7. szám.
A világ nádoukortermelésw)
Ezer métermázsában.
1927/28—
0 r s z 5, g 1931/32 1932/33 1933/34
átlag
Brit-India ... 32.036 47.592 51.483 Kuba ... 39.820 20.271 23.526 Fülöp-szigetek 8.814 11.500 14.700
Brazilia 9.562 9.700 10.000
Hami-szigetek 8.579 9.335 9.835 Porto-Rico . . . . 7.211 7.502 8.900 Ausztrália . . . . 5.536 5.431 6.500 Formoza . . . . . . . . 7.932 6.337 6.198 Jáva ... 28.155 14.013 6171
Peru . . 3.909 3.879 3.900
Szent Domingo . 3.765 3.654. 3.800 Dél—Afrika ... 2.832 3.256 3.549
Argentina. 3.709 3.478 3.161
Mauritius. . 2.189 2.472 2.615 Mexikó ... 2.170 2.129 2.000 Egy. Allamok (Luisíana) 1.350 2.023 1.883
Egyiptom ... 1.154 1.703 1.544 Össz. (a többi országokkal) 175061 162132 166795
1) Revue internationale dyagriculture. 1934. 7. sz.
terület 3,213.026 hektárt tett az előző évi 3,155.975 hektárral szemben. A vetésterület emelkedése tehát az előző évvel szemben 2%, míg az 1928/32. évi átlaggal szemben 3%. Oroszországot figyelmen kívül hagyva a cukorrépa vetésterülete 1934-ben 5%-kal
—— 610 —— 1934
volt nagyobb az előző évi területnél s az ötéves átlag színvonalán mozgott. Európában a cukorrépa 1934.
évi vetésterülete 2%-kal haladja meg az 1933. évi adatot. Oroszország nélkül a cukorrépa európai
vetésterülele azonban 6%-kal emelkedett, viszont
7%—kal az 1928—32. évi átlag alatt maradt.
A cukorrépa vetésterületeA) Ezer hektárban.
Ország 193432 1933 19342) Szovjet-Unió ... . 1.102 1.210 1.176
Amerikai Egyesült Au. 290 398 389
Németország . . . 373 280 335
Franciaország . . . . 244 263 271
Nagy-Britannia . . . . . . 101 148 159 Cseh-Szlovákia. . . . . . . 212 145 147 Lengyelország . . . . . . 185 99 115 Olaszország . . . . . . 108 84 88
Spanyolország . . . . . . 79 78 81
Belgium . . . . . . . . . 57 52 52
Svédország . . . . . . . 37 51 51 Ausztria . . . . . . . . . 36 47 49
Dánia ... . . . . 36 47 46
Magyarország . . . . . . 63 44 45
Németalföld . . . . . . . 51 47 42
Románia . . . . . . . . . 38 43 35
Jugoszlávia . . . . . . . 52 30 32
Törökország . . . . . . . 10 23 25
Kanada . . . . . . . . . 16 18 21
Összesen (a többi országok-
kal) ... 3.130 3.156 3.213 1) Revue internationale d'agriculture. 1934. 7. sz.
3) Becslés.
Ill.-III
IPAR
nloun---no--- ... ---.---.... ...
Öt év a magyar tégla- és agyagipar történetéből.
0ng années du passé de l'indust'rie de la bm'gue et de la cémmígne hongroises.
Résumé. Dans Pindustrie de Ifargile propre- ment dite (bríguetteríes, fabrication de poéles el dlautres objets en argile), le nombre des établisse- ments a baíssé de 392 en 1928 d 31] en 1932. De ces établissements, 29, respectivement 53, ne fonc- tionnaient pas en 1928 et en 1932. De 1928 ú 1932, le nombre des journée's dlexploitaííon a baísse' de 93.593 81 48.185; lleffectif des ouvriers, de 19.462 (1 8.476; le total des salaires et traitements payés,
de 24'3 á 10'4 millions de pengős; la valeur de la production annuelle, de 6219 () 24'1 millions de pengős. Sur une base de 1928 :: 100, en 1932 l'índice de Peifecií/ des ouvríers éiaít el 43, celui
de la valeur de la production, d 38, et en 1934, Pindice des prix de l'industrie urgile lolale baissait d 62.
x
A hivatalos magyar statisztikai adat—
gyüjtés a "Kő—, föld—, agyag-, aszbeszt— és üvegipar" főcsoport keretében dolgozza fel a tégla és agyagipar anyagát. Ennek a fő- csoportnak legjellemzőbb adatai —— az eddig közzétett hivatalos sza—mok 1932—Vel záród- nak —— a legutolsó öt feldolgozott év folya- mán a következő alakulást mutatják:
7 . szám ———611— 1934
A munkáslétszám alakulása:
Az év folyamán alkalmazott munkások
Év
maximális száma: § évi átlaga:
1928 1 49.426 [ 35.265
1929 48.048 32.829
1930 37.850 25.323
1931 35.848 22.661
1932 29.345 18.171
A kifizetett összes illetmények kitettek:
,! " e 1 H
a, oszakai-'%s?
1928 49.173
1929 46.038
1930 34.407
1931 27.620
1932 20.212
A termelés értéke volt:
Fv Termelés
* 1000 P.-ben:
1928 148734
1929 137803
1930 104509
1931 86.891
1932 61.593
Az 1928—tól 1932-ig terjedő időszaknak különös vizsgálat tárgyává tétele nemcsak azért érdekes, mivel éppen egy fél évtized- ről van szó és pedig az utolsó évtizedről, melynek anyaga ma rendelkezésre áll, 'ha- nem azért is, mivel az az építési konjunk—
túra, mely az 1920-as évek második részét jellemezte, körülbelül 1928-ban kulminált, úgy, hogy a közölt számokon világosan észlelhető az ellanyhuló építőipari prospe- ritás hatása.
A közölt abszolut számoknál is plasz- tikusabban érzékeltetik meg ezt a folyama- tot a belőlük kiszámított indexszám—olc, ha azok alapjául vesszük az 1928-i értékeket.
Ezen az alapon számítva a következő ered—
ményekre jutunk:
Munkáslétszám- Kifizetett bérek Termelési
Ev ind ex indexe értékindex
1928 100 100 100
1929 94 94 93
1930 72 70 70
1931 65 56 58
1932 52 41 42
Az indexszámok szinte példátlan ará—
nyú visszafejlődésről tesznek tanuságot. A munkáslétszám még meghaladja az 50%—ot, a kifizetett bérek és a termelési érték te- kintetében azonban fél évtized alatt közel 60%—os visszaesést mutat. Ezek az indexek lényegesen rosszabb helyzetet árulnak el,
!
mint az általános gyáripari ind—ex, hiszen
—— ugyanezt az időszakot v—éve figy—elembe és ugyancsak 1928-es bázison számítva — az össziparra vonatkozóan az 1932—i lét—
számindex 74—et mutat, a termelési érték- index pedig 64-et. Kétségkívül nagyarányú visszafejlődést mutatnak ezek a számok is, azonban meg sem közelítik a ,,'kő-, tégla- és agyagipar" adatait!
Az említett főcsoport azonban nemcsak a tégla- és agyagipart foglalja magában, ha- nem a kő-, cement—, aszbeszt— stb. ipari üzemeket is. A szorosan vett agyagíparhoz tartozónak tekinthetjük ezen az ipari fő—
csoporton belül a következő iparágakat:
32. iparág téglagyártás 35. ,, kályhakészítés
36.és37. ,, egyéb agyagárúk gyártása:
Hogyha összegezzük ennek .a négy ipar- ágnak adatait, akkor teljesen hű tükrét kapjuk az agyagipar helyzetének és fejlő- désének. Lássuk ezeket az Összesített ada- tokat:
ÉV Ipartelepek Ebből Územnapok Egy üzemre
száma szünetelt száma jut
[ !
1928 392 29 93.593 258
1929 392 36 88.970 250
1930 381 62 70.991 223
1931 366 77 63.029 218
1932 311 53 48.185 187
, , Kifizetettbé- ' ,. .
Év Mugíásllet- r ek! § 26113 7. e- Foggzaílztott hvléíeglrgelés okt. 1.-én 1000 _been 1000 (yban 1000 P.-bcn
!
1928 19.462 24.266 1 3.926 E 62.882
1929 16.557 22.135 3.594 54.832
1930 , 11.210 14.179 2.508 35.750
1931 11.222 12.321 2.269 30.812
1932 8.476 10.372 1.870 24.102
1
Lássuk az abszolut számok után az index—
számok fontosabbjait!
Ismét az 1928-i ért-ékeket véve bázisul, az azóta eltelt fél évtized folyamán a kö- vetkező értékek adódnak:
Év , Mnnkás "l'e'rrnelési letszamindex : ertekindex :
1928 100 100
1929 84 87
1930 57 57
1931 58 49
1932 43 38
7 . szám.
A tégla- és agyagipari statisztika tehát még a szóbanforgó főcsoportnál is siralma—
sabb helyzetet tár szemünk elé. Míg a főcso—
portban a munkáslétszám indexe öt év alatt 100-ról 52—re süllyedt, addig a szorosan
vett agyagiparnál az index ugyanakkor 43-ra száll alá. Hasonlóképen a termelési index a főesoportnál 42-re, az agyagiparnál pedig 38-ra süllyed. Tehát az .agyagipari termelés fél évtized alatt alig valamivel áll az Öt év előttinek egyharmada fölött! Igen szomorú adatok ezek, különösen, ha tekin—
tetbe vesszük, hogy oly iparágakról van szó, melyek úgy telephelyi adottságaiknál, mint munkairányzatuknál fogva nemcsak gazdasági, de szociális szempontból is ki- magasló fontosságúak.
Igen szomorú képet mutatnak a lépcső—
zetes indexek is, amelyek — az előző évi adatokhoz viszonyítva — a hanyatlás ira- tmát illetően rajzolnak képet. A munkás- létszámindexeknél azt látjuk, hogy az előző évek elég rendszertelen alakulása után éppen az utolsó év lépcsőzetes indexe 75
—— mutat jelentős mértékű, körülbelül 25 százalékos csökkenést az előző évhez vi—
szonyitva. Hasonlóképen rohamosabb az utolsó év visszaesése a termelésnel is ___1 SO—as index — 1932—ben az előző évihez képest, melynek lépcsős indexe 85-öt mutat.
Ismételjük, a hivatalos statisztikai adat—
gyüjtés eddig csupán az 1932. év adatait produkálta, míg az 1933-i anyag most van feldolgozás alatt. Azonban nem kétséges, hogy a rosszabbodási folyamat v— az 1933.
év múló prosperitása után —— tovább kell hogy folytatódjék, tekintettel arra, hogy a tégla- és agyagipar, mely, mondhatjuk, a gazdasági életben a konjunkturák vezetöje, amennyiben azokra gyorsan reagál és azo- kat épp oly gyorsan is sugározza szét a gazdaságszervezetbe, mind a mai napig nem kapott megfelelő ösztönzést abban az irányban, hogy —— elsősorban egy országos épitő tevékenység keretében — megfelelö foglalkoztatást nyerjen.
Ezirányú aggodalmainkat igazolta az a fölvetel, amelyet a Magyar Tégla- és Agyag- árusok Országos Egyesületében folytattak le és amelynek tárgya a: agyagipuri (ír- alakulás volt. Ez a fölvetel egyrészt azért volt kívánatos, mert éppen az agyagipar- ban igen nagyarányú latitüdök vannak az eladási árak tekintetében az egyes ország-
——612—— 1934.
részek, főleg azonban város és vidék kö- zött, másrészt azonban hézagpotló, becslés- szerű adalékokat produkált ez a frölvétel arra az időre, amig a tégla— és agya'giparra vonatkozóan a hivatalOS iparstatisztika szá'manyaga nem áll rendelkezésre.
Hogy csak pár szóval rögzitsem meg ennek a fölvételnek eredménye-it, annak adatai a következő fejlődést érzékeltetik meg: Az 1928. év árait az indexszámítás alapjául véve, az agyagipari árindexek ala—
kulása azóta a következő: '
, Általános
Ev agya ipari Tégla árindex: Cserép árindex:
m SX:
1928 100 100 100
1929 99 98 99
1930 89 89 90
1931 85 85 85
1932 75 74 76
1933 66 66 66
1934 62 63 61
Ha tekintetbe vesszük, hogy az ipari válság elsősorban fogyasztói válság, ami—
nek leghűbb kifejezője ott, ahol az árak alakulása félig-meddig is szabad, éppen az eladás árszínvonala, úgy igen szomorú ké- pet tárnak elénk az agyagipari árstatisz—
tika adatai. Úgy az általános agyagipari árindex, mint a legfontosabb tipusárak in—
dexei, körülbelül hét év alatt több, mint egyharmados árveszteségről adnak számot és ismét ;) lépcsőzetes indexek azok, me- lyek az árvesztes-égek tempója tekintetében mutatnak fokozottan aggasztó fejlődést.
Az agyagipari árstatisztikai adatok te—
hát azt mutatják, hogy az 1932. esztendő- vel semmi esetre sem tekinthető lezártnak az a folyamat, mely az 1928 körüli idő- szak prosperitása óta szakadatlan procesz—
szusként nehezedik erre az iparra.
A közölt számok azonban nemcsak a szorosan vett tégla— és agyagipar szemszö- géből nézve érdekesek. Szomorú érdekes—
ségük van azoknak általános ipari szem- pontból is, hiszen valóságos reprezentativ adale'kikvént érdemes megrögzíteni egy tel- jesen hazai földben gyökerezett, régi ma—
gyar iparágnak vergődését a válság súlya alatt, egy későbbi —- reméljük boldogabb
— korszak számára.
újlaki Müller Pál dr.
