llllll-l-n Ill.Ill.-l.!IlIll-IIIIIIIIIIIIlIllllIlllIll-lllllllllllll-IIIIIIIII-CIIIIIIIIIII sul-lll-ullnnnnnununolll :n-u-u-n-n-n-u-u
IPAR
A magyar söripar.
Llindustrie de la lgiere en Hongrie.
Résume'. Avant la guerre, llindustrie de la biere prospérait bien en Hongrie ;— sa production était de más de 3 millions directo- lilres par an, et l'exportation de biere rap—
portait annucllement 22 millions de cou- ronnes—or. C'est a Budapest gu'on aoait fondé les grandes brasseries, gui produisaient presgue les deux tiers de la biere de Hongrie.
Bien gue 720/0 de la biere fabriguée dans la Hongrie aneienne aient e'te' produits par les brasseries du territoire gue le traite' de paix a laissé a la Hongrie, la production de biere nla merne pas atleint, depuis la guerre, le cinguicmc de celle de la derniere année (llavant—guerre. Outre la situation écono- migue générale, cela tenait principalement a ce gue, par suite du démembrement du pays, les brasseries ont perdu une grosse partie de leurs de'bouche's situés dans les territoires .transfe'rés aux Etats successeurs, oft elles exportaient —— surtout dans les grandes villes — des guantités considérables de biere; et guoigue la productiOn se soit réduite7 leurs frais d'exploitalion restaient presgue les mentes gulavant la guerre. ll faut aussi prendre en consideration gue les matieres premieres ont .conside'rablement augmente', de serte gue le prix de llorge a biere a dépasse' de 8 "lo, et celui du houblon de 200% la parité—or.
Et comme, en raison de la cessation de llexportation, le prix du ein était relatioement beaucoup plus bas, la consommation de la élére a considérablement diminué. L'appauvris—
sement relatif des principaux consommateurs de biere, les populations urbaines, ainsi gue le releoement de l'impőt sur la biere et la taxe sur le chiűpre dlaffaires ont aussi oontribue'
á la diminution de la consommation.
A magyar söriparnak, mely aháború elött egyike volt a legvirágzóbb iparágainknak, Trianon utáni válságos helyzete több okkal iii-igyarázható. Az általános gazdasági hely—
zetből folyó okok közismertek. Az összeom- lást követő években az ipari pangás, a koroua fokozatos, sokszor zuhanásszerű leromlása idején beálló káosz, majd a gazdasági újjá- építés megindulása után az általános elsze- gényedés. a pénzszűke s a fogyasztáshiány, gazdasági életünk minden ágára rányomta bélyegét, azok hatása tehát kétségkívül a
söriparban is megtalálható. Annak azonban, hogy ma már Magyarországon csak 13 sör- gyár van üzemben, míg; ugyanezen a terüle- tén a háború előtt 19 sörgyár működött s a mai termelés a harmadrészét sem teszi a háború előtti sörtermelésnek, az általános gazdasági helyzetből folyó okok ismeretén kívül csak a sörtermelésnek és a sörfogyasz- tásnak közelebbről való megvilágítása adhatja magyarázatát. Bár a sör jelentősége nálunk korántsem oly nagy, mint pl. AusZtriában, Csehországban vagy Németországban, ahol a szegényebb néprétegek ,,flüssiges Brett-ja, s valósággal szociális jelentőséget nyert a háború okozta életsanyarúságok elviselésében, a magyar söripar, mely a háború előtt közel 4 ezer munkásnak adott kenyeret s külkeres—
kedelmi mérlegünkben 12 millió korona kivi- telt ért el, a legmesszebbmenő figyelemre és támogatásra tarthat számot.
A nagy sörgyárak Magyarországon az ország fővárosában helyezkedtek el s a kőbá- nyai sör a világversenyben is számottevő tényező volt. A statisztikai adatok szerint ——
melyek a sörtermeléssel összefoglalják a malátagyártást is — a háború előtt a mai Magyarország területén 19 sör— és malátagyár volt üzemben 3,481 munkással s ezek közül 6 sörgyár 2.571 munkással Budapesten
működött.
Az 1924. évi gyáripari statisztika ered- ményei már csak 13 sörgyárről adnak számot, melyekben 2406 munkás volt alkalmazva s ugyanekkor Budapesten 4 telep volt üzem—
ben 2,019 munkással. A csökkenés a sörgyári munkások számában tehát Magyarországon
30'90/0, Budapesten csak 2140/0.
A sör- és malátagyárakban a 2.406 mun—
káson kivül 451 tisztviselő s 121 művezető
is dolgontt, az összes alkalmazottak száma tehát megközelítette a 3000 embert; így átlag egy-egy gyárra 229 alkalmazott esett. Buda—
pesten a sörgyári tisztviselőkből 850/0, a művezetőkből ugyancsak 85"o dolgozott, az átlagos létszám pedig 644—et tett, csaknem háromszor annyit, mint az országos átlag.
Altermelési költségek és az előállított sör egyegy gyárra számítható átlaga is nagy eltérést mutat a fővárosi és Vidéki sörgyá-
raknál. A budapesti sörgyárak átlag 191.261 e,
21*
5. szám."
446187 aranykoronaértékű szén felhaszná- lása mellett s egyenkint átlag 5.61516erő—
vel 152980 hl. sört állítottak elő, míg a
hidéki sörgyárak átlag csak 6.982 (1 szenet használtak fel 12.384 aranykoronaértékben,
tehát gyengébb minőségű szenet, s egyen—**kint 158 lóerőt használva, átlag 17.340 hl.
sört termeltek.
A budapesti sörgyárak helyzete tehát mind termelési, mind üzemi szempontból alig hasonlítható össze a Vidéki sörgyárakéval, ez utóbbiak helyzete csak függvénye azoknak a ter- melési viszonyoknak, amelyek között a fővárosi nagy sörgyárak a külföldi versennyel szembe- szállva a fogyasztás ellátására törekedtek.
Ha a sörgyáraink üzemi viszonyait köze—
lebbről vizsgáljuk, a 451 sörgyári tisztviselő között 81 főiskolai végzettségűt találunk, kikből 21 budapesti sörgyárakban volt alkal- mazva, s 180 középiskolát végzett tisztviselőt, akikből viszont 146 tartozott fővárosi sör- grárak kötelékébe. A_121 művezető közül is több mint a fele szakképzett volt, s ezek is túlnyomólag (740/0) budapesti sörgyárakban
dolgoztak. ,
A sörgyári munkások között 1'10/0 elő- munkást, 21'30/0 szakmunkást 77'60/0 nap- számost találunk. A munkáslétszám az üzem- menet változatai szerint meglehetősen hullámzó.
Az évi legnagyobb munkáslétszám meghaladta a négyezeret s a minimum alig multa felül annak a felét. Az évnegyedek első napjain összeírt niunkáslétszám legmagasabb július elsején volt (3742), legalacsonyabb október elsején (2561). A sörgyári munkások között
395 a nő és 12 a tanonc. ,
Az installált lőerőszám 23.884 HP, melynek 70'20/0-át gőzgépek, 1'70/0—át Diesel-motorok, 28'10/0 át pedig villamos motorok képviselték.
A gőzgépek hajtására 61 gőzkazán szolgált,
összesen 9.441 m2 tűtőfelülettel s a 104149 üzemőrán át történt foglalkoztatásukra 828 ezer (1 szénfogyasztás esett. Az idegen árammal hajtott villamos motorok ellátására a sörgyárak 528 ezer kilowattóra villamos áramot fogyasz- tottak, a többit "21 sajátüzemű áramfejlesztő- gép látta el árammal, amelyek teljesítőképes- sége együtt 4.130 kilovoltamper. A sörgyártás energiaszükségletének ellátására ezenkívül még 255429 aranykoronaértékű más tüzelő- anyag (brikett, koksz, fa stb.). s 48.385 arany- koronaértékű benzin és nyersolaj is szolgált.Az installált lőerőből a budapesti sörgyárakra 71'20/.. esik, melyet 25 gőzgép, 2 Diesel-motor és 595 villamos motor nyujtott. A fővárosi sörfőzdék gőzfejlesztő berendezése 44 gőz—
kazán, továbbá 30 ti'ilhevítő 7.960 m2, illetve
——278—— 1926
1.380 m"2 fűtőfelülettel, s 765 ezer (; szén- fogyasztással. A villamos motorok hajtására pedig 16 darab, összesen közel négyezer kilo- voltamperes áramfejlesztőgép s 300 ezer kilo- wattőra idegen villamos áram szolgált.
Sörtermelésünk háború utáni alakulását, szembeállítva a régi Magyarország sörtermelé- sével, termelési időszak-eampagne szerinti összeállításban, a következő adatok mutatják:
Sörtermelés.
Production de biére en Hongrie.
Termelési időszak ll Hektoliter Hektoliter-fok
Campagne !! En hectolimjes En degrésdihect.
1912/13 i' 2,9ss.350 37,997.420 1919 20 4 1 490.507 :;,765.772 1920/21 l 443011 4,713.282 192122 1 767 958 8,846.275 1922/23 ii 353534 5,500.798
1923/24 _ ! 420770 5,799.675
1924/25 yl 611560 8,4844384
A trianoni béke következtében elszakított sörgyárak termelésére a háború előtti sör- termelésből 28"/o esett. a mai Magyarország sörtermelésének tehát 2 millió hl. körül kellene mozognia. S ha figyelembe vesszük azt,hogy e termelésnek, csaknem kilenctized része a budapesti sörgyárakből került ki, amelyek a háborút megelőző évtizedben folyton fokozodó jelentős sörkivitelt értek el, termelésüket a kivitel valószínű növekedésével nyilván emelték volna. ami a hazai sörtermelés nagyobb arányú megnövekedését vonta volna maga után. Ezzel szemben a budapesti sörgyárak háború utáni termeléséről rendelkezésre álló értékadatok mást mutatnak; a sörgyárak 1921-ben a békebeli termelésüknek egytizedét sem érték el; 1922-ben valamivel javult a helyzet, de ekkor is alig egyhatodát érték el a békebeli termelésnek, majd 1923-ban ismét nagy re- dukció következett a fővárosi sörgyárak ter—
melésében, mely az utolső békeévek 6'10/0Aát tudta csak felmutatni. Nagyobb javulást mutat azonban már az 1924. év, amikor a budapesti sörgyárak a háború előtti termelésüknek 85'5 "A)-át állították elő, tehát csaknem annyit, mint amennyit az ország átlagos sörtermelése
— a békebeli termelés 400/0—3. —— ért el.
Sörtermelésünknek ez az alakulása sör- kiviteliink alakulásával nincs összefüggésben.
Az utolsó békeév sörkivitelével szemben a háború után, amint látjuk, rendkívül meg- csappant a sörkivitelünk, de még inkább le—
csökkent a sörbehozatal. Sörgyárainknak el- ismerésreméltő sikerét jelenti a külföldi sör kiszorítása a hazai piacokról, amely a keres-
—279— . 5. szám.
1926
Sörforgalom.
Mouvement de la biére.
Kivitel _ E.tportat. ll Behozatal—Import.
É V Hdt-diesior Palacksőix flerdósor kaláksör
, Én Én En En
A n n e e tomu'au bonteílle !, ionnetm bontr'ille
miétermázs—abva—rinj—Tng. m.
1913 54.848 350.152,_' 505.071 69 569
1920 18.535 120 ll :: 90
ll
1921 7.696 1 255 4
1922 5.959 — -— —
1923 4.536 — ' —- —-
1924 1.806 —— '*' — ——
1925 H 2.162 104i1 5.325 41
kedelmi mérlegünk alakulására is kedvező befolyást gyakorolt.
A sörtermelés intenzitására legfőkepen a belföldi fogyasztás, illetőleg a fogyasztó—
képesség alakulása volt befolyással, amelyre viszont a sörárak hatottak' ki. A sör két leg- fontosabb nyersanyaga, a sörárpa és a komló rendkívüli arányban megdrágult. A sörárpa csaknem nyolcvan százalékkal, a cseh sörkomló
——- mely akőbányai sör minőségének megóvása céhábóyl nélkülözhetetlen —— csaknem kétszáz százalékkal volt drágább, mint a békében. De messze aranyparitáson felül állott az üzemi költségek jelentékeny része. Ugyanekkor a sörnek Magyarországon legnagyobb kon- kurrense: a bor, nagyon alacsony árnívőn mozgott. Kedvező bortermés mellett alig volt lehetséges a bornak külföldön való elhelye—
zése _s így az időnkint rendkívül olcsó bor lényegesen csökkentette az árban aranypari-_
táson felül álló sör fogyasztását.
Hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez a legfőbb sörfogyasztó, a Városi népesség súlyos küzdelme a megélhetésért, mely a sört mint luxusítalt száműzte a fogyasztásból. Hogy a sörfogyasztás csökkenése mégsem volt olyan nagyarányú az inflációs évek alatt, amint azt az általános elszegényedés indokolttá tette
volna, talán azzal magyarázható, hogy a tőzsdei konjunktúrák piacra kergették a középosztály megmaradt vagyonát, évtizedek alatt össze—
gyüjtött tőkékből fölépült kis családi házak, villák, szőlők alakultak át papírmilliőkká.
amelyek szomorú jövőt hozó pénzbőséget okoztak, felélénkitették a piacot, s széles xnépretegeket átmeneti jövedelemhez juttattak.
A sör termelési költségeit a magas nyers- anyagárak mellett jelentékenyen emelte az üzemi költségeknek a fogyasztáshoz való vi—
szonya. A magyar söripar reprezentánsai, a budapesti sörgyárak fogyasztóterülete az egész régi Magyarország volt, a kőbányai söröknek, különösen a nagyobb városokban, mindenütt kitűnő piacuk volt. Az ország területének megcsonkításával a sörgyárak piacuk jelenté—
keny részétől elestek, kivítelről eleinte szó sem lehetett, a régi területeket valóságos tiltóvámokkal zárják el ma is a környező államok. Ezzel szemben a budapesti sörgyá—
rak üzemköltségei távolról sem igazodhattak a termelés csökkenéséhez. A hatalmas gyár- épületek s gyári felszerelések kihasználatla—
nul. magas üzemköltséggel ésdrága nyers- anyaggal kalkulálva állottak szemben a le- csökkent fogyasztással s megszűkült piaccal.
Csak fokozta 'a nehézségeket a söradó tetemes felemelése s a forgalmi adó, mely a sörfogyasztást többszörösen terheli. Mégis az 1924/5. évi kampány termelése, melyhektoliter—
fokokban számítva meglehetősen meghaladja a háború utáni évek bármelyikének terme—
lését, a söt-ipar helyzeténekjavulására enged következtetni. Súlyos hiba volna ma, amikor nagy sörgyárak szűnnek meg s gyáriparunk talán legnehezebb korszakát béli, a söriparről kedvezőÖ képet adni. De a termelés )avulása ar1a vall hogy a megmaradt sörgy arak üzeme erősödött s a sörfogyasztás már szélesebb körre terjedt ki, mely utóbbit igazolni látszik a sörbehozatal emelkedése is. Reméljük, hogy a sörfogyasztás növekedése is azok közé a tünetek közé tartozik. amelyek a lakosság jólétének a békeállapotok felé való közele—
dését s az általános jólétnek, bár sajnos, csak kismértékben, de mind szélesebb körben való elterjedését jelentik.
Farkasfalrú Sándor dr.
