Menges, G.: Nem pontosan körülírt fogalmak az ökonometriában

664

A tanulmány a Világbank adataira tá—

maszkodik a kereskedelem és a legtöbb független változó tekintetében. mig () füg- gő változóak adatai más forrásokból szár- maznak. Az egyes országok adatainak kö—

zös nevezőre, dollárra történő átszámítása, ha a hivatalos árfolyamon történik, jelen- tős torzításokat eredményez, mivel a hivo—

talos árfolyaim sok esetben jelentősen kü—

lönbözik a vásárlóerő-paritástól. Ezért eze—

ket az adatokat Summers és szerzőtársai—

navk jól ismert tanulmányából (R. Summers—

I. B. Kravis—A, Heston: International com- parisoun of real product and its composition:

1950—1977. The Review of Income and Wealth. 1980. 19—66. old.) vették át, amely az 1950 és 1977 közötti évekre tartalmazza a szükséges adatokat az 1970—es bázisévre átszámított összehasonlító árszínvonalon.

A vizsgált országok népesség szerinti el—

oszlása meglehetősen egyenetlen. Ez szük—

ségessé tette az adatok transzformációját.

A növekedésnek a né'pességszámtól való függése ugyanis nem szükségképpen lineá—

ris. hanem lehet logaritmikus is. Ezért mind- két változatot vizsgálták.

A már említett kiegészítő független vál—

tozók között szerepelt a Világbank által közölt, 1970 körüli évekre vonatkozó keres- kedelemtői függést jelző mutatószám. az export volumene a bruttó hazai termék (GDP) százalékában, a beruházások ala- kulása a nemzeti jövedelem százalékában 1960-ban, valamint az elemi iskolások szá-

ma 1960-ban az összes lakossághoz viszo- nyitva, továbbá az OPEC tagságot jelző ,,dummy" (fiktiv) változó.

A 105 országra és az 1950—1977-es idő- szakra vonatkozó legfontosabb eredmények a következőkben foglalhatók össze. Azok az országok, amelyeknek 1950—ben viszony—

lag nagy volt a hazai piaca (nemzeti jö- vedelme). az átlagnál valamivel nagyobb mértékben növekedtek. A népességszám is pozitív hatással volt a növekedésre. Abszo- lút számokban természetesen a gazdagabb országok növekedése jelentős volt. Mégis.

az összes tényező (beruházások. iskolázott- ság. alacsony népszaporulat stb.) kedvező alakiulás'á'ból sem következett a gyorsabb növekedési ütem. és ez azt jelzi. hogy van valamilyen belső fék. visszatartó erő a gaz- dagabb országok gazdaságában. Ha fel- tételezzük, hogy minden más tényező azo- nos, akkor a belső piac nagysága igen kis mértékű negativ korrelációban van a nemzeti jövedelem alakulásával. Tehát ezek az országok nincsenek nagyságuk kö- vetkeztében előnyösebb helyzetben. Az eredmények tehát nem támasztják alá a

H—i hipotézist.

A különböző tényezők hatását különvá—

lasztva. az eredmények azt mutatják. hogy

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

az eleve szegényebb országok gyorsabban növekedtek, ha nagyobb volt a népessé- gük. mig a gazdagabb országok esetében forditott volt a helyzet.

Az egyéb változók parciális korrelációs együttható-i a várakozásnak megfelelően alakultak, kivéve az exportínsttabilitás't jel- ző tényezőt. Az exportkoncentráaió és a termelés növekedése között negativ össze—

függés volt megfigyelhető. míg az iskolá- zottság és az OPEC—t—agság pozitivan befo- lyásolta a növekedést.

A méret gazdasága vagy a méret entró- piája? A válasz az. hogy az adott idő—

szakban vizsgált adatok szerint a népes- ségszám kismértékben befolyásolta a gaz- dasági növekedést. mig a gazdasági fej—

lettség esetében inkább a méret entrópiá- járól kell beszélni. Az azonban kérdéses:

hogy a jövő évtizedeiben is ilyen jellegű lesz-e a strukturális fejlődés.

(ism.: Marton Ádám)

MENGES. G.:

NEM PONTOSAN KÓRULIRT FOGALMAK AZ ÚKONOMETRIÁBAN

(Unscharfe Konzepte in der Okonometríe.) -—

lFO-Studíen. 1953. 3. sz. 164—173. p.

Menges professzor tanulmányai között szép számmal akadtak a korábbi évtize—

dekben is olyanok. amelyek az ötkonomet- riai módszertanbian és modellezésbien meg- nyilvánuló egyik újabb irányzat célkitűzé- seinek és eredményeinek (: vizsgálatával foglalkoztak. Ez az irányzat a modellezés gyakorlati sikereit, az ökonoumetrliai mód- szerek szélesebb körben való elterjedését mindenekelőtt a ,.klasszikus" öfkonometriai módszertan szigorú előírásainak bizonyos fellazításáva-l. különböző módszerek egy- más alterna'tíváiiként való felhasználásával vagy szimultán alkalmazásával vélte meg- valósithatónaik. A klasszikus ötkonometria alapfeltevései-hez és becslési eljárásai—hoz való ragaszkodást, meghatározott szignifi—

kancia-tesztek eredményeinek csalhatatlan érvényességi ismérvként való elismerését a szigorú kötöttsége-kikel operáló "kemény"

modellezési módszer (hard modelling) tes- tesíti meg, amellyel szemben a kevésbé

szigorú teltételezésekkel dolgozó "puha"

modellezés (soft modelling) módszerei áll—

nak. '

A klasszikus módszerek "keménysége"

mindenekelőtt szigorú feltételezéseket, ezeknek következetes szemmel tartását je- lenti — ezzel együtt a rugalmasság hiá—

nyát is -— abban a tekintetben, hogy a becslés során újabb és újabb információkat vegyenek figyelembe. Menges az ötkono—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

665

metria egyik leglényegesebb alapvonását éppen abban látja a korábban kizárólag determinisztikus fogalmakkal dolgozó glaz- daságmatematikai módszerekkel szemben.

hogy nem egészen pontosan körülírt vagy meghatározható fogalmakkal is operál. A zavarótényező, illetve látens változó becslé- sével kapcsolatos problémakör fontos helyet tölt be az ökonometríat'i gyakorlatban;

ugyanakkor szükség lenne szélesebb bázi—

sokon nyugvó sztochasztikus alapvetésre az ökonometrián belül.E helyett a,.puha"mo—

dellezés egyes eljárásoknak, eljárásbeli technikáknak a modellezés gyakorlatába való bekapcsolásával kísérletezett, mint például a ..fuzzy" halmazok. a ridge-reg- res—szió és a robusztus becslési eljárások.

A szerző szerint az ötkonometria szto—

chasztikus alapvetésére annál inkább szük—

ség van. mert a gyakorlatban levő mód—

szerek nem képesek maradéktalanul alkal- mazkodni azokhoz a követelményekhez, amelyeket a tórsadalomtudományok mate- matikai módszerekkel való vizsgálata t'á- maszt. Menges véleménye az, hogy társa- dalmi—közgazdasági jelenségeket kifejező változók összefüggéseinek vizsgálatakor. il- letve az összefüggés numerikus becslése—

kor a változók függetlens—égére és normál—

eloszlásáro, a becslés konzisztenciájára vonatkozó feltételezések sokszor nem áll—

nak fenn. Nem utolsó sorban ez az egyik oka. hogy a modellek sok esetben már eleve specifikációs hibát tartalmaznak.

Azoknak pedig, akik ötkonomet'riiai model—

lek becslésével foglalkoznak, állandóan

szem előtt kell tartaniuk azt, hogy társa-

dalmi—gazdasági jelenségek vizsgálatakor általában kevés megfigyelésből álló ki- csiny, vagy éppen igen kicsiny miintákról van szó. aminek messzemenő következmé—

nyei lehetnek.

Meng-es nem helyesli a szubjektív, a priori valószinűsége—kkel való kitse'rletezése—

ket sem — legalábbis nem ebben a vonat—

kozástban, —— helyesli viszont a döntései—

mélet fogalmainak felhasználásával az öko- nometri'ai modelleknek a döntési model- lek irányába való továbbfejlesztését.

A társadalmi—gazdasági összefüggések modell-ezésében már eleve mutatkozik bizo- nyos ..puhaság", ugyanis a vizsgált fogal- mak sokszor nem írhatók pontosan körül;

nem mérhető konstrukciók. vagy legjobb esetben komplikált számítások eredményei.

Többnyire megfigyelési vagy mérési hibá—

val tlenhelt aggregált adatokról van szó (globális árszínvonal, beruházások). Az említett ,,puha" módszerek azonban Mein- ges véleménye szerint a problémákat nem tudták megoldani.

A .,fuzzy set" elmélet szerinte azért nem tudott eredményt elérni, mert a Zadeh-féle

megfeleltetési függvényt nem sikerült em—

pirikusan meghatározni. Nem vezetett ered—

ményre a ridge—regressziówal való próbál—

kozás sem: a ridge—matrix esetében a ka- trakteariszt'ikus gyökök becslése okozott prob- lémát. Valamivel nagyobb reményt fűzött a robusztus becslési módszerekhez, mert ezek- nek az a lényege, hogy a megfigyelések- ben bekövetkező kisebb változásokkalszem.

ben nem érzékenyek. Menges kifogásai eb- ben az esetben azonban egyrészt (: súlyo—

zás önkényességével, aggályai a becsülendő együtthatók nagy számával kapcsolatosak.

Az előbbieknél valamivel részletesebbe_n foglalkozik a Woltd-féle modellspecifikáció kérdéseivel. Ez a módszer kauzális össze—

függések megfogalimazása helyett ,.predik—

tor-specifikációra" törekszik (vagyis reg- resszor-változóiktént olyan változókat alkal- maz a modellben. amelyek a függő vál—

tozó jövőbeli értékének előrebecslésére a legalkalmasabbak). A Wald—féle eljárással szemben viszont jogosan hozható fel, hogy a prediktor-specifikátciós modell is szigorú (kemény) becslési feltételekhez van kötve (így például a kollinearitás vagy a re—

ziduuimok vonatkozásában); másrészt a pre- dik'tor-változók súlyrendszere is szigorúan meghatározott.

Befejezésül Menges azokkal a kísérletek- kel foglalkozik, amelyek a rez-iduumokkal szemiben tett szigorú kikötések lazításával kapcsolatosak. A kevésbé szigorú feltétle- lek itt elsősorban azt jelentik, hogy a za- varó tényezők valószínűségeloszlasáit szimp- lexekkel (ún. baricentríkus koordináták se—

gítségével előállított ponttha—ltmazok) köze- lítsék. A tanulmány végül annak alapos átgondolását ajánlja. hogy érdemes-e a modellezésben ,,puha" módszerekkel pró—

bólikozni.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

NEFEDOV, V. :

A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK FEJLESZTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN

(Razvitíe podszobnüh hozjajsztvi) — Ékonomiki. 1983. 11. sz. 53—61. p.

Voproszü

A szovjet élelmiszerprogram megvalósítá- sában fontos szerep jut a háztáji gazda- ságoknak, valamint az ipari, szállítási és más vállalatok, szervezetek, intézmények mezőgazdasági kisegítő gazdaságainak.

A háztáji gazdaságok a szocialista me- zőgazdaság részei, termelésük a közös gaz- daságokra alapozott. Alig termelnek ga- bonát és takarmánynövényeket. mégis az állati termékek több mint egynegyede in- nen szórmazik. A takarmányon kívül a kol- hozok és szovhozok segítséget nyújtanak a