R A N G A N A T H A N O S Z T Á L Y O Z A S E L M É L E T E
Ungváry Rudolf
Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Csoport
Ranganathan fordításáról
Régi adóssága a magyar szakirodalomnak, hogy az osztályozáselmélet egyik legnagyobb h a t á s ú egyéniségé
nek, a hindu filozófus és k ö n y v t á r t u d ó s Siyali Ramamrita Ranganathan-nak ( 1 8 8 2 - 1 9 7 2 ) eredeti mü
veiből legalábbis a legfontosabb részeket eddig magyar nyelven nem tette h o z z á f é r h e t ő v é . A mulasztást csak részben pótolják az alábbi részletek a Bevezetés a könyvtári osztályozásba c í m ű m ű v é b ő l , amely elméleté
nek átfogó és l e g é r e t t e b b kifejtését tartalmazza. E részleteket ú g y v á l o g a t t u k össze, hogy elsősorban osztá
lyozásfilozófiájának f ő b b vonásait ismerhesse meg belőle az olvasó. E l m é l e t é n e k gyakorlati vetületét az adott terjedelemben még t ö r e d é k e s e b b e n lehetett volna csak ismertetni. Arra viszont tudatosan t ö r e k e d t ü n k , hogy a szerző egyéniségéből, Ötleteinek újszerűségéből, szóhasz
n á l a t á n a k sajátosságaiból, s z e m l é l e t é n e k indiai vonásai
ból is n é m i ízelítőt nyújtsunk. K ü l ö n ö s e n ötleteivel és újszerű terminológiájával hatott a k ö n y v t á r t u d o m á n y r a és még i n k á b b az osztályozáselméletre. Legfontosabb fogalmait nem volt k ö n n y ű dolog magyarul értelmezni;
szótári j e l e n t é s ü k k e l szinte semmit sem k e z d h e t t ü n k . A k i szövegében hajlandó e l m é l y e d n i , megállapíthatja majd, hogy nemcsak szóhasználata k ü l ö n ö s , hanem egész szemlélete: az osztályozás világának, az univerzumnak mély átéléséből származik (nem hiába egyik alapfogalma éppen a „ u n í v e r s e " ) , s h a t á s a egyáltalán nem volt véletlen, különösen az angol n y e l v t e r ü l e t e n . Reméljük, hogy e b b ő l az indiai ízéből magyar nyelven is megérez
h e t ő valami. A fordítást k é t lektorálás is k ö v e t t e , és szükség volt a magyar és az angol szöveg további egybevetésére; a m u n k á b a n filozófus és logikus, nyel
v é s z - m a t e m a t i k u s és osztályozási szakemberek vettek
részt. K ö z ö s m u n k á j u k e r e d m é n y e az alább k ö v e t k e z ő magyar változat.
Ranganathan munkásságáról magyarul alig jelent meg valami; életművét t a n í t v á n y a könyve n y o m á n csak recen
zió formájában i s m e r t e t t é k ( 1 3 ] . A k e t t ő s p o n t o s osztá
lyozásról t u d o m á s o m szerint alig egy-két oldalnyi ma
gyarázat t a l á l h a t ó n é h á n y s z a k k ö n y v b e n [ 1 , 5 , 9 , 12].
Ranganathan szövegét Tamás Gáspár Miklós fordí
totta, Ungvári Gyula és Vargha Dénes l e k t o r á l t á k . Ranganathan elvont alapfogalmainak pontos és összehan
golt megfeleltetéséről Vargha Dénes gondoskodott: ta
nácsaival Vajda Erik is a segítségünkre volt. A válogatást és szerkesztést Ungváry Rudolf és Orbán Éva végezték, a k o m m e n t á r o k a t Ungváry R u d o l f írta (ezeket a szöveg
ben a kisebb b e t ű t í p u s jelzi - A szerk,).
A z eredetivel való k ö n n y e b b összehasonlítás érdeké
ben m e g ő r i z t ü k az angol kiadás fejezet- és alfejezet-szá
m o z á s á t . Mivel csak n é h á n y k i e m e l k e d ő e n fontos részle
tet ragadhattunk k i , a számozásban nagy ugrásokat tapasztalhat az olvasó.
A most k ö z r e a d o t t részletek — kiegészítve Ranganathan kánonjaival — az osztályozás és infor
mációkeresés n e m z e t k ö z i i r o d a l m á n a k válogatását tartal
m a z ó k é t k ö t e t e s szöveggyűjteményben is megjelennek majd [ 1 4 ] , e g y ü t t Sayers, Bliss, Dobrowolsky, Dahlberg, Vickery, Austin, Lancaster, Salton, Spark Jones, Wersig, Foskett, B o r k ő , Shera, Meadow és m á s o k műveiből vett részletekkel.
F o r r á s u n k az alábbi kiadvány volt:
R A N G A N A T H A N, s. R.: Prolegomena t o library classification (Bombay, A P H , 1967.).
Ungváry R.: Ranganathan osztályozáséimélete Kommentált részletek Ranganathan:
„Bevezetés a könyvtári osztályozásba"
című könyvéből
Ranganathan először azokat az alapfogalmakat határozza meg, melyekkel elmeletének ontológiai alapjai írhatók le. Főleg saját intuíciójára támaszkodva abból indul ki, hogy minden, ami valamiképpen van - a Valami („Existent") - vagy úgy ford-i elő, rabit valamilyen - a lehető legáltalánosabb értelemben vett - Dolog (Entitás), azaz valóságos vagy eszmei objektum, vagy úgy, mint a Dolgok tulajdonságait, ismertető jegyeit képvi
selő Jellemző (Attribútum), vagy éppenséggel mint az előbbiek
ből álló összesség. Az utóbbinak speciális esete a Világ (Univer
zum), az adott összefüggésben szemlélt összesség. A Világ tehát maga is Dolog, de nem akármilyen, hanem dolgok összessége - de ezt a fajta dolgot az jellemzi, hogy összetett, több Dologból áll.
Ezek a fogalmak az elmélet alapvető fogalmi" kategóriáit képviselik, melyekből minden más fogalom levezethető. Az Összefüggések jól szemléltethetők az I . ábrán látható címkézett, irányított gráffal.
A kategóriák rendszerét elsősorban a nem-faj reláció (folyto
nos egyirányú nyíl) strukturálja, de az összesség és a Dolog, illetve a Jellemző között például egész-rész reláció áll fenn (szaggatott nyíl), a Dolog és a Jellemző között pedig tulajdon
sága (pontvonalas nyíl) reláció,
Ranganathan elképzelései valójában nemcsak a hindu hagyo
mányokhoz kapcsolódnak, amire például a Világ kategóriájának bevezetése utal (gondoljunk csak a teknősbéka hátán álló elefántra, amely a világot tartja), hanem az európai filozófiához is. A Dolog-Jellemző kategória párban valójában nem nehéz felismerni az arisztotelészi Szubsztancia-Járulékok (Jellemzők) kategóriapárt.
Világ
— Jellemző
1. ábra Ranganathan ontológiai alapfogalmainak gráfja
CB Dolog és világ
0 Eleve ismertnek feltételezett kifejezések Fejtegetéseinket néhány eleve ismertnek feltételezett kifejezéssel kezdjük. E kifejezések az Osztályozáselmélet számára alapvető jelentőségűek. N é h á n y r ó l k ö z ü l ü k
adunk n é m i m a g y a r á z a t ó ! , a t ö b b i e k e t azonban csak azok az összefüggések é r z é k e l t e t i k , melyekben használ
j u k ő k e t kijelentéseinkben. A szokásos köznyelvi kifeje
zésformát ugyancsak ismertnek t é t e l e z z ü k föl, ezek mindig k ö z ö s segédeszközei bármiféle g o n d o l k o d á s n a k .
1 Valami (létező, „existenf)
Meghatározás nélkül eleve ismertnek feltételezett k i fejezés.
2 Dolog {entitás)
Bármi, ami akár kézzelfoghatóan, akár fogalmaink kö
z ö t t létezik - valóságos vagy eszmei objektum.
Példa:
1 Fiú 3 Édesség 5 Kutatási tárgykör 2 K ö n y v 4 Filozófiai rendszer
3 Jellemző (attribútum)
Valamely dolog bármilyen tulajdonsága, minősége vagy mennyiségi jellemzője.
Példa:
1 A fiú esetében j e l l e m z ő k lehetnek a k ö v e t k e z ő k : 11 Testmagasság 16 Kézírás 194 H o r o s z k ó p 12 Bőrszín 17 Testi e r ő 195 Hajviselet 13 Arcvonás 18 Származás 196 ö l t ö z k ö d é s 14 Anyanyelv 191 Jellem
15 Intelligencia 192 Születési idő 193 É l e t k o r
2 A k ö n y v esetében j e l l e m z ő k lehetnek például a k ö v e t k e z ő k :
24 Papírminőség 25 Szerző
26 A megírás nyelve 27 A kiadás éve 28 Kötésforma 21 T é m a k ö r
22 A t é m a kifejtésének formája ( p l . káté, . szótár, vázlat vagy elbeszélés) 23 A b o r í t ó l a p színe
3 Az édesség esetében j e l l e m z ő k lehetnek az édesség fokozatai.
4 A filozófiai rendszer esetében j e l l e m z ő k lehetnek a k ö v e t k e z ő k :
41 A föltételezett végső elvek száma (eszerint lehet szó pl. m o n i z m u s r ó l , dualizmusról, pluralizmusról) 42 A rendszer alapítója
43 A dolgok valóságosságával kapcsolatban elfoglalt álláspont ( p l . idealizmus és realizmus)
44 Az az ország, ahonnan a rendszer ered
5 Valamely t á r g y k ö r e s e t é b e n jellemzők lehetnek:
51 Az általa á t f o g o t t terület
52 „ I r o d a l o m " , vagyis a tárgykörről szóló k ö n y v e k , dokumentumok összessége.
4 Összesség (aggregátum)
A dolgok adott sokasága ezek belső rendezettségétől függetlenül.
TMT 31. évf. 1984Í5.
Példa:
1 F i u k csoportja 4 Országok csoportja 2 K ö n y v g y ű j t e m é n y 5 ö s s z e t a r t o z ó t á r g y k ö r ö k 3 Filozófiai rendszerek
5 Világ (univerzum)
Adott összefüggésben szemlélt összesség.
51 V É G E S V I L Á G
Véges számú Dologból álló Világ.
Példa:
1 A d o t t szobában található b ú t o r o k 2 D i á k o k valamely adott tanteremben
3 V á r o s o k , mondjuk 100 000 lakoson felüli lélekszámú települések
52 V É G T E L E N V I L Á G
Végtelen s z á m ú Dologból álló Világ.
Példa:
1 A z egész s z á m o k világa. A k á r m e l y i k , bármilyen nagy egész s z á m h o z t a l á l h a t u n k nála nagyobb egész s z á m o t , ha h o z z á a d u n k egyet. E z é r t az egész s z á m o k világa végtelen.
2 A m ú l t b a n élt, jelenleg élő és a jövőben élő összes ember világa.
53 N Ö V E K V Ő VILÁG
Az a Világ, amelyhez üj Dolgok a d ó d n a k , vagy amelyben időről-időre ilyenek keletkeznek.
Példa:
1 K ö n y v e k a k ö n y v t á r b a n 2 T á r g y k ö r ö k 3 K ö l t ő k
CP Az „ o s z t á l y o z á s " szó jelentése O A homonímia feloldása
A köznapi használatban az „ o s z t á l y o z á s " kifejezést t ö b b értelemben is használják. Más szóval az „ o s z t á l y o z á s "
kifejezés homonima. A k o m m u n i k á c i ó megbízhatósága és a félreértések elkerülése érdekében azonban a h o m o n í m i á t — ha csak lehet — fel kell o l d a n u n k Meg kell e g y e z n ü n k abban, hogy az „ o s z t á l y o z á s " kifejezést a továbbiakban egyetlen jól m e g h a t á r o z o t t é r t e l e m b e n használjuk.
Az értelmezések nem mindegyike adható vissza egyetlen kifejezéssel; Ranganathan maga csak az első két értelmezést nevezte néven: „felosztás" és „rendteremtés (csoportosítás)".
Az első nem más, mint osztályok alkotása magukból a Dolgok
ból. A többit némi leegyszerűsítéssel a következő kifejezésekkel írhatjuk köri)]: „(meglévő) osztályba sorolás", „folytatólagos osztályba sorolás származtatott osztályaikotissal" és „osztá
lyozási rendszer alkotás". A különféle jelentések tisztázása Ranganathan számára azért is fontos, mert további elemzésének és egész elméletének középpontjában csupán ez az utoljára említett jelentés átl; az osztálynak mint rtndszeralkotámak a fogalma. Maga a rendszei nem tartalmazza az osztályozott dolgokat, csak az osztályozás kereteit és azokat az elveket, amelyek szerint bizonyos dolgok osztályokba sorolhatók.
1 Osztályozás (I. értelem) Felosztás
Ez az „ o s z t á l y o z á s " kifejezésének eredeti jelentése.
Az 1. é r t e l e m b e n osztályozza a gyerek is játékszereit.
Megvolt már az ő s e m b e r n é l is.
2 Osztályozás (2. értelem) R e n d t e r e m t é s (csoportosítás)
A 2. é r t e l e m b e n vett o s z t á l y o z á s elválaszthatatlan az e m b e r t ő l . Talán összefügg az idegi impulzusok véges sebességével az emberi testben. Ha a sebesség véges, kialakul valamilyen s t r u k t ú r a . Ahol s t r u k t ú r a van, o t t valamilyen következés, viszonyítás vagy tevékenység is jelen van. Ha a szóban forgó tevékenység e l ő m o z d í t j a az adott cél teljesülését, akkor Osztályozásról beszélünk. A tevékenység, amely ö s z t ö n ö s igényként b e l é n k van oltva, kihat az idegrendszeren kívülre is. A 2. értelemben vett osztályozás idegrendszeri szükségszerűség. A gondol
k o d á s élessége, a kifejezés világossága, a hibátlan közlés, a találó válasz és a megvalósítás pontossága valójában egy melléktevékenységen, a m á s o d i k é r t e l e m b e n vett osztá
lyozáson múlik. A filozófusok és a rendszertan művelői az osztályozással foglalkozó m ű v e i k b e n általában az osztályozásnak erre a második értelmére gondolnak.
Az osztályozásnak erre az értelmére utal négy évtizeddel később Dahlberg[A) is: az ő szavai szerint az osztályozás
„. . . ismérvek és a közöttük fennálló relációk meghatározása".
Ranganathan magyarázata szerinl ebben az értelemben az osztá
lyozás valójában elemi rendezési tevékenység (Ranganathan felfogásában ez emberi reflextevékenység is), amelynek minden osztályozási rendszer megalkotásakor addig kell ismétlődnie, míg maga a teljes rendszer ki nem alakul.
3 Osztályozás (3. értelem)
Ez nem m á s , m i n t a 2. é r t e l e m b e n vett o s z t á l y o z á s , plusz minden Valaminek sorszám szerűen rendezett jelekkel való ábrázolása erre alkalmas jelek valamely rendszeré
ből. A sorszámozásszerű jelölés ana szolgál, hogy a rend gépiesen f e n n t a r t h a t ó legyen azokban az esetekben is, (1) amikor a h e l y é r ő l e l m o z d í t o t t Valaminek a h e l y é t
fenn kell tartani,
(2) amikor új Valamit kell a soron belül a megfelelő helyre beilleszteni, akár interpolálással, akár extra
polálással.
Ez a sorszámszerü jel az osztályozási jelzet.
A 3. é r t e l e m b e n használjuk az osztályozást például a gazdasági é l e t b e n , ha n a g y s z á m ú árut kell n y i l v á n t a r t a n i . A v á m h a t ó s á g is a 3. é r t e l e m b e n használja az osztályo
z á s t , amikor összeállítja a v á m k ö t e l e s á r u k hivatalos jegyzékét.
4 Osztályozás (4. értelem)
Az o s z t á l y o z á s a 4 . é r t e l e m b e n a 3. é r t e l e m b e n vett osztályozásnak az a különleges esete, amikor valamely bővülő Világ teljes rendszerezésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy a s z ü n t e l e n rendszerezés f o l y a m a t á b a n az újonnan f ö l b u k k a n ó Valamiket és az Őket képviselő
Ungváry R.: Ranganathan osztályozáselmélete
Fikciókat további s z á r m a z t a t o t t sorozatokba rendezzük, mindegyiket a saját Osztályszáma szerint.
A 4. értelemben vett osztályozás r i t k á b b a n használa
tos, a gyakorlati életben i n k á b b csak a 3. és 5. értelem
ben vett osztályozásra szokott sor kerülni.
5 Osztályozás (5. értelem)
Az osztályozás az 5. é r t e l e m b e n a 4. értelemben vett osztályozásnak az a különleges esete, amikor a Valami
ket egyszerűen elhagyjuk, és csak a Valamik h e l y é n e k f e n n t a r t ó i , az o s z t á l y o k b a sorolt Fikciók maradnak meg - minden osztály megtartja viszont a maga Osztályszá
mát.
Az 5. értelemben vett osztályozást akkor használjuk, ha
(1) az o s z t á l y o z o t t Világ végtelen, vagy
(2) az o s z t á l y o z o t t Világ véges, de n é m e l y i k Valami ismeretlen, vagy nem i s m e r h e t ő meg b á r m i k o r . Nos, az osztályozás 5. értelme igazán fontos a könyvtárosi s z a k m á b a n .
E m l é k e z z ü n k rá, hogy az 5. értelemben vett osztá
lyozásban :
(1) maguk a Valamik nincsenek is képviselve az egész rendszerben,
(2) osztályok veszik át a Valamik h e l y é t , és így (3) minden egyes osztály, m é g a k i i n d u l ó p o n t u l szol
gáló Világ is, „ o s z t á l y o k a t t a r t a l m a z ó o s z t á l y n a k "
t e k i n t h e t ő .
A 2. értelemben vett osztályozáskor is m á r o s z t á l y o k rendszeréről van s z ó . A z 5. értelemben azonban az osztályozás kifejezéséhez kimondottan az Osztályozási Rendszer képzete társul. A továbbiakban az „osztályo
z á s " kifejezésen az 5. é r t e l e m b e n vett osztályozást értjük.
CR Az eszmei objektumok - a fogalmak és gondo
latok — terminológiája
I Az eszmei létezés előtti szakaszok I I E G Y S Z E R Ű É S Z L E L E T
Jelentést h o r d o z ó b e n y o m á s , amelyet valamely fő érzék
s z e r v ü n k ö n keresztül kelt föl valamilyen dolog, amely e m l é k e z e t ü n k b e n e l r a k t á r o z ó d i k . Ebben az értelemben lehetetlen olyan egyszerű észlelet, amelyhez nem társul semmilyen vele egyidejűleg k e l e t k e z ő vagy más egyszerű észlelet, kivéve talán az újszülöttek első eszmélését.
I I I É S Z L E L É S ( P E R C E P C I Ó )
Az észlelés az érzéklet utalása arra a dologra, mely az érzékletnek az elmén kívül megfelel.
Az égen h u n y o r g ó f é n y p o n t keltette észleletnek, amelyhez a látás érzéke révén j u t u n k , a távoli csillag a létező dologi megfelelője. A fény által keltett b e n y o m á s az e m l é k e z e t b e n az észlelet, a Csillag pedig — ahogyan n e k ü n k megjelenik - az észlelés.
Ebben a bekezdésben a második mondat visszautal az elsőre, hogy érzékeltesse az egyszerű észlelet és az észlelés közötti különbséget. Maga a csillag - mint „magánvaló" - nem lehet észlelet, Ranganathan ugyan a második mondatban is csillagot mond, de valójában a csillag tudati megjelenésére: a Csillagra gondol.
12 Ö S S Z E T E T T É S Z L E L E T
Az összetett észlelet az e m l é k e z e t b e n e l r a k t á r o z o t t b e n y o m á s e g y ü t t e s , amely két vagy t ö b b egyszerű észle
let egyidejű vagy egymást nagyon gyorsan k ö v e t ő társu
lásából származik.
Képzeljünk el egy kisgyereket. L á t ó é r z é k e fölkelti az emlékezetében egy holló alakjának, mint egyszerű észle
letnek a képét. Hallóérzéke az e m l é k e z e t é b e vési a
„ k á r - k á r " hang egyszerű észleletnek a b e n y o m á s á t . Ez a társítás hozza létre az összetett észleletet, a „ k á r o g ó l á t o m á s t " .
T é t e l e z z ü k föl, hogy a gyerek anyja egyidejűleg kiejti a „ h o l l ó " h a n g k é p e t , és ennek egyszerű észlelete szintén bevésődik a kisgyerek e m l é k e z e t é b e . E h á r o m egyszerű észlelet társítása a gyerek emlékezetébe vési a „ k á r o g ó h o l l ó " összetett észleletet.
Tételezzük föl azt is, hogy a holló színének egyszerű észlelete és az anya által kiejtett „ f e k e t e " h a n g k é p egyszerű észlelete társul a kisgyerek e m l é k e z e t é b e n . í g y a gyerek e m l é k e z e t é b e n kialakul a ,.károgó fekete h o l l ó "
összetett észlelete, konstatálva, hogy a „fekete h o l l ó "
károg. Az összetett észlelet t e h á t két vagy t ö b b egyszerű észlelet társításából j ö h e t létre.
13 K É P Z E T ( E L K É P Z E L É S )
A képzet nem m á s , mint valami olyan alakzat, amely az e m l é k e z e t ü n k b e n már e l r a k t á r o z o t t , agyunkba belevéső
d ö t t , eredetileg azonban egyszerűen észleletek társulása - egyszerű vagy összetett észleleteké.
Az összetett észlelet és a képzet k ö z ö t t nincs éles h a t á r v o n a l , az előbbi á t m e h e t az u t ó b b i b a .
131 A T U D A T O S U L Á S ( T U D A T O S É S Z L E L É S , A P P E R C E P C I Ó )
A tudatosulás vagy a p p e r c e p c i ó az újonnan nyert észlele
teknek és az újonnan alakult k é p z e t e k n e k az Összeolva
dása az e m l é k e z e t b e n már e l r a k t á r o z o t t k é p z e t e k k e l . 132 A T U D A T O S U L T G O M O L Y
A tudatosult - appercepciós - gomoly az e m l é k e z e t b e n m á r e l r a k t á r o z o t t k é p z e t e k n e k az a t ö m k e l e g e , amellyel az újonnan nyert észleleteknek és az újonnan alakult k é p z e t e k n e k össze kell olvadniuk.
2 Az eszmei létező („idea")
Ranganathan nem egyszerűn fogalmakról, illetve gondolatok
ról beszél, hanem ezek általánosabb gyűjtőfogalmáról, az Ideáról.
Az Idea magában foglal minden lehetséges tudati képződményt, kezdve a dolgokat képviselő fogalmaktól a dolgok közötti összefüggéseket kifejező gondolatokon át egészen az Ítéleteket, nézeteket, nézetrendszereket képviselő eszmékig, eszményekig,
TMT31.évf. 19B4/5.
eszmeicndszerekig. A magyar fordításban érülteiét! és félreve
zető lett volna az „idea" vagy az „eszme" fogalmának ilyen merész kitágítása, ezért inkább szövegkörnyezettől függően hol a fogalom, hol a gondolat kifejezése kel használtuk helyette, összetett kifejezésekben légérthélőbbnek tünt a „fogalom"
szónak vagy valamelyik származékának a használata (pl. „idea planc" - fogalmi szint).
A fogalom a g o n d o l k o d á s , a reflexió, a képzelet slb.
olyan t e r m é k e , amelyhez az é r t e l e m a logika segítségével végrehajtott integrálás révén j u t . A z integrálás úgy megy végbe, hogy az értelem válogat a tudatosult g o m o l y b ó l , vagy a b b ó l , amihez közvetlenül j u t o t t el az intuícióval.
Az integrálás nyersanyaga t e h á t mindaz, ami az emléke
zetben e l r a k t á r o z ó d o t t .
A „gondolkodás", „ismeret" és „információ" kifejezéseket Ranganathan gyakran a „fogalom" kifejezésének szinonimája
ként használja. A két utóbbi kifejezés értelme még tovább tágítható - ezt látjuk a 21. és 22. szakaszokban. Szűkebb értelemben mi inkább a „fogalom" vagy a „gondolat" szavakat használjuk, gyűjtőfogalomként pedig az „eszmeileg létező"
(„idea") kifejezést.
21 I S M E R E T E K
Az emberek által m e g ő r z ö t t fogalmak illetve gondolatok összessége.
Ebben az é r t e l e m b e n az ismeretek egybeesnek a fogalmak, illetve gondolatok világával.
22 I N F O R M Á C I Ó
Mások által velünk k ö z ö l t vagy személyes tanulás, kutatás tévén szerzett fogalom, illetve gondolat.
Ismeret és információ olykor s z i n o n i m á k .
Ma -elsősorban a számít ás techni kában - az a felfogás uralkodik, hogy az információ valamilyen adathalmazon végre
hajtott műveletek összességének értelmezett eredménye. A mű
veletek eredménye maga is adat, végső soron tehát az információ értelmezett adat. Fogalmi szinten az adatnak az ismeret felel meg. Az előbbiek mintájára azt mondhatjuk, hogy a tudás ismereteken végrehajtott gondolati műveletek értelmezett ered
ménye, olyan gondolati műveleteké, amelyeknek eredménye is ismeret. A tudás tehát az ismeretek értelmezése, kontextusba illesztett interpretációja.
Adat és információ inkább a konkrét, tárgyi megnyilvánulást helyezi előtérbe (van némi „technikai" jellege), az ismeret és tudás pedig az elvont, képzetes (fogalmi) megnyilvánulást Lényegében azonban mindkét fogalompár esetében ugyanannak a kettősségnek a megnevezéséről van szó különböző szem
pontból.
23 A Z A G Y - K A M R A
A 2. ábrán a fogalmak kialakulásának vázlatos sémája l á t h a t ó .
Ungváry R.: Ranganathan osztályoiáselmélBts
3 Tárgykör
A tárgykör a fogalmak szervezett vagy rendszerezett t a r t o m á n y a , amelynek terjedelme és tartalma nem ha
ladja túl egy normális ember érdeklődési k ö r é t , megér
tése összességében vagy egy-egy szakmán belül nem okoz l e k ü z d h e t e t l e n nehézségeket.
A t á r g y k ö r ö k terjedelme nem egyforma. N é m e l y i k kifejtése t ö b b k ö t e t r e is rúghat, m á s o k é a folyóiratcikk terjedelmét sem éri el. Gyakran egyetlen fejezetre, vagy szakaszra k o r l á t o z ó d i k , vagy akár csak egyetlen szóra.
Az alábbiakban minden mondat egy-egy t á r g y k ö r t jelöl k i :
1 A k ö n y v t á r t u d o m á n y törvényeivel foglalkozó k ö n y vek
2 Ez a k ö n y v , vagyis a Bevezetés a könyvtári osztályo
zásba
3 E könyv egyik fejezete, vagyis a CR fejezet 4 E fejezet egyik szakasza, vagyis a 3. szakasz
A tárgykör terjedelme egyre c s ö k k e n , mélysége pedig egyre növekszik, ahogyan az e m l í t e t t példákat sorra vesszük.
A „Bevezetés a könyvtári osztályozásba" megírásának lö célja a tárgykörök („subjects") világára vonatkozó osztályozási elmé
let kidolgozása volt. A fogalmakra és a gondolatokra vonatkozó terminológiával foglalkozó egész fejezet tulajdonképpen arra hivatott, hogy értelmezze az ezzel a világgal kapcsolatos legfon
tosabb - a továbbiakban soron következő' - szakkifejezéseket.
Ranganathan szerint a tárgykörökben határolható körül mindama tudás, amely „az emberek által megőrzött fogalmak és gondolatok összessége".
Ezeknek a tárgyköröknek az alapján szerkeszthetők meg az osztályozási rendszerek. Most válik világossá, miért volt fontos Ranganathannak, hogy meghatározza az osztályozás 5. értelem
ben vett fogalmát. Az így meghatározott rendszerben ugyanis az egyes dolgok maguk nincsenek képviselve; nem is tehetnek, hiszen nem előre megadott dolgok osztályba sorolására akar osztályozási rendszert kidolgozni. A kidolgozás alapja tehát a tárgykörök világának mennél behatóbb ismerete. A nyelvészettől kölcsönzött mai kifejezéssel úgy is mondhatjuk, hogy a ranga- nathani felfogás az osztályozási rendszer osztályait a tárgykörök
ből „generálja". Ez a felismerés azért jelentős, mert valójában - talán szándékai ellenére - láthatatlan összekötő kapocs a mesterséges és a természetes nyelven alapuló osztályozási rend
szerek között.
30 A T Á R G Y K Ö R F E L O S Z T Á S A
A tárgykör t ö b b n y i r e csupán egyetlen alaptárgyból áll, megeshet azonban, hogy össszetevői vannak: egy alap
tárgy és egy vagy t ö b b izolátum szerepét j á t s z ó fogalom.
Az u t ó b b i esetben a tárgykör összetett. Ezeket a kifejezéseket a következő szakaszokban m a g y a r á z z u k meg.
31 I Z O L Á T U M
I z o l á t u m minden olyan fogalom vagy fogalomkomp
lexum, amely valamely t á r g y k ö r összetevője lehet, de magában nem alkothat t á r g y k ö r t .
1 A „ g y e r m e k " i z o l á t u m o t jelöl. Magában nem alkal
mas arra, hogy tárgyakat képezzen. Á m t ö b b tárgykör
összetevője lehet, így például a gyermekgyógyászat, a gyermeklélektan, a gyermeknevelés, a gyermekszocio
lógia, a gyermek jogi állása stb. t á r g y k ö r ö k n e k . Ha teljességre törekedve és b e h a t ó a n tárgyalják a tárgykörö
ket, akkor mindezek a t á r g y k ö r ö k együttvéve meghalad
ják egyetlen normális ember szakértelmét. Mindegyik tárgykör megköveteli a maga s z a k e m b e r é t .
2 A z „ a r a n y " ugyancsak i z o l á t u m o t jelöl. Önmagá
ban nem alkothat t á r g y k ö r t . De t ö b b tárgykör össze
tevője lehet, így például a k ö v e t k e z ő k n e k : aranyvegyé- szet, a r a n y b á n y á s z a t , a r a n y k o h á s z a t , aranyművesség vagy az arany közgazdaságtana. Ha teljességre törekedve és b e h a t ó a n tárgyalják e t á r g y k ö r ö k e t , akkor mindezek együttesen meghaladják egyetlen normális személy szak
értelmét. Mindegyik tárgykör megköveteli a maga szak
e m b e r é t .
3 A „ s t r u k t ú r a " ugyancsak i z o l á t u m o t jelöl, ö n magában nem képezhet tárgykört. Ám t ö b b tárgykör összetevője lehet, így például a fizikai s t r u k t ú r a , a kémiai szerkezet, a geológiai szerkezet, a nyelvi s t r u k t ú r a , a politikai s t r u k t ú r a , a társadalmi s t r u k t ú r a stb. tárgykö
röké. Ha teljességre törekedve és behatóan tárgyalják ő k e t , akkor e t á r g y k ö r ö k együttesen meghaladják egyet
len normális személy hozzáértését. Mindegyik külön- külön szakember tárgyköre lehet.
4 „ I n d i a " is i z o l á t u m o t jelöl, ö n m a g á b a n nem képez
het tárgykört. Á m t ö b b t á r g y k ö r összetevője lehet, például a k ö v e t k e z ő k é : India geológiája, India mezőgaz
dasága, India földrajza, India o k t a t á s ü g y e , India szo
ciológiája. Ha teljességre törekedve és b e h a t ó a n tárgyal
ják e t á r g y k ö r ö k e t , együttesen nem f é m e k bele egyetlen normális személy hozzáértési k ö r é b e . Mindegyik tárgy
k ö r n e k óhatatlanul meglesz a maga szakembere.
5 Az „ 1 9 5 0 " év sem lehet önmagában tárgykör. De t ö b b történelmilég kifejtett tárgykör a l k o t ó e l e m e lehet.
Az izolátum önálló (gondolatilag elhatárolható, egyedi) tar-
• talmi összetevő fogalom valamilyen tárgykörben. Ezt a szerepet bármely fogalom játszhatja, amely önmagában nem képvisel tárgykört. A megnevezés tehát csak a fogalom elkülöníthető jellegére utal a tárgykörön belül.
Ranganathan eme kifejezése nagyon hasznosnak bizonyult az osztályozáselméletben, nemcsak elméletileg, hanem azért is, mert szemléletesen fejezte ki - s ezáltal kezelhetővé tette - a külön
böző fogalmi struktúrákban az egységnyi tartalmi alkotórészként szereplő fogalmakat. Ma már alapvető osztályozáselméleti felis
merés, hogy szükség van efféle külső fogalmakra nemcsak a tárgykörök, hanem a meghatározások és osztályozási rendszerek leírásához is. (így például a deszkriptoros in formáció kereső nyelvekben a legtöbb ún. unilerm és uniconctpi kifejezést ranganathani értelemben vett izolátumnak lehet tekinteni.) Egyes szerzők hasonló fogalom jelölésére használják az egyedi osztály, szinguláris osztály, elemi osztály elnevezéseket. Kétség
telenül indokolt az izolátumot osztályként felfogni. A gyakorlat
ban sokszor van szükség a témakörnél általánosabb fogalmakra szerteágazó, különféle szakismeret együttesét igénylő ismeret
területek megjelöléséhez vagy önálló tárgykört képező hivatko
zási fogalom kifejezéséhez (mint például a „kutya" a „Kutya"
folyóirat, vagy a „gyermek" a „Gyermekünk" című folyóirat esetén).
TMT 31-ávf. 1984/5.
32 A L A P T Á R G Y
Olyan t á r g y k ö r , amelynek nem összetevője egyetlen i z o l á t u m sem. A következő t á r g y k ö r ö k alaptárgyak (összehasonlításképpen azokra a t á r g y k ö r ö k r e , amelyek nem alaptárgyak, a „ s z e m b e n " s z ó utal):
Matematika. Geometria - szemben a szilárdtestek geometriájával.
Fizika. Radiológia - szemben a l á t h a t ó sugárzással vagy a sugárzás szóródásával.
Műszaki t u d o m á n y o k . Csavaripari technológia - szemben a m ű a n y a g csavarok gyártásának technológiájá
val, vagy valamely különleges csavargyártási módszerrel.
K é m i a - szemben a h a l o g é n e k kémiájával.
Biokémia — szemben a biokémiai analízissel.
O r v o s t u d o m á n y vagy a k u p u n k t ú r a - szemben a rák gyógyításával vagy a fizikoterápiával.
Irodalom - szemben az angol irodalommal vagy a d r á m a i r o d a l o m m a l .
Vallás - szemben a buddhizmussal vagy a vallásgya
korlattal.
Nyelvészet — szemben a szanszkrit nyelvészettel vagy a mondattannal.
Pszichológia - szemben a gyermeklélektannal vagy a viselkedéselmélettel.
O k t a t á s - szemben a f e l n ő t t o k t a t á s s a l vagy a felnőtt
o k t a t á s m ó d s z e r t a n á v a l .
Politológia - szemben a demokráciával vagy egy államfő politikai funkcióival.
Jog - szemben a h i n d u joggal vagy a büntetőjoggal.
33 Ö S S Z E T E T T T Á R G Y
A l a p t á r g y b ó l és egy vagy t ö b b i z o l á t u m b ó l álló tárgy.
Az előző fejezet példáiban a „ s z e m b e n " szót követő tárgyak mind összetett tárgyak.
331 F E L T É T E L E Z É S H E Z K E L L F O L Y A M O D N U N K A 3 1 . és a 32. szakaszok meghatározásai csupán ideigle
nesek voltak és nagy m é r t é k b e n függtek a p é l d á k t ó l . Eddig nem sikerült szert t e n n ü n k olyan szabatos megha
tározásra, amely világosan m e g k ü l ö n b ö z t e t n é az Alaptár
gyat az I z o l á t u m t ó l . De nem v á r h a t u n k , és nem eléged
h e t ü n k meg az osztályozási m u n k á v a l mindaddig, amed
dig szabatos m e g h a t á r o z á s o k nem alakulnak k i . Addig is kívánatos, hogy az osztályozási rendszer leírása tartal
mazza a rendszer alaptárgyainak ideiglenes j e g y z é k é t , s így alkalmassá váljék a közvetlen használatra.
Ez a szerény, első látásra csak gyakorlatias célú gondolatme
net az osztályozáselmélet máig is érvényes gyakorlati alapelve. Mi sem bizonyítja ezl jobban, minthogy évtizedekkel később, az automatikus osztályozással kapcsolatban Karén Spark Jones lényegében ugyanezt fogalmazza meg: „ . . . megbízható osztályo
záselméletre volna szükség, amely nem létezik; s mert az információkereséssel szemben támasztható követelmények szaba
tos leírása is hiányzik, az automatikus információkereséshez használható osztályozási rendszerek egyetlen lehetséges gyakor
lati megközelítése jelenleg az, hogy sokat foglalkozunk velük."
A nem valami bizakodó, s mégis további munkára ösztönző
vélemények egy be csengése azt látszik igazolni, hogy nem értjük még eléggé a belső mechanizmusát sem az alapvető értelmi folyamatoknak - amilyen például a ranganathani 2. értelemben vett osztályozás - és eddig közvetlenül formalizálni és algoritmi
zálni sem tudjuk. A ranganathani elméletben éppen a megközelí
tés módja a figyelemre méltó, amely érvényességét lényegében máig is megőrizte: hogy t i . az alapvető fogalmi kategóriák elemzéséből kiindulva kénytelen volt egyszerre visszafordulni a filozófia arisztotelészi-ontológiai hagyományaihoz (sajátos mó
don ebben éppen indiai műveltsége játszotta a döntő szerepet), de ugyanakkor - e tekintetben öntudatlanul - továbbjutott azokhoz az általános fogalmakhoz, melyek a nyelv szemantikai elemzésében főleg a jelenkorban játszanak fontos szerepet.
Intuíciójának helyességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy manapság az arisztotelészi filozófiának valóságos reneszánsza bontakozott ki és a generatív szemantika hasonló meggondolá
sokkal éppen az általános fogalmak strukturális rendező szerepét igyekszik felhasználni.
Ugyanez áll a F ő t á r g y és az Alaptárgy m e g k ü l ö n b ö z tetésére is. A főtárgy az alaptárgyak l á n c o l a t á n a k vagy l á n c o l a t s o r o z a t á n a k első tagja. Maga is alaptárgy. így a főtárgyak fogalmának m e g h a t á r o z á s á t ugyancsak ideigle
nesnek t e k i n t h e t j ü k . Természetesen a F ő t á r g y a k és az Alaptárgyak felvételének összhangban kell állnia a tudo
m á n y b a n k i k r i s t á l y o s o d o t t felfogással, amely velük kap
csolatban a s z a k t u d ó s o k k ö r é b e n uralkodik, és jól- rosszul a tantervekben is t ü k r ö z ő d i k . E b b ő l az is következik, hogy a j e g y z é k e t időről-időre m ó d o s í t a n i kell, természetesen nem túlságosan gyakran.
34 K O M P L E X T Á R G Y K Ö R
Olyan tárgykör, amelyben k é t vagy t ö b b t á r g y k ö r a k ö z ö t t ü k fennálló kapcsolat vagy e kapcsolat adott értelmezése alapján fűződik össze egésszé.
N é h á n y példa:
1 Matematika — fizikusok számára.
2 A fizika és a kémia k ö z ö t t i különbség.
3 Geopolitika - vagyis a földrajz befolyása a p o l i t i k a i viszonyokra.
Ranganathan szerint a tárgy, tárgykör fogalma nem azonos az ismeretterület fogalmával, és nem azonos a tárgy, törgykör azon értelmével sem, melyet a „téma" kifejezéssel szoktak jelölni. (A 31. fejezetben felsorolt példák nyugodtan lehetnek témák, de Ranganathan szerint ettől még nem tárgykörök, hanem önálló fogalmi szereppel rendelkező izolátumok). Mindezek alapján a tárgykör - eltekintve az alaptudományokat jelölő egyszerű kifejezésektől - normalizált alakú összetett kifejezésnek tekint
hető, normalizált mondatnak, tömörített formájú kijelentésnek (például a „Csavargyártás sajtolással" tömörített kifejezése an
nak, hogy egyes helyeken „A csavarokat sajtolással gyártják").
A tárgy mégsem azonosítható a „tudás" vagy az „ismeret"
fogalmával. Erre egy másik helyen Ranganathan így utal [10]:
„ H á r o m , egymással kölcsönösen összefüggő világot k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k meg: A tudás a megismerő (és nem a
„ l á t n ó k " ) t e v é k e n y s é g é n e k e r e d m é n y e , amellyel az is
meretek világát megismer!. A t u d á s i d ő b e n egyre bővül.
F e l t é t e l e z z ü k , hogy az ismeretek világa létezik a t t ó l függetlenül, hogy a megismerő tud-e róla, vagy sem. A tudás világa úgy n ő , ahogy a megismerő t u d á s a növekszik
Ungváry R.: Ranganathan ositályoiásalm élete az ismeretek világáról; a tudás világa maga is része az
ismeretek világának és vele e g y ü t t egyre növekszik. A k é t világ kölcsönösen összefügg. A ludás nem tárgy („sub- j e c t " ) . . . A tárgyak ( t á r g y k ö r ö k ) világa olyan m é r t é k ben n ő , amennyire a tudás világának elemeit rendszere
zik és t á r g y k é n t értelmezik. A tárgyak világa és a tudás világa ugyancsak kölcsönösen összefügg e g y m á s s a l . "
Egy másik helyen Ranganathan még azt is megkockáztatja, hogy a tárgyak lehetséges számát is felbecsülje, - ezt az értéket kb. 200 millióra teszi.*
Következésképpen Ranganathan számára az volt a fontos, hogy osztályozási rendszerébe a legáltalánosabb értelemben vett tárgyak alkotórészeit vegye föl. Ennek során szembeállítja egymással a két megközelítési módot: a filozófusok módszerét, akik a tudás összességét elemzik, és a könyvtárosok módszerét, akik osztályozási rendszereket állítanak fel az osztályozás fogal
mának 5. értelmében és akár jó ez, akár nem, osztályoznak vele [10]:
„ A filozófusok mind azzal p r ó b á l k o z n a k , hogy a tudás világát elemi egységekre osszák fel, és ezeket az egységeket valamilyen elfogadható sorozatokba rendez
z é k . Az osztályozási rendszerek készítői, illetve maguk az o s z t á l y o z ó k ezzel szemben csak a tárgyak világát osztják fel elemi egységekre, hasznos Üneáris sorokba rendezve eme egységeket és m e g k ü l ö n b ö z t e t ő osztályo
zási jelzettel jelölik mindegyiket."
Ranganathan szerint tehát a tárgyak elemeit tényleges előfor
dulásuk alapján, a dokumentumokból nyerik, majd az osz
tályozási rendszerben rögzítik, hogy adott esetben egy tárgykör megfogalmazására (Dahlberg megfogalmazásában [4]: „a tárgy tematikus leírásához") felhasználhassák, azaz „lehívják" az osztá
lyozási rendszerből.
35 A Z ESZMEI L É T E Z Ő K V I L Á G Á N A K V Á Z L A T A
Az alábbi ábra az eszmei l é t e z ő k világát az Öt a l k o t ó t á r g y k ö r ö k és i z o l á t u m o k részleges világaihoz fűződő kapcsolataiban mutatja be.
Az eszmei létezők világa I
A tárgykörök világa 1
Az izolátumok világa I " 1 " I Az alaptárgyak Az összetett A komplex tárgyak
világa tárgyak világa világa
36 M A K R O - T Á R G Y K Ö R
M a k r o - t á r g y k ö r n e k a nagy terjedelmű, de (ős mélységű t á r g y k ö r t nevezzük. Ezek a k ö v e t k e z ő b ő l állhatnak:
1 Egyetlen a l a p t á r g y b ó l , vagy
2 összetett t á r g y k ö r b ő l , melynek összetevője egy alap
tárgy és csekély számú i z o l á t u m .
* Bevezetés a könyvtári osztályozásba, p. 282.
A m a k r o - t á r g y k ö r t ö b b n y i r e könyv alakjában jelenik meg. Jelen k ö n y v n e k a tárgya is m a k r o - t á r g y k ö r . 37 M I K R O - T Á R G Y K Ö R
Mikro-tárgy k ö r n e k a kis terjedelmű, de nagy mélységű t á r g y k ö r t nevezzük. A mikro-tárgy kör összetett tárgy
kör, melynek összetevője egy alaptárgy és sok i z o l á t u m . A mikro-tárgykör többnyire folyóiratcikkekben, adott könyv valamely részében, fejezetében, szakaszában vagy k ü l ö n l e n y o m a t b a n testesül meg. E fejezet és e szakasz tárgyai mikro-tárgy k ö r ö k .
38 P O N T S Z E R Ű T Á R G Y K Ö R
Igen kis terjedelmű, de rendkívül nagy mélységű tárgykör.
T ö b b n y i r e egyetlen m o n d a t b ó l vagy a k á r egyetlen szó
ból áll.
39 A M E G H A T Á R O Z Á S K Ö D Ö S S É G E
Makro-tárgykör, mikro-tárgykör, p o n t s z e r ű t á r g y k ö r : ezek viszonylag pontatlan kifejezések, j e l e n t é s ü k e t lazán rögzíti a közmegegyezés. Terjedelmük m é r t é k e úgyszól
ván folytonos sávot alkot. A m a k r o - t á r g y k ö r szintjéről a mikro-tárgykör szintjére való á t m e n e t e t nem lehet rögzí
teni a sáv valamelyik m e g h a t á r o z o t t pontján. A z á t m e neti sávban nehéz m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a m a k r o - t á r g y k ö r t a mi kro-tárgy k ö r t ő l . De annak megfelelően, ahogyan az á t m e n e t i sáv két széléhez k ö z e l e d ü n k , a széleken jelent
kező tárgykör vagy makro-, vagy mikro-tárgy k ö r k é n t ismerhető majd föl.
4 Osztály és rangsorolt izolátum 41 • BÁZISOSZTÁLY
A bázisosztály olyan alaptárgy, amely az alaptárgyak világának egymást követő rendezése k ö v e t k e z t é b e n ál
l a n d ó — rangsorbeli — helyet kapott.
42 RANGSOROLT I Z O L Á T U M
A rangsorolt i z o l á t u m olyan izolátum, amely az izolátu
mok világának egymást k ö v e t ő rendezése k ö v e t k e z t é b e n állandó - rangsorbeli - helyet kapott.
43 Ö S S Z E T E T T O S Z T Á L Y
Az összetett osztály olyan összetett tárgy, amely össze
tett t á r g y k ö r ö k világának egymást k ö v e t ő rendezése k ö v e t k e z t é b e n állandó - rangsorbeli - helyet kapott. • 44 KOMPLEX O S Z T Á L Y
A komplex osztály olyan komplex tárgy, amely a komplex t á r g y k ö r ö k világának egymást k ö v e t ő rendezése k ö v e t k e z t é b e n állandó - rangsorbeli - helyet kapott.
45 O S Z T Á L Y
Általános fogalom, amely vagy bázisosztályt vagy össze
tett osztályt vagy komplex osztályt jelöl, de rangsorolt i z o l á t u m o t nem.
TMT 31. évf. 1984/5.
5 Osztály terminus és izolátum terminus 51 B Á Z I S O S Z T Á L Y T E R M I N U S
A bázisosztály terminus a bázisosztályt jelölő kifejezés, s mint i l y e n , az alaptárgy neve.
52 I Z O L Á T U M T E R M I N U S
Az i z o l á t u m terminus a rangsorolt i z o l á t u m o t jelölő kifejezés, s mint i l y e n , az i z o l á t u m megnevezése.
53 Ö S S Z E T E T T - O S Z T Á L Y T E R M I N U S
Az össze tett-osztály terminus az összetett osztályt jelölő kifejezés, s m i n t ilyen, az összetett t á r g y k ö r megneve
zése. A z összetett osztály megnevezése egy szóból vagy s z ó c s o p o r t b ó l álló egyedi kifejezéseket tartalmaz, vagy bázisosztály terminus és i z o l á t u m terminus láncainak s o r o z a t á t tartalmazza. A z egyedi kifejezést derivált
- s z á r m a z t a t o t t — összevont kifejezésnek revezzük. Ha a kifejezések l á n c a i n a k s o r o z a t á t tartalmazza, akkor neve: A l a p v e t ő Elemi Kifejezésekből álló terminus.
Például: A „ g y e r m e k g y ó g y á s z a t " (pediátria) származta
t o t t összevont kifejezés; e g y e n é r t é k ű a „ g y ó g y á s z a t , gyermek" kifejezéssel, amely két Alapvető Elemi Kifeje
zésből áll.
54 K O M P L E X - O S Z T Á L Y T E R M I N U S
A. kompi ex-osztály t e n r ú n u s a komplex osztályt jelölő kifejezés, s m i n t i l y e n , a komplex tárgykör neve.
T ö b b n y i r e az összetevő szerepét játszó o s z t á l y o k kifeje
zéseiből áll: ilyen például a „kémiával összehasonlított fizika", Esetleg egyetlen szóból vagy s z ó c s o p o r t b ó l is állhat, (gy például a „ g e o p o l i t i k a " e s e t é b e n , amely nem más, mint a „földrajzi a d o t t s á g o k t ó l befolyásolt politika
t u d o m á n y " elnevezése.
55 O S Z T Á L Y T E R M I N U S
Osztályt - bázisosztályt, összetett vagy komplex osz
tályt - jelölő kifejezés, amely azonban rangsorolt izolá
tumot nem jelölhet. Az osztály terminus a tárgykör neve.
A továbbiakban Ranganathan az előbbiekhez hasonlóan definiálja a bázzsosztály jelzet, az izolátum jelzet, az összetett
osztály, a komplex-osztály és az osztály jelzet fogalmakat, majd rátér osztályozáselméletének legjellemzőbb fogalmára, a fazet- tára.
határozzák meg a mindenkori osztályozó fogalomban rejlő - és a 34. fejezet kommentárjában emiitett - kijelentés szerkezetét.
Fazettái öt alapkategóriából vezethetők le, melyek megfelel
tethetők a legáltalánosabb fogalmi kategóriáknak:
Ranganathan alapkategóriái
ANYAG (M, „mattéi'') MOZGÁS (E, „energy") TÉR (S,„space") 1DÖ {T, „time") EGYÉB (P, „personality")
Elválást- Általános fogalmi tó/elük kategóriák
; Anyag : Mozgás
Tulajdonság , Tulajdonság , Állapot, modalitás Minden főosztályban az alapkategóriák - a PMEST-képlet - képviselőinek szerepét játszó fazetták meghatározott sorrendjé
ben kell felépíteni az osztályozó fogalmat. Ez a sorrend főosztályonként különbözik. Annak érdekében, hogy az egyes összetevők a fazetta-képleten belül felismerhetők maradjanak, a fenti írásjelekkel választják el őket. Egyikük a kettőspont, osztályozási rendszere innen kapta a nevét: kettőspontos osztá
lyozás (Colon Classification).
fgypéldául az S jelű „Lélektan" főosztályban a következő fazetta-képlet érvényes: S, [Pj; [ M l ] : [M2]. A mindenkori tárgy
kor „nevét" az osztályozási rendszer „nyelvére" a következő nyolc lépésben fordítják le [ 4 j :
0 - A cím megállapítása
„Kamaszlányok érzelmi fejlődése"
A vonatkozó alaptárgy a „Lélektan".
1 - A tartalmüag relevánsnak bizonyuló cím átalakítása kije
lentéssé:
„Kamaszlányok érzelmi fejlődése, (a) lélektan (tu
dománya szerint)"
2 - A cím alapfogalmakkal:
„Kamaszlány, érzelem, fejlődés, lélektan"
3 - Elemzett - analitikus - cím:
„Kamaszlány [P]. Érzelem [ M l ] . Fejlődés [M2].
Lélektan [S]."
4 - A fazetta-képlet szerint átalakított tartalom:
„Lélektan S . Kamaszlány P . Érzelem M l Fejlődés M2"
5 - Az osztályozási rendszerben szabványosított megnevezé
sekkel: (esetünkben ugyanaz mint 4)
6 - A tartalom jelzetekkel kifejezve, a fazetta-képlet szerint:
S.25 P.52 M l ,g7 M2 7 - Végleges jelzet:
S,25;52:g7
Az egyes szakterületek fazetta-képleteit Ranganathan elsősor
ban intuitív és tapasztalati úton állapította meg.
7 Fazetta
Az osztályozási gyakorlatban túlnyomórészt összetett tár
gyak fordulnak elő. A legtöbb problémát mindig az okozza, hogy hogyan alakítsák ki az osztályozási rendszer jelzeteiből - hogyan fogalmazzák meg az osztályozási rendszer fogalmaival - az adott tárgyat. Ranganathan felismerte, hogy a tárgyaknak szabályos
ságot mutató, belső, tartalmi szerkezete van, és eme szerkezet alapvető egységét fazettának nevezte el. A fazetta tehát az összetett tárgy összetevője. Pontosabban: az összetevőket kép
viselő általános fogalmi kategória. Valójában a legáltalánosabb értelemben vett tartalmi, szemantikai szempontokról van szó.
Fazettaként szerepelhet alaptárgy vagy izolátum. Minden szakte
rületen - osztályozási rendszerében ezek a főosztályok - megha
tározott fazetták segítségével építhetők fel az osztályozási jelzetek. Erre a célra ún. fazetta-képletet állapított meg. Ezek
ö s s z e t e t t t á r g y k ö r b á r m e l y i k össszetevőjét jelölő általá
nos fogalom - legyen az összetevő a k á r alaptárgy, akár i z o l á t u m — valamint a szóban forgó általános fogalom
nak megfelelő rangsorolt f o n n á k , kifejezések, jelzetek.
Ilyen f a z e t t á k például a k ö v e t k e z ő k : bázisosztály fazettája tevékenység fazetta i z o l á t u m fazetta műfaj fazetta földrajzi fazetta szerző fazetta hullámhossz fazetta dokumentum fazetta áru fazetta nyelv fazetta anyag fazetta vallás fazetta szerv fazetta nevelés fazetta
művelés fazetta társadalmi csoport fazetta stb.
Ungváry Ft.: Ranganathan osztályozáséimÉlete
Beszélhetünk továbbá fazetta fogalomról, fazetta kifejezésről és fazetta jelzetről.
8 Fókusz
A fókusz az az általános fogalom, mely bármilyen i z o l á t u m , tárgykör vagy ezeket képviselő jelzet, illetve megnevezés d e n o t á t u m á n a k szerepét játsza.
F ó k u s z o k például a k ö v e t k e z ő k :
bázis fókusz komplex fókusz áru fókusz izolátum fókusz földrajzi fókusz művelés fókusz összetett fókusz nyelvi fókusz szerző fókusz
Beszélhetünk t o v á b b á fókusz fogalomról, fókusz kife
jezésről és fókusz jelzetről.
81 A F Ó K U S Z É L E S Í T É S E ( S Z Ű K Í T É S E )
Ennek lényege: a fókusz terjedelmének csökkentése és élességéneknövelése.
82 A BÁZIS F Ó K U S Z É L E S Í T É S E
A bázis fókuszt a l á n c á n a k meghosszabbításával élesít
h e t j ü k .
83 A Z I Z O L Á T U M F Ó K U S Z É L E S Í T É S E
Az i z o l á t u m fókuszt ugyancsak a láncának meghosszabbí
tásával élesíthetjük.
84 A Z Ö S S Z E T E T T F Ó K U S Z É L E S Í T É S E
Az összetett fókuszt a k ö v e t k e z ő k é p p e n élesíthetjük:
1 növeljük az i z o l á t u m fókuszainak s z á m á t , 2 élesítjük a bázisfókuszát,
3 élesítjük az összes i z o l á t u m fókuszát,
4 m i n d h á r o m eljárást vagy valamelyik k e t t ő t e g y ü t t alkalmazzuk.
85 A KOMPLEX F Ó K U S Z É L E S Í T É S E
A komplex fókuszt úgy élesítjük, hogy az ő t a l k o t ó o s z t á l y o k valamelyikének fókuszát élesítjük.
86 P É L D Á K É L E S Í T E T T F Ó K U S Z O K R A Hasonlítsuk össze az alábbi f ó k u s z o k élességét:
Tárgykör-
szám T á r g y k ö r Jelzet
1. G a b o n a t e r m e s z t é s J38 2. Rizstermesztés J381
A müvelés fazettán belül a fókuszt ( „ t e r m e s z t é s " ) a 2. t á r g y k ö r esetében a művelés i z o l á t u m fazettában a lánc meghosszabbításával élesebbre á l l í t o t t u k , mint az I . e s e t é b e n ; ennek k ö v e t k e z t é b e n a m á s o d i k összetett tárgy fókusza élesebb l e t t , mint az, amely az első d e n o t á t u m a .
3. G a b o n a t e r m e s z t é s Indiában J38.44 4. Rizstermesztés Indiában J381.44 A fazetták számát k e t t ő r ő l h á r o m r a növelve a 3.
Összetett tárgyat a l k o t ó fókuszt élesebbre á l l í t o t t u k , rrünt azt, amely az 1. összetett tárgy d e n o t á t u m a .
A fazetták s z á m á t k e t t ő r ő l h á r o m r a növelve és az 1.
i z o l á t u m fazettában a l á n c o t megnövelve a 4 . összetett tárgyat a l k o t ó fókuszt élesebbre á l l í t o t t u k , mint azt, amely az 1. összetett tárgy d e n o t á t u m a .
5. Fizika C 6. Radiofizika C5 Az 5. alaptárgy l á n c á n a k meghosszabbításával a 6.
alaptárgy fókuszát élesebbre á l l í t o t t u k , mint azt a fókuszt, amely az 5. alaptárgy d e n o t á t u m a .
Az I . - 4 . összetett tárgyak esetében csak látszólag ugyanaz a kifejezés a fókusz (a „termesztés"); annak következtében, hogy más és más „szövegkörnyezetbe" van beágyazva, más és más lesz az élessége. Ugyanez vonatkozik az 5. és 6. esetre: a „fizika"
fókusz a második esetben már nem tekinthető „környezetfügget
lennek", s ezáltal nem ugyanaz a „fizika", mint az első esetben.
A fókusz tehát valamilyen nyitóelem, bevezető elem, kivá
lasztó elem, „gyújtópontba állító" elem. Valójában a kulcsszó
nak felel meg az összetett tárgykörön belül. Ama elem, amelyből kiindulva megállapítható a keresett összetett tárgykör helye az osztályozandó, illetve az osztályozott tételek között. Amíg tehát az osztályozási rendszeren „kívül" vagyunk, minden ismeret tárgykört vagy annak alkotórészét képező izolátumot képvisel.
Amikor megkezdjük a „belépést" az osztályozási rendszerbe, illetve az osztályozott tételek állományába, a tájékozódás első lépéseként felhasználható legáltalánosabb kiinduló elemeket - az összetett tárgykört jelképező .jéghegy" víz feletti csúcsát - nevezzük fókusznak. Az osztályozási rendszeren belül már osztályokkal van dolgunk. A fókusz az összekötő kapocs eme osztályok és a tárgykörök között.
Ranganathan „osztályozásfilozófiájának" alapfogalmait az alábbi példán szemléltethetjük:
Tárgykör „Költözőmadarak vonulása Magyar
országról Észak-Európába tavasszal"
Ismeret E tárgykör tartalma.
Információ E tárgykör tartalmának tudati for
mája, miközben hatást fejti ki a tudaton belül.
Dolog/Jellemző/ Eme ismeret/in formáció játszhatja (Összesség Dolog (hogy ui. létezik) vagy Jel
lemző (hogy ui. valamire, egy másik dologra vonatkozik) szerepét, de le
het Világ (amelynek keretében Dol
gok és Jellemzők léteznek, tehát Összesség).
Alaptárgy ORNITOLÓGIA (= bázisosztály) Ha egy osztályozási rendszerben rang
sorolt helye van, egyben bázisosztály is.
.összetett tárgy A tárgykör rendkívül sok összetett (= összetett osztály) tárgyra bontható:
„Magyarországi költözőmadarak vo
nulása",
„Tavaszi madárvonulás"
„Tavaszi madárvonulás Magyar
országon"
A bővítést folytatva, végül eljutunk eredeti - összetett - tárgykö
rünkhöz.
Ha eme összetett tárgykörök valame
lyikének egy osztályozási rendszer
ben rangsorolt helye van, egyben összetett osztály.
Főosztály BIOLÓGIA
TMT 31. ért. 1984/5.
Fazetta Tételezzük fel, hogy a BIOLÓGIA főosztályban az egyik előírt fazetta a
„TEVÉKENYSÉG",
lzoltáum költözőmadár, tavasz, vonulási irány, (= rangsorolt izolátum) Észak-Európa, Magyarország
Ha egy osztályozási rendszerben rang
sorolt hely ük van (pl. segédtáb
lázatokban), egyben rangsorolt izolá
tum is.
Fókusz Az összetett tárgykört a BIOLÓGIA főosztályban előirt tevékenység fa
zetta szerint is ki kell fejezni. Ezt a
„MADÁRVONULÁS" képviseli. E fazettán belül ez lesz a fókusz.
Az alaptárgy fókusza azonos magával az alaptárggyal: „ORNITOLÓGIA"
Élesítés A tevékenység fazettán belül a „MA¬
DÁRVONULÁS TAVASSZAL"
élesebb, mint a „MADÁRVONULÁS, de nem élesebb, mint a „MADÁRVO- NULAS MAGYARORSZÁGRÓL ÉSZAK-EURÓPÁBA".
MIKRO-TÁRGYKÖR összetett tárgykörünk tekinthető mikto-tárgykömek.
PONTSZERŰ TÁRGY- Pontszerű tárgykörnek tekinthető az KÖR alábbi:
„A Magyarországról Észak-Európába irányuló tavaszi madárvonulás idő
pontjának változásai"
MA Az osztályozási rendszer három szintje
Az eddigi fejezetek Ranganathan osztály ozáselmélelének fogai mi-terminológiai vonásaira vetettek fényt A most követ
kező két fejezet az elmélet szemléleti alapjaiba vezet be. Ennek lényege, hogy az osztályozási rendszerek elemei három szinten játszanak egymással szorosan összehangolt szerepet: a fogalmi szinten, a nyelvi szinten és a fogalmi szintet képviselő jelzetek szintjén. Ennek a megkülönböztetésnek a fontosságát logikai, nyelvészeti és számítástechnikai felismerések az eltelt évtizedek
ben mindenben alátámasztották.
/. A fogalmi szint
A „ M a n " (angolul: „ e m b e r " ) szó f e l t e h e t ő e n a „man"
(rövid ff) szanszkrit t ő b ő l származik, és azt jelenti, hogy
„ g o n d o l k o d n i " . A g o n d o l k o d á s szervének neve ,j\fanas", ami „ e l m é t " jelent. A z Upanisádok szerint az ember lényege az elméje. A z elme az a hely, ahonnan a fogalmak, gondolatok, s minden m á s eszmei létező ered.
Nem elég, hogy az ember fogalmat alkosson m a g á n a k valamiről, hanem elméjén belüli k o m m u n i k á c i ó r a is szüksége van ahhoz, hogy ezek g o n d o l a t o k k á és esz
m é k k é álljanak össze, és azáltal újabb fogalmak keletkez
zenek. A z egyes e l m é k alkotta fogalmak sorsa a m á s o k elméjében rejlik. A t ö b b i e k n e k is szükségük van arra, hogy közöljék velük a gondolatokat. A nyelv e közlés közege. M i volt e l ő b b , a gondolat vagy a nyelv, a g o n d o l k o d á s vagy a beszéd? Megválaszolhatatlan k é r d é s ez. A Véddk egyik epizódjában arról olvashatunk, hogy
„a gondolatok és szavak egyszerre kerekedtek föl, hogy elérjék az a b s z o l ú t u m o t " . A szó t é r t vissza h a m a r á b b .
„Hol marad a gondolat? " - k é r d e z t é k t ő l e . „ É n nem b í r t a m t o v á b b . Ezért t é r t e m vissza. De a gondolat t o v á b b
ment." Nem sokkal e z u t á n a gondolat is h a s o n l ó beszámolóval tért vissza. „ N e m b í r t a m t o v á b b . Nem tudtam elviselni a n e h é z s é g e k e t , m i u t á n m e g v á l t a m a s z a v a k t ó l . " De a s z ó így szólt: „ H a nem álltam szorosan melléd, mindig megelőztél, n é l k ü l e d tehetetlen vagyok."
Talán azt kellene i t t mondanunk, hogy „ e l ő b b a gondo
lat, aztán a s z ó " . 2. A nyelvi szint
A fogalomalkotás képességével e g y ü t t jár a tagolt beszéd, a k o m m u n i k á c i ó képessége. A t ö b b i t e r e m t m é n y t ő l a nyelv k ü l ö n b ö z t e t i meg az embert. Az írott nyelv a k o m m u n i k á c i ó t szélesebb körűvé tette, m i n t a csupán beszélt nyelv. De a nyelv é r z é k e t l e n e b b , m i n t a gondolat.
Benne a szinonimák és h o m o n i m á k gazdagon burjánza
nak. Bőségesen terem benne a sok felhang és mellék- zönge is.
í 3. A jelzetek szintje
É p p e n ezért s z ü n t e l e n a törekvés, hogy a nyelvet p o n t o s a b b á tegyék. így tesznek azok, akik valamely szakterületen alkotnak fogalmakat. Ez a helyzet az újonnan alkotott gondolatokkal. A z a törekvés is megfi
g y e l h e t ő , hogy a szavakat pontos j e l e n t é s ű , kifejező erejű jelekkel és jelképekkel h e l y e t t e s í t s é k . Ha a z t á n rendezésre van szükség, sorszámokkal jelölik meg az elrendezett szavakat vagy jeleket. A könyvtári o s z t á l y o zásban fontos szerepet játszik a jelzetek szintje. Ha a jelzetek szintjét a nyelvi szinttel vetjük össze, akkor azt l á t h a t j u k , hogy a jelzetek szintjének m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő vonásai vannak: a sorszámmal jelzett fogalmak egyedi mivolta és a h o m o n i m á k és s z i n o n i m á k teljes h i á n y a .
4. A három szint elkülönülése egymástól a tudatban
Az e m l í t e t t h á r o m szinten végzett munka elválasztható e g y m á s t ó l , mert tudatilag e l k ü l ö n í t h e t ő k . Ez az elkülö
nülés m e g k ö n n y í t i az egyes szintek m e g é r t é s é t és haszno
sítását. Nem vitás, hogy az e l m é l y ü l t e n g o n d o k o d ó ember esetében e munka h á r o m szintje már ö s z t ö n ö s e n is elválik, e g y m á s t ó l . Ez n é h a nagyon korán b e k ö v e t kezik. E k o r a i i d ő p o n t u t á n az elválás m á r egyáltalán nem j ö n létre. Napjainkban ugyanakkor egyre i n k á b b olyan felfogás t ö r m a g á n a k utat, hogy az ilyen ö s z t ö n ö s elkülönülés nem megfelelő. Például azért, mert a fogalmi szint és a jelzetek szintje hamarosan kölcsönösen gátolni kezdi e g y m á s t . A nyelvi szint pedig sokszor ki sem fejlődik. Osztályozási rendszerek készítőjeként, g y a k o r l ó o s z t á l y o z ó k é n t és o k t a t ó k é n t sokáig nem is gondoltam tárgyilagosan á t a munka szétválasztását a h á r o m szintre.
5. A három szint szétválasztása a gyakorlatban
Csak 1944-ben villant föl s z á m o m r a h a l v á n y a n , hogy a m u n k á n a k e h á r o m szintre való tagolása kívánatos és
Ungváry H.: Ranganathan ositálvoiásetmélete
lehetséges dolog. Valamivel jobban ragadtam meg a dolgot 1952-ben. A z ó t a mindig m e g p r ó b á l o m a szétvá
lasztást. Az „ o s z d meg és uralkodj" fegyvere e téren is h a t é k o n y n a k bizonyult. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a h á r o m szint bármelyikén fölvetődő kérdéseket első nekifutásra és a többi szinttől függetle
nül is meg tudjuk oldani. Ez tekintélyes előrehaladás.
Alkalmas pillanatban például e r e d m é n y e s e n hasonlíthat
j u k össze a fogalmi szinten végzett m u n k á t a jelzetek szintjén végzett m u n k á v a l . Ezáltal sokkal szabadabban mozoghatunk a fogalmi szinten, ami igencsak szükséges dolog. Ráadásul ez ö s z t ö n ö z a jelzetek szintjének műve
lésére és a fogalmi szinten elért e r e d m é n y e k megszilár
dítására.
6. Az új tárgykörök kifejlődésének spirálja
Az országos és/vagy n e m z e t k ö z i szinten folyó és egy
másba f o n ó d ó kutatási és fejlesztési tevékenység e r e d m é
n y e k é p p e n az új t á r g y k ö r ö k kialakulásának folyamatát leginkább talán egy rövid periódusú csigavonallal szem
léltethetjük. A spirális mozgás leírását a görbe tetszés szerinti pontján elkezdhetjük. A főbb szakaszok:
1 alapkutatás - k u t a t á s az elvont t u d o m á n y szintjén;
2 alkalmazott k u t a t á s — az a l a p k u t a t á s e r e d m é n y e i n e k felhasználása a gyakorlatban;
3 kísérleti gyártás — új eljárás kikísérletezése ismert vagy új áruféle gyártására;
4 új gép szerkesztése és gyártása;
5 új alapanyag;
6 új t e r m é k ;
7 az új -termék fölhasználása k ö z b e n s ő vagy végtermék
k é n t ;
8 e l ő b b vagy u t ó b b az új t e r m é k új p r o b l é m á k a t vet fel;
9 ismét alapkutatás az új p r o b l é m á k megoldására, a spirál tehát f o l y t a t ó d i k a végtelenségig. Ez l á t h a t ó a 3.
ábrán.
3. ábra A tárgyak kialakulásának spirálja
