A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal tevékenysége

A STATISZTIKA ÁLTALÁÚOSMÉÉMÉLETE És 'MÓDSZERTANA

A NÉMET SZÖVETSÉGISTATISZTIKAI ( U

HIVATAL TEVÉKENYSÉGE ,

(Die Arbeiten des Statistischen— Bundes'am- tes. 1966/67. Statistiscnes Bunda-samt. Wies- baden. 1967. 173 D.)

A kötet a Német Szövetségi Köztársae ság Statisztikai Hivatalának a Statisz- tikai Tanács 1967 májusában megtartott 15. ülése elé terjesztett jelentését tartal—

mazza.

A Statisztikai Tanács a Német Szövet—r ségi Köztársaság statisztikai szervezeté—

nek központi és legfőbb szerve, amelynek elnöke a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke, tagjai a minisztériumok, a köz—

igazgatási csúcsszervezetek, az ipari, ke-r reskedelmi és munkaadói szervezetek, a szakszervezetek, a tudományos kutató intézetek és a mezőgazdasági szervezetek képviselői, valamint az egyes tartományi (Land) statisztikai hivatalok elnökei.

A jelentésben a Szövetségi Statisztikai Hivatal elsősorban beszámol az 1966. év—

ben végzett tevékenységéről -- figye—

lemmel az új feladatokra is —, ismerteti az 1967. évre vonatkozó munkatervet, de ezen túlmenően bőven foglalkozik az 1968—1972. évek közötti időszakra ter—

vezett nagy összeirásokkal és azok elő- készületével is.

A statisztikai munkával szemben a be- számolási időszakban új követelmények merültek fel, amelyek részben az adat—

gyűjtések módosítását, finomítását, rész- ben pedig új adatgyűjtések végrehajtását tették szükségessé. Az igények területén a jelentés kiemeli a középtávú gazdaság—

és pénzügypolitika kívánalmait és szűk—

ségleteit. Ebben a vonatkozásban különös jelentőséggel bír a népgazdasági mérleg- rendszer kiépítése, az input-output táblák készítése, a termék— és ágazati rendszer revíziója, a keresők statisztikai megfigye- lése, a népesség előrebecslése stb. Igény merült fel továbbá a konjunktúra-sta-

tisztika megjavítására, a jövedelmek és

vagyonok keletkezésének és szétosztásá—

nak jobb megvilágítására és a művelő—

dési statisztika kiépítésére.

A termelési alapok, folyamatok és ered-—

Mmények statisztikai megfigyelése területén kiemeli a jelentés a munkahelyek össze-—

írásának fontosságát, amely —— a mező—

gazdasága kivételével -—-' ágazati, és terü-—

leti bontásban teljes áttekintést nyújt. A beszámolási évben forgalmiadó—statiszti—

kai összeírás törtent, amelynek alapján teljes képet lehet kapni a forgalomról azokon a területeken is, ahol a forgalom nem külön megfigyelés tárgya. Az 1958.

évben ' megkezdett és négyéves turnu- sokban végrehajtott költségstruktúra-meg—

figyelés második turnusát 1966. évben a kiskereskedelem és vendéglátóipar költ-v ség— és bevételi adatainak megfigyelésé—

vel zárták le.

A keresőtevékenység és a foglalkozta—

tonság területén a tízévenként megtar—

tott'telje'skörű összeírások közötti idő—

szakban '1 százalékos reprezentációval.

mikrocenzusok szolgáltatnak adatokat. A törekvés e területen többek között az, hogy differenciált adatokat kapjanak a foglalkozásszerű tevékenységről, a foglal—

kozási munkakörről és a gazdasági ága- zatokhoz tartozásról. Utal a jelentés azokra a különleges nehézségekre, ame-—

lyeket a mezőgazdaság területén a rész—

nglalkozásúa—k és a segítő családtagok számbavétele okoz.

A jövedelmek, azok felhasználásának és a vagyonok keletkezésének statiszti—

kai megfigyelése a jelentés szerint az utóbbi években az érdeklődés előterébe került. Ez a terület mind ez ideig rela- tíve feltáratlan komplexum volt és a megoldást -— az e tárgyban folytatott széles körű tanácskozások eredményeként.

—- különböző statisztikák ésszerű kombi- nációjával lehet elérni. Ebben a vonatko—

zásban a jelentés elsősorban a háztartás- statisztikát, az adósstatisztikát, a bérek

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

99

és fizetések statisztikáját és még egyéb adatgyűjtéseket sorol fel.

A népességi statisztika területén a be—

számolási időszak már az 1970. évi nép—

számlálás előkészületének jegyében állott.

Többek között azt tervezik, hogy a nép- számlálást már a felvételnél egy teljes- körű és egy reprezentatív részre osztják fel. Az 1961—es népszámlálással szemben, amelynél egyes adatokat reprezentatív módszerrel dolgoztak fel, az 1970—es nép- számlálásnál mindazokat az adatokat, amelyeknél nincs szükség mélyebb terü—

leti bontásra vagy amelyeket nehezebb megkapni, előreláthatólag 10 százalékos kiválasztással mintavételi bázison gyűj—

tik be. Utal a jelentés arra, hogy a tíz—

éves időszakban — két népszámlálás között — végrehajtott mikrocenzusok a gazdaság— és szociálpolitika legkülönbö—

zőbb területeinek aktuális fejlődéséről nélkülözhetetlen információforrássá vál—

tak. Az eredetileg csak a népesség és a kereső tevékenység reprezentatív statisz- tikájának tervezett mikrocenzus időköz- ben módszereiben és tartalmában módo—

sult, hogy a fokozódó és egyre többirányú igényeket is kielégíthesse. így például 1962 óta a mikrocenzus évenkénti adato—

kat szolgáltat a családok és háztartások struktúrájáról is. Az 1966. évi kiegészítő programban adatokat gyűjtöttek be a mikrocenzus keretében a 40—65 éves nők keresőfoglalkozására 15. életévüktől kez—

dődően, a testi vagy szellemi fogyatéko—

sokról, a betegségekről és az elszenve- dett balesetekről.

A jelentésből egyébként az tűnik ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sta—

tisztikai munkájában a folyamatos adat- szolgáltatásokkal (dekád—, havi—, negyed—

évi jelentésekkel) szemben relatíve na—

gyobb súllyal bírnak az egyszeri, ún.

nagy összeírások. Ez állapítható meg a rövidebb határidőkön belül ismétlődő, folyamatos jelentések számának csökken- tésére irányuló tendenciából és abból.

hogy a jelentésből kitűnően a hivatal munkájának igen nagy részét teszi ki a nagyobb időközökben (l—IO évenként) végrehajtott nagy összeírások előkészí—

tése, Végrehajtása és feldolgozása. Ezek- nek a nagy összeírásoknak egy része jog—

szabályban előre meghatározott hosszabb időszakonként kerül végrehajtásra (pél—

dául négyévenkénti költségstruktúra -—- kétévenkénti forgalmiadó—összeírás), a nagy összeírások másik —— nagyobb — részét nem előre meghatározott, hanem a felmerülő szükséglet szerint esetileg—

megállapitott időpontra mint egyszeri összeírást rendeli el a megfelelö jogsza-;

7.

bály,. (például általános mezőgazdasági összeírás, munkahely—összeírás, közleke- dési cenzus stb.). A nagy összeírások egy része reprezentatív módszerrel történik, mint például a kiskereskedelmi és ven- déglátóipari összeírás, vagy a háztartás- statisztikai (jövedelmi—fogyasztási) fel- vétel.

Mivel a Német Szövetségi Köztársaság statisztikai törvénye értelmében statisz- tikai adatgyűjtés csak speciális jogszabá- lyi felhatalmazás alapján hajtható vég—

re, az egyszeri összeírások relatíve ma—

gas számából következik, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban igen terjedel—

mes a statisztikai vonatkozású joganyag A jelentés arról számol be, hogy csupán az 1966. évben 14 új statisztikai jogsza—

bály jelent meg, amelyekből öt törvény, kilenc pedig kormányrendelet.

A jelentés a továbbiakban részletesen foglalkozik az 1968—1972. évekre terve—

zett nagy összeírások előkészítésével és programjával. Ezek között kiemelkedő jelentőségű az 1970. évi népszámlálás, amelynek előkészítésére már eddig két próbaszámlálást hajtottak végre, egyet 1965—ben, nget pedig 1966—ban. A pró- bafelvételek fő célja az összeírólapok, illetve azok kitöltésének gépi úton való leolvashatósága volt. A próbaielvételek ebben a vonatkozásban kielégítő ered—- ménnyel jártak. A jelentés egyébként mellékletben közli az 1970. évi népszám—

lálás munkafolyamátának tervét diagram alakjában. A diagram 1965 decemberé—

től 1972 márciusáig összesen 73 munka—- fázist tüntet fel.

A nagy összeírások sorában szerepel még az 1968. évre tervbe vett kisipari, kiskereskedelmi és vendéglátóipari ösz- szeírás, az ugyancsak 1968. évre terve—

zett ——- a népszámlálástól különválasz—

tott — lakásösszeírás, az 1970. évi mun- kahely-összeírás és az 1971. évi közleke- dési cenzus, valamint ugyanezen évi mezőgazdasági összeírás.

A jelentés ismerteti a tervezett nagy összeírások várható költségkihatásait is.

Az 1970. évi népszámlálás költségeit ke—

teken 110 millió márkában, az 1968—1972.

évekre tervezett — a fentiekben felso—

rolt —— többi nagy összeírás költségeit pedig 288 millió márkában jelöli meg a jelentés.

Külön fejezetben számol be a jelentés a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak a nemzetközi együttműködés keretében végzett munkájáról. A dolog természete szerint ebben a részben elsősorban az Európai GGZdaSági Közösség (EWG) ke—

100

letében és annak Statisztikai Hivatala részére végzett munkákról van szó.

(Adatszolgáltatás, módszertani ás fogal- mi egységesítés stb.) Felsorolja továbbá a jelentés az egyéb európai és világszer—

vezetekkel való együttműködés és kap—

csolat részleteit, az ott folyó munkákat is. Ennek keretében említés történik arról is, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal részt vett a FAO által Buda-—

pesten rendezett interregionális swmi-—

náriumon ismertetve a szeminárium tár—

gyát és eredményeit.

A jelentés a Hivatal nyolc szakosztá- lyának a saját felületére vonatkozó rész- letes beszámolóját is közli.

A statisztikai szervezettel és nemzet—

közi statisztikával foglalkozó osztály be- számolójából kitűnik, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal nagy gondot fordít a nemzetközi adatok gyűjtésére és publikálására. Országonként külön ki- adványokat jelentetnek meg, amelyek részletesen tartalmazzák az illető ország gazdasági, népességi és szociális viszo- nyaira vonatkozó adatanyagot. Ilyen ki—

adványok nemcsak a kapitalista álla—- mokról jelentek m'eg, hanem a fejlődés—

ben levő és a szocialista államokról is A szocialista államok közül már meg- jelent a Romániával foglalkozó kiad—

vány és 1968 elejéig hasonló kiadványt jelentetnek meg Bulgáriáról, a Szovjet—

uniót—ól és Magyarországról is.

A gépi adatfeldolgozásra vonatkozó be- számolóból kitűnik hogy az elektroni—

kus számítógépek beállítása következne—' ben '1963 és 1966 RÖZÖtt a táblázógépe—

ken Véezett munka több. mint 40 szá—

zalék—ltal csökkent. Az 196'ii'e1'ejénüzem- behelyezett IBM 360/30 System e esökke—

nézi— ütemét nyilvánvalóan gyorsítani fogja. Az említett géprendszor segítse—' gével elsősorban a' nagykereskedelmi es

s'rm'zsz'rmm monALm Nem

az állami és községi pénzügyi statiszti—

kát kívánják feldolgozni

Az általános statisztikai szakkéxdések—

kel és a nepgazdasági mérlegrendszer—rel foglalkozó osztály fejlesztési és kom'di—

nálási törekvéseinek előterében a beszá—

molási évben a nagy összeírások, a jöve?

delem— és vagyonstatisztika, az iparstae, tisztikai program és a keresők statisztis kájax állottak. Külön problémát jelentett a különféle (ipari, külkereskedelmi, szállítmányozási) termékjegyzékek, vala—

mint az ágazati rendszerek egységesíté- sének kérdése

A népgazdasági mérlegrendszen terüle—.

tén 1966—ban első ízben végeztek féléves társadalmitemnék—számitásokat, előbb 1960—ig visszamenően, majd a beszámo—

lási évre. Ezt a munkát folymatosan fogják a jövőben is végezni és a s tások eredményeit a jelentésben meg—

adott terv szerinti időszakokra és idő—

pontokban teszik közzé-. 1966—ban lezár-r ták az 1950—1964 közötti időszalma vo- natkozóan a ,,nem önálló munkából"

számnazó jövedelmekre vonatkozó számí-e tásokat. Ezeknek az eredményeit a bel-—

földi nettó termelés költségtényezőivel egybevetve megközelítő adatokat kíván—

tak megállapítani a vállalkozói tevé- kenységből, illetve a tőkéből származó jövedelmekre, amelyek nem azonosak az illető vállalat nyeresogével.

A továbbiakban a jelentés sem közli az élelmezési és mezőgazdasági, az ipari, a kereskedelmi és közlekedési, az áru.—

bér-, lakás— és szociális, a pénzügyi és adóügyi, a népesedési és művelődési sta—

tisztikával foglalkozó osztályok beszá—

molóit az 1966 ban végzett munkámkról publikációikról és a következő időszakra vonatkozó terveikről, feladataikról.

(Ism.: Remetey Ervin)

eAzaAsAGSTA'TisthKA *

, ROBTDW, MI. W,:

A TARTÓS NÖVÉKEDÉS ÁLLAPOTÁBÁ VALÓ FÖLEMELKEDÉS KöchzoA'sAe! PnoatEMAi:

(The economies of take—off into sustalned

growth! New York. 1965—

XXVI, 482 p.

: A könyv az International Economic Association rendezésében (Konstan'z 1960) a tartós növekedés elérésének gazdasági kérdéseit megvitató konferencia anyagát tartalmazza. A konferencián résztvet—

tek a gazdasági növekedés történeti (Rox—*

St.,Martin's Press

tow, ' Gerschenkron, Habakukk, Landes stb.), statisztikai (Kuznets. Marczewski, Tsum stb.) és elméleti (Salata, Leiben—

stein, Caimcyoss stb) problematikájában dolgozó kutatók Az előadásokat vita kö-

vette. Ezenkívül összefoglaló jellegű vita-

üléseken elsősorban Rostow és követői fejtették ki álláspontjukat az elhangzott kritikai nézetekkel szemben.

Restow bevezető előadásában a fö!—

emelkedéssel kapesolatban az ún. weetó szektorok szempét tárgyalta A vese—tű szektorokat az új termelési eljárások be—