"A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY ÖT TÖRVÉNYE."
- Különös t e k i n t e t t e l a v á l l a l a t i szakkönyvtárakra. -
"Nincs nehezebb kezdő könyvtáros száraára, mint annak felfedezése, hogy tulajdonképpen mi i s ' az. "ő hivatása /szak
mája/. Vannak hivatások, amelyeket már nevük meghatároz, más hivatásokat pedig azok határoznak meg, a k i k ezeket mü
v e l i k . A könyvtáros nem t a r t o z i k egyik csoportba sem. A könyvtáros nem onnan kapja nevét, hogy m i t d o l g o z i k , hanem, hogy h o l d o l g o z i k , S a könyvtárosról szóló meghatározások, bár igen ékesszólóan irják l e a tökéletes könyvtáros képes
s é g e i t , arról nem sokat mondanak, hogy mire valók ezek a képességek." / l /
Miközben kezdő könyvtárosokat instruáltam, magam i s meglepődve tapasztaltam, hogy m i l y e n kevéssé gondolkodnak annak a hivatásnak a l a p e l v e i r ő l , c é l j á r ó l , amelyre készül
nek. Igaz v i s z o n t , hogy előbb . tennünk k e l l v a l a m i t , gyako
rolnunk k e l l v a l a m i l y e n mesterséget»s csak azután gondolkod
hatunk azon, hogy m i t i s tettünk,és miért-is tettük. De f e l foghatjuk fordítva i s a>dolgot,s azt mondhatjuk, hogy az e l méletnek k e l l vezetnie a g y a k o r l a t o t . M i v e l azonban az elmé
l e t e t csak már v a l a m i l y e n k i a l a k u l t g y a k o r l a t r a alapozhatjuk, magától értetődik, hogy a kezdő könyvtárosok e l e i n t e csak a mások gyakorlatából e l v o n t alapelvekre támaszkodhatnak, A kezdő műszaki könyvtárosok azonban egyáltalán nem, vagy a l i g i s m e r i k a könyvtártudomány irodalmát/mások e d d i g i tapasz
t a l a t a i t / , a " t a n f o l y a m ; j e g y z e t e i pedig inkább az egyes könyv
t á r i ágazatokról, tehát részletekről tájékoztatnák, s nem adnak általános képet a könyvtári munkáról, m i n t egészről, í g y á l l elő az a h e l y z e t , hogy a kezdő könyvtárosoknak n i n c s e l v i perspektívájuk saját hivatásukhoz,^ a l i g tudnak v a l a m i t a könyvtári munkát a l a k i tó, mozgató . törvényszerűségekéi,
. Mindezeket figyelembevéve, bizonyára haszonnal j á r né
hány olyan alapvető.= törvényszerűség ismertetése, amely elmé
l e t i és g y a k o r l a t i vezérfonalként tekinthető a könyvtári
munka egészében s egyúttal minden részletében i s . "Ha a könyvtárosi hivatás t e l j e s mértékben tudatos tevékenységgé v á l i k , vagyis: ha a könyvtárosok egészen pontosan tudják:
m i t tesznek s miért t e s z i k , akkor jelentős változásnak l e hetünk majd tanúi, amelynek hatása l e s z nemcsak a'könyvtá
r a k r a és a könyvtárosokra, hanem a társadalomra i s , amelyet szolgálnak." Jlj . ,
Ranganathan és az "öt ^örvény".
1931-ben j e l e n t meg első kiadásban a nagy i n d i a i könyv
táros: S h i y a l i Ramarita Ranganathan h i r e s müve: "A könyvtár
tudomány öt törvénye" Az első kiadáshoz i r t bevezetés
ién Berwiok Sayers a z t i r t a ,!h o g y Ranganathan könyvét f o r gatva,,a kezdők számára szinté csodálatosnak tűnhet: mi min
den r e j l i k abban a - felületesen nézve egyszerűnek látszó - mesterségben, amelyét a könyvtáros gyakorol. Ranganathan hosszú időst t ö l t ö t t /főképpen a n g l i a i könyvtárakban/ a könyvtárosi. tevékenység minden ágának vizsgálatával, miköjB- ben állandóan azt k u t a t t a : milyen érvek, megfontolások i r á n y i tják ,a különféle g y a k o r l a t i eljárásokat, s ezek mennyire f e l e l n e k meg korunk társadalmi, kulturális, gazdasági köve
telményeinek. Ranganathan magatartása mélyen demokratikus és humanista, minden gondolatát a szociális szolgálat s z e l leme h a t j a át, - e t e k i n t e t b e n a s z o c i a l i s t a , társadalomban., dolgozó könyvtárosok i s példaadónak t e k i n t h e t i k , munkásságát.
Ezenkívül egész s z e l l e m i , erkölcsi e r e j é v e l-a haladój u j gondolatok nagy harcosa. Ez meglátszik már az "öt törvény"
koncepciójában i s , amely s z i n t e drámainak mondható, mért a réginek és az újnak éles szembeállításával f e j t i k i , hatá
rozza meg a könyvtári munka korszerű törvényeit. . . Az e m i i t e t t sajátosságok alkalmassá t e s z i k Ranganathan könyvét a r r a , hogy a benne megállapított törvények alapján,
i l l e t v e ezekhez kapcsolódva főbb kontúrjaiban felvázoljuk a könyvtári munka leglényegesebb i h l e t ő , mozgató eszméit, v a l a m i n t azokat az eszményeket, amelyeknek megközelítése min
den i g a z i könyvtárosnak kötelessége.
Az első törvény.
Ranganathan a törvényeket rendkivül tömören, jelmondátsze- rüen fogalmazta meg: igen nehéz magyarul" i s ugyanolyan
"lapidárisan", kőbé-véshető formulaként megfogalmazni'őket.
Az első törvény angolul i g y hangzik: "Bóoks" are f p r u s e " , - magyarul: A könyvek/használatra valók. A könyvtártu
dománynak ez az első, törvénye - mondja Ranganathan - a n n y i -
r a magától értetődő, hogy csaknem közhelynek h a t . Ez azon- »!
ban i g y van minden tudományban- : a principiumok mindig ' valamilyen elemi igazságot tartalmaznak. Az első törvény ' azonban csak látszólag i l y e n e l e m i , mert ha végiggondoljuk,'j hogy mi minden következik b e l ő l e , akkor azonnal nagyon I s i .-bonyolulttá s nem könnyen teljesithetővé v á l i k ,
Szembeállitva ezt a törvényt azzal az i d e j é t m u l t , de -hatását néha még éreztető e l v v e l , hogy " a könyvek megőrzés
re valók", mindjárt a kellős közepébe..kerülünk annak a
.harcnak, amit a.könyvtárosoknak f o l y t a t n i o k k e l l könyvtáruk 1 használhatóvá t é t e l é é r t , A könyvtár csak akkor könyvtár, ha állományát az ennek t a r t a l m a iránt érdeklődő olvasók a l e hető legnagyobb mértékben felhasználják. Ez a megállapítás természetesen az úgynevezett használati könyvtárakra vonat
k o z i k /a muzeális könyvtáraknak más a feladatuk/ía szak
könyvtárak mind használati könyvtárak, tehát ezekre f e l t é t lenül érvényes az első törvény.
Annak, hogy. valamely könyvgyűjtemény könyvtárrá a l a k u l j o n , vagyis könyvek, könyvtárosok, olvasók szerves egy
ségévé váljék, i g e n sok tárgyi és személyi f e l t é t e l e van, A könyvtár elhelyezése, berendezése; az állomány összetétele, a könyvtárszolgálat i d e j e , a könyvtárosok rátermettsége, a könyvtárosok és az olvasók viszonya általánosságban ezeknek a tárgyi és személyi tényezőknek, körülményeknek kedvező vagy kedvezőtlen v o l t a szabja meg a könyvtárak hasz
nálhatóságát.
Ha az első törvény szempontjából körülnézünk a v á l l a l a t i szakkönyvtárakban, csaknem mindenütt- törvénysértést
tapasztalunk. Bendkivül kevés az olyan könyvtár, amely használatra kész állapotban van. A legtöbb vállalatnak van ; már - kisebb-nagyobb - könyvgyűjteménye, de i g e n kevés v á l l a l a t n a k van használható és használt könyvtára. Ez-persze
* nemcsak a könyvtárósokon múlik, - nem i s múlhat, mert a v á l l a l a t o k többsége nem alkalmaz hivatásos könyvtárost. Az első törvényt tehát nemcsak-a könyvtárosaknak, hanem a könyvtá
r a k a t l é t e s í t ő intézmények vezetőinek i s meg k e l l e n e s z i v - l e l n i ö k , Ranganathan i d é z i Arnold Bennettnek a mi könyvtá
r a i n k r a i s igen találó megállapitásáts
"Ha a könyvtárak kevesebbet költenének könyvekre, s többet szakképzett könyvtárosokra, az eredmény sokkal jobb v o l n a , " Szakképzett könyvtáros előbb-utóbb használhatóvá t e s z i a könyvgyűjteményt,• nélküle v i s z o n t hiába.van akármény- nyí könyv, 'akármilyen szépen raktározva, e gyűjteményből ' nem a l a k u l eleven könyvtár. A másik nehézség ezen a téren, hogy szakkönyvtárainknak általában nincs megfelelő helyisó-
gük, berendezésük, felszerelésük. Az elkövetkező évek so
rán a műszaki termelési hálózat központjának és alközpont
j a i n a k a r r a k e l l törekedniök, hogy lehetőleg az összes vál-r l a l a t i szakkönyvtárban érvényt szerezzenek az első törvény
nek, s biztositsák a szakkönyvtárak használhatóságának l e g -
" elemibb tárgyi és személyi f e l t é t e l e i t . A második törvényt
A második törvény szorosan kapcsolódik az elsőhöz. Ez a z t mondta, hogy a könyvek riern megőrzésre, hanem használat
r a valók, ebből következik a második törvényben f o g l a l t a l a p e l v i "Mindenkinek joga van a könyvre". - nemcsak*a k i váltságosoknak. Ebben a törvényben tehát az i s benne vari, hogy minden embert olvasóvá k e l l n e v e l n i , ha még nem az.
Szűkebb értelémben véve-a második törvény azt j e l e n t i , hogy minden olvasó hozzájusson ahhoz a-könyvhöz, amelyre éppen szüksége van. . * " ' l ' ' • * • '
Ez megint nagyon egyszerű, evidens törvénynek l á t s z i k . Teljesitése azonban korántsem o l y a n egyszerű. Csak egészeri vázlatosan f e l s o r o l v a a következők szükségesek hozzá: meg
f e l e l ő " pénzügyi k e r e t ; tervszerű állománygyarapitás; rend
szeresen v e z e t e t t nyilvántartások; kátalógizálás; olvasó
szolgálat;, b i b l i o g r á f i a i és tájékoztató munka.
Ha a második térvény szempontjából nézzük meg szak
könyvtáraink j e l e n l e g i helyzetét, akkor sem kedvezőbb a h e l y z e t , m i n t az első törvény esetében. A beszerzési k e r e t , az állomány l e l t á r i és kölcsönzési nyilvántartása általában k i e l é g i t ő ugyan, a katalogizálási s különösképpen a doku
mentációs munkában.azonban olyan sok a hiányosság, hogy az olvasók semmiesetre sem kaphatják meg a könyvtártól minda
zokat a dokumentumokat, amelyek érdekelnék Őket /különösen érvényes ez a megállapítás a nem könyv^jellegű dokumentu
mokra: folyóiratcikkekre, prospektusokra, szabadalmakra s t b . s t b . / . " Nem k i e l é g i tő a. h e l y z e t a szakkönyvtárak o l v a sóinak számát t e k i n t v e sem. Sok olvasó nemcsak azért nem o l v a s , mert öt semmi sem érdekli, hanem azért.nem, mert nem kapja meg a z t , amire szüksége van. Nem kétséges, hogy ha a könyvtár rendezetlen, használhatatlan állapotban van, nem l e h e t propagandát f o l y t a t n i annak érdekében, hogy hasz
nálják. Azokat v i s z o n t , akik j ó l használható, j ó l működő szakkönyvtárat nem használnak, valamilyen eszközzel f e l t é t lenül meg k e l l n y e r n i az 'olvasásnak*
A második törvény t e l j e s i t é s e lényegében';,tehát a f e l dolgozó, tájékoztató, nevelő munkától függ. V á l l a l a t i szak-
10
könyvtárainkban rendkivül sok ezen a téren i s a tennivaló.
A hálózati központnak-és az alközpontnak az eddiginél n a gyobb mértékben k e l l majd módszertani segítséget adniok a szákkönyvtáraknak, hogy tőlük minden olvasó "megkapja a maga könyvét",s hogy a vállalatok, intézetek minden dolgo
zója a szakkönyvtár olvasója legyen.
A harmadik törvény.
A harmadik törvény a másodiknak megforditása: "Minden könyvnek legyen olvasója". Ranganathan azt mondja, hogy minden olyan könyv "átkot szór" a'könyvtárosra, amelyet so
ha senki kézbe nem v e t t . Ennek az Ítéletnek súlyosságát csak az enyhíti, hogy minden könyvre sor kerülhet egyszer, ha ma még nincs i s olvasója, holnap l e h e t . Hogy minden könyv olvasót " f o g j o n " magának, ehhez a könyvek és az o l vasók mennél közvetlenebb kapcsolatára van szükség. A könyvtáros csak akkor lépjen a könyv és az olvasó közé, ha e r r e az olvasónak vagy a könyvnek szüksége van, - ha példá
u l a z t l á t j a , hogy az olvasó nem vesz észre olyan könyvet, amely s z i n t e neki i r o d o t t . Kisebb könyvtárakban a szabad:- polcrendszer, a szakrendi raktározás, az alapos•elemzéssel s az olvasók- igényeinek legmesszebbmenő figyelembevételével k é s z í t e t t tárgyszókatalógus; nagyobb könyvtárakban az ana- . l i t i k u s szakkatalógusok, a b i z t o s tárgyi tudásra, széleskö
rű könyv- és dokumentumismeretré alapozott referenceszolgá- l a t olyan eszközök, amelyek megkönnyítik azt az igen nehéz f o l y a m a t o t , amelynek végén a könyvek e l j u t n a k azokhoz az olvasókhoz, akiknek tulajdonképpen .Íródtak.
A könyvtárosoknak mindig a r r a / k e l l gondolniok, hogy hivatásuk végső célja: termékenyen egyesíteni a könyvek esz
mevilágát az olvasók eszmevilágával. Enélkül a könyvtár könyvei h a l o t t a k . "Egyetlen könyv sem b e f e j e z e t t mindaddig, amig nem t a l á l t a meg. olvasó ját,. Nemcsak azért, mert a köny
veket azért írják, hogy olvassák .őket, hanem azért i s , mert a szerző r e n d s z e r i n t csak töredékesen f e j e z i k i magát, i l l e t v e tárgyát. Az olvasó alakítja k i a t e l j e s kört a z á l t a l , hogy a könyvben k i f e j e z e t t gondolatot ismét eleven hatóerő
vé v á l t o z t a t j a . " /4/
A harmadik törvény szempontjából igen nagy fontossága van a beszerzendő könyvek kiválogatásának. A könyvek értéke
lésekor mindig a r r a i s k e l l gondolnunk, vajon k i olvassa majd őket. A könyvek és az olvasók egymásra találásának, összehangolásának szempontját már a kiválogatáskor figyelem
be k e l l vennünk. "A könyvtárosnak nem ugy k e l l f o g l a l k o z n i
a könyvekkel, mint könyvtári egységekkel, s az olvasókkal sem ugy, mint- társadalom egyedeivel. A könyvtáros f e l a d a t a , hogy a könyveket mindig az olvasó sajátos kivánságainak megfelelő módon k e z e l j e , s mindig olyan szempontból, aho- - gyan az a d o t t körülmények megszabják" / 5 / . Mennél "személy
telené bbül" bánunk a könyvekkel, annál kevésbé valószinü, hogy megtaláljuk olvasóját.
Azt sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy szak
könyvtárakban nem.annyira könyveket, mint inkább probléma
megoldásokat keresnek az olvasók. Igen találóan f e j e z t e k i ezt annak a kutatóintézetnek egyik munkatársa, amelyben régebben könyvtáros voltam. Láttam, hogy nagyon k u t a t a polcokon, megkérdeztem t ő l e , melyik könyvet k e r e s i , - erre ő igy, válaszolt: nem könyvet keresek, hanem magyarázatot.
S ekkor elkezdtünk k u t a t n i /most már, hogy megmondta a problémáját/ a katalógusban a, "magyarázatra" vonatkozó do
kumentumok után.- Semmi sem bántja jobban a szakkönyvtáV r o s t , mint az, ha az olvasó nem t a l á l j a meg a könyvtár könyveiben azokat a gondolatokat, amelyekre munkájához, problémáinak megoldásához éppen szüksége van. I l y e n k o r t e l jesen hiábavalónak, értelmetlennek é r z i munkáját, mert árra gondol, hogy a könyvek kiválogatásakor nem j ó l választott, vagy nem j ó l osztályozott: e l s i k l o t t valamilyen fontos probléma m e l l e t t . O t t van a sok könyv a polcon, o t t vannak
a könyveket jelképező katalóguscédulák a fiókokban, s mind h a l l g a t , - nem adnak f e l e l e t e t a r r a a problémára, amit ke-;
résnek.-
A harmadik törvény i s nyomatékosan f e l h i v j a a f i g y e l münket, hogy a könyvtár állományát sohase gyarapitsuk ön
célúan, s ha már megvan a könyv, ne nyugodjunk mindaddig, amig meg nem keressük azt az olvasót, akinek szüksége van rá.
"A negyedik törvény.
Az első három törvény lényege, hogy a könyvtér köny
v e i t mennél több olvasó használja, s lehetőleg minden könyv t a l á l j a meg olvasóját. A negyedik törvény a r r a v o n a t k o z i k , hogy az olvasó a lehető legkisebb fáradsággal, a . lehető legrövidebb idő a l a t t kapja meg a számára szükséges könyveket, i l l e t v e tájékoztatást, tehát: "Kiméijük az o l vasó i d e j é t " ! Ez a törvény a műszaki könyvtárakban e l s ő rendű fontosságú, mert ezekben a kutatók gyors informálása döntő tényező. A műszaki könyvtárakban rendkivül f o n t o s , hogy az állomány t e l j e s e n f e l d o l g o z o t t állapotban legyen, .
mert a hiányos vagy késedelmes információ gazdasági károkat, okoz. Ha a kutatóknak n e k i k e l l ülniök a könyvek tömegét á t nézni, mert nincs szakkatalógus, vagy n e k i k e l l ülniök f o lyóiratokat l a p o z n i , mert nincs cikk-katalógus,- vagy a könyvtár megfelelő katalógusok hiánya m i a t t képtelen kimerí
tő szakbibliográfiákat összeállítani rövid idő a l a t t , - ak
k o r a tudományos, kutatásnak vajmi.kevés haszna van a könyv
t á r i munkából. Az i s alapvető h i b a a negyedik törvény szem
pontjából, ha a szakkönyvtár nem s z e r z i be mindazokat a do
kumentumokat, amelyekre, olvasóinak a kutatáshoz f e l t é t l e n ü l szüksége van, s utólag vagy késedelemmel s utánjárással k e l l ezeket beszerezni s mire megérkeznek, bizonyos mérté
k i g már e l i s avulnak. A gyors, dinamikus, d i f f e r e n c i á l t , mindenfajta dokumentumra kiterjedő könyvtári és dokumentá
ciós munka a természettudományi és t e c h n i k a i s zakkönyvtárak-*- ban elengedhetetlen követelmény..
Igen találóan határozta meg a b i b l i o g r á f i a lényegét J . D . Urquhart: valamely tárgyról a lehető legkevesebbet o l v a s n i . A bibliográfusnak vagy dokumentálistának ugy k e l l k i válogatnia egy szakkérdés irodalmát,•hogy abban ne legyen semmi f e l e s l e g e s , lényegtelen olvasnivaló a kutató számára.
Ehhez a t e l j e s dokumentum-állomány részletekbe menő t a r t a l m i elemzésére, feltárésára van szükség, s ez olyan munka,
amelynek minden szakkönyvtárban /a h e l y i igények számára/
állandó gyakorlattá k e l l válnia.
A t e c h n i k a i fejlődés rohamos ütemével lépést t a r t a n i , a legújabb fejleményekről azonnal értesülni és érte'siteni, a könyvtári feldolgozást és a dokumentációs tájékoztatást v a lóban gyorssá t e n n i : ez a negyedik törvény követelése ős esz
ménye szakkönyvtári szempontból.
Az ötödik törvény. «'
A könyvtártudomány eddig i s m e r t e t e t t négy törvénye a könyvtárak vezetésének, feldolgozó, tájékoztató, nevelő mun
kájának a l a p e l v e i t határozta meg. Az ötödik törvény a könyv
tárak tervezésének alapelvére vonatkozik: "A könyvtár növek
vő organizmus". Ez a b i o l ó g i a i analógiák s z e r i n t e l g o n d o l t a l a p e l v a könyvtárak kétféle növekedésére, fejlődésére u t a l . Egyrészt a mennyiségi növekedésre, vagyis gyarapodásra, más
részt a minőségi növekedésre - az érésre, a tökéletesedés
r e , egyre magasabbrendü formák f e l é való törekvésre. A könyv
tár fejlődése akkor szabályszerű, ha a mennyiségi és minősé
g i növekedés egyensúlyban van. Hiába van'az. óriási méretű
•mennyiségi növekedés, ha az anyag t e l j e s e n " é r e t l e n " , meg-
munkálatién, f e l d o l g o z a t l a n állapotban van. Az i l y e n gyűj
temény-, kolosszus l e h e t nagy könyvtár, impozáns könyvtár, de semmiképpen sem f e j l e t t , fejlődésre képes könyvtár. 3 megfordítva: hiába van egy könyvgyűjtemény tökéletesen f e l dolgozva, ha nem gyarapodik, ha a könyvtár nem s z e r z i be az Ujabb, legújabb könyveket, akkor sem mondható f e j l e t t n e k
vagy fejlődőnek. . V á l l a l a t i szakkönyvtárainkat az elmúlt években h a t a l
mas méretű mennyiségi növekedés j e l l e m e z t e , amell»©l a minő
ségi fejlődés nem t a r t o t t lépést. Ennek oka egyrészt, hogy a szakkönyvtárak nem kaptak megfelelő helyiséget, bútort, f e l szerelést: másrészt - és elsősorban,hogy a szakkönyvtárak nagyrésze hivatásos könyvtárosok nélkül a l a k u l t és gyarapo
d o t t , ami a feldolgozó és tájékoztató munka terén igen k e d vezőtlen h e l y z e t e t t e r e m t e t t , A köveiJkező években az volna kívánatos, hogy a szákkönyvtárakban lassúbb ütemű mennyiségi és sokkal gyorsabb ütemű minőségi fejlődés következzék. Ez által, megvalósulhatna a kétféle fejlődés ideális, összhangja, • egyensúlya. Sajnos: szakkönyvtáraink jórészét általában ugy tervezték és szervezték, hogy az ötödik törvény követelmé
n y e i t súlyosan megsértették.
A jövő fejlődés,érdekében minden eszközzel azon k e l l munkálkodnunk, hogy a szakkönyvtárak ezután "egészségesen" s ne egyoldalúan növekedjenek, mert i l y e n t o r z állapotban va
l ó d i rendeltetésüket sohasem tölthetik be eredményesen.
Hogy a kivárit fejlődés megvalósuljon, ahhoz az e d d i g i nél sokkal.több.szakképzett könyvtárosra van szükség. A mű
szaki könyvtárosok képzésének, továbbképzésének folyamatossá t é t e l e , a műszaki könyvtárosi munkakör "törvényesitése'ts a*
'fizetések rendezése: mind olyan f e l a d a t , amelynek megoldásá
t ó l igen nagy mértékben függ az Ötödik törvényben f o g l a l t a l a p e l v g y a k o r l a t i megvalósítása.
x x x
Tanulmányomnak nem v o l t célja,, hogy Ranganathan könyvét ismertesse. Ez a könyv a szuggesztiv gondolatoknak o l y a n l e fegyverző gazdaságát tárja élénk, amelyet rövid tanulmányban l e g f e l j e b b j e l e z n i l e h e t . Különösen l e b i l i n c s e l ő Ranganathan könyvében az a biztonság, amellyel csaknem az összes tudo
mányág p r i n c i p i u m a i t , d i s c i p l i n á i t a maga céljának szolgála
tába á l l í t j a . Az "Öt törvény" első kiadásának megjelenésé óta Ranganathan több, mint harminc könyvet i r t a könyvtártu-
domány különféle kérdéseiről. Ez. a páratlanul termékeny , munkásság nem csak az indiai.könyvtárügyben t e r e m t e t t f o r radalmat és iskolát, - hatása k i t e r j e d t az elmúlt negyed
század egész könyvtártudományára. Ha nem fogadjuk i s e l t e l j e s egészében eszméit, gondolatainak irányát, olyan tiszteletreméltóan humanista, olyan magas szinvonaluan t u dományos munkásság az 8véi amely m e l l e t t nem mehetünk e l észrevétlenül.
Az "Öt törvény"-hez kapcsolódó megjegyzések talán- meg
győzték a kezdő /vagy nem-tudatos/ könyvtárosokat arról, hogy a könyvtári munka a l a p e l v e i t érdemes végiggondolni, s
talán nem elégednek meg: ezekkel a k i r a g a d o t t szempontokkal, hanem kedvet kapnak Ranganathan könyveinek tanulmányozásá
hoz i s . Ennek megkönnyítésére közlöm Ranganathan müveiből azoknak jegyzőkét,, amelyek általánosabb érdeküék,és hazai könyvtárakban megtalálhatók.
- x - Irodalom.
1 . / MacLeish, A.:. Of the librariáh*s p r o f e s s i o n . /Books, l i b r a r i e s , l i b r a r i a n s . S e l e e t e d by J . D . M a r s h a l l , W. S h i r l e y , L.Shores; Chicago, 1955, The Shoe S t r i n g Press. p. 300./
2. / Danton, P.: Plea f o r phílosöphy o f libraríanship. The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 4. k . 1934» p . 545.
3. / Ranganathan, S.R.:. The f i v e laws o f l i b r a r y science.
Madras, London, 1931, Madras L i b r a r y A s s o c i a t i o n , Goldston. 458 ?• / 2 . k i a d á s i1957.I
4 . / Ja<jkson, H . : .The reading.of books. London, 1946, Paber and Paber. p . 77.
5. / I r w i n , R.: L i b r a r i a n s h i p . Essays on a p p l i e d biblíography.
London, 1949, Gráfton.. p* 34.
Dr. Györe Pál
X X X
15
I
Ranganathan müvei,
C l a s s i f i e a t i o n and communication. D e l h i , 1951, U n i v e r s i t y o f D e l h i , 291 p. 03zK C l a s s i f i e a t i o n and i n t e r n a t i o n a l documentation. La Haye, 1947,, FID. 24 p. ^ OSzK Könyvtártud.K.
Classifioatíon, coding and machinery f o r search. P a r i s , 1950, UNESCO, 58 p . OSzK. Könyvtártúd, K, •..
C l a s s i f i e d catalogue code, 3» ed, Madras, London, .1951, s. '.
Madras L i b r a r y Ass, 401 p . OSzK Könyvtártud, K, '.. . "
Colon c l a s s i f i e a t i o n . P a r t 1-4.' 2. ed. Madras, London, 1939, M.L.A., Goldston.
D'epth' c l a s s i f i o a t i o n and reference service and reference matériái. D e l h i , London, 1953* Indián L i b r a r y A s s . , Blúnt.
444 p. OSzK Könyvtártud. K, D i c t i o n a r y catalogue code^ Madras, London, 1945. Thompson.
320 p... - . OSzK Könyvtártud, K.
Elements o f l i b r a r y c l a s s i f i e a t i o n , Based on l e c t u r e s delivéred a t the Univ. of Bombay i n December 1944, Poona,- 1945, P u b l . House. 112 p. Országgyűlési Könyvtár The f i v e laws o f l i b r a r y science. Madras, London, 1931, L i b r a r y . A s s . , Goldston, 458 p. Szabó E, K, •
Headings and canons, Comparative study o f f i v e catalogue codes, Madras, London, 1955, Viswanathan, B l u n t , 300 p .
Miskolci-Műszáki E. K, L i b r a r y catalogue, Fundamentals and'procedure. Madras, London, 1950, L i b r a r y Ass.,, Blunt 463 p,
• t OSzK Könyvtártud. K.
L i b r a r y c l a s s i f i e a t i o n , Fundamentals and procedure w i t h 1008 graded examples and e x e r c i s e s , Madras, London, 1939, L i b r a r y Ass,, Goldston. 496 p. OSzK Könyvtártud, K, L i b r a r y development p l a n . D e l h i , 1950* U n i v . o f D e l h i . 462 p . • 7" OSzK Könyvtártud. K.
L i b r a r y t o u r , 1948, Europe and America,, Impr'essions and r e f l e c t i o n s . D e l h i , 1950> Indián L i b r a r y Ass., 219 P«
Szabó E. K.
The o r g a n i z a t i o n of l i b r a r i e s . 2. ed. London, 1956, Oxford Univ. Press. V I I , 176 p. OMK
Philosophy o f l i b r a r y c l a s s i f i e a t i o n . Copenhagen, 1951,
Munksgaard. 133 f* • OSzK ,
-Preface to l i b r a r y science. D e l h i , 1948., U n i v . of D e l h i . 203 p. OSzK Könyvtár t u d . K, Prolegomena to l i b r a r y c l a s s i f i e a t i o n . Madras, 1937»
L i b r a r y Ass. 305 p. OSzK Könyvtártud. K.
Sundariam, C : Reference service and b i b l i o g r a p h y . Madras, 1940, Madras L i b r a r y Ass., 642 p .
OSzK Könyvtártud. K.
S o c i a l b i b l i o g r a p h y o r p h y s i c a l b i b l i o g r a p h y f o r l i b r a r i a n . D e l h i , 1958, Univ.- of D e l h i . 348 p. OSzK Könyvtártud. K.
Theory of l i b r a r y catalogue, Madras, 1938> L i b r a r y Ass.
393 p* „ OSzK Könyvtártud. K. . Union catalogue of learned p e r i o d i c a l p u b l i c a t i o n s i n South Asia. 1 , v o l . Physical and b i o l o g i c a l S c i e n c e s .
London, 1953. B l u n t . MTA Könyvtára
