BraiNnlók, szemlék, referátumok
A l l o t i i á n y c l c m / t ' s a k ü l ö n f é l e k ö n y v t á r t í p u s o k b a n
A különTéle lipusú könyvtárak gyakran más és más módon elemzik állományukat, bár ugyanolyan lipusú könyvtárak is eltérően oldhatják meg ezt a feladatot. Az állományelemzésnek sok célja lehet: a hosszabb vagy rövidebb távra szóló tervezés meg
alapozása, a gyűjtőköri szabályzat clökészilése, a könyvtári teljesítmény felmérése, számadás az anyagi források felhasználásáról, az állomány
mennyiségi és minőségi paramétereinek megállapí
tása stb. A közvetlen cél elérése mellett az állományelemzés járulékos hasznaként jelentkezhet a gyüjteményfejlesztési politika módosítása, vala
mint a nyert adatok hasznosítása a gyarapítási kere
tek megemeléséért folytatott harcban és a könyvtár vezetésében.
Az állományelemzés kérdései
Az állományelemzés célja határozza meg a gyűj
teménnyel és állománygyarapítással szemben feltett kérdéseket, amelyeket azonban kétségtelenül befo
lyásol a könyvtár típusa is. A kérdések vonatkozhat
nak szigorúan az állomány mennyiségi jellemzőire (a szakterületek és a dokumentumtípusok szerinti megoszlás, az egyes szakterületek aránya a gyűjte
ményben és a dokumentumtermésben, a dokumen
tumok megoszlása a megjelenési év szerint, a gyara
pítási keretek felhasználása, a beszerzési átlagár stb.), és idősorokba rendezhetők a rájuk adott vála
szok. Az állomány minőségére is számos kérdést lehet feltenni. Az a kérdés, hogy az állomány mennyiben vág egybe azzal, amit a szakértők a leg
jobbnak tartanak, gyakorlatilag így hangzik: egy-egy szakterület alapvető bibliográfiájának tételei milyen arányban vannak meg az állományban? A gyűjte
mény minőségét történelmileg kialakult erősségei és gyengeségei, s meghatározott használói igények
nek való megfelelése jellemzik. A használat tükré
ből is lehet az állomány minőségére következtetni.
Milyen mértékben veszik igénybe azok, akiknek gyűjtötték? Melyik részére esik a legnagyobb forga
lom? Milyen az anyagi ráfordítás és a használat vi
szonya? Igen nagy könyvtárakban valójában nem is az a kérdés, hogy megvan-e egy bizonyos dokumen
tum, hanem hogy hozzáférhetö-e, megtalálható-e.
Különösen a könyvtárközi együttműködés szem
pontjából fontosak azok a kérdések, amelyek az állo
mányok összehasonlítására vonatkoznak, mennyi
ségi és minőségi értelemben egyaránt; Mennyiben felel meg a gyűjtemény az országos normatíváknak?
Hogyan viszonyul más, hasonló intézmények kivá
lóan elismert gyűjteményeihez? Az előfizetett fo
lyóiratok jegyzéke mennyire egyezik meg kisebb, hasonló vagy nagyobb könyvtárak jegyzékeivel? stb.
Az állományelemzést befolyásoló tényezők
A könyvtártípusok egyik legszembetűnőbb jegye, hogy gyűjteményeik milyen célokat szolgál
nak. Az USA-ban hagyományosan közművelődési, iskolai, felsőoktatási és szakkönyvtárakra osztják a könyvtárakat. Nyilvánvaló, hogy az állományelem
zéskor hangsúlyozott módszereknek különbözniük kell, attól függően, hogy a könyvtár milyen környe
zetben működik, s melyek a fő feladatai.
Az állományelemzés céljainak megfogalmazása, megtervezése és lebonyolítása nagyban függ attól is, hogy a könyvtár önálló intézmény-e. vagy pedig egy iskola, egyetem, vállalat, kormányhivatal stb. része.
Ugyancsak meghatározó az a körülmény, hogy a könyvtár tagja-e egy könyvtári vagy információs há
lózatnak v3gy sem.
A használói kör jellegzetességei is befolyásolhat
ják az állományelemzés megszervezését és üteme
zését, s ezektől függ pl., hogy milyen súllyal vehetők tekintetbe a kölcsönzés statisztikai adatai vagy a használók véleménye.
A gyűjtemény nagysága is fontos tényező: kisebb állományokat alaposabban, nagyobbakat inkább
mennyiségileg és csak egyes részeikben lehet meg
vizsgálni.
A rendelkezésre álló anyagiak, a munkálatban részt vevő személyek száma, a munka sürgőssége és terjedelme, az elérendő célok jellege ugyancsak meghatározza az állományelemzés kiterjedését, irá
nyát és intenzitását.
Közművelődési k ö n y v t á r a k
A közművelődési könyvtárak fő állományelem
zési kérdései: Hogyan oszlik meg az állomány tarta
lom és dokumentumtípus szerint? Milyen idős a gyűjtemény? Hogyan vágnak egybe az állománycso
portok a használói csoportokkal? Hogyan oszlott meg a beszerzési keret téma, dokumentumtípus, használói csoport szerint? Milyen mértékben hasz
nálják a gyűjteményt? Mekkora a használói kérések kielégítésének aránya?
Sok közművelődési könyvtár azzal kezdi az állo
mányelemzést, hogy megállapítja, mi is van a birto
kában (pl. a szakterületek közötti megoszlás, az állo-
mány átlagos kora az egyes kategóriákban, a köl
csönzési forgalom összetétele, a hiányzó dokumen
tumok aránya), majd ezzei összeveti a használat adatait (kölcsönzési előjegyzés, könyvtárközi köl
csönzés, referenszkérdesek stb.). A cél az, hogy fel
tárják a beszerzési gyakorlat és a használat összefüg
géseit, s az utóbbinak megfelelően határozzák meg a beszerzési keret felosztását.
A szigorodó gazdasági feltételek arra késztették a könyvtárosokat, hogy nagyobb figyelmet fordítsa
nak a gyűjtemények kihasználtságának vizsgálatára.
Ehhez jó kiindulópontul szolgálhat a kölcsönzési statisztika elemzése (amelyet megkönnyit az auto
matizált kölcsönzési rendszer), de ezt ki kell egészí
tenie az egyéb módszerek (kérdőív, interjú stb.) alkalmazásának.
A dilettáns, rosszul megtervezett felmérések nem sokat érnek. Ezen a problémán kívánt segíteni a Közművelődési Könyviárak Egyesülete (Public
Library Association) kiadványával (A planning pro- cessfor public libraríes), amely leírja, milyen módsze
rekkel és eljárásokkal lehet a közösség változó felté
lcicihez és igényeihez igazítani a könyvtár céljait és működését; ezeken belül nagy súlyt kap a gyűjte
mény elemzése és építése. A legjobb módszernek a használók lényleges igényeinek a felmérését tekinti, nem pedig a mintajegyzékek összeállítását és beha- sonlítását.
A használói ígényvizsgálatnak több módja van: a konkrét, kielégített és kielégítetlen kérések, a doku
mentumok hozzáférhetősége, a kívánt dokumen
tum megszerzéséhez szükséges időtartam (tekintet
tel az előjegyzésre, a könyvtárközi kölcsönzésre) stb. elemzése.
Némely közművelődési könyvtáros azonban arra is kíváncsi, milyen minőségű az állománya. Ennek megállapítására az a módszer kínálkozik, hogy az ál
lományból vett mintát összevetik a különböző bib
liográfiákkal, illetve a tételekről szóló recenziókkal.
Iskolai könyvtárak
Újabban nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolai könyvtáraknak (forrásközpontoknak) ugyancsak rendszeresen elemezniük kell állományukat, hogy naprakész gyűjteményük legyen, és megfelelhesse
nek használóik igényeinek.
Az oktatási intézmények könyvtáraiban az állo
mányokat gyakran az állami vagy az országos nor
matívák tükrében vizsgálják; ez részben a mennyi
ségi előírásokkal, részben az ajánlott anyagot tartal
mazó listákkal való Összevetést jelenti. A közműve
lődési könyvtárakban feltett kérdések is feltehetők azzal a kiegészítéssel, hogy miképpen felel meg a
gyűjtemény az iskolai tanterveknek. Az alkalmaz
ható állományelemzési módszerekkel több szerző foglalkozott. Érdekes az a vizsgálat, amely arra vo
natkozott, hogy a tanulók milyen dokumentumokat használtak iskolai feladataik megoldásához, s milyen általános információszerzési szokásaik vannak.
Nagy egyetemi könyvtárak
A nagy egyetemi könyvtárak már az 1930-as évek óta végeznek állományelemzéseket. Ezeknek céljai változatosak: az állomány profiljának statiszti
kai adatokkal való leírása, a gyűjtemény minőségé
nek megítélése az állományépítés szemszögéből, a gyűjtemény történeti kialakulásának vizsgálata stb.
Az 1960-as években tovább fokozódott az állomány
elemzés iránti érdeklődés, mivel az oktatókról egyre inkább a könyvtárosokra hárult az állomány
építésért való felelősség.
A legutóbbi évek fejleménye: a Tudományos Könyviárak Egyesülete (Association of Research Libraríes) egy programot indított, hogy segítsen az egyetemi könyvtáraknak állományépítésüket az
1970-es években kialakult helyzethez igazítani. Kü
lönösen három tényezőt kellett figyelembe venni: a nehezebb gazdasági feltételeket, az anyaintézmé
nyek változásait és a könyvtárközi kooperációt.
Az állomány mennyiségi jellemzői (a dokumen
tumok száma, szakterületi és formai megoszlása, az éves gyarapodás mértéke stb.) nagy hangsúlyt kapnak; az egyetemi könyvtárak normatívái előír
ják, hogy az oktatási és a kutatási igények kielégíté
séhez kiterjedt és átfogó állományokra van szükség.
A gyűjtemény szakterületi megoszlását általában a raktári nyilvántartás alapján szokták megállapítani, bár többen fenntartással fogadták e módszert. Van, aki a leíró katalógusból vett minta alapján javasolja ezt a vizsgálatot elvégezni.
A gyarapodás mértéke - az állomány nagysága mellett - a gyűjtemény minőségének fontos jellem
zőjévé vált. Az évi gyarapodás szükséges mértékét olyan tényezőktől kell függővé tenni, mint az egye
temi programok száma és jellege, az intézetek száma, a beiratkozott hallgatók száma, a folyamat
ban lévő kutatási programok, a más könyvtárakhoz való hozzáférés lehetősége stb.
Egy-egy szakterületen kialakult gyűjtemény kiér
tékelésekor gyakran használták egyik módszerként a szakbibliográfiákkal vagy más jegyzékekkel való egybevetést. A nagy egyetemi könyvtárakban a ne
hézség ott jelentkezett, hogy a legfontosabb iroda
lommal, amelyet a bibliográfiák általában tartalmaz
nak, e könyvtárak többnyire rendelkeztek, s a
Beszámolók, szemlék, referátumok kérdés inkább az lett volna, hogy mennyiben talál
ható meg állományukban a szakterület periferikus irodalma. Ezért gyakran speciálisan összeállított lis
tákat (pl. a szakirodalmi publikációk hivatkozásai alapján) alkalmaznak az állomány elemzésekor, vagy igen nagy gyűjteményekhez (pl. Library of
Congress) viszonyítják az egyetemi könyvtár állo
mányát.
Általánosan alkalmazott állományelemzési eljárás a használat vizsgálata (a kölcsönzés adatai, a haszná
lók véleménye, a helybeni használat adatai, a szük
séges dokumentumokhoz való hozzáférés lehető
sége és időtartama, idézetelcmzés stb.).
Habár a kölcsönzési adatok elemzésével mint az állomány kiértékelésének módszerével szemben voltak bizonyos fenntartások, az automatizált nyil
vántartások elterjedésével egyre inkább alkalmaz
zák. Olyan fontos kérdésekre ad választ, mint a gyűj
temény leginkább használt részei, egyes dokumen
tumok igénybevételének gyakorisága, az előnyben részesített dokumentumtípusok. A könyvtárközi kölcsönzés vizsgálata feltárhatja az állomány gyenge pontjait.
A használók gyűjteménnyel való megelégedett
sége kérdőíves vagy interjús módszerrel vizsgálható.
A használók véleménye alapján lehet leginkább megítélni a gyűjteményt abból a szempontból, mennyiben teljesiti kitűzött feladatát. Minden előnye mellett e módszernek is vannak hátrányai:
még az egyetemi könyvtárak magasan képzett hasz
nálói sem képesek mindig pontosan megfogalmazni igényeiket, vagy hogy mit várnak a gyűjteménytől, s amit könyvtárhasználati szokásaikról mondanak, az gyakran eltér megfigyelt viselkedésüktől.
A helybeni használat vizsgálata körülményesebb, mint a kölcsönzési forgalomé, mégis szükség van rá a teljesebb kép érdekében.
Újabban alkalmazzák az állományelemzésnek azt a módszerét is, hogy mennyiben képes a könyvtár a kért dokumentumot azonnal szolgáltatni. Ezt úgy ál
lapítják meg, hogy megvizsgálják a polcokon adott időpontban megtalálható dokumentumokat és az igények kielégítésében számításba vehető külső, ko
operációs forrásokat.
Kis és közepes felsőoktatási könyvtárak
A kis és közepes felsőoktatási könyvtárak fő célja az oktatómunka szolgálata. Szempontjukból fontos kérdés, hogy vajon megfelel-e a gyűjtemény az anyaintézmény számára előírt követelményeknek;
mind a kétéves, mind a négyéves főiskolák irányel
vei megszabják a minimális állománynagyságot ré
szint állományegységekben, részint a beiratkozott hallgatók számához viszonyítva.
Az állomány elemzésekor e könyvtárakban is a fentiekben felsorolt kérdésekhez hasonlókat tesz
nek fel: a dokumentumok megjelenési ideje, a ki
adó országa, a kiadvány nyelve, típusa stb. A folyóirat-állománynál azt vizsgálják, mennyiben vág egybe a gyűjtemény az ajánlott listákkal, az oktatási programokkal, milyen folyóiratokra irányulnak a könyvtárközi kölcsönzési kérések, mely folyóira
tokra hivatkoznak a szakdolgozatok.
Mivel már sok felsőoktatási könyvtár automati
zálta nyilvántartásait, a gyűjtemény mennyiségi elemzése viszonylag egyszerűvé vált; sok vizsgálat tanúsítja ezt.
Különbözőképpen állapítható meg. mennyiben felel meg a gyűjtemény az egyes szakok tantervei
nek. Egyik elterjedt módszer, hogy a tantervekhez hozzárendelik a megfelelő osztályozási jelzeteket, majd ezek alapján állapítják meg a szakirodalmi ellá
tottságot. Másutt a kölcsönzések összetételét ele
mezték a tantervek szempontjából. így nemcsak azt kapták meg. hogy az egyes szakterületeknek milyen az ellátottsága, hanem azt is, melyek a gyűjtemény gyakran, ül. kevésbé használt részei.
Meglehetősen elterjedt módszer e könyvtárak ál
lományának minőségi vizsgálatára a raktári nyilván
tartás egybevetése különféle ajánló jegyzékekkel és szakbibliográfiákkal.
Fontos szempont a kis és közepes felsőoktatási könyvtárak állományának elemzésekor, hogy milyen mértékben használják a hallgatók és az okta
tók. A számos lezajlott vizsgálat olyan kérdéseket is feltett, mint pl.: Milyen a viszony az egyes szakterü
letek dokumentumainak megjelenési éve és a hasz
nálat között? Melyek az állomány ritkán használt részei? Vannak-e olyan állományrészek, amelyeket gyakrabban használnak, mint amennyire az állo
mány egészében elfoglalt arányukból következnék?
S z a k k ö n y v t á r a k felsőoktatási környezetben A kari és intézeti könyvtárakban és a felsőoktatási intézmények kutatási célokat szolgáló egyes gyűjte
ményeiben folytatott állományelemzésre - a fenti
ekben leírtakon kívül — az jellemző, hogy nagyobb súlyt kapnak a kütatók igényei: Kielégítő-e a refe- renszgyüjtemény? Milyen fontos cimek hiányza
nak? Milyen a gyűjtemény történeti rétegezödése?
Hogyan viszonyul a szakterület vezető könyvtárai
hoz? Kielégítő-e a gyarapodás mértéke? Hozzáfér
hető-e a gyűjtemény?
Az állományelemzésekröl szóló beszámolók egy- egy módszerrel, vagy több módszer kombinációjával végzett munkálatokról adnak számot. A használat
vizsgálatok egy-egy dokumentumtípus, a legtöbb
cselben a folyóiratok igénybevételének feltérképe
zésére irányulnak.
A kölcsönzési statisztika elemzése mellett nagyon kedvelt a kérdőíves és interjús módszer.
Ugyanígy a hivatkozások vizsgálata is, amely egy
részt a szakemberek általános szakirodalom
használati szokásairól, másreszt az adott gyűjtemény igénybevételéről szolgáltat adatokat.
Az információszerzési technikák és a dokumen
tumok használatának összevetése is tanulságokkal jár. PL: melyek az egy-egy szakembercsoport által leggyakrabban olvasott folyóiratok, s hogyan viszo
nyulnak ezek a leggyakrabban idézett folyóiratok
hoz? Vagy: összehasonlithatók-e a szakértők érték
ítélete szerint kialakított folyóiratlisták a cikkek hi
vatkozásaival és az adatbázisokban folytatott keresé
sek eredményeivel?
Egyéb szakkönyvtárak
Bár a szakkönyvtárak nem érdekellek abban, hogy állományuk mennyiben felel meg az egyelemi oktatási és kutatási programoknak, a felsőoktatási
akhoz nagyon hasonló kérdésekre várnak választ az állományelemzés során: Melyek a gyűjtemény erős
ségei és hiányosságai? Milyen az igénybevétel?
Hogyan lehet növelni a gyűjtemény és az igények megfelelését? Mi az állománygyarapítási keret optimuma?
Az állományelemzés részleteiben való megterve
zését meg kell, hogy előzze a gyűjtemény jellegze
tességeinek számbavétele (az utóbbi évek szerze
ményeinek megvizsgálása, a beszerzési statisztika áttekintése, a könyvtárközi kölcsönzések elemzése stb.).
A kölcsönzési forgalom vizsgálata e könyvtárak
ban is általánosan elterjedt módszer, a használat
elemzések pedig főként a folyóiratokra irányulnak.
Kooperációs körök
Mivel az eredményes gyűjtési kooperáció alapfel
tétele, hogy a részt vevő könyvtárak pontos adatok
kal szolgáljanak legalább állományuk szakterület és dokumentumtípus szerint való megoszlásáról, a for
rások megosztott gyűjtésére vállalkozó kooperációs körökben az állományelemzés különös hangsúlyt kapott. Erre biztatja őket az ALA által 1983-ban el
fogadott, az összehangolt és kooperatív állományfej
lesztésről szóló segédlet is.
A kooperáció szempontjából az egyik legfőbb kérdés, hogy melyik könyvtárnak van a leggazda
gabb gyűjteménye egy adott szakterületen; erre vá
laszt lehet kapni pl. az érintett könyvtárak raktári nyilvántartásaiból vett minták összehasonlításával.
Egy másik érdekes kérdés, hogy milyen mérték
ben fedik át egymást a részt vevő könyvtárak állo
mányai. Ennek megválaszolása során fontos szem
pont a könyvtárak nagysága, tipusa, kora; azoknak a címeknek az aránya, amelyek csak egyetlen könyv
tárban vannak meg; két-két könyvtár állományának átfedése a körön belül; az alkalmazott módszerek kiválasztása.
A számítógéppel kezelt nyilvántartások megjele
nése megkönnyítette az átfedési vizsgálatok lefoly
tatását, különösen ha azonos adatbázisokhoz kap
csolódó könyvtárakról (pl. az OCLC partnereiről) van szó.
Minthogy a"könyvtárosok egyre inkább támasz
kodnak a kooperációs szervezetekre a helyileg szük
séges dokumentumok biztosításában, nagyon fon
tossá válik az a kérdés, hogy a kooperáció mennyi
ben javítja meg lénylegesen a dokumentumok ren
delkezésre bocsátását. Az egyik vizsgálat kifejlesz
tette az ún. ellátóképességi indexet (capatibility index), amely azt mutatja, hogy egy könyvtár milyen mértékben képes egy tesztként szolgáló do
kumentumlista téleleit rendelkezésre bocsátani; e mutató inkább a rendelkezésre bocsátás sebességét, semmint a sajál gyűjtemény méreteit vagy összeté
telét hangsúlyozza. Az ellátóképességi index volta
képpen azt fejezi ki, milyen hatásfokkal működik a kooperációs kör.
A könyvtárcsoportokra kiterjedő állományelem
zések főként mennyiségi módszereket alkalmazlak, s a mennyiséget rendszerint egyenlőnek tekintetlék a minőséggel: minél nagyobb a gyűjtemény, annál tartalmasabb. Pedig a munkaerő-kapacitás szűkössé
gén kívül nincs más akadálya, hogy egyéb, minősé
ginek is tekinthető módszereket (bibliográfiák beha- sonlítása, külső szakértők ítélete, használatvizsgála
tok) is igénybe vegyenek.
• » *
Összefoglalásul: a különböző, kipróbált állo
mányelemzési módszereket és eljárásokat egyaránt használják a különböző típusú könyvtárak, bár eltérő nyomatékkal. A módszer kiválasztását főképp az állományclemzés célja határozza meg, s az állományelemzés során feltett kérdések a könyv
tár feladatrendszeréből s működési feltételeibőt (a fenntartó jellege, a használói kör, a gyűjtemény mérete, a kooperációban való részvétel síb.) követ
keznek. Az állományelemzés tehát eltérő lehet könyvtártípusok szerint, de ugyanolyan típusú könyvtárakai illetően is mutatkoznak különbségek.
Beszámolók, szemlék, referátumok Irodalom
Közművelődési könyvtárak
111 GOLDIIOR, H.: Analysis of an inieraclive melhod of . evalualing thc book colleclion of a publie library. = Libri.
2.1. ki',1. I. sz. 197.1. p. ( , - 1 7 : and GOLDHOR. II : A rcporl ón an application of 1 he inductive melhod of evalu
alion of public librarv books. = Libri. .11. köl. 1981. p.
121-129.
[21 PALMOUR. V. F. el al.: A planning prnccss far publie libraríes.Chicago, Ala.. 198(1.
|.ll RLIFF. }. A.: Managcmenl hy objectives: Improving Ihc book colleclion. = Connecticut Libraríes, 21. köl. 2. sz.
1979. p. 17-18.. 33.
|4| ZWEIZIG. D.-DERVIN.B: Public library use. users.
uses: Advances in knowledge of [he chnracicrisiics and nccds of ihe aduli clieniele of American publie libraríes.
= Advanccs in Librarianship. 7. kW. ed M E L V I N . J.
V . - M I C H A F . L . I I . I I . New York. Academie Press, 1977.
p. 2.11 - 2 5 5 .
Iskolai könyvtárak
151 American associalion of sehool librarians and associalion for cducaiional communicaiions and lechnolngy. = Media Programs: Disiriei and Sehool. Chicago, Ala. 1975.
p. 6.1.
|6| D Á N I E L . E. H.: Pcrformance measures Tor sehool librari
ans: complexiiies and potcmial. = Advanees in Librari
anship. 6 köl. cd. M E L V I N . J. V . - M I C 1 1 A F L , H. II N e * York. Academie Press, 1976. p. 1 — 51.
|7| M A N C A L L . J. C : Measuremeni and evalualion of ihc colleclion. = Sehool Library Media Quarlerly. 10. köl 4.
sz. 1982. p. 185.
|8| M A N C A L L . J. C . - P R O r r . M. C : Measurinp sludeni information use: A Ciuidc for Sehool Library Media Speci- alisls, Lillleion. Colo. Libraries Unlimiled. 198.1, 191 Van ORDEN. Ph, J.: The eolleetion program in eletncn-
lary and middle schools, Lillleion. Colo. Libraries Unli
miled, 1982. p. 246,
Nagy egyetemi könyvrárak
|10| Associalion of research libraries = Colleclion deseription and assessmeni in ARL libraries (SPEC Kii 87. sz.). Wa¬
shington, D. C . Office of Managcmenl Sludics. Sysiems and Procedures Exchange Center. 1982.
IMI Association of research libraries. Associalion of college and research libraries: Slandards for universily libraries
= College and Research Libraries News. 40 köl. 4. sz.
1979. p. 102.
112! AXFORD. 11 W ; Colleclion managcmenl: A newdimcn- sion. = Journal or Academie Librarianship, 6. köl. 6. sz.
1981. p, 324-329.
| I 3 | HLACK. Ci. W. Jr.: Esiimaiing colleclion sizc using the shclf lisl in a seience library. = Journal oí Academie Librarianship. 6. köl. 6. sz. 1981. p. 339-341.
It4| HONN. G. S.: Evalualion of Ihc colleclion. = Library I rends. 22. köl. 3. sz, 1974. p. 265-304.
II5| CIIRISriANSEN, D. E. el al.: Guidc lo colleclion evalua- iRttl ihrough use and user sludics. = Library Resources and Technical Services. 27, köl, oki Alec. 1983. p.
432-440
116] COMER, C : Lisl-chccking as melhod for evalualing lihrarv collcclions. = Colleclion Building. 3. köl. 3. sí.
1981 p 2 6 - 3 4 .
[I7| H O O O W A N A C , Ci. V.: An acquisilion ralc modcl for academie libraries = College and Research Libraries. 39.
köl, nov. 1978. p. 439-447.
(18) KANTOR, P. B : Availabilily analysis. = JASIS. 27. köl.
szcpi./nki. 1976. p, 311-319.
(19J K E B A B I A N . P.: The distancc lo a slar: suhject measure
meni of Ihc Library ofCnngress and Universilv of Florida colleciions. = College and Research Libraries. 27. köl.
júl. 1966. p. 267-279.
1201 KENT, A. cl al.: Use of library maicrials: The Universily ofPillshurghSludy, N e * York. Marccl Ockker. 1979,
|211 L A W R E N C E . G . S . - O J A . A, R.: The use of generál col
lcclions al Ihc Universily of C.ilifornia: A sludy or unre- corded use. al-lhe-shelf disenvery and immediacy of nced Tor maicrials al the Davis and Sania Cru? Campus Libra
ries. Finat repori Universily of California Sysiemwide Ad- minislralton Office or ihe Assislant Vice-Prcsident — Lihrarv Plans and Policics Library Slutlies and Research Division. 1980. EDI9I490.
1221 L E A C H . S.: Fhc growih ralcs of major academie libraries Ridcr and Purdue rcviewcd. = College and Research Libraries, 37. köl. nov. 1976, p. 532.
|23l The lopc/ or cilaiion (echnique of in-depih colleclion evalualion explicated. • College and Research Lihraries.
44. köl. máj. 1983. p. 251-255,
[24] McGRATI I, W. E.: Circulalinn sludics and colleclion dc- velopmcnl prohlems oí mcthodology. Iheory and typo- logy for research. = Foundalions in Library and InTorma lion Science. 10. köl. B rész. cd. ROBFRT. 1) S . - G E O R G E . B. M Jr, Greenwich, Conn. JAI Press.
1980. p. 373-403.
125] MclNNIS. R. M,: Research cnllcclions: An approach lo thc assessmeni ofqualilv. = IPl.O Quartcrlv. 13. kiil. júl.
1971.p. 13-22.
[261 MOSHER. P. H.: Colleclion evalualion in research libra
ries: The search for qualily. consisicney, and sysiem in colleclion developmeni, = Library Resources and fech- nical Services. 23. köl, l.sz. 1979. p. 16-32.
(27| NEW. D. E . - O T T . R. Z.: Inierlibrary loan analysis as a colleclion developmeni lool. = Library Resources and Tcchnical Services. 18. köt. 3. sz. 1974, p. 275-283 128] NISONGFR. T, E.: An in-depth colleclion evalualion al
Ihe Universily of Manitoba Library: A lest nf Ihe Lnpc/
melhod — Library Resources and Technical Services.
1980. 24. köl. p. 329-338.
[29] 5AUNDERS. 5. el al,: Allernalives to Ihe shelflisl mcasu- re for delcrmining ihc sizc of a suhject colleclion. = Library Research, 1981.3. köl. p. 383-391.
[30] SHAW, W. M. Jr,: A praclkal jnurnal usage technique = College and Research Libraries. 39. köt. nov. 1978 p 4 7 9 - 4 8 1 .
131] Systems and procedures exchange center. = User Sur- veys and Evalualion of Library Services (SPEC Kit 71.
sz ), Washington. D, C . Office of Managemcnl Sludics, Systems and Procedures Exchange Cenier, Associalion of Research Libraries. 1981.
[32] WEBSTER. D. E,: A coneepl of eolleetion analysis and de
velopmeni. = Colleclion Analysis in Research Libraries:
An Inlcrrm Report on a Sclf-Sludy Proccss, Washinglon.
D. C . Associalion of Research Libraries, Office of Uni
versily Library Managcmenl Studies. 1978. p. 5.
Kis és közepes felsőoktatási könyvtárak
[331 Draft: Siaicmcm or quantitalive siandards. for iwo-ycar learning rcsources programs. ~ College and Research Libraries News. 40. köl. márc. 1979. p. 70.
[34| ETTELT, I I . J : Book use al a small (very) communily college librarv. = Library Journal, 103. köl. 20. sz. 1978, p. 2314-2315.
[351 O O L D E N , I).: A melhod for quanlitalively evalualing a universily lihrary colleclion. = Library Resources and Tcchnical Services. 18. köl. 3. sz. 1974, p. 26R —274.
[3hJ GOLDSTEIN, M . - S E D R A N S K . J.: Using a sample icchnique lo deseribe characlerislics of a colleclion. = College and Research Libraries, 38. köl. máj. 1977. p.
195-202
[371 JENKS. ( i . M : Circulaiion and ils relaiionship lo Ihe book colleclion and academie deparlmenls. = College and Research Libraries. 37. köl. márc. 1976. p. 145 — 152.
1381 K I M . D, U.: OCLC-MARC lapcs and colleclinn managc
menl. = Informalion Technology and Libraries. I. köl, márc. 1982. p. 22-27.
[39] S C H A D , J. C . - A D A M S , R. L.: Bnnk seleciion in acade
mie libraries: A new approach. = College and Research Libraries. 30 köl. szcpl 1969 p. 437-442.
|40l SCIIWARTZ. R: A pcriodical use sludy. = Illinois Libraries. 60. köl. febr. 1978. p. 106-109.
|411 S11ABOWICII. S. A.: An approach lo assessmeni of qualily o f a universily lihrary colleclion. Hamnlond Ind.:
Purdue Universily. Calumci Campus Library. 1977.
1421 Slandards for college libraries. = College and Research Libraries News. 36. köl. oki. 1979. p. 279.
[4.11 rOWNLEV. Ch T.: Using SPSS lo analyzc book collec
lion dala. = Drcxcl Lihrary Quartcly, 17. köl. 1. sz. 1981.
p. 87-119.
|44) T R O C I I I M . M. K, el al.: Mcasuring Ihe circulaiion use of a small academie lihrary colleclion: A manuál. Chicago:
Associalcd CollctesoTlhc Mktwesl. 1980.
Szakkönyvtárak felsőoktatási környezetben
[45] CiOl III I R 1 . lí.: Pcriodical use in an academie librarv; A sludy of economisls and poliucal scicnlisls. — Spécid Libraries. 69. köl. 2, sz. 1978 p 5 1 - 6 0 .
|46l í i R I S C O M . R : Pcriodiial use in a univercir- mu^ic library: A cilaiion sludy oT Ihcses and disscriations suh- miiicd lo Ihc Indiana Universily Sehool oT Musie Ttom
1975-1980. = Scnals Librarian. 7. köl 3. sz 1983. p.
3 5 - 5 2 .
|47| KUSNERZ. P. A : Colleclion evalualion lechniqucs in Ihc Academie Ari Library. ~~ Drcscl Library Quarlerly, 19. köl. 3 sz. 1983. p. 3 8 - 5 1
[48| RICE. B. A : Seleciion and evalualion oTchemisiry perio- dicals - Science and Technology I ihraries. 19S'( |. Ittil p. 4 3 - 5 9
1441 SATAR1AND, W. A.: Journal use in soeiology: Cilaiion analysis versus icadership pallerns. = Library Quarlerly, 48. köl.3.sz. 1978. p. 293-300.
150) S U B R A M A N Y A M . K.: Cilaiion sludies in science and lechnology = Colleclion Developmeni in Libraries: A Treaiise. ed.:STUEART, R. D - M I L L E R . Ci. B. Green
wich. C o n n . J A I Press. 1980. p. 345-372.
Egyéb szakkönyvtárak
|5I] BASTILLE. J D . - M A N K 1 N . C. J.: A simple ohjeeiivc melhod for delcrmining a dynamic journal colleclion. = Bullelin oT Ihc Mcdical Library Associalion. 68. köl, oki.
1980 p 357-366.
[521 BYRD. G. D. el al,: Colleclion developmeni using inter- librarv loan hormwing and acquisilion slalislics. = Bulle
lin of Ihe Mcdical Lihrarv Associalion, 70. köl.jan. 1982.
P. I - 9 .
[531 C R A I G . D. F . - S T R A I N . P. M : Analysis or colleclion developmeni al ihe Nalional Lihrary oT Medicine. = Bul
lelin of ihe Mcdical Library Associalion. 68. köl. ápr.
1980. p. 197 - 206.
[54] SCIIWARTZ, J. H.: Technical books: Appraisal of selec
iion policy and use by crealivc chcmisls. = Speeinl Libra
ries. 65. köl. febr. 1974. p. 5 8 - 6 0 .
155! TUORPE, P.: Inierlibrary loans analysis for journals acquisilion. s= ASLIB Proceedings. 31. köl. 7. sz. 1979. p.
352-359.
|56| WENGER. Ch. B.-CHILDRESS, J : Journal evalualion in a largc research library. = JASIS. 28. köl, sz.cpl. 1977.
p. 293-299.
[57| WENGER. Ch B. el al.: Monograph evalualion for acqui
silion in a large research library. = JASIS. 30 köl márc.
1979. p. 8 8 - 9 2 ,
Kooperációs körök
[581 GW1NN. N. E . - M O S H E R , P. II.: Coordinating collec
lion developmeni: The RLG conspccius. = College and Research Libraries, 44. köl. márc. 1983. p. 129.
[59! MOORE. B cl al : Tille overlap: A sludy of duplicaiion in Ihe Universily of Wisconsin system libraries = College and Research Libraries. 43. köl.jan. 1982. p. 14 - 21.
|60) MOSIIER. P. I I . - P A N K Á K É , M.: A guide lo coordi- naied and cooperaiive colleclion developmeni. = Lihrary Resources and Tcchnical Services. 27. köl. okl./dcc 1983. p.4lfi.
161] RICHÁRD. I I . - S C H L E S S , A. P: Documenl delivery capabililies oT major hiomcdical libraries in 1968: Rcsulls ofa national survey employing standardized lesls = Bul
lelin oT Ihe Meditál Library Associalion, 60. köl júl.
1972. p. 382-422.
[621 POTTER. W. Sludies of colleclion overlap: A lllera- lurcrevieiv. = Library Research. 1982. 4. köl. p. 4.
[631 SHAW', D . - S T O C K E Y . E.A.: Contribuiions of small libraries In siale-wide resnurcc sharing: A sludy of collec
lion overlap Ihrough Ihe INCOI.SA prneessing cenier. = Public Lihrary Quarlerly. 1979. I. köl, p. 281 - 2 9 0
/ M A G R 1 L L , R. M . : Evaluation by type of library. = Ubrarv Trends. 33. köt. 3. sz. 19R5. p. 2 6 7 - 2 9 5 . /
(Papp István)
