0 2 : 5 2 Lénia
LENIN ÉS A KÖNYVTÁRAK
LENIN-SZIMPÓZIUM AZ IFLA 36. KONGRESSZUSA A L K A L M Á B Ó L
Darabos Pál né
Orczígos Müsistó Könyvtár és Dokumentációs Koipont
A l e n i n i könyvtárpolitikáról Magyarországon nemcsak sokat h a l l o t t u n k , olvastunk, hanem szemünk láttára valósultak l s meg «zek a felbecsülhetetlen értékű tanítások. Elmondhatjuk, hogy a magyar könyv
tárügy i s e tanításokon nyugszik, e z t igyekezett és i g y e k s z i k megva
l ó s í t a n i . Ennek a beszámolónak nem célja a l e n i n i könyvtárpolitikát részletesen t a g l a l n i , ezért csak emlékeztetőnek kívánjuk megemlíteni a legfontosabb megállapításokat:
a könyvtárak mindenki számára való hozzáférhetősége;
a könyvtárak dicsősége ne az legyen, hogy mennyi ritkaságuk van, hanem, hogy milyen széles körben forognak a könyvek a nép között;
hány u j olvasójuk van;
milyen gyorsan tudják az igényeket kielégíteni;
milyen kényelmet nyújtanak a lakosság többségének;
hogyan l e h e t a könyvek küldését egyik könyvtárbői a másikba gyorsan és ésszerűen megszervezni;
a m i n é l hosszabb nyitvatartás biztosítása s t b .
Ezek a gondolatok már a forradalom előtt i s foglalkoztatták LEMlöt, amiről számos l e v é l , megemlékezés tesz tanúbizonyságot. Hogy a forradalom legnehezebb napjaiban már könyvtárügyi r e n d e l e t e t ad k i a könyvtárügy központosítására, a könyvtári hálózat létrehozására, a gyűjtemények v é d e l m é r e , fejlesztésére, az adatszolgáltatás helyes formájának megszervezésére s t b . - az ma mar közismert. A dekrétum a könyvtárügy központosítására 1920. november 18-án j e l e n t meg, bete
tőzve és summázva a teendőket.
DARABOS ? . : Lenin és a könyvtárai
LEHXH élete végéig figyelemmel kísérte a könyvtári élet problé
m á i t , óriási Jelentőséget tulajdonított a könyvtárügy jő megszervezé
sének; ezt b i z o n y l t j a számos c i k k , beszéd, konkrét utasitás, rende
l e t . A tudás elsajátításában a könyvtárak nyújtotta lehetőséget nem győzte eleget hangsúlyozni, a forradalom alapvető feladatának t a r t o t ta a nép művelődési lehetőségeinek maximális biztosítását.
LENifi születésének 100 éves évfordulójára esett az IPLA / I n t e r national Pederation of L l b r a r y AsBociatons - Könyvtáros Sgye&uletek Nemzetközi Szövetsége/ 5 6 . konferenciája, amelyet 1970. Őszén Moszk
vában t a r t o t t a k meg. Ennek során az IPLA egy t e l j e s Ülést s z e n t e l t a LENIN ée a könyvtárak clmü témának. A bevezető előadásban J u . V.
SMSOH'EV részletesen elemezte a l e n i n i könyvtérpolitikát és annak jelentőségét. Ezenkiv'il k i l e n c referátumot t a r t o t t a k azon országok könyvtárainak képviselői, ahol LENIN emigrációs éveiben megfordult, i l l e t v e amelyekről Írásban megemlékezett, nevezetesen: n é m e t , angol, f r a n c i a , svéd, svájci, l e n g y e l , d á n , f i n n és amerikai könyvtáros szakemberek.
LEHIN élete során igen eok időt töltött könyvtárakban, müveit e- nélkül meg sem Írhatta volna, elméleti munkásságának báziBa a könyv
tár v o l t . Egy példa e r r e , hegy A kapitalizmus fejlődése Oroszország
ban cimü müvéhez több mint 50C forrásművet használt.
Emigrációs éveiben minden városban, ahol élni kényszerült, a könyvtárakban dolgozott.
LEHIN első alkalommal 1895-ben utazott külföldre. Berlinben l e töltött néhány h e t e t , dolgozott a b e r l i n i királyi könyvtárban, a mai DeutBche Staatsbibliothekben.
A Eeutache StaatBblbliothek kiadásában ennek megörökítésére meg
j e l e n t kiadvány /Wladimlr I l j i t s c h Lenin i n B e r l i n und a l s Leser der Könlgllchen Blbllothek, der heutigen Deutschan Staatsbibliothek, Ber
l i n , 1970./ több részből á l l , P o g l s l k o ü k LENIN b e r l i n i - többszöri - tartózkodásának eseményeivel, külön tanulmányt szentel a könyvtár
ban olvasott cüveinek, ezekről jegyzékben i s megemlékezik, sít köz
zéteszi LENIHnei édesanyjával való levelezését i s . A kiadványt szá
mos kép t e s z i hangulatossá.
Hl vonzotta LENINt Berlinbe?
Ott működött akkoriban a Stuhr und uehr kiadóvállalat, amelytól Oroszországban sokszor Indexen lévő és az orosz könyvtárakban ritkán ragy egyáltalán nem kapható könyvekhez j u t o t t . Ezenkívül a Német Szo
ciáldemokrata Párt kiadójától a külföldön orosz nyelven megjelent va
lamennyi müvet meg tudta i t t venni.
A királyi könyvtár, a mai Deutsche Staatsbibliothek nagy j e l e n tőségű v o l t LENIN számára, mert i t t MARX és ENGELS müvei, valamint az oroaz forradalmi mozgalomról szóló könyvei megtalálhatók v o l t a k . LEHIN a könyvtárban saját nevén - UWANOV - i r a t k o z o t t be, amint e z t sajátkezű aláírása i s tanúsítja.
T i a 1 8 . ő v f . 2.szám 1971.február
A 12 könyv, amellyel behatóan f o g l a l k o z o t t , tematikailag kát csoportra osztható:
a/ MARX és ENGELS müvei;
b/ gazdasági fejlődés és munkásmozgalom Oroszországban.
Megjegyzendő, mivel MARX és ENGELS müvei évtizedekkel előbb j e lentek meg, m á r kereskedelmi forgalomban nem voltak kaphatók, s i g y különösen jelentős v o l t számara, hogy a könyvtárban e r i t k a példányok
hoz hozzá tudott f é r n i .
Az elmondottakbői i s kitűnik, hogy LENIN Oroszország szociális- gazdasági kérdéseivel behatóan f o g l a l k o z o t t , különös t e k i n t e t t e l az agrárkérdésre. Mindez bizonyos mértékig előmunkálatnak számított A kapitalizmus fejlődése Oroszországban clmü m ü v é h e z .
Hogy milyen véleménye v o l t LENIBhek a könyvtárról, annak Írásos nyoma n i n c s , feltehetően meg v o l t elégedve a kiszolgálással. A könyv
tárnak akkor 800 e z r e s , ma 4,8 milliós az állománya.
1902-1903-ban Londonban élt LENIN, ahol idejének nagy részét a B r i t i s h Museum könyvtárában töltötte, majd 1908 májusában Genfből Londonba utazott kizárólag a z é r t , hogy a B r i t i s h Museumban dolgozhas
son. A B r i t i s h Huseum könyvtárának egyik vezető munkatársa, A.B.
CHAPLIN, emlékezett meg színvonalas beszámolóban LEKIHnek Londonban, i l l e t v e a B r i t i s h Museum könyvtárában töltött i d e j é r ő l , / i d e fűzném saját személyes élményemet i s . Ez év augusztusában alkalmam v o l t a B r i t i B h Museum könyvtárában néhány őrét tölteni, megcsodálni nagysze
r ű olvasótermeit, gyűjteményeit s t b . A könyvtárban a LENIN-eentenári- um tiszteletére rendezett kiállításon a feltehetően o t t Írott müvein kivül LENIN olvasójegyét, továbbá kérvényét a könyvtár használatára, nyilvántartókönyv-béli bejegyzését i s megtekinthettem, sót utóbbiak
ról az angol kollégák kedvessége folytán másolatot i a kaphattam./
KRÜPSZKAJA visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy LEHIN minden reg
gel a B r i t i s h Museum könyvtarába ment. Érdekelte ez a könyvtár már azórt i s , mert 40 ó w e l korábban MARX i t t i r t a a T ő k é t . LENIN száné
r a a legjobb és legkellemesebb munkahelyek közé t a r t o z o t t ez a könyv
tár. A 400 személyes olvasóterem kb. 20 000 kötetes kézikönyvtárával, katalógusaival, nagy nemzetközi könyvállományéval, referensz-szolgá- latával akkoriban megelőzte Európa valamennyi nagy könyvtárét. Orosz illegális kiadványok i s találhatók voltak i t t . LENIN mindig ugyan
azon a helyen ü l t : az olvasóterem G vagy H szárnyán.
LENIN, Jacob RICHTER fedőnéven l a k o t t Londonban. Ennek megörökí
tésére, 1942-ben v o l t lakóházán emléktáblát helyeztek e l . A.E. CKAPLIK maga i s részt v e t t ennek felavatásán, de ez a h á z sajnos a I I . világ
háborúban e l p u s z t u l t , az emléktáblát nem messze e helytől megőrizték.
LENINnek i s ajánlólevélre v o l t szüksége, hogy belépőjegyet kap
jon a B r i t i s h Museum könyvtárába, amit hosszas levelezés után meg i s kapott.
DARABOS P.i Lenin és a könyvtárak
A könyvtár nem t u d j a , melyek azok a könyvek, amelyeket LENIN használt, azt tudják v i s z o n t , hogy a paraeztkérdéssel, a Szociálde
mokrata Párt agrárpolitikájával f o g l a l k o z o t t , sok, az Iszkrában meg
j e l e n t cikkét i r t a o t t , majd 1908-han újbóli ot t-tartő zko dásakor be
hatóan f o g l a l k o z o t t filozófiai miivekkel, a Materializmus ós empirio- k r i t i c i z m u s cimü müvének előtanulmányaként.
A meleghangú beszámoló a z z a l fejeződött be, hogy a B r i t i s h Mu
seum egyik legnevezetesebb olvasója LENIN v o l t . A.H. CHAPLIN a maga és az angol könyvtárosok nevében örömét f e j e z t e k i , hogy ezen az em
lékülésen részt v e h e t e t t .
A Dán Királyi Könyvtár Lenin's v i s i t to Denmark cimrael, C. THOM- SEN tollából kiadványt publikált a centenáriumra. ETsősorban a törté
nelmi körülményeket i s m e r t e t i , l e i r j a , hogy LENIN i t t i s idejének dön
tő részét könyvtárakban töltötte. Rendszeres látogatója v o l t a Dán K i rályi Könyvtárnak, az olvasótermi nyilvántartás s z e r i n t TJUANOV néven PUNOK: A mezÓRazdasá^i viszonyok a Havillande-i p a r a s z t i tejgazdaság
ban cimü müvét o l v a s t a , valamint a Dán S t a t i s z t i k a cimü könyvet.
A könyvtár rendje ée fegyelme jó benyomást k e l t e t t LENINben, e l ismeréssel n y i l a t k o z o t t róla.
Igen érdekelte a dán speciális mezőgazdaság, és s t a t i s z t i k a i t a nulmányokon alapuló analízist végzett e tárgykörben.
LENIN egyik dán tisztelője, a h i r e s iró: Martin ANDERSEN NEXÖ i r j a 1940-ben, LENIN születésének 70. évfordulóján: "Abban az időben nem l e h e t e t t f e l i s m e r n i az Októberi Porradalomnak - Lenin müvének - mérhetetlen Jelentőségét. Személye és munkája mindent átfog, az embe
riség történetében nincs olyan fontos esemény, amit nem lehet v i s s z a vezetni Leninhez és a forradalomhoz. Az emberiség legnagyobb problé
májához ugy n y ú l t , hogy összekapcsolta a multat a J e l e n n e l , oly módon k i t e r j e s z t v e , hogy mindenki képes legyen látni, hogy ez a fejlődés útja."
A f i n n könyvtárosok közül E . WIRLA emlékezett meg LENINrÓl mint könyvtári látogatóról. Megállapította, hogy tudományos munkájának nélkülözhetetlen részét képezte a könyvtári szolgáltatások igénybevé
t e l e .
Mind a könyvtári f e l a d a t o k a t , mind a tudásnak, a tanulásnak fontosságát, nélkülözhetetlenségét tartalmazó nézeteit, r e n d e l e t e i t , Írásait részletesen i s m e r t e t t e .
Majd a f i n n referátum f e l t e t t e a költői kérdést: Mi, mai könyv
tárosok, mit mondhatunk ennyi hozzáértéshez? Vajon a feltételek, ame
lyeket LENIN a könyvtáraknak és a könyvtáraktól kivánt: a kölcsönzés kiterjesztése, az olvasók igényes ellátása, csere-kérdések, nyitva
tartási i d ő , u j olvasók megnyerése, az információ terjesztése, n y i l vántartások egyszerűsítése, raktározási problémák s t b . már mind meg
valósultak?
Nem v o l t még nagy államférfi, aki i l y e n világosan és i l y e n gyak
r a n , i l y e n részletességgel emlékezett volna meg a könyvtarak fontos- 102
TMT 1 8 . é v i . 2.arára 1971.február
ságárói, betöltendő missziójáról. LEHÍV ebben i s egyedülálló.
F.E. MOHRHARDT, az amerikai könyvtári élet egyik vezetője i s megemlékezett L E H I N r ó i . Bevezetőként e m i i t e t t e , hogy LEHIN sohasem Járt az USA-ban, igy soha nem v o l t amerikai könyvtárban sem.
1906-ban a L i b r a r y of Congrees /Kongresszusi Könyvtár/ ajándék
ként hozzájutott JULIN, krasznojarszki kereskedő 80 000 kötetes könyv
tárához. Mintegy 10 évvel azelőtt LENIN - szibériai száműzetésében - használta e z t a könyvtárat, feljegyezve r ó l a , hogy figyelemreméltó, gazdag gyűjtemény. Sokat használta a Kapitalizmus fejlődése Oroszor
szágban cimü m ü v é h e z . Ez a különgyüjtemény ma 500 000 kötetre nőtt a Library of Congressben, és megállapítható, hogy a Szovjetunión kivül nincs még egy olyan gazdag forrásanyag Oroszországról és a Szovjet
u n i ó r ó l , mint ez. De nemcsak a L i b r a r y of Congress rendelkezik az orosz kultúráról, társadalomról információs anyaggal. LENIN müvei szá
mos amerikai könyvtárban szinte minden nyelven megvannak.
Hozzáfűzte még F.E. MOHBHAHST, hogy nem k e l l csak a r r a szorít
kozniuk, mit mondott LENIN az amerikai nyilvános könyvtárakról, ha
nem LENIN gondolatainak hatását a gyakorlatban i s észlelhetik.
LENIN a svájci könyvtárak mellett egyik követendő példának az amerikai nyilvános könyvtárak módszereit e m i i t e t t e : a kötetlen hasz
n á l a t , szabadpolc, udvariasság s t b . LENIN: Mit tehetünk a népművelé
sért? cimü, 1913-as Írásában foglalkozik elsősorban a New-York-i nyilvános könyvtárral, annak 1911- évi beszámolója alapján.
LENIN a legnehezebb időkben i s foglalkozott a könyvtárakkal és a nemzetközi kiadványcserében való részvétel hasznosságát hangoztat
t a . Ennek következtében 10 amerikai könyvtárral indult meg a kapcso
l a t felvétele.
A lengyej. küldöttek egyike, J . BAUMGART, ugyancsak beszámolt LENINnek a lengyel könyvtárakkal kapcsolatos tapasztalatairól.
LENIN rendkívül igényes, ugyanakkor igen fegyelmezett - mondhat
nánk - szerény olvasó v o l t , amint a z t a RUMJANCEV Könyvtárnak - a mai Lenin Könyvtár - szőló l e v e l e i s mutatja) ebben a felvilágosítás kérdésén kivül megjegyzi, hogy ha a könyvtar referenez müveket nem kölcsönöz /szótárakra, lexikonokra v o l t szüksége/, akkor éjjelre kér
né kölcsön ét reggel visszaküldené.
LEHIN külföldi tartózkodása során Lengyelországba i s e l k e r ü l t . 1912-14 között Krakkóban és környékén /Poronin/ é l t . Először i s azért választotta ezt a h e l y e t , mert közel v o l t Oroszországhoz. A lengyel n é p p e l , az ottani munkásmozgalommal kívánt megismerkedni.
Előadásokat t a r t o t t lengyel haladó köröket érdeklő t é m á k r ó l .
Ez a l a t t az idő a l a t t 350 c i k k e t i r t , továbbá a Marxizmus h á r o m' forrása és három alkotórésze éa több más ismert m ü v e t .
Lengyelországban ceak ekkor kezdték a nyilvános könyvtárak szer
v e z é s é t .
DARABOS ? . : Lenin és a könyvtarak
Az első időkben a Mickiewicz Nőpegyetem Társaság Könyvtárát l á togatta LENIN, amelynek 10 000 kötet könyve és 150 folyóirata v o l t . Ez a könyvtár népszerű v o l t az orosz emigránsok és az egyetem haladó köreiben.
LENIN a Jagelló Egyetem Könyvtáréban - ahol saját nevén i r a t k o zott be - MARK és ENGELS levelezését dolgozta f e l . A Könyvtár akkor 116 személyes olvasóteremmel rendelkezett és gyűjteménye 456 727 könyvből. 7000 kéziratból. 2900 ősnyomtatványból s t b . állt..
LENIN nem v o l t különösebben megelégedve a Jagelló Egyetem Könyv
tárával, egy az édesanyjának B Z Ó I Ó levélben hangot i s adott ennek.
Nem tudta i t t azokat a munkájához szükséges feltételeket m e g t a l á l n i , amelyeket a svájci könyvtárak vagy a B r i t i s h Museum könyvtára n y ú j t o t t a k .
Nemrég fedezték f e l a könyvtárban FEÜERBACH müveinek a z t a p é l d á n y é t , amelyet aláhúzásaival LENIN látott e l .
A l e n i n i emlékhelyeket Lengyelországban megkülönböztetett f i g y e lemmel ápolják, múzeum van Krakkóban i s és Poroninban i s . Születé-i sének 100. évfordulóján sz e m i i t e t t muzeumokban és könyvtárakban k i állításokat és konferenciákat szerveztek, bemutatva életét és munkás
ságát Lengyelországban.
LENIN és a f r a n c i a könyvtarak kapcsolatáról Susanne HOHORÉ t a r t o t t előadást. Történelmi tény, hogy LENIN 1909-1912 között Párizs
ban tartózkodott, igy néhány f r a n c i a könyvtárnak az a m e g t i s z t e l t e tés J u t o t t , hogy olvasójuk v o l t , másoknak, hogy kapcsolatban lehet
tek v e l e .
Természetes, hogy a Bibliotheqoe Nationalt használta elsősorban, ahol számos, az orosz forradalomra vonatkozó müvet t a l á l t , melyek Oroszországban t i l t o t t a k v o l t a k . Olvasójegyét megőrizték és a z t az ez évben Párizsban rendezett kiállításon bemutatták, továbbá másola
tokat küldtek erről ezémos szovjet iskolának, pionír szervezetnek.
Annak az embernek, aki s z e r e t t e a könyvtárakat és életének nagy részét o t t töltötte, az v o l t a véleménye, hogy a könyvtárosnak nem
csak megőrzési feladatokat k e l l ellátnia, hanem igen fontos szerepet k e l l betöltenie a nevelésben.
LENIN ugy v é l t e , hogy a Blbliotheque National nem gondoskodik megfelelően a nyilvános szolgálatról, hogy a könyvek kiadása, k ö l csönzése és általában a f r a n c i a könyvtárügy eléggé bürokratikus.
A Blbliotheque National ebben az időben valóban inkább az Iroda
lom megőrzésére törekedett, nem annyira a tájékoztatásra. Ez időben az olvasótermet elválasztották a referensz helyiségtől, ahol a t u l a j donképpeni kölcsönzési állomány v o l t . Mégis ennek a kölcsönzési állo
mánynak köszönhető a z , hogy LENIN eredetiben olvashatta FLAUBERT, BALZAC, H U G Ó , MAUPASSANT m ü v e i t . A Bokféle bürokrácia m e l l e t t mégis megengedték LENINnek, hogy hazavihesse a könyveket, amelyek érdekel
ték.
TMT 18.éví. 2.szám 1971.február
KHUPSZKAJA memoárjában azt i r t a , hogy LENIN igen nehézkésnek t a lálta a könyvtárban a m u n k á t . Ehhez LENIN életkörülményei i s hozzájá r u l t a k . Seggel kerékpárral k e l l e t t - sokszor Longjumeauből, ahol po
l i t i k a i kört és nyomdát szervezett - odamennie, ezért igen korán k e l l e t t k e l n i e . Ha ehhez hozzávesszük, hogy a könyvtár ebédidőben be
zárt - 12-től 2-ig - ennek következtében reggel 8-től 12-ig mindösz- sze 4 őrát tölthetett o t t .
A vároei kerületi könyvtárakban csak szépirodalmi müvek voltak;
ehhez i s a háziúr igazolása k e l l e t t , amihez nehezen l e h e t e t t hozzá
j u t n i , ezért jobban s z e r e t e t t Genfben vagy a B r i t i s h Museumben dol
gozni .
Párizsban más könyvtárak i s őriznek vele való értékes kapcsola
t o t . K ö n y v e k e t , amelyeket használt, amelyek kezenyomát v i s e l i k magu
kon.
LENIN stockholmi látogatásairól D. WILLERS számolt be.
A cári Időkben LENIN mindig menedéket talált Stockholmban; mint
egy 6 alkalommal tartózkodott a svéd fővárosban.
A Királyi Könyvtárban - mint ma l e - mindenki beírja magát az olvasókat nyilvántartó könyvbe. LENINt ebben keresni érdekes, de nem könnyű f e l a d a t , mert sokszor fedőnéven s z e r e p e l t . Egyik alkalommal például J . PREY néven i r t a be m a g á t .
1966-ban LENIN egyik elvtársa, LINDBERG számolt be a r r ó l , hol ü l t LENIN és mit o l v a s o t t . A könyvtár átalakításakor emlékül hagytak meg azokból az asztalokból és székekből, amelyeket használt; ezek kö
zül egyet pedig a Lenin Könyvtér 100 éves jubileuméra küldtek e l . 1910-ben saját nevén s z e r e p e l t a könyvtárban. Utoljára egy na
pig,1917. áprilisában v o l t Stockholmban; világtörténelmi jelentőségű látogatás v o l t - gyorsan k e l l e t t visszatérnie Oroszországba a prole
tárforradalom megmentésére.
J.-P. CLAYEL és 0. PATILLÓN beszámolt LENIN kutatásairól a sváj¬
c i könyvtárakban.
LENIN a könyvtáraknak döntő szerepet tulajdonított a forradalmi mozgalomban; a könyvtár a kultúra eszközeként fegyver a proletariá
tus kezében a békéért való harcban.
LENIN a svájci könyvtárakról - többször említve azokat - i r t a :
"A Petrográdi Nyilvános Könyvtár átszervezésekor a gyakorlatban k e l l megvalósítani a svájci és amerikai könyvtári tapasztalatokat,"
Jó ismerője v o l t a svájci könyvtáraknak; 1903-től 1917-ig több
ször élt Svájcban és elismeréssel n y i l a t k o z o t t r ó l u k . Genf, Bern, Zürich azok a helyek, ahol többször megfordult. Lengyelországból i r t a : "Sokszor gondolunk v i s s z a Genfre, ahol jobban ment a munka, k é nyelmes v o l t a könyvtár. Egész kóborlásom valamennyi állomása közül Londont és Genfet választanám, ha nem lenne mindkettő olyan messze.
DARABOS P.i Lenin ás a könyvtárak
Genf különösen j ő , általános kulturáltsága ás rendkívül kányelmee éle
te miatt."
Bernből: " I t t jők a könyvtárak ŐB tűrhetően berendezkedtem, ami a könyvek használatát I l l e t i . Kellemes ez i s , hogy olvashatok a napi munka után•*
Zürichből: "Ide utaztunk, hogy az I t t e n i könyvtárakban dolgoz
zunk. A könyvtárak sokkal jobbak, mint nemben, ugy hogy tovább mara
dunk, mint e r e d e t i l e g akartunk."
Svájcban nagyszerűen szervezték meg a könyvtárügyet. Különösen jő a könyvtárközi kölcsönzés. Német-Svájc tudományos könyvtárai kap
csolatban állnak Németország könyvtáraival és LENINnek a könyvtár közvetítésével még a háború a l a t t i s sikerült megkapnia a kért köny
veket Németországból.
Postán a könyveket kartondobozban küldték, amelyre egy cédulát erősitettekj egyik oldalán v o l t annak a cime, akinek küldték, a mási
kon a könyvtér cime. Visszaküldéskor csak meg k e l l e t t a cédulát f o r d í t a n i .
A svájci könyvtárak előnyeit nagyszerű kiszolgálás, a bürokrá
c i a h i á n y a , kitűnően összeállított katalógusok, szabadpolc, f i g y e l mes bánásmód.
Két genfi könyvtárról k e l l megemlékezni név s z e r i n t i s , ahol LENIN dolgozott: az Irodalmi Társaság és az Orosz Szociáldemokrata Munkások Könyvtóra.
A pártkönyvtár 1903-ban elősegítette az agitátorok, propagandis
ták képzését a mozgalom szamara. LENIN ebben a k t i v szerepet vállalt, saját könyveit adományozta a könyvtárnak. 1905-ben 4760 kötet könyv és 100 folyóirat v o l t 16 nyelven. A gyűjtemény MARX, ENGELS és a l e g fontosabb korabeli szocialisták műveiből á l l t .
LENIN rendszeresen dolgozott o t t a 25 személyes olvasóteremben, megvolt a saját a s z t a l a . A könyvtér egyúttal pórtarchivum i s v o l t ; nagy része ma a moszkvai Marx-Lenin Intézetben található, a háború előtti bolsevik mozgalom felbecsülhetetlen értékű forrása.
Az Iszkrának és a Vperjodiiak szóló c i k k e i t LENIN a Société de lecture' könyvtárában i r t a . A párizsi kommün irodalmát tanulmányozta az idő t á j t .
LENIN az 1905-ös forradalom leverése után visszatért Genfbe, I t t f e j e z t e be a Materializmus és emp1riokriticizmus cimü m ü v é t .
Az eddig f e l s o r o l t a k alapján érthető, miért v o l t LENINnek mint tudósnak, mint politikusnak fontos a könyvtár, és ez t e s z i érthetővé azt i s , miért akarta 1917 novembere után az oroaz könyvtárügyet á t s z e r v e z n i .
106
TMT 1 8 . é v i . 2.szám 1971.február
A k ö n y v t á r o s o k ismertetéséből i s k i t ű n i k , hogy LENIK é l e t m ű v e ,
maga a proletárforradalom Ugye szorosan O B S z e k a p c a o l ő d o t t a n e m z e t k ö
z i k ö n y v t á r ü g g y e l . L EK I K és a k ö n y v t á r a k , a kultúra Ugye s z é t v á l a s z t h a t a t l a n egységet a l k o t .
Szeretném remélni, hogy a moszkvai IPLA kongresszus L e n i n - s z i a - pdziumáről adott vázlatos ismertetés i s érzékeltette azt az őszinte és mély tiszteletadást korunk legnagyobb géniusza - LENIN - emléke e l ő t t , amelynek tanul lehettünk.
o0o0o
K r s . DARABOS. E.: Lenin and the L l b r a r l e e . Lenin-Sympoaium a t
the gfeth Congress of IPLA : _
Hold i n Moscow, the 1970 General Council Heetlng of IPLA / I n t e r n a t i o n a l Federatlon of L i b r a r y Aseoclations/ devoted one s e s s i o n to a d i s c u s s i o n on Lenin and the L l b r a r i e s i n honour of the centenary of Lenin'e b i r t h . Representatives of ten countries d e l i v e r e d l e c t u r e a on t h i s t o p i c . I t was generally agreed that t h e r s had never been such an outetandlng statesman t o attach so great an Importance to l i b r a r i a n - ship as L e n i n . A l i t h i s i s proved by h i s decrees, ordere, papers and correspondence. He oonsidered i t as an e s s e n t l a l task of the s o c i a l i s t revolution to provide. a maximum educatlonal opportunity for the people
Besides the Soviet l e c t u r e r ' s paper, the Pinnish delegate was alsó conoerned with the probléma of l i b r a r y o r g a n i z a t i o n , while pa
pers were read by B r i t i s h , SW Í S B, Danish, Swedish, Prench and Éast- German delegates on Lenin'B l i b r a r y experiences i n t h e i r r e s p e c t i v e countries during h i s e x i l e . The 0.3. delegate gave an o u t l i n e of Lenin's i n d i r e c t r e l a t i o n s with American l l b r a r i e s .
A l i the delegates expreased t h e i r aincere and deep respect for Lenin, the greatest genius of our epoch, who had given so great • consideration to the importance of l l b r a r i e s .
0ÜU
DARABOS P.t Lenin és a könyviárak
JAPAEOffl. E . : B . H . J I B H B H H O B g j a o T a K a . C n u n o 3 H v n n o o s ü i p e H H í j ^ B.H. j f e H g n ? H a 3 6 -O M c t e a n e g f f l l
OnepesROft C 1 6 3 1 I E f t f A (MejiuiyRapoaHOft (peJtepatiRH d H Ö j i B O T e > i H H x s c - c o u n a u s B ' , o o s B a s r a f l B 1 9 7 O - O M r o n y s M O C K B C B n a M S T t C T O J I S T H S p o * - n e H R j i B . E . J l e H K R S, o n v o H3 C B O B X n J i e n a p H i J X a a c e i a n a f i n o c aH T U J T T e v e
" B . H . J l B H R H B Ö H Ö J I H O T e K a " .
Ha e a c e z a R R H anoTytiRJiR c o o x j i a s o u n o T e n e n p e i c T a s H T s^ R X S C S T R c r p a H . B n o K a a u B a J i o c i i e w c o e M R B H B B O T O K , U T O B iixpe H e ŐHJÍO T a K o r o r o c y n e p c T B e H H o r o l e n r e j n t , K O T O P H K n p n a a B 8 J i Ö n T B K O B o r p O H H o e a v a s e - R R e Ö R Ö J J H O T e v H O M y a e j i y , xaic B . H . J I S H H H .
0 0 a r o u C B R S e T e x b C T B y B T e r o p s c n o p H* e H i i f i , y K a a a m i , O T B T b a B T T R O b M B . O O' e c n e q e R B e Maxosuajii>Riix B O S M O x H O C T e z no n p o c B e m e H B x > mapo- K H X wapojiHíii i i a o e B.H. J l e R S R o t a r a * O S H O R a a O O R O B H B X a a n a i c o u R a - jiRCTB<reoxofl p e B O j r D U H R .
OcROBRSIH p e . J e p a T O U RB a a o e S B R R B B H O Y y n R J I n p B K O T a S f l T B J I b C C G P . Í O K j i a n u H K O T i p a H C x o P a e á e r a u E H a o a o e u B u o r y n x e H B R I U O I U s o n p o - 0 M no o p r a n s a a u R B S a o' j i R O T e v R o r o s a j i a ; l e j i e r a i v A H M R R, ffiflefíuepwr, J I a< f R R , [ÜBeiiRR, i p a R U R R , Uoji^m R r e p M S R O K O * J l e M O K p a T R R e o x o f l P e c n y Ö - jisiKti B O B O R X j o K a a i a x r o s o p R J i s o o a s a n x B.H. J I B R E R S C 0 n S J i R O T e K a H R s C B O H X o r p a n a x B T O S H e r o a u R r p a i i R R .
J I O K J I R I V H K O T n e x e r a u R R C E A p a c c K a s a u o K O C B O R R O R O B U S R B . H . J í e - H B R B C a H e p R x a R O K a y R d R S j i R O T e x a i n .
H a l t u l R a a e j r e r a r o a B H C K a i a * c a o e O T x p o s e < ? R o e R rjiyfioxoe v a a - x e H a e r e R R u B. H . ; i e« m R a , B U X BR H yBs eí i y o R O J R o r e m f o e x e j i o R a T a x o f l * H - C O K B I y p o s e H b .
P r a u DARABOS. E . : L e n i n a n d d l e B i b i l o t h e k e n . L e n i n - S v m p o e i u a am 3 6 ~ K o n g r e s s d e a I P L A
D i e 1 9 7 0 i n M o a k a u v e r a n e t a l t e t e G e n e r a l v e r a a m m l u n g d e a I P L A / I n - t e r n a t i o n a l e r Y e r b a n d d e r B i b l l o t h e k s v e r e i n e / h a t zum A n d e n k e n d e r 1 0 0 . J a h r e s w e n d e d e r G e b u r t L e n i n s e i n e a e i n e r p l e n a r e n S i t z u n g e n dem T h e - ma L e n i n u n d d l e B l b l l o t h e k e n g e w l d m e t . D i e V o r t r a g e n d e n h a b é n e i n - a t i m m i g f e e t g e s t e l l t , d a e a e a i n d e r f e l t n o o h k e l n e n a n d e r e n g r o a a e n S t a a t e m a n n g é g é b e n h a t , d e r dem B i b l i o t b e k s w e e e n a o l o h e B e d e u t u n g b e i -
TMT IQ.ávt. 2.szén 1971.február
gemeasen hatte, wle Lenin. Zeugen davon sind aeine Verordnungen, An- weisungen, A r t i k e l und B r i e f e . E r betrachtete die maximale Slcherung der Blldangemöglichkeiten dea Volkea a l s eine der grundlegenden Aufga- hen der s o z i a l i s t i s c h e n Revolution.
Kében dem Hauptreferat dea eowjetiachen 7ortragenden erörterte auch der finnieche B e l e g i e r t e die mit der Organiaatlon dea B i b l i o - thekswesens verbundenen Probleme. Die Berichte der Delegierten aue England, aua der Schweiz, Danemark, Schweden, ? r a n k r e i c h , Folen ao-
* i e aus der DDR erachloaaen Lenina BibliothekeerlebnlBae i n den Emi- grationajahren, i n H i n b l i c k auf die betreffenden Lander der einzelnen Delegierten. Der DSA-Deleglerte aetzte die indirekté Verbindung Le- niné mit den amerikaniachan BibliothBken auaeinander. Samtliche Dele- gierten gaben i h r e r aufriohtlgen und t i e f e n Tarehrung vor Lenin, dem grössten Genius unaerea Z e i t a l t e r a Auadruck, der die Bedeutung der Bibliotheken sehr hoeh singeechátzt h a t .
