(leszámolok, szemlék, referátumuk
Melléklet
A fraiun magyar hibtiolr.gni kollokvium ch.adiKii Március 16.
I. RICIIAUIIHAU. Francois: A beszéli és az irnit nyelv 2 CSŰRÖS KI iri Ncnií'.li kullúr;i ts történeti bibimtől i: a
magyar tapasztalatok egy példája
L A U F E R . Rp(ier: Az inr-orni;itika a kiadót ós a szerkesztői munka szolgálatában
4 t.STI\ ALS. Rnhcri A rendszerelmeiéi alkalma/ isa az ir i?
tanulmányozására
5. L Ő R I N C / Judit: Összehasonlító hefngadásvÍ7SHá1alok 6. BOUVAIST, Jean M-iric. Interprofesszir.n.ilis .ielenstfxk •
r ncgazdalkoda :u ki;nvvknd'isbati
7. G U I T A R T . C Öcik A kbzmQvelfEdes keretchen fcluiiott ol
vasás fcltcklrciidszcrénck deccnmBi ilKa I-rani-iaorszaf, ban
Március 17.
8. ROZSA Gvf.r^i* Á k.-nyvlr.mk és a dokumentációs ke;
pontok szervezetének bihliológiai Összefüggései
'> MP.YRIAT. Jean: A primer és a szekunder rendszerek kö
zötti kölcsönhatások
in. P E L A C H A U D . Guy. Az adatbankok és az informaliiáH írás
11. B A H C L E , Róbert lleszélt nyelv - iroti nyelv, iclcntésvál- tozás ós lielyesirás
12. SEItF.STYÉN György: Az inrorniációkercsö nyelvek elem
zése a bihlmhgi n rn^ilmak sc^itsttéicl
13. SC'FIUWLR, Philippc: A kiadók liclwcte napjainkban
Irodalom
[ll S F B L S T Y E N Györki: M ifcyar cs francia szakemberek ta
nácskozási a bibliolr.fj'.iról. = KÖnvvláros. 36 kel. 4. sz.
1986. p. 233-235.
(21 S E B E S T Y É N György: Magyar-francul bilaterális bihlio- loi.ni kollokvium Budapesten. = Maty ir Ttidnminy 31 kiii.J.sz. 1986. p. 320- 321.
[31 S E B E S T Y É N György: Les rcchcrchcs hihltolngiques cn Honpric. = Bulletin d'lnfórnialions Intcrnationalcs de Bibliologie. 2. köt. 2. sz. 1985. p. 18-19.
\'<] S! IÍLSTYEN Giiirgy: A mai Irantn bihlioloj-iu kulalts í^bb lendcntrii. = k-nvvt.iri hiivth: V'í köt. 4. sz. I°86.
[1.423-432.
Sebestyén György ( M T A könyviára)
R O B U R 1986 - új számítógépek a R e u c n s b u r e i E g y e t e m e n R O B U R
A ROBVR nevü számítógéprendszer (Rechner- verbundsysiem R O B U R ) az első kísérlet az NSZK- ban arra, hogy egy egyetem teljes számítógépes ellá
tását rendszerré szervezzék. A ROBUR kezdetben, az I970-es években központi, kari és laboratóriumi számítógépekből állt. A mikroszámítógépek 1980 óta alkotják a rendszer negyedik csoportját. A
ROBUR rendszerfelépítését és a különböző beren
dezések havonkénti elhelyezését az /. ábra mutatja be.
Mikroszámítógépek
1983 tavaszától különböző gyártmányú mikroszá
mítógépeket, többek között Mitsubishi típusúakai, majd 1984-től Olivetti M24 típusúakat - utóbbiból egyszerre 183-al - szereztek be. Összesen 333 mik
roszámítógépet helyeztek üzembe, de már 1986-ra újabb 100 mikroszámítógépet igényeitek a tanszé
kek. A z utóbbi évek tapasztalatai alapján az opti
mális mikroszámítógép-ellátás a következő:
• tanszékenként legalább 1 db.
• négy tudományos munkatársnak I db,
• az oktatásban legfeljebb 20 hallgatónak 1 db.
A számítógépes munkahelyek iránti igényt csak 8 0 0 - 1 0 0 0 gép tudná kielégíteni.
ClP-program
A CIP-progranwi (Computer-Investitions-Prog
ram) a D F G (Deutsche Forschungsgcmeinschafl
= Német Kutatási Közösség) javasolta a kormány
zatnak. Eszerint az egyetemeket mikroszámítógép- hálózatokkal kell felszerelni a hallgatók számára.
Regensburgban már 1985-ben hat hálózatot szer
veztek, a karok közül a fizika, a kémia, a biológia és a számitóközpont 8 — 8, a közgazdaságtan és a filo
zófia 1 6 - 1 6 mikrogépet kapott. 830 000 D E M ér
tékben. 1986-ban kb. ugyanennyi gépet állítanak be az oktatómunka és a hallgatók egyéni tanulmányai céljára. A gépeket — nyolcat egy teremben — cso
portosan, hálózatba kapcsolva helyezik el. és heti 70 órás használatot biztosítanak.
Hittudo
mány Filozófia
Menza
Fizika
Biológia j~
li'Kptwttik:
központi sí:imí[íiüépck: Siemens 7860 L Siemens 75.16 VAX 11/750 kűrisíáiiiimgcpck: DIETZ62I-X2 121 kibonoríumi ?j:imitr.gcpck: l'll 17 II :il nynnuali'k < I? >
Diaiig- lermim Init
mikrasz.ámiiiSgcpck:
P: Mikm-ponl (lHivcl(i) (561
A 7S6n-bní(ÍO) A 75.l6-hn7.l24) íi VAX 11/750-hez (<M ''|*7S60-hnz.í25|25l
• 75.».-l»v (7|7)
•;v|f VAX 11/750-liczl8|ll»
(C 16 hat. • t bii sfimitfl.
tti-csadiikr/iil
Kapcsolat a CYBER 175-ös
számítógéphez | Leibniz számítóközpont, München I Fogorvosi klinika
/. ábra A ROBUR szjimílrigép-húlózai (19861
Beszámolók, szemlék, referátumok
Távfeldolgozis
Siemens 7860 L ketfó's processzor 16 megabájt
12 csatorna
BMC BMC BMC BMC BMC BMC BMC BMC BMC BMC t 8 S 9 2 A B 3 7 6
2
MXC
1
CCP
3693-3
Cluster PTC2000
Cluster PTC2000
3884-1 rm n ii I M T
3884-1 TTTT W
Vezérlés
Lemez
vezérlés 3860-3
2.5 3848-1
i Q
2,5 GF3
3848-2
1600/6250 bpi
Lemez- vezérlés
3860-3
2,5 384B-1
2,5 GB 3848-2
2. ábra A Siemens 7860 L konfigurációja
Központi számitógép: Siemens 7860
A számitóközpont 1 9 7 3 - 1975 között havi 500 órát üzemelt. Siemens 4005/45 típussal. 1977/78- ban Telefunken T R 440-re cserélték, majd 1982-ben a Digital Equipmeni cég V A X 11/750-es típusú számílógépét szerezték be. A felmérések sze
rint ebből a típusból többre lett volna szükség, de az egész egyetem feladatainak ellátásához n e m lett volna elegendő. Ezéri 1985 januárjában a Siemens 7860-as típust szerelték fel. Egy év múlva a bővíté
sekkel a számitógép kihasználtsága elérle a havi 990 órát, vagyis a maximális 1000 órás teljesítményt. A háttérkapacitás 4x2,5 G B , amelyhez miniegy 200 terminál és mikroszámítógép csatlakozik. A z új tí
pusra való áttérés a számítóközpont munkatársainak sok munkát jelentett; 200-an végezték el a tanfolya
mot a kezelés elsajátítására. A T R 440-et véglegesen kivonták a munkából. A Siemens 7860 L számító
gép konfigurációját a 2. ábra mutatja be. A 3. ábráz
számítóközpont teljesítményét szemlélteti számító
géptípusonként.
Siemens 7536
A Siemens 7536 az Olivetti M24-es mikroszámí
tógépekkel együtt könyvtári és igazgaiási feladatok ellátására alkalmas (4. ábra).
A Datex-P szolgáltatás
A Datex-P szolgáltatás a Német Szövetségi Posta (Deutsche Bundespost) szolgáltatása, amely cso
magkapcsolt formában hozzáférést tesz lehetővé külső adatbankokhoz. Előnye, hogy ugyanazt a v o nalat egyszerre több felhasználó veheti igénybe. A Datex-P szolgáltatást az egyetemen online informá
ciókeresésre, "elektronikus postázásra", tehát ieve-
CPU óra S 7F60
A Siemens 7860L időfelhasználása I 1985
1000
500
100
A 2. p r o c e s s z o r üzembe helyezése
C721 59
2/85 3 / 8 5 238
4 / 8 5 í.12
236
360 372
5/85 6/85 7/85 8/85 9/85 10/85 L6Í.
519
u :
696
11/B5:12/85 990
1/86 2 / 8 6
Teljesítmény
határ Siemens S7860 L k é t fős p r o c e s s z o r
Teljesítmény
határ Siemens S73fiC E rnono- p r o c e s s z o r
Teljesítmény
határ
T R U O kettős p r o c e s s z o r
; nb'o Teljesiímciv. -iiniis/iik 11 ll>S5)
lek. üzenetek továbbítására, valamint a müncheni Leibniz Számítóközpont és a Karlsruheban levő Cyber 205-ös veklorszámílógéphcz való kapcsoló
dáshoz veszik igénybe.
A z 5. ábra bemutatja a közeljövőben megvalósí
tandó hálózatot, amely szerint a Datex-P szolgál
tatás a Siemens 7860, 7536 és a V A X 11/750 minden terminálján hozzáférhető lesz.
O n l i n e információkeresés
A z online információkeresés a Datex-P szolgálta
táson keresztül Olivetti M24-es mikroszámítógéppel folyik. A C A S / O N L I N E kémiai adatbázis! az egye
temek a normál tarifa 10 százalékáért vehetik igény
be, éjfél és délután 14 óra között, vagyis az amerikai csúcsidőn kívüli órákban.
Beszámolók, szemlék, referátumok
Képernyős konzol
Siemens 7536
CPU
Lemez Lemez
Printronix S'G B 1 6°
Olivetti
4. ábra A Siemens 7536 kon(tgurációja
I I I I M I
•atex-P-10
A Német Szövetségi Postához csatlakozás { jelenleg S logi
kai csatorna )
További Datex-P közvetítés
SIEMENS 7536 VAX 11/750
Az egyetem további
~ számítógépei esat- - lakoztafhatók
SIEMENS 786L
5. ábra A tervezeti Daicx-P rendszer
A C A S / O N L I N E az 1985/86-os tanév óta a hall
gatók oktatására és a keresés gyakorlására speciális
"tanulófájlt" bocsát rendelkezésre, óránként 85 DEM-ért.
Bajor vektorszámttógép
A Bajor Kulturális Minisztérium (Bayerisches Kultusministerium) tervei szerint 1987-ben Mün
chenben a bajor egyetemek részére veklorparalel- számítógépet helyeznek üzembe.
/KNAUER. B.: ROBUR 1986 - Neue Rechner in dcr Univcrsilat. = Regensburger Universitatszeitung, 11. köt. 2. sz. 1986. p. 1-7./
(Lécesné Mesterházi-Nagy Márta)
Szabálytalan párhuzamos életrajz
"Nemfogadhatjuk el azt a megállapítást, liog) a magyar szakemberek hasznos mondanivalója az embe
riség számóra csupán olyan arányú lehel, mini lélekszámorányitnk a Föld összlakosságában. Elhatározóik, hogy megkeressük es öss'(gyújtjuk mindaz! a hazai s ellemi eredményt, amcli ellensúlyozni képes azokat az értékekei, melyekéi információs munkánkhoz a világ fejlett országairól szerzünk be' — mondolla ÁGOSTON M I H Á L Y főigazgató az OMIKK centenáriumán. Éhnek a kutatómunkának a kereiébe tartozik annak feltárása, hogy mi a magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki ha*
ladásában Az OMIKK ludomány- és lechnikatöriénett műhelye már több izben jelenikezeit (Gábor Dénes-cmlékülés - TMT. 33. köt. 4. sz. 1986. p. 188-193.; Magyarok a természettudo
mány és technika történetében cimü könyv; Bolyai-Neumann-cmlékszoba megnyílása az 1986-os mérnöktalálkozó alkalmából). Ez a sor folytatódott a nemzetköii Neumann-megemlékezés- sorozaital. melynek egyik kezdeményezője és a megnyitó színhelye az OMIKK volt Ennek újabb állomása a Neumann Jánosról megjelemcieti kiadvány.
N E U M A N N J Á N O S
ÉS A
" M A G Y A R T I T O K "
IWSÍÁGrri MCSZAkl WOHMM'inS k r i . H J M í - " t * i i m
m o*rrsr. i w
Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében
(Válogatta, összeállította, a bevezetést írta: Nagy Ferenc) O M I K K , Budapest, 1987. 247 p.
Nem életrajzot, életrajzokat tart kezében az olvasó a Neumann János halálának 30. évfordulója kapcsán köteité rendezeti dokumentumgyűjte
ményben, mégis elmondható: egy lángelme és egy becsületes tudós professzor levelezésének közre
adása mindketlejük életrajzához fontos, nélkülözhe
tetlen adalékokkal szolgál. Neumann János — Fejér Lipót szavaival: "hazánk legnagyobb Jancsija" - és Orivay Rudolf 1928 és 1941 között keletkezett leve
lezése ugyanis túlmutat két közel azonos érdeklő
désű tudós gondolatáramán: az e kőiéiben közölt 60 levél a X X . század igen nehéz időszakának szellemi életére is fényt derít. Arra ugyanis, hogy két, külön
böző államban, különböző anyagi-szellemi feltéte
lek, más és más egzisztenciális körülmények, társa
dalmi viszonyok között dolgozó, a közelgő, majd be
következő világháború borzaimaii felfogó és tapasz
taló ludós egyaránt reagálva az ökel - különböző
képpen - fenyegető veszélyekre hogyan fogalmazza meg emberi-tudósi hitvallásai, hogyan látja a romba dőléssel fenyegető kultúra jelenét és jövőjét, milyen filozófiai és — ezzel egyre szorosabb összefüggést mutató - matemalikai-fizikai problémákkal foglal
kozik.
