924 STATlSZTlKAl lRODALMl FEGYELÖ
nak lehetőségét vizsgálta (F. Wei/[ing, Né- met Szövetségi Köztársaság). Az előrejelzés módszertanával foglalkozó előadások fokozó- dó térnyerése arról tanúskodik, hogy a sta—
tisztikai folyamatok elemzése mellett azok előrejelzését is sokfelé mindinkább a statisz- tikai munka integráns részének tekintik. Ér- dekes előrejelzési kísérletként értékelhető (S.
Hadzivukovic és N. Maríc Jugoszlávia) me—
teorológiai adatok statisztikai előrejelzésével foglalkozó tanulmánya.
Az idősorelemzés különböző módszerei, fő- leg az ARMA és az ARlMA modellek az elő—
adások talán leggyakoribb témái. 0. D. An- derson (Egyesült Királyság) arról a konferen—
ciáról számolt be, amely 26 ország 272 dele- gátusa részvételével a cambridge—i egyete—
men 1978-ban zajlott le ,,Time Series Anal- ysis and Forecasting" (TSAF konferencia) címmel, és igen világosan mutatja az idősor- elemzési és előrejelzési témakör összefonó—
dottságát, A valószínűségszámitás és a becs—
léselmélet (főleg a legkisebb négyzetek té- maköre) a megszokott jelentős súllyal szere-
pelt a programban.
Nem becsülhetők alá azok a próbálkozá—
sok sem, amelyek a kvantitatív adatok mel- lett a kvalitatív mérőszámok fokozottabb al- kalmazásának lehetőségét vizsgálják, vagy pedig a demográfiai adatoknak, társadalmi jelzőszámoknak a gazdaságstatisztikai mérő—
számok rendszerével való fokozott integráció- ját sürgetik (így például !. G. Nunez és 5. E.
Nota/i, Argentína).
Különös figyelmet érdemelnek továbbá azok az ülésszakra benyújtott tanulmá- nyok, amelyek a statisztikai adatok minősé- gével. a ,,kemény" és .,puha" becslési mód—
szerekkel és modellekkel (G. Menges, Né- met Szövetségi Köztársaság), az adatok rep- rezentatív jellegével, a fogalmak különböző szemantikai problémáival (H. Strecker, Né- met Szövetségi Köztársaság) foglalkoznak.
A kötet három magyar szerző tanulmányát
mutatja be. Ezek a következők: Nyitrai Fe—
rencné dr. ,,A hivatalos statisztikai adatköz- lés néhány szempontja magyarországi ta—
pasztalatok alapján" című, dr. Horváth Ró—
bert ,.A malthusi népesedési eszmék terjedé- se Magyarországon és a népesség fejlődése"
című, valamint dr. Párniczky Gábor ,,A kül—
kereskedelmi indexek információforrásai" ci—
mű tanulmánya.
A feldolgozott témák között szerepelnek a szabályozáselmélet, a döntéselmélet külön- böző problémái is.
Egészében véve a kötet jól tükrözi egyrészt a statisztikai módszerek fejlettségét, a sta- tisztika területének bővülését, másrészt pedig azt. hogy milyen problémák foglalkoztatják leginkább a világ statisztikusait.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
SPEClFlKUS STATISZTIKA! MODELLEK
(Specifying Statistical Models, From Parametric to Non-Parametric, Using Boyesian or Non—Bayesian Approaches.) Szerk.: ]. P, Florens, M. Mauchart, !.
P. Raoult, L. Sima/, A. F. M. Smith. Lecture Notes in Stotistics. 16. Springer Verlag. New York. — Hei- delberg —— Berlin. 1983. 204 p.
Az elméleti statisztika fejlődése az utóbbi évtizedben egyre több matematikai és szá- mítástechnikai modell kidolgozását tette le- hetővé. Az elmélet kiterjedése azonban a statisztika alkalmazóinak egyre nagyobb gon—
dot jelent, mert nehezebb lett a helyes mód- szer kiválasztása egy—egy gyakorlati probléma modellszerű megoldásához. A statisztikusok gyakran bizonytalanná váltak, hogy egy adott esetben a hagyományos, tipikusan pa- raméteres feltételek szerint dolgozzanak-e, vagy a nem paraméteres módszereket alkal—
mazzák-e. például az idősorelemzések eseté—
ben. Egyre nehezebbé vált egy-egy modell ki—
dolgozása, mivel azt többféleképpen lehet megoldani. s az ez irányú gyakorlati tapasz- talat aránylag kevés.
E problémák megvitatására és a kialakult alkalmazói gyakorlat ismertetésére Belgium—
ban, Louvain—la-Neuve-ben 1981. október 15.
és 16. között megrendezték a francia és a belga statisztikusok második találkozóját. Az ott elhangzott 12 előadás rövidített tartalmát a ,,Lecture Notes in Statistics" című kiadvány- sorozat adja közre. A kötet az alábbi előadá- sokat ismerteti:
1. Símar, L. (Bruxelles): A nagy hibákkal szem- beni védekezés Bayes-féle módszerek segítségével.
2. Smith, A. F. M, (Nottingham): Az egyedi té—
)!IeS megfigyelések és a robusztosság Bayes—féle kőze- ítése.
3. Raault, ]. P. -- Critícou, D. —- Terszakís, D.
(Rouen): Valószínűségi integrál transzformáció a nem szükségképpen abszolút folytonos eloszlásfüggvények—
re és alkalmazása az illeszkedés jóságának teszte- lésére.
4. Doukhan, P. (Rouen): Az általános elsőrendű autoregressziv folyamatok szimulációja egydimenziós
normál esetben.
5. Boso, D. (Lille): Nem paraméteres előrejelzés stacionárius folyamatokban.
ó. Florens, !. P. (Aix-Marseille): A Bayes—féle ki'- se'rletek approximált redukciója.
7. Mouchart, M. — Simor, L. (Bruxelles): A leg- kisebb négyzetek approximációjának elmélete és al- kalmazásai a Bayes-féle onalízisben.
8. Rolin, !. P. (Louvain-la—Neuve):
méteres Hayes-féle statisztika:
lyamat megközelítése.
9. Birge, L. (Paris): Robuszt-próba független, nem identikusan elosztott változók és Markov láncok ese—
Nem para—
a sztochasztikus fo—
én.
10. Híllíon, A. (Brest): A variációs távolságok egyenlőtlenségének alkalmazása a minta és a per- turbáit minta közötti különbség becslésére.
11. Benasseni, ]. (Montpellier): Hozzájárulás a robusztus főkomponens-jellemzéshez.
12. Collomb, G. (Toulouse): A nem paraméteres regresszio'tói :: nem paraméteres előrejelzésig: a négyzetes hiba és a prediktogram eredeti eredmé- nyeinek áttekintése.
A felsorolt előadásokat a statisztika mód- szertana szempontjából megvizsgálva megál-
STATlSZTl KA! lRODALMl FlGYELÖ
925
lapitható, hogy az első öt inkább elméleti jel—
legű, bár specifikus eredményeket is tartal- maz. A további hét előadás az alkalmazás szempontjából tekinthető figyelemre méltónak.
Az i., 2., ő., 7. és 8. előadásban alkal—
mazott statisztikai módszer a Bayes—féle sta—
tisztikára épül. A 4., 5., 71. és részben a 2.
és 9. a véletlen folyamatok statisztikájával foglalkozik. A 7. a lineáris statisztika klasz—
szikus eszközeit használja fel.
A kötet nagyon jól szerkesztett, és a gya- korló statisztikusok számára feltétlenül sok új jelenséget tartalmaz. Egy-egy probléma ma- tematikai megfogalmazása rendkívül szaba—
tos és világos. Végül valamennyi előadáshoz az adott szakmai területen legismertebb szer- zők irodalmi munkássága is felsorolásra ke- rült.
(lsm.: Móritz Pálné)
A SZÖVETSÉGI STATISZTIKA TEVÉKENYSÉG! TERULETE
(Das Arbeitsgebiet der Bundesstatistik.) tistisches Bundesamt. Wiesbaden. 1981. 176 p.
Sla—
A Német Szövetségi Köztársaság Statiszti- kai Hivatala által kiadott könyv elsősorban azoknak szól, akik általános áttekintést kí- vánnak kapni az országban folyó statisztikai tevékenységről és a részletek iránt kevésbé érdeklődnek.
A kiadvány első része rövid tájékoztatást ad a szövetségi statisztika szervezetéről, jogi megalapozottságáról, céljairól, a statisztikai adatok gyűjtési módjáról, az adatok feldol—
gozásáról és a hivatal nemzetközi kapcsola—
tairól.
A Német Szövetségi Köztársaságban a hi—
vatalos statisztika elsődleges feladata. hogy átfogó, naprakész és megbízható adatokat bocsásson a törvényhozó testületek, a szövet—
ségi kormány és az irányító szervek rendel—
kezésére.
A szövetségi statisztika illetékessége kiter- jed a nemzetközi és a szupranacionális szer- vek egyre növekvő adatigényeinek kielégíté- sére is. Ugyancsak a szövetségi statisztika igyekszik a tartományokat (Land) — és bizo- nyos mértékben a megyéket és a községe- ket is -— statisztikai alapinformációkkal ellát- ni. A statisztikai területen túl figyelembe ve—
szi az egyes politikailag elkötelezett csopor- tok (pártok, kamarák, szövetségek) informá-
cióigényeit is.
Szövetségi szinten a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) mint köz- ponti hatóság tevékenykedik, míg a tartomá- nyokban önálló hatósági jogkörrel felruházva a tartományi statisztikai hivatalok (Statisti- sches Landesamt) végzik feladataikat. A Szö- vetségi Statisztikai Hivatal mint önálló intéz-
mény a szövetségi Belügyminisztérium felü- gyelete alá tartozik, szakmai kérdésekben azonban az adatgyűjtésre megbizást adó mi- nisztériumnak tartozik felelősséggel.
A statisztikai feladatok végrehajtása a szö- vetségi állami rendszer felépítése szerint tör- ténik. Ennek megfelelően a szövetségi sta—
tisztika területileg decentralizált. A statiszti—
kák módszertani és technikai előkészítését,
továbbá a szövetségi szintű eredmények ösz- szeállítását és közzétételét a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal, az adatok gyűjtését és tar- tományi szintig történő feldolgozását — egyes kivételektől eltekintve - a tartományi statisz—
tikai hivatalok végzik.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal — mint az összes tárca részére tevékenykedő központi hatóság — az illetékes szakminisztériumok igé—
nyeinek figyelembevételével látja el felada—
tait. A minisztériumok igényei határozzák meg a feladatok ellátásához szükséges adatok kö- rét, lehetőség szerint figyelembe véve más felhasználók igényeit is. A statisztikai tevé- kenységet erősen befolyásolják a nemzetközi szervezeteknek, főleg az Európai Gazdasági Közösségnek összehasonlitható adatok iránt támasztott igényei.
A Szövetségi Statisztikai Hivatalnak első—
sorban olyan feladatai vannak. amelyeket jel- legüknél fogva csak egy központi szerv ké—
pes ellátni, Ide tartozik a szövetségi statisz—
tika módszertani és technikai előkészitése annak érdekében, hogy az eredmények egysé- gesek legyenek, a statisztikai tevékenység koordinálása, a szövetségi szintű adatok pub—
likálása és terjesztése.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal székhelye Wiesbaden. Ezenkivül Nyugat-Berlinben és Düsseldorfban van kihelyezett egysége, to- vábbá Bonn—Bad Godesbergben tanácsadó
szolgálata.
Tevékenységében súlyponti kérdést jelent az egyes szövetségi statisztikák módszertani és technikai előkészítése. Ez alapvetően az adat—
gyűjtéseket kidolgozó módszertani vizsgála- tok, az adatgyűjtésekés az adatfeldolgozási eljárások olyan végrehajtását jelenti, ame- lyek a tartományokban és szövetségi szin- ten az egységes eredmények eléréséhez szük- ségesek. Ezenkívül össze kell hangolnia a kü- lönböző szövetségi statisztikákat tartalmi és módszertani szempontokból. Központi statisz—
tikai célokra a Szövetségi Statisztikai Hivatal is végez adatgyűjtést és -feldolgozást. Ilyen például a külkereskedelmi, a költségszerke- zeti, a halászati, a vas- és acél, a nagyke- reskedelmi, a Nyugat-Berlinnel és a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott ke- reskedelmi, a sajtó—, a film— és néhány egész- ségügyi statisztika, valamint a jövedelemfel-
használás mintavételes vizsgálata.
Régi hagyomány folytatásaként a Szövet—
ségi Statisztikai Hivatal elnöke tölti be a
