A statisztika minőségének fokozása

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A STATISZTIKA MINÓSÉGÉNEK FOKOZÁSN

DR. WINCENTY KAWALEC

A szocialista országok soron következő ötéves terveinek első esztendeje (1971) új fejlődési szakaszt nyitott meg. Fő feladattá vált a lakosság életkörülményeinek tartós, társadalmilag érzékelhető javítása elsősorban a személyi fogyasztás, a szociális—kulturális szolgáltatások és lakásviszonyok vonatkozásában.

E feladatok megoldása a fejlődés dinami'k'ájának további növelését követeli meg a gazdasági élet valamennyi területén a népgazdvaság'ban rejlő tartalékok teljesebb kihasználása útján, különösképpen az állóeszközök termelékenységének fokozásával, a nyersanyagokkal és egyéb anyagokkal való gazdálkodás javításá- val és a munka termelékenységének emelésével.

A gazdaságfejlesztésí program társadalmi aspektusai kifejezett hangsúlyt kapnak. amikor is a fejlesztés alapvető tényezőit úgy tekintjük, mint eszközöket a szocialista társadalmi viszonyok alakítására és megszilárdítására.

A népgazdaság és a társadalmi élet különböző területein a további fejlődés útjainak kijelölésekor célszerű utalni arra. hogy a statisztikának hogyan kell —- közvetlenül vagy közvetve — aktívan közreműködnie a feladatok megoldásánál.

Általában úgy tűnik, hogy:

—— a szervezés és az irányítás korszerűsítése a statisztikai módszerek fejlesztését és beve—

zetését követeli meg korszerű adatfeldolgozási technika alapján;

— a statisztikai információs rendszert jobban hozzá kell igazítani a társadalmi élet, az irányítás és a tervezés belső szükségleteihez.

Országainkban a statisztika összekapcsolása a gazdasági és társadalmi élet, valamint az államigazgatás egészének funkcionálásával ez idő szerint a statisz- tikai szervek számára különösen széles tevékenységi teret biztosít.

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK INTEGRÁCTÓJA

Az információs rendszerek integrációja Lengyelországban és a többi szocia- lista országban jelenleg érvényben levő információs rendszerek a tervezési formák és módszerek, valamint a szervezési és irányítási módszerek sokesztendős fejlő- dési folyamatában alakultak ki. Betöltött funkcióik alapján ez idő szerint a kö—

vetkező három információs rendszer különíthető el:

—— állami (központi) statisztikai információs rendszer,

— tárca színtű (miniszteriális) információs—döntési rendszerek.

-— tudományos és műszaki információs rendszer.

* A cikk eredeti címe: .,Jakosciowe doskonulenie statystyki".

3 Statisztikai Szemle

370 DR. WlNCENTY KAWALEC

Az információs rendszereknek, különösen a központi statisztikai információs rendszernek és a tárcaszintű információs—döntési rendszereknek egymással köl- csönösen kapcsolódniuk kell. A rendszereket metodolőgiai szempontból konzisz- tenssé kell tenni. Különös szerep jut e téren a központi statisztikai információs

rendszernek. .

Az információs rendszerek tartalmára és funkcionálására — az információs forrás jellege, a módszertani elvek. az intormációgyűjtésben és —feldolgözásban résztvevők jogait és kötelességeit meghatározó jogi szabályozás mellett — az in—

formáció gyűjtésére és feldolgozására szolgáló technikai eszközök is hatással van—

nak.

Az elektronikus gépek alkalmazása lehetővé tette a feldolgozások körének kibővítését. az eredmények pontossá—gának fokozását. továbbá számos olyan

újabb feladat megoldását, amelyeket a klasszikus technika alkalmazásával lehe—

tetlen volt elvégezni. Az információk gyűjtésének. feldolgozásának. tárolásának és hozzáférhetővé tételének szervezése azonban az elektronikus gépek alkalmazásá—

nak bevezetésével alapvetően nem változott meg. lgy van ez számos országban és általában ezt úgy lehetne megfogalmazni. hogy az információs rendszer szer- vezése nem igazodott a korszerű műszaki intonmációs bázis lehetőségeihez. En- nek a helyzetnek állandósítása áthidalhatatlan akadályt állíthat az irányítási rendszer növekvő feladataiért felelős információs rendszer fejlődése elé, lehetet- lenné teheti a korszerű technika lehetőségeinek maradéktalan kihasználását.

A statisztika elektronikus számítástechwnikai bázisra való átállítása a hosszú távú koncepciós és realizálási munkálatok megkezdését jelenti az információs rendszerek integrációja ter-én. Gyakorlatilag ez a következőket jelenti:

a) horizontális értelemben a metodológiai különbségek kiküszöbölését kü-

lönösképpen az alkalmazott fogalmak, az osztályozási és csoportosítási módszerek, valamint a jelenségek és folyamatok által felölelt kör vonatkozásában (a gyakor- latban nemcsak az egyes információs rendszerek között. hanem a statisztika egyes ágaiban az értelmezések között, valamint a könyvelési bizonylatok anyaga és az egyéb adattorrásokat felhasználható kutatások eredményei között is jelentkeztek ezek a különbségek; az eltérések korlátozzák a vizsgálati eredmények összeha—

sonlíthatóságát és a különböző kutatásokban kapott eredmények komplex felhasz- nál—ását);

b) vertikális értelemben a vállalati tervezésben és nyilvántartás-ban alkalma- zott információs utak szoros összekapcsolását az egységes tervezési. nyilvántartási és beszámolási rendszer keretében kialakított elszámolásokkal.

Szükség van továbbá az integráció ellenőrzésére abban az értelemben is.

, hogy szorosabban összekapcsolódjék a központi statisztikai információs rendszer a tárca szintű informácós—döntési rendszerekkel. A cél az intormációtartalom kö—

zös hasznosítása, valamint az ún. átfedések kiküszöbölése. ily módon elérhetjük többszintű beszámolók fokozatos kiküszöbölésével az olapintormációk közvetlen hasznosítását a statisztikai rendszer számára. Egyes speciális esetekben a statisz—

tikai rendszer számára kiindulási intormációkként szolgálhatnak a különböző szintű beszámolási egységek nyilván'tartásiának azok az adatai, amelyeket közvet-

lenül az állami statisztikai szervek felügyelete alá tartozó számítási intézmények-

ben dolgoznak fel. Számos ország gyakorlatában példa erre a külkereskedelmi adatok feldolgozása a többszintű beszámolók teljes kiküszöbölésével.

Az információs rendszerek vertikális és horizontális integrációja terén a siker alapvető feltétele az információ körének megfelelő kialakítása az egyes irányítási centrumok szempontjából. Ezek intor—mációszükségletét befolyásolja a gazdaság tö—

A STATISZTIKA MINÓSÉGE 371

kéletesített irányítási rendszerében betöltött funkciójuk. Az információ körének kialakításával kapcsolatos problémák tehát természetüknél fogva bonyolultak és megoldásuk csak fokozatosan lehetséges. Úgy tűnik például, hogy egy olyan bo—

nyolult gazdasági szervezet esetében, amelyben egyidejűleg több szinten is hoz- nak döntést, nincs más lehetőség.

Az integráció sikerének másik feltétele a nyilvántartások tökéletesítése a vál- lalatoknál. Ezek szolgálnak ugyanis alapul a vállalat irányításához. valamint a belső információszükségletnek kielégítéséhez a korszerű adatfeldolgozási eszkö- zök alkalmazásával. A probléma lényege, hogy a jövőben meg kell teremteni az ún. automatizált irányítási rendszereket.

Az adatforrások biztosításával kapcsolatos szervezőmunka különösen nagy jelentőségű a korszerű információs rendszerek kialakításánál. A források között mindenekelőtt meg kell különböztetnünk a folyamatosan aktualizált (naprakésszé tett) információs gépi nyilvántartásokat. Példaként említhetjük a népességi re- gisztert, a vállalatok, az épületek, a gépjárművek, az állóeszközök, az egészség—

ügyi személyzet stb. gépi nyilvántartását. Aktualizált gépi nyilvántartás birtokában lehetővé válik a szükséges információk megszerzése bármely időpontban anélkül, hogy a szóban forgó esetben költséges kutatásokra lenne szükség. Lehetővé kell tenni továbbá a nyilvántartási rendszeren belül a változások végigvezetését, új

nyilvántartások keletkezését, régiek megszünését.

A nyilvántartási rendszerben szereplő tételekre egységes azonosítási elveket kell bevezetni. Ez lehetővé teszi a különböző forrásokból származó információk ösz- szevetését. Ily módon a nyilvántartási rendszerben meglevő adatok szembeállít- hatók az egy alkalommal végrehajtott felvételekből. az időszakos összeírások'ból. be- számolókból stb. nyert információkkal.

Ha az adatforrásorkat sikerül a gépi nyilvántartási rendszerre alapozni és a kü- lönböző vizsgálatokból származó információikat összekapcsolni egységes azonosítá- si rendszer segítségével, akkor létre tudjuk hozni az adatbankot, amit azután min- den érdekelt személy és intézmény igénybe vehet. Ez lehetővé teszi az információs kör jelentős kiszélesítését a feldolgozás társadalmi költségeinek egyidejű csöikken- tése mellett.

A gépi nyilvántartási rendszeren kívül a statisztikai információ fontos forrásai maradnak továbbra is az egy alkalommal végzett teljes körű adatgyűjtések, továb- bá az egyes tárcák információs—döntési rendszerei számára a beszámolók. Úgy tű- nik, hogy az információs rendszerek integrációjának feltétele ebből a szempontból a beszámolók feldolgozásának fokozatos központosítása az állami statisztika szer- veinél és a beszámolók ellátása in'formációhordozókkal, amire már utaltunk. A sta—

tisztikai szolgálat szerepéből következik, hogy az állami központi statisztikai szer- veknek rendszeresen meg kell kapniok — megfelelő mélységben és keresztmetsze- tekben — a népgazdasági mérlegek és a pénzügyi mérlegek, valamint a megfelelő területi és ágazati elszámolások összeállításához szükséges adatokat.

Az egységes fogalmak és osztályozások bevezetését, a dokumentálás és nyil- vántartás általános rendezését, az információ körforgásának tökéletesítését stb.

biztosító metodológiai munkákat az állami statisztika központi szervének kell elvé- geznie a tárcák műszaki, tervező és tudományos kutatásokat végző szerveivel kar- öltve. A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkák fő súlya a statisztika központi szervére nehezedik. Ilyen módon készültek el például Lengyelországban a Klasyfikacja Gospodanki Narodowej (A népgazdaság osztályozása), a Systematyczny

Wykazy Wyrobów (A termékek rendszeres jegyzéke), a Syste—matyozne Wykazy

Asortymentowe (Rendszeres választékki'mutatások). az anyagindexek és áruindexek,

? '

372 DR. WlNCENTV KAWALEC

a Systematyka Organizacyjna (Szervezési rendszertan). a Klasyfikacja Uslug (A szolgáltatások osztályozása). illetve a Klasyfikacja Obielktów Budowlanych (Az épi—

tési létesítmények osztályozása). Lengyelországban kizárólag a Statisztikai Főhiva—

talban haladnak előre a tervezésben és a statisztikában alkalmazott megnevezé- sek, definíciók, valamint a műszaki—gazdasági mutatók számítására szolgáló mód—

szerek egységesítésére irányuló munkálatok. Fontos lépést jelentenek előre az in- formációs rendszereik integrál—ása szempontjából a Statisztikai Főhivatalban elért olyan fontos eredmények. mint a beszámolási egységek számjelrendszeréne'k meg—

alkotása és bevezetése. valamint az ország felosztása állandó statisztikai körzetek—

re. összeírási kerületekre. valamint statisztikai megfigyelési egységekre.

A változások egyik lényeges vonása az adatbankban rendelkezésre álló infor—

mációknál az igénybevétel módjának jelentős tökéletesítése. Jelenleg a domináló közreadási módszer publikációk. elemzések. információs feljegyzések stb. készítése.

A nyilvántartási rendszert ezen túlmenően rá kell állítani arra. hogy ..rendelésre"

szállítsa az információkat az információs központok (az állami statisztika, a tudomá—

nyos és műszaki központok), valamint azon különböző intézmények. társadalmi szervezetek számára, amelyeknek munkájukhoz szükségük van az adatokra. Érthető.

hogy a ..rendelésre" működő rendszer csak akkor érheti el célját, ha a rendelt információt szinte azonnal szállítja.

A Lengyel Népköztársaság Statisztikai Főhivatalában jelenleg három adatbank kiépítése folyik (a járási adatok bankja. a lakosságra vonatkozó adatok bankja és az iparvállalatok adatainak bankja). A ..rendelésre" való információnyújtás szempontjából legelőre—'haladottabb stádiumban a járási adatok bankjának szeru vezési munkái vannak.

A bank lehetőséget ad azonnali információ nyujtására az alábbi témákban:

— táblázatos összeállítások szolgáltatása valamennyi vagy egyes kiszemelt ismérvek vo- natkozásában járások, vajdaságok szerint vagy országosan;

—- olyan adatok szolgáltatása, amelyek jellemzők a vizsgálandó területi egységre vagy időpontra;

—— a felhasználók által megjelölt feltételeket kielégítő egységek képzésének elkészítése;

—- a kiválasztott területi egységet leíró, előre megadott ismérvek fejlődési tendenciáit ábrázoló idősorok képzése.

Az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményein alapuló, a lakosság összesí- tett adatait felölelő adatbank (amelynek aktualizálása a folyó jelentések alapján történik) ez idő szerint lehetővé teszi adatok szolgáltatását táblázatok alakjában az ütemterv által megszabott időpontokban az állami statisztika szerveinek belső szük—

ségleteire. A népszámlálási xmunlkálatok befejeződése után az előzetes adatokat ki—

cseréljük a népszámlálás végső eredményeivel és az összes számításokat megismé—

teljük elektronikus gépen az adatok aktualizálása céljából. Az érdekeltek kívánsá- gának megfelelő adatok szolgáltatását csak a távolabbi jövőben tervezzük.

Az iparvállalatokra vonatkozó adatbank megszervezésénél a különböző statisz- tikai ágazatok beszámolóiból származó információk integrálása. valamint az infor—

máciák felhalmozódásának meggyorsítása volt a fő célkitűzés. Meg kívánjuk terem—

teni a feltételeket a különböző forrásokból származó adatok egyeztetéséhez, ami

lehetővé fogja tenni a statisztikai elemzések elmélyítését. Ezen túlmenően az oda-

tok integrációjának elő kell segítenie az egyedi iparvállalatok, illetve a vállalatok—

ból képzett csoportok teljesebb értékelését. A munkálatok kezdeti szakaszban van- nak, további próbák döntenek a megoldás lehetőségeiről.

Az információs rendszerek rugalmasságának biztosításához a rendszereknek korszerűknek kell lenniölk. Az egyes rendszerekben az információ körét úgy kell ala—

A STATISZTlKA MINÖSEGE

373

kitani, hogy valamennyi rendszer saját adatbankja alapján működhessék. Nem engedhetjük meg azonban a rendszerek szabad. hovatovább spontán létrejöttét. A fejlesztés ösztönzésénél egyik meghatározó lehet az elektronikus számítógépek te- lepítésének politikája. Ugy kell továbbá az információs rendszereket kidolgozni, hogy különböző felhasználók és különböző időszakokra való vonatkozás ellenére jellemző legyen rájuk a viszonylagos összetartozóság. Ugy tűnik, hogy az első időszakban nem szükséges az adatok cseréje az egyes adatbankok között.

Az állami statisztika központi szervének toválbbá közre kell működnie a tele- kommunikációs hálózat tulajdonságainak vizsgálataihoz abból a szempontból, hogy az mennyire alkalmas az adatok továbbítására. A vizsgálatoknak képet kell adniuk e hálózat tulajdonságairól és meg kell jelölniük e tulajdonságok javításán-alk mód—

ját. Az adatok átadása az egyes adatbankok között korszerű teletranszmissziós be—

rendezések bevezetését (kis távolságokra is), valamint a telekommunikációs háló—

zat kábelezését követeli meg.

A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KÖZPONTl PROGRAMJA

A LENGYEL NÉPKO'ZTÁRSASÁG STATlSZTlKAl FÖHIVATALANAK lRÁNYELVEl

A Lengyel Népköztársaság Statisztikai Főhiva'talában a legközelebbi 2—3 esz- tendőre szóló tudományos kutatások központi programja az alábbi témák körül összpontosul:

—-— a statisztikai információ integrált és koordinált rendszerének megteremtése a gazda—

sági elemzések és a központi tervezés adatszükségletének megfelelően;

-— új módszerek kidolgozása és a vizsgálatok végrehajtása a nemzeti jövedelem kelet- kezésére és elosztására regionális metszetben;

—— módszerek kidolgozása a gazdasági fejlődés mérésére és összehasonlítások készí- tése Lengyelország és egyes kiszemelt európai országok között alapvető makroökonómiai arányokat leíró legfontosabb mutatók felhasználásával.

A központi tervezés és irányítás ada'tszükségleténe'k kielégítéséhez elsőrendű fontosságú a korszerű integrált népgazdasági mérlegrendszer kidolgozása.

Ez a mérlegrendszer képezi a statisztikai információknak azt a körét, amely nélkülözhetetlen a gazdasági elemzések készítéséhez az egész gazdaság szintjén.

Az itt alkalmazott módszertani megoldások egyben alapul szolgálnak majd azokhoz a munkálatokhoz is, amelyeknek célja a gazdaságstatisztika egész rendszerének át- alakítása komplex és belsőleg koordinált információs rendszerré.

A népgazdasági mérlegrendszer kapcsolja össze és koordinálja a különböző elszámolásokat és szintetikus mérlegeket úgy, hogy lehetővé váljék az újratermelési folyamat valamennyi szakaszában, az anyagi javak és nem anyagi szolgáltatások keletkezésénél és elosztásánál. valamint a nemzeti jövedelem és a nem anyagi szolgáltatások elosztása eredményeként létrejövő pénzjövedelmek elosztásánál az anyagi—tárgyi, valamint pénzügyi oldal kölcsönös teljes megfeleltetése.

Különösen sürgős és lényeges feladat e téren az adatok dezaggregációja problémájának kielégítő megoldása. Teljes mértékben ki kell használnunk azokat a lehetőségeket. amelyeket az elektronikus számítógép e téren biztosít a statisz- tika számára.

A népgazdasági mérlegrendszer kiépítésével kapcsolatos munkálatok második szakasza szorosabb kapcsolatok kiépítéséhez vezet az oktatási és demográfiai sta—

tísztikai adatokkal: a munkaerőre, a tudományra és a műszaki fejlődésre, vala- mint a háztartásokra jellemző adatok további kidolgozását eredményezi.

A nemzeti jövedelem térbeli struktúrájára vonatkozó kutatások elmélyítése cél—

jából folytatni kívánjuk a nemzeti jövedelem regionális keletkezésére és elosztására

374 DR. WINCENTY KAWALEC

vonatkozó részletes kutatásokat. Minthogy a részletes kutatások nem terjednek ki

minden évre. a többi évben egyszerűsített vizsgálatokat készítünk. Ezek tárgyát egye—

bek között a következő, regionális keresztmetszetben értelmezett témák alkotják:

— a népgazdaság egyes ágainak és ágazatainak nettó termelése.

— a fogyasztási alap és a felhalmozási alap,

— a foglalkoztatottság és az állóeszközök, valamint az adatok további összefüggései (az élő munka társadalmi vonatkozásai. az állóeszközök hatékonysága. a munka műszaki fel- szereltsége).

A nemzeti jövedelem regionális alakulására vonatkozó vizsgálatok alapot ad-

nak a termelőerők térbeli el'helyezkediésének és a népgazdaság térbeli struktúrája alakulásának elemzéséhez. A kutatások anyaga erre már több ízben alkalmasnak bi-

zonyult, amikor a Statisztikai Főhivatallban elvégzett számításoknak az eredményeit

hasznosították a nemzeti jövedelem körzetek szerinti alakulásának meghatározásá-

hoz.

Lengyelországban a nemzetközi statisztikai összehasonlítások fejlesztése két

irányban történik.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1971 jú- * niusában kelt 53. számú határozatának megfelelően folytatni és bővíteni fogjuk a KGST-országok népgazdaságána'k tejlődésére vonatkozó értékmutatók sokoldalú összehasonlításait.

Ezek az összehasonlításak a nemzeti jövedelem, a fogyasztás és a felhalmozás, az ipar és a mezőgazdasági termelés színvonalára. a termelési eszközök és a fo—

gyasztási cikkek árainak kapcsolatára. valamint a nemzeti jövedelem és a foglal—

koztatottság. a nemzeti jövedelem és az állóeszközök kölcsönös alakulására fognak vonatkozni.

Ezzel párhuzamosan számos kétoldalú összehasonlítás elvégzését tervezz"lk a következő országokkal:

-— a Magyar Népköztársasággal és Csehszlovákiával a fogyasztás színvonala. valamint a fogyasztási cikkek árszintje és árarányai vonatkozásában,

-- Nagy-Britanniával (: nemzeti jövedelem és az árarányok terén,

— Franciaországgal a népgazdaság struktúrája és az árarányok terén.

Előirányoztuk továbbá a kétoldalú összehasonlítások felújítását Lengyelország és Ausztria viszonylatában. A fogyasztásra vonatkozó összehasonlítások eredmé- nyeit 1966—ban bemutattuk az Európai Statisztikusok Értekezletének. Jelenleg az a szándékunk. hogy aktualizáljuk ezeket az összehasonlításokat a fogyasztás vonatko—

zásában, és egyidejűleg ki is terjesszük (: beruházások problémakörére, valamint a gép- és eszközellátottsági arányokra.

Ezen túlmenően módszertani és elméleti kutatásokat kezdeményezünk a gazda—

sági növekedés tényezőinek nemzetközi összehasonlítósaira vonatkozóan.

A munkálatok előrehaladásával és a kétoldalú összehasonlítások tematikája fejlődésével lehetőség nyílik az információk bővítésére a nemzetközi összehasonlí—

tásdk terén: nevezetesen ezt várjuk az alábbi vonatkozásokban:

—- Lengyelország és a vele összehasonlított országok gazdasági fejlődésének szintje a nemzeti jövedelem és a fogyasztás színvonala alapján meghatározva;

— különbségek Lengyelországnak és a gazdaságilag fejlett országok csoportjába tar—

tozó összehasonlított országok gazdasági struktúrájában:

-— különbségek az árak színvonalában ésstruktúrájában az összehasonlított országok—

ban viszonylag részletes termékjegyzékek szerint;

— a valuták vásárlóereje különböző variánsokban.

A STATlSZTiKA MINOSEGE 375

A kétoldalú nemzetközi összehasonlításak eredményei alapot adhatnak külön—

féle elemzésekhez is; például a termelés növekedésére ható tényezők elemzésé- hez. (: fogyasztás színvonala és összetétele, valamint a fogyasztási cikkek árarányai közötti kölcsönös összefüggések vizsgálatához stb.

A TÁRSADALMI FEJLÖDÉS MÉRÉSE

A statisztika eddigi fejlődése arra enged következtetni. hogy a fő figyelem a gazdasági vonatkozásokra összpontosult. A társadalmi fejlődés iránti érdeklődés elsősorban azokra a kutatásokra korlátozódott, amelyek a munkaerőmérlegekre, a munkaerő mozgására és fluktuációjára, a munkaidő kihasználására. a munka termelékenységére, a szakképzettségre stb. vonatkoztak. Ugyanakkor a munka utáni szabadidő kihasználására, a munkaerő-vándorlás társadalmi következményeire, a munkatermelékenység társadalmi meghatározottságára, a közvéleményre stb. vo- natkozóan korántsem dolgoztunk ki megfelelő vizsgálatokat.

A statisztika elméletében és módszertanában, de az empirikus kutatások többi területén is kedvezőtlen aránytalanságok alakultak ki a gazdasági jelenségek vizsgálatainak helyzete és a társadalmi jelenségek vizsgálatainak állapota között.

A társadalmi fejlődés kvantitatív értékelése nehézségekbe ütközik. Hiányoznak a gyakorlat által elfogadott alapfogalmak, nincsenek operatív definíciók, és nem rendelkezünk a velük kapcsolatos, egyértelmű statisztikai mérési módszerek—kel sem.

Nyilvánvaló, hogy az államnak és intézményeinek, valamint a lakosságnak elegendő mennyiségű időszerű és megbízható információra van szüksége a társa—

dalmi jelenségek statisztikai értelemben vett vizsgálatához. Meg kell alkotni a tár—

sadalmi statisztika rendszerét.

Elsőrendű fontosságú probléma a társadalmi jelenségek azon körének kiala- kitása, amely a társadalom fejlődésének adott szakaszában a társadalmi statisz- tika tárgyát képezheti. Az eddigi kört, így a kutatások tárgyát is a különböző országokban jobbára önkényesen alakították ki, figyelembe véve az állami sta—

tisztika szerveinek különböző kutatási lehetőségeit és a leggyakrabban hangozta—

tott óhajokat.

Lengyelországban például a kutatások témája évről évre gazdagodott. Tíz esztendő alatt a táblázatok száma a Rocznik Statystyczny (Statisztikai Évkönyv) társadalmi statisztikai fejezeteiben csaknem 10 százalékkal nőtt. Ez a növekedés azonban a statisztikai kutatások terén észlelhető általános tendencia velejárója volt, nem a társadalmi statisztika rendszerének szükségleteiből adódott, minthogy a társadalmi jelenségeknek nem voltak tételesen meghatározott témái.

A következtet—és kézenfekvő: a társadalmi jelenségek tételes rendszerezése a statisztikusok együttműködését igényli a különböző szférák. közöttük a társadalmi élet egyes területeinek szakértőivel. Példaként megemlíthetjük itt a különböző tár- sadalmi szervezetek — szakszervezetek, nőszervezetek —— funkcionáriusait, valamint az orvosokat. tanárokat, jogászokat. közgazdászokat, a kultúra és a művészet kép—

viselőit. A javaslatok alapján lehet határozni, hogy a jelenségek milyen köre vizs- gálható. milyen területen tudunk részletes információkat gyűjteni, feldolgozni és általánosítani.

A feladat megvalósítását Lengyelországban sok előkészítő munka előzte meg.

Ezek elvégzésére 1970—1971-ben került sor azzal a céllal, hogy kiegészítsük és

koordináljuk a társadalmi statisztika elemi vizsgálatait. Egy, a társadalmi statisztika

állandó és megfelelően orientált rendszerére vonatkozó előzetes javaslat elterjesz- téséről volt szó.

376 DR. wmcemv KAWALEC

Ebben a rendszerben a családi költségvetések állandó, évenkénti vizsgálatai-

nak alapvető jelentősége van. Ahhoz. hogy ezek a vizsgálatok sokoldalúak és egy-

ben módszertanilag egységesek legyenek, a lakosság valamennyi lényeges társa-

dalmi—gazdasági csoportját felölelő mintát állandóan növelni kell. (Lengyelor—

szágban ez a bővítés folyamatosan történik az idei esztendőtől kezdődően.)

Szükség van a lakosság nominál— és reáljövedelmeire vonatkozó vizsgálatok és feldolgozások elmélyítésére és egzaktabbá tétel—ére. A reálbért mint legfontosabb

mutatószámot elfogadva rendszeres számításokat kell végezni a lakosság külön—

böző r'étegeinél a létfenntartási költségek szintjének változásaira. Be kell vezetni ennek kapcsán a jóléti csoportok szerinti osztályozást, valamint a regionális jel- legű bontásokat. A mutató egyik eleme a létfenntartási költségek esetében a no—

minálbér. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a nominálbér mutatójának további de- zaggregálása egy dolgozóra vonatkoztatva. valamint a nominálbérek alakul—ásá- nak elemzésénél a vizsgálatok elmélyítése. Elengedhetetlennek látszik a lakosság

által vásárolt árucikkek és igénybe vett szolgáltatások (ezek döntő fontosságúak

a létfenntartási költségek alakulása szempontjából) áraira vonatkozó vizsgálatok ellenőrzése. Az ellenőrzés eredménye alapul szolgálhat a kutatások körének to- vábbi bővítéséhez.

A társadalmi statisztika rendszerének keretei között Lengyelországban előirá- nyozták a lakiáshelyzetre vonatkozó kutatások elmélyítését. A kutatások tárgya a munkás- és diálksz-állóikban. szociális otthonokban stb. uralkodó szállásviszonyok, a közös lakásokban la'kó egyszemélyes háztartások önálló lakásigénye, a lakosok lakáshelyzete a városokban, a lakások legfontosabb funkcionális—használati ismér—

veinek figyelembevételével. A lakásokkal kapcsolatos készletgazdálkodás vizsgá- latának bővítését szintén tervezzük elsősorban a 'korszerűségre vonatkozó kutatások keretében. Végül mérni kívánjuk a lakásszükséglet nagyságát. valamint a lakosság lakásokra fordított kiadásait is.

A lakosság kiadásaira és bevételeire vonatkozó kutatásokat rendszeresítjük, kb. 180000 családot fogunk a reprezentatív megfigyelésbe bevonni az 1972—1973.

években. A vizsgálat témái a következők: a jövedelmek forrásai és nagysága, a la—

kásviszonyok. a vizsgált háztartások ellátottsága tartós fogyasztási javakkal. Ezt a vizsgálatot fogja követni az a felvétel. amelynek tárgya a parasztgazdaságok mezőgazdasági termelésből szármzó jövedelmeinek megoszlása egy gazdaságra és egy hektár mezőgazdasági haszonterületre vetítve.

Gazdagodni fog a fogyasztásra vonatkozó kutatások tematikája szintetikus ér—

tékszeml—életben és mennyiségi értelmezésben egyaránt. Tervezzük a fogyasztás bontás-át a lakosság személyi jövedelmeiből fedezett fogyasztásra és a társadalmi alapokból finanszírozott fogyasztásra.

A társadalmi statisztika rendszere megköveteli továbbá az eddigi kommunális gazdasági statisztikának, a szolgáltatások statisztikájának, az oktatásügyi statiszti—

kának, a kulturális és egészségügyi statisztikának tökéletesítését. Lengyelországban például bővíteni kívánjuk azoknak a reprezentatív vizsgálatoknak a körét. amelyek társadalmi levelezők közreműködésével városon és falun tudakolják a fogyasztók véleményét a szolgáltató egységek hálózatának területi elhelyezkedéséről és tevé-

kenységéről. A művelődéssel kapcsolatos kiegészítő vizsgálatok egyebek között

kiterjednek majd a képzés színvonalára valamennyi iskolatípusban, (: falusi ifjúság képzésének hatékonyságára (: szakképzett munkaerő mezőgazdaságban való fog- lalkoztatásával kapcsolatban. az általános iskolát végzett és ezt követően tovább ' tanulók területi elhelyezkedésére, a képzés költségeire az általános és szakiskolák—

ban. Tanulmányozni kívánjuk a kulturális és szociális intézményeket, különösképpen

A STATISZTIKA MINÖSEGE 377

az infrastruktúra szempontjából, az intézmények tevékenységének gazdasági vonat—

kozásait, a turisztikai és sportlétesítményeket ugyanezekbői a nézőpontok'ból, va—

lamint e létesítmények kihasználását.

Ezen utóbbi témakör keretébe tartoznak a szabadidő kihasználására vonatkozó vizsgálatok.

A végzett kutatások eredményei képezik a kiindulási anyagot számos szinte- tikus mutató kidolgozásához. Ezek a mutatók jellemzik lényegében a lakosság élet—

feltételeit:

——- a lakosság reáljövedelmét kialakító tényezők (a foglalkoztatottság növekedése, a

munka termelékenységének növekedése. béremelések és bérrendezések, árváltozások és a létfenntartási költségek mutatójának változásai):

—— az egész lakosság, a bérből és fizetésből élő lakosság és a paraszti lakosság reál- jövedelmének alakulása, valamint a nem anyagi szolgáltatásokban foglalkoztatottak átlagos reálbérének alakulása;

— a nemzeti jövedelem fogyasztása, az anyagi javak és nem anyagi szolgáltatások igénybevétele, illetve a fogyasztás átlagos színvonalának alakulása, valamint az élelmi—

szerek és egyéb alapvető fogyasztási cikkek fogyasztása;

— a társadalmi juttatások összege és hatása a lakosság átlagos fogyasztásának szin- vonalára és struktúrájának alakulására. Ugyanez a természetbeni juttatásoknál;

—- a lakásállomány és a laksűrűség átlagos mutatói, lakásberuházások a lakosság pénz—

eszközeiből és a társadalmi alapokból, valamint a lakosság kiadásai lakbérekre és a la—

kások használatával kapcsolatos egyéb kifizetések;

-- szociális—kulturális beruházások az oktatásügy, kultúra és művészet, egészségügy és szociális gondozás, sport és turisztika terén, továbbá folyó kiadások az állami költségvetésből a szociális—kulturális létesítményekre.

Úgy gondoljuk, hogy intenziven fejleszteni kell a társadalmi jelenségek vizs- gálatának elméletét és módszertanát egyaránt, elsősorban a szintetikus mutató—

számok felépitésére szolgáló módszerek kialakítása terén. Vitatha'tók például a minimum mutatók (a ,,ibiológiaí tengődés" és a ,,ikulturális tudatlanság") és az optimum mutatók (..az anyagi és kulturális szükségletek adott időszakban való tel—

jes kielégítése"). Itt különböző — statisztikai, tervezési vagy egyezményes — meg- oldások alkalmazhatók. Sok esetben még a széles körűen felvázolt empirikus kuta- tások sem vezetnek, a társadalmi jelenségek kellő megismeréséhez. Valamennyi statisztikai kutatásban, különösen azonban a társadalmi jelenségek terén —— ame- lyeket (: lakosság milliói rendszeresen ellenőriznek — a metodológiai áttekinthetőség alapvető követelmény.

A társadalmi jelensége—k statisztikai vizsgálatának elméletét és módszertanát annál eredményesebben tudjuk kidolgozni, minél sokoldalúbban és átfogóbban közelítjük meg azt.

Ezen a területen a részinformációk szintetizálására szolgáló módszerek kidol- gozása az egész világon kezdeti stádiumban van. Megalkotásuk lehetővé fogja tenni a statisztikai kutatások hatékonyságának fokozását, a társadalmi jelenségek jobb és mélyebb megismerését.

A STATISZTIKA MlNÖSÉGE ÉS OPERATIVITÁSA

Itt csupán (két témát szeretnénk jelezni.

A statisztika minőségének javítása, gyors elkészítése, valamint az operativitás egymással szoros kapcsolatban vannak. Ezen a területen minden továbbfejlesztés

jelentős eredménynek tekinthető. A feladat tehát: a statisztikai adatok minőségé—

nek meghatározásához tudományos módszerek alkalmazása az elektronikus szá—

mítástechnika lehetőségeinek sokoldalú kihasználásával.

378 DR. WINCENTY KAWALEC

Az adatok minőségének vizsgálatát nagymértékben segíti a beszámolókban

előforduló adatoknak az elsődleges dokumentációval és nyilvántartással való kap—

csolata. Külön feladat a gépi inform—ációhordozókon rögzített adatok automatikus- (gépi) ellenőrzése.

Mint általában az egész világon, mi is csak viszonylag szerény eredményeket értünk el a gépi információhordozók létrehozásával kapcsolatos tevékenység töké-

letesítése terén. Továbbra is általánosan elterjedt a lyukkártya. és ugyanúgy.

mint évtizedekkel ezelőtt, ma is kézi eljárással lyuikasztanak. Ez a feldolgozási sza,- kasz, valamint a vele kapcsolatos kódolás a legmun'kaigényesebb tevékenységek

közé tartozik. )

A közvetlen leolvasásra alkalmas bizonylatok kidolgozására irányuló munká-

latoknak. valamint az elektronikus gépek periférikus berendezéseinek konstruálá—

sára és programozásóra vonatkozó munkálatoknak elsőbbséget kell biztosítanunk.

Fel kell számolni a műszaki bázis fejlődésében azt az ellentmondást, hogy egyre töki'letesebb számítógépeket állítunk elő. és ugyanakkor hagyományos periférikus

berendezéseket alkalmazunk működtetésükhöz.

A statisztikai információ optimális aperativitásánaik biztosítása végett megfelelő konstrukciós és programozási munkálatokat végzünk az elektronikus számítógépek

korszerű periférikus berendezéseinek létrehozása érdekében. Arra kell törekedni.

hogy a berendezések kellően ..rugalmasak" legyenek, azaz könnyen hozzákapcsol-

hatók legyenek az adott országban, adott időszakban rendelkezésre álló számító-

gépekhez. A szükséges rugalmasság 'mind az eszközök, mind a programozás terü-

letén a modulrendszer alkalmazásával érhető el.

A statisztika minőségének és a statisztikai információ operativitásának meg-

javítására irányuló itt említett megoldások hatására feltétlenül meg kell rövidül—

niök a statisztikai információk kibocsátási határidőinek.

'

Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy a Lengyel Népköztársaság Statisztikai

Főhivatalában számos konkrét vizsgálat kezdődött a jelenlegi információs rendszer

átalakítására.

A kutatások tematikája a következő pontokban foglalható össze.

1. 1972. januártól kezdve csökkent a beszámolási egységek terhelése, még—

pedig az előző esztendőhöz viszonyitva kb. 40 százalékkal. Ez a csökkenés főképpen az iparvállalatoknál. az iskoláknál, az egészségügyi szolgálatnál, a tudományos szolgáltatásoknál, a szövetkezeti egységeknél stb. jelentkezett. Rövidült továbbá az információk útja is a vállalattól a Statisztikai Főhivatalig. A beszámolók számá- nak csökkentése, a beszámolókészítők tehermentesítése a mértéken felüli statisz—

tikai munkáktól, az információ körforgásának korszerűsítése nem jelenti az infor-

mációk mennyiségének csökkentését. Szeretnénk a következő elvet érvényre jut—

tatni: a beszámolót a Statisztikai Főhivatalban és nem a beszámoló készítőjénél kell feldolgozni a különböző célokra. A feldolgozások többszintűségét kívánjuk ezzel korlátozni.

2. 1972—ben új adartban'koikat létesítünik: a) a járási adatok bankját, b) az iparvállalatok adatbankját, c) a lakosságra vonatkozó adatok bankját. Mágnes—

szalagon rögzítjük továbbá az összeirási kerületekre vonatkozó, valamivel több

mint 45 000 statisztikai körzet adatait.

3. A statisztikai kutatások 1972. évi programja kb. 800 statisztikai vizsgálatot

ölel fel. Ezek feloszthaiták állandó, illetve a népgazdaság időszerű szükségleteiből

fakadó változó vizsgálatokra és megfigyelésekre. Bővült a társadalmi kutatásoknak-

A STATlSZTiKA MINÖSÉGE 379

az összes témák kb. egyharmadát felölelő tematikája. A témák kétharmada gazda—

sági problémákat ölel fel. Növekedett a reprezentációs módszerrel végzett kuta- tások és becslések száma ott, ahol az ésszerű és lehetséges. Szélesebb körűen szer- vezzük és részben már ki is próbáltuk a lakosság önösszeirásának módszerét, az ön- kitöltéses módszert.

4. Leröviditettük számos publikáció megjelentetésének határidejét és növel- tük az elemzések számát. Nevezetesen 1972—ben elmélyitjük a lakosság életfelté—

teleire irányuló elemzéseket. Lengyelország olyan ország —- és ennek szeretnénk különös hangsúlyt adni —. ahol számos statisztikai publikáció áll a tanuló fiatalok rendelkezésére. 1971—ben a Statisztikai Főhivatal csupán az általános és középiskolai tanulók számára több mint félmillió példányban adott ki statisztikai évkönyveket.

A statisztikai évkönyvek anyagának ismerete témában már négy izben rendeztünk ismeretbővítő versenyeket. Ezek szervezésével nagymértékben bővült az iskolákban a statisztikai évkönyv igénybevétele a különböző tárgyak tanulásánál.

5. Jelentős eredményeket értünk el a regionális statisztika kifejlesztése terén.

Elméleti és gyakorlati tapasztalatainkat több alkalommal is ismertettük az ENSZ—ben

és más nemzetközi kongresszusokon.

6. A nemzetközi összehasonlító munkálatokat elmélyítettük és tovább fogjuk fejleszteni. A számos nehézség és metodológiai fenntartás ellenére kifejezetten ki- rajzolódott Lengyelország helye a világban, Európában és a KGST keretei között.

7. Kb. három esztendő óta a minisztériumok bevonásával fáradságos és nehéz

munka folyik a tervezési—statisztikai. az anyagi—tárgyi és pénzügyi fogalmak osz- tályozásával, a nómenklatúrákkal és különösen a nyilvántartás alapjainak töké—

letesítésével kapcsolatban. Ezek a munkálatok az anyagi—tárgyi és pénzügyi beszá- molási rendszer belső integrálására irányulnak. Ennek a kevéssé mutatós, de fontos.

rendező munkának nagy jelentősége van az új elektronikus technika bevezetése szempontjából.

Az árak állandó megfigyelésével kapcsolatos statisztikai munkálatok azonban még nem haladnak kielégítően.

'

Örömmel tölt el, hogy a korszerű statisztika témájában néhány gondolatot felvethettem a magyar olvasók számára. Országuk Központi Statisztikai Hivatalával élénk kapcsolatot tartunk fenn. Ez kifejezésre jut a megkötött együttműködési egyezményben és a statisztika fejlesztését célzó feladatok közös megoldásában.

Úgy gondolom. megtiszteltetés számomra, hogy gondolataimat a Statisztikai Szemle jubileumi számának hasábjain adhatom közre. A Statisztikai Szemlét Len—

gyelországban nagyra becsüljük, és kívánjuk a Szerkesztőségnek, hogy a jövőben még nagyobb sikereket érjenek el a statisztikai munkák szinvonalának emelésében.

PEBIOME

Hacromguiá O'íepK Harrucan aim—apam no npocnöe npeaceaa'rmn BeHI'CpCKOFO [Jem-pam,- Horo CTaTHCTH'leCKOI'O ynpaBAmm zum roöwxeiímoro HoMepa mypHaAa CTaTLlCTuucCKOIO 0603- pemuz, ormeuaxorgero caoe nHTl/IABCHTHACTHC.

Honblü aran B passaui" coguam—rcruuecxnx c'rpan 'rpeóyeT mouepmtaagnu CTaTHCTH- uecxoü paőo'rbr a ce gaz-Hmmm B Hory c nporpeccom exonowum u oőrgec'ma. BTO 'rpeőosaime B oőxgeM Enge momno yAOBAe'rBopnTb nyTeM nosmmenux Ka'lecTBa cra'mcmuecxoii paőo'rbi.

Cooőpamennn amopa cocpeaoragnnaxo'rcn IOKOAO 'rpex rpynn Bonpocon, a HMeHHO param—nm;

cra'mc'muecxoü Harpopmaguonuoi'x one'rebe, ucczteztoaauun ;; HanpaBAeHnu M—ETOAOAOI'Hi-ICC- KOPO paaBun—m era-maman a, tartalma,, paBBu-mn oőlgec'raenuoii cra'mc'mxu.

380 DR. KAWALEC: A STATISZTIKA MiNosEGE '

Paaunme ctamcmuecnoü uutpopmaguom-xoii merem)! HBAHCTCH mamam?! Koma/tettemet??—

sananeü, s pamxax KoTopoifr aim-op npnAae'r pcmarotgee snauenne czxcayrotgum aAemem'aM: ; neanxaAbnoüMropnaoHTaAbHoü nn'rerpagnn nnmopmagnonumx CHCTeM (cncTema rocyaapC'Pr aermoü c'raTi—rcmxn, cucrcma munucmpckux pemeuniir, CHCTeMbI uayuuoü n Texunuecxoi'i naipop-

magma); zxocrumermc őowee BbIClOKOI'O ypomm B OÖAaCTH Bosmomnocrcüupnmeueunn mem—po- uubtx BbILlHCAHTeAbl—Iblx Mamma; opraHnaaguz M'amuuubrx pemcrpoa Ha Texytgm'i nem: 14 Gaa—

KOB AaHHbIX. ',

B npeztc-romgue nom)! B l—lowbme Haynno-Hccnenosarmbcxaa paóo-ra no CTa'TMCTHKe Gyaer cocpeaomucna BOprF cneayrorgux 'reM: paapaőoma cospeivremioii HapoanoxosnücmneH—Hoü őaé AaHCOBOí/JI cumthr (Kotopax BhleIBaeT neoöxoaumoc'rb !) npeoőpaaoaannn Bceii cnct'emm'axa-z Homulrecttoii CTaTHCTHKH), paasn'me pernoHaAbHoii cramctmm (ucmzwaatmc Tep—

pHT'OpHöAbHOü C'rpymypbr Hagnonanbnor'o ztoxozta, a Taxme (barma norpeőwetmn n HáKonAe—m mm, aaumocm H com-aaa ocnoanmx (penzum); paagm'ne mcmaysapouemx cpasuennü tucc—*

.neztonanue ypormeii pasmwnfi upaaAwmíi memzty mmmyporsun 14 CprKTypbl gea',rnor't*yn*a—

TeAbHoiá mmm BaAlOT). _

TToc-ramennoe Ha noaecmy gum paasm'ne oőrgecTBeHnoii cTa'chum—r oőymoBAeHo 'reM OÖCTOHTGAbCTBOM, LiTo HCCACAOBZ'IHHB oőlgecrsem—xsoü crpepbr (KEK no irracm'raőaM, Tax a no MeTOAaM) OTCTaAO OT ypomm Haőnmaennx u ama/maa atmenni? SK—OHOMHV-XCCKOT/i campuHe- nocpmcreerman sugta-ra aaxmoaaeTcn 3 cs:—manna cumcmm oótgectuetmoü C'ra'mc'rm-m a ott—

peamennn ctpepbr nswermii; cocrraanmorgux ee npeame'r. Ata—rap OCTBHaBAHBaeTCíI'l—la tten- TeAbuoc'm, Kotopyro n0Achax CTaTIflCTHKa ocyrgec'renha B amit oóAaC'm. Cpezm att—lama"!!- uecxux gatlan aB'rop yneAseT ocoöoe Baumatme paapaőoTKe cnu're-rwiccrmx noxaaa'reAeü, tm- Topbre AOADKHbXM oőpaaoM orpamamT ycwomm ara—lami Haceweuun.

B sarc/trorieunc amop —— npeacena-rcxb FAaBHoro CTaTVCTHV—IeCKOI'O ynpanwennn neith—

cxoü Hapozuion Pecnyőwmm —— ynasbmaet Ha naotnsopenne memzty npouaeoanmmm prunym neptpopnposaunem n geHTpaAmrban arpera'ramm SEM, a sa'rcm nepem/mr K Hmmm—mao Bamueiámux zamata noixbcr-zoi/i CTa'rHCTHKn B 1972 may.

SUMMARY

The study was written upon the reauest of the President of the Hungarian Central Statistical Office for the special number of the 50 year jubilee volume of Statistícal Review.

The new period of development of socialist countries demands also the modernization of the statistical work and its progress must keep abreast with the development of the economy and the society. This demand can be met, in general, by raísing the auality of statistical work. The author's discussion is grouped about three subjects: improvement of statistical information system, research aimed at methodological improvement of statistics.

and development of social statistics.

improvement of statistical information system is a complex task. The author lays stress from this on the following: vertical and horizontal integration of information system (systems of state statistics. of ministerial decisions, scientific and technical information systems), fuller use of possibility of applying electronic computers; organization of upvto—

date mechanical registrations and data—banks.

Scientific research of Polish statistics wiil concentrate in the next years on the following problems: elaboration of a modern balance system of the national economy (it will neces—

sitate the modification of the entire method of economic statistics), development of regional statistics (investigation of the regional structure of the national income, as well as of the fund of consumption and accumulation, employment. and structure of fixed assets).

development of international comparisons (investigating the level of development and its differences, the price level and price structure. and the purchasíng power of currencies).

The development of social statistics being on the agenda now is justified by the fact that the investigation of social sphere has lagged behind the level of the observation and analysis of economic phenomena (in respect of both scope and methods).

The direct tasks are establishing the system of social statistics and definition of the sphere of events, that belong to it. The author gives an account of the work of Polish statistics performed in this field until now. From the range of analyses he stresses the elaboration of indicators which reflect satisfactorily the living conditions of the population.

Finally the author -— President of the Central Statistical Office of People's Republic of Poland — montions the contradiction between manual punching and central electronic units. then he outlines the main tasks of Polish statistics in the year 1972.