IIIIIIIIIIIIIIlllllllIII.-llllIll-Ill-llllllIllIlllllllllllliIllIlIllllllllllllIII.-ll-llllllllllll
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
A nemzetközi valutárís helyzet.
La situation monétai're internatiónale.
Résumé. Les mesures ínilatiomzistes prises par les Etats—Unis, et dont les conséguences sont incalculables, fzrent peut-étre plus de sensation encore gue la dévaluation de la livre, Il serait cependant dí/ficile de trouver une analogíe entre I'abaissement de la valeur des deux monnaíes, car pour le dollar, il s'est produit I'inverse de ce müon (: vu pour la livre. (Pest pour adapter la valeur de celle (lerniere aux conditions économígues du pays (lue la Bangue d'Angleterre a abandonné Pétalon-or, landis gue les Etats—Unis ont dévalué le dollar pour adapter á leur devise diminue'e le vie écono-
mit/ue américaine.
Nos tableaur, índiguent en détm'l les cours.
3:
Az Amerikában bevezetett inflációs in—
tézkedések és a dollár értékének leszállí—
tása ismét felcsigázta az érdeklődést a va- lutáris kérdések iránt. Ez a nagy horderejű rendszabály, melynek következményei egyelőre beláthatatlanok, talán még na- gyobb szenzációt keltett, mint másfél év előtt az angol font értékének leszállítása.
Nem is csoda, hiszen ledőlt a háború utáni éra megingathatatlannak hitt bálványa, a dollár, melyet már világszerte értékmérőiil használtak s kiszorította helyéről a háború előtti idők valutafejedelmét, az angol fon—
tot. Ma a világon ismét kevés kivétellel tel- jes a valutakáosz és az értékek és árak nemzetközi összehasonlítása éppen a már közel másfél év óta közös nevezőül elfoga- dott dollár megingása folytán a legnagyobb nehézségekbe ütközik.
Valutáris szempontból a háború óta él—
telt időszak három részre osztható. Az első a nemzetközi valuta- és devizaárfolyamok nagyarányú ingadozásainak ideje, mely ——
Oroszországtól eltekintve —— a lengyel, né—
met, osztrák és magyar valuta teljes őssze—
omlásával érte el a csúcspontját. Ennek az időszaknak a végét az angol fontnak az 1925. évben történt teljes aranyértékűvé való válása jelentette. Ezután következtek azok az évek, melyeket a mesterségesen
stabilizált pénzértékek korszakának nevez—
hetünk. Az európai pénzrendszerek akkor részben az angol fonthoz, részben a dollár—
hoz kötve, kevés kivétellel úgyszólván meg—
merevedtek és az inflációtól érintett álla- mok új alapon stabilizált valutái egyik nap- ról a másikra, formailag annyira stabillá váltak, hogy elég hosszú időn keresztül még a legcsekélyebb ingadozást sem mutat—
ták, még oly fokúakat sem, melyek rende- zett alapokon nyugvó tiszta aranyvaluta mellett is előfordulhatnak. Nyilvánvaló.
hogy ez sem lehetett teljesen egészséges helyzet, mert hiszen az újonnan stabilizált pénzzel rendelkező államok pénzrendszere emellett semmi esetre sem volt aranyvalu- tának nevezhető. ldeig—ó-áig ez a helyzet fenn volt tartható —— részben egyes álla- mok devizaái'folyamainak mesterséges fenntartásában ma is még észlelhető — lé- nyegileg azonban ez a rendszer már meg—
bukott. Ez a rendszer tulajdonképpen azo- kon az arany— és devizahiteleken alapult,
melyeket a hitelező államok —— többnyire az Amerikai Egyesült Államok és Anglia w—
bocsátottak a pénzértékíik állandósítására törekvő adós államok számára, fenntartá- sát pedig azoknak a további, részben hosz—
szúlejáratú, nagyrészben azonban rövid—
lejáratú hiteleknek köszönhette, melyekkel a stabilizálás után újból elárasztották az illető országokat. A stabilizáló államok tö- rekvése mindenesetre az volt, hogy vég—
eredményben a belföldi tőkeképződés és gazdasági szilárdulás hozza majd létre va- lutáris helyzetük végső egyensúlyát; ezt a törekvést azonban rendkívül súlyos hely—
zet elé állították azok a rendkívül súlyos fel—
tételek, melyek mellett a stabilizációs és egyéb kölcsönök rendelkezésükre bocsáttat—
tak és amelyek kamat— és törlesztési szol—
gálata rendkívüli mértékben sújtotta lassan lábbadozó államháztartásukat. Nem vált be a gyors tőkeképződéshez és a gazdasági élet általános fellendüléséhez fűzött remény sem és nagyon is ideiglenesnek bizonyult az a bizalom is, mely egy ideig az adós és hi—
telező államok között akkoriban garanciá—
nak látszott a jövő gazdasagi fejlődésére nézve. Már a jelentkező gazdasági válság előszeleire megindult a rővidlejáratú hite- lek váratlan felmondása és az arany óriási tömegekben kezdett özönleni a hitelező álla—
mok felé. Franciaország, Svájc, Hollandia
23
5. szám. -— 326 — 1933 1. Váltóárfolyamok havi átlagaí a newyorki tőzsdén.
Moyennes menSuelles des cours du change á la Bourse de New-York.
(Európai államok —— Étaís ewope'ens.)
2 3 a 1 ] 3
v be 50 : "" l '
?: ': % *a : c' 1 4 ha , bo
. :( * , — ;: 3 ?; —
a, s 3 : § %% Ém'f—NFKÉÉ $$$ ? 53?
M ?! : ?: :;áswlm m %
,. ——.3 n _ ._m '7 * ___—*— : 3: *R ,, ;—
Idopont %: ; 33 gs §? ?? 313233 23 az Ég 35 %%
%S, 3 53 mi w % mi?—Vi si és sás H
Date (c' ;; ; igy 55" E (z' §z EZ' CN wf) %A
bchll— 11323? ( 173241? 14 rank Dmar Penffő ? Font Forint § Mdllm Lil 1 14 rank RÉSZ?
Iing "),an . rmme ! Frans Dinm' " Livrasí. Floriu Mark _ Franc ; rmme
Pantás —— f [
Parite' . . 14'07 2.963 ! 2680 3.918 19'30 17'49 4.8665 40'195. 23'82 5.263 1930 ; 26'80
a).Árfolyam0k centekben — Cours en cents
1930. ]. 14'06 2'96 §26'75 3'88 ' 1'76 17'49' 4187 4028 2388 523 1935 2685 II. 1406 2.96 2675 391 1'76 1748 486 4010 23387 5'23 19'29 26'82 IH. ; 1407 2'96 26'77 8'91 1'76 1747 486 40'10 23'86 5'24 19'34 26'86 IV. ' 14'08 2'96 26'77 3'92 1'77 17'47 4'86 4020 23'87 5'24 19'38 26'88 V. 14'09 296 26 75 392 1'77 1748 486 40'22 23'86 524: 1985 26'88 VI. 1409 296 2675 3'92 1'77 17'48 ; 1186 4020 23'87 5'24 1837 2685 VII. 14'10 296 2679 3'93 1'77 17'51 ' 486 4023 23'86 5'24 19'43 2688 VIII. 1412 297 26'81 3'93 177 1753 487 40'29 23'89 5'24 19'44 26'89 IX. 14'11 297 2677 393 1'77 1752 486 4029 23'82 524 1941 26'87 X. 1410 297 2675 392 1'77- 17'50 4'86 40'30 28'80 5'24 1942 2685 XI, 14'09 2'96 26'74 3'93 1'77 17'49 1186 4024 23'82 523 1939 2688 XII. 1408 297 2674 3'93 177 1749 4'86 4027 2384 5'24 1940 2683 1931. I. 1407 296 26'72 392 177 1747 . 485 4023 2377 5'23 1936 2676 II. 1405 296 2674 3'92 1'76 17'46 . 486 4014 23'77 523 1929 2677 III. 14'05 2'96 25'74 3'91 1'76 1744 486 4009 2881 5'24 19 24 2678 IV. 1406 296 26'75 3 91 176 1744 486 40'14 23 81 5'24 19'25 2677 V. 14-05 296 2677 3'91 1'76 17'44 4'86 40'18 23 80 523 19'28 28'81 VI. 14'04 2 96 2678 391 1'77 17 44 4'86 4024 2478 5 23 1989 2680 VII. 1404 296 2673 392 177 1744 4585 40'27 23'23 5' 19'42 2676 VIII. 1404 296 2678 392 177 1745 4'86 40'32 23'66 5* 1949 26'75 IX. , 1404 296 2526 2392 176 1745 4'53 4027 28423 5" 1951 2608 X. 1392 296 2204 3'94 1'77 17'46 3'89 40'43 28'21 5" 19'61 23'18 XL I 1395 296 2067 382 1'78 17'47 872 4019 23'68 5' 19'46 20'74 XII. ; 1894 296 18'57 3'92 178 1746 3'37 40'25 23'73 5 19'48 18'68 1932. I. ; 1395 296 1888 393 178 1745 3'43 40'18 2865 5 1951 19'19 II. 12'95 296 1902 3'94 178 1744 3'45 40'35 2374: 5" 19'50 19'29 III. 13'96 596 2001 3'93 1'77 1744 8'64 40'28 2378
IV. 13'95 2'96 20'58 3'94 1'77 17'43 3'75 4009 2874 V. 13'96 2'96 20'06 3'95 1'77 17'44 8'87 40'55 23'79 VI. 1396 296 19'92 3'94 174 1747 3'65 4044 2369
19'34 1985 1941 1909 19'56 18'72 19'51 18'70
v'!C)!CD0! Hp—Hv—AHHi—AHHH—AH—v—Or—Hp—p—mw _Aum—wawowmmmw—p—chm—Iww
VSI. 13'98 2'96 19'20 3'92 167 1746 3'55 40'27 23'72 ' a 1947 1822
VIII. 13'97 296 1850 392 1'69 17'45 848 4024 2378 5 1945 1785
IX. 13'96 296 1798 3'92 1'59 1746 847 40'16 22178 5 19'80 1781
X. 1395 296 1764 3'93 14! 1744 340 4022 2377 5 1980 1753
XI. 13'95 2'96 17'08 392 135 17'43 3'27 40'18 23'75 5" 1925 1748 XII. 1395 296 1700 3'90 1'34 17'43 3'27 4.0'17 23'78 5 1923 1789 1933. I. 13'97 2'96 16'91 3'90 1'35 17'48 3'36 40'18 23'77 5' 19'28 1830 II. 13'99 2'96 15'26 3'92 1'36 17'43 842 4027 ; 23'81—1 5" 19'37 1827 III. 1401 297 15 32 394 137 17'44 343 4036 ! 2385 5 1937 . 181?) b) Százalékos eltérés a paritástól (paritás : 100) — Ecart de la parilé, % (pante' : 100)
1930. 1. 100 100 100 99'7 ' 1097 1000 99'9 99'9 99'7 100'6 100 100
II. 100 100 100 1002 1'097 100'0 100'1 1002 !)!I'S % 1006 100 100 III. 100 100 100 1002 1'097 1001 1001 100'2 90'6' É ]00'4 100 998 IV. 999 100 100 9929 1'090 100'1 1001 10()'() !!!/'S § ]00'4 DSP/'S 997 V. 998 100 100 (M'!) 1'090 100'0 100'1 99'!) 99'8 ' 1004 997 9919 IV. 9979 100 100 999 1090 1000 100'] 1000 99'9 * 100'4 997; 99'8 VH. 99'8 100 [00 99'7 1'090 9919 100'1 9929 99-59 3 ]00'4 99'3 99'7 VIII. 996 998 100 99"? 1090 99'8 USN? 99'8 99'7 1004 993 99'7 XI. 99'7 99'8 100 99'7 1'090 99'8 100'1 99'8 100'() 3 10024 99'4 99'7 X. 99'8 99'8 100 999 1'090 99'9 100'1 99'7 100'1 § 100'4 99'4 998 X]. 998 1000 [00 99"? 1090 1000 1001 9919 100'0 ? 100'6 99'5 9919 XII. 9929 99'8 100 99"? 1090 1000 1001 99'8 99'9 § 100'4
99'5 99'9
5, szám. —- 3 ..a
!
ha en § .
_a § ? :. § be _
%: § :; § ; s :: § % s s %? s
B. 3 e 3. 0 § % a 3 2 E $ a) '11 ÉS É ?? 5) ?)
4i_ "§ s : Eu 'az Vf müx cs. :: *5 % hm
IdőOl'lt 3: Áll—§: 633 02 még 551!) 32543 39) s: Ng 08 O'§
? s;
_ess
,Á N'a§
ises
,303 áss 5533
(§ VC tras
mes
__es
ues
;,33?
, _Date .;É'c ÖN a LZ"* EN Em z %% E": :;N mul mu)
Schil- l korona korona! Frank Dinár ,, Font [ Forint * Márka i , Frank korona
_ cow Con— j [* _ D' Penge L' Fl ,, [ M Lim [, Cou—
Á ling rmme rmme ! *ram mar zvre st. mm [ ir ark ! nane ronne
. , t
, Paritas m
Pan/é . . 1407 2.963 2680 3.918 19'30 1749 48665 40'190 23'82 5'263 1980 2680
1931. I. 100 100 100 999 1090
ll. 100 100 100 99'9 [097
111. 100 100 100 1002 1097
IV. 1000 100 100 1002 1097
V. 1000 100 100 1002 1)100'0 VI. 1002 100 100 100'2 5294
VII. 1002 100 100 99'9 99'4
Vlll, 1002 100 100 999 5904
IX. 10032 100 10621 90 9 1000 X. 101'1 100 121'6 99'4 99'4 XI. 1009 100 1296 999 98'!) Xll. 100 9 100 144'3 99'9 98'9 1982. I. 1005) 100 141'9 99'9 98'9
ll. [009 100 1409 99'9 989
III. 1008 100 133'9 99'9 99'5
IV. 1009 100 1305 9914 995
V. 1008 100 133'6 99'2 99'5 VI. 1008 100 134'5 !)9'4 101'1 VII. 1006 100 139'6 100'0 105'4 Vlll. § 1007 100 144'9 ]00'0 104'1 IX. ' 1008 100 1490 1000 1107 X. 100!) 100 ]51'9 99'9 1248 XI. 1009 100 15629 1000 1304 XII. , 1009 100 1576 1005 131'5' 1933. I. § 100? 100 158'5 1005 1304 H. E 1006 100 175'0 1000 129'4 Ill. ; 100'4 99"? 17419 994 1285
100] 1003? 99'9 1002 1006 99'7 100 1002 1001 1001 1002 1006 100 100 1003 100'1 1003 1000 100'4 1003 100 1003 1001 1001 1000 1004 1002 100 1003 1001 1000 1001 1006 1001 100 1003 1001 99'9 1004 1006 99'5 100 1003 10053 99'8 102'5 100'6 99'4 100 1002 1001 99'7 100'7 1006 990 100 1002 107'4 99'8 101'7 1018 981) 102'8 1002 1251 90'4 1026 1020 98'4 115'6 100'1 308 1000 1006 1021 99'2 129'2 100'2 14.4'7 !)9'9 10014 1030 99'1 1435 1002 141'9 1000 100"? 1044 98 9 139'6 100'3 141'1 99'0 100'3 101'3 98'9 138'9 100'3 133'8 998 1002 101'5 997 1350 100'3 12929 1002 10053 102'1 99'2 140'4 100'3 132'6 991 1001 102"! 98'0 143'2 1001 1334 994 1005 1027 989 143'3 1002 13732 99'8 100'4 103'1 99'1 147'1 1002 1399 999 1002 10229 99"? 150'1 1002 1403 1001 1002 1025 990 1505 1003 14332 99 9 100 2 102'7 99'9 15229 1003 1.48'9 100'0 1002 1029 10032 153'7 100'3 148'9 1000 1002 1029 1003 149'8 1003 144'9 1000 1002 1027 1001 1464 1003 142 4 99'8 99'9 1029 996 1407 1003 1420 996 9599 10253 99'6 147'3
t
1)Az index számításának alapja 100 dínár: 1'76 dollár. — Base du calcul de l'indice; 100 dinars :— 1'76 dollar.
és az Amerikai Egyesült Államok arany- kincse sohasem képzelt magassagokba emelkedett (Anglia már kezdte érezni mes—
terséges eszközökkel aranyparítz'isra emelt valutájának hátrányait), a válság elmélyü—
lésével pedig egyre jobban élére állott a helyzet. Kritikus pont az 1931, év liitelvál—
saga volt és az angol font értékének ez év szeptemberében törtent félelmetes hatású
leszállítása egyszersmind a mesterségesen stabilizált valuták időszakának a végpont jat jelentette.
Ma újabb éra kezdetén állunk, mely- nek további kifejlése egvelőre még belz'il- batatlan. Mindenesetre rányomja bélyegét:
1. A két hatalmas világvalnta, a font
és a dollár értékének a stabil aranyalaprőt valo letérése és ingadozása.
2. A teljes aranyértékkel bíró valuták egyre kevesebb számú és jelentőségű álla- mokra való korlz'itozódz'isa.
3. A legsúlyosabb helyzetben levő adós államok deviza- és valutaforgalmának tel—
jes kötöttsége és a nemzetközi kölcsönszol—
gálat felfüggesztése, miután ezek az álla—
mok külföldi valutában [izetendő kötele—
zettségeiket teljesíteni képtelenek.
Jelenleg az érdeklődés központjában természetesen az a kísérlet áll, mely az ame- rikai dollár értékének leszállítása útján igyekszik az egyre fenyegetőbbé váló ame- rikai gazdasági válságot ellensúlyozni.
Talán indokolt lesz, ha Roosevelt el- nöknek nevezetes április 20-i nyilatkoza—
tát, melyben bejelenti az aranykiviteli ti—
[almat és a dollár "magára hagyását" szó szerint idézzük: 1)
,,Szombaton (április 15) elhatároztuk és ma (április 20) közhírré tettük, hogy ara- nyat többé kivinni nem szabad, kivéve:
1) Szövege a ,,Pester Lloydu ápr. 21-i esti ki- adasa nyomán.
23*
5. szám. —— 328 —— 1933 1. A külföldi államok tulajdonában lévő 1. Ha külföldi állam, vagy jegybank
aranyat. számláján álló arányról van szó.
2. A kereskedelmi mérleg kiegyenlíté— 2. Ha régi szerződések teljesítésére séhez szükséges aranyat.
Az árúeikkek árát ismét magasabbra akarjuk emelni és ezért elhatároztuk, hogy
a dollárt, mely ellen évek óta a külföldi
spekulánsok támadásai irányulnak, sor—
sára bizzuk. Ez egyenlő alapra hoz bennünket a külfölddel és jobb esé—
lyeket :ad a világversenyben. Azok az expo—rtcikakeink például, mint a pia—
mut, hasznot fognak húzni abból, ha a dollár értéke 10%-kal csökken. Nem lehet előrelátni, hogy a következő lé- pésünk mi lesz. Célunk az áraknak észszerű színvonalra való emelése. Eljárásunk nem ellenőrzött inHáció. Ez megtévesztő kifeje- zés volna. Nem tervezzük a bankprés igénybevételét kiadásaink fedezésére, ha—
nem ellenőrzö—tt árszínvonalra törekszünk.
Azt sem tervezzük, mint tévesen jelentet—
ték, hogy esztelenül 5—"6 milliárdot bocsás- sunk középítkezésekre, hanem csak oly produktív terveink vannak, melyek a mun—
kanélküliséget csakhamar csökkenteni fogják.
Azt reméljük, hogy valamilyen formában az egész világot visszavezetjük az arany- standardra. Nem szükséges, hogy jövőben magas, pl. 4076-es aranyfedezetet köve—
teljünk meg, de a valutának az összes fon—
tos államokban stabilnak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy a világkereskedelem fel- lendüljön.
Amerika valutája aránylag rövid tar- tamú ingadozások után ismét meg fog szi- lárdulni, mert pénzügyi politikánk helyes és pénzügyi helyzetünk a külföldi államok- kal szemben az egész vonalon kedvező.
Hogy később a dollár leértékelésére ke-
rül—e sor, nem tudom. Ez a nemzetközi tár-
gyalásoktól függ és a távolabbi jövő kér—
dése. Legitim szükségleteink fedezésére mindenesetre bőséges aranykészleteink vannak."
Eddig tart az elnöki nyilatkozat. Hozzá- tehetjük, hogy az aranykiviteli tilalom tu—
lajdonképpen nem oly merev, mint az el- nöki nyilatkozatból kitűnik, mert a kincs—
tári hivatal, mely a kibocsátott rendelke—
zések szerint teljhatalmat nyert a devizafor—
galom szabályozására, külön engedélyt ad—
hat az arany exportálására a következő eset—ekben: 1)
1) Frankfurter Zeitung, 1933 április 22. szám.
szükséges aranyat kell exportálni.
3. Ha beigazoltan ipari célokra szolgál a kivinni szándékolt arany.
4. A kincstári hivatal az elnökkel egyet- értve mag: is exportáltat aranyat, ha a közérdek megkívánja. Nyilvánvaló, hogy ez az utóbbi rendelkezés a legfontosabb, mert adott esetben szabad kezet ad a kincstári hivatalnak és az elnöknek, ha az amerikai gazdasági élet szempontjából az aranyes—
port kedvezőnek látszik.
Az elnök nyilatkozata azonban tulaj—
donképpen csak magával a lényeggel fog- lalkozik, a részletesebb intézkedéseket jó—
részt abból a valutatörvényből ismerjük meg, melyet az amerikai szenátus április hó 28—án 53 szóval 30 ellen elfogadott es amelynek címe: Törvény az üzleti élet élén- ukítésére és az árak emelésérei) Ez a tör- vény mindenekelőtt felhatalmazza az elnö- köt 33 milliárd dollár értékű bankjegyki- bocsátására, állami adósszámlákra. Ez úgy történik, hogy a Federal Reserve Bankok a fenti összeg erejéig kincstári váltókat vonnak tárez'ijnklm és ennek fejében bank—
jegyeket hoesátanak ki. Másik fontos ren- delkezése a törvénynek, hogy az elnököt felhatalmazza, hogy a dollár értékét egé—
szen 50%-ig esökkenthesse. Ezután az in- tézkedés után következett az ezüstérdekelt—
ségeknek tett koncesszió, mely szerint a kormány a hadiadósságo—k fizetésének cél—
jaira 200 millió dollár értékben ezüstöt ve—
het igénybe (az eredeti javaslatban csak 100 millió dollár volt kontemplálva) és erre a célra ezüst utalványokat bocsáthat ki. Az ezüst uneiája legalább 50 centtel ér tékelendő, tehát több mint 40% -kal ma- gasabban, lnint amilyen az ezüst tényleges árszínvonalának megfelelt volna. Egyéb—
ként az a javaslat is felmerült, hogy az el- nök felhatalmazást nyerjen, hogy az arany és az ezüst árszínvonalát a viszonyoknak megfelelően tetszése szerint állapítsa meg és belátása szerint korlátozás nélkül veret—
hessen arany- és ezüstpénzt, ami tisztára a bimetallizmus behozatala volna. Ezt a ja—
vaslatot április 27—én a szenátus el is to—
gadta. teljesen valószínűtlen azonban, hogy 1) A közölt adatok egyes belföldi és külföldi napilapok, elsősorban a Pester Lloyd, a Frankfur—
ter Zeitung és a Manchester Guardian közlésein alapulnak.
5. szám. — 329 —- 1933 2. Váltóárfolyamok havi átlagaí a new-yorki tőzsdén.
Bloyennes mensuelles des cours du change a la, Bowse de New-York.
(Európán kívüli államok —— Etats esctra-ewope'ens.)
, Argentína Brazília BrIit—India Chile Egyiptom Japán Kanada Kína Törökorsz.
Időpont Argcnh'ne Bn'sil Anglízeisses Chili Egypt: Japan Canada China Turgaie
Date mi; Peso jei-3353; ;; 3353; ááá—3355;
335532 í 96-48 32-42 36-50 12—17 4-99 49-85 100 66-85 453965 ( a) Árfolyamok centekben — Cours en cents.
1930. I. 91'37 1108 3631 1206 499 49'09 9889 4967 0473
II. 8663 11'15 36'2l 12'03 4'99 49'13 99'24 47'96 0'463
Ill. 85'55 11'50 36'11 12'05 4'99 49'32 99'74 47'12 0463
IV. 88'63 11'72 36'11 1205 4599 4987 99'95 46'90 0'474
V. * 87'21 11'83 36'06 12'07 4'98 49'38 99'84 44'69 0'474
VI. 84'62 11'41 3599 1208 498 4940 99'99 8705 0474:
VII. 8205 1095 3606 1209 4'99 49'37 100 06 3685 0'475
VIII. 82'55 9'95 8604 1211 500 4938 10009 8852 0475
IX. ' 8178 1008 35'99 12'14 4'99 4941 10012 39'68 0474
X. "(808 10'41 3602 1208 498 49'59 10010 3910 0'474
XI. 78'12 9'96 3597 1207 498 49'60 10011 3887 0474
XII. 7570 962 35'93 12'10 4'98 4962 9990 8575 0'474
1981. I. 69'72 909 3593 1207 498 4944 99'79 3186 0474
II. 7194 8'56 3594 1207 4'98 49'40 99'97 2896 0474
111. a 7804 789 3608 1206 498 49'36 99'98 31'59 0474
IV. l 76'46 7'27 36'10 12'06 4'98 49'36 99'95 31'09 0'474
V. 70'62 6'68 36'14 12'07 4'99 49'38 99'94 30'25 0'474
VI. 7028 749 3600 1209 4'99 4937 9972 2963 0475
VII. 70'20 7'22 35'99 12'08 4'98 49'36 99'66 3108 0 474
VIII. 64357 637 8594 1205 4'98 49'35 98'69 29'72 0'474
IX. 5989 591 33'91 1204 466 4933 9625 3066 0474
X. 51-90 558 28'66 12'07 3'99 4827 8905 3182 0484
XI. 5884 61? 27—99 1207 381 4930 88'99 3407 0484
XII. 5862 6 20 2533 12'07 346 43153 82'72 3275 0 488
1932. I. 58'27 616 2582 ' 12 05 852 35'99 85'13 32'63 0486
II. 58'22 617 2603 1205 3'55 3425 8780 33'15 0486
III. 5829 6'21 27'31 12'06 3'72 8216 8945 3281 0488
IV. 5821 6'54 2801 1065 3'85 32'81 89'88 3125 0487
V. 5882 713 27'32 6'00 3 77 3197 88'44 3047 0487
VI. 5552 760 27'16 602 3'74 3028 8674 3020 0486
VII. 58'56 7'60 26'68 6'02 3'64 2745 8706 2986 0'481
VIII. 58'57 7'62 26'16 6 03 3'56 24'49 87'55 3043 0481
IX. 58'59 7'62 2622 604 366 28'63 90'28 30'62 0481
X. 5858 762 2568 602 347 23'06 91'23 3002 0481
XI. 58'58 7'63 2477 6 03 336 2063 8729 29'30 0483
XII. 5858 763 2476 603 3'36 20'74 86'48 27155 0481
1933. I. 58'58 763 2540 603 344 2074 87'46 27'95 0480
II. 5868 763 2.583 603 3'51 20.79 8351 2839 0481
III. 5827 7'68 2580 603 352 21'28 8352 2907 0'482
b) Százalékos eltérés a paritástó] (paritás : 100) —— Ecart de la parite', % (parite' : 100)
1930. I. 105 292 1005 1009 1000 101 101'1 134'6 9295
II. ] 71 291 1008 101'2 1000 101 1008 139'4 949'6
III. 113 282 101'1 101'0 100'0 101 1008 141'9 949'6
IV. 109 277 1011 101'0 1000 101 1000 1425 927'5
V. 111 274— 101'2 100'8 1002 101 1002 149'6' 927'5
VI. ; 114 284 101'4 100'7 100'2 101 1000 180'4 927'5
VII. 117 296 1012 100"? 1000 101 99'9 1814 9256
VIII. 117 325 1013 1005 99'8 101 999 173'5 9256
IX. 118 322 1014 1002 1000 101 99'9 168'5 927'5
X. 123 311 1018 100"? 1002 100 99'9 171'0 927'5
XI. (, 123 325 101'5 1008 1002 100 999 1720 9275
XII. I 127 337 101'6 1006 1002 100 1001 1870 927'5
1931. I. 138 357 101'6 1008 1002 101 1002 2098 927'5
II. _ 134 379 1015 100'8 1002 101 1000 2308 927'5
5, szám,
—— 330 —— 1933
, ] Argentina Brazilia Brit-India Chile Egyiptom Japán Kanada Kína E' 'l'örökorsz.
Időpont ( Argmtííne Brésil Alilgígfigses Chi/i Egypíe Japan [famuía (Wine angnie
Date l lesz foi-22332 tsa; ; 233532. egász;
) '/ § l ;
113235? ; 96-48 ; 32—42 8650 12-17 4-99 4985 100 6685 43965
1931. Hl. , 124 411 101'2 1009 100'2 101 1000 ! 7311'6 927'5
lV. : 126 446 1011 1009 100'2 101 [000 2150 9275
V. ; 137 485 10.7'0 100'8 1000 101 1001 2210 9275
VI. [ 137 433 101'4 100"? 1000 101 100'3 2256 925'0'
Vll. 137 449 10114 1007 1002 101 1002"; 215'1 927'5
Vlll. 149 509 10115 1010 100'2 101 1003 22419 927'5
IX. _, 161 549 107'6 101'1 1071 101 103'9 218'0 935'4
X. 186 581 127'3 1008 1251 101 1723 2101 9084
Xi. 164 525 13014 1008 1310 101 2 11224 [9632 908'4
XII. ; 1 (55 523 14411 1008 1.44'2 114 12019 204'1 90019
1932. l. 165 526 1414 101'() 1403 138'5 71725 ,?04'9 904'6
ll. 166 525 1402 ]01'() 139'1 145'5 114'5 201'6 !)04'6
Ill. 1 65 522 1336 100'9 1328 1550 111 "8 2037 900'H
IV. 166 496 1307? 1143 1283 151'9 11132 21329 902"?
V. ; 165 455 133'6' 202'8 131'0 155'9 ll3'1 219'4 902'7
VI. * 165 432 ]34'4 2021 1321 16-1'6 115'3 221'3 90473
VH. 165 427 136'8 202"! 135"? 1816 1119 : 9277 91339
Vlll. 165 425 1395 201 '8 138'8 20373 114'2 ' ,219' 7 913'9
IX. 165 425 139'2 201'5 1388 211'0 1108 2185? ;, 9134?
X. ;, 165 425 142"! 2021 1.424 -' 21622 109'6' 2227 ! 9139
XI. 165 424 1.47'3 201'8 1471) 7241'6' 114'6 228"! ? 910'1
Xll. ; 165 424— 147'4 2018 1470 2403 1156 l 2.41'8 91319
1933. I. ( 165 421 143'7 201'8 143'6 24013 114'3 239'2 Illő-R
II. 165 424, 141'3 201'8 1.407 2400 119'7 23535 91319
Hl. 165 424 141'5 201'8 140'3 234'2 119'7 23()'() 91 20
életbe is lépjen! mert végeredményben lehetett. Sokkal inkább megfelelt, volna a tiszta ezüst valutára vezetne, azon tapasz—
talati törvény alapján, hogy a rosszabb pénz kiszorítja a jobb pénzt. 1) (Erre ugyan volna példa: Mexikó 1931 augusztusban át- tért a tiszta eziistvalntára.)
Ez volna a lenyege azoknak az intéz!
kedé—se—knek, melyek ,,a gazdasági élet élén—
kítése", valamint az ,.árak emelése", még pe—
dig az elnök kijelentése szerint észszerű színvonalra való emelése céljából tétettek és amelyek kifejezetten a dollár értékének a leszállítását célozzák.
Bizonyos hogy a dollár értékének egyik napról a másikra történt, leszállítása meg—
]epetésszerűen történt még azok számára is, akik előtt nem volt ismeretlen. hogy egyes amerikai érdekeltségek részéről már hosszabb idő óta mily vehemesen ostro—
molták a dollár pozicüiját. Az elnöki nyi- latkozat részben a külföldi spekulációt hozza fel, mikor bejelenti az aranystandard felfüggesztését, nyilvánvaló azonban, hogy a külföldi spekulációnak itt szerepe alig ll Dr, Arthur l—leichen: Silberant'wertung? (P.
LL, 1933. május 3.)
tényleges helyzetnek, ha az elnök külföldi spekuláció helyett a dollár belső ellenfe—
leire hivatkozott volna, akiknek felülkere- kedése késztette az elnököt is e döntő lé—
pés megtételére, hiszen még röviddel a ne—
vezetes z'iprilis 20—i nyilatkozat előtt a dol- lárérték fenntartásának törhetetlen hívóiil vallotta magát.
Kétségtelen. hogy a dollár ellenfeleinek kiindulási pontja rendkívül tetszetősnek es kézenfekvőnek latszik. Abból indulnak ki.
hogy a gazdasági válság értékromlmló ba—
tasa az egesz vonalon melyen a régi. álta—
luk normúlisnak tartott árszínvonal alá, szorította az összes árúk árát, míg a penz—
ben kifejezett ertekek. így különösen első—
sorban a mezőgazdaságot, és általában a ter—
melest sújtó adósságok Összege változatlan maradt, Ennek következtében végveszede—
lem fenyegeti a termelőket mert termele—
sük elvesztette rentabilitúsat s miután ter—
heik valtozatlan összegben állanak fenn. tel—
jes tönkremeneteliik elkm'iilhetetlen. Ezért kellett —— szerintük ———- a dollár értékét ie—
szállítanit mert a, terhek színnszeri'i összege ugyan így is változatlan marad, erteke
