5,l 16,9 lS,9 100,()

Relatív árak

(Összesen : 1000) lOl,8 93,9 1089 89,0 116,0 85,9 l34,2 1001)

Ausztriát leginkább a tejtermékek és a hús fogyasztásában, legkevésbé a halfo—

gyasztásban közelítettük meg. Meglepő az osztrák színvonalnak még a felét (39%) sem kitevő kenyér- és cereáliafogyasztás. Ezen belül a különböző lisztfélese'gek fo—

56 JÁVORSZKYNÉ NAGY ANIKÓ

gyasztása gyakorlatilag megegyezik az osztrákokéval, a kenyéré (különösen a barna) és pékáruke' viszont jóval alatta marad.

2. A Ruházat és lábbeli főcsoportban utolsó előttiek voltunk Európában, csak Lengyelország állt mögöttünk. Ez volt a legdrágább magyarországi fogyasztási főcso—

port (175,4 százalék a lakossági fogyasztás árszintjének százalékában). Az életszínvo—

nal csökkenése következtében a lakosság legelőbb valószínűleg ruházati Vásárlásait csökkentette.

3. A Lakás és háztartási energia főcsoportnak az árszintje —— az 1990—ben még működő támogatási rendszernek köszönhetően —— volt a legalacsonyabb a fogyasztási főcsoportok közül. Ennek megfelelően a fogyasztás színvonala magas volt, különösen az energiafogyasztáse', amelyben csaknem (88%) elértük az osztrák színvonalat. A magyarországi Lakás és háztartási energia főcsoport egy lakosra jutó fogyasztása 593 százaléka (ezen belül a lakásköltségeké 50,l százaléka) az ausztriainak. A relatív árak színvonala a főcsoport esetében a két országban megegyezik, illetve a lakásköltse'gek csak 9l,6 százaléka a szomszédos Ausztriáénak.

4. A Háztartásifelszerelések és szolgáltatások fogyasztási főcsoport fogyasztásának színvonala a magas árak miatt alacsony volt 1990—ben. A csoport forgalmának több mint 90 százalékát a relatíve drága bútorok és háztartási gépek, azaz a tartós fogyasz- tási cikkek tették ki.

5, tábla A háztartási felszerelések és szolgáltatások egy lakosra jutó színvonala

, , ( Egyéb

, Enter (És. Háztartási Nagyobb háztartási --

Mutato haztartast , haztartas; ., 4 , Osszesen

berendezések [emlitik gépek Jdvflk És szolgaltatasok

Volumenindex (Ausztria : lO0,0) . . . , 18,4 375 34,9 45,0 29,4

Megoszlás (nemzeti árak alapján) . . . , 3l,0 8,2 26,6 34,1 1001)

Relatív árak (Összesen : 100,0) . , . 4 102,3 78,4 105,0 lOl,6 100!)

5. Az Egészségügyi ellátás főcsoport lakossági fogyasztásának nemzetközi összeha- sonlítása az ECP általános módszertanától eltérő kezelést igényel, amelynek még ma is vannak bizonytalan pontjai. Ennek előrebocsátásával állapítható meg, hogy a magyar fogyasztás ebben a főcsoportban közelítette meg leginkább (62,8%) Ausztria színvonalát. (Lásd a 8. táblát.) Egész Európában Magyarországon volt a legnagyobb az egészségügynek a fogyasztáson belüli aránya. A relatív árszint alacsony volt, a még működő állami támogatás miatt.

6. A Közlekedés, hírközlés csoport volumenindexe alacsony, relatív ára magas volt.

(Lásd a 6. táblát.)

A részletesebb csoportok közül figyelemreméltóan alacsony volt a járművásárlás színvonala, ami a magas árszínvonal következménye. Mivel a lakosságnak új jármű—

vek vásárlására nem tellett, a régieket volt kénytelen tovább használni. Ezért lett igen magas a járművek üzemeltetésére fordított kiadások aránya. Legkevesebbet a hírköz—

lésre költött a lakosság, valószínűleg azért, mert ez a szolgáltatás 1990—ben még nagyon olcsó volt.

LAKOSSÁGl FOGYASZTÁS 57

6. tábla

A közlekedés és hírközlés egy lakosra _ jutó színvonala J" ,, "k Vásárolt

Mutató Járművasárlás .. mm"? szállítási Hírközlés (im—mu

uzemeltetese , , szolgaltatas

Volumeníndex (Ausztria : lO0,0) 133 30,8 48,4 20,3 25,9

Megoszlás (nemzeti árak alapján) 262 47,7 21,4 4,7 1001)

Relatív árak (Összesen x l00.()) . l84,4 85,0 80] 5l,9 100!)

E főcsoportban Ausztriához legközelebb a szállítási szolgáltatások felhasználásá—

ban állunk (48,4%), mivel a tömegközlekedés sokkal olcsóbb volt, mint a jármű megvásárlása és fenntartása.

7. Az Oktatás, szórakozás, pihenés főcsoport jelentőségét jelzi, hogy a fogyasztáson belüli súlyát tekintve a második helyet foglalta el Magyarországon, de így volt ez a többi európai országban is. A szórakozási célt szolgáló javak fogyasztásában messze elmaradtunk Ausztriától. E javak közé ugyanis jórészt tartós fogyasztási cikkek tartoznak, amelyek Magyarországon 1990-ben relatíve drágák voltak, és ezekre csak akkor költ a lakosság, ha ,,szabad" pénzeszközei vannak. A többi alcsoport fogyasz- tásában megközelítettük az osztrák fogyasztás színvonalát.

7. tábla

Az oktatás, szórakozás, pihenés egy lakosra jutó szinvonala

Szórakozási célt szolgáló -— _ _

M u tató leonyvekL Oktatás Összesen

javak szolgáltatások 0 yomtto

Volumenindex (Ausztria: lO0,0) . 21,4 99,7 922 78.11 607

Megoszlás (nemzeti árak alapján) 155 225 8.7 533 1001)

Relatív árak (Összesen : lOt),l)) 2450 84,t) 911 694 ll)(),()

8. Az Egyébjavak és szolgáltatások fogyasztása lényegében maradék tétel (a statisz- tikai eltérést is tartalmazza), melyből az éttermi és szállodai fogyasztás érdemel leginkább figyelmet. A viszonyítási alapot, az ausztriai volument csak Svájc és az Egyesült Királyság lakossági fogyasztása múlta felül Európában. Magyarországot volumenindexe (l7,3%) a huszonkettedik helyre sorolta.

Magyarország helye Európában

A 8. tábla a nyolc fogyasztási föcsoportot a magyar fogyasztási színvonal sorrend—

jében tünteti fel.

Az ECP—ben részt vevő 25 ország közül a lakossági fogyasztás volumene alapján Magyarország 1990—ben a 20. helyen állt Európában. (Lásd a 2. táblát.) Leginkább az egészségügy telülete'n közelítette meg Ausztria és a 25 ország átlagát, és legnagyobb mértékben a ruházat és lábbeli fogyasztásában maradtunk el tőle. (Az előbbiben

15.—ek, az utóbbiban 24.-ek vagyunk a vizsgált 25 ország között.)

58 JÁVORSZKYNÉ: LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS

8 tábla A hazai lakosságiÁ/bgyasztás egy lakosra jutó volumenindexei és relatív árindexei

Volumenindex

Relatív árindex

Fogyasztási főcsoport — , Magyarország Élakossagi

Ausztria :: 25 orszag helye az ogyasztas 100 átlaga : 100 országok árindexe :

sorrendjében 300)

Egészségügyi ellátás . . . . . . . 4 . . 63 96 15 43

Lakás és háztartási energia . . . , . . . 59 92 18 44

Oktatás, szórakozás, pihenés . . , . . . ól 79 18 87

Élelmiszer, ital, dohányáru . . . . . . . 52 76 20 l36

Közlekedés, hírközlés ... . 26 54 21 119

Háztartási felszerelés és szolgáltatás . . . 29 49 23 153

Egyébjavak és szolgáltatások . . . . . . 25 45 21 127

Ruházat és lábbeli 19 37 24 175

Lakosságifogyasztás összesen . . . . . 41 67 20 100

*

Elmondható tehát, hogy a magyar lakossági fogyasztás alakulásában az ár—volu—

men összefüggésnek nagy szerepe van. Az 1990—ben még többé-kevésbé támogatott, ezáltal relatíve alacsony áron kapható termékek, fogyasztási főcsoportok fogyasztá—

sában közelítettük meg leginkább az európai szinvonalat. Az életszinvonal csökkené- se azonban már ekkor is megmutatkozott a tartós fogyasztási cikkek, a ruházat és lábbeli és némileg meglepő módon az élelmiszer—vásárlások csökkenésében.

TÁRGYSZÓ: Fogyasztás. Nemzetközi statisztika.

SUMMARY

The authoress shows the structure and the level of the private consumption in Hungary embedded in the European environment. Hungary has taken part in the UN International Comparison Project (TCP), more precisely in its European subprogramme (European Comparison Project) since 1968.

The study takes private consumption out of the comparison of Gross Domestic Product (GDP) and that of its main components, then shows it in details.

The study informs also about the volume and characteristics of private consumption in Hungary at the beginning of the change of regime in the country. Hungarian data are compared with those of Austria, namely with a country of similar size.