Magyar szakemberek részvétele az Institut International de Bibliographie munkájában megtekintése

MAGYAR SZAKEMBEREK RÉSZVÉTELE AZ INSTITUT INTERNATIONAL DE BIBLIOGRAPHIE MUNKÁJÁBAN

Remete László

Fővárosi Siabo Ervin Könyvtár

A "brüsszeli I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e / I I B / , a mai Fédération I n t e r n a t i o n a l e de Documentation / F I D / elódjének a r c h i - vumában, "valamint a b u d a p e s t i Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtár r é g i i ¬ rattárában tömegesen maradtak adatok és dokumentumok magyar szakembe­

reknek - főként UAEDELLQ G y u l a / 1 8 6 8 - 1 9 1 9 / közgazdász,egyetemi t a n á r ­ nak és SZABÓ E r v i n n e k / 1 8 7 7 - 1 9 1 8 / , a Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtár első igazgatójának - P a u l O I L E T - v e l , a z I I B e g y i k nagynevű a l a p i t ó ­ j á v a l v a l ó személyes kapcsolatáról és a decimális osztályozás v i l á g ­ méretű e l t e r j e s z t é s e éa t ö k é l e t e s í t é s e terén k i f e j t e t t , nemzetközi v i s z o n y l a t b a n i s jelentős tevékenységéről / ! . / •

Az első fontos adalékot 1897-ben az I I B második b r ü s s z e l i kong­

resszusáról hazatért magyar küldött, ESZTEQÁR László r ö g z i t e t t e . M e g ­ í r t a , hogy 0T1ET a k o n g r e s s z u s idején közölte v e l e : még a z I n s t i t u t a l a p í t á s á t megelőzően k e r e s t e k o l y a n osztályozási r e n d s z e r t , amelyet nemzetközi használatra ajánlhatnak és éppen a k k o r i b a n t a l á l k o z o t t Ostendeben az USA-ból hazatérő magyar b a r á t j á v a l , MAHDELLO Gyulával, a k i az Európában addig i s m e r e t l e n DEWEY-féle t i z e d e s r e n d s z e r r e h i v - t a f e l figyelmét. Ennek az útmutatásnak a nyomán i n d u l t v i l á g h ó d i t ő ú t j á r a a decimális osztályozás / 2 . / . ÖTLET információját utóbb maga MAHDELLO i s megerősítette, kiegészítve a z z a l , hogy e találkozásuk időpontja 1895 v o l t / ; . / . A tényt i s m e r t e t t e SZABÓ E r v i n i s a b r i i s z - s z e l i I I B megbízásából s z e r k e s z t e t t nagy könyvészeti kiadványának 1903-as megjelenésű f r a n c i a nyelvű előszavában i s , éa e kötet kiadói kollégiumában ÖTLET nevét i s megtaláljuk /A./.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régi irattárában 6? ide vonatkozó aktát t a ­ lálunk. E cikk megírása közben érkezett Harc SPEILEE brüsszeli történész levele, a k i kutatott az I I B Brüsszelben fennmaradt archívumában és kétolda­

las listán sorolta f e l a SZABÓ Ervin - ÖTLET levelezés archívumi számait.

Jelezte továbbá, hogy HftNDELLO anyagnak i s nyomára bukkant, de a kutatása, a kópiák eljuttatása még hosszabb idát vesz igénybe.

^^{2 , /} Magyar Könyvszemle 189?. p.a6?.

Bibliographia Economica Universalis p.IV, Közgazdasági Szemle 1903. l.köt. p.156.

635

REMETE 1 . : Részvétel az I I B munkájában

MAHDELLO ós ÖTLET k u l t u r h i s t ó r i a i nevezetességű 1 8 9 3 - a s t a l á l k o ­ zását idézte ujabban egy tanulmányában BALÁZS Sándor / 5 . / , v a l a m i n t e sorok i r ó j a i s egyik monográfiájában és egy népszerű dolgozatában / 6 . / .

MANDELLJ az elkövetkező években I s f e n n t a r t o t t a kapcsolatát B r ü s s z e l l e l , neve s z e r e p e l a z IBB évenként k i a d o t t Annualre-jében a tagok f e l s o r o l á s á n á l , a z 1902-es évfolyamban például a z z a l a megjegy­

z é s s e l , hogy "egy s z o c i o l ó g i a i cédulakatalógus v a n a birtokában".

/ R a j t a kivül még két magyar, KAROLY Móric kecskeméti Jogtanácsos és HÉMETHY L a j o s , az egyik püspöki könyvtár kezelóje B z e r e p e l az 1 9 0 2 - es l i s t á n . /

Az I I B tevékenységében v a l ó a k t i v részvételére v e t fényt MANDEL- LO-nak egy SZABÓ E r v i n h e z i r t , 1 9 0 2 . november 2 6 - i keltezésű l e v e l e . Ebben mindenekelőtt nyugtázta SZABÓ E r v i n első nagyszabású könyvésze­

t i munkájának, "A B u d a p e s t i Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtárának katalógusá"-nak kézhez kapott korrektúráját. "Roppantul örülök a d e ­ cimális r e n d s z e r alkalmazásának" - i r t a , s f e l s z ó l í t o t t a SZABÓ E r v i n t , - a k i akkor a MAHDELLO s z e r k e s z t e t t e Közgazdasági Szemle mellékletéül havonta ö s s z e á l l í t o t t a a nemzetközi s z a k i r o d a l o m k u r r e n s jegyzékét - hogy a továbbiakban e z t a z anyagot i s a t i z e d e s osztályozás rendjében k ö z ö l j e . Ugyanebben az írásában MAHDELLO tájékoztatta SZABÓ E r v i n t a r r ó l , hogy a b r ü s s z e l i I n s t i t u t már egy esztendővel előbb megbízta GYALUI F a r k a s t , a kolozsvári egyetem kitűnő könyvtárosát a decimálie r e n d s z e r magyarra való á t ü l t e t é s é v e l , a munka f e l ü l b í r á l á s á r a pedig MAKDELLO-t kérte f e l . GYALUI azonban nem készült e l f e l a d a t á v a l 1901 végéig / ? . / .

SZABÓ E r v i n 921 o l d a l r a terjedő 1902-ben megjelent kamarai könyvtárkatalógusa ujabb határköve l e t t a dokumentáció h a z a i és egye­

temes történetének. A t e s t e s kiadvány bevezetésében SZABÓ E r v i n a d e ­ cimális r e n d s z e r fogyatékosságaira i s u t a l t , de k i e m e l t e annak h a t a l ­ mas g y a k o r l a t i e l ő n y e i t . A brüsszeliek egységesítő törekvését az ú j ­ k o r i k u l t u r h i s t ó r i a szempontjából jelentős mozgalomnak minősítette, és eleőként adott közre magyar n y e l v e n mutatót a t i z e d e s osztályozá­

s i táblázatokból. Ezekben a még a l i g k i d o l g o z o t t társadalomtudományi beosztásokat a fentebb e m i i t e t t katalógus anyagának megfelelően d i f ­ f e r e n c i á l t a ,

A katalógus nemzetközi jelentőségére mutatott rá MAHDELLO a kö­

t e t r ő l i r t bírálatában: "S2ABÓ E r v i n a társadalomtudományok beosztá­

s a körül a z z a l i s érdemeket s z e r z e t t magának, hogy a z t t ö k é l e t e s i t e t -

BALÁZS Sándor: A Nemzetközi Dokumentációs Központ /FID/. Bp. 1961. p.155.

HEHBTE L . : A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp. 1961. p.108;

Szabó Ervin és a decimális osztályozás. = Könyvtáros 1968. p.515-

Budapesti Párttörténeti Intézet Archívuma. Szabó Ervin GyUjtecény, Könyvtá­

rosok l e v e l e i . Handello levele.

TMT 22.évf. 9.szám 1975.szeptember

t e , és megelégedéssel h a l l j u k , hogy a b r ü s s z e l i nemzetközi intézet e javításokat e l f o g a d j a . " / 8 . / Hozzátette, hogy a közgazdasági tudomá­

nyok osztályozása terén "jiagyarorazágot i l l e t i meg a kezdeményezés érdeme." "A B u d a p e s t i K e r e s k e d e l m i és Iparkamara könyvtárának k a t a l ó ­ gusa" a szaklapokban Európa s z e r t e csaknem o s z t a t l a n elismerésben r é ­ s z e s ü l t , űrre a tényre a főváros első könyvtárosi á l l á s á t megpályázó SZABÓ E r v i n 1903 decemberében i r t önéletrajzában már jogos büszkeség­

g e l h i v a t k o z h a t o t t / 9 . / .

A kamarai katalógusnak és SZABÓ E r v i n s z a k b i b l i o g r á f i á i n a k - a¬

melyeket ekkor már szintén decimális rendben közölt a Közgazdasági Szemle - meghatározó szerepük v o l t abban, hogy az I I B rövidesen őt b i z t a meg a s o r o z a t a i b ó l hiányzó közgazdasági s z a k i r o d a l o m egyetemes b i b l i o g r á f i á j á n a k szerkesztésével. ÖTLET és LA FONTAINE a közgazdasá­

g i b i b l i o g r á f i á v a l a z t a hézagot kívánta b e t ö l t e n i , amely az Í g é r e t e ­ sen induló, de megvalósíthatatlannak bizonyuló k í s é r l e t ü k , a Héper- t o i r e B i b l i o g r a p h i q u e U n i v e r s e l - e kivitelezésében j e l e n t k e z e t t . Az I I B i r á n y í t á s á v a l az "Egyetemes B i b l i o g r á f i a " keretében 1895-től több tudományág /zoológia, geográfia, f i z i o l ó g i a s t b , / t e l j e s s é g r e törekvő könyvészete / " B i b l i o g r a p h i a U n i v e r s a l i a " / került már kiadásra külön­

böző h e l y e k e n , A társadalomtudományoknak azonban mindeddig nem akadt gazdája. SZABÓ E r v i n a legfontosabb k ü l f ö l d i f o l y ó i r a t o k és önálló müvek szemmel t a r t á s á v a l s z e r k e s z t e t t e a Közgazdasági Szemle e m i i t e t t k u r r e n s s z a k D i b l i o g r á f i á i t . Olyan nyomon h a l a d t , amely egy i l y e n egye­

temes közgazdasági repertórium irányába v e z e t e t t . Ö s s z e á l l í t á s a i t i z e d e s osztályozásra való á t t é r é s s e l /19ól közepén/ még inkább a l k a l ­ masakká váltak egy nagyobb méretű nemzetközi könyvészet k e r e t e i n e k k i ­ alakításához. 1901 közepén SZABÓ E r v i n r e nyilván MAHDELLO i r á n y í t o t t a rá az I I B figyelmét.

Néhány legújabban f e l s z í n r e bukkant l e v é l s e g í t s é g é v e l most mér rögzíteni tudjuk az I I B és SZABÓ E r v i n között k i a l a k u l t k a p c s o l a t e¬

gyes m o z z a n a t a i t . A l e v e l e k e t VEZEH Erzsébet irodalomtörténész k u t a t ­ t a f e l /számtalan egyéb témát érintő f o r r á s s a l együtt/ nemrég az USA- ban t e t t h i v a t a l o s tanulmányútján SZABÓ E r v i n r o k o n i , i l l e t v e b a r á t i köre leszármazottalnál. A Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtárnak ajándéko­

z o t t dokumentumok / 1 0 . / közül az első 19C3. j u n i u 3 16-án Brüsszelben k e l t L o u i s MÁSUKÉ, az I I B t i t k á r a a l á í r á s á v a l az I I B l e v é l p a p í r j á n . Ebben blASURE SZABÓ E r v i n május 2 7 - i l e v e l é r e r e f l e k t á l v a r é s z l e t e z i a t i z e d e s r e n d s z e r 3 - a s szakát. A következő fennmaradt dokumentumot raár ÖTLET i r t a SZABÓ E r v i n n e k 1 9 0 3 . október 22-én / l d . l . s z . ábra/.

Hyugtázta benne az elkészült közös kiadványt, a B i b l i o g r a p h i a E c o n o - mioa U n i v e r s a l i s időközben megjelent és hozzá 150 példányban e l j u t ­ t a t o t t e l s ő , az 1902-es termést f e l ö l e l ő k ö t e t é t .

/ ö - / Közgazdasági Szemle 1903. l.köt. p.156.

Szabó E . könyvtártudományi cikkei . . . 1959- P.37.

/ 1 0 . /^{f t F}gvár 0 3j _ szabó Ervin Könyvtár Szociológiai Archivunába keriilnek bedolgo­

zásra.

637

BEMETE L . i Részvétel az I I B munkájában

IN 9 H T U T I N T E R N A T I O N A L D E i •. •• .'• 1' H J i

BRUXELLES

I Wllffi

dltL-lM tm - H U * " * « dupliODi.

3;3 OCTOBrt:: 1903 AICJ5I ;UK E R V I N SEABf

fiiall^Lhéc^lr" a * 1A OJIO-JDT* d« Coa

* * H i i ' I n d ' J i ' . r i * da BUDAPEST

R a m ; v u n i c o n L'd^ni l e * 150 • • • • : - * : > de l a R I B L I 0 -

• J U I U »CONOMICA un ív :R3 A L I S , I * i"" iíinc-n. rc.ua n e m n v i i a d r « n M . H a m V Q U I f i l i J 1 MÉI ' . r # i y l l i n a t da c s ' . t i i c i - Món q n i C L Í I* f ¹ "

V r « /

• Q r t i W Í * » ^ * U^ *'Y>" unifűrr-a don', noua YOUI a i i b r t i modAla, Itnia fitlaona 4 u a s l impriösr una nb^in*—oataloyMl -réa • cfnivUra, cüfl- cern.iftt, 1' orgitíii l a t i o n d* 1' Ina . i t ^ u . B e i i # ihv [ r e s , fl&3 v»'bl I c u - M^ría. C n t t a H o M c B - C t - t a l a ^ u ^ sa--a r a l ' , e 1ans l ' * s > r í t da

putsilcn-Mori Aflnax* 1 l a B i b l L y ^ . . B i b l U í r a p i i i e a -h '- -~

p i s r Ja-irfo) . Nú^rfl ( n * r , i t u t Jiuuür*er*lt, l e * fi-ata du Mraifí fl'.

rfu i ^ p i a r Bt &n r e . - a l t l ' e n v u i . en t-ei-ps űpporV"**Le rüru.s^ s s r ^ l t / conforme & o a l u l de l'Scaiiomiűa.

p ű i ni - v a u i i l e z a c f e e r 1 'aBaurance lé nt>i n e í l l e u r * a a n U n o n t s , j

00 uv

r,ai* • cli"rcT d i a í g -

d'.iug una TI

* .l-RÍTAIRE S E N t U I . DE L . I . k .

1. az. ábra

Készlet Paul ÖTLET 1903. oktűber 22-én kelt Szabó Ervinhez intézett leveléből

TlíT . J . é v f . 9.szám 1975.azeptember

"Melegen gratulálunk e kiadványhoz, amely fontos hozzájárulás a mi egész b i b l i o g r á f i a i munkásságunkhoz, és előrelépést j e l e n t a köz­

gazdasági irodalom könyvészetében. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a könyv kedvező fogadtatásban részesül a szakközönség körében. A magunk r é s z é r ő l igyekszünk t e r j e s z t e n i a z t " - i r t a SZABÓ E r v i n n e k ÖTLET.

SZABÓ E r v i n annak e l l e n é r e , hogy - a kamarai katalógushoz h a s o n ­ lóan - ez az ujabb nagy ö s s z e á l l í t á s a , a B i b l i o g r a p h i a Economica U n i - v e r s a l i s i s Európa s z e r t e kedvező v i s s z h a n g o t k a p o t t , a továbbiakban fokozatosan v i s s z a v o n u l t annak s z e r k e s z t é s é t ő l . A munkát előbb POLLACSEK Laurával /unokatestvérével, a k i akkor a Központi S t a t i s z t i ­ k a i H i v a t a l könyvtárában d o l g o z o t t / o s z t o t t a meg: a s o r o z a t 1 9 0 3 - a s kötete még kettőjük neve a l a t t j e l e n t meg, majd egészen átadta n e k i a s z e r k e s z t é s t . Az 1 9 0 4- e s köteten már c s a k POLLACSEK L a u r a nevét t a ­ l á l j u k , akinek műhelyébe ismét egy f r i s s e n e l ő k e r ü l t - szintén VEZÉR Erzsébet á l t a l a m e r i k a i gyűjtéséből most átadott - levélfogalmazvány s e g í t s é g é v e l p i l l a n t h a t u n k b e . A ceruzával p a p i r r a v e t e t t í r á s t a r t a l ­ mából következtethetően OTLET-nek s z ó l t . POLLACSEK L a u r a fogalmazványá­

ban b e j e l e n t e t t e OTLET-nek, hogy a B i b l i o g r a p h i a Economica U n i v e r s a - l i s 1905. j a n u á r - f e b r u á r i számait már ö s s z e á l l í t o t t a , A l e v é l tehát valószínűleg 1905 tavaszán Í r ó d o t t . A továbbiakban a t e l j e s 1 9 0 4 - e s kötet e l k é s z ü l t é r ő l adott h i r t és j e l e z t e , hogy v á r j a ÖTLET /utóbb a kötetben megjelent/ bevezetésének k é z i r a t á t .

Budapest és Brüsszel k a p c s o l a t a i azonban 1905 folyamán egy időre megszakadtak. A POLLACSEK L a u r a á l t a l e l k e z d e t t B i b l i o g r a p h i a E c o n o ­ mica U n i v e r s a l i s 1905-ös kötetét i s más f e j e z t e be és külföldön adták k i , abból 1 9 1 2 - i g még e g y e t l e n példány sem j u t o t t e l a Fővárosi

Könyvtárba, amint e z t SZABü E r v i n egy későbbi, OTLET-hoz intézett l e ­ v e l é b ő l t u d j u k .

Az együttműködés f e l ú j í t á s á t 1911-ben SZABÓ E r v i n kezdeményezte, mégpedig g y a k o r l a t i okokból. 1904-ben került SZABÓ E r v i n a Fővárosi Könyvtár é l é r e , amelynek 1911 végén l e t t i g a z g a t ó j a . A könyvtér köz- oontját ez idő a l a t t az ország, sőt Európa e g y i k legnagyobb, a b r ü s z - s z e l i I n s t i t u t S o l v a y - v e l vetekedő, s z o c i o l ó g i a i gyűjteményévé f e j ­ l e s z t e t t e és annak e l a v u l t rendszerét 1 9 1 1- t ő l gyökeresen u j j á a k a r ­ t a s z e r v e z n i . Az ekkor már 100 000 kötetes anyag szakkatalógusát a t i z e d e s osztályozás alapján kívánta k i é p í t e n i , ám annak 3 - a s számmal j e l z e t t társadalomtudományi főosztályát csak megfelelő átdolgozás u ¬ tán t a r t o t t a alkalmasnak a használatra. Ezért r e v í z i ó a l á v e t t e a r e n d s z e r t és módosításokat k é s z í t e t t e l ő , v i s z o n t méltányolva az I I B egységesítő törekvését, a változtatásokhoz a brüsszeliek beleegyezé­

sét i s e l a k a r t a n y e r n i .

I l y e n előzmények után f o r d u l t SZABÓ E r v i n 1 9 1 1 . j ú l i u s 6-án k e l t l e v e l é v e l P a u l OTLET-hez / l l . / , akinek h i v a t a l o s a n b e j e l e n t e t t e szán­

dékát. ÖTLET e r e d e t i b e n fennmaradt válasza a l i g 9 n a p p a l később, 1 9 1 1 .

A levél fogalmazványa és a továbbiakban idézett archivális anyagok a Fő­

városi Szabó ^Hr v i n Könyvtár régi irattárában "Szabó Ervin - Paul Ötlet l e ­ velezés" cinil dossziéban találhatók.

639

REMETE L . j Részvétel az I J J munkájában

Július 15-én Í r ó d o t t . Ebben örömmel nyugtázta, hogy a Fővárosi Könyv­

t á r e l v i l e g a b r ü s s z e l i sémát a k a r j a b e v e z e t n i , de f i g y e l m e z t e t t e SZABŰ E r v i n t a módositáaok problémájára, i l y e n e k e t c s a k az uralkodó e l v , az osztályozás s t a b i l i t á s a és egységes Jellegének figyelembevé­

t e l é v e l éB ceak i n d o k o l t esetben vehetnek tudomásul. Ezek után a t e r ­ v e z e t t módosítások közlését kérte ÖTLET.

SZABÓ E r v i n kezeirásával / l d . 2 . s z . ábra/ maradtak fenn a v i ­ szontválasz leglényegesebb r é s z e i : a j a v a s o l t változtatások. A r é ­ s z i n t magyarul, részint / a táblázatokban/ f r a n c i é u l papírra v e t e t t 7 l a p o s anyaghoz idegen i r á s s a l /feltehetően BRAUN Hóbert, i l l e t v e DIENES László t e t t e k feljegyzéseket/ SZABÓ E r v i n korrekcióival e l l á ­ t o t t több f r a n c i a kisérőlevél-fogalmazványa i s fennmaradt. Az első még 1911 nyarán, az u t o l s ó ugyanazon év október 29-én kelteződött.

Minden valószínűség s z e r i n t az e l t e l t három hónap a l a t t többször i s f e l ü l v i z s g á l t á k a j a v a s o l t módosításokat.

A fennmaradt dokumentumokból t u d j u k , hogy ÖTLET válasza az e l ő ­ t e r j e s z t e t t változtatásokra sohasem érkezett meg. Miután pedig a Fő­

v á r o s i Könyvtár tudományos anyagának ú j r a feldolgozása h a l a s z t h a t a t ­ lanná v á l t , SZABÓ E r v i n merész elhatározással k i n y o m a t t a az első f ü ­ z e t e t , amely a főosztályokat, v a l a m i n t a r e n d s z e r e l s ő részeinek t a ­ golását t a r t a l m a z t a . E z t elküldte OTLET-nek, de küldött b e l ő l e a d e ­ cimális osztályozás kialakitójának, az a m e r i k a i M e l v y l DEWEY-nek i s .

1912. május 6-én k e l t a DEWEY-nek címzett l e v é l fogalmazványa.

Ebben emlékeztette DEWEY-t, hogy ő már 1900 körül a l k a l m a z t a a t i z e ­ des r e n d s z e r t a kamarai könyvtár raktárában és a könyvtér állományá­

ból p u b l i k á l t katalógusban a b r ü s s z e l i módosítással. Most azonban a s z o c i o l ó g i a i j e l l e g ű b u d a p e s t i v á r o s i könyvtár anyagának osztályozá­

sához a 3 - a s , társadalomtudományi s z a k t e l j e s u j r a i r á s á r a kényszerült.

Ugyancsak 1 9 1 2 . május 6 - i dátummal l e v e l e t i r t SZABÓ E r v i n P a u l OTLET- nek i s az első nyomtatott táblázatok elkészülésével k a p c s o l a t b a n . E b ­ ben a kísérőlevelében mély sajnálkozását f e j e z t e k i a kooperációs k a p ­ c s o l a t megszakadásáért, u t a l v a a mellékelt tábláza bevezetőjére i s , a h o l az I I B - r e v o l t kénytelen hárítani a f e l e l ő s s é g e t , m i v e l azon l e t t v o l n a a válaszolás s o r a . Ugyanakkor k i f e j e z t e reményét, hogy az I I B e l f o g a d j a a módosításokat. Keltezés nélkül maradt meg a követke­

ző l e v é l fogalmazványa, amelyből k i d e r ü l , hogy a május 6 - i küldemény és l e v é l i s v á l a s z o l a t l a n maradt. "Mégis rászántam magam, hogy ismét Í r j a k , kockáztatva, hogy e z z e l kellemetlenkedem, de nagy fontosságot t u l a j d o n i t o k az I I B - v e l való k a p c s o l a t n a k , annak, hogy a Fővárosi Könyvtár egy nemzetközi r e n d s z e r h e z c s a t l a k o z z o n . Noha a 3 - a s és 4-es / s z o c i o l ó g i a és p o l i t i k a i gazdaságtan/ szakok nyomdakészen á l l n a k , e l ­ határoztam, hogy kész vagyok közös megfontolások tárgyává t e n n i a l e ­ hetséges változtatásokat. Természetesen nem ugy, hogy az Intézet m i n ­ den további nélkül f o g a d j a e l a mi változtatásainkat, hanem ez közös megegyezés alapján történjen" - i r t a SZABÓ E r v i n .

1912. május 28-án ÖTLET 4 o l d a l a s levélben / l d . 3.sz.ábra/ v á l a ­ s z o l t SZABÓ E r v i n l e v e l é r e . E l i s m e r t e , hogy a nyomtatvány megérkezett és g r a t u l á l t hozzá, kiemelve annak v i l á g o s s á g á t , könnyű áttekinthető­

ségét / " c l a i r e , compléte e t f a c i l e " / . Ugyanakkor ismét rámutatott a veszélyre, amely a r e n d s z e r nemzetközi egységének megbontásával j á r ;

TMT 22.évt. 9.szám 1975.szeptember

l

. Z tttm*J4 y A-:

.4 Ut<>^*^' f ^ ^h " ' " ^r

1

53// . ' í ' « ' ' " - 2.az. ábra

A 3-as főosztály átdolgozásának j a v a s l a t a .

Szabó Ervin kézírásával 641

HEM5 ~3 L . : Részvétel az I I B munkájában

I N S T I T U T I N T E R N A T I O N A L D E B l B L I O G R A P H IE

B R U X E L L E S - i. R U E D U M U 5 E E JMUHM Hutod ;. : i PHPNE M I ü'ii'.'.'.: :

L hmm i — i Éi ív mmmmm •

inrrH 4 n « i " OACÍ tiXkt.

IMII d * l ll'-l '

h r v r c n d'ífl»orp«llon a l B c Dac u o t n T •! l « .

i * s p « n r o i« i H f l U M R i n q V i J N H H M U - m i n m , — d f a W I I I I I ihiv-nn H mi,:uyilNrAT|iir-' -**,-w. i « h M - K CAE4KMKTH CChLRCTír l ' i a IIBlJOTirfJUC. HF F*F.r-JHJU<. - fLtPBfLfttllLl |OINCH'lLtPl4J'lB [TN | I. - C iU

oBlnr'MihLfi rtni-, - r ltK.» - t—lf i piiiriiH r-t •.muTTTBT- - H H - I C A T I O H - f " m t » "

lBUranuriairii uXIvaniin.. -

ColliHorUlöh.

K M a fc.f-i-j in

?mZ M l , - ^iTíJL^HTi'ZÍLÍi!

. • . -. rlnn-.

••hliiiP*!,^

I n a m Q'Wtti i n-i | ü.H"i" •

HOrraifTUK SZABD

Dirtctaur a* l a Bli . . • n i - Karoly Kőr-jt, 29

BuTÍAPEST IV.

Le 28 r o i 1912.

J ' a i ' l»flU, > n c 1- j t r * L B L W , lfl C l B l l l f i C B t l o Q D f l l H l f r»e*tti« r\-M TOUB I*it póni 1B AlbliotllBqiiB Uunlclpals d» Budapaat. J - *0'« mmd« da est B B » O Í. Ja Bianin* BVBC : l •• l'Bttflfltlon t B l CIBVSJI • • . T J t " , BBÍB BUBfll BV#C bftBUCDUp d* -. .c : : -.- BB eoBDBlBiaüi p B « la •.- : _ - J O l B .

Totrt trBT»ll c i r l t B tfrit d'abord dsi félU)ftWtloMBTi Von"

1'BVBB práHBnt* aa manlbra qui IIOUB paxoJt C I B Í X B. canplata s t facilft.

I I i s n u t U e triTBux bihlíograpriitiuBB an •: : . L T Í * J 11 rápaiidr*

B U B B l d'utllBB BOT 1*B . r 3L. •! «t . i P 0 * « i b l l 1 t * * AB

i n t < W l. í £™ línar., ' ' "

lós „. t D D a« í tt. . . . « uOM „„ u c i M . i r i c . l i o n M s l n ^ í

•'•0 i . ™ J ' . n r . f , l-l n « n l » l n s o n p l . l , a i t . l l l *

3. « . i b r a

Hósalet Paul Ötlet 1912.aájus 28-án kelt Szabó Ervinhez intézett levelábSl

TMI 22.évf. 9.szám 1975.szeptember

elképzelhetetlen, hogy mindenki a maga elgondolása s z e r i n t dolgozzon.

E l i s m e r t e a DEWEY-fóle r e n d s z e r h i b á i t i s , de rámutatott, hogy r é s z - letmddositások h e l y e t t az egészet k e l l e n e á t d o l g o z n i . Tájékoztatta SZAEÓ-t a r r ó l , hogy i l y e n nagyszabású munkát már e l i s k e z d t e k , de még nem j u t o t t a k odáig, hogy j a v a s l a t u k k a l e l ő á l l j a n a k . " E z a n n y i t J e l e n t , hogy mi Önnel t a r t u n k , de egyszersmind ön e l l e n i s vagyunk'¹ - f o l y t a t t a ÖTLET, a k i l e v e l e hátralévő részében SZABÓ E r v i n módosított táblázatának néhány következetlenségére i s rámutatott, i g y többek kö­

zött a r r a , hogy a f ö l d r a j z i alosztások átdolgozása során SZABÓ E r v i n

" o l y a n számokat j u t t a t o t t Magyarországnak, amelyeknek gyökere semmi­

ben sem emlékeztet az Osztrák-Magyar Monarchiára" /"Vous a t t r i b u e z á l a Hongrie /28-294/des c h i f f r e s dont l e r a d i c a l ne r a p p e l l e en r i e n c e l u i de l a monarchia / 2 6 " . / I t t megjegyezhetjük: nem kétséges, hogy l o g i k a i l a g ma már egyszerűbb lenne a t i z e d e s osztályozási r e n d s z e r , h a benne Magyarország f ö l d r a j z i száma / 4 3 9 / nem a Németországot j e l ö ­ lő számra / 4 3 / lenne visszavezethető.

ÖTLET négy n a p p a l később ismét i r t SZABÓ E r v i n n e k , de l e v e l e i k keresztezték egymást. "Uj indítványa hasznos kooperációhoz v e z e t h e t , gondolom, hogy a személyes megbeszélés meghozná gyümölcseit" - i r t a ÖTLET 1 9 1 2 . május 30-án.

A következő levélváltásokban t i s z t á z t á k a t a l á l k o z á s időpontját, amelyet egész pontosan 1912. j ú l i u s 17-én délutánra tudunk r ö g z í t e n i , mégpedig SZABÓ E r v i n n e k másnap édesanyjához Brüsszelből küldött l e v e ­ l e alapján / 1 2 . / . A b r ü s s z e l i megbeszélésen Henri LA FONTAINE, S E I I B másik a l a p i t ó j a és vezetője i s j e l e n v o l t .

A t á r g y a l á s r ó l és annak eredményéről a Fővárosi Könyvtár nyomta­

t o t t É r t e s í t ő j e i s h i r t a d o t t : "Újra kezdtük az érintkezést a brüssze­

l i I n s t i t u t - v a l és előzetes levelezés utján SZABÓ E r v i n könyvtárigaz­

gató személyesen k e r e s t e f e l az I I B vezetőségét, hogy a módosításokat az I n t é z e t t e l egyetértésben á l l a p í t s u k meg. Az Intézet r é s z é r ő l P a u l ÖTLET és H e n r i LA FONTAINE u r a k v e t t e k r é s z t a tárgyalásokon. Sikerült Í B megállapodásra J u t n i a módosítás fő e l v e i r e vonatkozóan, éB f e l k é r ­ ték SZABÓ E r v i n t , hogy a hibák k i i g a z í t á s á r a , v a l a m i n t a társadalomtu­

dományok átdolgozására vonatkozóan tegye meg r é s z l e t e s j a v a s l a t a i t . E megállapodások s o k k a l fontosabb j e l l e g ű e k , mint ahogy az az e l ­ ső p i l l a n a t r a l á t s z i k , mert nemcsak az I n B t i t u t emberei, de tőlük s o k ­ k a l távolabb á l l ó , a DBWEY r e n d s z e r t v á l t o z t a t á s nélkül elfogadó i n ­ tézmény i s , mint a m i l y e n az OSTWALD p r o f e s s z o r á l t a l a l a p í t o t t D i e Brücke, h a l l a n i sem a k a r t a k a r r ó l , hogy az e r e d e t i l e g k i a d o t t r e n d s z e ­ r e n bármit változtassanak, ők jóhiszemüleg inkább a z z a l v é l t é k s z o l ­ g á l n i a b i b l i o g r á f i a nemzetköziségének ügyét, hogy ingadozás nélkül lekötik magukat a r e n d s z e r változatlansága mellé, h o l o t t e l t e r j e d é s é ­ nek éppen h i b á i á l l n a k ú t j á b a n . " / 1 3 . /

REMETE László: Ismeretlen Szabó Ervin dokumentunok. = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évk3nyve 1970-1971. p.69. is klny.

A FSvároai Könyvtár Ertesitóje 1912. p.150.

643

REMETE L . i Részvétel az I I B munkájában

A levelezés Budapesten f e l t a l á l h a t ó , 1913 tavaszáig terjedő r é ­ s z e i alapján t i s z t á z n i t u d j u k , hogy a 3 - a s főszak, a 3 0 - a s és 3 1 - e s alosztályok átdolgozásában kb'zöa megegyezésre j u t o t t a k . Egy másik i ¬ ratcsomóból / 1 4 . / megtudjuk, hogy SZABÓ E r v i n az ETO elfogadásának eszméjével W. OSTWALD-ot és h i v e i t i s megbarátkoztatta, és azok a z e ­ nére vonatkozó a l o s z t á l y általuk k i d o l g o z o t t t á b l á z a t a i t elküldték f e l ü l b i r á l a t r a hozzá. SZABÓ E r v i n a f o r d u l a t r ó l ÓTLET-t i s é r t e s í t e t ­ t e , amit az 1912. szeptember 2 4 - i levelében ürömmel v e t t tudomásul. A kooperáció f o l y t a t á s á r ó l nem állnak rendelkezésre adatok.

A kép t e l j e s s é g e végett azonban u t a l n i k e l l a r r a , hogy a Főváro­

s i Könyvtár központja, bár 1912 tavaszán nyomtatásban i s közreadta a b r ü s s z e l i sémától lényegesen e l t é r ő módosításaival a r e n d s z e r 0-ás, l - e s és 2- e s o s z t á l y a i t , az 1912 júliusában f e l ú j í t o t t k a p c s o l a t után a z t g y a k o r l a t i l a g nem a l k a l m a z t a . Figyelemre méltó v á l t o z t a t á s t c s u ­ pán e g y e t l e n a l o s z t á l y n á l h a j t o t t végre, amikor a közgazdaságtant a 3 3 - a s h e l y e t t a 3 8 - a s j e l z e t t e l l á t t a e l . E r r e azért i s érdemes emlé­

k e z t e t n i , mert az 1912-es gyökeresen átdolgozott és p u b l i k á l t r é s z l e ­ t e k alapján még magyar szerzők i s o l y a n színezetben tüntették f e l a Fővárosi Könyvtárat, mint amely az egyetemes t i z e d e s osztályozás f e j ­ lesztésében és propagálásában e l e i n t e ugyan érdemeket s z e r z e t t , de azután SZABÓ E r v i n szándéka s z e r i n t hátat f o r d i t o t t v o l n a az ETO-nak.

I l y e n f é l r e é r t é s e k k e l még a k ü l f ö l d i szaksajtóban i s találkoztunk / 1 5 . / .

Önálló tanulmányt igényelne annak pontos megállapítása, hogy a SZABÓ E r v i n á l t a l először 19C2-es és 1903-as nagy könyvészeti munkái­

ban a l k a l m a z o t t , majd a B r ü s s z e l l e l 1912 nyarán k e z d e t t tárgyalások nyomán az ETO 3 - a s szakjának módosításaiból mely részek t e r j e d t e k e l

a földkerekségen. Ennek vizsgálatához talán segitséget fog nyújtani a Brüsszelben most f e l f e d e z e t t archívumi anyag i s , amelynek B u d a p e s t ­ r e juttatását e c i k k i r á s a közben h e l y e z t e k i l á t á s b a Marc S P E I L E R .

/14./ Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régi irattér. Szabó E . - Ostwald és Bührer levelezés.

/ ! 5 - / 1,4. ^a Bibloa 1962.évf. 2.sz.-ban CSAPODI Csaba cikkét.

TMT 22.évf. 9.szám 1975.szeptember

REMETE Léazlő; Magyar szakemberek részvétele az I n s t i t u t I n t e r ­ n a t i o n a l de 3iblios;rapüie / I I B / munkájában

Az I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de Biblíographie Brüsszelben őrzött a r ­ chívumában és a b u d a p e s t i Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtár régi irattárá ban, továbbá folyóiratokban és önálló kiadványokban i g e n sok forrást találunk arról, hogy magyar szakemberek, mindenekelőtt MAHDELLO Gyula / 1 8 6 8-1919/ és SZABÓ E r v i n /1877-1918/ hatékonyan részt v e t t e k az I I B munkájában.

Az I I B e g y i k alapitója, P a u l ÖTLET 1897-es közléséből t u d j u k , hogy az a m e r i k a i DüVEY t i z e d e s osztályozási rendszere módosításéhoz és ma már világszerte használatos formában való elfogadásához és t e r ­ jesztéséhez a magyar MAHDELLO professzortól k a p t a ÖTLET az alapgondo­

l a t o t . üANBELLO Gyula az elkövetkező években i s a k t i v a n támogatta az I I B célkitűzéseit.

SZABÓ E r v i n 1 9 0 2-1904, majd 1911-1913 között v o l t szoros kapcso­

l a t b a n az I n s t i t u t - v e l , i l l e t v e OTLET-vel. SZABÓ E r v i n egy 1902-ben m e g j e l e n t nagy könyvészeti kiadványában elsőként tökéletesítette az ETO 3-as, társadalomtudományi osztályát, javításait az I I B i s átvet­

t e , majd megbízta őt a B i b l i o g r a p h i a Economica U n i v e r s a l i s 1903-bar.

m e g j e l e n t első kötetének szerkesztésével. SZABÓ E r v i n úttörő s z e r e p e t töltött be az ETO magyarországi elterjesztésében, sőt jelentős külföl­

d i s z e r v e z e t e k , m i n t p l . a Wilhelm OSTWALD alapította "Die Brücke" ne­

vű intézmény i s az ő ösztönzésére f o g a d t a e l az ETO-t. 1911-1913 kö­

zött SZABÓ E r v i n szoros k a p c s o l a t b a került OTLET-val, e l e i n t e éles v i ­ tája v o l t v e l e a t i z e d e s osztályozási r e n d s z e r korszerűsítéséről,majd 1912 júliusi személyes tárgyalásaik után az I I B SZABÓ E r v i n t b i z t a meg a 3-as osztály gyökeres átdolgozásával.

Ez év tavaszán Brüsszelben felszínre került, de még feldolgozás­

r a váró nagytömegű irattári anyagtól remélhető Budapest és Brüsszel dokumentációs kapcsolatára vonatkozó további részletek tisztázása.

RJLÍLETE, L . : P a r t i c i p a t i o n o f Hungárián e x p e r t s i n the a c t i v i t i e s of t h e I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o a r a p h l e

Many s o u r c e s i n t h e a r c h i v e o f t h e I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de Biblíographie i n B r u x e l l e s , i n t h e o l d f i l e s o f t h e Szabó E r v i n Muni- c i p a l L i b r a r y i n Budapest, a s w e l l a s i n v a r i o u s j o u r n a l s and mono- graphs demonstrate t h a t Kungarian e x p e r t s - f i r s t o f a l l G y u l a

MANDELLO / 1 8 6 8- 1 9 1 9 / and E r v i n SZABÓ / 1 8 7 7 - 1 9 1 8 / - have a c t i v e l y p a r - t i c i p a t e d i n t h e work o f t h e I I B .

I t i s known from an 1897 communication o f P a u l ÖTLET, one o f t h e

645

R E M E T E L . l Részvétel az I I B munkájában

founders of t h e I I B , t h a t he r e c e l v e d t h e b a s i c i d e a f o r the m o d i f i c a - t l o n , acoeptance and propagation of the d e c i m a i c l a s s i f i c a t i o n of DEWET / l a t e r spread a l l over t h e w o r l d / from the Hungárián P r o f e B s o r MAHDELLO. The o b j e c t i v e s of the I I B were v e r y a c t i v e l y eupported by G y u l a MAHDELLO alsó i n the subsequent y e a r e .

E r v i n SZABÓ had c l o e e c o n t a c t s w i t h the I n s t i t u t e and P a u l ÖTLET i n 1 9 0 2 - 1 9 0 4 and 1 9 1 1- 1 9 1 3 . He was t h e f i r a t t o modify and to improve c l a s s 3 S o c i a l S c i e n c e s o f t h e UDC i n a p u b l i c a t i o n i n 1 9 0 2 . H i s c o r - r e c t i o n s were accepted by the I I B , which charged him w i t h t h e e d i t i n g o f V o l . l . of the B i b l i o g r a p h i a Economica U n i v e r s a l i s , p u b l i s h e d i n 1903. E r v i n SZABÓ d i d p l o n e e r work i n i n t r o d u c i n g UDC i n Hungary.

Even important f o r e i g n i n s t i t u t i o n s - e . g . t h e " D i e Brücke" founded by Wilhelm OSTWALD - adapted the UDC under h i s i n a p i r a t i o n . Between 1911 and 1 9 1 3 E r v i n SZABÓ e s t a b l i s h e d o l o s e r e l a t i o n s w i t h ÖTLET. At f i r s t sharp d i f f e r e n c e s a r o s e between them on the m o d e r n i z a t i o n t h e d e c i m a i c l a s s i f i c a t i o n , but l a t e r - a f t e r p e r s o n a l d i s c u s s i o n s - E r ­ v i n SZABÓ was charged by the I I B w i t h the r a d i c a l r e v i s i o n of the c l a s s 3 .

I t 18 t o be hoped t h a t the a r c h i v e matériáié, found i n B r u i e l l e s t h i s y e a r , w i l l throw l i g h t on many f u r t h e r d e t a i l s c o n c e r n i n g the r e ­ l a t i o n s of Budapest and B r u x e l l e e i n the f i e l d of documentation.

PE?'tETE, JI. : y q a c T H S B e H r e p c K K i c c n e m t a a g o T o a B paOoTe MeamyHa- p o g H o r o H a c T H T y T a BafiJiaorpaígit

MHOTO HOTO^HHKOB viFi•;ipuauRH H a x o j H T o n B a p x B B e M e x i y u s p o i r H o r o H H C T H T y T a EHŐaHOrpaÍHK (MHE = I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i a - I I B /

B r . B p i D o o e j i e , B cTapow a p x K B e H y a a n e m T c x o f i PsaBHOft nyőjnraHOfi E K Ö J I H O - T e s e KM. dpsHHa Caőo, K B n e p a o a H n e c K H x n ííOHorpBÍnmeoKar H3nanBJrr o T O U , WTO Jtnjia MatuiejiJio ( 1 8 6 8 - 1 9 1 9 r r . 1 H 3 p a n n Caöo ( 1 8 7 7 - 1 9 1 8 r r . ) a !íe:-:rz3K0 y i a c T B O B a a H B paöOTe MHE.

OJtra c o a x a T e j i e H MITE, IIOJI OTJTB acm oooÖmenHe B 1 8 9 7 r . o T O I I , VTO Hiten HospuSHKauHH j e c H T B t H O B m i a c c B i m i t a u H H , oocTaBJieHHOíl aiaepHKaH- u e u J l e B H , • CMHOJI npMHHTHH p a c n p o c T p a n e n n n y x e s unpe W O U H Í B U H P O - aaRHoft yHaBepcajiBHOff J l e c H T t d H o B ECnacawjniKatiHif, ŐHJTH n p e n a o s e m i a e i i - repcKPiu npocbecoopoy MaHseajto. Rxixa Marurejiao H B aajibRefimeM SKTHBHQ nojtaepxaji uejiH MHE.

TMT 22.évi. o.azam 1 9⁷5 .szeptember

3penü Caöo a u e j i r e c H n e CBHBH C K a o T a r y T O s i a o OTJIO B 1 9 o 2 - 1 9 o i r r . , a noToii B 1911-1913 r r . SDBHH Caöo a o a o e í őojibmoB ÖHÖJTHC rpaCw- l e o K o f l pafloro nepsuM vcoBepsieHCTBOBart w i a c c 3 YEK no ofimecTBevínjM HevKan. E r o ncnpasJieHa<i ÖHJIB rrpaHHTM H MKB H OH ÖNJI 3 a n p o c e n p e s a x T a - poBflTb nepBilB T O H Bibliographia Econoaíca Universalis, aaJtatttHfl B 19O3 r, 3pBBH Caöo nepBKM BHOTynus pacnpocTpaHeHaem T I K s B e u r p a z . Jajra a a - aeoTHNe aapyCeuHKe opramiB a u a a , K S K Hanpauep, "Die Brücke", ooaaaHHas 3njirejiuoM OoTBSJiaoK, npaHH;iB WIK no anrmaaTBBe S p a a n a Caöo. 9 1911¬

1913 r r . S P B B H Caöo aueji T e c R u e c a H a a o O r a e , s n s i a j i e i p a OOJIÜHIIX J t H C K y c c a a x oö ycoBepareHCTBOB8naa n e c a T a i R o a c a c ? e M a i , a B 1912 r . nooie a x JIB«IHHI neperoBopoB, JCIB aanpocKJi S p e a a a Caöo nepepaőoraTB KJiaco-3.

HaieeucR, » T O S öojibnou oöieue BHBeaeHHHx s a p y n y B Hawaiié - • . - merő roaa B r.Epnooejie eme paspsöaTUBaeuiix a p r a a K H x u a T e p B S J i o i Haxo- I S T C H asjibHeflnae l e r a j i a oö o t H o i e H i f l i no l a j i y íOKVMeiiTauBH uexxy E y - lairexTOH a Bprcceaei*.

REMETE, L . i Teilnahme u n g a r i s c h e r F a c h l e u t e ar. der A r b e i t dea I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de Biblíographie

lm Brüsaeler Archív des I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l í o g r a p h i e und im altén A r c h i v d e r E r v i n SZABÓ H a u p t s t a d t i s c h e n B i b l i o t h e k i n BudapeBt s o * i e i n Z e i t s c h r i f t e n und lionographien l i e g e n v i e l e Quellén v o r , d i e bezeugen, dasa u n g a r i s c h e F a c h l e u t e , v o r allém G y u l a MABDE1L0 / 1 S 6 8 - 1 9 1 9 / und E r v i n SZABÓ / 1 8 7 7 - 1 9 1 8 / an d e r A r b e i t des I I B aktív t e i l n a h m e n .

Aus e i n e r ü i t t e i l u n g aua 1897 von P a u l ÖTLET, einem Gründer dea I I B i s t bekannt, daas e r d i e Idee d e r M o d i f i k a t i o n d e r D e z i m a l k l a s s l - f i k a t i o n von DEWEY und den Gedanken d e r Annahme und d e r V e r b r e i t u n g dea heute w e l t w e i t benützten U n i v e r s e l l e n D e z i m a l k l a s e i f i k a t i o n eben vom u n g a r i s c h e n P r o f e s s o r tuLAHLELLO e r h a l i e n h a t t e . Gyula MAHDELLO u n - teratützte d i e Z i e l a e t z u n g e n dea I I B auch i n den nachfolgenden J a h - r e n .

E r v i n SZABÓ war i n 1902-1904 und i n 1911-1913 i n engem Kontakt mit dem I n e t i t u t , bzw. m i t ÖTLET. I n s e i n e r 1902 e r a c h i e n e n e n grosaen

647

REMETE L . : Részvétel az I I B munkájában

b i b l i o g r a p h i s c h e n A r b e i t hat E r v i n SZABÓ a l s E r s t e r die " K l a s s e 3"

G e s e l l s c h a f t s w i s s e n s c h a f t e n der UBk v e r v o l l k o m m n e t . S e i n e M o d i f i k a t i o - nen wurden auch von dem I I B übernommen, das i h n mit der R e d i g i e r u n g des i n 1903 e r s e h i e n e n e n I , Bandea der B i b l i o g r a p h i a Economica U n i - v e r s a l i s b e a u f t r a g t e . E r v i n SZABÓ war an der V e r b r e i t u n g der DK i n Ungarn bahnbrechend t a t i g . Wichtige a u s l a n d i s c h e I n s t i t u t i o n e n , wie d i e von w i l h e l m OSTWALD gegründete " D i e Brücke" nahmen auch a u f s e i n e Anregung d i e UDK a n . I n 1911-1913 s t a n d E r v i n SZABÓ i n enger B e z i e h - ung zu ÖTLET und p o l e m i s i e r t e mit ihm über die M o d e r n i s i e r u c g der De-

z i m a l k l a s s i f i k a t i o n . I h r e n p e r s b n l i c h e n Verhandlungen folgend b e a u f - t r a g t e das I I B i n 1912 E r v i n SZABÓ mit d e r d u r o h g r e i f e n d e n Umarbaitung der K l a s s e 5 .

Die im Prühling d i e s e s J a h r e s i n B r i l s s e l e n t d e c k t e n und noch der B e a r b e i t u n g harrenden r e i c h e n A r c h i v a l f u n d e l a s s e n e i n e B e r e i n i - gung w e i t e r e r E i n z e l h e i t e n der d e r z e i t i g e n Beziehungen z w i s c h e n B r t l s - s e l und Budapest e r w a r t e n .

•91