A statisztikai tudomány kérdesei Lenin műveiben*
Lenin, az új, kommunista társadalom megvalósításáért harcoló néptömegek vezére, a forradalmi marxista ideológiát a statisztikai tudományos módszereknek a tényleges gazdasági élet vizsgálatában való alkalmazásáná is érvényre juttatta. Lenin minden munkáját, amelyekben a forradalom előtti Oroszország gazdaságpolitikai életének, a Kapitalista országok gazdasági rendszerének és a szocializmus építésének éles elemzését adja —— harcos, támadó, stilusban írta.
Lenin összes műveiből —— a statisztikára vonatkozó munkáiból is, —— kisugárzik a lángész ragyogása. A gazdaságstatisztikai adatok felhasználásában minden gazdasági kutatómunkáját, minden államirányító gyakorlati tevékenységét mélyenjáró pártszellem és osztályöntudat hatja át. Igy, például a szovjet állami statisztika megszervezésekor, 1918—ban, első elvi utasításaiban Lenin azt a reményét és meggyőződését fejezte ki, hogy az új szovjet állami statisztika a proletariátus és a forradalom érdekében fog dolgozni. Lenin ekkor saját tudományos munkásságának tapasztalataiból kiindulva különösen kihangsúlyozta, hogy a statisztika éppen úgy, mint minden más tudomány, bizonyos meghatározott osztályok érdekében állítja'fel a problémákat és keresi azok
megoldását!) -
Lenin egész életén keresztül igen nagy figyelmet fordított a gazdasági élet leg- időszerűbb problémáinak megoldására vonatkozó statisztikai adatok gazdasági elem—
zésére.
Első munkájában ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" (1893) Lenin
*a zemsztvo—statisztikai kimutatásokban azokat az objektív adatokat kutatja, amelyek a forradalom előtti OrOszország parasztságának életében az új gazdasági jelenségekre vonatkoznak, és megfogalmazta a statisztika alapvető irányelvét : a gazdasági kutatás terén a statisztikai módszerek alkalmazásában a mennyiségi elemzéssel szemben a minő-
ségi elemzést illeti meg az elsőbbség.
Lenin az őt érdeklő rengeteg gazdasági és politikai probléma megoldásánál állan—
dóan visszatér a statisztikai számokban fellelhető objektív adatok elemzéséhez. A köz—
gazdászok és a gyakorlati gazdasági szakemberek közül mindig azokat választotta ki, ,,. . . akik benyomásaiknak és következtetéseiknek az objektív statisztikai adatokkal való összeegyeztetésén dolgoztak".2)
A mezőgazdaság általános fejlődését, a kapitalizmusnak a földművelés terén való kialakulását, a mezőgazdasági termelésnek a naturálgazdálkodásról az árugazdál—
kodásra való áttérését vizsgálva Lenin gondosan felhasználta és önállóan feldolgozta az elsődleges statisztikai forrásokat és a statisztikai tömeget jellemző azokat az objektiv adatokat választotta ki, amelyek megvilágítják a gazdasági elemzés során felvetett kérdéseket.
A statisztikai számokban kifejezett objektív tényekhez fordult Lenin akkor is, amikor az imperializmusnak, mint a kapitalizmus legújabb szakaszának gazdasági elemzése során felmerült kérdések megoldását kereste. Ugyancsak állandóan ezeket az adatokat használta fel Lenin olyan időszerű politikai kérdések elemzésénél is, amelyek a ,,munkásosztály mozgalmának megismerését", a ,,rendeknek és osztályoknak" a felszabadítási mozgalomban betöltött szerepét, ,,a különböző politikai áramlatoknak a munkásmozgalomban megmutatkozó erejét", az 1905. és 1917. évi forradalmak osztályharcait, stb. érintették.
V Az Állami Duma és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés választási hadjáratának eredményeire vonatkozó statisztikai adatok, a sztrájk-statisztika, a cári korszak állam—
ellenes bűncselekményeiben hozott bírósági ítéletek statisztikája szintén gazdag anyagot
' Izvesztija Akademii Nauk Sz. Sz. Sz. R. —— Otdelenie ekonomiki i prava. (A Szovjetúnió Tudomá—
nyos Akadémiája Gazdasági és Jogi Osztályának Értesítője), Moszkva, 1949, 5. sz., 335—355. old. —— A szöveg nem teljes. (A szerk.)
VI 121) P. 1. Popov: Allami statisztika és V. I. Lenin.——Vesztnyik sztatisztiki, Moszkva, 1924, 1—3. sz.
. o .
') V. I. Lenin: Összes művei, XXVI. kötet, 130. old.
279
sZolgáltattak Leninnek a forradalo m előtti Oroszország gazdasági és po litikai eseményei
reális folyamatának mélyreható politikai elemzéséhez.Lenin az rá jellemző politikai szenvedélyességgel leplezte le a narodnyikok és burzsoá közgazdászok tévedéseit, és előítéleteit, és ,,ábrándjaikkal" a statisztikai adatok elemzéséből vett tényeket állította SZembe. Lenin a polgári közgazdászokat —— mint például Nikolajonl, Kariseuei, stb. —— bírálva megjegyezte, hogy kritika nélkül használ- ják arközzétett statisztikai adatokat, nem ismerik a forrásokat, nincs fogalmuk a statisz- tikai adatok természetéről és azok megbizhatóságának határáról. ,,Az orosz gazdasági irodalom jövendő történetírója _ mondja Lenin _megdöbbenéssel fogja megállapítani azt a tényt, hogy a narodnyikok előítéletei miatt a gazdaságstatisztika legelemibb követelményei is feledésbe mentek".1)
Nem kisebb szenvedélyességgel leplezte le Lenin a statisztikai adatokkal űzött hamisitásokat és célzatos mesterkedéseket, amelyekhez a polgári közgazdászok és statisztikusok folyamodtak, mint ahogy ez —-— például —— a polgári statisztikus és köz—
gazdász professzor N. A. Kablukov munkáiban történt, aki elképesztő statisztikai;
hamisitásokat és visszaéléseket követett el, amikor a XIX. század végi Oroszország lakosságában a gyárimunkások számarányát határozta meg.?)
Lenin élesen bírálta a statisztikának, mint valami önmagáért létező tudománynak szemléletét és a puszta statisztikai sorokért való lelkesedést. Lenin nem egyszer ,,számok- kal való játék"—nak nevezett minden olyan megnyilvánulást, me y a statisztikát öncélú—
nak tekintette. V. N. Knyipovícsnalc szóló levelében írja Lenin : ,,A számsorok magukkal ragadják az embert. Ajánlanám a SZerzőnek, hogy számoljon ezzel a veszéllyel; a mi ,katedratudósaink,ilymódon kétségkívül megfojtják az adatok élő marxista értelmét.
A sok számsorban elsüllyesztik az osztályharcot".3) A számsoroktól való elragadtatástól óva intette a közgazdászokat és statisztikusokat, rámutatva arra, hogy ,,a statisztikai anyag sajátosságánál fogva ez a veszély igen nagy.") Lenin e veszély elhárításának leg- főbb módját a gazdaságstatisztika és a politikai gazdaságtan kölcsönös viszonyának helyes felfogásában látta. A gazdaságstatisztika elméleti alapja a marxi politikai
gazdaságtan -— ez Lenin fő elméleti tétele. '
Lenin óva figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági folyamatok mennyiségi vizsgá—
lata azok minőségi vizsgálatától nem választható külön, és hangsúlyozta, hogy az élő, konkrét gazdasági jelenségek gazdaságstatisztikai vizsgálatánál az elsőbbség a gazdasági elemzést illeti meg. Minden gazdaságstatisztikai elemzésben elengedhetetlen követel—
mény : a kérdések közgazdasági szempontból kifogástalan megfogalmazása. A gazdasági elemzés során kiderített vagy kideríthető kérdések megoldásához a statisztikai anyagban, objektív adatokat kell keresnünk ; ,,hogy ezt a folyamatot (a kapitalizmus fejlődését a mezőgazdaságban —— A szerző) megértsük, kiértékeljiik, statisztikailag kifejezzük, értenünk kell ahhoz, hogy a folyamat formáinak változásaihoz alkalmazkodva módo—
sítsuk a kérdés megfogalmazását és a vizsgálati módszereket".5) Amint látjuk, ez a követelmény egyformán fennáll mind a közgazdászokkal szemben —-— a kérdés módosi—
tott megfogalmazása, mind a statisztikusokkal szemben — a vizsgálati eljárások módosítása tekintetében ———, olyan mértékben, amilyen mértékben a gazdasági folya—
matok változásai azt megkívánják.
Lenin mindig kihangsúlyozta a gazdaságstatisztikai vizsgálatoknál a közgazda—
sági szempont elsőbhségét. A gazdasági elemzést statisztikai ,,gyakorlatozássá" változ—
tató Víhlajevei és Csernyenkovol bírálva Lenin gúnyosan irja : ,,Csernyenkovnak viszont joga van azt gondolni, mintha én meg a statisztikából vonnék le következtetéseket, mellőzve a közgazdasági szempontokat,?)
Lenin ugyanakkor az időszerű gazdasági helyzet alapvető kérdéseinek megoldá- sánál mindig rámutatott a statisztikai adatok nagy jelentőségére. ,,Számos kérdés —— ' ,és így a legfontosabb kérdések is, melyek a jelenlegi államok gazdasági rendszerére, '* valamint ezek fejlődésére vonatkoznak és amelyeket azelőtt általános szempontok és megközelítő adatok alapján oldottak meg — jelenleg nem dolgozható ki valamennyire is komolyan az adott ország egész területére vonatkozó és a közgazdász—statisztikusok
' V. I. Lenin: Összes művei, III. kötet, 124. old.
' V. 1. Lenin: Összes művei, III. kötet, 389. old.
3) V. ]. Lenin: Összes művei, XV. kötet, 511. old.
') V. I. Lenin: U. o.
') V. I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 609. old.
') V I. Lenin: Összes művei, III. kötet, 104. Old.
által együttesen meghatározott programnál szerint összegyüjtött és összesített tömeg—
adatok számbavétele nélkül". 1)
A közgazdász a gazdasági folyamat menetében felmerült vagy abból kiragadott egyetlen kérdést sem dolgozhat fel komolyan statisztikai adatok nélkül. A közgazdász—
nak kötelessége a statisztika által rendelkezésére bocsátott tömeges objektív adatokban a gazdaság időszerű vitás kérdéseire adandó választ megkeresni.
Lenin azt kívánta, hogy az adatgyűjtésre, a pontos ellenőrzésre és az új élet—
épités tényeinek vizsgálatára több figyelmet fordítsanak. Lenin igen nagy jelentőséget tulajdonított a kérdés helyes ieltevésének és a kéndés tömeges objektív adatok alapján való pontos megválaszolásának. Igy például 1921 februárjában a következőket írta:
"Értelmes közgazdász üres tételek helyett nekilát a beszámolók, a számok, az adatok tanulmányozásának, kielemzi a gyakorlati tapasztalatokat és megmondja, hol a hiba, hogyan kell azon segíteni".2) Jóval ez előtt, még az 1905. évi forradalom idején írta Lenin : ,,Meg kell tudnunk magyarázni szólamok és hangoskodás nélkül, tényekkel és számadatokkal a kézben, a szocializmus és a jelenlegi orosz forradalom kérdéseit?) Minden gazdasági elgondolást ,,élettapasztalattal" és gyakorlati adatokkal kell ellenőrizni, a gazdasági jelenségre jellemző tömeges, objektív adatokkal kell összehason- lítani. Bulgalcovot — például ————— a német mezőgazdaság fejlődésére vonatkozó nézetei miatt bírálja Lenin és maró gúnnyal veti szemére : ,,Hát ha annyira rossz a logikája,
miért nem fordul segítségért a statisztikához".4)
Következésképpen a politikai gazdaságtan és a statisztika közötti viszonyt Lenin mint kétoldalú kölcsönösségi viszonyt határozta meg. Hangsúlyozta, először, hogy a gazdaságstatisztika elméleti alapja a marxi politikai gazdaságtan és hogy lehe—
tetlen közgazdaságtan nélkül a statisztikából következtetéseket levonni. Másodszor Lenin többször rámutatott arra, hogy a gazdasági vizsgálódás csak abban az esetben járhat eredménnyel, ha a gazdasági elemzésben felvetett kérdésekre adott válaszok olyan tömeges objektiv adatokon nyugszanak, amelyeket a statisztika segítségével szereztünk meg és a gazdasági statisztikának, mint tudománynak követelményei szerint dolgoztunk fel.
*
Magasra értékelve a statisztikának a megismerésben elfoglalt jelentőségét Lenin ezt írta: ,,A társadalomgazdaság—statisztika a társadalmi megismerés egyik leghatal—
masabb fegyvere".5) Lenin szerint a statisztika szerepe nem merül ki abban, hogy a gazdasági elemzés folyamatát illusztrálja. Igaz ugyan, hogy Leninnel találjuk meg az ismert tételt: ,,A statisztikának az a feladata, hogy a mindenre kiterjedő elemzés során a megállapított társadalomgazdasági viszonyokat illusztrálja, de ne változzék át öncélúvá, mint ahogy ez nálunk gyakran megtörténik".6) Itt azonban, amint látjuk, Lenin csak annak veszélyességére mutat rá, ha a statisztika öncélúvá válik és önálló értelmet ad az ,,illusztrálás" fogalmának. Lenin műveiben sokszor visszatért ,,a statisz—
tikai kép" szerepének, ,,a statisztikai tények" jelentőségének kérdésére. Az 1905————1907—
es évek statisztikai adatait elemezve ezt írta: ,,. .. előttünk áll egy olyan osztály mozgalmának statisztikai képe (persze távolról sem teljes képe), amely osztály az ese-
mények általános irányításának fő mozgatója volt?")
,,Statisztikai kép"-en Lenin a maga teljességében és kölcsönös összefüggésében vett statisztikai tények összeséget értette, melyek a vizsgált jelenség legfőbb, leglénye—
gesebb vonásait és irányait jellemzik. Rámutatott arra, hogy ,,. . . a polgari közgazdá—
szok egyik legnagyobb hibája, hogy kiragadják az egyes tényeket és tényecskéket,
számokat és számocskákat a politikai gazdasági viszonyok általános összefüggéséből."3)
Például az amerikai mezőgazdasági kapitalizmus fejlődését vizsgálva Lenin arra töre—kedett, hogy az egész amerikai földművelés fejlődéséről adjon képet.
A gazdaságstatisztikai kép nem fénykép. A fényképszerű ábrázolás egyforma pontosssággal mutatja mind a legfőbb vonásokat, mind a viszonylagos másodrangú részleteketjAz egész és a kölcsönös kapcsolatok e mellett nem emelkednek ki oly szemmelláthatóan és kidomborodva, mint azokban a gazdaságstatisztikai képekben,
l)LVenini gyüjtemény, XIX kötet, 360. old
V. I. Lenin: Összes művei. XXVI kötet,173.o'ld 3) V. ]. Lenin: Összes művei. X. kötet, 144. old.
V. 1. Lenin: Összes művei. IV. kötet, 254. old.
Lennini gyüjtemény, XIX. kötet, 368. old.
HI;.Lenin: Összes művei, III. kötet, 394. old.
v.
;)
:) Lenin: Összes művei, XV. kötet, 41. old.
') I. lenin: Összes művei, XV !] kötet, 576 old
38!
amelyeket munkáiban Lenin tart szem előtt. Túlsok részlet a kép érthetöségét rendszerint;
lerontja. Ezért Lenin óva int attól, hogy ,,a teljes gazdasági képet felaprózzuk".
_A bolsevikoknak az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. Kongresszu' sán a mensevikiekk el folytatott harcát elemezve Lenin az egész kongresszus munkájáról;
általános képet ad. Hogy ezt a képet szemléltetővé tegyük, ,,hogy valódi képet nyerjünk és ne összeíügge'snelküli, felaprózott, elkülönített tényeket és tényecskéket . . .","
..,,a fényképszerű ábrázolás, azaz minden egyes szavazat ábrázolása helyett képet igyekszünk adni, azaz feltüntetjük a szavazatok összes fő típusait és nem vesszük figyele mbe a viszonylag jelentéktelen eltéréseket és változásokat, amelyek csak össze—
kevernék a dolgokat.") Lenin ezt a képet abban a híressé vált statisztikai grafikonjában rajzolta meg, amely az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. Kongresszusán lefolyt politikai harc általános képét ábrázolja.
Ha a tömeges objektív adatokat a maguk egészében, kölcsönös összefüggéselkben tesszük vizsgálat tárgyává, csakis ebben az esetben juthat a közgazdász az életben, ,.kialakult társadalmi és gazdasági típusok, valamint főbb irányzatok ,,számszerű meg—
világításához", nempedig egyszerű számtömeghez vagy önkényes számoszlopokhoz.
Csak ebben az esetben van valamely gazdaságstatisztikai képnek bizonyító ereje,, Az ilyen kép értéke és bizonyító ereje a benne egyesített statisztikai tények teljes—
ségétől és pontosságától függ. '
A ,,statisztikai tények" kifejezés Lenin nevéhez fűződik, aki ezt az amerikai fehérek es negerek kultúrszínvonalának meghatározásánál alkalmazta. ,,Uj adatok a mezőgazdasági kapitalizmus fejlődési lörvényeiről" című munkájában Lenin, mielőtt még a fehérek és négerek közötti írni—olvasni tudók százalékarányát közölné, elkövetkező-—
megjegyzest teszi : ,,A kultúrszínvonal jellemzésére elég, ha rámutatunk egy jelenték-
telen statisztikai tónyre".2) Ez a kifejezés nem véletlen nyelvbotlás. A ,,Naplójegyzetekm
ben az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban lévő írni-olvasnia nem tudók adatainak vizsgálata során például ezt írja: ,,. . . a tények számokat adnak")?,.Statisztika és szociológia" című befejezetlen munkájában Lenin a következő?
szavakkal világítja meg a statisztika jelentőségét: ,,A társadalmi jelenségek terén—, nincs meg egy annyira elterjedt és hibás eljárás, mint az egyes jelentéktelen tények kiragadása, a példákkal való játék. Példákat felhozni általában igen könnyű, de annak vagy nincs semmi értelme, vagy csak tisztán negatív értelme van, mert a dolgok lényege az egyes esetek történelmi, konkrét viszonyaiban rejlik. A tények, ha egészükben és összefüggésüitben vesszük őket, nemcsak ,,makacsok", hanem kétségtelenül bizonyító erejűek is. Ha az egyes tényeket az egészből, összefüggésükből kiragadjnk, ha azok nem teljesek, vagy önkényesek. akkor nem tekinthetők többnek, mint puszta játéknak vagy még annál is rosszabbnak. .. Ebből világosan következik: meg kell kísérelni olyan alap meghatározását, amelyre támaszkodni lehetne és amellyel össze lehetne hasonlítani azokat az ,,általános", ,,példaként" kiragadott tételeket, amelyekkel nap—
jainkban bizonyos országokban oly mértéktelenül visszaélnek. Hogy ez tényleges alap legyen, nem az egyes tényeket kell venni, hanem a tényeknek a szemlélendő kérdéshez:
tartozó teljes összeságet, egyetlen kivétel nélkül. . . Ebből a megfontolásból kiindulva
határoztuk el, hogy foglalkozunk a statisztikával. . .")
Nem mindeféle statisztikai jellegzetességet nevezett Lenin ,,statisztikai tény"—
nek, csak azokat, amelyeket politikai gazdasági összefüggésükben veszünk és amelyek.
a gazdasági jelensegek legfontosabb sajátságait, több és lényeges vonásait jellemzik.
Csak ezeknek a statisztikai adatoknak van bizonyító erejük. A statisztikai jellegzetes—w ségek csak akkor válnak statisztikai tényekké, ha pontosságuk, objektivitásuk és egy—
öntetűségük erejénél fogva ezek, mint egymással kölcsönösen összehasonlítható és.
ellenőrizhető jellegzetességek a maguk egészében számbavehetők.
Lenin sok munkájában van példa arra, hogyan kell a közölt statisztikai adato'at kritika, alá venni. Például Lenin élesen bírálja a gyáriparra, a juttatott földtnlajdonra, stb. vonatkozó cári kormányzati statisztika hihetetlen felületességét, nem egynemű voltát es primitivségét.
Lenin a statisztikának a tudományos megismerésben elfoglalt jelentőségét abban látta, hogy az objektív, tömeges adatok alapján megállapított statisztikai tényeknek
1) V. ]. Lenin: Összes művel, VI. kötet, 265. old.
') V. I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet. 581. old.
') V. ]. Lenin: (eszes mível, XXVII. kötet, 387. old.
') Lenini gyüjtemeuy, X XX. kötet, 303—304. old. — Lásd még: Statisztikai Szemle, 1949, IO—II—x—
sz., 275——-278. old. V. !. Lenin "Statisztika és szociológia" cimű tanulmányát.
382
——— melyek a mindent figyelembe vevő gazdasági elemzés által felvetett kérdésekre pontos választ adnak —- bizonyító erejük van. Lehetővé teszik a hamisitásoknak, az elfogult véleményeknek és ,,illuzióknak" leleplezését, azoknak a gyakorlati élet tapasz—
talataival való megcáfolását és alkalmasak arra, hogy megdönthetetlenül bebizonyítsák a polgári közgazdászok által felállított tételek hazugságát. A statisztika útján megálla—
pított tények hatalmas jelentőségét a kapitalista termelési rendszer elméleti elemzésével Marx Károly hangsúlyozta ki. 1862. augusztus 9—én Engels Frigyeshez küldött levelében Marx Károly a következőket írta : ,,Ami az abszolút földjáradék létezését illeti, ez olyan kérdés, melyet minden egyes országra vonatkozóan statisztikai alapon külön kell meg- oldani.")
* A statisztikai tényeknek a tudományos megismerés szempontjából az az óriási jelentőségük, hogy minőségileg meghatározott mennyiségek révén lehetővé teszik igen sok olyan társadalomgazdasági jelenségnek számszerű jellemzését, melyeket statisztikai módszer alkalmazása nélkül nem lehetne számbavenni és kiértékelni.
ilyenek például : az irni-olvasni tudás, a népszaporodás, az árutermelőképesség, a ter- méshozam, az energiával való ellátottság, a munkatermelékenység, a jövedelem, stb.
Az ilyen jelenségek, ha megfelelő objektív számbeli jellemzést kapnak, sok, igen jelentős statisztikai tényhez nyujtanak alapot, mint például: a kolhoz— és szovhozgazdálkodás magasfokú árutermelőképessége, a kolhozföldek magas terméshozama a földművelő sztahanovistáknál, a munkának a szovjet gyárak és üzemek szocialista munkaversenye következtében elért magas termelékenysége, a szovjet hadsereg katonáinak általános műveltsége a Nagy Honvédő Háború idején, a négerek alacsony műveltsége az Egyesült Államokban, az alacsony születési arányszám a francia polgári családokban, stb.
A gazdaságstatisztikai kép Lenin értelmezésében nemcsak a jelenségek főbb vonásait és leglényegesebb sajátságait kifejező statisztikai tényekből áll, hanem szem—
léltetően visszatükrözi a vizsgált folyamat egészére jellemző főbb irányzatokat is. Arról van szó, hogy a helyes alapra felépített statisztikai számoknak nemcsak a folyamatok tényleges helyzetét, hanem a folyamatban megnyilvánuló tendenciát kifejező mozgás-
irányt is jeliemezniök kell. _
A gazdaságstatisztikai mutatószámok ezért nem csupán számtani mennyiségek, ahogy azt a ,,pOlitikai arithmetikusok" felfogták, hanem azoknak mennyiségi jellegük minőségileg meghatározott, és mutatják a mozgás irányát és a fejlődés tendenciáját.
Csak ebben az esetben lesz bizonyító erejük, lesznek tanító számokká és biztosítják a hazug állítások és előitéletek megcáfolásának lehetőségét.
Lenin az ,,Uj adatok a mezőgazdasági kapitalizmus fejlődési törvényeiröl" című klasszikus művében az 1900. és 1910. évi amerikai összeírás adatait elemezve ezt írja : ,,A polgári, a kispolgári narodnyik politikai gazdaságtan legsúlyosabb hibái és előítéletei lepleződnek le és tárulnak fel, ha egyszer megvan a lehetőség, hogy kimerítőhben vizs—
gálhassuk a világ valamennyi kapitalista országára nézve általános érvényűnek mond—
ható tén) eket és irányzatokat?) -
A gazdasági tendenciák statisztikai tényekkel való megmagyarázására Lenin munkáiban rámutat néhány módszerre, ilyen például: 1. az adott gazdasági jelen—
, ségben bekövetkezett egyes változásokat vagy átalakulásokat bizonyító ismérvek kiválasztása, 2. a megjelölt objektiv irányzatok kiindulási és végső pontjainak meg—
határozása. 3. az egész folyamatra jellemző és a folyamat valamennyi különös saját- ságán közös tendenciaként végigvonuló összesített eredmény meghatározása.
A statisztikai tények megmagyarázásánál és az irányzatok feltárásánál a dolog lényege a tömeges adatok helyes és hozzáértő statisztikai feldolgozásában rejlik,
amelyekben w— Lenin kifejezése szerint —— ,,az egyes utalások gigantikus tömege"
összpontosul. Lenin ismételten hangsúlyozta a gazdasági jelenségre jellemzö ismérvek helyes kiválasztásának és elemzésének rendkívüli fontosságát. A gazdasági folyamatok vizsgálatában szükséges, hogy ,, . . .pontosan meghatározzuk az ismérveket . . ., amelyek egyáltalán nem tűnnek ki egyszerűségükkel és egyformaságukkal, —— azután ezen isrm'arvek felledése végett nyomon kell kÖVetnünk azokat, továbbá a lehetőség
szerint számba kell vennünk elterjedtségük mértékét és időbeli változásaikat."3)
A penzai zemsztvo—statisztikai gyüjteményt bírálva —— amelyben Lenin a Sztolipin- féle agrártörvény eredményeiről összesített adatokat keresett % ezt írja: ,,A dolog
') K. Man: és F. Engels: Összes művei, XXIII. kötet, 100. old.
') V. ]. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 611. old.
') V. ]. Lenin: Összes művei. XVII. kötet, 619. old.
, lényege most az,
hogy a részleteiben, az adatgyüjtés és ellenőrzés pontossága szem—
pontjából kiváló zemsztvo-statisztika tömegadatait nem dolgozták fel kellő formában, Ezeket úgy kell feldolgozni, hogy pontos, objektiv tömeges adatok számbavételét;
nyugvó felelete! kapjunk mindazokra a kérdésekre, melyeket a több mint fél évszázados
! elemzés folyamán Oroszország gazdasági életének megreformálására felvetettek és melyeknek megoldását tervbe vették".1)
Az amerikai mezőgazdasági kapitalizmus fejlődését a főbb tendenciák feltárása céljából elemezve Lenin szükségesnek tartja .,...azoknak az ismérveknek külön?
választását. figyelemmel kísérését és lehetőség szerinti számbavételét, amelyek bizo—
nyitják, imgy a mezőgazdasága naturálgazdálkodásról az árutermelésre tért 51th Lenin annak megállapítása után, hogy a nagygazdaságok kiszorítják a kisgazdaságokat, felveti a kérdést, vajjon mi az amerikai földművelés különböző helyi és mezőgazdasági üzemi sajátosságainak közös eredménye. Megadja a feleletet is: ,,A bérmunkára vonatkozó adatok mutatják ezt a közös eredményt. A növekvő bérmunkaszükséglet, mint általános folyamat, végigvonul az összes esoportolum."3)
Az egyes különálló tényeknek es példáknak a bonyolult gazdasági élet elemzésénél nincs semmi tudományos jelentőségük. ,,Ilyen bonyolult, sokféle, kaszált és elleni-r mondásos tendenciáknak mint amelyek a jelenkori mezőgazdaságban megnyilvánulnak, mindig találhatunk példákat az egymással ellentétes nezetek megerősítésére. Főként itt van szükség — ,, sokkal inkább mint bárhol a folyamatnak, mint egésznek kifeje—
zésére, az összes tendenciák számbavételére es egyensúlyuk vagy együttes hatásuk, eredményük meghatározására.594)
Lenin. kutatásaiban kiváló példát mutat az olyan általános tendenciák megálla ,.
pitására, amelyeket figyelmes vizsgálat alapján kell 'leltárnunk és amelyek "kölcsönt 5 gazdasági összefüggósükben jellemzők a maguk teljes egészében vett statisztikai
tények Összeségére.
Lenin, némileg más módszert alkalmaz a tendenciáknak tömeges objektiv adatok
* alapján. való feltárására, amikor a parasztságnak a földért, az első orosz forradalom időszakában. 1905-ben, folytatott harcát tanulmányozza. Lenin a Központi Statisztikai Bizottság által ,,A földbirtok statisztikája 1905-ben" címen közzétett kiadványban köZölt adatoknak bonyolult, önálló feldolgozásával és csoportosításával tömör, eredeti táblázat formájában világos képet fest. gazdasági csoportok szerint (tönkrement parasztság, középparasztság, paraszti burzsoázia es földesúri latifnndinmok) az Európai—Oroszország l'öldbirtokmegoszlásáról. Az általa összeállított táblázat nem—
csak azt az általános hátteret festi meg, amelyben a foldbirtoke'rt folyó harc kifejlő—
dött, hanem jellemzi a harc kiindulópontját es feltételezhető végső pontját isa
E kitűnő táblázat elemzésének eredményeként Lenin ezt írja: ,,Ez a parasztok—
nak (7— 45 gyeszjatin parasztgazdaságonkint plusz az nzsorabér. stb) a nagy——
birtokosok (2.333 deszjatyin gazdaságonkint) ellen folytatott harcának kiindulópontja, Mi a harc végső pontjának objektív tendenciája ? Ez a tendencia nyilvánvalóan arra irányul, hogy megsemmisítse a nagybirtokot, hogy azt (valamilyen alapon) a parasztság kezébe juttassa. Ez az objektiv irányzat elkerülhetetlenül abból a tényből következik, hogy a földesúri latifundiumok által kiuzsorázott törpebirtokosok túlsúlyban vannak".5)
Lenin, ragyogóan ismervén a dialektikus módszert, állandóan azt követelte, hogy a statisztikai tények a gazdasági jelenségeket ne csak kialakult formájukban jellemezzék, hanem egyidejűleg fejezzék ki fejlődésük irányát is. A gazdasági jelenségek——
nek fejlődésükben való vizsgálata Lenin minden kutatására jellemző. Teljesen távol állott tőle, hogy a közgazdasági jelenségeket mint holt, megmerevedett anyagot
szemlélje.
Ilyen módon Lenin felfogása szerint a statisztika feladata nem az, hogy a gazda——
sági elemzésben egyszerű megállapításokat, rideg számbeli ábrázolásokat adjon. hanem hogy biztosítsa olyan meggyőző, világos, szemléltető általános gazdaságstatisztikai képek alkotásának lehetőségét, amelyek a folyamat főbb vonásait es sajátságos tulaj—
donságait. az általános gazdasági elemzés alapján és a statisztikai tudomány helyes alkalmazásának segítségével megállapított objektív tények. és irányzatok formájában
jellemzik.
I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet., 184. old.
I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 615. old.
]. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 601. old.
I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 621. old.
[. Lenin: Összes művei, XI. ki'—tet, 339. old.
Pontos statisztikai. tények megállapítása és a fejlődés alapvető objektív irány—
zatának felderítése, ez'egyesítve egy meggyőző gazdaságstatisztikai egységes képpé, amely ezeket a tényeket és irányzatokat a maguk egészében és kölcsönös gazdasági összefüggéseikkel együtt jellemzi ez a gazdaságstatisztika alapvető ismeretszerző
feladata, úgy ahogyan azt Lenin értette.
Lenin, amikor a statisztikai esoportositást, mint a statisztikai adatok elemzésének alapvető és legfontosabb módszerét határozta meg. a statisztika tudományát forradal—
masitva, a statisztikai elmélet egyik legfontosabb tételét fogalmazta meg.
Lenin ;) csoportosítási módszer kérdésének egészen kivételes jelentőséget tulaj—
donitott. ,,Kritikátlan kritika" című cikkében a zemsztvo—statisztika alapvető kérdéseit vizsgálva azt írja, hogy a statisztikai csoportosítás módszeréről ,,nemesak :] zemsztvó- statisztikusoknak van joguk beszélni ők erre kötelesek is, — —— hanem minden közgaz—
dásznak".1) Más helyen ezt mondja: ,,A jelenlegi mezőgazdasági összeírási anyag cso—
portosításának kérdése egyáltalán nem olyan szigorúan technikai és speciális kérdés, mint ahogy az első tekintetre látszik". 2)
Lenin tudományos érdeme nemcsak az, hogy ő alapította meg a esopm'tosítási módszernek, mint a statisztikai tudomány alapjának tételét hanem az is, hogy meg—
határozta ennek a módszernek tartalmát és tudományos feladatát. Lenina statisztikai csoportosítások módszerét, mint valamely vizsgált gazdasági jelenség minőségi differen—
( iálásának alapvető módszerét fogta fel.
Már első tudományos munkájában ezt mondja: ,,lilismerve a mai parasztság nagymérvű gazdasági tagoltságát, munkánkat nem korlátozhatjuk egyedül arra, hogy a parasztokat a birtok nagysága szerint néhány rétegre osszuk. Ez a szétválasztás akkor lenne elegendő, ha valamennyi fent bemutatott különbséget a mennyiségi különbsé—
gekre lehetne visszavezetni. De ez nem így van. Ha a parasztság egyik részénél a föld—_
művelés celja a kereskedelmi haszon, eredménye pedig nagy pénzbevétel, a másik részé—
nél pedig a földművelés a családnak még nélkülözhetetlen szükségleteit sem fedezi, ha a parasztság felsőbb csoportjai gazdaságuknak intenzívebbé való fejlesztését az ala—
csunyabb kategóriák tönkretételére alapítják, ha a jómódú parasztság jelentős mér—
tékhen alkalmaz bérmunkát, a szegényparaszt pedig arra van kényszerítve, hogy eladja munkaerejét, akkor ez már kétségtelenül minőségi különbség és most az a kötelező feladatunk, hogy a parasztságot magában a gazdaságok jellegében mutatkozó különb—
ségek szerint csoportosítsuk. (A gazdaság jellegén nem technikai, hanem gazdasági különbséget értünk.)" 3)
Lenin minőségi és nem mennyiségi különbséget keresett a gyári és házi ipari sta—
tisztika anyagában is. Igy például a háziipar elemzésénél is mindig azt követelte, hogy válasszák ki azokat a nagyüzemeket, amelyeket a zemsztvo statisztikusok azon az alapon soroltak helytelenül a háziipar csoportjába, mert tulajdonosait a paraszti réteg—
hez tartoztak. ,,A nagy és kisüzemek egyesítése egészen fiktív átlagszámokat nyújt, amelyek a valóságos helyzetet nem tükrözik vissza, amelyek elpalástolják a sarkalatos különbségeket, amelyek egyneműnek ábrázolnak egészen különböző összetételű dol—
gokat." 4) .
Lenin bírálta a narodnyikoknak a puszta mennyiségi variációs csoportosítá—
sokért, a .,számok tarkaságáért" , a ,,lovaknak a parasztbirtokok közötti megoszlá—
sáért" való lelkesedését és az ilyen statisztikai gyakorlatot ,,számokkal való játék"—nak nevezte. Ebben a jelenségben statisztikai formalizmust látott, amely igen alkalmas a kapitalizmus védelmezésére a termelés kapitalista rendjében mutatkozó alapvető ellentmondások elkendőzésére palástolasára, alkalmas a jómódú gazda és a bérmunkás liktív egyenlősítésére.
A csoportosítás módszerének a statisztika tudományában elfoglalt kimagasló jelentősége Leninnek az átlagszámok módszeréről szóló tanításában domborodik ki határozottan. Lenin azt követelte, hogy az átlagszámokat csak a statisztikai adatok előzetes csoportosítása után használják. Az általános, ,,megkülönböztetés nélküli"
atlagokat, mint fiktív átlagokat támadta. Csak a csoportos átlagok használatát tekin—
tette tudományosnak, az általánosokét pedig nem, A narodnyikok által kedvelt meg—
') V. I. Lenin: Összes művei, III. kötet, 498. old.
:) V. ]. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 611. old :.)V ]. Lenin: Osszes művei, I. kötet, 27. oki.
'.)V ]. Lenin. Összes művei, II. kötet, 289 old.
385 _
különböztetés nélküli atlagszámítási módszert, amely lehetővé tette, hogy csak a fan— **
táziában élő egységes ,,dolgozó parasztságról" beszéljenek, Lenin mindig élesen támadta.- Lenin szerint a társadalomgazdasági statisztikát csak a statisztikai csoportosítás"—
módszerének észszerű alkalmazása teszi a társadalmi megismerés hatalmas fegyverévé , Sztálin elvtárs tovább fejlesztvén ezt a lenini tételt, a következőket mondta:
,,... az átlagszámok módszere, ha a járási adatok alapján nem helyesbítik, nem
tudományos módszer". 1)
Leninnek és Sztálinnak a statisztikai csoportosítások es az átlagszz'unok módsze—
rének alkalmazásában irányadó, tudományos alapelvekről szóló tanitasa a, jelenlegi, a szocializmus építésével összefüggő problémák megoldása szempontjából ma is aktuális jelentőségű.
Igy a Szovjetúnió Kommunista (b) Pártja Központi Bizottsága 1947 februári teljes ülésének határozata rámutatott arra, hogy meg kell szüntetni, ,,a kolhozok szovhozok, gép— és traktorállomások és járások munkájának átlagadatok szerinti helytelen értékelési módszerét, helyette differenciált módszert kell, alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy meglássuk az élenjárókat és elmaradottakat és hogy 'az elmaradot—
takat az élenjárók színvonalára emeljük".
A burzsoá és kispolgári (narodnyik) statisztika által használt csoportosítás leg—
főbb hibája az volt, hogy azokat az ismérveket, amelyek a csoportosítás alapjait ké—
pezték, közgazdaságilag helytelen elvek szerint választották meg. A burzsoá statisztika saját osztálya érdekében a gazdaságok csoportosításának alapjaira nt olyan ismérveket választott ki, amelyek elhomályosították a fő gazdasági típusok ———— a burzsoázia és proletariátus -—— közötti különbséget. Lenin hevesen bírálta az olyan esoporlosítást,vkat mint amilyen például a parasztgazdaságoknak a juttatott föld n gysága szerinti na—
rodnyik csoportosítása, amely nem a gazdasági, hanem inkább a faluban fennálló birtokjogi különbségeket jellemezte.
Lenin a kapi alizmus fejlődésének a földművelés terén való tanulmányozására közgazdaságilag helytelennek tartotta, hogy az intenzív gazdálkodású vidékeken a birtokokat a bevetett területek nagysága szerint csoportosítsák, mert ebben az eset—
ben az ugyanazon földterületbe befektetett tőkéknek a gazdaságok intenzitásának növekedésével kapcsolatos különbségei figyelmen kívül maradnának. Lenin. azt tar—
totta, hogy a kisgazdaságnak a mezőgazdaságban való fölénye'ről szóló burzsoaelmélet életképességének egyik oka a vetésterület nagysága szerinti hibás csoportosítások elterjedtsége.
Ezek a tudománytalan csoportosítások a burzsoá osztály óldekíii képviselik, elkendőzik a kapitalista ellentmondásokat és kedvezőbb színben tüntctik fel a szegény parasztság széles tömegeinek valódi helyzetét.
Ilyenformán a statisztikai csoportosítás módszerének tudományos alkalmazá sával szemben támasztott lenini követelménynek nagy elméleti és gyakorlati jelentő—
sége van.
,,Az egész kérdés lényege az ——— írta Lenin, -— hogyan dolgozzuk fel az egyes gazdaságok szerinti kitűnő adatokat, hogy azok el ne vesszenek, hogy ezek alapján ennek az igen bonyolult és változatos folyamatnak minden oldalát laímimá'nyozni lehessen.
Hogy eleget tegyünk ezeknek a feltételeknek, a gazdaságok szerinti adatok feldolgozásánál minél több, a lehető legészszerűbben és legrészletesebben összeállított csoportosító és kombinációs táblázatot kell adnia, hogy egyenkint tanulmanyozhasd suk valamennyi, az életben már kialakult. vagy kialakulólmn levő (az utóbbi nem kevésbbé fontos) gazdasági típust. Sokoldalú és a legószszerilbben összeállított csopor—
tosító és kombinációs táblák nélkül a gazdaságok szerinti le,—gros7.letesebb adatok szinte semmit sem érnek. Ez a mai statisztikának amely egyre ayakmblmn szenved az utóbbi időkben, úgy mondanám, bizonyos fajta .slalisztlkai krulinizmusban' w a legnagyobb veszélye. Ez a statisztika nem látja a fától az erdőt, a számnalma—
zok között eltűnnek a jelenségek gazdasági típusai, az olyan típusok, amelyek csak sokoldalúan és racionálisan összeállított csoportosító ós kombinációs táblázatokban
— mutatják meg a jövedelem és a fogyasztás színvonalát". 2)
Lenin statisztikai munkáiban rámutatott arra, hogy a statisztikai csoportosítás a társadalmi megismerés hatalmas fegyvere Ez a módszer segített Leninnek abban
I).]. V. Sztálin: A leninlzmus kérdései, 11. kiadás, 256. old, ')V. .Lem'n: Összes művel, XVII kötet 184. old.
fbogy feltárja a gazdaságok és a közgazdasági jelenségek típusait. Lenin véleménye szerint a proletariátus és burzsoázia között fennálló osztályellentéteket elhomályosító burzsoá politikai gazdaságtannal ellentétben ,, . . . a szocialista politikai gazdaságtan—
nak a gazdaságok különféle típusait kell feltárnia".1)
Lenin a társadalomgazdasági típusok tanulmányozásának céljából terjedelmes statisztikai anyagot dolgozott fel önállóan. Az 1897. évi népszámlálás adatai aiapján Lenin például Oroszország lakosságának a XIX. század végén fennálló osztály/össze—
tételéről állított össze táblázatotf) amelyben meghatározta a nagy— és kisburzsoázia, a proletárság és a félproletárok számát. A földbirtokok 1905. évi összeírásának adatai alapján Lenin kiszámította 3) hogyan oszlik meg a föld a mezőgazdaság egyes társa—
dalomgazdasági csoportjai szerint, ami lehetővé tette számára, hogy igen kidomboro—
xdóan és szemléltetően jellemezze azt a hátteret, amelybena parasztságnak a földért
folytatott harca kibontakozott. V
Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban,, című munkájában igen nagy, önálló összesítési munkálatok elvégzése után csoportosította a voronyezsi kormány—
zóság parasztgazdaságainak háztartási költségvetéseit, hogy így ajövedeíem és fo—
gyasztás színvonalát, az egyes gazdaságcsoportok árutermelését és pénzbevételeit a parasztgazdaságok egyes csoportjai szerint jellemezhesse. A társadalomgazdasági csoportosítások módszerének alkalmazására mintaszerű példa a XX. század eleji cári kormányrendeletek lenini csoportosítása, amely lehetővé tette, hogy Lenin az ,,Objektív statisztika" című cikkben4) helyesen ítélje meg a cári kormánynak, mint a kapitalisták hű kiszolgálójának tevékenységét. '
Lenin a statisztikai tudományt a tipusok szerinti csoportosítás új módszerével gazdagította, melynek tudományos értéke óriási jelentőségű. Mindig azt követelte, hogy a csoportosítások alapjául a gazdaságok nagyságát és típusait vegyék. Lenin azokra a legfontosabb és legjellemzőbb ismérvekre támaszkodva, amelyek szorosan összefüggnek az adott gazdasági jelenség lényegével és figyelembe véve a vizsgált iolyamat konkrét körülményeinek, valamint fejlődési formáinak összességét, tipikus ismérveket választott ki, amelyeket azután a csoportosítás alapjává is tett. A gazdasá—
gok társadalomgazdasági típusainak feltárását tartotta Lenin a társadalomgazdasági statisztika legfontosabb feladatának.
A gazdasági kutatásokban a statisztikai csoportosítások módszerének alkalma—
zása esetén döntő jelentősége van a gazdasági típusok elkülönítését célzó alapok he—
lyes, a tudomány és az élet által is igazolt kiválasztásának. Mint a csoportosítási alap helytelen és észszerűtlen kiválasztásának példájára mutat rá Lenin az 1907. évi né—
met összeírásra, amelynek a birtokterület nagysága szerint való feldolgozásán-al fe—
leslegesen részletezett csoportokat (1'7-l—8 csoport) alkalmaztak. Az egyetlen ismérv alapján létesített ilyen feleslegesen nagyszámú csoportmelyett Lenin azt követeli, hogy a csoportosítások kétféle módszerét racionálisan egyesítve alkalmazzuk. ,,Pél—
dául elegendő volna a két csoportosítási rendszert oly módon egyesíteni, hogy a birtok- terület nagysága szerinti 5 csoport mindegyikét —— mondjuk —— két—három alcsoportra osztjuk a bérmunka alkalmazásának mértéke szerint. Ha ezt nem teszik, akkor ennek jelentős mértékben az az oka, hogy félnek a valóság túlőszinte ábrázolásától, az elnyomás, anyomor, a gazdasági romlás nagyon világos képétől, félnek a törpebirtokos tömegek kisajátításának nyilt bemutatásától, akiknek helyzetét ,kényük—kedvük szerint és észrevétlenül' megszépítik a földterület nagysága szempontjából szintén ,kicsi,' ,mintaképül szolgáló,' a kifosztott tömegek között elenyésző kisebbséget al-
kotó kapitalista gazdaságok alapján".5)
Lenin az orosz zemsztvo-statisztika gyakorlatát — amely nagymértékben alkal—
mazza a csoportosító és kombinációs táblákat, —- mint a két vagy több csoportosítási módszer egyesítésének iskolapéldáját mutatja be. A kombinációs táblák alkalmazása terén az orosz zemsztvo—statisztikáé az elsőbbség és Lenin sajnálattal említette, hogy a hazai statisztikának ezeket az eredményeit Nyugat-Európában és Amerikában:
szélesebb körökben nem ismerték.
Két vagy több csoportosítási módszer egyesítését nemcsak kombinációs táblák formájában lehet alkalmazni, hanem az osztályozás minden fajtájának formájában
'; V. ]. Lenin: Összes művei, XI. kötet, 320. old.
' V. I Lenin: Összes muvei, III. kötet, 390—394. old.
V. 1'. Lenin: Összes művei, xx. kötet, 337. old.
V. I. Lenin: Osszes művei, XV. kötet.
V. ]. Lenin: Összes müvel, XVII. kötet, 630. old.
_
—
387
%
is, aminek Lenin szintén nagy jelentőséget tulajdonított. A kombinációs csoportosítás—
nál a két vagy több csoportosítási módszert kölcsönösen egyesítik, kivétel nélkül a gazdaság 'minden csoportja és alcsoportja szerint. Az osztályozásnál a második és az;
utána következő csoportosítás alapja az első főcsoport jellegétől függően változik,!
Ez teszi lehetővé, hogy a gazdaságok minden egyes fő csoportját vagy típusát a fő—
esoportok jellemzése céljából a leglényegesebb szempontok szerint alcsoportokra tagoljuk.
Az osztályozásnak ezt a fajtáját alkalmazta Lenin például a, kis- és gyáripar tanulmányozásánál. Lenin, a kisiparban olyan alcsoportok alkalmazását követelte, amelyek nemcsak a bérmunka méretciről adnak felvilágositást, hanem válaszolnak arra a kérdésre is, hogy kinek a nyersanyagából és kinek a részére dolgozik a kis—
üzem (megrendelő részére vagy piacra). A nagyipar számára, pedig az alkalmazott bérmunka nagysága alapján felállított csoportokon kívül az energiatermelő berende—
zések méretei és a termelés terjedelme szerinti alcsoportok kimutatását is követelte A statisztikai csoportosítás módszere lehetővé teszi, hogy tanulmányozzuk a gazdasági jelenségeknek és folyamatoknak termelési formáját. termelési és gazdasági struktúráját, valamint a termelési viszonyok típusait, Lenin munkáira a gazdasági folyamatok szerkezete iránti figyelem általában jellemző.
Lenin ezenkívül kidolgozta az egyszerű mennyiségi csoportosításról a típusok szerinti csoportosításra való áttérés módját is. Leninnek a legtöbb esetben az orosz zemsztvo-statisztikának es a kapitalista államok statisztikájának már kész statisz—
tikai csoportosításaival volt dolga. Ennek következtében a gazdaságok társadalom—
gazdasági típusainak a nem tökéletes értékű mennyiségi csoportok alapján történő kiválasztására Lenin a másodlagos csoportosítás új módszerét dolgozta ki, amelynek lényege (a szétforgácsolt mennyiségi részletes csoportok alapján) ,,tő" és .,érthctő"
csoportok kiválasztása.
A lenini, típusok szerinti másodlagos csoportosítás módszere azon alapszik, hogy a ,,fő" csoportok kiválasztására speciális módszereket alkalmazunk: a ) a szélső cso—
portok (pólusok) kiválasztásának és b) a kritikus pontok szembeállításának módszerét;
Lenin az_ első módszert ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című munkájában alkalmazta, ahol számos kormányzóságban a legkisebb és a többi területi nagyság szerinti csoportokból kiválasztotta a szegényparasztságot (az összes gazdaságok 50%—át), a felső csoportokból pedig a falu burzsoá felsőrétege't emelte ki (az összes gazdaságok 20%—át). Lenin a parasztság megoszlásának tanulmányozása céljából a kiválasztott tömegekre vonatkozóan megállapította a rendelkezésükre álló föld, vetésterület és lóállomány, stb. százalékos arányát. Egyenlő elosztás esetén ezeknek a százalékoknak nagyság szerint meg kellett volna egyezniök a gazdaságok nagyságá—
nak arányával és nyilvánvaló, hogy ezek az értékek annál inkább térnek el egymástól, minél nagyobb a gazdaságok közötti vagyoni különbség. Lenin a második módszert ,,Uj adatok a kapitalizmus fejlődésének törvényeiről a mezőgazdaság terén" című munkájában alkalmazta. Az 1900. és 1910. évi amerikai cenzusok anyaga alapján, Lenin ebben a munkában a farmok egyes csoportjai szerint vizsgálta a kapitalista mezőgazdaság és belterjes gazdálkodás ismérvének változásait és összehasonlította ezen ismérvek értékeit ugyanezeknek az egész amerikai mezőgazdaságra vonakozó átlagértékeivel. Azoknak a gazdaságoknak csoportját, amelyeknél ezeknek az ismér—
veknek értéke (az átlaghoz viszonyítva) igen nagy, Lenin a kapitalista típusokhoz sorolta, ez ismérvek kisebb értékű csoportjait pedig a gazdaságok nem kapitalista típusaiban egyesítette. E másodlagos módszer alkalmazása lehetővé tette Leninnek, hogy kiválassza. a gazdasági típusra jellemző fő csoportokat és hogy ennek alapján világosan jellemezze a kapitalista mezőgazdaságot.
A statisztikai csoportosítási módszerét ——— ismeretszerző jelentösége ellenére észszerűen nem lehet a gazdasági elemzéstől elszakítva alkalmazni.
A statisztikai csoportosítás módszerének alkalmazását ebben az esetben is az elméleti gazdasági analízisnek kell megelőznie. A csoportosítás számára szükséges ismérvek helyes kiválasztását csak megfelelő elméleti és gazdasági alapon lehet végre—
haj—tani. Meg kell említeni Leninnek e tételét: ,,Ugyanaz a statisztikai anyag külön- böző csoportosítási módszerekkel egymással homlokegyenest ellentétes eredményeket ad".1) Lenin akkor jutott erre a következtetésre, amikor az amerikai farmoknak a
1) V. ]. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 617. old.
388
töldterület és a termékek értéke szerinti csoportosítását hasonlította össze az 1900—as _
évre vonatkozóan.A csoportosítás helyességének magasabb kritériumát csak helyes elméleti, gazda—
sági elemzés alapján lehet megtalálni. A gazdaságstatisztikai csoportosítás alapjául vett ismérvek attól függnek, hogy milyen jellegű a vizsgált folyamat. A minőségi gazdasági elemzés természetesen megelőzi a csoportosítás alapjául vett ismérvek észszerű, tudományos kiválasztását. Ezek az ismérvek nemcsak. az egyes gazdasági folyamatok tanulmányozásánál lehetnek különfélék, hanem akkor is, ha azok a meg- határozó feltételek is különbözők, amelyekben az adott gazdasági folyamat lezajlik.
Ezért a statisztikai csoportosítás módszerére vonatkozóan lehetetlen valamilyen általános, kimondottan statisztikai receptet adni. A statisztikai csoportosítási módszer tudomanyos alkalmazásának azonban Lenin szerint alapvető és általános szabálya;
elméleti, gazdasági elemzés útján helyesen kiválasztani azokat a csoportosítás alapja—
ként szereplő ismérveket, amelyek a gazdasági folyamatnak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi oldalát is jellemzik; E mellett a gazdasági típusok megállapítása céljából a csoportosítások, alapjául a fejlődésében szemlélt gazdasági jelenség legjel—
lemzőbb és leglényegesebb ismérveit kell vennünk, továbbá olyan ismérveket, amelyek kifejezésre juttatják az új gazdasági fejlődési irányokat, ,,A gazdaságstatisztikában írta Lenin a csoportosítás alapjául feltétlenül a gazdaságok méreteit és típusait kell venni ,.1)
*
Az átlagszámok (nagyszámok) törvényének jelentőségére és szerepére, valamint az átlagos, tömegméretekben érvényesülő törvényszerűségekre vonatkozóan is talá—
lunk Lenin műveiben irányelveket. Mindenesetre néhány statisztikus (pl.: Á. Ja.
Bojárszkij professzor) a statisztika alapjának ,,az átlagos, tömegméretekben ér—
vényesülő törvényszerűséget" tekintette és meghatározásuk szerint (egészen 1936-ig) ,,a statisztika tárgyát a spontán, véletlen folyamatok és a bennük megnyilvánuló törvényszerüségek alkotják". Köztük uralkodott a statisztikának a szovjet tervgazda—
sági viszonyok között való kihalását hirdető ,,gyerekes teória" is. És mindez annak
ellenére, hogy a statisztika elméletének erre az alapvető kérdésére vonatkozóan Leninmunkáiban kimerítő útmutatások vannak. '
Lenin ,,Marx Károly" című tanulmányában (1914-ben) ezt írta: ,, . . .egészen természetes, hogy oly társadalomban, mely szétszórt árutermelőkből áll, akiket kizá—
rólag a piac köt össze, a törvényszerűség nem nyilvánulhat meg máskép, mint átlagos, társadalmi, tömegméretekben érvényesülő törvényszerűség formájában, úgy, hogy az egyik vagy másik oldalra történő egyéni. kilengések kölcsönösen kiegyenlítik
egymást".2)
Másrészt Lenin ugyanarra az időre az ,l914H1915—ös évekre mm vonatkozó amerikai mezőgazdasági statisztikáról szóló jegyzeteiben rámutat arra: ,,Mindamellett a közös törvények kifejezésre juthatnak az általános átlagban is, de csak a végössze—
gekben és csak akkor, ha nincs világosan felismerhető átmenet a régi gazdasági formák—
ból újak felé (és hol nincs ilyen ?).3) ,
Ilyen módon Lenin szerint az átlagos, tömegméretekben érvényesülő törvény—
szerűségnek még a kapitalista rendszer feltételei között sincs általános jellege.
Egyes statisztikusok azonban egészen a legutóbbi időkig elkövették azt a hibát, hogy általánosított-ák a nagy (átlag) számok törvényét és annak túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Igy e cikk szerzője is ,,A mezőgazdasági statisztika és általános elméleti alapjai"
című könyvében (Moszkva; 1945) ezt írta : ,A nagyszámok törvényének a statisztiká—
ban olyan jelentősége van, mint az égitestek mechanikájában a tömegvonzás törvényé—
nek, ezért ennek pontos matematikai megfogalmazása nélkül a statisztika elméletét nem lehet megalapozni" (90. old.). Ez az analógia teljesen helytelen.
A társadalmi jelenségek területén, amelyet a statisztika vizsgál, egészen más—
fajta és más jelentőségű törvényszerűségek érvényesülnek, mint az égitestek mechani—
kájában. A törvényszerüségeknek a társadalmi jelenségek területén mindenekelőtt történelmi jellegük van és mint tendenciák jutnak kifejezésre. Ezenkívül a nagy- számok törvényének korlátozott jelentősége van a társadalmi és biológiai jelenségek
) V. I. Lenin: Összes művei, III. kötet, 69. old. '
l
*) V. I. Lenin: Összes művei, XVIII. kötet, 21. old.
*) Lenini gyüjtemény, XIX. kötet, 319, old.
389
Aterületén, melyeket a dinamizmus, a réginek elhalása és az újnak születése jellemez;
Ezekre a jelenségekre nézve döntő jelentőségű az egyes állapotok egymást követő
váltakozásának meghatározott törvényszerűsége. *
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Lenin elismerve az átlagos, tömegméretekben érvényesülő törvényszerűség létezését, annak csak alárendelt, kisegítő jelentőséget tulajdonított, a maga helyére állította és megfogalmazta az átlagos, tömegméretek—
ben érvényesülő törvényszerűség hatásának feltételeit (t. i.: ha nincsenek a gazdasági folyamatokban új irányzatok és új elemek, és ha nincs kialakulóban új gazdasági
típusokra való áttérés).
Leninnek ezek az utasításai nagyon lényegesek a szovjet statisztikai elmélet szempontiából, különösen a burzsoá ideológiának a statisztika tudományába való behatolása ellen folytatott harcában.
'v!
Lenin tökéletesen ismerte mind Oroszország, mind Nyugat—Európa és Amerika gazdasági fejlődésére vonatkozó statisztikai anyagokat és eredeti forrásokat. Leninnek ez a felkészültsége már tudományos működésének kezdetén figyelmet keitett. G. M.
Krzsizsanovszkij 1934. június 25—én a ,,Pravdá"—ban a fiatal Lenint jellemezve így írt:
,,Leninnek már első referátumai Péterváron való megjelenése alkalmával, 1893—ban, ellenállhatatlan benyomást gyakoroltak ránk. Közülünk senki sem tudta az orosz gazdasági életnek akkor minket izgató kérdéseiben iyen tökéletesen felhasználni a marxista tanokban való mélyreható jártasságát. Senki sem ismerte közülünk olyan mértékben a gazdasági élet vizsgálatának eredeti forrásait, zemsztvo-statisztikánk roppant gazdag anyagát. A hatóerők osztályszempontból való elemzésének széles—
körűségét és mélységét tekintve egyikünk sem vehette fel vele a versenyt".
A tömegadatok feldolgozási módszerei Lenint mindig nagyon érdekeiték. Hogy milyen gondosan és aprólékosan foglalkozott Lenin a statisztikai adatokkal, azt a ,,Hesseni ankét" című füzetben tett megjegyzése mutatja: ,,A költségvetésekből
majdnem mindent kiírtam, sőt mindent, majdnem nélkül".1) ' '
Hatalmas mennyiségű, eredeti statisztikai adatot vizsgálva Lenin ismételten foglalkozott ezen adatok feldolgozási eljárásainak lehetőségeivel. Már ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" című első munkájában kifejti ,,. . . a zemsztvo—statisz—
tikai kutatások összegezési eljárásairól nagy általánosságban alkotott gondolatait.",a) és ehhez a problémához számos későbbi közgazdasági munkájában is többször
visszatér.
Lenin ,,A gyári—üzemi statisztika kérdéséhez" című művében bírálja Karüsevet, mert megdöbbentő módon nem értette a feldolgozott számok természetét, azok meg-—
tbizhatósági mértékét és valamely következtetés levonására való alkalmasságukat, és ezt írja : ,,Az eredményes statisztika két legfontosabb feltétele: a helyes programm és az adatok ellenőrzésének biztosítása".3)
A gazdaságstatisztika elméletének egyik legfontosabb fejezete a statisztikai mutatószámok szerkesztési eljárásainak módszertana. Ezen a területen Lenin érdeme igen nagy, mert klasszikus példákat adott a gazdasági jelenségeket felmérő statisztikai mutatószámok kiszámítására. A jelenség méreteinek vizsgálatánál nemcsak a mennyi—
ségi, hanem a minőségi különbségeket is figyelembe kell venni. Lenin kutatásaiban a statisztikai eredmények mint minőségileg meghatározott mennyiségek szemléltetően és kidomborodóan lépnek elő. ,
Az árutermelő mezőgazdaság fejlődési folyamatát vizsgálva Lenin rámutat azokra a sajátos formákra, amelyekben ez a folyamat lezajlik, óva figyelmeztet a leegy- szerűsítés hibáira és e kérdések vizsgálatánál a mezőgazdasági termelés sajátosságainak megfelelő, külön módszereket kiván.,,A sztyeppei szántóvetőre, a konyhakertészre, a dohánytermelőre és a tejtermelőre nem szabad a nagy— és kisgazdaság ugyanazon mértékét alkalmaznif") Többek között az ipari növényeket termelő körzetekben az árutermelő mezőgazdaság vizsgálatánál, —— mint Lenin rámutatott, —— ,, . . . mér—
tékül vagy a speciális vetések területét vagy a termékek technikai feldolgozásával foglalkozó annak a vállalatnak nagyságát kell vennünk, amely az adott gazdasággal
kapcsolatban van". 5)
*ümnini gyüjtemény. XXXII. kötet, 143. old.
*) V [. Lenin: Összes művei, !. kötet. 4. old.
Lenin: Összes művel, ". kötet, 343. old.
- v'. 1.
'; V. I. Lenin: Osszes müvel, XII. kötet, 263. old.
' V. ]. Lenin: Összes művei, XII. kötet. 264. old.
Rendkívüli figyelmet érdemelnek a ,,mértékek" kiválasztásának azok a példái, amelyek Lenin munkáiban maradtak ránk és amelyek politikai események kiértéke- * iésénél ma is felhasználhatók. A munkásosztályban lévő különböző irányzatok erejét
vizsgálva, és hangsúlyozva, hogy ,,. .az öntudatos munkások számára nina s ionto—
sabb feladat, mint saját osztályuk mozgalmának megismerése" , Lenin egész táblázatot épit fel a munkásosztályban meglévő különböző áramlatok (pr avdisták, li (vid:itorok, baloldali narodnyikok) erejének objektív mértékét meghatározó 15 mutatószám—
ból. Ez a mutatószám—rendszerl) a munkásmozgalomban a pravdisták mindjobban ' növekvő és döntő befolyásának egyenes, objektív és pontos mértékét adja meg.
Lenin objektív mértékként a szentpétervári munkásújságokra előfizető munkás— ' csoportok számára vonatkozó adatokat választja ki. A munkásmozgalom erejét mérő mutatószámoknak Lenin rendkívüli jelentőséget tulajdonított. Többek között a mun kássajtó féléves munkájának eredményét vizsgálva (1912 júliusában) jmvo ta az ,,egy kepek a munkásújságra" szokásnak bevezetését, amikor fizetéséből minden munkás önként befizet egy kepeket munkásújságjára. ,,A munkás--Icopel.el adatainak havonkinti összegezése meg fogja mutatni mindenkinek, hogyan rázzák lo, magukról Oroszország minden részének munkásai a közömbösséget és a téli álmot, hogyan ebred—
nek okos kultúréletre, a szónak nem forma szerinti és nem liberális érteimében."2) Lenin munkáiban a politikai és gazdasági jelenségek inertékéül szolgáló statisz—
tikai mutatószámok és jellemzők szigorúan tudományos felépítésére számos példa található. Fontosságát és szemléltethetőségét tekintve bámulatra méltó pz'ldául az a mutatószám— rendszer, amellyel Lenin a világnak a gyarmati hatalmak között történt felosztását jellemezte.
A társadalomgazdasági mutatószám—rendszer megszerkesztésénél Lenin meg-- valósította K. Marxnak azokat a gondolatait, amelyeket Malac ,,Levél atyámhoz" (imű tanulmányában fejtett ki, ahol azt a tételt állította fel, hogy azoknak a fog;;ilmiknak megszerkesztésénél, amelyek ,,közvetitők a forma és a tartalom között", el k(ll kerülni az általa a következő szavakkal jellemzett matematikai (logmatizmust: ,, . .a mate—
matikai dogmatizmus tudománytalan forma, amelynél a szubjektum a tárgy körül táncol, majd így, majd úgy ítél, maga a tárgy pedig nem bontakozik ki formájának és életének teljes gazdagságában". ,,Az élő világ jelenségeinek konkrét kil'ejezóse'nól _— iolytatja Marx, —— az objektumot a maga fejlődésében kell vizsgálni, ill, nem sza—
bad önkényes felosztásokat alkalmazni; magának a tárgy értelmének mint valami önmagának ellentmondónak kell kifejlődnie és saját. egységét önmagában kell meg-
találnia." 3)
Lenin egész gazdasági kutatómunkájáia jellemző az a szakértelem, amellyel a gazdaságstatisztikai mutatószámok megszerkesztésénél a jelenség kiértékelesére oly' an mértéket választott ki, amely mellett a folyamat tartalma egész gazdagságá—
han feltárul. A szovjet statisztika ezekből a példákból tanulta és ezekből fogja meg—
tanulni a gazdasági jelenségek kiértékelésére szolgáló mértékek megállapitásának és rendszerbe foglalásának művészetét.
A szovjet gazdaságstatisztikai elmélet legfontosabb fejezetének, amely a gazda—
ságstatisztikai mutatószámok szerkesztési eljárásait dolgozza ki, ilyen módon Lenin műveiben van meg az alapja és tudományos forrása.
A gazdasági jelenségek szerkezetének és dinamikájának vizsgálata irant tanu—
sltott mélyreható érdeklődésével kapcsolatban Lenin munkásságára rendkívül jellemző még az a, körülmény is, hogy jelentékenyen szélesebb körben alkalmazza a viszony—
számok módszerét, mint az átlagszámokét. A kapitalista országokban a mezőgazdaság fejlődésének az ipar fejlődésétől való elmaradását vizsgálva Lenin a viszonyszámok módszerét alkalmazza és azt írja: Teljesen összehasonlíthatók itt csupán az értékek, vegyes összegeinek növekedését mutató százalékos arányszámok lesznek.")
A kapitalista mezőgazdaság fejlődésének vizsgálatánál a különböző fajtájú adatokat egymással szembeállítva rámutat arra, hogy a különböző csoportok össze—
hasonlitásához ,,...kizárólag a különféle csoportok közötti százalékos arányt kell
venni".6
Míg a viszonyszámok módszerének alkalmazását Lenin semmiféle feltételhez
!) V. I. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 523. old.
') V. (. Lenin: Összes művei, XVI. kötet, 55. old.
' K. Marx és F. Engels: Összes művei, 1928. évi kiadás, !. kötet, 433 434. old.
' V. ]. Lenin: Összes művei, XVII. kötet, 638. old.
')V. I. Lenin: Osszes művei XVII. kötet, 625. old
