STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A FIZIKAI DOLGOZÓK MUNKAKORULMÉNYEI (II.)
SOMOGYI MIKLÓS
A fizikai dolgozók munkakörülményeinek összefoglaló jellemzésére használt
mérőszám tartalmát és ,,természete't" tanulmányunk első részében (lásd: Statisztikai Szemle. 1979. évi 5. sz. 455—469. old.) részletesen ismertettük. Ezt követően elemez- tük a szorosan vett munkafeltételeket. Foglalkoztunk a nők, a különböző szakkép-zettségi fokozatok (más nevükön: foglalkozási minőségek) és életkori csoportok sa—
játos helyzetével. Bemutattuk az iparbeli fizikai munka gépesítését és automatizá—
lását leíró fő muta'tószámokat, és természetesen méretüket, nagyságukat is jeleztük.
Adósak vagyunk azonban még két témával. A következőkben ezekről: a munkaidő- hossz, a munkarend és a műszakrend jellemzőiről, mintegy összefoglalásul pedig arról lesz szó. hogyan befolyásolják a pályaválasztást s a pályán maradást az előny-
telen munkakörülmények. Ez a fejezet egyben adalék a fluktuáció okainak és a nép-
szerűtlen foglalkozások kialakulásának magyarázatához is.
A SZELESEBBEN ÉRTELMEZETT MUNKAKÖRULMÉNYEK NÉHÁNY MÉRHETÖ ELEME Nem szorul bizonyításra, hogy a munkatevékenység jellemzéséhez, a munka—
körülmények alaposabb leírásához épp úgy hozzátartozik a teljesítendő munkaórák és munkanapok számának. továbbá beosztásának — a munkarendnek és a műszak- rendnek — a leírása, mint a munkához szükséges erőkifejtésnek, az esetleges veszé— , Iyeknek, egészségi ártalmaknak a bemutatása. A két dolog szorosan össze is függ.
mert jogosnak és célszerűnek látszik, hogy — amennyiben ez megoldható — egyes kedvezőtlen körülményeket más szempontból kedvezőkkel ellensúlyozzunk. Igy példá- ul az egészségre ártalmas vagy az idegileg, fizikailag kimerítő munkakörökben a rö-
videbb heti munkaidő és (vagy) a nagyobb összefüggő pihenőidő mérsékelhetné a
dolgozók megterhelését.
Adatainkból kitűnik, hogy a nehezebb munkafeltételek közt dolgozóknak több-
nyire már most is kedvezőbb a munkarendje. mint a többieknek. Nem mondható el A ez egyértelműen — amint majd látni fogjuk — munkaidejük hosszáról.A heti hatnapos munkarendet ebben az összefüggésben kedvezőtlennek, az öt—
naposat —— ennek megfelelően —— előnyösebbnek ítéljük. Ha ezeket a munkarendeket és a szorosan vett munkakörülményeket fokozatonként egybe-vetjük, akkor azt ta—
pasztaljuk, hogy a rosszabb körülményeket bizonyos mértékig előnyösebb munka—
renddel kompenzálják. Heti hatnapos munkarendben ugyanis a munka nehézségi fokának növekedésével a különböző csoportok létszámának egyre kisebb hányadai dolgoznak. Ezzel szemben a heti ötnapos munkarend a szorosan vett munkakörül—
mények rosszabbodásával mind nagyobb arányban fordul elő. Ami az ,.egyik héten
566 SOMOGVI MIKLÓS
6, a másikon 5 napos" beosztás adatait illeti, ezek is a nehezebb munkafeltételek egyfajta — kedvező — ellensúlyozására utalnak.
9. tábla
A fizikai dolgozók létszámának megoszlása munkarendiük szerint, munkakörülményi fokozatonként
A minden héten Az egyik Az egyéb
héten 6. a meghatá-
6 5 4 másikon 5 rozott mun-
Munkakörülményi korendek
jelzőszám , napot szerint Összesen
dolgozók száma az összes dolgozó számának százalékában
1. fokozat . . . . . . . 13,3 11,2 0.1 67.7 7,7 1oo,o
2. fokozat . . . . . . . 11,6 22,3 O,'l 51,'l 14,9 100,0
3. fokozat . . . . . . . 10,6 35,6 0,1 40,3 13,4 100,0
4. fokozat . . . . . . . 5,3 35.l 0.1 41,6 'l7.9 100,0
Sajátos kategóriát képviselnek az ,.egyéb meghatározott" munkarendek. Olyan munkanapbeosztásokról van itt szó. mint -— mondjuk —- a heti 4 vagy 5 egymás utáni munkanapot követő 1—3 szabadnap; vagy mint — például egyes hajózási munka—
körökben —— a 11 munkanapos ciklus. amelyhez megfelelő számú szabadnap járul.
Ezeket a munkarendeket a helyi sajátosságoknak megfelelően. a munkaerő—ellátott- ság függvényében, de alapvetően a dolgozók számára kedvező módon állapítják
meg.
Az ,.egyéb meghatározott" munkarendek annyiban szintén tükröznek kompen—
zációt. hogy a nehéz munkát végzők nagyjából kétszer akkora arányban dolgoznak e munkarendekben. mint a könnyű feladatokat ellátók, a ,,nehéz" csoporton belül azonban nem érvényesül a várt összefüggés. Valószínű, hogy a keresett kapcsolat
—- egészében véve — sokkal inkább a sajátos technológiák és üzemrendek, valamint
a munkarend között áll fenn (például (: folytonosan dolgozó ipari üzemekben, egyes
közlekedési, szolgáltatási területeken). semmint a munkakörülmények és a tudata-* san könnyítő —— ,.egyéb" —- munkarendek között.
Ami a munkaidőhossz és a munkakörülményi fokozatok összefüggését illeti. eb- ben a helyzet meglehetősen ellentmondásos. A heti 44 órában dolgozók aránya a
munkafeltételek rosszabbodásával csökken, de eközben nemcsak az ennél keve-
sebbet teljesítőké. hanem a kötelezően több órát dolgozóké is nő.
A munkaidő hossza és a munkarend (a munkanapok és a pihenőnapok meg- határozott váltakozása, száma) külön-külön is fontos ismén/e a tágabban értelmezett munkakörülményeknek, valójában azonban együttesen jelennek meg, és válnak meghatározóvá. Ezt a két elem közti figyelemreméltó kapcsolat magyarázza. A fizi-
kai dolgozók többsége számára ugyanis a hosszabb kötelező munkaidő egyszersmind
kedvezőtlenebb munkarendet. a rövidebb általában előnyösebbet jelent. Főbb vo-násaiban arról van szó, hogy a heti 6 napos munkarend azok esetében a leggya-
koribb, akiknek a kötelező heti munkaideje 48 óra vagy azt meghaladó. A heti 44 órás előírt munkaidővel foglalkoztatottak túlnyomó részükben az egyik héten 6, a másikon 5 napos munkarendben dolgoznak. Az egyéb meghatározott munkarendek a heti 42—43 órát teljesítők soraiban általánosak. (Lásd a 10. táblát.)Ami már most a munkarend—munkaidőhossz együtteseket illeti: két olyan konk—
rét típus akad, amely mind a négy munkakörülményi fokozatban kiemelkedően gya-
MUNKAKORULMENYEK
567
kori: 44 óra. az egyik héten 6, a másikon 5 napot dolgozva, illetve 44 óra, minden héten 5 napot teljesítve. A további rendszerek már nem egyformán jellemzők mind
a négy fokozatra. (Lásd a 11. táblát.)
Az összkép semmi esetre sem nyugtathat meg bennünket afelől, hogy a nagyobb megterhelést és ártalmakat előnyösebb munkarend—munkaidőhossz kombinációkkal
igyekeznének a munkáltatók ellensúlyozni.
10. tábla
A fizikai dolgozók létszámának megoszlása kötelező heti munkaidejük szerint, munkarendenként
(százalék)
A kWWi"munkaido hossza (ora)
Munkarend ! Összesen
! —41 ] 42-43 ] 44 [ 45—47 ] 48— § 48
Heti 6 nap . . . . . . 97 ! 7.6 3,6 l 6,5 52,9 58.4 12,3
Heti 5 nap. . . 48,8 7.5 19,6 31,4 8.1 7.9 18,1
Heti 4 nap. . . 0.4 0.1 0.0 — 0.0 0,0 0,1
Az egyik héten 6, a mási-
kon 5 nap . . . 32,3 30,2 72,1 52,6 20,7 14.4 58,8
Egyéb meghatározott mun- !
karendek. . . 8,8 54,6 4,7 9,5 18,3 19.3 l 10,7
Összesen (mao lmao í 1oo,o * 1oo,o ] 1oo,o ] mao ; 1oo,o
11. tábla
A fizikai dolgozók létszámának megoszlása a különböző
munkarend—munkaidőhossz együttesek szerint, munkakörülményí fokozatonként
(százalék) Előírt munkarend és munkaidőhossz
A munkakörülményi fokozat sorszáma
1
] 2. l 3. l 4.
Az egyik héten 5. a másikon 6 nap, 44 óra . . . 62.8 41,3 30.0 26,1
Heti 5 nap, 44 óra . . . . . . . . . . 9,5 15,8 28,2 22,4
Heti 6 nap. 48 és több óra. . . 8.8 89 9.2 —
Egyéb munkarendek, 42—43 óra . . . —- 7.1 — 12.5
Heti 6 nap. 44 óra . . 3.3 l — — ——
Az egyik héten 5, a másikon 6 náp, 48 és több órd — —- 5,7 8.0 Egyéb (nem részletezett). . . 15,6 26.9 26,9 31.0
Nagy figyelmet érdemelnek a műszakrend kérdései. Ennek legalább két okát kell itt megemlítenünk. Először is o műszakok rendje jelentős hatást gyakorol a mun- kavállalók éle'tkörülményeire, életritmusára, mivel a második és különösen a harma- dik műszak a szokásosnál nagyobb megterhelést ró az emberekre, ezenkivül be- folyásolja családi, társadalmi kapcsolataikat. Nagyfontosságú a téma azért is, mert a fizikai dolgozók drága gépeket, nagyértékű berendezéseket működtetnek. és azok
minél erőteljesebb kihasználása általában jelentős népgazdasági érdek.
A tényleges műszakrendet. amennyiben a gyórtandó mennyiség egyébként in-' dokolja, a technológia, a munkafolyamat jellege, valamint a rendelkezésre álló
munkaerő létszáma határozza meg. A dolgozókat általában műszakpótlék ösztönzi
az ún. váltó műszakbanvaló részvételre.Felvételünk idején a népgazdaság mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélküli szocialista szektorában a kereken két és fél millió fizikai dolgozónak kb. kéthar—
568 SOMOGYI MIKLÓS—
mada állandóan egy műszakban dolgozott. Közöttük egészen kicsiny volt az egy
műszakban, de állandóan a második, a harmadik, illetve a negyedik műszakban te-
vékenykedők aránya, száma. Ilyenformán az összes fizikai dolgozónak nagyjábóiaz egyharmada nem egyszerűen egyműszakos. hanem mindig az első (délelőtti) mű—
szakban dolgozó.
A fizikai foglalkozásúak létszámának 31 százaléka hétről hétre műszakot vált.
A 31—ből 19 százalék rendszeresen kettő. 11 százalék három. 1 százalék pedig négy műszakban dolgozik. Egy műszakban foglalkoztatják a fizikai dolgozók további 5
százalékát, de munkarendjük igy is sajátos: osztott vagy egyéb. például nyújtott mű- szakbeosztásű.9 Az elsőként említettre 1. a másodikra 4 százalék jut a ,,fizikaiak" lét-számából.
A fizikai dolgozók műszakrendjét jól jellemezhetjük a műszakrend-mutatőval, amely az .,átlagos műszakszám" ismert mutatójával szemben a dolgozók műszak—
rendjére, a különböző műszakokban való részvételi arányára utal. nem pedig a
munkahelyek kihasználási fokára. (Jellegére nézve súlyozott számtani átlag, ahol
a műszakok sorszámát a megfelelő műszakokba beosztott személyek statisztikaiállományi létszámával mérlegeljük.)
A különböző népgazdasági ágak fizikai dolgozóinak műszakrend-mutatói
Népgazdasági ág Mutató
lpar. . . . . . . . . . . . . . . Építőipar . . . .
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szállítás és hírközlés . . . . . Kereskedelem . . . . Vízgazdálkodás . . . . .
Személyi és lakásszolgáltatás .
Egyéb szolgáltatások . . . . Átlagosan. . . .
. . . n .
ggg—Adag— munkak—abaj.
' Az átlagos műszakszám 1.4. (A két mutató közti számszerű különbség valójában a ,.statisztikai állo- mány" és az ún. dolgozőlétszám eltérésére utal, jelen esetben arra, hogy a második, harmadik stb. műszakban nagyobb a hiányzási arány, mint az elsőben.)
A műszakrend-mutatók mint átlagok eltérő konkrét műszakrendeket takarnak.
ezért a részletek megfigyelése itt is fontos. Kiderül például, hogy az iparba tartozók
viszonylag nagy műszakrend-mutatóját az egy műszakban dolgozók aránylag kis hányada magyarázza. A népgazdaság átlagában a fizikai foglalkozásúak csaknem kétharmada tevékenykedik egyműszakos beosztásban, az ipar területén a felénél is kevesebb. Ezzel szemben az iparban foglalkoztatottak több mint negyede kettő.majdnem ötöde pedig három műszakot vállal. Két műszak tekintetében az ipart csu- pán a kereskedelem közelíti meg, a három műszak pedig az iparon kívüli területeken
— a szállítást és hírközlést kivéve — elenyésző. Az osztott műszak a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, az egyéb műszakrendek a szállítás és hírközlésben képvisel—
nek említésre méltó arányt.
Az egy műszakban dolgozók rendkívül nagy aránya jellemzi az építőipart, ahol
pedig a műszakrend—mutató növeléséhez, a több műszakhoz már hosszabb ideje alapos érdekek fűződnek.9 Osztott műszak esetén a dolgozó a napi munkaidőt megosztva. az igényektől függően. például a csúcs—
forgalomban, az állatok etetésekor ismét munkába állva teljesiti. A nyújtott műszak lényege az, hogy ott a napi munkaidő a szükségletnek megfelelően meghaladja a 8, néha a 12 órát is. A nyújtott munkaidőt a le- hetőségekhez képest általában többlet-szabadidőm! ellensúlyozzák.
MUNKAKÓRULMÉNYEK
569
12. tábla
A fizikai dolgozók létszámának műszakrend szerinti megoszlása népgazdasági áganként
(százalék)
*Egyműszakos, éspedig az
Két- Három- Négy- Osztott Egyéb
_ , i. ] u. [ m. ] IV. a,b
Népgazdasagl ag műszakban műszakos beosztásban szesen
dolgozik
lpar . . . . . . 47.8 1.5 0.7 0.1 27.9 18,2 2.0 0.1 1.7 100,0
Építőipar . . . . 93,7 0.6 0.3 — 'l,9 2.4 —- — 1.1 100,0
Mezőgazdaság és
erdőgazdálkodás 85,6 1.4 0.1 0.0 5.0 1.3 —- 5.9 0.7 100,0
Vízgazdálkodás . . 83,4 2.6 — — 22 2.1 —— 0.6 9.1 100,0
Szállítás és hírköz-
lés . . . 58.7 1.5 2.1 — 7.1 6.6 — 1.2 228 100.0
Kereskedelem . . 62,8 2,1 0,3 —— 225 2.2 — 6, 6 3.5 100,0
Személyi és gazda—
sági szolgáltatás . 813 0,7 0.6 — 14,5 0.6 —- O,ó 1.7 100,0
*Egyéb nem anyagi
szolgáltatások . 79r6 32 O,5 -— 9.9 2,1 — 1,0 3,7 100,0
Átlagosan . . . 61,1
1.6 0,7 — 19, 2 10, 9
1,0 1,3 4,2 100,0
A műszakrend első látásra a munkahelyekhez (ágakhoz és ágazatokhoz) kötő- dik ugyan, de foglalkozási csoportonként is több önálló jegye van. Ez abból fakad.
hogy az indokolt műszakrendet (a munkarendet is) alapvetően a technológia és a végzett tevékenység jellege (például a folytonosság, a napszakhoz kötöttség stb.) határozza meg. a foglalkozások pedig a technológia, a termelési, szolgáltatási folya—'
mat jellege szerint különülnek el egymástól.
A különböző foglalkozásúak helyzetét — témánk szempontjából -— először mű—
szakrend-mutatójuk segítségével jellemezzük. Ezek az adatok is igazolják, mennyire az egyes dolgozók ügyéről. a munka- és életkörülményeiket lényegesen befolyásoló
műszakszámról van szó.
A műszakrend—mutató/ foglalkozási főcsoportonként
Főcso port Mutató
lparifoglalkozásúak . . Építőipari foglalkozásúak .
Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási foglalkozásúak.
Szállítási és hírközlési foglalkozásúak.
Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúák.
Vízgazdálkodásifoglalkozásúak. . . . Szolgáltatási foglalkozásúak . . . . Anyagmozgatógép- és árukezelő foglalkozásúák.
Egyéb fizikai foglalkozásúak . . .
Átlagosan. . . _.A—A—I—J—l—A—ad—l ("megdagad—x:
A megfelelő népgazdasági ágak. illetve foglalkozási főcsoportok műszakrend- mutatói két kategóriában térnek el számottevően egymástól. Ez a vízgazdálkodás és a szolgáltatások területe. A mutató a foglalkozási főcsoportokban nagyobb. ami
először is egy már ismert összefüggést erősít meg (a ,.profilfoglalkozásúak" általá-
ban több műszakban dolgoznak, mint a kisegítő feladatokat ellátók). másrészt azt.hogy a konkrét szükségletek, például az árvízvédelem. az üzemanyag—kiszolgálás. a
570 somoovl MIKLÓS
különböző személyi szolgáltatások alapvetően a profil jellegű foglalkozásúakkal és nem az ág egészével szemben támasztanak igényeket.
Természetesen a foglalkozási főcsoportokról is rendelkezésünkre állnak a kü—
lönböző műszakrendekben dolgozók létszámarányát tükröző adatok. Kiderül azok-—
ból hogy. például műszakváltással a legnagyobb arányban — létszámuk 53 száza—
lékában — a szolgáltatási foglalkozásúak tevékenykednek. Műszakrend-mutatójuk csak azért kisebb, mint az ipariaké. mert közöttük igen kevesen vannak a hárommű-—
szakosok. A két műszakban dolgozó szolgáltatási foglalkozásúak aránya az iparinak
csaknem kétszeresét éri el. (A "szolgáltatókat" az ipari és a kereskedelmi foglalko—
zásúak követik. egyformán 27—27 százaléknyi kétműszakos dolgozóval.) A három mű—
szakban foglalkoztatottak a legnagyobb létszámarányt az ipari, majd a vízgazdál- kodási foglalkozásúak soraiban képviselik: 18. illetve 11 százalékot.
A konkrét foglalkozások helyzetének vizsgálata elvileg nem ad újat (csak meg—
erősíti a nagyobb aggregátumokkal kapcsolatban mondottakat), de tanulságos té—
nyeket közöl. Megtudjuk például, hogy a szolgáltatási foglalkozási főcsoportba tar—
tozó fodrászok 90 százaléka dolgozik két műszakban. Kétharmados ez a létszám- arány a cipőfelsőrész— és -alsórész készítők. valamint a szabó. varró, konfekciósza—
bók esetében. A felszolgálóknak a fele vállal két műszakot. A három műszak a vá- járok és a fenék között a leggyakoribb. létszámaránya 80 százalékot meghaladó.
A négy műszakban dolgozók aránya általában csekély. A legnagyobb hányad —- 8 százalék — az anyagmozgatógép-kezelők csoportját jellemzi. Az osztott műszak a megfigyelt 54 jelentős foglalkozás közül a szarvasmarha—gondozók esetében kiemel—
kedő arányú. Létszámuknak több mint a fele dolgozik ilyen beosztásban. lgen gya—
kori az osztott műszak az 1—2 személyes kereskedelmi boltok vezetői és helyetteseik.
valamint a felszolgálók soraiban. Az ..egyéb" műszakrend alapvetően közlekedési sajátosság: az autóbuszvezetők több mint felének ilyen a beosztása, de a teher- és a személygépkocsi-vezetőknek is az átlagosnál nagyobb hányada látja el feladatát az ..egyéb" műszakrendek valamelyikében.
A különböző műszakrendekbe tartozók létszámarányait nemek és életkorcsopor- tok szerint is megfigyeltük. Ez nemcsak kutatásunk rendszeréből fakadt. hanem ab—
ból a tapasztalatból, hogy a nagy átlagot tekintve, más és más a férfiak meg a nők. illetve az idősebbek és a fiatalabbak műszakbeosztással összefüggő tehervi—
selési képessége. Adataink szerint a nők és az idősebb dolgozók helyzete nem mond—
ható egyértelműen könnyebbnek.
13. tábla
A fizikai dolgozók létszámának megoszlása műszakrend szerint, nemenként
(százalék)
Egyműszakos, éspedig az
___. ———-————————————— Két- Három- Négy— Osztott Egyéb
Nem 1. l n. l m. l iV. ! DSP
műszakban .műszakos beosztásban szesen
dolgozik
l
Férfi . . . . . . 66,9 1.2 I 0.8 0.1 l12.1 11,3 1,3 1.0 5.3 100.0
Nő . . . . . . 519 2.2 0.6 —- 304 "3.1 0.6 1.8 2.4 100,U
Együtt . . . . 61.31 1,6 0,7 ? —- 19,1t 10,8 1,0 1,3 4.2 11000
l l
Lényeges nemenkénti különbségek az egy- és a kétműszakosok létszámará- nyában mutatkoznak. A férfiaknak 69. a nőknek 54 százaléka dolgozik a legkedve-
MUNKAKURULMÉNYEK 571
zőbbnek tartható egyműszakos beosztásban. Az egy műszakban dolgozók közül rend- szeresen a második műszakot a nők, a harmadik és a negyedik műszakot a férfiak vállalják nagyobb arányban.
A műszakváltással foglalkoztatottak között a nők 30. a férfiak 12 százaléka két- műszakos. Három és négy műszakban, továbbá az ,,egyéb" műszakrendekben a fér- fiak aránya. az osztottban a nőké jelentékenyebb. A kép tehát meglehetősen tarka, de néhány lényeges részlet és az összefoglaló műszakrend—mutató a nők némi elő- nyére utal: a mutató átlaga a férfiak esetében 1.4. a nőkre vonatkozó mutató átlaga
pedig 1,5.
Ami az életkor és a műszakrendek öszefüggését illeti: csak részben igazolódik az a — várt — kapcsolat. hogy a fiatalok vállalják a terhesebb műszakbeosztást. Ha összevetjük például a három műszakban dolgozók átlagos életkorát a fizikai dolgo—
zók összességének életkori átlagával, akkor éppen egyezést tapasztalunk. A fiata- lok tehát ugyanolyan arányokban találhatók ebben az előnytelen munkarendben.
mint magában a fizikai dolgozók állományában. A két műszakban dolgozók korát- laga kisebb, mint az összes ..fizikaiaké", vagyis ebben a műszakbeosztásban viszony—
lag több fiatal dolgozik. Az osztott. az egyéb és a négyműszakos rendszerben aránylag több az idős dolgozó. mint az ifjú, de több a kétségtelenül legkisebb meg—
terheléssel járó egyműszakos beosztásban is.
Az állandó egyműszakosok között szintén váltakozó átlagéletkorokat kapunk aszerint. hogy állandóan az első. a második stb. műszakban dolgozókról van-e szó.
Mindenképpen fontos tapasztalat az, hogy váltóműszak esetén minél későbbi napszakban kezdődik egy-egy műszak, illetve minél kényelmetlenebb, sajátosabb a műszakbeosztás, annál magasabb az abban foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagos életkora.
14. tábla
A fizikai dolgozók átlagos életkora műszakrendek szerint (éV)
Egy- [ Két— l Három- l Négy- l Osztott ! Egyéb
Nem 7 Összesen
műszakos beosztásban dolgozók
Összesen . . . 3628 33.20 3577 36.73 37.16 38.06 35.73
Ebből:
Férfi . . . . 35.71 33,51 36.67 37.45 38.79 38.04 35,73
Nő . . . . 37,44 33.00 34.14 34,33 35.70 38.14 35,72
A műszakrend és az életkor összefüggésének nemenkénti vizsgálata bizonyos különbözőséget árul el. A nők minden váltóműszakos csoportjában átlagosan fí- atalabbak dolgoznak, mint akár az egyműszakos, akár a speciális műszakbeosztásos csoportban. A férfiak soraiban a két műszakot vállalók korá'tlaga a legkisebb, és ezt az egyműszakosok viszonylag kis átlagos életkora követi. Valamennyi más mű—
szakbeosztásban átlagosan idősebbek találhatók. A nemenkénti eltérésekre minden bizonnyal befolyást gyakorol a férfiak. illetve a nők állományának jellegzetesen kü—
lönböző ágazati elhelyezkedése és — részben ezzel összefüggésben - foglalkoztatási sajátosságaik is. így például sok nő a könnyűipar hagyományosan többműszakos ágazataiban kezdi pályafutását. szülés után azonban jó részük már csak egyműsza-
kos beosztást vállalhat. _
A különböző műszakrendekbe tartozók korcsoportonkénti eloszlásáról -— ezúttal nemenkénti tagolás nélkül —— a 15. táblában bemutatott adatokat kapjuk.
572 somoovl Minos
15. tábla
A fizikai dolgozók létszám ának megoszlása korcsoportok szerint, mű'szakrendenke'nt
(százalék)
Korcsoport Egy- ! Két— _ ] Hórom- ' Négy- ! Osztott l Egyéb U
(éves) _ , sszesen
muszakos beosztásban dolgozok
—18 . . . . 5.2 112 4.9 3.7 5.9 1.9 6,1
19—24 . . . . 155 20,5 17,7 13.6 12.4 12.6 16.4
25—29 . . . . 12.9 11.9 10,9 15.2 12.0 12.55 1255
30—39 . . . . 25,4 23,7 25,9 232 259 259 255
40—49 . . . . 242 21,5 27,1 29.0 26.2 29.0 24.2'
50—55 . . . . 12.11 9.0 109 12.6 14.1 13,5 11,6
56—60 . . . . 3.1 1.5 2.1 2.6 2.8 3.3 2.7
61— . . . . 1.3 0.7 0.5 0.1 0.7 1.5 1,0
Összesen roo,o ; 1oo,o ; 1oo,o ( 1oo,o ! 100,o' ! 1oo,o mo,o
1977-ben és 1978-ban —— tehát adatfelvételünk után -— műszakpótlék—rendezésre
került sor a népgazdaság kiterjedt területein. Bevezették a műszakpótlékot ott. ahol
addig még nem volt, és emelték is a korábbi pótlékokat. A - bérnövelés hatására például megállt a váltóműszakban dolgozók arányának csökkenése az iparban. éssikerült növelni a folytonos üzemben dolgozók arányát. Valószínű, hogy a második,
harmadik műszakot vállalók súlya megnő azokban az ágazatokban, területeken.ahol 1978 előtt nem fizettek ilyen pótlékot.
A műszakpótlék-rendezés több mint 900000 fizikai dolgozót érintett. Megvaló—
sítása népgazdasági érdek volt. A többműszakos munka javára végbemenő létszám—
eltolódás azonban egyúttal a fizikai dolgozók munkakörülményeinek bizonyos romlását jelenti.
A MUNKAKÖRULMÉNYEK HATÁSA A FOGLALKOZÁS- ÉS A MUNKAHELYVÁLASZTÁSRA, A PÁLYÁN. MUNKAHELYEN MARADASRA
Amikor az emberek pályát választanak (többnyire nem is maguknak, hanem
gyermekük számára), lehetőségeiktől és tájékozottságuktól függően általában több
mozzanatot. adottságot is mérlegelnek. Ezek között az adottságok között — mint a döntés meghatározói — napjainkban különleges szerephez jutnak a munkavégzésvárható feltételei, elsősorban az eddig sorra vett munkakörülmények.10
A választásban. majd a munkahelyi kötődésben természetesen anyagi elemek is közrejátszanak. Számos vizsgálat mutatta ki azonban. hogy mind a foglalkozás—, mind a munkahelyválasztásban másodlagos szerep jut a keresetnagyságnak, lega-
lábbis bizonyos összegű kereset. egy főre jutó (családi) jövedelem elérése után.
Ma már közismertek azok a foglalkozások, amelyeket a pályairányitásban nehe- zen benépesíthető szakmai területeknek, a munkaerő—gazdálkodásban hiányioglal- kozósoknak mondanak. A között a nagy létszámú 54 foglalkozás között. amelyre adat- felvételünk kiterjedt. 25 ilyen akadt.u Arra számítottunk, hogy ha foglalkozásonként
összegyűjtjük a munkakörülményi jellemzőket. világossá válik: mitől népszerűtlenek
a népszerűtlen foglalkozások. Valószínűnek látszott ugyanis. hogyolyan munka—területekről van szó. ahol a munkakörülmények rosszabbak vagy sokkal rosszabbak
1" Eltekintve most attól, hogy a munkahelyválasztásra — és ezzel nem egyszer :: pályaválasztásra is -- alapvető hatást gyakorolhatnak az olyan tényezők. mint a szociális ellátás (például a bölcsőde, óvoda léte vagy hiánya), a lakóhely és a munkahely egymástól való távolsága. a munkahely megközelítésének módja,
ldőszükségiete síb.
11Felsorolósukat lásd a 16. táblában.
MUNKAKORULMÉNYEK
573
az átlagosnál, és ahol ezeket a terhes munkafeltételeket viszonylag jó bérrel sem tudják ellensúlyozni. Egészében véve igazolódott ez a feltevésünk.
A vizsgálathoz minősítenünk kellett. a ,.hiányfoglalkozásúak" munkafeltételeit.
Adatforrásunkhoz igazodva azt keressük tehát. hogy — a fizikai dolgozók átlagával szemben — mekkora a kérdéses foglalkozást gyakorlók soraiban a nehéz munkát vég—
zők. a több műszakban foglalkoztatottak aránya, havonta hány munkaórát kell teljesí- teniök, és ténylegesen mennyit dolgoznak, milyen munkarendjük minősége (a mun- kanapokat követő pihenő— és szabadnapok összefüggő, együttes hossza). végül mek—
kora havi átlagkeresetük. A minősítésnél — ismérvenként külön—külön —- ,,jó", .,átla—
gos' és ,,rossz" fokozatokat alkalmaztunk.12 Ezek után azt tapasztaltuk, hogy:
1. a 25 ismert foglalkozásból mindössze 3 olyan akad, amelyet a szorosan vett munka—
feltételek értékelésekor összefoglalóan is ,,jónak" mondhatunk; 19 foglalkozás gyakorlásakor az átlagosnál nagyobb arányban sújtja a dolgozókat jelentős fizikai—idegi megterhelés, ve-
szély, egészségi és más ártalom; —
2. a 25 népszerűtlen foglalkozás közül 11—ben a fárasztó, egészségtelen, veszélyes mun—
kához az átlagosat meghaladó arányban járul több műszak és további 5-ben legfeljebb át- lagos műszakrend-mutató;
3. néhány foglalkozásban a nehéz munkához -— és néha a több műszakhoz —— az átlagos- nál hosszabb kötelező munkaidő, viszonylag sok túlóra és kedvezőtlen munkarend kapcso—
lódik (bár e foglalkozásokban aránylag jó a kereset — közülük egy, a növénytermesztő kivé- tel —. elgondolkoztató az_ előnytelen körülmények halmozódása;13
4, 25 ,,hiányfoglalkozásból" csak 11-ben nincs rendszeresen sok túlóra (a túlórázást to—
vábbra is kedvezőtlen feltételnek tekintjük), 9-ben előnyös a műszakbeosztás, csupán ó-ban nem hosszabb a munkaidő az átlagosnál, és mindössze 5-ben kedvező a munkarend. vagyis a munkanapok sorát kielégítően hosszú összefüggő pihenőidő követi; a műszakrend 9 .,jó"
példájából is 7 mezőgazdasági vagy építőipari jellegű, vagyis a napi munkaidő szezonálisan hosszabb vagy rövidebb a szokásosnál, tehát az egyműszakos beosztás itt meglehetősen ,,sa- játos";
5. a nehezen benépesíthető szakmai területek rossz vagy legfeljebb átlagos munkakörül- ményeivel szemben az aránylag jó kereset ma már láthatóan nem biztosít kellő ellensúlytíli:
a 25 ,,hiányfoglalkozásból" 18-ban az átlagosnál nagyobb vagy jóval nagyobb a kereset.
de ott is nehéz az utánpótlás, és a meglevő létszám nehezen stabilizólható15 (néhány foglal- kozásban. mint amilyen a műanyag—feldolgozó, a szövő, a cipőfelsőrész— és -alsórész-készítő, a növénytermesztő, a bolti eladó, a rossz, legfeljebb átlagos munkafeltételeket gyenge kereset súlyosbítja, így valószínű, hogy ez utóbbiak — a mindenkori kényszerhelyzeteken, objektiv adottságokon kívül —— néhány részelőnyért kapnak mégis utánpótlást. alapvetően vagy a vi- szonyl)ag rövid munkaidő. vagy az aránylag könnyű munka, vagy a kedvező műszakrend fe- jében .
Minden bizonnyal magyarázatot követel itt a kényszerhelyzet és az objektív adottságok fogalma. A kényszerhelyzet alapvetően a helyi választási lehetőségek
12Valójában az ..ótiagosnál jobb", ,,átiagos" és "átlagosnál rosszabb" fokozatokat. a munkarend ese- tében ,,átlagosnál kedvezőbb", ,,átlagos" és ,,átlagasnál előnytelenebb" fokozatokat vezettünk be.
53 A szóban forgó csoportba tartoznak a már említett növénytermesztőkön kivül a szarvasmarha-gondozók, a mezőgazdasági erőgépek vezetői. a vontató- és dömpervezetők (a mezőgazdaságiak nélkül). valamint az autóbuszvezetők. Az utóbbi két foglalkozásban a tételesen megfigyelt munkakörülmények szinte mindegyike kedvezőtlen. A különösen előnytelen feltételeket egy-két foglalkozásban kedvező munkarend és kevés túlóra ellensúlyozza. feltéve, hogy az utóbbit — keresetkorlátozó hatása miatt — egyáltalán szívesen veszik az érde- keltek. Műszakrend e's túlórázás szempontjából kedvezőnek tarthatjuk a növénytermesztők helyzetét, és egyedül a műszakrend szemszögéből a mezőgazdasági erőgépek vezetőiét. Tudnunk kell azonban, hogy a mezőgazda- sági foglalkazások jó részében az egyműszakos munkarendnek és a kevés túlórának egyenlőtlen — szezonálisan ingadozó — munkaidő—beosztás az ára, ami nagyobb megterhelést okozhat, mint a kedvezőtlen műszakrend.
" Hasonló véleményt képvisel Falusné Szikra Katalin: A bér és a béren kívüli tényezők szerepe a mun- kaerő ailokációjában c. tanulmányával (Közgazdasági Szemle. 1978. évi 2. sz. 257—274. old.), aki azonban a ,.kevésbé vonzó pályák" többségét tudja olyannak, ahol a kedvezőtlen munkakörülmények kis bérrel párosul- nak. Megjegyzi továbbá. hogy a kereseti lehetőségek bizonyos mérlegelése (a pályaválasztáskor) hat a mun- kaerő foglalkozások közti minőségi eloszlására. Végül a bérnagyságnak fokozott jelentőséget tulajdonít a mun- kahely-választásban, ami egyezik tapasztalatainkkal, mégpedig úgy, hogy ez az összefüggés természetesen nem csak a ..hia'nyszakmákra" jellemző.
15'A létszám megszilárdítását viszonylag nagy kereset esetén is nehezítheti a vállalatonkénti erős kere- setszőródás és a munkakörülmények vállalatonkénti különbözősége (az eltérő kerasetnagyságtól esetleg füg- getlenül). Fluktuációt kiválthat ezenkívül a kereseti arányok romlása. egy-egy foglalkozás átmeneti bérelmara-- dása, sőt egyszerűen a dolgozó saját helyzetének téves megítélése is. " * ,
574 SOMOGY! MlKLOS
szűkösségére utal. A gazdasági környezet. az infrastruktúra jellege miatt könnyebb.
előnyösebb szakmára, foglalkozásra nem is gondolhat a jelölt, mert környeze—
tében esetleg nincs is ilyen. vagy nem képeznek az adott szakmára, vagy nincs férőhely a megfelelő iskolákban, a távol eső helység kollégiumoibon stb. Az ob- jektív adottságok törvényszerű összefüggéseket idéznek. Köztudomású. hogy a pálya- választás erősen függ a szülők képzettségétől és szakképzettségétől (jórészt ezek-
ből eredően: anyagi helyzetétőlíö), a szülők. rokonok. barátok foglalkozásától, ér—
deklődésétől, tájékozottságától. Az emlitett kényszerhelyzetek és objektív következ- mények hatására állhat elő olyan helyzet. hogy a pályaválasztáskor valójában nincs alternativa, nincs lehetőség a fontolgatásra. Ez szinte .,biztositéko" a népszerűt- len pályák és munkahelyek (előnytelen földrajzi körzetek) elfoglalásának is.
16. tábla
A nehezen benépesíthető főbb foglalkozási területek munkakörülményeinek jellemzői
(szocialista szektor a mezőgazdaság szövetkezeti nagyüzemei nélkül)
Atöbb Ahavl
Anehél muszak Amunka— túlórák
mynkyt ban fog- rend sze- és a túl- A hovl
Foglalkozás vegzek lalkozta— rinti havi munka- A átlag—
(csoport, főcsoport) létÉIU'W tettuk ldőalap órák mankarend kereset ( "'G'WO letszám— hossza együttes minosege (forint/fő)
(s'sz') "zeng" (ára) száma za e zalék)sz - (ora/fo)- ..
Ipari foglalkozásúak . . . . . . . . . 39 51 190 6 átlagos 2932
Közülük:
Vájár (segédváiár) . . . . . . . . . 91 93 187 8 átlagos 5801
Öntő és formázó. . . . . . . . . . 88 54 184 4 átlagos 3766
Kovács . . . . . . . . . . . . . 78 38 191 7 átlagos 3649
Esztergályos . . . . . . . . . . . 12 54 191 6 átlagos 3312
Hegesztő . , . . . . . . . . . . 54 27 191 8 átlagos 3474
Villamos hálózat. kábel, villamaskapöoló-
berendezés szerelője . . . . . . . . 59 22 190 6 átlagos 3140
Műanyag—feldolgozó . . . . . . 44 73 188 3 átlagos 2548
Vulkanizálá. gumigyártó. gumijavító . . 44 73 185 4 átlagos 2961
Fonó . . . . . . . . . . . . . . 84 92 185 4 átlagos 2740
Szövő. . . . . . . . . . . . . . 81 80 188 3 átlagos 2539
Cipőfelsőrész-. -alsőrász-készitő . . . . 18 69 191 2 átlagos 2371
Sütőipari munkás. pék . . . . . . . . 91 92 190 23 átlagos 3735
Építőipari foglalkozásúak . . . . . . . 67 10 193 9 kedvező 3436
Közülük:
Kőműves . . . . . . . . . . . . . 67 6 194 9 kedvező 3459
Ács, állványoző . . . . . . . . . . 76 3 193 12 kedvező 3808
Kubikos . . . . . . . . . . . . . 88 1 195 14 kedvelő 3283
Vasbetonszerelő. betonozó . . . . . . 79 19 192 16 kedvező 3814
Villanyszerelő . . . . . . . . . . 45 25 191 10 kedvező 3503
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglal'
kozásúak . . . . . . . . . . . . . 71 17 218 , 8 előnytelen 2873
Közülük:
Növénytermesztő . . . . . . . . . . 71 1 226 2 előnytelen 2420
Szarvasmarha—gondozó . . . . . . . 84 63 210 10 előnytelen 3230
Mezőgazdasági erőgéggyezetőj . . . . 78 11 235 10 előnytelen 3452
%óllíltóksí és hírközlési (foglalkozásúak . . . 54 41 202 31 előnytelen 3404 özü ü :
Vantatá— és dömpervezető (mezőgazda-
sági nélkül) . . . . . . . . . . . 58 30 198 26 előnytelen 3482
Autóbuszvezető . . . . . . . . . . 86 68 208 29 előnytelen 3915
Kereskedelmi foglalkozásúak . . . . . . 10 45 191 5 átlagos 2309 *
Közülük:
Bolti eladó. . . . . . . . . . . . 2 44 191 4 átlagos 2115
Eg ' izikai foglalkozásúak . . . . . 46 29 195 13 átlagos 2356
Köz" ák:
Kézi anyagmozgató . . . . . . . . . 59 30 192 5 ágggos 2172
Szállitó- és rakodőmunkás . . . . . . 78 33 193 33 átlagos 3205
Osszes fizikai foglalkozású ., . . . .
43 39 193 10 átlagos 2878 16A rossz anyagi helyzet - vagy akár a generációkon át szakképzetlen szulők gyermekének általában gyengébb tanulmányi eredménye - olyan objektív adottság. amely maga ls kényszerhelyzeteket teremt a pá—
lyaválasztáskor. Például a rossz anyagi viszonyok Jól ,.flzet " foglalkozás választására szoríthatnak akkor is.
ha ez a foglalkozás megerőltetőbb az átlagosnál.
MUNKAKORULMÉNYEK
575
17. tábla
A nehezen benépesíthető főbb foglalkozási területek munkakörülményei
(szocialista szektor a mezőgazdaság szövetkezeti nagyüzemei nélkül)
A dolgozók munkakörülményeinek minősége
, yobb túlórák
a nehez muszak— a munka- és a túl- a havi
Foglalkozás mynkyt be" fog- "?"? _sze- munka- 0 átlag—
(csoport. főcsoport) vegzek lalkozta- rinti rdo— órák munkarend kereset letszam— tottak alap együttes jellege nagysága
aranya létszam- hossza száma aranya
alapján a népgazdasági átlaghoz képest Az ipari foglalkozásúak közül:
Vájár (segédvájár) . . . . . . . . . rossz rossz jó átlagos átlagos já
Untő és formázó . . . . . . . . . . rossz rossz jó jó átlagos jó
Kovács . . . . . . . . . . . . . rossz átlagos átlagos átlagos átlagos jó
Esztergályos . . . . . . . . . . . jó rossz átlagos jó átlagos jó
Hegesztő . rossz já átlagos átlagos átlagos jó
Villamos hálőzát. kábel, villamoskapcsolá-
berendezés szerelője . . . . . . . . rossz jó átlagos ió átlagos jó
Műanyag-feldolgozó . . . . . . . . átlagos rossz jó jó átlagos rossz
Vulkanizáló, gumigya'rtó, gumijavító . . átlagos rossz jó jó átlagos átlagos
Fonó . . . . . . . . . . . . rossz fOSSZ lő ló átlagos átlagos
Szövő . . . . . . rossz rossz jó jó átlagos rossz
Cipőfelsőrésza -alsórész-készitő . . . . jó rassz átlagos ió átlagos rossz
Sütőipari munkás, pék. . . . . rossz rossz átlagos rossz átlagos jó
Az építőipari foglalkozásúak közül:
Kőműves . . . . . . . . . . . . rossz ló átlagos átlagos jó jó
Ács, állványozó . , . . . . . , . . rossz ló átlagos átlagos jó jó
Kubikos . . . . . . . . rossz ió rossz rossz jó *jó
Vasbetonszerelő. betonozá . . . . . . rossz jó átlagos rossz jó jó
Villanyszerelő . . átlagos ló átlagos átlagos jó jó
A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási fog- lalkozásúak közül:
Növénytermesztő . . . . . . . . . . , rossz 16 rossz ló "3551 70551
Szarvasmarha--gondozá . . . . . . rossz rossz rossz átlagos rossz jó
Mezőgazdasági erőgép vezetője A . rossz íó rassz átlagos rossz jó
A szállítási és hírközlési foglalkozásúak kö—
zül:
Vontatá- e's dömpervezető (mezőgazda-
sági nélkül). . . . . . . . . . . rossz átlagos rossz rossz rossz jó
Autóbuszvezető . . . . rossz rossz " rossz rossz rossz jó
A kereskedelmi foglalkozásúak közül:
Balti eladó . . . . jó átlagos átlagos jó átlagos rossz
Az egyéb fizikai foglalkozásúakközül:
Kézi anyagmozgató . . . . . . , rossz átlagos átlagos jó átlagos rossz
Szállítá— e's rakodómunkás . . . . . . rossz átlagos átlagos rossz átlagos jó
l
Megiegyzés. A felvétel óta a helyzet részben változott. Folytatódott a kötelező munkaidő csökkentése a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a szállítás és hírközlés területén, és rendezték, növelték a mű- szakpótlékot is. Az e két népgazdasági ágban végrehajtott munkaidő-csökkentések a munkarendet nem befo—
lyásolták érdemlegesen. és a ténylegesen teljesitett havi munkaidőt is kevéssé korlátozták.
NÉHÁNY MEGJEGYZÉS
Befejezésül az elmondottakból levonható néhány következtetésre —- és egy—két ki—
egészítő tapasztalatra — hívjuk fel a figyelmet.
1. A jelenlegi munkakörülmények a múltbeli fejlődés eredményei (vagy követ—
kezményei). Számunkra pillanatnyilag adottságok. Ez azonban semmiképp sem je- lenti azt, hogy ki vagyunk szolgáltatva a körülményeknek. hogy azokon nem lehet.
nem kell javítanunk. Tudva ugyan. hogy a különböző ágazatok, gazdasági egységek anyagi lehetőségei korlátozottak és nem egyformák, mégis gyanakodva kell fogad—
nunk a konkrét munkakörülmények gyakran jelentős helyi eltéréseit. Sok az olyan tapasztalat, hogy az egy—egy ágazaton belül található lényeges eltérések a gazda-
