SZEMLE
99
zetközi összehasonlító munka vezetését J.
Gershuny vállalta.
A nemzetközi kutatóprogramról szóló vitá- ban — számos kiegészítő észrevétel mellett
— két, viszonylag jól elkülönülő megközelítés rajzolódott ki. Az egyik megközelítés (J. Gershuny és A. Harvey) alapvetően csak az időmérlegben felvett tevékenységek egy—
ségesítését (minimálisan 40 tevékenységet kivánnak megkülönböztetni). illetve háttér—
változóként a legszükségesebb társadalmi paraméterek (nem. kor, társadalmi csoport stb.) összehasonlitását végzi el. A másik megközelítés (a magyar kutatóké) abból indult ki, hogy végső soron az egyes társa- dalmi jelenségeket kell! összehasonlitani részben az" időmérleg-felvételekből, részben más forrásokból származó információk alap- ján. Az eddigi nemzetközi összehasonlitások során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy egy—
egy tevékenységnél a látszólag azonos idő- ráfordítás más-más életmódkeretbe épülhet be. illetve felszini (idővolumenben megjele- nő) hasonlóságok mögött olyan tartalmi el- térések lehetnek, amelyek az adatok értel- mezését megnehezítik. Csupán a tevékeny- ségek összehasonlítására koncentráló meg-
közelítés alapján tehát nem tudjuk megha—
ladni a Szalai professzor által irányított vizsgálatok eredményeit, vagyis azokat a következtetéseket, hogy a látszólagos hason—
lóságok mögött eltérő kultúra, életmód és gazdasági szerkezet húzódik meg. Ám a konkrét összefüggéseket és a kapcsolatok jellegét - az akkori vizsgálat korlátaiból fakadóan — természetesen nem lehetett a felszinre hozni. Ezért azt javasoltuk, hogy az időmérlegből származó adatokat más forrá—
sokból származó információkkal együtt kell felhasználni. és nem a részeredményeket.
hanem egy—egy társadalmi jelenséget. folya- matot kell elemezni. (A közreadott magyar előadások ehhez kívántak illusztrációként szolgálni.) Mindamellett a kétféle megköze- lítés nem képvisel ellenpólust. sokkal inkább kiegészítik egymást, hiszen a magyar kon—
cepció is csak a korrekten összehasonlított alapadatokra támaszkodhat, ám egy-egy jelenség vizsgálata során szükségszerűen túl is lép az alapadatok nyújtotta kereteken.
Ez a megközelítés olyan elmélyült összeha- sonlítást feltételez, amely egy—egy jelenség sokoldalú megközelítése útján különböző társadalmak összehasonlítósára is alkalmas.
A DEMOGRÁFlAl ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKAI SZEKCIÓ MEGALAKULÁSA
OROS lVAN
1988. október 25—én tartotta alakuló ülé- sét a Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztályának Demográfiai és Társadalomstatisztikai Szekciója. A megala- kulásra több hónapi előkészítő munka után került sor.
Az ülésen dr. Párníczky Gábor kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Statisztikai Szakosztály elnöke töltötte be az elnöki funkciót. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Szakosztály vezetősége már korábban át—
tekintette a Szakosztály addigi működését és megállapította. hogy az a tagság aktív működése ellenére nem fogja át szervezet- szerűen a statisztikai tevékenység minden ágát. Hiányossógok különösen két területen mutatkoztak. Nem volt szervezete a demog- ráfusoknak és a társadalomstatisztikusoknak, továbbá a Gazdaságstatisztikai és üzem—
gazdasági Szekcióban nem kapott helyet a mezőgazdasági statisztika. (Utóbbi időköz—
ben megoldódott. Bővebben lásd: Statiszti- kai Szemle. 1988. évi 1. sz. 89. old.) A Szak—
osztály szervezeti bővítése tehát fontos tu- dományok és statisztikai ágazatok felölelé—
sét jelenti. Elmondotta, hogy a Szakosztály a statisztika egész tevékenységét átfogó
7.
társaság feladatkörét igyekszik ellátni, annak ellenére, hogy a Magyar Közgazdasági Tár—
saságon belül működik. Önálló szervezet ki- alakításának igénye az elmúlt években már több alkalommal felvetődött, de jórészt gya—
korlati meggondolások a jelenlegi keretek fenntartása mellett szóltak. A Magyar Köz- gazdasági Társaságtól való függőség semmi- lyen tekintetben nem csorbítja a Szakosztály jogait és önállóságát, az együttműködés évtizedek óta zavartalan.
A Szakosztály eddigi átfogó rendezvényein a demográfiai és társadalomstatisztikoi kér- dések minden alkalommal reprezentativ módon. különböző ülésszakokon szerepeltek.
Az ágazatok művelői több más szekció (Területi, Statisztikatörténeti) ülésein is aktívan tevékenykedtek. A Demográfiai és Társadalomstatisztikai Szekció megalakítása ezt a munkát igyekszik szervezettebbé és rendszeressé tenni.
Az elnöki megnyitó után a megjelentek egyetértőleg jóváhagyták a szokosztályi vezetőség döntését. és megbízták dr. Barta Barnabás kandidátust, a Központi Statiszti- kai Hivatal elnökhelyettesét, az MTA Demográfiai Bizottságának elnökét a Szek-
100
ció elnöki, dr. Milte'nyí Károly kandidátust.
a KSH főosztályvezető-helyettesét a titkári teendők ellátásával.
Dr. Barta Barnabás a Szekció megalakí—
tásának szükségességéről szólva méltatta a demográfusok és társadalomstatisztíkusok te- vékenységét. Elmondotta, hogy a Szekció megalakításával külön fórumot is kap az idevágó tudományos munka. Hangoztatta, hogy a Szekciőban valójában rendkivül szer—
teágazó statisztikai ágak harmonikus össze- fogására van szükség. A munkaprogram fel- vázolása során beszámolt arról, hogy 1989 tavaszán a népszámlálások történetével és módszertanával foglalkozó ülésszakot tervez- nek rendezni, amelynek aktualitását az 1990—
ben végrehajtandó cenzus adja.
Oros Iván statisztikai főtanácsos. a Sta- tisztikai Szakosztály titkára szervezeti kérdé- sekről szólt. Ismertette a Szakosztály műkö—
désének főbb vonásait. Elmondta többek között. hogy a Szakosztály nemzetközi kap- csolataiban is teljes önállóságot élvez. kül- földi levelezésében az MKT jóváhagyásával a ,,Magyar Statisztikai Társaság" elnevezést
SZEMLE
használhatja. Hasonlóképpen önállóságot él- veznek az egyes szekciók is a Szakosztály—an belül. Munkájuk alapja az öntevékenység.
ami valamennyi szekciót jellemzi.
Ezt követően még számos felszólalás hangzott el, melyek üdvözölték a Demográ—
fiai és Társadalomstatisztikai Szekció meg—
alakulását, és javaslatokat tettek a munka—
program kialakítására. .
Az elfogadott program szerint a Demográ- fiai és Társadalomstatisztikai Szekció 1989 tavaszán vizsgálni kívánja a népszámlálás—
nak a magyar statisztikai rendszerben elfog- lalt szerepét és jelentőségét. Ennek során tárgyalásra kerül:
a) a népszámlálás, a folyamatos népességstatisz- tika és a népességnyilvóntartás kapcsolata;
b) a népszámlálási adatok és a folyamatos munkaügyi statisztika integrációja;
c) a lakásnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás és a népszámlálás kapcsolata; _
d) az oktatásstatisztíka és a népszámlálás őssze—
függései;
e) a népszámlálás és az igazságügyi statisztika kapcsolatai ;
i) a népszámlálások és (: társadalomstotlsztlka összefüggései történeti megközelítésben.
A GAZDASÁG ES STATISZTlKA ClMÚ FOLYOlRAT lNDlTÁSÁRÓL
Az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő című folyóirat hosszú ideig fontos szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal és az ipari, építőipari adatszolgáltatók közötti kapcsolatok alakításában, és publikációs le—
hetőséget adott a Hivatal és a társszerveze- tek szakembereinek.
Tekintettel az utóbbi időben a gazdasági átalakítással kapcsolatban a statisztikával szemben jelentkező növekvő igényekre, a gaz-
daságstatisztikai gyakorlat gyors fejlődésére.
szükségessé vált a folyóirat témakörének ki- bővítése.
Ennek megfelelően az Értesítő az 1989. évi 1. számától kezdődően Gazdaság és Statisz- tika címmel jelenik meg. Témaköre az eddi—
gi ipar-, építőipari statisztika kérdéseín túl kiterjed a mezőgazdaság, a közlekedés és hírközlés, valamint a kereskedelem vállalati szintű gyakorlati és általában a gazdaság—
stntisztika problémáira.
A folyóirat 1989—től kezdve kéthavonként, minden páros hónapban jelenik meg.
A Gazdaság és Statisztika alapvetően a vállalati szakemberek, de emellett természe- tesen az állami statisztikai szolgálat (minisz- tériumok, háttérintézmények stb.) dolgozói—
nak érdeklődésére is számít. A szerkesztőbi—
zottság a Marx Károly Közgazdaságtudomá- nyi Egyetem, a Janus Pannonius Tudomány—
egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Statisztikai Tanszékével együttmű- ködve szándékozik mikroökonómiai tárgyú
statisztikai módszertannal foglalkozó szerző- ket megnyerni a folyóiratban történő publi—
kálásra.
A Gazdaság és Statisztika szerkesztőbizott—
ságának tagjai: dr. Bakonyi Árpád, Bognár Imre, Dudás lános, Horváth ]. Ferenc, dr.
Keimer Tibor, dr, Kölber István, Lacfalvi ló—
zsei (felelős szerkesztő), Marcsányi Zoltán, Nagy Ervin, Németh Ferenc, dr, Pukli Péter, dr. Révfalví Miklós, Szűcs Endre, Végvári le- nő (főszerkesztő).
A felelős szerkesztő munkáját a témakö- röknek megfelelően Gyimesi Kálmán, Nád—
udvari Zoltán, Nyíriné dr. Kapitány Sarolta, dr. Probáld Ákos rovatvezetők segítik.
A folyóirat első száma a következő előze- tes tartalommal. várhatóan 1989 februárjá—
ban jelenik meg:
Beköszöntő (Végvári Jenő főszerkesztő)
A kiskereskedelmi árak változása a 80-05 évtized—
ben. (Dr. Bézí Erzsébet — Dr. Szabó Eva)
A biotechnológia kutatásának és alkalmazásának hazai és külföldi helyzete. (Gyimesi Kálmán — Kecs- kés Csoba)
Az ipari termelés, az export és az import üte- messége 1985—1987. (Bagossy Sándor)
Elképzelések a gazdaságstatisztikák me figyelési rendszerének megújítására. (Sepsey György?
Beszámoló :: .,Termelési koncepció és a termék- minőség" cimű nemzetközi szemináriumról. (Pákh Miklós)
Továbbá a Gazdaságstatisztikai és üzemgazdasá-
?; !Szekció hírei, magyar és külföldi statisztikai iro- a om.
