AZ EMBERISÉG ENERGIA ELLÁTÁSA ÉS ANNAK JÖVŐJE
150
0
0
Teljes szövegt
(2) I. Tényadatok. Dr. Pátzay György. 2.
(3) Dr. Pátzay György. 3.
(4) Energiahordozók átlagos energiatartalma: Kőolaj 42 GJ/t Szén 30 GJ/t Földgáz 52 GJ/t 235U 93 PJ/t. Dr. Pátzay György. 4.
(5) A VILÁG TELJES ENERGIA FELHASZNÁLÁSA (TPES) ENERGIAHORDOZÓK SZERINT (Mtoe). ** geo, nap, szél, hő stb. Dr. Pátzay György. 5.
(6) A VILÁG TELJES ENERGIA FELHASZNÁLÁSA (TPES) RÉGIÓK SZERINT (Mtoe). ** Kína nélkül Dr. Pátzay György. 6.
(7) A VILÁG ÖSSZES ENERGIAFOGYASZTÁSA SZEKTOROK SZERINT (Mtoe) Szén. * pl. kínai ipar 1980 előtt Dr. Pátzay György. 7.
(8) Kőolaj (Mtoe). * mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások, lakossági stb. Dr. Pátzay György. 8.
(9) Földgáz (Mtoe). * mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások, lakossági stb. Dr. Pátzay György. 9.
(10) Villamos energia (Mtoe). * mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások, lakossági stb. Dr. Pátzay György. 10.
(11) Dr. Pátzay György. 11.
(12) A világ CO2 emissziója tüzelőanyag fajtánként (Mt) 2001. Dr. Pátzay György. 12.
(13) A világ CO2 emissziója régiónként (Mt) 2001. Dr. Pátzay György. 13.
(14) Dr. Pátzay György. 14.
(15) Dr. Pátzay György. 15.
(16) Mtoe?. Dr. Pátzay György. 16.
(17) Dr. Pátzay György. 17.
(18) Dr. Pátzay György. 18.
(19) Széntermelők, exportálók, importálók. Dr. Pátzay György. 19.
(20) Szénárak ($/t) az Eu-ban, az USA-ban és Japánban. Dr. Pátzay György. 20.
(21) Dr. Pátzay György. 21.
(22) Dr. Pátzay György. 22.
(23) Dr. Pátzay György. 23.
(24) Dr. Pátzay György. 24.
(25) Dr. Pátzay György. 25.
(26) Dr. Pátzay György. 26.
(27) Dr. Pátzay György. 27.
(28) Dr. Pátzay György. 28.
(29) Dr. Pátzay György. 29.
(30) Dr. Pátzay György. 30.
(31) Dr. Pátzay György. 31.
(32) Dr. Pátzay György. 32.
(33) Dr. Pátzay György. 33.
(34) Kőolajtermelők, exportálók, importálók. Dr. Pátzay György. 34.
(35) Dr. Pátzay György. 35.
(36) Dr. Pátzay György. 36.
(37) Dr. Pátzay György. 37.
(38) Dr. Pátzay György. 38.
(39) Dr. Pátzay György. 39.
(40) Dr. Pátzay György. 40.
(41) Dr. Pátzay György. 41.
(42) Dr. Pátzay György. 42.
(43) Dr. Pátzay György. 43.
(44) Kőolajtermék termelők, exportálók, importálók. Dr. Pátzay György. 44.
(45) Dr. Pátzay György. 45.
(46) Dr. Pátzay György. 46.
(47) Dr. Pátzay György. 47.
(48) Dr. Pátzay György. 48.
(49) Dr. Pátzay György. 49.
(50) Dr. Pátzay György. 50.
(51) Dr. Pátzay György. 51.
(52) Dr. Pátzay György. 52.
(53) Földgáztermelők, exportálók, importálók. Dr. Pátzay György. 53.
(54) Dr. Pátzay György. 54.
(55) Dr. Pátzay György. 55.
(56) Dr. Pátzay György. 56.
(57) Dr. Pátzay György. 57.
(58) Dr. Pátzay György. 58.
(59) Dr. Pátzay György. 59.
(60) Dr. Pátzay György. 60.
(61) Szénhidrogén alapú energiahordozók árai Japánban, az EU-ban és az USA-ban. Dr. Pátzay György. 61.
(62) Dr. Pátzay György. 62.
(63) Dr. Pátzay György. 63.
(64) Dr. Pátzay György. 64.
(65) Dr. Pátzay György. 65.
(66) Dr. Pátzay György. 66.
(67) NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS A VILÁGON 2000. Dr. Pátzay György. 67.
(68) Nukleáris energiatermelők, kapacitás, villamosenergiatermelés 2001. Dr. Pátzay György. 68.
(69) Dr. Pátzay György. 69.
(70) Dr. Pátzay György. 70.
(71) Dr. Pátzay György. 71.
(72) Dr. Pátzay György. 72.
(73) VIZENERGIA TERMELÉS A VILÁGON 2000. Dr. Pátzay György. 73.
(74) Vizenergia termelők, kapacitás, villamosenergia termelés 2001. Dr. Pátzay György. 74.
(75) Dr. Pátzay György. 75.
(76) ELEKTROMOS ENERGIA TERMELÉS A VILÁGON 2000 Tüzelőanyag szerint. Dr. Pátzay György. 76.
(77) Villamosenergia termelés tüzelőanyag szerint 2001. Dr. Pátzay György. 77.
(78) Villamosenergia termelők, exportálók, importálók 2001. Dr. Pátzay György. 78.
(79) ELEKTROMOS ENERGIA FORGALOM A VILÁGON 2000 Országok szerint. Dr. Pátzay György. 79.
(80) Dr. Pátzay György. 80.
(81) Dr. Pátzay György. 81.
(82) Dr. Pátzay György. 82.
(83) Dr. Pátzay György. 83.
(84) Dr. Pátzay György. 84.
(85) Energia Indikátorok 2000. Régió. TPES/ lakos. TPES/ GDP. (toe/lakos). (toe/1000 95 US$). TPES/ GDP (PPP)* (toe/1000 95 US$ PPP). Elek. Energ./lakos (kWh/ lakos). CO2/ TPES (t CO2/ toe). CO2/ lakos (t CO2/ lakos). CO2/ GDP. CO2/ GDP (PPP). (kg CO2/ 95 US$). (kg CO2/ 95 US$ PPP). Világ. 1.68. 0.30. 0.24(a). 2343. 2.32. 3.89. 0.69. 0.56(a). OECD. 4.74. 0.19. 0.22. 8089. 2.34. 11.09. 0.45. 0.51. Közel- Kelet. 2.30. 0.65. 0.39. 2554. 2.59. 5.96. 1.70. 1.02. volt SzU. 3.18. 1.80. 0.56. 3792. 2.41. 7.66. 4.35. 1.36. Nem-OECD Europa. 1.64. 0.71. 0.28. 2661. 2.52. 4.13. 1.80. 0.70. Kína. 0.92. 0.97. 0.24. 1016. 2.62. 2.40. 2.53. 0.63. Ázsia. 0.59. 0.65. 0.21(a). 537. 1.92. 1.13. 1.25. 0.39(a). Latin Amerika. 1.10. 0.28. 0.17. 1562. 1.86. 2.04. 0.53. 0.32. Afrika. 0.64. 0.86. 0.32. 501. 1.35. 0.86. 1.16. 0.43. Dr. Pátzay György. 85.
(86) Dr. Pátzay György. 86.
(87) Energia statisztika-2. Ország. TPES/ lakos. TPES/ GDP. TPES/ GDP (PPP)*. (toe/lakos). (toe/1000 95 US$). (toe/1000 95 US$ PPP). Németország. 4.13. 0.13. 0.18. 6683.95. 2.45. 10.14. 0.31. 0.44. Ghána. 0.40. 0.97. 0.22. 401.84. 0.61. 0.24. 0.59. 0.13. Gibraltár. 5.77. 0.31. 0.33. 3785.71. 3.00. 17.30. 0.92. 1.00. Görögország. 2.64. 0.20. 0.18. 4694.07. 3.15. 8.31. 0.63. 0.55. Guatemala. 0.63. 0.40. 0.18. 338.16. 1.23. 0.77. 0.50. 0.22. Haiti. 0.26. 0.70. 0.18. 38.07. 0.69. 0.18. 0.48. 0.13. Hondurasz. 0.47. 0.66. 0.20. 502.10. 1.47. 0.69. 0.97. 0.29. Hong Kong (Kína). 3.08. 0.13. 0.13. 5340.89. 2.65. 8.17. 0.34. 0.35. Magyarország. 2.47. 0.46. 0.22. 3331.11. 2.23. 5.51. 1.01. 0.49. 12.20. 0.39. 0.46. 26220.64. 0.63. 7.69. 0.25. 0.29. Izland. Dr. Pátzay György. Elek. Fogy./lakos (kWh/ lakos). CO2/ TPES (t CO2/ toe). CO2/ Pop (t CO2/ lakos). CO2/ GDP (kg CO2/ 95 US$). CO2/ GDP (PPP) (kg CO2/ 95 US$ PPP). 87.
(88) MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Felosztás: 1. Eltüzelhető megújulók és hulladékok (CRW). -Szilárd biomasszák és állati termékek. Ilyen a fa, fahulladék, rost-hulladék, állati hulladékok és más szilárd biomasszák. A biomasszából készült faszén is ide tartozik. -A biomasszából keletkező folyékony és gáznemű energiahordozó anyagok. Ide tartozik a biogáz. -Háztartási hulladékok. Lakossági és kórházi hulladékok. -Ipari hulladékok. Szilárd és folyékony hulladékok, pl. autógumik. 2. Vizienergia A víz potenciális és kinetikus energiáját elektromos energiává alakítják a vizierőművekben. 3. Geotermális energia A föld hőjét gőz és/vagy melegvíz formájában hasznosítják közvetlen fűtésre, vagy elektromos energia előállítására. 4. Napenergia A napenergiát forró víz előállítására vagy elektromos energia előállítására alkalmazzák. 5. Szélenergia A szél kinetikus energiáját szélmotorokban elektromos energiává alakítják. 6. Árapály, hullám, óceán energia Mechanikai energiát elektromos energiává alakítanak. Dr. Pátzay György. 88.
(89) Dr. Pátzay György A: összes megújuló energia aTPES %-ban. 89 B: megújuló energia CRW nélkül, TPES%.
(90) Dr. Pátzay György. 90.
(91) CRW- éghető megújuló és hulladék Dr. Pátzay György. 91.
(92) Dr. Pátzay György. 92.
(93) Dr. Pátzay György. 93.
(94) Megújuló energiaforrások aránya régiónként 2001. Dr. Pátzay György. 94.
(95) Dr. Pátzay György. 95.
(96) Dr. Pátzay György. 96.
(97) Dr. Pátzay György. 97.
(98) Dr. Pátzay György. 98.
(99) Dr. Pátzay György. 99.
(100) Magyarország megújuló energián alapuló villamos energia termelése. 2001. Dr. Pátzay György. 100.
(101) Dr. Pátzay György. 101.
(102) 1. Az IEA előrejelzései A világ primer energiaigénye és az annak várható alakulása (IEA) 2 500. 2 000. Mtoe. 1 500. 1 000. 500. 0 1971-2000 Szén. Dr. Pátzay György. Olaj. Gáz. 2000-2030 Nukleáris. Vizienergia. Egyéb megújuló. 2000-2030 között a növekvő energiaigény több mint 90%-át a fosszilis energiahordozókkal szembeni igény teszi ki. 102.
(103) A világ primer energia igénye – tények és előrejelzések (IEA) 6 000 5 000. Mtoe. 4 000. Földgáz. Olaj. 3 000 2 000. Szén. 1 000 0 1970. Nukleáris energia. 1980. 1990. Vízienergia Megújuló (nem vízi) energia. 2000. 2010. 2020. 2030. Az előrejelzések szerint a gázenergia növekedése a leggyorsabb, a nem vízi megújuló energiák relatív növekedés a legnagyobb, de az olaj marad a domináns energia 2030-ban Dr. Pátzay György. 103.
(104) A világ primer energia igényének regionális megoszlás és a várt értékek (IEA) 100% 13 80%. 24. 30. 34 43. 18 19. 60%. 11. 11 10. 40% 69 57. 58. 1971. 1990. 2000. OECD. Átmeneti gazdaságok. 54. 20%. 47. 0% 2010. 2030. Fejlődő országok. Az emberiség várható primer energia igény növekményének 62%-a 2000-2030 között A fejlődő országoktol származik, főleg Ázsiából Dr. Pátzay György. 104.
(105) Európai Únió: Összes primer energia igény (IEA) 2000 2%. 4%. 2030 15%. Szén. 15%. Olaj. 2%. 9%. 10%. 8%. Gáz Nukleáris Vízienergia. 23%. 41%. Egyéb megújulók. 1,456 Mtoe. 37%. 34%. 1,811 Mtoe. A gáz & megújulók aránya várhatóan nő, a nukleáris, a szén és az olaj aránya várhatóan csökken Dr. Pátzay György. 105.
(106) A világ primer energia termelésének várható növekedése (IEA). 7 000 6 000. Mtoe. 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1971-2000 OECD. Átmeneti gazdaságok. 2000-2030 Fejlődő országok. A növekmény döntően a nem OECD országoktól származik. Dr. Pátzay György. 106.
(107) A világ kőolajtermelése (IEA). 120 100. mb/d. 80 60 40 20 0 1980. 1990. OPEC. Dr. Pátzay György. 2000 Nem-OPEC. 2010. 2020. 2030. Nem konvencionális kőolaj. A nem konvencionális kőolaj lehet a fő forrás. 107.
(108) A régiók közötti kereskedelem aránya a világ fosszilis energiatermelésén belül (IEA) 6 000 5 000 58%. 4 000 Mtoe. 28% 14%. 3 000 2 000. 9%. 45% 16%. 1 000 0 2000. 2030 Olaj. 2000 Gáz. 2030. 2000. 2030. Szén. A régiók közötti energiahordozó kereskedelem több mint kétszeresére nő 2030-ig, ennek zömét a kőolaj kereskedelem teszi ki Dr. Pátzay György. 108.
(109) Az egyes régiók olaj-import függése (IEA) import a kőolaj felhasználás %-ban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 OECD Csendes óceán. OECD Európa. OECD ÉAmerika 2000. D-Ázsia. 2010. Kína. K-Ázsia. 2030. Mindegyik OECD csoprtnál nő az importfüggőség, de az ázsiai régióban és kisebb mértékben Európában ugrás-szerűen nő Dr. Pátzay György. 109.
(110) Nettó kőolaj kereskedelem 2030-ban (IEA) (mb/nap – megabarrel/nap). 5 1. 16. 1. 13. 46. 1 3. 10. 2. 7. 3. 5. 8. 6 1. 0. US and Canada. Other OECD Europe. Africa. Indonesia. Mexico. Russia. Middle East. Other East Asia. Brazil. Other transition economies. Japan, Australia and New Zealand. Other Latin America. India. Korea. European Union. Other South Asia. China. Net exports Net imports. Mb/d. Nő a Közel-Kelet részaránya – a világ vezető kőolaj exportőre Dr. Pátzay György. 110.
(111) Nettó fölgáz kereskedelem 2030-ban (IEA) (milliárd m3). A közel-Kelet megelőzi a volt Szovjetúnióból származó földgáz szállítást Dr. Pátzay György. 111.
(112) Európai Únió: Nettó gázimport származási hely szerint (EIA). 2030. 2000 Közel-Kelet 17%. Egyéb 1% Norvégia 28% Afrika 36%. Transition economies 41%. 187 milliárd m3. Norvégia 17%. Latin Amerika 5%. Afrika 28%. Átmeneti gazdaságok 33%. 632 milliárd m3. A közel-Kelet és kisebb mértékben latin-Amerika lesznek az EU új földgáz szállítói Dr. Pátzay György. 112.
(113) A világ beépített erőművi kapacitása (IEA) 8 000 7 000 6 000. GW. 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1999 2002 2005 2008 2011 2014 2017 2020 2023 2026 2029. Meglévő. Új. Körülbelül 5,000 GW kapcitás építése várható 2000-2030 között, melynek több mint a fele a fejlődő országokban épül Dr. Pátzay György. 113.
(114) Az energiatermeléssel kapcsolatos CO2 kibocsátás (IEA) (millió tonna CO2) 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1970 Világ. 1980 OECD. 1990. 2000. 2010. Átmeneti gazdaságok. 2020. 2030. Fejlődő országok. A világ várható CO2 kibocsátása várhatóan évenként 1,8%-al növekszik 2030-ra eléri a 38 milliárd tonnát, a 2000 érték 1,7-szerese Dr. Pátzay György. 114.
(115) Az „energiaszegénység” térképe (IEA). 1.6 milliárd ember nem jut elektromos energiához, ezek zöme 80%-a Dél-Ázsiában és Afrikában van Dr. Pátzay György. 115.
(116) Az IEA előrejelzései alapján a következő megállapítások tehetők: •A világ energiaigénye a jövőben is a fosszilis energiahordozókra „kell” hogy támaszkodjon •A fosszilis energiahordozók mennyisége a következő két évtizedben biztosítottnak tűnik •Növekedik a világ országainak kőolaj import függése, mely főleg a Közel-Keletről származik •Az OPEC megnövekedett kőolaj exportjának több mint a fele a fejlődő ázsiai országokba fog kerülni, ezen belül Kína olajimportja meghatározó lesz. •A volt Szovjetúnió kőolaj exportja valószínűleg 2020-ban éri el a maximumot. •A hatékony és tiszta földgáz felhasználás várhatóan gyorsan nő a következő két évtizedben, ha a termelésbe és a felhasználásba jelentős beruházások kerülnek. •Az elektromos áram termelésében a szén továbbra is fontos szerepet fog játszani, Kínában ezen felül még az ipari termelésben is. •A villamos energia termelés részaránya növekedni fog. •A növekvő fosszilis energiahordozó felhasználás miatt várható a szén-dioxid kibocsátás növekedése. •A környezetvédelmi kérdések az energetikában döntő jelentőséget kapnak a jövőben. •A nukleáris energiatermelés és a megújuló energiaforrások alkalmazása a következő húsz évben gazdaságilag kevésbé lesznek versenyképesek, de a környezetvédelmi kérdések ezt a prioritást átrendezhetik. Dr. Pátzay György. 116.
(117) Kételyek-ellenvélemény: •A kőolaj és földgáz készletek mennyisége ugyan rövid távon elegendő, de a kitermelési költségek gyorsan emelkedni fognak és így túl drága energiaforrások lesznek. Hosszú távon pedig a fosszilis készletek teljes kimerülésével kell számolni. •A Földön a tüzelés következtében kibocsátott CO2 mennyisége közvetlen azonnali környezetvédelmi katasztrófával fenyeget, ezért nem szabad több fosszilis tüzelőanyagot felhasználni. •A véges mennyiségű fosszilis kimerülő energiaforrásokat halálos vétek eltüzelni, mikor azok alapvető vegyipari nyersanyagok. •A fosszilis energiahordozón alapuló energiatermelés energiasűrűsége túl kicsi, hatalmas anyagtömegeket kell megmozgatni és hatalmas tömegű hulladék keletkezik.. Dr. Pátzay György. 117.
(118) A XIX. századtól az emberiség energiaigénye folyamatosan nőtt és ez az igény növekedés vészesen emelkedő hatványfüggvény szerint változott. A következő ábrán azt szemléltetjük, hogy ha a 2000 év adatai alapján az emberiség kőolajban kifejezett éves energiaigény növekedése 7% marad, akkor a következő 10 évben az emberiség annyi energiát fog felhasználni, amennyit 2000-ig összesen fölhasznált.. Ugyanakkor a föld országainak energia felhasználása rendkívül eltérő, a fejlett ipari országok fajlagosan 8-10-szer annyi energiát fogyasztanak, mint a fejlődők.. Dr. Pátzay György. 118.
(119) Kézenfekvő tehát, hogy a föld fosszilis energiakészletei végesek és a jelenlegi exponenciálisan növekvő energiaigények mellett nagyon hamar kimerülnek. Amerikai kutatók szerint évi 1%-os energia felhasználási növekmény mellett a világ olaj tartalékai 70-90 évre elegendőek, attól függően, hogy az olajpala mennyiségeket milyen becsült értékkel vesszük figyelembe. Ugyanezen értékek évi 5%-os energia felhasználási növekmény mellett már csak 36-42 évet jelentenek. Bár a világ kőolaj készleteiben a hagyományos kőolajforrások mellett a nem-hagyományos kőolajforrások (nehéz olajok, bitumenek, olajpalák, szintetikus olajok, tenger alatti olajkészletek, sarki olajkészletek, magas hőmérsékletű és nyomású kitermelések, szénkonverziós és egyéb biogén előállítások) egyre nagyobb szerephez jutnak egyértelműen kimondhatjuk, hogy a szénhidrogén-alapú energiaforrások kiaknázása egyre lassabban, egyre drágábban és egyre kisebb mennyiségben történhet a közeljövőben. A nagy olaj és gázmezőket már megtalálták, a tengerfenék kivételével nem valószínű újabb nagy szénhidrogén telepek nagyszámú felderítése. Például az amerikai Shell 1885-óta 3600 kútjában 60 Gbarrel(9,539.109 m3) kőolajat talált az USA területén kívül, becslések szerint újabb 3600 kúttal már csak 16 Gbarrel (2,54.109 m3) kőolajat termelhetne ki. Az AMOCO 600 kúttal 15 Gbarrel(2,38.109 m3) kőolajat termelt, de ennek 93,3%-át az első 300 kút szolgáltatta. Becsléseik szerint eddig a világ konvencionális kőolaj készletéből körülbelül 822 Gbarrel (46%) olajat termeltünk ki, a tartalékok mennyisége körülbelül 827 Gbarrel, a feltárt készlet körülbelül 1637 Gbarrel (91%), valószínűleg még feltárható 151 Gbarrel és kitermelhető még 978 Gbarrel. A világ kőolaj felhasználása jelenleg 22 Gbarrel (emelkedő), a készlet éves felhasználása 2,2%/év, az új készletek feltárása pedig 6 Gbarrel(csökkenő). Dr. Pátzay György. 119.
(120) Ebből következik, hogy a felhasználás és a készlet feltárás között 1980-óta egy folyamatosan növekvő különbség jött létre. Sajátos probléma, hogy a világ ismert kőolaj készleteinek a zöme a Közel-kelet 5 országában található (Irak, Irán, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia). Ezekben az országokban sem találtak újabb jelentős készleteket és ezért a kutatók szerint a világ konvencionális kőolaj termelésében 2010 után jelentős visszaesés várható (lásd ábra).. Dr. Pátzay György. 120.
(121) Ugyanezen kutatók szerint a világ szénhidrogén alapú fosszilis energiakészleteinek eddigi és várható alakulását szemlélteti a következő ábra.. Dr. Pátzay György. 121.
(122) A nehézolaj termelést (a bitumenes homokkal együtt) sötétlila szín jelöli, melynek mennyisége lassan folyamatosan növekszik. A sarkvidéki olajkitermelést(Alaszka) fehér szín jelzi. A mélytengeri olajkitermelést sötétkék színnel jelöltük, mely folyamatosan járul hozzá a szénhidrogén termeléshez és a kitermelési csúcsot túléli ugyan, de 2040 körül megszűnik. A természetes gáz alapú folyadékokat sraffozott sötétzöld szín jelzi és együtt növekszik kitermelt mennyisége a vörös színnel jelzett fölgáz kitermeléssel. A földgáz kitermelés maximumát 2020 körül éri el. A nemkonvencionális gáz (szénalapú metán előállítás, tömörpala gázok, mélytengeri zagyból fejlesztett gáz, magas hőmérsékletű és nyomású kitermelés, geotermális kutak mélységi gázai) kitermelést a lila szín jelzi. Az egyetlen viszonylag nagyobb fosszilis energiakészlet jelenlegi tudásunk szerint a szénvagyon. Ugyanakkor a szén jelenlegi energetikai felhasználása környezetvédelmi okokból kizárt, a jövőben csak a szénből nyomás alatt, magas hőmérsékleten előállított folyékony és gáz halmazállapotú másodlagos energiahordozók használhatók föl. Becslések szerint a jelenlegi felhasználási szint mellett a szénkészlet mintegy 200 évig fedezné az energiaszükségleteinket, 2-6%-os éves energiafogyasztási növekmény mellett csak néhány évtizedre futná. Jelenleg kezd tudatosodni az energiatermelő iparban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légkörbe kerülő szén-dioxid hatása katasztrófát okozhat és sürgős emisszió mérséklést kell bevezetni világszerte. A fosszilis energiahordozók fölhasználásának azonnali és drasztikus korlátozása mellett szól az a tény is, hogy a civilizációnk egyik pillérét képező műanyagok és szerves vegyületek, intermedierek létfontosságú alapanyaga a földgáz és a kőolaj és halálos vétek ezeket a nem megújuló nyersanyagokat és energiahordozókat eltüzelni. Dr. Pátzay György. 122.
(123) Dr. Pátzay György. Fentiek figyelembe vételével az energetikával foglalkozó szakértőknek el kell gondolkodniuk azon, vajon milyen forrásból elégítjük ki a világ lakosainak, a civilizációnak rohamosan növekvő energiaigényét, ha nem akarunk néhányszor tíz éven belül civilizációnk fejlődési lépcsőin visszalépni és szeretnénk az ún. „fenntartható fejlődést” mindenkinek biztosítani. Jelen táblázatban foglaltuk össze röviden a közeljövőben számba jöhető potenciális energiaforrásokat. 123.
(124) A táblázat alapján megállapítható, hogy a jövő energia forrásai között potenciálisan a napenergia valamilyen formában történő hasznosítása, a fosszilis energiahordozó szén új típusú felhasználása, a megújuló energiaforrások és a maghasadáson, magfúzión alapuló nukleáris energiatermelés lehet a közeljövő energiaforrása. Ami ezeket az energiaforrásokat illeti, a vízenergia az egyetlen kereskedelmi méretekben alkalmazott megújuló energiaforrás. Ugyanakkor a vízenergia termelése a mainak csak kb. kétszereséig növelhető, még akkor is, ha az összes lehetséges telephelyet kihasználják. Így a vízenergia a jövő energiaigényének csak kb.2 % át tudja kielégíteni. A biomassza-megújuló vegyi energia -mennyisége kereskedelmileg nem jelentős a világgazdaságban, de nagyon fontos a szegényebb országokban. Felhasználása megkétszereződhet intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági módszerek és műtrágyák használatával. Így akkori részaránya elérheti a 12 %-ot. A többi megújuló energiaforrás - úgymint szél- közvetlen napenergia - a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem alkalmazhatók kereskedelmi méretekben. A napenergia kiaknázásával kapcsolatban már történtek előrelépések, és továbbra is intenzív kutatások tárgya, így akár a gazdaságos napenergia kérdése is megoldódhat. De a nap és a szélenergia természetéből adódó erős szétszórtság (kis koncentráció) miatt a közeljövőben várhatólag nem fognak jelentős járulékot adni az energiatermeléshez. Jelentős tartalékot jelenthet a jelenlegi energiatermelő folyamatok hatásfokának javítása, például a víz-gőz körfolyamat hatásfokának még lehetséges javítása, vagy a víznél jobb, új hőhordozó közeg „felfedezés”. Mindezeket összevetve tehát –jelenlegi tudásunk alapján – a közeljövő energiaforrásai között a nukleáris energiatermelés jelenleg megkerülhetetlen! Dr. Pátzay György. 124.
(125) Meléklet. Évenkénti kőolajkészlet feltárások (nyersolaj + NGL/kondenzátumok). Mb/év 100000 A világ 2. legnagyobb 90000 Olajmezője Burgan (Kuwait) 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1900 1920 1940. A világ legnagyobb olajmezője Ghawar (S.A.). 1. olajválság2. olajválság. 1960. 1980. Mélyvizi olaj. 2000. 2020. Source: Industry data base Dr. Pátzay György. 125.
(126) A világ kumulatív olajfeltárásai (nyersolaj + NGL/kondenzátumok) Gb. 2500 2000 1500. Kumulatív feltárások Termelésbe véve. 1000 500. 19 20 19 26 19 32 19 38 19 44 19 50 19 56 19 62 19 68 19 74 19 80 19 86 19 92 19 98. 0. Tartalék. Source: Industry data base Dr. Pátzay György. 126.
(127) Kőolajfeltárások – a nagy készletek egyre ritkábbak. Source: C.J. Campbell. Dr. Pátzay György. 127.
(128) Norvégia: Nyersolajtermelés 52 mezőről tény. előrejelzés. Sm3. 200000000 180000000 160000000. 17 Gb. Data source:Norwegian Petroleum Directorate Forecast: LBST. 6 Gb + 3 Gb. 140000000 120000000 100000000. ?. 80000000 60000000 40000000 20000000 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 1. fázis: „csúcs-előtt“ Dr. Pátzay György. 3. fázis: „letörés“. 2. fázis: „csúcson“. 128.
(129) Nagy-Brittannia: Kumulatív kőolaj felfedezések és tartalékok. Millió barrel 35000 kum. felfedezések. 30000 25000. termelő. 20000. kőolaj tartalék. 15000 10000. kum. termelés. BP-statistika. 5000 0 70. 80. év. 90. 2000. Source: Industriedatenbank, BP Statistical Review of World Energy Dr. Pátzay György. 129.
(130) Alaszka: kőolajtermelés 41 mezőről (1999) és az „optimista“ állami előrejelzés előrejelzés. tény. Millió Barrel/év. 800. 14,2 Gb. 700 600 500 400. 1 Mio Barrel/nap. Prudhoe Bay. 300 200 100 0 1960 Forrás:. Dr. Pátzay György. 1970. 1980. 1990. 2000. 2010. Department of Natural Resources, Division of Oil and Gas 2000 Annual Report 130.
(131) USA: Kőolajtermelés és import (millió barrel/nap). Mill Barrel/day 20 18 16 14 12. Import. 10. NGL Alaszka. 8. USA többi része. 6 4. Texas. 2 0 35 40. 45 50. 55 60 65. 70 75 80. 85 90. 95. 0. Forrás: Texas Railroad Commission, US Energy Information Administration Dr. Pátzay György. 131.
(132) A világ kőolaj felfedezései és tartalékai. 2000. milliárd Barrel. 1800. kumulatív felfedezések. 1600 1400. Kőolaj tartalékok. 1200. már kitermelt kőolaj. Eltérés a valóság és a közölt tartalékok között!. 1000 800 600 400 közölt tartalékok. 200 0 30 Dr. Pátzay György. 40. 50. 60. év. 70. 80. forrás:Campbell, BP Statistical Review of World Energy. 90. 0 132.
(133) Kőolaj termelés előrejelzés: lehetséges ez?. 120000. x103 Barrel naponta USA-DOE kőolaj fogyasztási előrejelzés. 100000 80000 60000. Lehetséges???. A világ népessége. Ez sokkal valószínűbb !!. A világ többi része. 40000. OPEC. 20000 0. USA. Orosz o.. 1900 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Data source: Analyses: LBST. Dr. Pátzay György. év. Industry data base, 2000;. 0. legalább - 1 % /év. 10 20. USA: US-DoE. 133.
(134) A világ kőolaj és földgáz termelése 1920 to 2050 Gbarrel/év 60 50. nc-oil. heavy oil. deep sea oil. polar oil. NGL. Gas. nc gas. 40 30 20 10 0 1930. 1950. 1970. 1990. 2010. 2030. 2050. Source: Association for the study of peak oil (ASPO), C.J. Campbell 2002 Dr. Pátzay György. 134.
(135) HOSSZABB TÁVÚ ELŐREJELZÉSEK AZ ENERGIAFOGYASZTÁS SZERKEZETÉRE. Dr. Pátzay György. 135.
(136) OECD-EURÓPA JELENLEGI ÉS BECSÜLT ENERGIAFOGYASZTÁSA. Dr. Pátzay György. 136.
(137) OECD-EURÓPA JELENLEGI ÉS BECSÜLT CO2 KIBOCSÁTÁSA. Dr. Pátzay György. 137.
(138) A VILÁG ENERGIAELLÁTÁSA ÉS ELŐREJELZÉS A JÖVŐRE. Dr. Pátzay György. 138.
(139) Dr. Pátzay György. 139.
(140) Dr. Pátzay György. 140.
(141) ÜZEMANYAGCELLÁK ÉS BENZINMOTOR EMISSZIÓK. Dr. Pátzay György. 141.
(142) Dr. Pátzay György. 142.
(143) Dr. Pátzay György. 143.
(144) Dr. Pátzay György. 144.
(145) Dr. Pátzay György. 145.
(146) Dr. Pátzay György. 146.
(147) Dr. Pátzay György. 147.
(148) Dr. Pátzay György. 148.
(149) Dr. Pátzay György. 149.
(150) Dr. Pátzay György. 150.
(151)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Kant azt követelte, hogy az ember semmilyen körül mények között ne legyen eszköz a másik ember számára, hanem mindig csak cél.. Vajon lehetséges-e, és jó-e, ha az ember
Innen van az, hogy az erdélyi megyék nem tartanak külön közgyléseket, hanem az erdélyi vajda elnöklete alatt az összes megyék együttes közgylésen jönnek össze, amik
Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem
Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik
• A hiány jelenségek a jólét csökkenését eredményezik, tehát a természeti tőke alacsony szintje mellett egy ökológiai eredetű deficit halmozódik fel • A
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
1 méter annyi mint 3’ 16375 három egész tizenhatezer háromszázhetvenöt százezredrész bécsi láb.. 1 méter annyi mint 37’ 965 harminezhét egész kilenczszázhatvanöt
