A gazdasági fejlettség mérésének történetéhez

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MÉRÉSÉNEK?

TÖRTÉNETÉHEZ*

ALBE RT L. VAJNSTEJN

Valamennyi közgazdasági mutatószám közül az olyan átfogó népgazdasági

kategóriák nemzetközi összehasonlítása okozza a legtöbb nehézséget. mint a

nemzeti jövedelem, a bruttó nemzeti termék, a végső felhasználás stb. Ala—Milyen

feladat ugyanis az összehasonlítandó mutatók közgazdasági lényegébe való be—

hatolást igényel, amellett maximális köVetelményeket támaszt a statisztikai

módszertannal és a statisztikai alapadatokkal szemben. Mégis éppen a szinteti—

kus kategóriák összehasonlitása az, amely,—komplex és, szemléletes módon mu—

tatja be a vizsgálatba bevont országokat. '

A nemzeti jövedelem és a bruttó nemzeti termék nemzetközi összehasonlí-

tásának két alapvető útja van: a kutató az elsődleges statisztikai adatok alapján A valamennyi összehasonlítandó országra vónatkozóan maga kiszámítja *a 7meg—

felelő mutatószámot és azután összehasonlítja az eredményeket, Vagy pedig felhasználja az illető országban már elvégzett—(számításokat és —— miután meg;

kísérelte kellően összehasonlíthatóvá tenni ezeket —— összeméri eredményeiket.

Az első eljáráshoz a kutatónak igen nagyszámú és sokrétű statisztikai alap- adatra van szüksége, amelyek gyakran nem is hozzáférhetők az illető országon kívül. A második eljárás akkor célravezető, ha ismeretesek az összehasonlítandó kategóriáknak a kiválasztott országokban használatos számítási módszerei.

A közgazdaságtudomány kialakulásának kezdetén, amikor az országokban e mutatószámokra vonatkozóan semmiféle számítást nem publikáltak, annak a közgazdásznak, aki valamilyen szintetikus népgazdasági mutatót kivánt össze—

hasonlitani, magának kellett minden országra vonatkozóan a számításokat elvé—

geznie. Az átfogó mutatók nemzetközi összehasonlitásálnak első történelmi sza- kasza éppen ezért ilyen módon ment végbe.

A közgazdaságtudomány történetében a nemzeti jövedelem első nemzetközi

összehasonlitását a XVII. század végén a neves angol politikai aritmetikus

Gregory King végezte. Kiszámí—totta Anglia és lehetséges ellenfelei ——

Franciaország és Hollandia -— nemzeti jövedelmét. nemzeti kiadásait és fel- halmozását az 1688. és 1695. évekre vonatkozóan.

* A. L. Vajnstejn előszava ,,A nemzeti termék és az árszínvonal nemzetközi összehason—

lítása" (Mezsdunarodnoe szravnenie nacional'nogo produkta i urovnja een) c. műben, mely összevontan tartalmazza Milton Gilbert and Irving Kravts: An International Comparison of National Products and the Purchasing POWer of Currencies és Milton Gilbert and Associates:

Comparative National Products and Price Levels c. művét. Ezt az összevont kiadást A. L. Vam—

stein szerkesztette és M. Kudrova fordította oroszra (Goszsztatízdat. Moszkva. 1962. 338 old.).

VAJNs'rEJN: A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MERÉSE 1011

Meg kell jegyezni, hogy Kingnek és az őt követő szerzőknek nem volt vilá- gos fogalmuk az általuk kiszámított közgazdasági kategóriákról. Nem tettek különbséget a nemzeti jövedelem és a bruttó nemzeti termék között, hanem általában (az utóbbit számították ki, de ezt jövedelemnek nevezték. Az egymás—

sal rokon és szorosan összefüggő kategóriák ilyen összekeverése a polgári sta—

tisztikában egészen a XX. század elejéig tartott. Ezért a továbbiakban össze—

vontan vizsgáljuk e két mutató nemzetközi összehasonlitását. .

Gregory King nem publikálta számításainak eredményeit. Ezek egy részét a kor másik angol közgazdásza: Davenant azonban felhasználta munkáiban, Anglia 1688. évi nemzeti jövedelméről készí-tett táblázatát pedig a XIX. század elején Chalmers tette közzé, akitől azután átvette S. A. Falkner, majd M. V.

Ptuha és így vált ismertté a szovjet közgazdászok számára. Kingnek más orszá- gokra vonatkozó számításai az orosz irodalomban nem jelentek meg, ezért King összehasonlítása elkerülte a szovjet statisztikusok figyelmét és túlnyomó több—

ségük számára ismeretlen maradt.

Kingnek csak 1936—ban jelent meg két tanulmánya Angliában önálló kiad—

ványként, a British Museumban őrzött kézirat alapján, és így vált közismertté a szerző három ország nemzeti jövedelmére vonatkozó összehasonlítása.

King számításai nagyon primitívek és kizárólag normatív jellegűek. Az ősz- szehasonlítandó országok gazdaságának néhány alapeleméből — földterület, lakosság, családok [száma — kiindulva kiszámította a nemzeti jövedelem és az évi kiadások fő összetevőit, valamint azt a többletet, amely a tengeri flotta, fegyverzet és katonai felszerelés növelésére fordítható. King a három ország nemzeti jövedelmének egyes összetevőit font sterlingrben számította ki, így nála nem merült fel a valuta vásárlóerő átszámításának és összehasonlításának kérdése.

További nemzetközi nemzetijövedelem-összehasonlításokkal csak a XIX.

században találkozunk, majdnem kizárólag angol kutatók munkáiban.

1860—ban az ismert angol közgazdász Leone Levi, aki Anglia nemzeti jöve- delmére (az 1851., 1864., 1866., 1881. és 1883/84. évekre) egy sor becslést végzett, a Londoni Statisztikai Társasághoz benyújtott tanulmányában összehasonlította font sterlingben négy ország (Anglia, Franciaország, Oroszország és Ausztria) globális és egy lakosra eső nemzeti jövedelmét abból .a célból, hogy egybevesse ezen országokban az adóterheket. Sajnos számszerű adatait mindennemű kom—

mentár nélkül tette közzé. Feltételezhető, hogy a számításokat valamennyi or—

szágra vonatkozóan a szerző maga végezte el.

Tíz év múlva egy másik angol közgazdász, Dudley Baxter, a különböző or—

szágok nemzeti eladósodását vizsgálva számításokat közölt néhány ország glo—

bális és egy lakosra eső nemzeti jövedelméről, három, összesen több mint fél- évszázadot átfogó időszakra. Az 1815—1820., valamint az 1837—1843. évekre lényegében csak 2 ország (Anglia és Franciaország) adatával rendelkezett, az 1868—1870-es — könyvének megjelenését közvetlenül megelőző —— időszakra már hat ország (Anglia, Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Ausztria és a Német Birodalom) adatait közöl—hette.

Baxter összehasonlításában szereplő nemzetijövedelemaadatok különböző eredetűek. Egyes adatokat más szerzőktől vett át, másokat —— Ausztriára és Oroszországra vonatkozóan —— részben maga számított ki és ezek jelentősen el—

térnek Levi adataitól, amint az a következő összehasonlításból látható.

Öit:

1012 . _i V ALBERTAL. VAJN—STE—THV *—

1. tábla

L. Lem" í D- Baxter ;

Ország ezámítása, 1860 [ Isszáánítíígío [font sterlingbén

Ausztria ... 250 ! 600 Oroszország ... 400 513

E két számítás — amelyeket kevesebb mint 10 év választ el egymásból ,—

eredményeinek öeszevemése ketseget kelt, e munkák megbízhatóságát illetően,!

amit a módszer .nem kellő tisztázott—sága, valamint a két számítás alapjául szolgáló számadatok természete csak fokoz. '

, Egész sor további és emellett egyidejűleg több országra vonatkozóángvég— W

zett nemzetközi összehasonlítást tett közzé M. Mulhall angol közgazdász, a nem-

zetközi statisztika történetében első — ismételten újnákiladott és kiegészített ——

sbatisztíkai szótáraknák és kézíkönyveknek szervezője és összeállítója (e kiadá-

sok évei 1881., 1884., 1892, 1896. es 1899). Ezekben a statisztikai kézikönyvek '

ben Mulhall egyes gazdasági mutatók közlése'mellebt összehasonlításóketrvégez több ország nemzeti jövedelmére (National Earnings),xbruttó jövedekné§e (me

Earnings) és évi jövedelmére (Annua'l Eamings) vonatkozóan. "

Mulhall különböző kézikönyvében (jeezehásonlított országok számát a kö—

vetkező tábla mutatja. - ;

2. tábla

Az összehasonlítom

A kézikönyv címe A kiadás éve európai nem európai összes

( országok , száma

Bálance-sheet of thew World for ten '

Years, 1870 — 1880 ... 1881 * 13 5 18

Dictionary of Statistics ... . 1884 * 14 3* 17*

The Dictionary of Statistics ... 1892 14 4 18

The Dictionary of Statistics ... 1899 15 4 19

Industries and Wealth of Nations . 1896 (3 3 9

' Ezenkívül két ország (Mexikó és Argentína) esetében szerepel a bruttó termék összege a gazdaság alapvetö szektoraira való bontás nélkül.

Mulhell majdnem minden országra maga számította ki a, nemzeti jöve——

delem nagyságát nagy munkával és tekinbélyes statisztikái anyag felhasználá—

sával. ** A

A. szerző elméleti elgondolásai azonban nem világosak. Nem különbözteti

meg a nemzeti jövedelmet az országok bruttó, illetve évi termékéből. Úgy

tekinti a nemzeti jövedelmet mint az ország lakosai jövedelmének összességét.

Első ,,A világ mérlegtáblái egy évtizedre 1870—1880" című, 1881—ben meg-

jelent kézikönyvében a megfelelő táblának ,,A jövedelem vagy a nemzetek be—

vétele" címet adja. A ,,Statisztíleai ezátánban" 1892-ben és 1899Aben a jövedelem

(Income) fejezetet szintén e fogalmak azonosításával kezdi: ,;A bevételek évi

összege, avagy a nemzeti jövedelem..." cím alatt. Ezért a nem termelő jöve—

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MERÉSE , 1013

delmek nála össze vannak vonva. a termelőkkel és lényegében az ország bruttó nemzeti termékének adatait közli, a szolgáltatásokból származó jövedelmekkel együtt. Sok elemet a szerző külön számított ki és a különböző országokra vonat- kozó eredményeket felhasználta a kézikönyv megfelelő fejezeteiben, majd innen átvezette az összefoglaló táblázatokba.

A nemzeti jövedelem összehasonlító összefoglaló tábláit a szerző egyes nagyobb ágazatok szerinti részletezésben adta meg. A tételek és ágazatok tar-- talmát, valamint a számítás meto—dikáját azonban kiadásról kiadásra változtatta.

Még az azonos megnevezésű tételek sem mindig összehasonlíthatók egymással.

Mulhall nem mindig közli a számítási módszereket, a közölt módszerek pedig gyakran feltűnően önkényes feltételezéseket és ,,merész" extrapoláciőlgat tartalmaznak. Lényegében valamennyi koefficiense és számítási alapanyaga erő—

sen feltételezett jellegű. Ezért a különböző évekre vonatkozó nemzetijövedelem—

számításainak eredményei sem elemeiben, sem összegeiben nem hasonlíthatók össze.

A XIX. század végére a kapitalista országok gazdasága oly mértékben növekedett és vált összetette, hogy egy ember e mutató több országra vonat—

kozó kiszámítására csupán az alapelemek néhány összevont csoportjára támasz—

kodva sem volt képes. A múlt század második felében különböző országok kuta—

tói —— a közgazdaság/tudomány és a statisztikai gyakorlat lehetőségei között ——

számításokat kezdtek országaik nemzeti jövedelméről. P. Studenski ,,A nemzetek

országban: Angliában, Franciaországban, Oroszországban, az Egyesült Alla—

mokban, Ausztriában, Németországban, Ausztráliában és Norvégiában végeztek nemzetijövedelem—számításokat. Az utóbbi öt országban első ízben az 1843—itól 1893—ig terjedő időszakra. A XX. század elejétől kezdve az ilyen számítások és azon országok száma, amelyekre e számításokat végezték gyorsan nőtt. Ezért lehetővé vált, hogy e mutatók nemzetközi összehasonlítása céljára a megfelelő külföldi szerzők kész számításait használják fel, csupán elemezni és ellenőrizni kellett ezek megbízhatóságát és lehetőség szerint összehasonlítható formába kel—

lett hozni őket. Az ilyen típusú, különböző méretű és minőségű nemzetközi ö—sszehasonlítások nagy számban jelentek meg az első világháború kezdete óta.

1915 Végén a londoni Economist összehasonlító (globális és egy lakosra eső) nemzetijövedelem—adatokat közölt az első Világháborúban részt vevő két ország—

csoportra, köztük a hat legnagyobb országra vonatkozóan. Ezek különálló ada—

tok, de a közölt számadatok forrására és meghatározási módszerére való min- dennemű utalás nélkül. E publikáció adatait, különösen az Oroszországra vonat—

kozó adatokat a későbbiekben nemegyszer használták fel külföldi közgazdászok

különböző számításokban.

1919-ben J. Stamp az angol Királyi Statisztikai Társaságnak írt tanulmányá—

ban elemezte a különböző országokban követett nemzetijövedelemeszámítási módszereket és végkövetkeztetésként egy összevont táblázatot adott tíz ország

számítási eredmt'einyeiről.i

Stamp adatai a különböző országok nemzeti jövedelméről egyrészt nem

azonos időszakokra vonatkoznak, másrészt Stamp az adatokat másamás szer- zőktől vette át eredeti formában, úgy tehát, ahogyan azokat annak idején pub—

1.A tíz ország: Anglia, Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria—Magyarország, Spanyolország, Ausztrália, Kanada és Japán. A szerző szerint négy országban a kiszámított mutató pontatlansága 40 százaléknál is több lehet.

1014 ' ALBERT L. VAJNSTEJN

likálták, tekintet nélkül tartalmu-kra, összetételükre, körükbe. Nem próbálta

az adatokat valamilyen módon összehasonlítható formába hozni, csupán átszá—

mította a nemzeti valutában közölt adatokat font sterlingre. Stamp maga is elismeri, hogy a közölt számok némelyike egyáltalában nem tekinthető meg—

bízhatónak.

Ezután Corrado Gini, a neves olasz statisztikus két munkájával kell foglal—

koznunk. E művek jelentős mértékben járultak hozzá a nemzeti jövedelem nemzetközi összehasonlítási problémáinak kidolgozásához. Gini mindkét mun-—

káját a Népszövetség egy bizottságának megbízásából készítette és két ízben tartott beszámolót erről a kérdésről.

Gini első munkáját, amely nyolc országra vonatkozik, 1921-ben dolgozta ki és azt a Népszövetség 1922-ben publikálta (franciául). Ezután Gini folytatta a munkát és azt tizenegy ország (Ausztrália, Belgium, Hollandia, Dánia, Nor—

végia, Svédország, Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Japán és India) nem—-

zeti jövedelmére terjesztette ki.2 A kutatás célja az volt, hogy e mutató alap—

ján összehasonlítsa a felsorolt országok első világháború előtti gazdasági fejlett—

ség—i szinvonalát.

Gini második ,,Néhány legfontosabb nemzet háború előtti és utáni nemzeti vagyonának és jövedelmének összehasonlitása" c. munkáját 1925—ben készítette el és adta ki (angolul). A mű öt országot (Olaszország, Franciaország, Belgium,

Anglia és ez Egyesült ÁllamOk) ölel fel. Feladata a nemzeti vagyon és nemzeti

jövedelem színvonalában a világháború kezdete és 1925 között végbement vál"

tozások tanulmányozása volt. E célból Gini összehasonlította a mutatók egy lakosra eső 1914. és 1925. évi évközepi szinvonalát a vizsgált országokban.

A két munkában .a szerző hasonló módon nyúl a nemzetközi összehasonlítás problémájához, a, másodikban azonban szűk-ebb az országok köre és szélesebb a tematika.

Gini tulajdonképpen nem a nemzeti jövedelmet vizsgálja és hasonlítja össze, hanem a magánjövedelmek összegét (red-dito privato). Ebben a vonatko—- zásban követi a polgári statisztikában a fogalmak általánosan elfogadott azo- nosítását.

Hangsúlyozni kell, hogy azon nemzetközi nemzetijöved—elem—összehasonli—

tások között, amelyekben a szerzők más kutatók számítási eredményeit vették át, Gini munkái kiemelkedő helyet foglalnak el a kutatás mélysége, gondossága, és az alkalmazott forrásanyag bősége tekintetében. Gini valamennyi országot érintő minden olyan publikált számítást megvizsgál, amely az összehasonlítás alapjául választott időpontra vonatkozik, egybeveti őket és kiválasztja a véle—

ménye szerint legmegbizhatóbbakat. Továbbá kritikai elemzésnek veti alá a ki—

választott számítás egyes elemeit, korrekciókat eszközöl, melyeket részletesen megindokol. Olaszországra és részben Belgiumra vonatkozóan saját számításait használia fel. Minthogy az egyes országok nem minden összehasonlítandó adata

vonatkozik az őt érdeklő időszakra. helyesbítő számításokat végez. Ezenkivül,

mivel a. húszas évek első felében az európai valuták rendkívül ingadozók vol—

tak és elértéktelenedtek, Gini korrekciót végez a vásárlóerejükre vonatkozóan

1914—hez viszonyitva, árindex segítségével.

3 Az első munka címe ,,Rapport de la Commission chargée de rechercher les critéres á adopter en vue de la designation des hult états ayant l'importance industrielle la plus considé- rable", Geneve, 1922. Société des Nations.

A tizenegy országra kibővített, nem széles körű publikálásra szánt változatot Gini felvette a nemzeti jövedelemmel és a nemzeti vagyonnal foglalkozó műveinek gyűjteményes kötetébe.

(Lásd: ,,Richezza e reddito" Torino, 1959.)

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MÉRÉSE 1015

Első munkájában Gini valamennyi összehasonlított mutatót arany frankban fejezte ki. Második munkájában az összes adatot a megfelelő évi dollárra szá- mította át; 1914 esetében a háború előtti aranyparitás szerint, 1925 esetében pedig a nemzeti valutának a New York—i tőzsdén 1925 első felében jegyzett átla—

gos árfolyam szerint.

Ennek eredményeképpen Gini szinte teljesen összehasonlítható egy lakosra eső nemzeti jövedelem nagyságokat kap az 1914. és az 1925. évre a fent emlí—

tett öt országról. Ezzel azonban nem elégszik meg. Számol azzal a lehetséges ellenv'etéssel, hogy ezek a formálisan összehasonlitható adatok neális tartalmu—

kat tekintve lényegében nem tükrözik 'a különböző országok nemzeti jövedel—

menek tényleges arányát, mert az összehasonlítandó értékeket nem a megfelelő módon mérte: a nemzeti jövedelem konkrét elemeinek vásárlóképessége orszá—

gon :belül más, mint a világpiacon (dollárban) és ezért az a nemzetközi össze—

hasonlítás, amely ezt e. tényt is figyelembe veszi, más eredményt ad. Mint a továbbiakban látni fogjuk, ez az ellenvetés különös erővel merült fel a har—

mincas években a legkiválóbb statisztikusok részéről és ez nagy lökést adott a szintetikus mutatók más módon való összehasonlítására irányuló statisztikai munkák kifejlődésének.

Erre az esetleges ellenvetésre Gini máris választ ad. Helyesnek tartja, hogy nemzetközi összehasonlitásoknál a jövedelem vásárlóenejét a nemzetközi piacon dollárban mérjék és ezért az érvényes valutakurzussal az egészet számítsák át dollárra, mert ez a módszer véleménye szerint pontos választ ad, bár ez sem veszi figyelembe a nemzeti valuta országon belüli és külföldi vásárlóerejének különbségeit. Márpedig, ha a különböző országok polgárai jövedelmének vásárló—

erejét akarják nem a világpiacon, hanem belső piacokon összehasonlítani, akkor a lírával, frankkal, font sterlinggel nem annyi dollárt és centet kell egyenérté—

kűnek tekinteni, amennyit a liráént, frankért, fontért venni lehet, hanem azt az összeget dollárban és centben, amelyet az Egyesült Államok piacain termelői áron fizetni kell annyi áruért, amennyiért Olaszországban, Belgiumban, Francia—

országban, Angliában a megfelelő ország egységnyi valutáját kellene fizetni.

Ebből kiindulva Gini egy másik összehasonlítási variánst iad, amely szerint Olaszország, Franciaország és Belgium a nemzeti jövedelmet illetően kedvezőbb helyzetbe került az Egyesült Államokkal szemben, mint az első változatban.

Gini még egy további gondolatot is felvet. Megállapítja, hogy a különböző országok gazdasági színvonalában levő különbségekbecsléséhez nemcsak az egy lakosra eső nemzeti jövedelmet kell összehasonlítani, hanem a hasonló módon számított átlagos jövedelem és létfenntartási eszközök minimális értéke közti eltérést is. Csak ez a különbség lehet a nemzetek gazdagsága közti különbség igazi mércéje, mert a létfenntartási eszközök minimumának értéke az ,,embe—ri tőkének" csupan fizikai újratemelését biztosítja. A létfenntartási eszközök értéke Gininél országonként nem egységes, hanem évi 48 dollár (Olaszország) és 100 dollár (Egyesült Államok) között ingadozik. Gini ezeket a számításokat is elvégezte.

Világos, hogy az országok összehasonlítása ilyen, a nemzeti jövedelemből

szánmaztatott mutató alapján teljesen más képet adhat két ország arányáról, mint a nemzeti jövedelem alapján történő összehasonlítás. Ha feltételezzük, hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem A és B országban 100, illetve 80 egység, a létfenntartási eszközök minimumának értéke pedig 60 egység, akkor a mini—

mum levonása után fennmaradó jövedelemmaradvány aránya 40:20, azaz 2:1

1016 ALBERT L. VAJNSTEJnt ,

lesz, ugyanakkor a nemzeti jövedelmek aránya 5:4. Más esetekben előfordulhat._

hogy negatív maradványt kapunk. ,

Gini azonban önmagában érdekes és bizonyos közgazdaság-i tartalommal—

bíró javaslatát összekapcsolta az ,,emberi tőke" helytelen, antimarxista koncep—

ciójával. Eszerint az ,,emberi tőke," az anyagi objektum-okkal analóg módon.

amortizálódik és fizikai fennmaradásához kiadásokra van szükség. A létfenn—

tartási eszközök minimuma nem közgazdasági, hanem fiziológiai fogalom: azon élelmiszerek mennyisége, illetve kosara, amely a különböző életkorú és nemű emberek életének fenntartásához és az általuk végzett munka biztosításához szükséges.

Az első világháborút követő öt évben a külföldi irodalomban számos pénz—

ügyi és közgazdasági munka jelent meg, amelyek a hadviselő országok szövet—

ségesi kötelezettségeinek és pénzügyi helyzetének kérdéseivel foglalkoztak., (G. Fisk, Moulton és Hair, Shir'rias, Dessirier.) Ennek céljára a szerzők valami—

lyen módon összehasonlították ezeknek az országoknak a nemzeti jövedelmét.

E munkák alkalmi, publicisztikai vagy politikai jellegűek voltak. Az alkotók általában Ima—S szerzők adatait és számításait használták fel, néha kritika, sőt ae forrásokra való utalások nélkül, vagy éppenséggel önkényes számolási mani—

pulációkhoz folyamodtak, hogy olyan Számokat kapjanak, amelyekre szükségük van. Példaként utalunk G. Fisk könyvére a szövetségesi kötelezettségekről..

(Orosz nyelven is megjelent 1925—ben és 1926—ban.)

A harmincas évek elején a nagy válság és az azt követő depresszió után nemcsak egyes kutatók, hanem már a kormányok is nagy figyelemmel fordul-—

tak a nemzeti jövedelem felé, annak következtében, hogy a polgári közgazdá—

szok mind erősebben hangsúlyozták e mutató dinamikájának jelentőségét a konjunktúra ciklusban. Sok tőkés országban rátértek a nemzeti jövedelem éven-—

kenti kiszámításána a kormány támogatásával és közvetlen részvételével. Néhány országban a számítás egész nemzetgazdasági mérlegvendszerré szélesedett ki, a nemzetközi összehasonlítás pedig a nemzetközi szervezetek funkciójává lett.

1939—ben vállalkozott a Népszövetség első ízben a nemzetijövedelem—becs—

lesek nemzetközi összehasonlításána. Az összehasonlításba 26 ország becslését

vonták be, melyek az 1929—1938—as periódus különböző éveire vonatkoztak.

Ezen időszakon belül 6—10 évre 22 ország nemzeti jövedelméről éves adatokat közöltek nemzeti valutában, egységes valutára való átszámítás nélkül. E becs—

léseknek mintegy fele már hivatalos számítások eredménye volt, a többi külön—

böző egyéb számításokból származott. Az e téren bekövetkezett fejlődést akkor érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy az első világháború Végén csak mintegy tucatnyi országban voltalk szórványos, többnyire nagy időközönként végrehajtott nemzetijövedelem-számitások. Az összehasonlitások jellege és mi—

nősége azonban ezekben a publikációkban nem egységes, az adatok nem tel—

jesen összehasonlithatok, amire maguk az összeállítók is rámutatnak. A Nép—

szövetség 1941—ben kiadott világgazdasági áttekintésében adatokat közöl 10 ország 1939—1941 közötti évenkénti nemzeti jövedelméről.

A nemzeti jövedelem nemzetközi összehasonlitása területen további sike—

rekre az ENSZ tájékoztatási és adminisztratív szükségletei hatottak ösztönzően.

Az ENSZ első közleményét a nemzeti jövedelemről (,,Statisztikai adatok külön—

böző országok nemzeti jövedelméről, 1938—1947") 1948—ban publikálták; ez 36 országot. ölelt fel. 1950—ben az ENSZ Statisztikai Hivatala kiadott egy munkát 70 ország 1949. évi nemzeti jövedelmének összehasonlitásár'ól (dollárban). Az

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MÉRÉSE 1017

ENSZ 1955—ben megjelent statisztikai beszámolója (,,A nemzeti jövedelem és kiadás statisztikája") már 78 ország nemzeti jövedelméről tartalmaz adatokat,

a legtöbb esetben strukturális részletezésben.

Az ENSZ statisztikai évkönyveben is jelennek meg adatok a nemzeti jöve—- delemről. Az 1954. évi évkönyvben például 60 ország globális nemzeti jövedel—

méről szerepelnek adatok az 1929—4953 közötti 10 különböző évre vonatkozóan.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ENSZ közleményei tulajdonképpen nem tekinthetők e mutató nemzetközi összehasonlitásának, mert minden adat nem—

zeti valutában szerepel, és még hivatalos árfolyammal sincsenek átszámítva egy—

séges valutára. Ezenkívül nincs mindig biztosítva a nemzeti jövedelem egyöntetű értelmezése.

Az ENSZ Statisztikai Hivatala a különböző országok nemzetijövedelem—

adatainak publikációival párhuzamosan nagy munkát kezdett 'a nemzeti elszá—

molások egységesítése és a nemzeti jövedelem fogalmának és számításának ösz—

szehangolása érdekében (a polgári módszertan keretein belül); konzultatív és tudományos—technikai segítséget nyújtott azoknak az országoknak, amelyek célul tűzték ki e mutató kiszámítását. Egy sor orszá—g: Norvégia, Belgium, Dánia, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Svájc stb. már 1955—ben bevezette a nemzeti elszámolások standardizált rendszerét, minek következtében az ENSZ publiká- ciói ezen országok nemzeti jövedelméről egymás között összehasonlíthatóvá váltak.3 Ezek a nemzeti jövedelmet ,,a termelési tényezők költségen" (factor cost) közlik és nemcsak az anyagi termelésben résztvevők jövedelmeit veszik figyelembe, hanem a nem termelő sziérában létrejövő jövedelmeket is. Néhány országra vonatkozóan más aggregátumok is szerepelnek: bruttó hazai termék piaci áron (gross domestic product at market price), vagy a nettó termék a ter—

melési tényezők költségén, illetve piaci áron. Csehszlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra a nemzeti jövedelem szokásos polgári kategóriája mellett a marxista értelmezésű mutatót — nettó anyagi termelés piaci áron -—— is közlik.

1957—ben az ENSZ elvégezte 55 ország bruttó nemzeti termékének össze——

hasonlítását.4 A fent említett 1950. évi munkától eltérően ebben nem a piaci áron számított nemzeti jövedelem, hanem a termelési tényezők költségén szá—

mított nettó nemzeti termék szerepel, azaz a közvetett adók és szubvenciók is figyelembe vannak véve. A számítások az 1952—1954. évek átlagára vonatkoz—

nak, amely jobban jellemzi az országok közötti arányokat, mint az egyetlen évre történő számítás.

A kiadvány összeállítói megjegyzik, hogy ,, . . . e számításokban felhasznált becslések pontosabb nemzeti adatokon alapulnak és módszertanilag jobban ösz—

szehasonlithatók egymással, mint az első munkánál" (az 1950. évinél — A. V.).

Az egy lakosra eső nemzeti adatokat USA dollárra számították át a Nemzet- közi Valutáris Alap által publikált valutakurzus segítségével, bár maguk az összeállítók elismerik, hogy ,, . . . valutakurzusok felhasználása a nemzeti termek valutáinak egységes pénznemre való átszámításánál egy sor elméleti és statisz—

tikai hiányosságot rejt magában" (4. old.),

3 P. _S-Éudenski ,,The Income of Nations" c, monográfiájának 155. oldalán megjegyzi, hogy a nemzeti]ovedelem-számítás egyöntetű program szerinti kifejlesztése szempontjából nagy jelen—

tősége van annak a körülménynek, hogy az egyes államok ENSZ tagsági díjait a nemzeti jöve—

delmükkel arányosan állapítják meg. *

_ '- Per Capita National Product of Fifty—five Countries 1952—1954. U. N. Statistical Papers, Series E, No 4, 1957.

1018 , , ALBERT L. Vams'mm

A háború után az ENSZ publikációin kivül megjelentek egyes kutatók munkái is, ezek közül két könyvet kell megemlíteni, amelyeknek szerzői nagy- számú országra végeztek nemzetijövedelem—összehasonlitást.

Az első szerző, Doane 1957—ben ,,Világgazdasági mérlegtábla" c. munkájá—

ban táblázatot közöl a világ pénzjövedelem eloszlásáról dollárban az 1952. évre

vonatkozóan a jövedelmek keletkezésének forrása (gazdasági ágazatok) szerint részletezve 45 országra külön—külön, a többire pedig összevontan. A szerző szám- adatai tartalmazzák az egyes országok lakossága jövedelmének össmeget a nem termelő jövedelmekkel és szolgáltatásokkal együtt. A szerző sem kommentárt, sem a nemzeti valutákról dollárra való átszámítást nem közöl. Táblázatának néhány adatra erős kétségeket támaszt. (Például a Szovjetunió nemzeti jöve—

delme 1952—ben az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének 71,5 százaléka.)

A másik tanulmány 1958—ban jelent meg. Ez P. Studenskinek a nemzeti

jövedelemmel foglalkozó munkája, melyben minden oldalról megvilágítja ezt a

problémát és annak történetét a távoli múlttól kezdve. Szerző a nemzeti jöve—- delem nemzetközi összehasonlításának kérdéseivel is foglalkozik. A könyv staf

tisztikai mellékletében összefoglaló táblát közöl 87 ország nemzeti jÖVedelméről az 1955. vagy ahhoz közeli évre vonatkozóan. Az adatok nemzeti valutában folyó áron szerepelnek és meg vannak adva a nemzeti jövedelem alapvető

aggregátumai (bruttó és nettó termelés, a temnelési tényezők költségén, nemzeti

jövedelem a termelési tényezők költségén, bruttó nemzeti termék piaci áron), valamint a lakosság száma is. Ez a tábla tulajdonképpen nem összehasonlítás, a szövegben azonban Studenski részletesen tárgyalja aünemzeti jövedelem szá—

mítási módját a különböző országokban, ami a közölt hivatalos adatokon esz-

közölt előzetes korrekciók, valamint ugyanebben a táblában közölt valutakulcs—

csal dollárra való átszámítás után néhány országra vonatkozó összehasm'ilítást

tesz lehetővé. Ebből látható, hogy a nemzeti jövedelem nemzetközi összehason—

lítása szempontjából Studenski munkája bár magasabb tudományos színvonal-;

lon, de mégis az e téren végzett korábbi munkák hagyományait folytatja, me—

lyek legjobbjait —— Stamp és Gini munkáját —— a fentiekben jellemeztük. Az összehasonlitandó országok valóságos nemzeti jövedelme tényleges arányának

bemutatására azonban ez nem elegendő,

E mutató nemzetközi összehasonlítása a fogalmi egységesség biztosítása mellett is csak abban az esetben végezhető el, ha egységes pénznemben van ki- fejezve. Minden összehasonlítás az első világháború előtt és után egyaránt úgy történt, hogy a nemzeti valutában kifejezett nemzeti jövedelmet valutakulccsal átszámit—ották az egyik ország pénznemére. mégpedig vagy a vizsgálatot végző kutató országának valutájára vagy nemzetközi valutára. Az első Világháború előtt ezt a szerepet a font sterling töltötte be, azután pedig (a tőkés világ szá—- mára) a dollár. Két ország pénzegysége közötti valutakurzus vagy világpiaci

értékarányok azonban nem feltétlenül felelnek meg a saját belső piacokon ér—

vényes vásárlóerő—aránynak, mivel a fennálló Valutakulcsok a belső termelés—

nek csak jelentéktelen, a külső piacra áramló részére vonatkoznak és ezenkívül különbözö kereskedelmi és valutáris korlátozások hatásának is ki vannak téve.

Ha a nemzeti valutákat átváltják aranyra, akkor az azt mutatja, hogy az arany vásárlóereje a különböző országok belső piacain nem egyforma. M. V. Ignat*- evnek a Konjunktúrakutató Intézetben 1926—ban Végzett munkája megmutatta,

hogy az Egyesült Államokban a termelői árak átlagos színvonala aranyra át—

számítva már 1913-ban 91 százalék volt Oroszországhoz viszonyitva, azaz* az

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MÉRÉSE 1 0 1 9

arany vásárlóereje az orosz belső piacon kisebb volt, mint az Egyesült Álla- mokban. Hasonló volt az arány Anglia (95) és Németország (89) esetében.

Colin Clark már 1938—ban javasolta és el is végezte több ország nemzeti jövedelmének ún. nemzetközi egységben való mérését. (,,A gazdasági fejlődés feltételei, 3. kiadás, London, 1957.). A "nemzetközi egység" áruk és szolgáltatá—

sok azon meghatározott mennyiségét jelenti, amelyet az Egyesült Államokban 1925—1934. években egy dollárért meg Lehetett vásárolni. Ezt a fogyasztási egy—

séget Clark a gazdaságilag fejlett országokra konstruálta. A későbbiekben a gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmének összehasonlítására bevezetett egy ún. keleti egységet; ez olyan áruk és szolgáltatások kosarát jelenti, melye- ket 1948—1949. évi árakon egy indiai rupiáért lehetett vásárolni. Nem nehéz belátni, hogy Clark gondolata a nemzeti jövedelem és vagyon öt országra vonatkozó ama összehasonlitásának egy változata, amelyet Gini 1925-re végzett

és melyet fent ismertettünk.5

Ilyen fogyasztási egység szerkesztése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a ki—

számított nemzeti mutatókat (munkabér, jövedelem, fogyasztás stb.) nem valuta—

kulccsal számítják át, hanem áregyütthatóval. A fogyasztási egység bizonyos mértékig a családi költségvetési index kosarához hasonló, csak éppen nem idő—

beli, hanem térbeli mérésre szolgál.

Clark eljárása nem annyira elvi, mint inkább statisztikai—technikai ellen—

vetéseket váltott ki. Módszere szerint az áregyüttható csak a fogyasztási cik—

kekre terjed ki és nem tartalmazza a termelési eszközöket. Clark feltételes fogyasztási egysége változatlan és nem veszi teljesen figyelembe a korszerű fogyasztás szerkezetét és annak változását. A nemzeti jövedelem fogyasztásának szerkezete és következésképpen a fogyasztás alapján számított nemzeti jöve—

delem is különböző lesz attól függően, hogyan történik az egyes európai áruk árindexének súlyozása. Az összes európai ország összehasonlitásához az ameri—

kai fogyasztáisi struktúra szolgált súlykxént, az össms ázsiai, afrikai stb. gyengen fejlett ország összehasonlítási alapját pedig az indiai fogyasztás változatlan

súlyai képeztek.

1944-ben Anglia, az Egyesült Államok és Kanada statisztikai hivatalai el—

határozták, hogy közösen kiszámítják és összehasonlítják a három ország fo—

gyasztásának, bruttó nemzeti termékének és ezek elemeinek fizikai terjedelmét a háború előtti és a háborús időszakra. E munkáról szóló beszámolót 1945—ben nyújtották be a nemzeti jövedelemmel és nemzeti vagyonnal foglalkozó ameri—

kai társaságnak (National Bureau of Economic Research), majd pedig publi—

kálták a konferenciák anyagának tizedik kötetében.6 Ebben a munkában a három országra egységes nemzeti jövedelem koncepciót, valamint a mutató és elemeinek kiszámítására egységes metodikát alkalmaztak. Első izben történt, hogy a három ország fogyasztási alapjait nem a valutakurzussal számították át dollárra. hanem a vásárlóerő indexével. Ily módon, szemben az egyes kutatók összehasonlításaival, akik különböző országokban különböző személyek által.

eltérő módszerek és fogalmak alapján számított eredményeket használtak fel.

5 Ezt a gondolatot — a nemzeti termék mérését használati érték egységben a népjólét nemzetközi összehasonlításának céljára —— a Szovjetunióban minden valószínűség szerint Clark—

tól függetlenül Sz, G. Sztrumilin vetette fel (,,A népjólét mérésének kérdéséhez" Vesztnik Szta—

tisztiki. 1954. évi 5. sz.). Javasolta, hogy fogyasztási egységnek ,, . .. egv munkás évi fogyasztási kosarát kell tekinteni, amely olyan mennyiségű és összetételű termékből áll, ami elegendő egy munkás legfontosabb szükségleteinek kielégítésére"; a módszer gyakorlati alkalmazását azonban nem mutatta be.

0 Copeland, M. A.—Jacobson, J.-—Clyman, B.: Problems of International Comparisons of Income and Product. Studies ln Income and Wealth. Vol. X. Part 3, pp. 133. New York City. 1947.

102 0

ALBERT L. VAJNSTEJNT

elöszőr találunk a nemzeti jövedelem nemzetközi egyeztetésére irányuló—, e sta—

tisztikai művelet legelső lépcsőfokáról induló kisérletet. Ez a Vizsgálat újabb——

szakaszt jelent a nemzeti jövedelem és a nemzeti termék nemzetközi összehason—

litásának fejlődésében, ez a szakasz a mutatók centralizált, egy helyen, egyseges terv és módszer szerint történő kiszámítását jelenti. Bizonyos fokig visszatérés figyelhető meg az Összehasonlítás régi (a XX. század előtti) módjához, amikor"

egyetlen szerző számította a számára szükséges mutatót az Összes országra nézve, de olyan visszatérés, mely sokkal szélesebb statisztikai bázison és más elméleti előfeltételek mellett valósul meg. A munkának nagy visszhangja volt és később,, az Európai Gazdasági Együttműködés megalakulásakor (1960—ban az OEEC-be

18 állam tartozott) további fejlődésnek indult.

1954—ben az OEEC közzétette M. Gilbert és 1. Kravis munkáját ,,Az Inter——

national Comparíson of National Products and the Purchasing Power of Our——

rendes" (A nemzeti termék és a valuták vásárlóerejének nemzetközi összeha—

sonlítása) címen (Párizs), melyben a szerzők összehasonlítják dollárban egyfelől négy európai ország, Anglia, Franciaország,, a Német Szövetségi Köztársaság és—

Olaszország, másfelől az Egyesült Államok nemzeti tenné-ket és valutáinak

vásárlóerejét. Az összehasonlítás 1950-re vonatkozik.

M. Gilbert és munkatársai második munkája 1958-ban jelent meg ,,Com——

parative National Products and Price Levels" (A nemzeti termék és az ának színvonalának összehasonlitása) cimen. Ez a mű az előzővel azon—os alapon készült, lenyegeben annak kiszélesítését és továbbfejlesztését jelenti. A statisz—

tikai módszertan és számítási eljárás csekély kivételtől eltekintve változatlan..

Ezért a második könyvben ezek nincsenek leírva, hanem csak utalás történik

az első könyv megfelelő helyeire. A vizsgálat azonban ezúttal nem négy, hanem- nyolc nyugat-európai országra (a pótlólag felvet-t országok: Dánia, Belgium, Nor——

végia, Hollandia) és az Egyesült Államokra terjed ki. Az 1950. évi becslések

összehasonlitása!) kívül a szerző számításokat végez a legfontosabb elemek 1955.

évi összehasonlitására is. Újdonság még ebben a munkában az OEEC vala—w mennyi tagállama összevont reáltermelesének összehasonlítása az Egyesült Álla—' mokéval. Végül a második műben van néhány jelentektelen számszerű kiigazí—

tás az Egyesült Államok 1950. évi nemzeti termékének számításához, valamint az első kétoldalú összehasonlítások eredményeihez az Egyesült Államok, illetve Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország között.

Gilbert munkái sok szempontból jelentős mértékben érdekelnek bennünket.

Statisztikai vonatkozásban első kísérletnek tekinthetők a nemzeti termék és a nemzeti jövedelem közvetlen, természetbeni nemzetközi összehasonlítására., Szerzők mind az első, mind a második esetben maguk számították ki a muta- tókat valamennyi összehasonlítandó országra. A nemzeti terméket a végső "fel——

használás stádiumában számítják ki, azaz úgy tekintik mint a végső fogyasztási

javak és szolgáltatások, valamint a tőkeja-vak tömege nettó növekedésének ösz—

szeget. Az egyes árucsoportok és alcsoportok termelési adatait természetes mer——

tékegységben, tehát kilogrammban, méterben stb. kifejezve hasonlítják öésze.

A mutatóknak kb. a felét közvetlenül mennyiségben mérik össze, a másik felére—

vonatkozóan a naturális mutatókat közvetett úton számítják: a Vizsgált tételre fordított nemzeti kiadások értékét osztják a megfelelően súlyozott átlagát—ralr

melyet az adott csoport legjellemzőbb árui alapján számítanak ki.

Ily módon tehát nem különböző szerzők által valamilyen egységes valutára történt átszámításokról van szó, hanem egyértelműen meghatározott, azaz egy—

nemű természetes mértékegységekben kifejezett, azonos elemeket tartalmazó,

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG MÉRÉSE ' 1021

egyetlen központ által egységes terv szerint számított kategória összehasonlitá-

sáról.

Az előállított termékek és szolgáltatások nómenklatúrája igen terjedelmes, természetesen nem lehet mindegyik feleséget összehasonlítani. Gilbert ezeket árucsoportokna és alcsoportokra vonja össze, mindegyikből kiválasztja a legel—

terjedtebb terméket mint elapvetőt, a többit pedig ennek egységében fejezi ki.

A kiválasztott áruk és szolgáltatások közé nemcsak fogyasztási cikkeket vesz fel, hanem termelési felszereléseket és épületeket is, ezáltal kiküszöböli a Clark összehasonlitásával szemben felhozott kifogást. A statisztikai munkának ezt az első lépését szerző nagy körültekintéssel és hozzáértéssel végezte el.

Gilbert nem elégszik meg az azonos megnevezésű tételek mennyiségének egyszerű összemérésével, hanem minden alkalommal ellenőrzi ezek egynemű—

ségét az összehasonlítandó országokban. Ugyanaz az árumegnevezés gyakran

különböző minőségű vagy értékű árukra vonatkozik. Gilbert arra törekszik,

hogy ezeket a lényegében különnemű egységeket egyneműekké tegy-e ezen áruk objektiv tulajdonságai alapján konstruált koefficiensek segítségével. Az összehasonlított aggregátumok mennyiségi korrekciója a minőségi különbségek—

nek megfelelően igen munkaigényes része a vizsgálatnak, amely nagy műszaki és áruismeretet kiván. Ezt a szerzők mesterien és rendkívüli gondossággal haj—

tották végre. Felhasználták a szakirodalmat, konzultáltak különböző országok számos szakértőjével, kereskedelmi és ipari vállalatok és szervezetek dolgozóival.

Egyes árukon Gilbert bemutatja az olvasónak számításait.

így például a szerző arra a következtetésre jut, hogy Franciaországban és az Egyesült Államokban fogyasztott cigarettacsomagok mennyiségi aránya nem jellemzi e termék tényleges fogyasztási arányát, mert a csomagban levő dohány minősége országonként különböző. Meg is találja a megfelelő koefficienst oly módon, hogy a jobb minőséget nagyobb mennyiségű dohányként fejezi ki, és e koefficienssel a különböző országok cigarettafogyasztását egynemű csoma—

gokra számítja át. Hasonlóképpen nem lehet közvetlenül összehasonlítani egy-

más közt a motorkerékpárok és gépkocsik számát, mert .a különböző országok;

bán termelt kocsik minőségileg nem egyenértékűek. Gilbert megtalálta azt az eljárást, amellyel ezeket egyszerűbb fizikai egységekben fejezheti ki. Ilyen naturális egység nála a súly, mert a gépkocsi súlya (a szerző speciális vizsgálata szerint a legszorosabb kapcsolatban van a kocsi használati tulajdonságaival.

A lakások összehasonlításánál nemcsak a lakások számát és alapterületét veszi figyelembe, hanem minőségi korrekciót eszközöl annak alapján, hogy a háztar—

tásban levő különböző felszerelések (vízvezeték, csatornázás, gáz, fürdőszoba stb.) nem egyenlő arányban fordulnak elő minden országban. Nyilvánvaló, hogy egy jól felszerelt lakás több kevéssé felszerelt lakással egyenértékű.

, Gilbert így elemről elemre igen gondosan megvizsgálja az azonos megne- vezésű tételeket és lehetőség szerint helyesbítéseket eszközöl ezek országonkénti minőségi különbségeinek megfelelően. E helyesbítések következtében az egyes termékek országok közötti mennyiségi arányai lényegesen pontosabbak, mint a statisztikai kiadványok mennyiségi adatainak egyszerű összehasonlitásával nyer—

hető arányok.

A nemzeti termék fizikai terjedelmét kifejező index országok közötti össze—

hasonlitásához egyesíteni kell az árucsoportokra és alcsoportokra kapott meny- nyiségi indexeket és össze kell őket súlyozni a nemzeti jövedelemben, illetve a fogyasztásban képviselt súlyuk arányában. Szerző különböző módokon végzi el a súlyozást. Mindenekelőtt valamennyi páros összehasonlitásnál az Egyesült

102 2

; ' ÁLBER'I' ,L. VMNSTEJN

Államok fogyasztási struktúrájának megfelelő súlyokkal mérlegeli az indexeket—

Másodszor az európai országok és az Egyesült Államok közötti kétoldalú össze—-

hasonlítás céljára az európai ország struktúrája szerinti súlyokat használja. Ily módon az indexek mind az amerikai, mind a megfelelő európai fogyasztási szerkezet szerint súlyozva rendelkezésre állnak, melyekből kiszámítja a két eredmény geometriai átlagát. Harmadszor speciális európai átlegsúlyokát hasz—- nál az európai országok egymás közötti és az Egyesült Államokkal meló össze—

hasonlitásához.

_

Gilbert részletesen elemzi a különböző súlyozási variánsok közgazdasági, lényegét, számszerűen kimutatja, hogy az európai országoknak az Egyesült

Államokkal összehasonlított gazdasági helyzete mennyivel kedvezőbb képet mutat az amerikai fogyasztási struktúrával Való súlyozás esetén és megin—agya;

rázza ennek okait. , _,

Gilbert munkái feltárják e valuták hivatalos árfolyammal dollár—na átszámí—

tott vásárlóerejének eltérését a belső nemzeti piacon érvényes áraktól. így Gil—

bert szerint egy dollár—ért a következő menza—ti valutaértékeket kell fizetni

1950—ben. _ . *

a, láma"

Azon amikért, fizetendő összeg, amelyek az Egyesült Államok-

. ban egy dollárba kerülnek;

A valuta Hivatalos % _ *

OTSH"! megnevezése árfolyam az Egyesült a megfelelő Államok európai ország

_ struktúráía szerint _ '

Anglia ... font sterling 0,357 0394 ; 0319

Franciaország ... frank 350 312 223

Német Szövetségi Köztársaság . . márka, 4,2 3,7 _2,54

Olaszország ... líra _ 625 577 330

Mivel a hivatalos árfolyam lenyomja az európai országok valutáinsak vá—

sárlóerejét, az ezzel való számítás l,5———2-—szeresére növeli a nyugat-európai

országok és az Egyesült Államok gazdasági potenciálja közötti szakadékot. így

például Olaszország egy lakosra eső nemzeti terméke valutaárfolyamon szá-

mítva 1950—ben 16 százaléka az Egyesült Államokénsak, Gilbert számításai

szerint pedig a line. olaszországi belső vásárlóereje alapján (az amerikai fo—

gyasztási struktúrával súlyozva.) 30 százaléka. Angliára vonatkozóan a meg-—

felelő adatók 37 és 68 százalék. Gilbert számításai ezért helyesebben fejezik ki az Egyesült Államok és az európai országok nemzeti termékének és gazda—

sági erejének arányát. A hivatalos árfolyam az Egyesült Államokat a külke—

reskedelemben is előnyökhöz juttatja.

Politikai és közgazdasági vonatkozásban Gilbert munkájából mindenek—

előtt az következik, hogy az európai országok gazdaságilag egyáltalában nem olyan gyengék az Egyesült Államokhoz képest, mint ahogy-an az korábban a hivatalos árfolyamokkal való számítás alapján látszott.

Egy másik fontos következtetés az alábbiakban foglalható össze.

Egész sor kiadási tétel, (amely Gilbert koncepciója szerint a nemzeti jöve—

delem és a nemzeti termék (szolgáltatás) eleme az átszámítás eredményeként

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG NIÉRESE 1023

abszolúte és viszonylagosan is jelentősen nagyobbnak mutatkozik az'európai országoknál, mint a hivatalos árfolyamra való átszámítás esetében. Ez külö- nösen a hadi kiadásokm vonatkozik. Igy a katonai kiadások az Egyesült Álla—

mokban 1950-ben 14,6 milliárd dollárt tettek ki, a négy európai országban — Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olasz—

országban —, ha a kiadásokat valutaánfolyammal számítjuk át dollárra, 5,4 milliárdot. Ha azonban ezen országok katonai kiadásainak tényleges fizikai terjedelmét a reális vásárlóewőn értékeljük, akkor 11,4 milliárd dollárt, azaz

az Egyesült Államokhoz viszonyítva 37 százalék helyett 80 százalékot kapunk.

Gilbert kutatásai arról tanúskodnak, hogy a fegyvenkezési haj-sza, az ag—

resszív tömbök szervezkedése sokkal súlyosabban terhelte az európai országok gazdaságát, mint az Egyesült Államok és a' NATO vezetőinek és tanácsadóinak hivatalos, az említett módon kisebbnek mutatkozó számaiban tükröződik, ami egyébként megkönnyítette számukna azt, hogy európai szövetségesekre finan—

ciális nyomást gyakoroljanak a tömb kiadásaiban való részvételük fokozása céljából. Szerző nem hangsúlyozza ezt a gondolatot, bár nemegyszer mutat rá ilyen, a kutatásaiból származó következtetésekre, hiszen magának a vizsgálat- nak az elvégzését is minden bizonnyal jelentős mértékben annak szükséglete

iniciálta, hogy k.imutassák az OEEC tagállamokra háruló katonai terhek reális—

mértékét és csökkentsék az Egyesült Államok részéről rájuk nehezedő állandó pénzügyi nyomást. Gilbert munkáinak nagyszámú külföldi visszhangja és recenziói nagy súllyal emelik ki következtetéseinek ezt az_ aspektusát.7 '

Gilbert kutatásainak felsorolt jelentős értékei mellett meg kellemliteni

egy sor lényeges hiányosságát is. _

Az alapvető hiba abban foglalható össze, hogy Gilbert a bruttó nmnzeti termék kiszámításánál, mint említettük nemcsak az anyagi temelést számítja be, hanem a szolgáltatásokat, azaz a másodlagos, nem az anyagi termelés sziá—

rájázban, hanem csak a megtermelt jövedelmek újraelosztásának eredmenye ként létrejött elemeket is.

A. nemzeti terméknek és a nemzeti jövedelemnek ez az értelmezése a ter- melés általános polgári meghatározásából indul ki, amely szerint a temelő tevékenység sztérájába tartozik minden, pénz— vagy természetbeni jövedelmet létrehozó tevékenység, így az élősdi rétegek, az igazgatási apparátus és az osztályuralmi szervek jövedelme is. Marx tanítása szerint nemzeti terméket nem bármilyen tevékenység, hanem az anyagi termelés szférájában való tár- sadalmi munka hoz létre. A bruttó nemZeti termék polgári értelmezése egy és ugyanazon tételeket ismételten figyelembe vesz, ami megnöveli mind a nem—

zeti termék, mind a nemzeti jövedelem mutatóját. Ez az eljárás néha hely-

telen képet ad két összehasonlított ország arányáról. ,,Ha egyik országnak -—

mondja Gilbert —— egy lakosra vetítve több állami alkalmazottja van, mint a másiknak, akkor ez az arány az első orSzág javára befolyásolja a meálbenmelés

összehasonlítását." Ebből a megállapításból azonban nem vonja le a szükséges

következtetést a nemzeti termék általa használt fogalmának helytelenségéről.

Ezt a momentumot külföldi közgazdászok is megemlítették Gilbert könyvének bírálata során (például S. Lebergott).

7 A Statist 1958. évi február 8. és ifi—i számában ,,Időszerű eszköz a NATO számára" cím- mel e könyvről megjelent cikk a következőképpen kezdődik: ,,Gilbert és társainak legutóbbi könyve hasznos anyag lesz a NATO tagállamok számára a NATO hozzájárulás fájdalmas kérdé—

séről folytatandó tárgyalásokhoz. A nyert következtetései—tet bizonyára fel fogják használni a nemzetközi tárgyalást—kon" (Lebergott recenziójából).

1024 ALBER'I' L. VAJNSTEJN

Igaz, Gilbert hibás elméleti koncepciója és polgári metodikája nem torzít—

hatja lényegesen az összehasonlítás eredmenyeit, mert egységes módszerrel a csak kapitalista országokat hasonlít össze. Bár ezek az országok gazdaságilag

mind magasan fejlettek, mégis a másodlagos jövedelmek és szolgálta-tások súlya országonként különböző. A könyvben közölt adatokból (33. tábla) lát

ható, hogy egyes szolgáltatásfajták súlya más—más a különböző országok fo- gyasztásában, más adatok (18. tábla) pedig megmutatják az egy lakosra eső

kormányzati szolgáltatások volumenindexeinek országonkénti ingadozását.8

Gilbert csak a bruttó nemzeti termék mutatóját hasonlítja össze, figyelmen

kívül hagyva az ezzel szoros kapcsolatban levő és általában ezzel együtt ki- S'zámíitott nemzeti jövedelmet. Eljárását gyakorlati megfontolásokkal, az amor- tizációval kapcsolatos korrekció nehézségeivel indokolja. A szerzőnek tenné—

szetesen joga van kutatásának célját és körét korlátozni, de nem hat ránk meggyőzőleg az, hogy a bruttó nemzeti termék összehasonlítása mellett le—

mond az ebből származó, a közgazdász számá-na értékesebb kategória, a nem—

zeti jövedelem összehasonlításáról.

Szerző az európai országok és az Egyesült Államok összehasonlításához néhány mutatószám esetében két sort képez, egyet az Egyesült Államok fo—

gyasztásának, egyet pedig a megfelelő európai ország fogyasztásának súly—ai—

val, majd pedig kiszámít egy harmadik sort, a két előző sor geometriai átla- gainak sorát.

Ehhez a művelethez Gilbert semmiféle közgazdasági indokolást nemvad.

Úgy tartja, hogy ezt ,,az átlagot különböző gyakorlati célokra. lehet felhasz—

nálni", ez azonban aligha lehetséges, hiszen -— saját bevallása szerint —— ,,az

átlagnak nincs közgazdasági értelme".9

Gilbert nem ugyanilyen pontossággal és gondossággal hasonlítja össze a nemzeti kiadások minden egyes tételét. Nevezetesen nem elemzi részletesen a beruházásokat és nem világos a katonai kiadások tételeinek tartalma. Szerző maga is előrebocsátja megjegyzéseit munkájának korlátozott jellegéről.

Mindazonáltal Gilbert és szerzőtársei vizsgálata kétségtelenül értékes és eredeti munka, a polgári tudomány legalapvetőbb hozzájárulása egy igen nehéz közgazdasági problémának, a szintetikus mutatók nemzetközi méretű összehasonlításának statisztikai tanulmányozásához. A mű a külföldi közgaz- dászok körében lelkes fogadtatásra talált. ,,Ez a hivatalos munka szerzőinek becsületére és dicséretére válik" írja Stanley Lebergott Gilbert első könyvéről

szóló nagy recenziójában (The American Economic Review, 1955. június).

Ezek a művek nagy nemzetközi elismerést vívtak ki és széles körben hasz- nálják őket nemcsak a nemzetközi szervezetekben (OECD, ENSZ) és a

kapitalista országokban, hanem a népi demokratikus országokban is (különö-

sen Magyarországon és Lengyelországban) a szocialista országok (Msorban

a KGST keretein belül) nemzetijövedelem—összehasonlítása tudományos mód- szertanának kidolgozása során.

3 Ez utóbbi tábla szerint az egy lakosra esö állami kiadások indexe (Egyesült Államok a a 100) 1950-ben a következő (az Egyesült Allamok és az európai országok súlyaival számított indexek geometriai átlaga): Dánia 49, Anglia 87, Norvégia 65, Belgium 54, Franciaország 78, Hol—

landia 68, Német Szövetségi Köztársaság 59, Olaszország 38. (Ford.)

'A nagyszabású nemzetközi összehasonlitasoknál általában elkerülhetetlen ez az átla- golás. Ilyen átlagindexeket használtak fel például a KGST országok fontosabb népgazdasági értékmutatóinak az összehasonlításánál is. (Ford.)

A GAZDASÁGI FEJLE'I'TSÉG mutassa

1025

PESIOME

Hacronman crarbn nennercn npeuucnosnem A. 11. Baümumeűna K Kimre ,,Memnvna—

ponnoe cpaauenue Haunonanbnoro npouyma PI YYnomnnvran nvőnuxauun conepmm' B coxpauienuoüpOBHH ueH"(popme Tpvabi: M. Hmunbőepm — H.(Foccraruanar, Mocxea, 1902).

Rpaeuc:_Bamm" ,,Memnvuapounoe conocrannenne Hauuonanbnoro_{M ,,M.} nponvma 14 noxynarenbnoü emit:

,[IJIClL/lbőepm " ero corpynnnxn: ,,CpaBHeHne Halll/IOHaJlHOI'O nponyma "

'ypoana nen".

SUMMARY

The article in the preface to the work of A. L. Vainstein on ,,A comparison of the national product and the price level"

(Goszsztatizdat. Moszkva. 1962.) and review—s the development of international comparisons of the national income and the gross national product.

The author distinguishes between two basic methods of comparing the gross nationalmethodcomparedresearcherconcernedtheproductandafterhimselfresearcherperformsonhavingwhoan makesinternationalmadethecomputescomparisonusethemof.alllevel.comparable.thetheincomputations already done in the countriesAccordingindicatorsthis way,At thetowhe'reasrelatingonebeginningofaccordingtothethemethods,ofcountriestheto historytheit isothertothebeof

the international comparison of comprehensive indicators, the first method could be .appliedcmnparisonsonly. appliedG. King,thisL. method.Levi, D. Baxter, M. Mulhall, the pioheers of international

'At the end of the 19th century and at the beginning of the 20th century

comparison of the national income of 36 countries for 1938 and 1947.

Finally, from among the modern works published in the 50*s the author reviews thethodworksappliedof inDoane,the works of M. Gilbert and I. Kram's andP. Studenski, C. Clark, then he givesinantheevaluationworks of M. Gilbertof the me—

.and his collaborators.

6 Statisztikai Szemle