[4] Vannevar Bush: As we may think. The Atlantic Monthly, July 1945.
[5] J. G. Kemény; Az ember és a számítógép. Gondolat, Budapest, 1978.
[6] Előzetes Rendszerterv az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer megvalósítására. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 1994. évi különszáma.
[7] Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest, Egye
temi Nyomda, 1927.
[8] Zsidai József: Javaslat a magyar könyvtári szervezet átalakítására. Könyvtári Figyelő, 6. (42.).-l. 30-43. p. 1996.
[9] Y. M. Rabkin: Diffusion of New Technologies ..., Introduction Kluwer Academic Publishers, Dordrecht-Boston-London, 1997.
[10] M. Line: The case for retaining printed LIS journals, IFLA Journal, vol. 28.
N. 1., 15-19. p. 1998.
A nagy digitális válság
Deanna B. Marcum levele a Washington Post-ban
Amióta a The Washington Post közölte Deanna B. Marcumnak a szer
kesztőhöz címzett levelét, történetek kezdtek el megjelenni a digitális meg
őrzés kihívásairól az U. S. News&World Report, a The Los Angeles Times és sok más állami hírlap hasábjain szerte az országban. A CLIR (Council on Library and Information Resources, azaz a Könyvtári Információs Források Tanácsa) oktatási anyagokat adott ki, köztük útmutatót, prospektust és a sajtó számára készült összeállítást, amely a Jövőnkről: a tudás megőrzése az elektronikus korban " c. filmet kíséri. A digitális megőrzéssel kapcsolatos további kérdések, valamint a film videokópiájának megrendelésére vonat
kozó információ a CLIR Web-oldalán található a <www.clir.org. > címen.
A Federal Page január 12-i számában a Hadügyminisztériumnak a 2000. év dilemmájával kapcsolatos cikke olyan komoly kérdéseket tárgyal, amelyek alap
vetően érinthetik a számítógépektől erősen függő kormányunkat. De az egész ország egy második digitális válság elé néz, amely idővel nagy károkat okozhat.
Számolnunk kell azzal a veszéllyel, hogy a digitális információ megsemmisül.
Bizonyos részei már most hozzáférhetetlenek. Vagy az információtároló eszköz megy tönkre, vagy az elavult digitális forma elolvasásához szükséges hardver vagy szoftver nem létezik többé. A probléma egyre nyilvánvalóbbá válik, mivel egyre több rekord visszakeresésre van igény, s ezek nem olvashatók. Erre már doku
mentált bizonyítékok vannak, s a kormány és az ipar képviselői a lehetséges messzeható következményekkel foglalkoznak.
Amikor Clinton elnök befejezi második elnökségi ciklusát, adminisztrációja mintegy 8 millió elektronikus fájlt fog küldeni a Nemzeti Archívumba. De ezek csak csekély töredékét jelentik annak az információmennyiségnek, amely a kor
mány hivatalban töltött ideje alatt keletkezett. Mivel már a meglévő digitális fáj
lok visszakeresésével problémák merültek fel, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy később jelentős károk következnek be.
A vietnami háborúban eltűntek és fogságba esettek adatait tartalmazó katonai fájlok majdnem végleg elvesztek az eredeti digitális rekordok hibái és kihagyásai következtében. A Viking Mars misszió adatait tartalmazó szalagok 10-20 száza
léka hibás, mert a mágnesszalag túlságosan hajlamos a kopásra ahhoz, hogy ar
chív tárolóeszköz lehessen.
A Nemzeti Technológiai Szövetség - kormányzati, ipari és oktatási intézmények konzorciuma, amely a kereskedelmi információtechnológiát kormányzati haszná
lók számára próbálja alkalmassá tenni - keretében működő Nemzeti Média La
boratórium kutatásai szerint a mágnesszalagok, lemezek és optikai CD-ROM-ok viszonylag rövid élettartamúak, s ezért a megőrzés szempontjából kérdéses értékű médiumok. Az eredmények azt tükrözik, hogy szobahőmérsékleten az adattáror lásra használt, csúcsminőségű VHS szalagok 10 év után megbízhatatlanná válnak, az átlagos minőségű CD-ROM-ok pedig öt év után. Hasonlítsuk össze ezeket a számokat a több, mint százéves élettartamú, archivális minőségű mikrofilmmel és a papírral. A mostani digitális média nyilvánvalóan alkalmatlan a hosszú távú megőrzésre.
Ma már gyakorlatilag lehetetlen egy 5.25 inches floppynak - amely néhány éve még általánosan használt formátum volt - az olvasására alkalmas újabb típusú számítógépet vagy a WordPerfect 4.0 fordítására szolgáló szoftvert találni. Kor
mányzati és ipari szinten a probléma még súlyosabb: a régi Dectape és UNIVAC meghajtókat, melyek hatalmas mennyiségű kormányzati adatot rögzítettek, már rég kivonták a forgalomból, és az olyan programok, mint a FORTRAN II, mos
tanra történelmi kuriózumnak számítanak.
Az ezeken a gépeken mára már elavult formátumban tárolt adatok lényegében hozzáférhetetlenek. A 2000. év problémája csak az adatok tárolásának elavult formátumaival foglalkozik. Mindez csupán pillanatfelvétel arról a nagyszabású digitális válságról, amely a kormányzati, üzleti és kulturális adatokhoz való jövő
beni hozzáférést veszélyezteti.
A könyvtárosok és levéltárosok már régen kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a hardver- és szoftvergyártók nagyobb érdeklődést tanúsítanak az új techno
lógia fejlesztésére, mint a jelenlegi adatok megőrzése iránt. A szövetségi, tagálla
mi és helyi kormányzatok számára rendkívül fontos, hogy kidolgozzák a digitális tárolás szabványait, melyek a jövőbeni hozzáférést biztosítják. Ha magáncégek szeretnék termékeiket a kormányoknak eladni, meg kell felelniük e szabványok
nak. És ennek mindannyian hasznát látjuk majd.
Deanna B. Marcum (Ford. Feimer Ágnes)
A felsőoktatási könyvtárak
az információs társadalom kihívásai előtt A BME KTK funkciója
és fejlesztésének súlypontjai
/. A BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ (KTK) funkciója
Mint egyetemi könyvtárnak elsődleges és döntő feladata az oktatás/tanulás és kutatás könyvtári és információs támogatása, az egyetem polgárai (hallgatók, ok
tatók, kutatók) igényeinek színvonalas kiszolgálása.
Felsőoktatási, valamint nyilvános tudományos szakkönyvtárként az egyetemen oktatott/kutatott tudományterületeken, együttműködve a többi felsőoktatási és szakkönyvtárral
- ellátja a szakirodalmi és információs igényeket,
- segíti a hallgatók informatikai ismereteinek bővítését könyvtárhasználati ok
tatással és a hazai, nemzetközi szakinformációs adatbázisok használatának megismertetésével,
- hozzájárul a hallgatók önálló tanulmányi munkára neveléséhez hagyományos könyvtári és korszerű informatikai szolgáltatásokkal,
- az oktatást, kutatást, tájékoztatást és - a részben fejlesztés alatt álló projek
tekhez kapcsolódóan (pl. a különböző pályázati anyagok elkészítését segítő) - közhasznú ismereteket nyújt.
A könyvtár súlyát és szolgáltatásainak minőségét a könyvtáron keresztül elér
hető információk tömege és minősége, rendszerezettsége, felhasználóbarát elérési lehetősége határozza meg.
A korszerű egyetemi könyvtár a hazai és külföldi kurrens folyóiratokat, köny
veket szabadpolcon tárolja, on-line adatbázisokat épít (integrált számítógépes rendszerben tárja fel a beszerzett dokumentumokat), távoli szakirodalmi adatbá
zisokból szolgáltat - helyi vagy hálózati eléréssel - információt.
A jelen és jövő egyetemi könyvtára gyűjteményének az egyetemi oktatás és kutatás igényeihez igazításával, az információ-szolgáltatások bővítésével, sokszí
nűségének biztosításával, a szakirodalom gyors rendelkezésre bocsátásával támo
gathatja az oktatás minőségi színvonalának emelését, a hazai diplomák európai, nemzetközi ekvivalenciáját.
A szakirodalom-gyűjtő, megőrző és kölcsönző szerep mellé egyre nagyobb súllyal az önálló tanulmányi és oktató-kutató munkát segítő, a nemzetközi infor
mációs super highway-eken való navigálást oktató, a dokumentumellátó rend-
szerek szolgáltatásait közvetítő szerep lép. Szemléletváltásra van szükség nem
csak a könyvtárosok körében, de a fenntartók, a könyvtár működését finanszíro
zók gondolkodásában is.
A könyvtár oktató, dokumentum- és információ-szolgáltató funkciója kitelje
sedésével járulhat hozzá leghatékonyabban a felsőoktatás megújhodásához, és lehet az egyetemi közösség valóságos információs központja.
//. Helyzetkép a KTK jelenlegi szolgáltatásairól és azok pénzügyi feltételeiről
1. A Könyvtár és Tájékoztatási Központ
A Budapesti Műszaki Egyetemen működő szervezeti egység, amely könyvtári, szol
gáltatási és információs feladatokat lát el. A KTK az Egyetem fenntartásában működő könyvtári hálózat központja, a hálózat tagjai a kari, intézeti tanszéki és kollégiumi könyvtárak. A KTK a képzési és tudományos munka információs bázisa, jellegének megfelelően képzési és irodalomkutatási feladatokat is végez. A KTK a hasonló gyűjtőkörű, illetve hasonló feladatokat ellátó könyvtárakkal együttműködve gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja az egyetemen oktatott és kutatott tudományterületekre vonatkozó szakirodalmi dokumentumokat.
A BME KTK a magyar könyvtári rendszerben mint egyetemi könyvtár nyilvá
nos és szakterületi feladatköröket is betölt.
A KTK információ- és dokumentum-szolgáltató tevékenységének alapja a több, mint 700 000 egységet tartalmazó állománya:
- 1300-nál több előfizetett folyóiratcím,
- kb. 400 000 kötetnyi monográfia, benne a devizás, magyar stb. szakkönyveken kívül külföldi (főleg német) doktori disszertációk, műszaki konferenciák anya
gai, tankönyvek, 1801 előtti régi és ritka könyvek, - kb. 60 000 kötetnyi ismeretterjesztő és szépirodalom,
- különgyűjtemények: a BME-n megvédett valamennyi doktori disszertáció, az egyetem profiljába tartozó kandidátusi és akadémiai doktori értekezések, jegyzetek, magyar műszaki szabványok, egyetemi gyűjtemény,
- különféle, javarészt műszaki témájú CD-ROM szakirodalmi adatbázis, - csatlakozási lehetőség a különféle hazai és külföldi számítógépes hálózatok
hoz (Internet),
- a nagy külföldi adatbázis-szolgáltató cégekkel kötött szerződések on-line ke
resések végzésére.
Bármely felhasználó, aki képes elérni a BME számítógépes hálózatát, kereshet a könyvtár adatbázisában, ill. ha beiratkozott olvasó, előjegyezhet magának köny
veket, meghosszabbíthatja kölcsönzéseit.
2. Az oktatás/tanulás támogatása
A KTK az állományát vétel, ajándék, csere és kötelespéldány-szolgáltatás út
ján tervszerűen gyarapítja, feldolgozza és feltárja. A saját állományát számítógé-
pes on-line katalógusban, betűrendes cédulakatalógusokban és ETO-rendszerű szakkatalógusokban; egyéb állománycsoportokról (különgyűjtemények, mikro
filmek stb.) pedig különféle nyilvántartásokat vezet, illetve szintén számítógépes on-line katalógusban teszi hozzáférhetővé őket.
A könyvtár által előfizetett periodikák kurrens számai a folyóirat-olvasóban, szak szerinti szabadpolcos elhelyezésben találhatók meg, a régebbi évfolyamok pedig a nagyolvasóban kérhetők ki helyben olvasásra.
A KTK az állományát olvasó- és kutatótermi-használat, kölcsönzés, valamint korszerű reprográfiai eszközök útján (mikrofilm, xerox stb.) az olvasók rendel
kezésére bocsátja:
- a gyűjtőkörébe tartozó tudományterületeken hagyományos és számítástechni
kai eszközökkel tájékoztatást nyújt, továbbá saját, valamint hazai és külföldi adatbázisokhoz on-line hozzáférést, szakirodalom-keresést biztosít,
- szervezett oktatás keretében megismerteti a hallgatókkal az információ és a szakirodalom keresésének és felhasználásának elveit, hagyományos és új mód
szereit, a könyvtárhasználat módjait és számítógépes lehetőségeit.
3. A KTK gazdálkodása, a pénzügyi források felhasználása
A KTK gazdálkodásának alapját a költségvetésben biztosított keret mellett kü
lönböző pályázatokon elnyert források határozzák meg. Nagy nehézségek árán lehet a könyvtár működését biztosítani.
3.1. Állománygyarapítás
A költségvetési beszerzési keretek évek óta stagnálnak, nem követik a világ dokumentumtermésének évi növekedését, a folyamatos áremelkedést, valamint a forint állandó leértékeléséből adódó költségnövekedést. A tudatos állomány
építés, a konkrét igények kielégítését szolgáló vásárolt könyvek darabszáma egyre csökken. A könyvtár könyvbeszerzési keretének mintegy 90%-áért mindössze 400-700 db devizás könyvet tud vásárolni. A BME mintegy 90 tanszékének sem jobb a helyzete, együttesen sem vásárolnak 1500 kötetnél több devizás könyvet.
A tanszékeken már nincs külön beszerzési keret, a dologi költségkeretből lehet csak forrást biztosítani a legszükségesebb dokumentumok beszerzésére - a tan
székvezetők belátása szerint.
A könyvtár beszerzési keretének értékét relatíve megnövelte, hogy a külföldi terjesztőkkel folytatott tárgyalások során megismert legoptimálisabb kondíciójút választották, és a direkt rendeléssel megtakarították az AFÁ-t és a vámot.
A KTK, alapítványi ajándékkönyvek sokezer kötetes akcióinak lebonyolítását vállalva az egész egyetem számára, kiemelten sok értékes devizás könyvhöz juttat
ta a KTK-n kívül a tanszéki könyvtárakat és az oktatókat évente több alkalommal.
A könyvtár az oktatás/tanulás támogatása céljából körlevélben minden tanév
ben bekéri az oktatóktól a következő tanévre tervezett tankönyvek, valamint a kö
telező és ajánlott szakirodalom jegyzékét. A tanszékek mintegy 50%-ától érkezik válasz.
Nagy gondot okoz a sokszor 20 000- Ft-ot is meghaladó árú tankönyvnek szánt szakkönyvek kellő példányszámú beszerzése. A Műegyetemi Kiadó által kiadott új jegyzetekből és az ún. lecture notes kiadványokból a KTK a kiadott 100
példányonként 5 példányt, de max. 15 példányt kap. Ezek pénzügyi fedezetét a jegyzetdotáció biztosítja. A többi, ún. „régi", de érvényes kiadású jegyzetből a könyvtár munkatársai maximum 25 példányig számítógépre viszik az újra kiadott jegyzeteket. A könyvtár 2 hétre kölcsönzi is a jegyzeteket.
A KTK megszűnő vállalati könyvtárak állományának válogatásával, átvételé
vel is próbálja állományát bővíteni, de ezek nem pótolják a legújabban megjelent szakirodalmat.
3.2. Külső pénzügyi források, pályázatok elnyerésének köszönhető, hogy - az évről évre kisebb-nagyobb lemondások mellett - nem kellett még drasztikusan csökkenteni a könyvtár külföldi folyóiratállományát. A nemzetközi cserekapcso
latok révén is nagy értékű devizás folyóiratokat kap az egyetem.
A KTK Folyóirat Osztályának munkatársai végzik az egyetem külföldi folyói
ratainak rendelését, érkeztetését, reklamálását és a számlázását a tanszékek, in
tézetek részére. Duplumrendelés csak néhány rendkívül keresett, alacsony előfi
zetési árú cím esetében fordul elő. A KTK és a tanszékek a rendelési állományt folyamatosan egyeztetik, harmonikus az együttműködés. A BME-n megtalálható folyóiratok adatbázisa hálózaton elérhető.
Távlatilag az általánossá váló számítógépes hálózati elérés és az integrált könyvtári rendszerek elterjedése nagyfokú állománygyarapítási kooperációt is le
hetővé tesz mind a könyvek, mind a folyóiratok területén.
Az oktatás tartalmi fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy az oktatók megfelelő szakirodalmi áttekintéssel rendelkezzenek azon témákban, amelyek
ben teljesen új modul beindítását készítik elő csakúgy, mint azokban, amelyek a már oktatott tárgyak új erdményeinek megfelelő kiegészítését célozzák. Ezen át
tekintésnek elsősorban a folyóiratirodalom, a konferenciakiadványok, a kutatási jelentések teremthetik meg a feltételeit. Az egyetemi könyvtári költségvetés re
álértékének csökkentése nem teszi lehetővé még az eddigiekben megrendelt fo
lyóiratok előfizetésének teljeskörű fenntartását sem. Alapítványi támogatásra van szükség egyrészt a lemondott folyóiratok pótlásához, másrészt az új témák
nak megfelelő előfizetésekhez, harmadrészt külön eszközöket kell fordítani arra, hogy az oktatás tartalmi fejlesztése során felmerülő konkrét problémák megoldá
sához eseti igényekre dokumentum-másolatokat szerezzünk be.
A növekvő hallgatói létszám, az oktatás fejlődése - ami a hallgatóktól több önálló irodalomhasználatot vár el - valamint a tankönyvek és jegyzetek árának lényeges emelkedése egyaránt azt a követelményt támasztja az egyetemi könyvtárakkal szem
ben, hogy nagyobb állományt bocsássanak a hallgatók rendelkezésére, és egy-egy műből több példányt szerezzenek be. Erre költségvetési fedezet nincs.
A tanulás hatékonyságának fokozásához a könyvtáraknak a hagyományos doku
mentumokon túl audio-vizuális anyagokat is nagyobb mennyiségben kellene besze
rezni. Különösen fontos ez a nyelvoktatás és az idegen nyelven folyó oktatás alátá
masztásához. Hang- és videokazetták, valamint a használatukhoz szükséges beren
dezések, munkahelyek kialakítása jelenleg csak a könyv- és folyóiratbeszerzési keret terhére lenne megoldható, ami a fentiek figyelembevételével járhatatlan út.
///. Fő fejlesztési feladatok
A felsőoktatási képzési formák és rendszerek átalakulása a könyvtárakkal szemben is növekvő minőségi, mennyiségi követelményeket és igényeket támaszt.
A képzés vonatkozásában a hallgatói létszám jelentős növelése, a magas szak
mai tudással rendelkező szakemberek kibocsátásának biztosítása, új szakok indí
tása, az intézmény- és karközi interdiszciplináris képzés, a szervezett doktori kép
zés, az önálló tanulmányi munkára nevelés, stb. mind igényli az egyetem könyv
tári információs rendszerének fejlesztését.
A szolgáltatások az állományra épülnek, ezért az állománygyarapítás terén szükségszerű a beszerzést szinten tartani, ill. a lemaradást pótolni.
1. Az állományfejlesztés súlypontjai
A KTK-nak törekednie kell, hogy az egyetemi könyvtári hálózat dokumen
tum-állománya alkalmas legyen arra, hogy megfelelő információs alapot nyújtson az egyetemen folyó oktató/tanuló, kutató munkához, különös tekintettel az új oktatási modulok és témák információs hátterének megteremtésére és az új ku
tatási témák szakirodalommal való kiszolgálására.
a) Az oktatás/tanulás támogatása, könyvtári és információs elősegítése olyan hangsúlyos feladat, hogy minden más feladat előtt említendő. A tankönyvek be
szerzése, általában több példányban, abszolút prioritást kell, hogy kapjon az ál
lománygyarapításban.
aa) A hallgatók számára (napjaink és a közeljövő gazdasági és gazdálkodási körülményei miatt) egyre nagyobb probléma a tankönyvek és jegyzetek teljes kö
rének beszerzése. Az egyetemi könyvtárnak a probléma megoldásához azzal kell segítséget nyújtania, hogy
- emeli a rendelkezésre álló jegyzetek és tankönyvek példányszámát, - növeli a helyszíni olvasásra rendelkezésre álló helyet,
- biztosítja a jegyzetek és tankönyvek rövid időre történő kölcsönzését.
ab) A hallgatók szakirodalommal történő ellátása, az e célre fordítható ösz- szegek jó felhasználása csak akkor tervezhető és szervezhető megfelelően, ha a tanszékek az év elején megadják az általuk előírt/javasolt dokumentumok jegy
zékét, kitérve a tankönyvekre, ajánlott szakkönyvekre, jegyzetekre és cikkekre egyaránt, továbbá a tárgyat hallgatók létszámára is.
A KTKŰ költségvetési keretéből, valamint a hallgatói támogatásból átcsoportosított összegekből egy, illetve több példányban biztosítja az előírt/javasolt művek beszerzé
sét. Ennek érdekében mindent meg kell tenni alapítványi és egyéb kiegészítő pénzügyi források mozgósítására is. Mindennek előfeltétele azonban az irodalomjegyzékek biz
tosítása a tanszékek részéről, jóval az órarendek megjelenése előtt.
b) Könyvbeszerzés kutatási, oktatás-előkészítési célokra.
Az egyetemeknek a kutatás alapintézményeivé válásával a könyvtáraknak is fel kell vállalniuk a kutatások több szempontú minőségi kiszolgálását. A kutatók, oktatók munkájához szükséges művek beszerzését is igényfelmérésnek kell meg
előznie. Figyelembe kell mindig venni, hogy
- mire van valóban szüksége az oktatóknak/kutatóknak,
- tudja-e a teljesíteni kérésüket könyvtár az anyag gyors szolgáltatásával.
Az elektronikus tájékoztatás terén elért újabb eredmények tükrében folytono
san javítani kell a szolgáltatásokat. A tantervek kidolgozása, a jegyzetek készítése, a hallgatók felkészülése egyaránt szükségessé teszi, hogy egyrészt az oktatási té
ma, másrészt az oktatási módszerek tekintetében rendelkezésre álljon a fejlődés jelenlegi szintjét, eredményeit, továbbá a fejlődés fő irányait tükröző könyvtári állomány.
c) Folyóirat-előfizetés
Különösen nehéz problémát'vet fel a folyóiratok árának emelkedése és a költ
ségvetés reálértékének folyamatos csökkenése. További folyóiratok előfizetését lemondani már nem lehet, viszont új folyóiratok (ld. új funkciók) megrendelésére is szükség lenne. Egyetlen megoldás kínálkozik: az egyetem hálózatába és a KTK- ba járó folyóirat-állományt egységes, integrált egésznek tekinteni, s a költségve
tésben - nem kari bontásban - egységes, az évi áremelkedést figyelembe vevő összeggel szerepeltetni.
A KTK és a karok, ezen belül a tanszékek között már jelenleg is széles körű az együttműködés a külföldi folyóirat-rendelés egyeztetése terén. Ezt tovább kell erősíteni, mert csak így válik lehetővé, hogy a szűkre szabott anyagi lehetőségek mellett a legjobb szakirodalom kerülhessen - megegyezés alapján - a központi könyvtárba vagy a hálózati könyvtárakba. Itt segíthet a hazai kooperáció javítása is, a SwetScan adatbázis alkalmazása.
IV. Elektronikus szolgáltatások fejlesztése
1. Integrált számítógépes rendszer
1991-ben Magyarországon először a BME Központi Könyvtára kezdte meg az ALEPH számítógépes integrált könyvtári rendszer alkalmazását a könyvtári mun
kafolyamatok teljeskörű automatizálására. 1998-ban több, mint 30 ALEPH in
tegrált könyvtári rendszert használó könyvtár van az országban.
A BME KTK jelenleg alkalmazott integrált számítógépes rendszere a rende
lésektől a kölcsönzés-nyilvántartásig lefedi a könyvtári munkafolyamatokat. Az integrált rendszer fejlesztésének iránya most a következő:
- az egyetemen belül működő könyvtári hálózat egységeinek bevonása elsősorban a kölcsönzés-nyilvántartási rendszerbe s korlátozott mértékben a tanszéki do
kumentum-állomány feldolgozásába is,
- meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az oktatóktól év elején kért kötele
ző/ajánlott tananyag listája elektronikus úton jusson el a könyvtárba, - lehetőséget kell teremteni az elektronikus formában keletkező dokumentu
mok (pl. oktatási anyagok) feldolgozására és hálózati elérésének biztosítására.
2. BME Elektronikus Évkönyv
A KTK az egyetemi oktatási, kutatási, fejlesztési szféra jobb tájékoztatása ér
dekében elektronikus hálózaton keresztül széles körben hozzáférhetővé kívánja tenni mindazon adatokat, amelyek az egyetem oktatási és tudományos tevékeny
ségét jellemzik. Ezek között szerepelnek az oktatók által írott, nyomtatásban
megjelent művek és nem publikált nemzetközi előadások bibliográfiai adatai, az egyetem vezetőire és oktatóira vonatkozó adatok, az intézményi adatok kari, ta
gozati, szak- és ágazati szinten, valamint az egyetemi oklevelet szerzett és dok
torrá avatott hallgatókra vonatkozó adatok.
A hallgatók önálló munkáját támogatja az Elektronikus Könyvtár. 1998 februártól 11 önálló munkahelyet alakítottak ki a könyvtár egykori tanári olvasó
jában. Ezek egyrészt bővítik az on-line katalógus-használat lehetőségét, másrészt alkalmasak a WWW felület, a CD-ROM, multimédia és fulltext adatbázisok használatára.
3. Dokumentumok teljes szövegének szolgáltatása elektronikus formában
Egyre gyakrabban merül fel olyan elgondolás, amely szerint a jövő útja az elekt
ronikus dokumentum-szolgáltatás, vagyis az, hogy a kért dokumentumot szken
nerrel képként rögzítjük vagy digitalizáljuk, az információt számítógépes hálóza
ton továbbítjuk, és képernyőn vagy printeren kapja meg azt az igénylő.
A BME KTK a már rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával a közeli jö
vőben bevezeti az elektronikus dokumentum-szolgáltatást, egyrészt az Egyete
men belül, másrészt könyvtárak számára, de szigorúan be fogja tartani a szerzői jogból adódó korlátokat.
4. SwetScan folyóirat-tartalomjegyzék adatbázis
A tartalomjegyzék-szolgáltatás bővítése során sikerült megoldanunk a magyar könyvtári rendszerben előfizetett külföldi folyóiratok bibliográfiai, állományi és lelőhely adatait tartalmazó Nemzeti Periodika Adatbázis integrálását a rendszerbe.
A további fejlesztés a szolgáltatáshoz kapcsolódó on-line könyvtárközi kölcsönzési modul létrehozására irányul. Ez biztosítaná a kiválasztott folyóiratcikkek on-line megrendelését, a kérések központi kezelését, átirányítását a megfelelő lelőhelyre, valamint a teljesítés adminisztrálását. Mindez lényegesen egyszerűbbé és gyor
sabbá teheti a dokumentumok beszerzését a felhasználók számára.
V. Az információs társadalom és a könyvtár szerepe
A világban folyó nagy változások felvetik a „falak nélküli könyvtár" jövőképét, mely szerint a könyvtárak a XXI. században óriási elektronikus hálózatban in
formációkat adó és információkat vevő szervezetként működnek. Száz- és száz
milliók ülnek majd munkahelyükön vagy otthon a szobájukban a képernyő előtt, és egy óriási információs szervezet szövevényes hálózaton keresztül odavarázsolja a képernyőjükre a könyvet, cikket és egyéb dokumentumot, amit csak a felhasz
náló kíván.
Aligha vitatható, hogy a könyvtárosoknak követniük kell a fejlődés irányát.
A nagy egyetemi könyvtárak tapasztalatai Európában és az Egyesült Államok
ban azt mutatják, hogy a felhasználók nagy ütemben térnek át információszerzés
céljából az elektronikus eszközök használatára. Ezt bizonyítja, hogy a könyvek, nyomtatott folyóiratok száma évente 2-7%-kal növekszik, viszont az on-line adatbázisoké 28, a full-text adatbázisoké évente 40%-kal gyarapszik. Egyre nö
vekszik az elektronikus folyóiratok száma is. A nyomtatott változat mellett nagy kiadók (Institute of Physics, Pergamon Press) már jelenleg lehetővé teszik az előfizetők számára az elektronikus kiadás internetes elérését. Az elektronikus folyóiratok elterjedése mellett komoly használati és gazdaságossági érvek szól
nak: pontosabban jelennek meg, könnyebben hozzáférhetővé tehetők, nem szükséges az indexelésük, nem kell- köttetni, raktározni, stb. A tudományos do
kumentumok nagy kiadói, mint az Elsevier, a Springer Verlag nagy szellemi és ' anyagi energiákat áldoznak az elektronikus dokumentumok fejlesztésére.
A'könyvtár a katalizátor szerepét tölti be az információs társadalomban. Infor
mációkat gyűjt és továbbít. A megvalósításhoz a számítógépes rendszereket alkalmassá kell tenni a modern és nagy tömegű adattárolási megoldások haszná
latára.
Fonyó Istvánné a Budapesti Műszaki Egyetem KTK mb. főigazgatója
Egy főiskolai könyvtár a harmadik évezred küszöbén
Mottó: Hallod-e, te ólomkatona!
Minek mereszted a szemed olyanra, aki ügyet se vet rád?
Tuulikki Nurminennek a finn egyetemi könyvtárak helyzetét elemző tanulmá
nyát olvasva1 óhatatlanul késztetést érez a magyar felsőoktatást szolgáló könyv
táros arra, hogy napi munkája közben megállva, a saját könyvtárának belső hely
zetét és a rendszerben elfoglalt helyét is átgondolja. Nos, már az első lépésnél is falba ütközik a szándéka, hiszen viszonyítási alapra lenne szüksége. Nyomban felmerül azonban az a kérdés, hogy ha valamennyi magyarországi könyvtár fejlő
dése feltételezhetően egy irányba, a jövő évezred felé halad, akkor mi a különbség az önkormányzati közművelődési, az iskolai, a közép- és felsőoktatási (ez utób
biak körében az egyetemi és főiskolai) könyvtárak között? Tudjuk persze, hiszen valaniennyi könyvtáros álmában is sorolja: a fenntartó, a könyvtári környezet, az infrastruktúra, a gyűjtemény nagysága és összetétele, a használók köre, a személy
zet szakmai felkészültsége, az állomány- és egyéb fejlesztések gazdasági-pénzügyi lehetőségei, hiszen ezek involválják az eltérést. Konkrét összehasonlításra persze adódna lehetőség, de nem valamennyi hazai könyvtárra vonatkoztatva.2
