Európa 1960-ban

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

tatási, művelődési és szórakozási ki—

adások csoportjában az újságok és

folyóiratok forgalmának változását a sta—

tisztikailag megfigyelt megjelenési pél—

dányszám alapján állapították meg. A bel— és külföldi szabadság idején elköl- tött összegeket, amelyeket eddig nem

derítettek ki megfelelően, a vendégnapok-

ról készített statisztikák és az utasforga- lommal kapcsolatban külföldre került deviza mennyisége alapján becsülték meg. Ezekkel a módszerekkel e csoport—

ban a korábbi 60 százalékos reprezentáció helyett 86 százalékos reprezentációval dolgoztak.

A beruházások összege 1956—ban 24,4

milliárd schilling volt, 2 százalékkal ma—

gasabb, mint 1955—ben (1955—ben 33, 1954—

ben 26 százalékkal haladta meg az előző évit). és az egész rendelkezésre álló ter- mék— és szolgáltatásvolumennek 22 szá—

zalékát tette ki.

Az államháztartási kiadások és bevéte—

lek megállapítására az előző években al—

kalmazott módszert bizonyos mértékben pontosabbá tették, amennyiben az ún.

"Egyéb" testületek (kamarák,

intézetek stb.) gazdálkodásának eredmé—

nyét a Minisztertanács 1956. októberi ha—

tározata alapján az Osztrák Központi Sta—

tisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátott évi számadásokből állapították meg.

Az államháztartási kiadások és bevéte—

lek. megoszlásának ismertetése és rész—

letes csoportonkénti felsorolása után a

fizetési mérleg adatait közli a kiadvány.

Az 1956. évi bevételek 5,6 milliárd, a kia—

dások viszont csak 2,2 milliárd schilling—

;z'el voltak magasabbak az 1955. évinél és ennek következtében a mérleg mintegy 0,3 milliárdos bevételi többlettel zárult az előző évi 3,1 milliárd schillinges hiány-

nyal szemben.

A kiadvány következő fejezete a mező—

és erdőgazdaság 1955. és 1956. évi terme—

lési adataival, azok részletes magyaráza—

tával foglalkozik. Végül pedig a nemzeti termékre, a nemzeti jövedelemre, az ál—

lami, valamint a magánbevételekre és kiadásokra, a tőkeképződés alakulására, a külföldi tartozásokra és követelésekre vonatkozó 1950—1956. évi adatokat mér—

legszerű összeállításban közli.

(Ism.: Domokos Attila)

ga:

nyugdíj— !

363

A Csehszlovák Köztársaság 1957. évi statisztikai évkönyve

Staiistická Roéenka Republiky Ceskoslovenské

1957. (vm.) Statni Urad Statislicky, Praha. 1957.

Orbis. 326 p.

Csehszlovákia statisztikai évkönyve az ország fejlődését 1948—1956. évek részle—

tezésében mutatja be, a legfontosabb

mutatók 1937. évi adatait is közölve. Az

évkönyv beosztása némileg eltér a magyar statisztikai évkönyv beosztásától. A beve—

zető fejezet összefoglalja a csehszlovák népgazdaság fejlődésének legfontosabb mutatóit. Ezt követik az éghajlati jelen—

ségek részletes, területileg bontott táblá—

zatai. Nem tartalmaz az évkönyv igazság—

ügyi statisztikai adatokat, ezzel szemben önálló fejezetben szerepel a pénzügy, adózás és a sportélet statisztikája.

A népességről szóló fejezetből ki kell emelni az ország lakosságának 1960——

1975. évekre vonatkozó becslését, vala—

mint az 1956. január l—re vonatkozó nem—

zetiségi adatokat. Az utóbbi táblázatban a csehszlovákiai magyarság számát 382 575 főre, az ország népességének 3,0 százalékára becsülték. A népmozgalmi fejezetben az újszülöttek vitalitását a csecsemők születési súlyának és hosszá- nak feltüntetésével regisztrálják. A de—

mográfiai adatok közül a természetes sza—

porodás 10—12 ezrelékes alakulása és a csecsemőhalandóság nagyméretű, 1950—

hez viszonyítva közel 50 százalékos csök—

kenése (jelenleg 40,8 ezrelék) emelendő ki. A belső vándorlás statisztikája sokkal részletesebb, mint a magyar vándorlási statisztika. Egyrészt, mivel az 1950—1955, évek átlagában szemlélteti a járásokon, kerületeken belül a vándorlást, másrészt mivel részletesen feltárja a kerületek egy—

másközti be— és kivándorlását. A vándor—

lási statísztikát kiegészíti az országból kí—

vándorlók és az országba bevándorlók adatait feltüntető táblázat.

Csehszlovákia egyike Európa legiparo—

sodottabb országainak. Az ipari termelés

volumene 1956-ban az 1937. évhez képest

közel a háromszorosára növekedett, ezen belül Szlovákia iparáé közel hatszorosára.

Az egy főre jutó elektromosenergiaterme- lés 1956—ban kétszerese volt az 1948. évi

termelésnek, és 1 254 kW órát tett ki. Az

egy főre jutó barnaszéntermelés 1830 kilogrammról 3336 kilogrammra emelke—

(lett, a vasérctermelés pedig 85 kilo—

364

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

grammról 161 kilogrammra. Ezenkívül a

cement-, mész—, téglagyártás is a kétsze—

resére nőtt. A csehszlovák ipar munka-

erő— és béralap—statisztikájának részlete- zéséből kiemelendő a munkaerővándor—

lást és az egyes foglalkozási ágak bér—

alapjának összetételét feltüntető több évre visszanyúló táblázat. így például a műszaki és adminisztratív alkalmazottak béralapjában a prémiumok részaránya 10—13 százalék.

Az építőipari fejezet táblázatai külön

tüntetik fel a beruházási építkezések,

generáljavítások, karbantartási és egyéb építőipari munkák értékének alakulását.

Az építőipari munka önköltségének ala- kulására jellemző, hogy a bérhányad

egyre csökken, növekszik a gépesített

eszközök üzemeltetésének költsége. Az építkezések kivitelezési költsége 10 száza—

lékkal alacsonyabb volt a tervezettnél.

Csehszlovákia 5 millió hektárt meg—

haladó szántóterületének fele a szocia—

lista szektorhoz tartozik. Ebből a szem—

pontból Csehország előbbre van, mint Szlovákia.

A mezőgazdasági fejezet beosztása egyébként azonos a magyar évkönyv be—

osztásával, annyi csupán az eltérés, hogy a gyümölcsfa—állomány és a gyümölcs—

termelés külön, több évre visszanyúló táblázatban szerepel. A gabonatermelés

mennyisége 1948—1956. években nem vál—

tozott lényeges mértékben, ezzel szem—

ben a háború előtti időszakhoz képest jelentős mértékben növekedett a termelt kukorica és szálastakarmány mennyi—

sége. A mezőgazdaságban foglalkoztatot—

tak száma csökkent. (1949: 2,1 millió,

1957: 1,7 millió.)

A kommunális és lakásgazdálkodási fejezet részletesen, városonkénti bontás—

ban elemzi a városgazdálkodási vállala—

tok szolgáltatásainak mennyiségét és ér—

tékét. Ebben a fejezetben közlik a lakás- építés, lakásgazdálkodás adatait is. (1956—

ban Csehszlovákiában több, mint 60000

lakást, 4955—ben pedig 50000 lakást épí—

tettek.) A kereskedelemről szóló fejezet—

ben nemcsak az üzlethálózat és a legfon—

tosabb fogyasztási cikkek forgalma sze—

repel, hanemakereskedelmi forgalom ön—

költségének elemzése is A külkereskede- lem adatai nem olyan részletesek, mint a magyar évkönyvben.

A megélhetési költségindex 1937. és

1953. évre számított viszonyszámai azt

igazolják, hogy a munkás— és alkalmazott-

családok életszínvonala fokozatosan javul.

(l937:100, 19532134A, 195421293, 19553 126,5, l956:123,2.)

A nemzeti jövedelem 1950—hez képest 42 százalékkal növekedett. A nemzeti jö—

vedelem termelésében az állami tulaj—

donban levő vállalatok 82 százalékban, a szövetkezeti tulajdonban lévő vállala—

tok pedig 7 százalékban vettek részt.

Népgazdasági ágazatok szerint a nemzeti jövedelem 65 százaléka az iparból, 15 szá—

zaléka a mezőgazdaságból, 8 százaléka pedig az építőiparból származik. A pénz- ügyekről szóló fejezet több évre vissza—

menően területi részletezésben közli a

lakosság által elhelyezett betétek összegét,

a kivetett és befizetett adóösszegeket,va-

lamint a lakosságnak nyújtott állami

kölcsönök mértékét.

Az évkönyv nemzetközi része csak ipari és mezőgazdasági adatokat közöl.

(Ism.: Danyi Dezső)

Európa. 1960—ban

L'Europe en 1960. : L'Europe d*auiowrd'hui el en mm. Paris. 1957. OECE. Vol 2. (Organisation Européenne de Cooperation Économicme, Se ram!

port.)

A tanulmány a nyugat— és dél—európai

országok 1956. és 1960. évek közötti gazda—

sági fejlődésével foglalkozik. Az 1960—ra várt fejlődés nem jelenti. a maximálisan elérhető eredményt, hanem az 1956—05 tendenciák valószínű következményét, ha nem változnak meg bizonyos politikai és gazdasági előfeltételek. Ilyen feltétel töb—

bek között, hogy nem következik be háború, hogy az OECE országok politikai életében nem lesz nagyobb zavar, nem zajlik le erősebb visszaesés a világgazda- sági életben és sikerül gátat vetni az inflációs folyamatnak, Ha ezek a feltéte—

lek megvalósulnak, akkor 1956—tól 1960-ig 38 milliárd dollárral emelkedik az OECE országok együttes bruttó nemzeti ter—

méke. Ez az emelkedés 17 százalékos, ki-

sebb méretű, mint az 1950—1955—ig elért 265 százalékos növekedés.

A tanulmány elsősorban azokkal az akadályokkal foglalkozik, amelyek a jö—

vőben lelassítják a gazdasági fejlődést.

Főleg két ok miatt várható, hogy a fejlőf