A GAZDASÁGITELJESlTMÉNY-INDEX
DR. ;FOGARAS ISTVÁN
Az egyes nemzetgazdaságok gazdasági teljesítményeit a közgazdasági ténye—
zők egész sora befolyásolja. illetve jellemzi. llyen tényezők többek között a bruttó
nemzeti termék (Gross Domestic Product -— GDP) alakulása. továbbá a termelé—
kenység, valamint a foglvalkoztatottsági színvonal mércéje. Befolyásoló tényező to—
vábbá az állami költségvetés többlete, illetve deficitje, a fizetési mérleg egyenlege.
a fogyasztói árszínvonal változása. A jelenlegi gazdasági körülmények olyan ténye-
zők befolyását is kialakították. mint az adósságszolgáltatás (debt service) volumene
és aránya az export árbevétel összegéhez, a nemzeti valuta árfolyama (árfolyam-.paritása) egyéb valutákhoz képest stb.
A gazdaságiteljesítmény—index fogalma, kiszámítása és alkalmazása
E sokféle tényező bonyolult kölcsönhatásait igen nehéz egyetlen mutatószám- ban kifejezni. A New York Stock Exchange által 1981—ben kialakitott ,,Economic
Performance Index" (EPl), magyarul ..gazdaságiteljesítmény—inclex" (GTI) a nem—
zetgazdaságok teljesítményeit a bruttó nemzeti termék. a fogyasztási árszinvonal és a foglalkoztatottsági szinvonal alakulásán keresztül egyetlen komplex mutató—
ban fejezi ki (1). (2).
Ezt az indexet úgy kell kiszámítani, hogy a GDP reálnövekede'si indexét oszt—
juk az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta összegével.
Lássunk két példát az 1984. évi adatok alapján a gazdaságiteljesítmény-in- dex kiszámítására.
1. tábla
Franciaország és Japán alapadataí, 1984
A GDP Munka-
reál- lnflócíós nélküliségi
, értékének
Orszag növek-
ménye ráta
százalék
l
Franciaország . .l 1.7 6.7 10,1
Japán . . . . .I 5.8 2.7 2.7
Számítsuk ki ezekből az alapadatokból a két ország gazdaságiteljesítmény-in—
dexét.
1 198 DR, FOGARAS lSTVAN
* moi-1.7
Franciaorszá : GTI , : 4-————-——— : 6,1
9 m' 6.7—l—10,1
100—l—5,8
! ' .- GTI : -——————— :19,6
apa" 1984 2.7—r2,7
Hogyan kell értékelni a gazdaságiteljesítmény—indexeket?
A GDP reálértékének változása a gazdasági teljesítmény alakulásának döntő tényezője. Növekedése pozitiv ösztönzést, konjunktúrainclitékot. csökkenése recesz- sziójelzést ad. (Erre jó példa a francia és a japán 1984. évi GDP közötti jelentős eltérés) . ,
A fogyasztói árszínvonal növekedése (az inflációs ráta) a közgazdasági gon-
dolatmenetben egyértelműen negatív tényező; az emelkedés mérséklése, a stabil árszinvonal pozitív irányba befolyásolja a nemzetgazdaságok gazdasági teljesít- ményeit. (A magasabb francia inflációs ráta csökkentően hatott a francia gazda- ságiteljesitmény indexre; az alacsonyabb japán fogyasztói árindex az amúgy ismagasabb GDP- mutatót viszont kevésbé rontotta.)
A foglalkoztatottsági színvonal mércéje a munkanélküliség százalékában (a
foglalkoztatottakhoz viszonyított arányban) jut kifejezésre. Minél magasabb a mun-kanélküliség százaléka, annál negatívabb a gazdaság teljesitőképessége. A be-
mutatott francia és japán példa ellentmondásai igazolják ezen állitás helytállósá- gát (A munkanélküliség magos franciaországi rátája is hozzájárult az alacso-nyabb (6.1 százalékos) francia gazdaságiteljesitmény- indexhez; az alacsony japán
munkanélküliségi százalék is hozzájárult a magas (19.6 százalékos) japán gazda—ságiteljesitmény-indexhez.)
E mutatók alakulása azért is érdekes. mert ez idő szerint a fejlett tőkés orszá- gokban általában megindult a gazdaság dinamizálósi folyamata egy antiinflációs
monetáris politika mellett. E konjunkturális jelenségeket — ezen országok legtöbb—
jében — viszont magas munkanélküliségi ráta árnyékolja be.
Melyek a gazdaságiteljesitmény-indexnek mint összevont mutatónak az elő- nyei és korlátai?
Az összetevő részmutatók alakulása és részvételük a teljesítményindexben lé—
nyegében a változás dinamikáját, illetve az éves szinten meghatározott ráták komplex hatását tükrözi. Nem érzékelteti viszont azt, hogy a változások mögött milyen nagyságrendek (volumenek) állnak.
ily módon lehetséges, hogy a teljesitményindex alapján a tényezők összhatá-
saként a bemutatott fejlett tőkés országok közül 1981 és 1985 között Svájc kerültelső helyre (ugyanis a részmutatók összesítésének végső eredménye ennél az or—
szágnál a legpozitívabb), viszont az Egyesült Államok az 5. helyen áll. Nyilvánvaló,
hogy a volumenek e két ország között nagyságrendben igen eltérők. Más kérdés
azonban a volumenek alakulásának irányzata, amely egybevethető, összehason- lítható. Az így számított gazdaságiteljesitmény-indexek tehát a változások arányait fejezik ki.Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a gazdaságlteljesitmény— index mint össze- vont mutató a gazdaság alakulását befolyásoló és jellemző számos tényező közül
hármat emel ki, mert az alkotók úgy gondolják: e három alapvető mutató válto—
zása alkalmas arra, hogy a többi mutató alakulását is befolyásolja. Az összmu- tatón belül viszont a GDP döntő jelentőségű, és a másik két tényező motiválja
— a körülményektől függően konvergóló vagy (és) divergáló módon — az össze-
vont mutatóban a GDP hatását. Mindezeken keresztül tükröződik a gazdasági—teljesitmény— index körét meghaladó tényezők bonyolult befolyása is. '
A GAZDASÁGlTELJESlTMÉNY-INDEX 1199
A gazdaságiteliesítmény-indexek tényleges és várható alakulása
A következőkben nyolc fejlett tőkés ország: Sváic, Japán, Ausztria. az Egye- sült Államok. a Német Szövetségi Köztársaság. Nagy-Britannia. Franciaország és
Olaszország adatai alapján bemutatjuk a gazdaságiteljesítmény- indexek alakulá- sát, valamint az összetevő tényezők: a bruttó nemzeti termék reálértéke, az inflációs ráta és a munkanélküliség százalékos arányának alakulását éves bontásban és azidőszak átlagában 1981 és 1986 között.
Az 1981— 1984. évi adatok tényszámok. az 1985. évi adatok várható számok, az 1986. évi adatok pedig előrejelzések. (A gazdaságiteljesítmény—indexek összete—
vő tényezőinek számadat- hivatkozásait mind a tényszámok. mind pedig az előirány-
zati adatok vonatkozásában az Irodalom tartalmazza) '
A gazdaságiteljesítmény-indexeket — az összetevő mutatók 1981— 1986 évi adatai alapján -— a 2.*tábla, valamint a 3.. 4. és 5. tábla tartalmazza. Ezekben a táblákban az országok sorrendjét — az összehasonlítható áttekintés egyszerűbbé tétele érdekében — a gazdaságíteljesítmény—indexek 1985. évi várható nagysága
alapján alakítottam ki.
2. tábla A gazdaságiteliesítmény-índexek egyes fejlett tőkés országokban, 1981—198ó*
(abszolút pontszám)
1981. 1982. 1983. 1984. 1935. Össze 1981— 198?-
, sen 1985, evn
orszag (1951— évek előre-
évben 1985) átlaga jelzés
l
Svájc . . . 15,1 162 25,8 25.ó 22,8 105.1 21.0 24.0
Japán . . . . . . . . . . 14,5 20.7 22,9 19,6 22,2 99,9 20,0 209
Ausztria . . . . . . 109 11,1 13,1 9.9 12,3 57,3 11,5 11, 7
Egyesült Államo.k . . . . 5.6 6.2 8.1 9.2 9.8 38,9 7.8 9,5
Német Szövetségi Köztársaság . 8.7 7.6 8.1 9,1 9,6 42,9 8.6 10,0
Franciaország . . . . . . . 4.8 49 4.7 6.1 6,1 26,6 5,3 6.5
Nagy-Britannia . . . .' . . . 4.6 5.0 6.1 5,9 5,9 27,5 5.5 6,1 Olaszország . . . 3.7 3.9 4.0 5,3
5.4 223 4.5 5.5
" A szerző saját számításai (! 3., a 4. és az 5. tábla adatai alapján.
3. tábla
A GDP reálértékének változása egyes fejlett tőkés országokban, 1981—1986
(százalék)
1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1333; 1253?
Ország évek előre-
évben átlaga jelzés
Svájc . . . . . . . . . . . . . 1.5 —1,2 0,7 2.4 2.8 1.3 2.0
Japán . . . 3,0 3.3 3.0 5,8 5.3 (4.1 4,5
Ausztria . . . . . . . . . . —O,1 1.0 2,1 2,5 3,0 1,7 2.5?
Egyesült Államok . . . * 2.5 —2,1 3.7 6.8 3.3 2.9 2.8
Német Szövetségi Köztársaság . . . —D,3 —1,'l 1.3 2.6 2.5 1,0 2,8
Franciaország. . . 0.3 1,8 0.7 1.7 1.3 12 2.0
Nagy-Britannia . . . . . . . . . 0.7 2,1 3,1 2.4 2.3 4 2.1 2.5 Olaszország . . . 0.2
—O,4— —O,4
2.6 2,3 0.9 1.8
Forrás: itt és a A.. 5. és ó. táblánál: (3), (7).
1200 DR. FOGARAS ISTVÁR
4. tábla
Az inflációs ráta alakulása egyes fejlett tőkés országokban, 1981—1986
(százalék)
_ 1981. 1932. 1983. 1954. 195 lm; ??
Ofsms évek előre—
évben átlaga jelzés
Svájc . 6.5 5.7 3.0 2.9 3.5 4.3 3.0
Japó n 4.9 2.6 1.8 2.7 225 2.9 2.5
Ausztria . . 6, 8 5,4 3.3 5.5 4, 0 5.0 4.5
Egyesült Államok 10, 3 6.2 3.2 4.0 3, 25 5.4 3.5
Német Szövetségi Köztársaság 5.9 5.3 3.3 2.1 225 3.8 2.25
Franciaország. . . . 13, 3 12. 0 9.5 6.7 6.0 9.5 4.5
Nagy-Britannia . 11 ,9 8.6 4. 6 4.6 525 6.9 5.0
Olaszország . 18.7 16, 3 15. 0 8.6 8. 25 13.4 7.5
5. tábla
A munkanélküliség alakulása egyes fejlett tőkés országokban, 1981—1986
(százalék)
A
1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 19811— 123?
Ország 4985. előre-
, ,éVEk jelzés
evben atlaga
Svájc . 0.2 DA 0.9 1,1 1.0 0.7 1.25
Japán 2.2 2.4 2.7 2.7 2,5 25 2.5
Ausztria . . 2.4 3.7 4.5 4.6 4.4 3.9 4.3
Egyesült Államok . 7.6 9.7 9,6 7.6 7.3 8.4 7.3
Német Szövetségi Köztársaság 5,6 7.7 92 9.2 8.3 8,0 8.0
Franciaország. . 7.8 8.8 8,7 10.1 10,5 9.2 11.3
Nagy—Britannia 100 11.7 12,4 12,7 12,0 11,7 11,8
Olaszország 8.4
9.1 9.9 10,7
10,8 9.8 11,0
A 6. táblában kiegészítésül bemutatjuk ugyanezen országoknak — e mutató—
körbe be nem vont - fizetésimérleg—adatait is annak érdekében, hogy a gazda- sógi teljesítmények elemzése teljes körűbb legyen.
6. tábla A fizetési mérleg egyenlegének alakulá(sa"eig§s fejlett tőkés országokban, 1981—1986
ml ! I'
1981. 1982. 1933. 1984. 1985. 1986. évi
075339 , előrejelzés
evben
Svájc (svájci frank). 5.4 8.0 7.4 75 7.0 7.6
Japán (dollár). . 4.7 6.9 20.8 35.0 39.2 48.0
Ausztria (osztrák schilling) —21. 4 12.2 4,0 8.3 5.6 7.5
Egyesült Államok (dollár). 4.6 —11, 2 —41,6 —102,0 —120,0 —145,0 Német Szövetségi Köztér-
sasóg (D márka) . —14,4 8.7 110,3 179 20,0 30,2
Franciaország (francia
frank). . . . . . —25.8 -—79.3 -—29.0 —3,0 1.0 5.5
Nagy- Britannia (angol .
font) . . 6.9 4.9 2,3 02 1.5 2.1
Olaszország (olasz lira) -—7675 —10048 —-7600 1 —-6500 ! —7000 —6230
A GAZDASÁGITELJESlTMENY-INDEX 1201
A fizetési mérleg pozitiv, illetve negativ egyenlegét, az egyenleg nagyságrend—
jét nem lehet absztraktan vizsgálni, illetve elvonatkoztatni más gazdasági ténye- zők egyidejűleg érvényesülő hatásától. Ha a gazdasági élet stagnál. ha a GDP
növekedési rátája lelassul, sőt csökkenést mutat. a fizetési mérleg negativ szaldó-
ja fokozza a recessziót. A gazdasági élet dinamikus előrehaladása mellett viszont a fizetési mérleg negatív egyenlege - úgy tűnik, legalábbis átmenetileg — nem hátráltatja a fejlődést. Ezért sincs benn az egyenleg hatása a gazdasági telje- sítmény indexében. Viszont ilyen szempontokat is mérlegelve nem érdektelen a gazdaságiteljesitmény-inclexek elemzését a fizetési mérleg alakulásának vizsgála- tával kiegészíteni.Következtetések
A bemutatott adatok az elemzett nyolc ország szempontjából gazdasági éle- tük különböző összefüggéseinek vizsgálatára alkalmasak. Emellett számos követ- keztetés levonására nyújtanak lehetőséget, konkrét adatok (és nem kiragadott példák) objektív valóságára támaszkodóan.
A következtetések levonása szempontjából külön vizsgáljuk
—- az 1981 és 1985. évek közötti időszakot, -— az 1986. évi előirányzatok tendenciáit.
Induljunk ki elsőnek — tudatosan absztrohálva az összetevő tényezők hatását
— a gazdaságiteljesitmény-indexek alakulásából.
Mit tudunk megállapítani a gazdaságiteljesitmény—indexek számsorainak ala—
kulása alapján?
1. A nyolc fejlett tőkés ország gazdaságiteljesitmény-indexei 1981 és 1985 kö- zött általában emelkedő irányzatúak. Ez a tény az egyes gazdaságok konjunkturá- lis növekedését jelzi.
2. Az egyes országok gazdaságiteljesitmény—indexei között viszont jelentősek az eltérések. A konjunkturális növekedés országonkénti szintje tehát nem azonos
mértékű.
A teljesitményindexek elért pontszáma alapján 1981 és 1985 között a legala- csonyabb értéket Olaszország mutatja az 1981. évi 3.7 pontszámmal; a legmaga——
sabb pontszáma 1983 és 1985 között a svájci nemzetgazdaságnak van, megközelí—
tően évenkénti 23—25 pontos értékkel. illetve Japánnak hasonló módon megközelí—
tően 20—23 közötti pontszámmal.
3. Ha az 1985. évi várható teljesítményindexeket összehasonlítjuk az 1981. évi értékekkel, a következő sorrend állapítható meg:
1981-ben 1985-ben
1. Svájc 15,1 1. Svájc 22,8
2. Japán 14,5 2. Japán 22.2
3, Ausztria 10,9 3. Ausztria 12.3
4. Német Szövetségi 4. Egyesült Államok 9.8
Köztársaság 8.7 5. Német Szövetségi
5. Egyesült Államok 5.6 Köztársaság 9,6
6. Franciaország 4.8 6. Franciaország , 6,1
7. Nagy-Britannia 4.6 7. Nagy—Britannia 5.9
8. Olaszország 3.7 8. Olaszország 5,4
A sorrend végeredményben öt év alatt annyiban változott, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság helyet cserélt. Valamennyi elemzett
3 Statisztikai Szemle
1202 DR. FOGARAS ISTVÁN
országban 1981 és 1985 között viszont lényegesen javultak a mutatók. az 1985.
évi várható adatok többnyire magasabbak az 1984. évi tényszámoknál.
4. A gazdaságiteljesítmény-indexek 1981 és 1985 közötti összpontszáma és az ötéves átlagértékek tekintetében hasonló tendenciák figyelhetők meg. Ötéves ösz- szesítésben, illetve az 1981—1985. évi átlagban az első helyen álló Svájc teljesit—
ményindexe (105,1 összérték és 21,0 átlag). valamint a második helyen álló Japán teljesítményindexe (99,9 összérték és 20.0 átlag) a nyolcadik helyen lévő Olaszor—
szág teljesitményindexének (22,3 összérték és 4.5 átlag) közel ötszöröse, illetve
négy és félszerese. _
5. Az összetevő tényezők közül a gazdaságiteljesítmény—index alakulására po- zitív befolyást gyakorol a GDP reálértékének növekedése. Ennek pozitív hatását
csökkenti a magas inflációs ráta és a munkanélküliség magas aránya. illetve —-
megfordítva — fokozza a fogyasztói árszinvonal mérsékelt emelkedése. valamint amunkanélküliség mérséklődése.
6. A bruttó nemzeti termék tekintetében 1981 óta valamennyi elemzett ország—
ban reálérték—növekedés tapasztalható. 1981-ben a bruttó nemzeti termék reálér-
téke az előző évvel szemben Japánban 3, az Egyesült Államokban 2.5, Svájcban 1.5 százalékkal emelkedett. másik három országban a növekedési ráta 1 százalék alatt maradt, két további országban pedig minimális csökkenés volt megállapít-
ható.
Az 1985. évi várható adatok alapján az élen Japán áll 525 százalékos nö-
vekedési rátájával, az Egyesült Államok növekedési előirányzata 325, Ausztriáé 3 százalék, a többi országé 2.25—2,75 százalék között alakul, kivéve Franciaországét.
ahol a várható növekedés 125 százalék. Ezek az adatok egyes országokban kisebb
mértékben meghaladják az 1984. évit. másokban némileg alacsonyabbak az elő-ző évieknél.
7. A gazdaságiteljesítmény—indexben élen álló Svájc egyébként a bruttó nem- zeti termék 1985. évi 275 százalékos növekedési előirányzatával, illetve 1981 és 1985 közötti 1 százalékos növekedési rátájával a sorrend viszonylag szerényebb helyén áll. Miért legelső mégis a teljesitményindexek sorrendjében?
Svájcban az inflációs ráta 1984—ben 2.9 százalék volt, az 1985. évi várható
index pedig 3.5 százalék, a munkanélküliség aránya pedig 1 százalék körüli.
Mindez azt eredményezte. hogy e három mutató összhatásának következménye- ként a svájci nemzetgazdaság a gazdaságiteljesr'tmény-index szerinti sorrendben
az első helyre került.
8. Térjünk rá az inflációs ráták alakulására. Az elemzett fejlett tőkés orszá—
gokban 1981 óta az inflációs ráta évről évre csökkent. 1981—ben még négy ország-
ban, 1982—ben csak két országban. 1983-ban pedig egy országban volt kétszám-
jegyű az inflációs ráta. 1984-től ez a folyamat megszűnt. 1981-ben a legmagasabb inflációs ráta Olaszországban volt, éspedig 18,7 százalék. a legalacsonyabb pedig Japánban, 4.9 százalék. 1984—ben a fogyasztói árszint legkevésbé a Német Szövetségi Köztársaságban növekedett, éspedig 2.1 százalékkal; az inflációs ráta a legmagasabb Olaszországban volt: 8.6 százalék. Az 1985. évi várható adatok szerint a fogyasztói árindexek mérsékelt emelkedése továbbra is jellemző marad:öt országban némileg alacsonyabb lesz az 1984. évinél, három országban kisebb
mértékben emelkedik. Az egykori kétszámjegyű inflációs rátájú országok közül1985-re Nagy—Britannia 525 százalékos. Franciaország 6, Olaszország pedig 825
százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést irányoz elő. A fogyasztói árindex leg-alacsonyabb növekedési rátája Japánra és a Német Szövetségi Köztársaságra
jellemző. egyaránt 225, százalékkal. ; ;
A GAZDASÁGITELJESlTMÉNY—INDEX 1203
9. Változatlan teherként nyomja a fejlett tőkés országok egy részének gazda- sági teljesítményeit 'a munkanélküliség egyre növekvő aránya. 1981-ben az elem—
zett nyolc ország közül a munkanélküliség háromban 3 százalék alatt volt (Svájc 0.2, Japán 2.2 és Ausztria 2.40/0), négyben 6—8 százalék között alakult, s egyedül
Nagy-Britanniában érte el a 10 százalékot.
Az 1985. évi előirányzatok szerint ez a mutató három országban lesz 5 szó-
zalék alatt (Svájcban 1.1, Japánban 2.7 és Ausztriában 4.40/0). az Egyesült Álla-
mokban 7 százalék (az 1982. évi legmagasabb 9.7 százalékkal szemben itt a csök- kenés nem jelentéktelen: 2.4 százalékpont), a Német Szövetségi Köztársaságban 8.3 százalék, a többi három országban 10.5—12 százalék között alakul. E jelenség a gazdaságiteljesitmény—indexek. valójában az egyes országok gazdasági teljesít—ményei szempontjából lényegesen csökkenti a bruttó nemzeti termék növekedésé-
nek, valamint az inflációs ráták csökkenő tendenciájának hatását. ,10. A gazdaságiteljesítmény-index mutatóköre nem tartalmazza a fizetési mér—
leg pozíciójának a hatását.
A 6. tábla adatai alapján megállapítható. hogy a bemutatott fejlett tőkés or-
szágok fizetési mérlegeinek egyenlegei 1985—ben (1981-gyel szemben) Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok kivételével javultak.
1984-ben az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország negatív egyen-
leggel zárt. az 1985. évi várható adatok szerint a fizetési mérleg amúgy is igen
kedvező pozícióit tovább javítja Japán és a Német Szövetségi Köztársaság: Svájc és Ausztria változatlanul megőrzi nem jelentéktelen pozitív szaldóját; javitja hely- zetét Franciaország és Nagy-Britannia. Növekszik viszont kisebb mértékben a ne- gatív egyenleg Olaszországban, de különösen az Egyesült Államokban, ahol is Ez1985. évi fizetésimérleg—hiány rekord magasságú 120 milliárd dollár.
11. Az 1986. évi előrejelzések szempontjából az elemzett országokban a tel—
jesítményindexek lényegében az 1985. évi szint körül alakulnak. Ezeken belül a bruttó társadalmi termék értéke a legtöbb országban 0.5—0.75 százalékponttal az 1985. évi szint alatt alakul; a fogyasztási árindexek is általában tovább csökkennek.
A munkanélküliség terhe viszont tovább nyomja a gazdasági életet, mértéke az 1985. évi várható szint körül alakul általában. az előrejelzett adatok (talán ,,kozmeti—
kai" okokból) 0.2—O,3 százalékponttal alacsonyabbak ugyan az 1985. évi várható adatoknál, de ilyen minimális változás lényegében alig mérhető, és reális pontos- sággal nem is prognosztizálható. A fizetésimérleg-pozíciók az Egyesült Államok ki- vételével minden országban javulnak, éspedig a pozitív egyenlegek emelkednek, kü- lönösen Japánban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Negatív szaldó csak az Egyesült Államokban és Olaszországban van, az utóbbi országban a negatív egyenleg előirányzata az 1985. évi várható pozícióval szemben némileg mérséklő-
dik. Ezzel szemben az Egyesült Államok negatív szaldója további ,.rekordmagas-
ságra" az 1985. évi várható csúcs fölé emelkedik, és előrejelzett összege 145 mil—liárd dollárt tesz ki. '
Összefoglalva az elmondottakat. megállapítható, hogy a fejlett tőkés országok
gazdasági teljesítményeit jelző mutatók 1981 óta általában javuló tendeciájúak,beleértve az 1985. évi várható adatokat és az 1986. évi előrejelzéseket.
Emelkednek a bruttó nemzeti termék reálértékei, jelentősen csökkennek az
inflációs ráták. A javuló konjunkturális előirányzatok azonban (: munkanélkülisé- gen nem tudnak úrrá lenni. Ennek növekedése — néhány ország kivételével —
nyomasztó teherként nehezedik a fejlett tőkés országok gazdasági életére.
3.
1.204 DR. FOGARAS: A GAZDASÁGlTEUESlTMÉNV-iNDEX
lRO DALOM
(ili! U. S. Economic Performance in a Global Perspective. New York Stock Exchange. New York. 1981.
1—18.o
(2) Die wirtschaftlíche Leistung ausgewöhlter Lönder in den siebziger Jahren CA-Guarierly. Credit—
anstalt. Wien 1983. N. sz. 1—13. old.
(3) Conjoncture internationale. Le Mois dans l'économie et finances. Société de Banaue Suisse (Schweizerischer Bankverein.) Basel. 1985. l—ll. sz. 28—29. old.
(4) The Economist. 1985. li. évi 294. sz. (február 9.) 89—90. old.
(5) ..2" Report. Austric's economy in Brief. Zentraisparkasse und Kommerzialbank. Wien. 1984. IV.
sz. 4. old.
(6) The Italian economy. Bonca Commerciale ltaliane.,Milano. 1955. ll. sz. 3. old.
(7) Economic outlook. (OECD—ielentés.) Neue Zürcher Zeitung. 1985. évi 1, sz.
TÁRGYSZÓ: lndexszómok.
PE3iOME
Aarop uccnegyer u cpaanuaaer anonoMi—mecnue aupaőomu Hecxonbxnx paasunix na—
nmanucmuecnux crpaH a oruomeuun nepnona 1981—1986 roncs.
OH ocymecranse'r csoe uccnenoaar—me c noMouabio rakom caonnoro nugexca suo-Ho- Muuecxoű sbrpaőonm, Koropbiü sbipamaer BblpüÖOTKY omenbnbix Haunonanbnbix 3KOHOMHK uepez AMHBMHKY aanosoro snyrpennero npOAYKTa, ypoaeub uen u ypoaenasar—imocm i'locne nonaaa cnocoőa ncuucnenua unnexca aatop Ha ocnoaaHuu KOHerTHbiX ripa- Mepoa noxasbiaaer uaMeHei—me axouoMnuecuoü BhipüőOTKH a OTAeanle crpanax, ana- nasupyn a nauoü mepe omenbnue eneMeimu HHAeKCö aosAeüchyror Ha ampamaeMme uMu
BenHl-iHHbI.
SUMMARY
The author analyzes ond compares the achievement of the national economy in some developed capitalist countries in the period 1981— 1986.
For the analysis he uses a complex index number of the economic achievement ex—
pressing the output of the national economies through the grass national products, the consumer's price level and employment.
Having presented the calculotion of the index number the outhor shows with actuai examples the changes of the economic performance in various countries and analyzes the
influence of certain factors on the value of the index number.
