_ Mmm.—wmmmwwmwwwmu
NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG
Nyers, standard és "tisztított" népesedési mérlegünk;
a születési határszám kérdése.
Le bilandémographigue brut, standard et épuré de la Hongrie ; la guestion de la natalite' limite.
Résumé.Depuis le début de ce siecle, la composition de la population de la Hongrie a subi une transformation profonde au point de vue de l'áge des habitants. Cela impose la prudence dans les comparaisons avec les statistigues antérieures.
Le présent travail standardise les tana: bruts du mouvement de la population et, en méme temps, ,,e'pure" le bilan démographigue.
Le Tableau 1 fait voir les changements de la répartition de la population suivant lláge, le Ta—
bleau 2 celui de la répartítion des femmes de 15 a 49 am et celui de la proportion des femmes
mariées; le Tableau 3 rend compte de la fe'condíté
des femmes en indiguant les proportions brutes des naissances vivantes pour mille femmes de 15 _a 49 am, les mémes proportions standardise'es sur la base de la répartistion par áge de toutes les femmes en 1900, et les proportions globales stan- dandisées sur la base de la répartition des femmes marie'es en 1900, en tenant compte ou non des changements dans la composition par ages. Les chi/f'res du Tableau á caractérísent le role pro- pagateur des divers groupes dlá'ge des femmes;
en égalant a 100 le rendement total de toutes les femmes en age de procréer a un moment donne', on a exéeuté les calculs sur la base de la formule
fx
:W . 100
pX fls'l— - - - "l'/(49
oü ;) désigne l'importance relative du groupe diáge, et f le taux de fécondité. Le Tableau 5 donne les proportions brutes et standard des naíssanees .vivantes pour mille habitants (avec utilisation du Tableau 3). On trouve les taux de mortalité bruts et standard dans le Tableau 6; le bilan démo—
graplzígue brut et le bilan démographigue stan- dardisé (rapporté a 1900) dans le Tableau 7.
Dans les Tableaux suivants, on montre P,,épu- ratíon" des bilans démographigues suivant la mé- thode de Burgdörfer. Le Tableau 8 se rap- porte á lláge probable et a la dure'e moyenne de la vie, le Tableau 9 reflete la répartition des áges dans la population stationnaíre suivant les tables de mortalíté hongroises. L',,épuration" est ac—
complie dans les Tableaux 10 et 11 (le premier a eu pour modéle le tableau analogue de la Sta—
tistik des Deutschen Reichs, Band 360, page 51).
Le raisonnement suivant ra semi a la détermi- nation de la natalité limite: La reproduction ,consíste d remplacer la population actuelle par la fpopulation future, capable elle-méme de se re-
produire; llessentiel est donc la presence des femmes en age de procréer. Clest pourguoi le calcul avait pour base le nombre actuel des fem- mes de 15 d 49 ans; les tables de mortalite' ont permis ensuite de déterminer pour chague áge le nombre des nouveau-nes gui assureront á liavenir l'efíectif actuel de cet áge. On employait a cet
Lx
effet la formule BX :: l_ , 100 (B désigne le nombre
X
a déterminer des naissances, L Ie nombre des per—
sonnes actuellement en vie et ( le chi/Tre de liordre d'extinction correspondant dans la table de mor- talité). Les résultats se trouvent résume's dans le Tableau 12 donnant les moyennes arithmé- tigues des groupes dyáge de cim; ans chacun.
L'émigration, in—fluent sur
le nombre des hommes niy ont pas été prises en consideration. Cependant, les divers groupes d'áge des femmes ne jouent pas un róle égal dans la natalité; il faut donc remplacer les moyennes simples par des moyennes ponde'rées,'ce gu'on peut faire en utilisant le Tableau 4 gui indigue le pourcentage du rendement des groupes dyáge des femmes par rapport au rendement total (égale' a 100). Le nombre des filles á naítre vivantes se
ealcule par la formule (
Biszpu Pm 'l" -
49
la guerre, etc., (lui
' "LB/w Pew ' 100
Connaissant maintenant Pexcédent moyen des nais- sances maseulines (1'06), il a été possible d*obtenir le nombre des gareons a naítre. Ainsi la natalité limite se traduit finalement par la formule:
Bzelő 4— 1—06 515 La méthode de Burgd örf er
49 49
permet d'arriver a des résultats
mais la vote suivie ici a pour elle l'avantage gu'elle est plus simple et demande moins de calculs, sans slécarter de plus de 1 ou 2% des résultats fourm's par la méthode plus laborieuse (ce gui nyimporte guére, ear la baisse probable de la mortalité re- commande djarrondir les chiffres par en bas).
Voici les principaux'résultats: '
Natalité limittel)
plus précis,
Suivant le nombre effec- tif des femmes de 15 51 49 ans etl'ordre dlextínc—
tion correspondan't Suivant la méthode
de Burgdörfer
1900/1901 448558 451154
1920/1921 227.195 231.666
1930/1931 ! 210834 213527
!) Bevölkerungssoll.
41
5—6. szám —582——
Le Tableau 13 montre le bilan démographiaue ,,épuré" de la Hongrie, Ie Tableau 15 Paugmen—
tatíon respectivement la diminution de la popula- tion résultanl du bilan démographigue ,,épuré",
1. Magyarország népesedési mérlegének standardizálása.
1. A születéskorláztozás jelentkezése.
A népesség kon-összetételében beállott változások.
A mult század második felében úgy—
szólván valamennyi civilizált nyugati ál- lamban megindult szűlete'skorlátozás Ma- gyarország népmozgalmában is egyre erő- sebben éreztette 'sát. A történeti Ma- gyarországon aggya az 1881/85. évek átlagában " x ' élveszületés esett. A békeévek s rán z az arány 1911/13. átla—
gában már 51)" o—re zsugorodott. A világ—
háború befej e óta a szűletéscsökkenés üteme meggyorsult: az élveszületések nyers
ya az 1920/21. *wévek "
x
1937—ben :. tések apa- lan óság örvendetes ja-
vulása még ellensu yozta. 1911/13—ban a
természetes szaporodás (11'3%o) még pon- tosan ugyanakkora, mint volt az 1881/85.évek átlagában. A világháború befejezése óta azonban a halandóság javulása már ,! lépést tartani a születéscsökke- . A trmészetes szaporodás 1937-ben már 5'7%o- e hanyatlott?)
óvetkezőkben népmozgalmunk újabb alakulásának vizsgálata során elő- szőr a közelmult eredményeinek az 1900/
1901. évi adatokkal való statisztikai egy- bevetését kíséreljük meg. A századforduló népességét és szaporodását választottuk az összehasonlítás alapjául, egyrészt azért, mert ezeknek az éveknek élveszületési ada- tai "T jóllehet a születéscsökkenés már ak- koriban is érezhetővé vált —— mai szem- mel ítélve még elsőrendű eredményeknek tekinthetők, másrészt mert a korábbi idők- ből nem állnak rendelkezésünkre megfele- lően részletezett népmozgalmi adatok.
1) V. 6. Kenéz Béla dr.: Népesedési politikai kérdések. M. Stat. Szemle. 1934. évf. 441—456. l.
—— Konkoly Thege Gyula dr.: Néhány időszerű né—
pességtudományi kérdés statisztikai megvilágítás- ban. M. Stat. Szemle 1936. é'wf. 983—995'. l. — Kovács Alajos: Az egyke és a népszaporodás. M.
Stat. Szemle 1923. évf. 65—79. 1. — Thirring Gusz- tá'v dr.: A születések csökkenése és népmomalmunk újabb fejleményei. M. Stat. Szemle. 1931. évlf.
1—24. 1. —— Schneller Károly dr.: Demológiai ta- nulmányoks (Miskolci ev. jogakadémia tudomá—
nyos értekezéseinek tára 39. szám.)
lc Tableau 15 la variation du nombre des eni au—dessous de 10 ans, enfin les Tableaux 16 17 groupent guelgues données internationales.
*
Egyébként az ,1900. évi népszámlálás ko eredményei a korábbiakhoz képest nem tüntetnek fel olyan nagymértékű válto—
zást, mint aminőt a későbbiek során ta- pasztalhatunk. Ennek megfelelően számí—
tásaink eredményei minden további mér- legelés lényeges szüksége nélkül felhasz—
nálhatók a korábbi évtizedek adataival való összehasonlítás céljaira is.
Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy 1900. évi adataink a háború előtti Magyar—
ország területére vonatkoznak (Horvátor- szág nélkül). A háború utáni adatok meg- ítélésénél tehát figyelembe kell venni hogy az ország mai területe, már a békeidők- ben is, valamivel kevesebb születést. és jobb halandóságot mutatott a régi or- szágos átlagnál [és a népesség kortagozó- dása is egy árnyalattal szenilisebb volt. Az emlitett körülmény azonban természetesen nem rontja le- a későbbiek során teendő megállapításaink értékét.
1. A népesség megoszlása korosztályok szerint.
Répartztwn de la population par groupes d*áge.
Az oldalt megjelölt korúak az összes népesség "lo-ában _ Prop. des áges indigue's en %
de la population totale
_!)1900 ! 1)1910 ! 231920 [91930
Korcsoport Groupes d'áge
Gyermekkor (15 éven aluli) Enfance
(Moins de 15 (ms) Produktiv kor
(15—59 éves) Age productif
_. (15—59 (ms) . . . Oregkor (60 éven felüli)
Vieillesse
(Plus de 60 ans) .
Összesen — Total
35'5 35'3 30'6 27'5'
56'8 56'5 604 627
7'7 1000
82 100'0
90 1000
9'8 .;
100'0 ' 1) Háború előttiMagyarországHorvát-Szlavonország _;
nélkül. —— La Hongrie d'aoant-guerre, sans la Croatie- Slcwonie. 2) Mai terület. — Territoire actuel.
A századforduló óta az ország népessé gének korösszetételében mélyreható válto—, zások történtek, amelyek következtébenf nyers népmozgalmi arányszámainknak a korábbi évtizedek megfelelő adataival való f
egybevetése már nem ad tiszta képet; A L'
korépület emlitett változása kisebb részben
5—6, szám
a világháború népesedési hatásairal) és a halandóság javulására, főleg azonban ép- pen a születéscsökkenésre vezethető vissza.
A világháború két irányban változtatta meg Magyarország és * általában a hadvi- selő államok demográfiai arculatát. 'Egy—
részt a felnőtt férfinépesség tényleges vér- vesztesége jelentkezett mint népesedési ,,damnum emergens", másrészt :a születések számának katasztrofális csökkenése mint ,,lucrum oessans". Az utóbbi jelentőségé—
ben, sajnos, még a megvolt állomány rit- kulását is felülmúlta. A háborús vérvesz- teséget és az elmaradt születéseket a há- ború utáni születések nem tudták pótolni, mert számuk szerény, átmeneti fellendü- lését újabb, minden addiginál aggasztóbb hanyatlás váltotta fel. Egyidejűleg jelenté—
kenyen —— azonban korántsem hasonló mér- tékben _ megjavult a halandóság. Mind- ezen körülmény hatására a nemzettest sta- tisztikailag szenilisebb lett: a kortagozó—
dásban az idősebbek javára tolódott el az egyensúly?) (1. sz. tábla.)
2. A születési gyakoriság mérésének szempontjai. A szülőképes női réteg
összetételének változásai.
A születések száma elsősorban a szülőképes korú nők számával áll szoros logikai összefüggés—
ben, nem pedig az összes népességgel. álsmer-etes ezenkívül, hogy a legfiatalabb és legidősebb kor- osztályok halálozása a legmagasabb. Ha tehát a népesség korösszetételében a szülőképes korú nők aránya lényegesen növekszik és a halálozásnak kevésbbé kitett korosztályok megduzzadnak, úgy az egész népesség ezer lelkére számított születési, ill. halálozási arányszámok alakulása a bekövetke—
zett változásokat nem fogja híven visszatükrözni;
1) V. 6. Mike Gyula dr.: A Magyarbirodalom és a mai Magyarország *vérvesztesége a világháború- ban. M. Stat. Szemle 1927. évrf. 623—688. ]. —1 Kovács Alajos: A háború hatása népesedési és köz- egészségügyi viszonyainkra. M. Stat. Szemle 1924.
évf. 454—461. ii.; A születések háborús kiesésé—
nek eddig észlelhető hatásai. M. Stat. Szemle 1936.
évf. 577—5187. l. -— Szél Tivadar dr.: A háborús évek népmozgalmánlak Európaszerte mutatkozó sza- hályszerűs-égei. M. Stat. Szemle 1923. lévsf. 13l7—1431;
228—2136. l.; A háború genetikai hatásai. M. Stat.
Szemle 1938. évf. 15—17. 1.
, 2) V. 6. Móricz Miklós dr.: Magyarország mun- kabiró népe 1910 óta. M. Stat. Szemle 1931. évf.
, 31—938. l.; Csonka-Magyarország népének kor zerint való megoszlása 1935. végén. M. Stat. Szemle 936. évi. ism—8517. l. —— Mozolovszky Sándor dr.:
épességiink születési és korévek szerint. M. Stat.
zemle 1933. évf. 395—409. l. — Thírring' Lajos dr.:
— mumkahírókor'úak számának alakulása. M. ,Stat.
zemle 11936. évf. 920—924. l.; A népesség kor- goszlása 1936—ban. M. Stal. Szemle 1937. évi".
..,1—797. ]. _
—583—— 1938
ilyenkor természetesen a korábbi adatokkal való helyes összehasonlításra a természetes szaporodás ezer főre számitott arányszáma sem lesz alkalmas.
Az említett kor—viszonyok mellett ugyanis aránylag igen kevés számú születés is tekintélyes természe- tes szaporulathoz vezethet. Ez azonban csak látszó- Iag'osság, hiszen csupán az idősebbek és nem a jövőt jelentő gyermekek számában áll be a növe—
kedés.
Az összes népesség ezer, lelkéhez viszonyított szül-etési arányszám—ok érintett fogyatkozás—ára való tekintettel szokásos az úgynevezett "tiszta" szüle- tési arányszámok kiszámítása is. E tiszta születési arányszámok a születések számát a szülőképes korú (rendszerint a 15—44 vagy lők—419 éves) női népességhez viszonyítják. Az ilymódon nyert ——
termékenységi hányadosnak is nevezhető —— arány- szám vazonban még korántsem tekinthető ,,tiusz- tá"—nrak, nincsen ugyanis figyelemmel a magá—
ban a propagatív korú női népesség korössze- tételében esetleg beálló változásokra. E változások azáltal nyernek jelentőséget, .hogy az egyes szülő—
képes női korosztályok propagatív súlya igen kü- lönböző, a korral csökken, és a legmagasabb kor- osztályoké már egészen csekély.
2. sz. táblázatunk egyrészt a szülőképes komi nőknek az összes népességhez viszonyított arányá- ban beállott változásokat, másrészt az e női népes- ség egyes korcsoportjaiban történt eltolódásokat is szemlélteti. 1900—ban a ;propagatív komi nők aránya az ÖSSZES népességben még 24'6% volt, 1980-ban 27'9%. 1935-re már hanyatlás állott be, ez a csökkenés azonban kizáródag a háború alatt született gyér évjáratok e korcsoportban Való megjelenésének tulajdonítható. Valamennyi idősebb, tehát a propagáció szempontjából csökkent értékű korcsoport női népességének az összes népességhez viszonyított aránya még tovább növekedett. A szülőképes korú nők kortagozóudásának e kedvezőt- len tünetét népmozgalmunk újabb alakulásának bírálatánál feltétlenül figyelembe kell venni! Egyéb- ként azonban e háborús korosztályok említett khar—
tása az elöregedés általános és itt is érvényesülő processzusát kiélezetten szemlélteti. A szülőképes korú női népességben — eltekintve az említett kor- osztályok hatásától —— az idősebbek aránya szin—
tén növekvőben van. A 30—49 éves nők aránya a 15—49 éves női népességben 1900-ban 483, 1980—
ban pedig —— amikor a háborús szülröttek még nem szerepeltek e kategóriában —— 49'6%.
A szaporodás szempontjából —— minthogy a törvénytelen születések száma igen csekély —, a házas nők jönnek döntő! súllyal tekintetbe. ;Ará—
nyuk változása a népesedésre természetesen igen nagy hatást gyakorol. A négy utolsó népszámlálás eredményeinek egybevetéséből (2.sz. táblázat) meg- állapítható, hogy minden női korcsoportban erősen megcsappant a házas nők aránya. Kétségtelen, hogy a házas nők arányának hanyatlása részben a világ- háborús férfiveszteség szerepének tulajdonítható.
A háború férfivesztesége azonban csak az 1905.
előtt született női korcsoportokat érintheti lénye—
gesen. 1930—ban tehát a 15—24 éves [női népességet már alig érintette, sőt a '2151—29 éveseket is csak korlátozott mértékben. 1920-ban a 2.185 ezer lőr—
49 éves nő közül a megfelelő korú afénfiak megrit—
kulásának következményeként, a nemek békebeli arányának megfelelően, 200 ezer nőt tekinthetünk a propagáciőból teljesen kikapcsoltnak, míg 1930- ban ugyanezen okból 160 ezerrel kell praktikusan kisebbnek venni a 26—49 éves nők számát. Leg—
41'
5—6. szám — 584 —
2. A szülőképes korú nők kor-tagozódása és a házas nők aránya korcsoportok szerin
Répartz'tion des femmes en áge fe'coml et proportion des femmes marie'es par groupes d'áge.
Az oldalt megjelölt korcsoportok női népessége
Populatz'on féminine dans llintérieur des grgíwes d'áge indigués Száz nő-közül házas Propartion % des ]:
mariées
Korcsoport az összes népesség Ole—ában a 15—49 éves0 d 1 női népesség tve-ában_ ,
, . d 1
en 0/0 de la population totale en /0 e a %oíglgíígn fem e 5
Groupes d'áge _
1)1900]1)1910l2)1920l2)1930[2)3)1935 1)1900!1)1910]2)1920l2)1930l2)3)1985 1) 190011) imolaigzolm 15—18 éves — ans 5-1 50 53 48 33 208 206 195 174 124 12'2 130 102 20—24 , ,, 4-1 41 5-1 49 46 166 170 185 17'5 170 622 612 481
25 —29 ,, ,, 3-5 38 43 43 46 MB 157 156 155 171 820 816 686
30—39 ,, ;, 65 62 7-2 78 80 263 253 262 27'8 300 863 85'6 78'0 40—49 ,, ,, 54 52 55 61 63 220 214 202 21'9! 235 813 814 783 15—49 éves együtt
ensemble . . . . 2415 243 274 279 268 1000 1000 1000 1000 1000 652 649 578 59 l) Háború előtti Magyarország Horvát-Szlavonország nélkül. — La Hongrie d'avant-guerre, sans CroatiaSlavonie. 2) Mai terület. — Territoire actuel. — 3) Kiszámított népesség. — Population calcule'e.
súlyosabban természetesen az 18180. és 1900. között született női korosztályok érezték meg a nemi arány kedvezőtlen alakulását. .A századforduló után született női népesség szempontjából azonban a nemi arány (eltekintve a század legelső éveiben születettektől) határozottan! kedvezőbb, mint a megfelelő korúak békebeli helyzete volt, ami a békeévek nagy kiván'dorlásának a háborút követő években történt megszűnésére vezethető vissza.
Különösen kedvező az 1935. végén már a 15. éven felüli korba lépett kisszámú háborús születésű női korcsoport helyzete ebből a szempontból.
A születéscsökkenés általános problémaköré—
nek első kedvezőtlen tüneteként tehát a házas nők arányában beállott és a világháborús férfi—vesztesé—
gen túl is világosan mutatkozó csökkenést említ- hetjük meg. Nem feladatunk ezúttal e kérdés tüze-
tes vizsgálata, de szükségesnek látszik hangsú-
lyozni, ahogy a háborús lférfiveuszteség által leg- inkább érintett női korosztályok a születési moz- galomból lassan kikapcsolódnak, a legtermékenyebb
—- 35 éven aluli — nőkre pedig ma a nemi arány és így a pusztán a megfelelő kor—ú férfiak számá—
ban kifejezésre jutó férjhezmenési esély na—
gyobb, mint a háború előtti idő megfelelő korú nőinél volt. Hogy ennek ellenére kevesebben és magasabb életkorban lépnek közüllük házasságra, az részben már az egyke terjedésének egyik meg—
nyilvánulási módja.
3. A szülőképes korú nők termé- kenysége.
Születési mozgalmunk újabb alakulásá—
nak a századforduló adataival való egybe—
vetésére az említett ,,tiszt'a" születési arány- számok, egyrészt a szülőképes korú nők kortagozódásának, másrészt a _házas nők arányának bemutatott változása következ- tében nyilvánvalóan nem alkalmasak. Ha valóban tiszta képet akarunk nyerni, külön kell megfigyelnünk a házas és nem házas nők termékenységét és a termékenységi hányadosokat természetesen a különböző korú nőkre külön-külön kell kiszámítani.
Az összehasonlítás oéljából pedig megfelel
standardizálással ki kell küszöbölni az érin tett strukturális változások hatását.
A korbagozásban természetesen a leg szélső határig — a korévekig — kellen elmenni. De népmozgalmi kiadványaink csak a 17 éven aluli, 17—19, 20—24, 25 29, 30—39, 40—49 és 50 évnél ídőseb anyák szerint részletezik a szülötteket.
tagoláson túlmenő további részletekbe nem tudunk mélye-dni, sőt e részletezést egy vo natkozásban még szűkíteni is vagyun kénytelenek. Népszámlálásaink a csalá állapot és életkor kombinációját ugyani csupán ötéves korcsoportok szerint készíti el; ennek megfelelően a 20 éven aluli nő termékenységét csak egy csoportba foglalv kutathatjuk. Némileg zavarja továbbá 3.5 táblázatun'k egység—ét az is, hogy a 30—3 és 40—49 éves nők termékenységi bánya dosai az 1900. évi népmozgalmi statisztik hiányzó részletezése miatt csak az 1901. év
ben szülöttek száma alapján számíthatók
Hasonló hiba, hogy nem az 1920/21. téve
átlagadahait, hanem csak az 1921. -év élve születéseit viszonyítottuk az 1920. évi nép számlálás megfelelő eredményeihez. A 1920. évi törvényes és törvénytelen élveszü lötteknek az anya kora szerint részletezet adatai azonban csak az elcsatolt Nyugat magyarország és a mai Magyarorszá együttes területéről állnak rendelkezésre Az 1935/36. év élveszülött—eit az 1935. év' végi kor szerint kiszámított népességhe arányítottuk. (Ugyanezeket az adatokat használtuk fel 2. sz. táblázatunkban a nő népesség 1935. évvégi kormegoszlás—ának bemutatásánál.) A Központi Statisztikai Hi
5— 6. szám
vatal ugyan e számítások elvégzésénél a vándorlási mérlegre nincs tekintettel, az adatok tájékoztató értékét azonban ez .a kö—
rülmény ezidőszerint lényegesen nem befo- lyásolja. Sajnos hasonló számítás a házas nők számának alakulásáról már nem áll rendelkezésre.
A prop'agiatív korú nxői réteg korössze- tételének változásaira való tekintettel a nyers ,,tiszta születési arányszámok" (I) mellé beállítottuk az e női népesség 1900. évi kormegoszlására standardizált átlagsorokat (II). A házas nők arányában beállott válto- zások hatását két standard-sorral érzékel—
tetjük: az elsőben (III) a korváltozásokat nem vettük figyelembe, a másodikban (IV) a házas nők 1900. évi arányán kívül a há—
zas és nem házas nők 1900. óta bekövetke- zett koreltolódásaira is tekintettel voltunk.
3. sz. táblázatunk termékenységi hánya—
dosai a propagatív erőnek a tárgyalt ne—
gyedfél évtized során bekövetkezett nagy—
fokú sorvadásáról beszélnekf) Aránylag a legkisebb mértékben a házas nők legfiata- labb két koresoportjának (15—19, 20—24)
termékenysége csökkent. Erősen lerontja azonban e tény szám—szerű jelentőségét az a körülmény, hogy a házasok aránya éppen e két korcsoportban csappant meg a legerő- sebben; (262, illetve 2316 % -kv'al) , jóllehet ezek f érj jelöltjei túlnyomórészben már nem vettek részt a világháborúban. E nők ezenkívül egészen fiatal házasok és e korukban sok—
szor csak egykéjüket vagy második magza—
tukat hozzák a világra, később azonban már több gyermeknek alig adnak életet.
A magasabb korcsoportok termékeny- sége a korral növő mértékben hanyat- lott. A legmagasabb, 40—49 éves, házas női korcsoport élveszületései 1930-ban már
60%—kal alatta maradnak a századforduló
hasonló korú asszonyai termékenységének!
_ A törvénytelen születések száma és aránya újabban nagyobb hanyatlást mutat
' . törvény—es szülöttekénél is. Önmagában
ez még nem volna feltétlenül kedvezőtlen elenség, ha ebből egyben az erkölcsök ja—
'ulására lehetne következtetni. Sajnos azon- ban ennek inkább az ellenkezője igaz.
Az összes (házas és nem házas) női né- 1) "V. 6. Thirring Lajos dr.: Adalékok a házas- ági termékenység 1930. évi statisztikájához. M.
_tat. Szemle 19316. évf. 667—693 l.; Élve és babra születések az 11934—1936. években a szüle-
" sorrend szerint. M. Stat. Szemle 1937. évf.
976. 1.
—-—585— 1938
pesse'g termékenységi hányadosainak a há- zasok adataival való összehasonlításából világosan kifejezésre jut a házas nők ará—
nyában beállott változások kedvezőtlen né—
pesedési hatása. Alábbi kis összeállításunk a házas és összes női népesség termékeny—
ségének 1900—hoz viszonyított indexszárnait és ez indexeknél a házasok javára mutat- kozó különbségeket emeli ki.
A házas nők jAz összes nők 533 m
___—___ 25 :S %
Korcsoport 1930/31 évi termékenysége a És?;
megfelelő 1900/1901 évi '" *"B adatok D/o-ában $ 83:
15—19 éves A. . 965 699 26-6
20—24 ,, 816 609 207
25—29 ,, 620 544 7'6
30—39 ,, 53'5 49'8 4'2
40—49 ,, . . 40'5 37'9 2'6
15—49 éves
együtt 64—6 54-3 103
A házasok javána mutatkozó különbség a két legfiatalabb 'korcsoportnál szembe—
szökően nagy, a 25 éven felülieknél már fokozatosan kisebb. Minél magasabb korú- akról van tehát szó, annál kisebb a két sor között a feszültség. Egy—egy női gene—
ráció házasságkötési valószínűsége ma nem sokkal marad alatta a békeb—elinek. A kü—
lönbség azonban az ütemben van, abban, hogy ma magasabb korban lépnek házas- ságra. (Minthogy pedig a magasabb korban kötött házasság termékenysége szükség—
képpen alatta marad a fiatalabbaknénak, maga ez a körülmény a népesedésnek nem pótolható vesztesége. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy fiatal korban általában éppen a legjobban sza- porodó néprétegek gyermekei lépnek há—
zasságra. A magasabb korú házas nők ter- mékenységét tehát egyre erősebben rontják le a rosszul szaporodó, urbanizált stb. és
ceteris paribus későbben is bázaSodó ele—
rnek. Találkozunk persze kivételekkel is, pl. egykés agrárvidékeken stb.
Az 1935/36. évi eredmények újabb nagy—
fokú csökken-ésről tesznek tanúságot. Leg—
erősebben éppen a legfiatalabbak termé—
kenysége hanyatlott. Minthogy valószínűt—
len, hogy e korban a házas nők termékeny- ségének zsugorodása olyan mértékű lett volna, amely az összes nők adatának ilyen változását megindokolhatná, joggal követ- keztethetünk a házasok arányának igen nagymértékű kisebbedésére. A 15—19 éves
5—6, szám — 586 — 19
3. Termékenységí hányadosok a nők fontosabb korcsoportjai szerint, valamint nyers és stain?
dizált "tiszta születési arányszámok" 1900/1901-től 1935/36-ig. .
Tam: de fe'oondz'té suivant les principauoc go'onpes d'áge des femmes et ,,taux nets de mutatná", bruts et ,, dardisés, en Hongrie, dans les anne'es 1900/1901 a 1935/1936.
Ezer oldalt megjelölt korú nőre esett Index 1900/1901_:——100 ala
Megnevezés, korcsoportok élveszülött — Nombre des natssances , Indtce
vivantes pour mille femmes (annee 1900/1901 :100)
1900/1901I1910/111 1921 [1930/31)1935/36 1910/11) 1921 [1930/311935
Désignation, groupes d'íige
a) Házas nőre törvényes élveszüiött ;) 1) 2) 2) 2) Naissanc. vivantes légit. de méres' marie'es ayant
15—19 éves — ans ... 35796 39934 33094 34497 . 94-7 996 96-5 20—24 ,, ,, ... 364-43 355'60382'82 297'26 . 976 1049 2316 25—29 ,, ,, ... 31497 28393 291-24 195—38 . 90-0 92-5 62—11 30—39 , _ ... 20894 18850 154-31 111-70 . 90-2 739 535 40—49 ,, ... 48146 4192 3984 1961 . 865 836 405
Ia) 15—49 éves (nyers ,,tíszta születési arány- ,
számok") — 15—49 ans (,,taua: nets de nata- _
lite'", bruts) ... 216'73 201'10 187'25 134'49 . 928 864 621
Ha) 15—49 éves (a házas nők 1900. évi kor- '
tagozódására standardizált "tiszta születési arányszámok") — 15—49 ans (,taua: nels de natalité", standardise's pour la répartition
"
par áge des femmes marie'es en 1900) . . . 216'73 197'67 18802 13993 . 91'2 868 641) b) Nem házas nőre törvénytelen élveszülött
Natssances vwantes iltéyitimes de méres non marie'es ayant
15—19 éves -— ans ... 16-97 17-93 7-98 10'67 . 105-7 47-0 1529 20—24 ,, , ... 88-29 77-52 3487 3806 . 878 395 37-4 25—29 ,, ,- ... 11328 91-57 39-72 35'60 . 80-8 35-1 314 30—39 ... 77-45 6269 29-11 26-53 . 81'0 37-6 3149
40—49 ; É ... 11-50 965 526 4'36 . 83'9 45-7 379
Ib) 15—49 éves (nyers ,,tiszta születési arany- ' számok") — 15—49 ans (,,tauac nets de nata-
lite'", bruts) ... 4272 3897 20'42 19'76 . 91'2 47'8 46'3 Kb) 15—49 éves (a nem házas nök 1900. évi
kortagozódására standardizált ,tíszta szüle- tési arányszámok") — 15—49 ans (,,tauac nets de natalité", standardise's pour la répar—
, tition par áge des femm. non mariéesen1900) 42'72 3774 1703 1743 . 884 399 408 c) Női népességre élveszülött — Naissances
vivantes pour la population féminine ayant
15—19 éves — ans ... 5850 5954 4077 40'88 32'15101'8 697 699 55'0
20—24 , ,, ... 26012 24783 20213 158-50 143-26 959 77—7 609 551 25—29 , , ... 278-72 24894 21218 15176 13216 89-1 761 54-4 474
30—39 , ,, ... 19095 17097 12691 94-19 77'66 89'2 664 49-3 407 40—49 . 41-53 35-91 25-22 15-73 13-73 865 60-7 37-11 33-11:
Io) 15—49 éves (nyers ,,tiszta születési arány- számok") — 15 —49 ans (,,taum nets de nata—
lite'", brnts) ... 15615 14424 11690 8805 7749 924 749 564 496 Ha) 15—49 éves (a nők 1900. évi kortagozó—
dására standardizált ,,tiszta születési arány—
számok? — 15—49 ans (,,taux nets de nata—
lite'", standardise's pour la répartitz'on par
áge des femmes en 1900) ... 15615 14170 11125 8473 7280 907 712 54'3 46'6 1110) 15—49 éves (a házas nők 1900. évi ará-
nyára, a kortagozódást figyelmen kívül hagyó standardizált ,,tiszta születési arány- számok") — 15 —49 ans (,,taux nets de nata- lité", standardise's pour la proportion des femmes marie'es en 1900, en ne tenant pas
compte de la composition par áge) . . . . 15615 14466 12917 9455 . 92'6 827 605 IVc) 15—49 éves (a házas nők 1900. évi ará-
nyára. és a nők 1900. évi kortagozódására standardizált ,tiszta születési arányszámok") 15—49 ans (,taua: nets de natalité", stan- dardísés pour la proportion des femmes ma—
n'ées 'et la répartition snivant l'áge des fem-
mes en 1900) ... 15615 14199 12849 9729 . 909 823 623
1) Háború előtti Magyarország Horvát—Sziavonország nélkül. —Hongrie d'avant-guerre, la Croatia-Slavonie non comprise. ..;
') Mai terület. — Terriloire actual.
A NÖK TERMÉKEIIYSÉEE KOR080PORTOK SZERINT.
FEcounmí DES FEMMES PAR GROUPE D'AGE
O '1OIO 290 390 400
'*900/1901 2-- W" 2-—
m _—
wan/31 _ 1935/1113
A15—19Was—aus
[ 1900/1901 _—
L
1921
1930/31 1935/36
20—24éves—aus
1910/11 4 1921
1930/31
1935/30
25—29éves-—an:
' 1900/1901 1910/11 1921 1930/31 _ 1935/36
30—39éves—ans
' 1900/1901 1910/11 1921 1930/31 . 1935/1315
A
40—49éves—ans
ő 100 zoo 300 400
( Ezer házas nőre esett törvényes élveszülott.
Taux pour mille femmes mariéaa des nés-vivants légitimas.
Ezer nőre (házas és nem házas) esett összesen Mvnzülött.
Taux pour millas fammas (maríées at non-mmm) das nás-vinnts, au total.
II. 81. Sz. 19.18. _R. 11. 6! 81.193?"
-———(
_, (,77MM ám!-WOW péma/7W W fe/ t/ÁWa/Wöúfad
444444 MWM'ZWWMJ7ÉM
yzy—xm l7ao//7a/; /ao
