• Nem Talált Eredményt

A hálózati együttműködés tapasztalatai a matematikai, fizikai és kémiai szakirodalom gyűjtésében megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A hálózati együttműködés tapasztalatai a matematikai, fizikai és kémiai szakirodalom gyűjtésében megtekintése"

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

021.64102^.2

A HÁLÓZATKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI A MATEMATIKAI, A FIZIKAI ÉS A KÉMIAI SZAKIRODALOM

GYŰJTÉSÉBEN

Balázs János

Budapesti Müjzaki Egyetem Központi Könyvtára

1 . ELVI KÉRDÉSEK. SZERVEZÉSI TÖREKVÉSEK

A Művelődésügyi Közlöny 1968. évi Június hó 1 - i szára f o n t o s könyvtári Jogszabályt t s t t közzé: több éves a l a p o s előkészítő munka után m e g j e l e n t a művelődésügyi m i n i s z t e r 151/1968./M.K.ll./ HM szá­

mú utasítása a tudományos és szakkönyvtárak gyí)Jtőköréről, v a l a m i n t a szakíródalom beszerzésében való együttműködésükről.

Az érdekelt m i n i s z t e r e k k e l és az országos hatáskörű e z e r v e k v e ­ setőivel egyetértésben k i a d o t t m i n i s z t e r i utasítás célja annak b i z ­ tosítása, hogy v a l a m e n n y i Magyarországon müveit tudományágnak megle­

gyen & fejlődés igényelnek megfelelő országos könyvtári bázisa. A h i v a t k o z o t t jogszabály a kérdést korábban szabályozó 164/1958. MM számú utasításban f o g l a l t e l v e t f e n n t a r t v a , hogy egy-egy tudományte­

rület szakirodalmának országos szintű gyűjtéséért továbbra i s egy, l e g f e l j s b b két - lehetőleg hálózati kölponti funkciókat i s ellátŐ - országos Jellegű tudományos szakkönyvtár a felelős, kiegészítette, i l l e t v e továbbfejlesztstts a z z a l a lényeges s z e m p o n t t a l , hogy a jö­

vőben ezek a könyvtárak szakirodalomgyüjtési f e l a d a t a i k a t további könyvtárakkal céltudatosan megosztva végzik, t e k i n t e t nélkül azok hálózati hovatartozására, vagy e s e t l e g hálózaton k iT ü l l voltára.

Az egyes szakterületek irodalmának országos szintű gyűjtésében érdekelt könyvtárak együttműködősükst u n . kooperációs körök kereté­

ben végzik. 1 kooperációs körök munkáját g y a k o r l a t i l a g a kooperációs bizotteágok Irányítják, amelyeket a tudományterület s z a k i r o d a l m i e l ­ látásáért felelős könyvtár/ak/ az együttműködő könyvtárak képviselői­

ből s z e r v e z / n e k / .

Bár a most m e g j e l e n t m i n i s z t e r i utasítás 18. p o n t j a s z e r i n t a műszaki tudományok és a műszaki fejlesztés, v a l a m i n t a mezőgazdaság és az erdőgazdaság szakterületeinek s z a k i r o d a l m i ellátására Irányu­

ló állománygyarapítási együttműködés módozatait 1969-ben külön i n - 797

(2)

BALÁZS J. J Hálózatközi együttműködés tózkedéasel k e l l megállapítani, talán nem l e s z érdektelen, h a ax a~

lábbiakban a műszaki tudományokhoz közelálló, i l l e t v e ások alapját képező m a t e m a t i k a i , f i z i k a i és kémiai s z a k i r o d a l o m orsságos szintű gyűjtésében érdekelt könyvtáraknak a f e n t i e l v n e k megfelelően már mintegy két éve folyó együttműködéséről rövid beszámolót adónk.

mindhárom kooperációs kör 1966 első felében k e z d t e meg működé­

sét, tehát Jóval a 131/1968. MM s s . utasítás megjelenése előtt. Ko­

operáción tevékenységük alapjául e k k o r még a gyűjtőköri munkálatok keretében az érdekelt könyvtárak által aláirt kötelezettségvállalá­

s i n y i l a t k o z a t o k szolgáltak, amelyek jelentőségét az együttműködés szempontjából - a k k o r még jogszabályi rendeséé hiányában - ssm v i ­ t a t t a e g y e t l e n résztvevő ssm.

Mindhárom szakterületen az együttműködésben résztvevő könyvtá­

r a k száma i g e n jelentőé, h a f i g y e l e m b e vesszük a most m e g j e l e n t m i ­ n i s z t e r i utasítás mellékletében f e l s o r o l t orsságos jellegű tudomá­

nyos szakkönyvtárak, v a l a m i n t tudományági szakkönyvtárak m e l l e t t a¬

z o k a t a további könyvtárakat l e , amelyek a gyűjtőköri munkálatok kapcsán i l y e n rangsorolást ugyan nem k a p t a k , ds az egyes tudományok szűkebb terűletel irodalmának gyűjtésében és az együttműködésben ér­

d e k e l t e k . A z utóbbiakat a Könyvtártudományi és Módszertani Központ által összeállítandó és kiadandó u n . "Gyűjtőköri Kódex" szintén f e l ­ s o r o l j a gyűjtési területeik feltüntetésével./ A matematika s z a k i r o ­ dalmának orsságos szintű gyűjtésében es idő s z e r i n t két országos jellegű tudományos szakkönyvtár / B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára • BMEKK, s z e g e d i József A t t i l a Tudományegyetem Központi Könyvtára » JATEKK/, 9 tudományági szakkönyvtár, v a l a m i n t további 10 gyűjtésben érdekelt könyvtár; a f i z i k a i s z a k i r o d a l o m gyűjtésében 1 orezágos jellegű tudományos szakkönyvtár /BMEKK/, 5 tudományági szak könyvtár és mintegy 20, gyűjtésben érdskelt könyvtar; a kémiai s z a k ­ i r o d a l o m gyűjtésében p e d i g 1 országos Jellegű tudományos szakkönyv­

tár /Veszprémi V e g y i p a r i Egyetem Központi Könyvtára = TVEKK/, 1 1 t u ­ dományági szakkönyvtár és mintegy 30 további, gyűjtésben érdekelt könyvtár vesz részt.

B i n c s arról ssó, hogy a könyvtáraknak e r e d e t i , rendeltetésszerű állománygyarapítási tevékenységüktől eltérő szakterületek irodalmá­

nak gyűjtését k e l l e n e végezniük az országos kooperáció érdekében. Az egyes könyvtáraknak az orsságos s z a k i r o d a l m i ellátásban betöltött állománygyarapítási szerepét, i l l e t v e kötelesetteégét a szóban lévő három tudományterületet a g y a k o r l a t igényeinek megfelelően részlete­

ző u n . tudománrrendszertani táblásatok rögzítik, amelyek kidolgozá­

sában a könyvtárosok m e l l e t t az e m i i t e t t tudományágak szakemberei i a részt v e t t e k .

T e k i n t e t t e l az együttműködő könyvtárak jelentós számára, az s- gyes kooperációs körök tevékenységét irányító u n . kooperáolós b i z o t t sagok / M a t e m a t i k a i , F i z i k a i , Kémiai S z a k i r o d a l m i Kooperációs B i z o t t ­ ság/ tevékenyeégében as országos jsllegü tudományos szakkönyvtárak, v a l a m i n t a tudományági szakkönyvtárak m s l l s t t az együttműködésben ér d e k e l t további könyvtárak közül osak néhány nagyobb könyvtár VSBZ kösvetlenül részt, a többiek levelezés utján t a r t a n a k k a p c s o l a t o t «

798

(3)

H U 15.tíví. 11-12.ezám 1968.novsmbar-deoember

kooperációé bizottságokkal. A bizottságok tevékenységéről ée ae e- gyüttmüködés egyéb problémáiról v a l a m e n n y i árdekelt könyvtár Írásbe­

l i u t o n r e n d s z e r e s tájékoztatást kap. Ugyanakkor valamennyi könyvtár a kooperációs bizottságok részére megfelelő adatszolgáltatást l s nyújt.

A bárom szakterületen működő kooperációs bizottságok megalaku­

lásuk óta összesen 1 1 Ülést t a r t o t t a k / m a t e m a t i k a i 5, f i z i k a i 3, ké­

m i a i 3 a l k a l o m m a l / . A bizottságok Ülései k i f e j e z e t t e n munkaértekez­

l e t e k , v a g y i s a z együttműködés problematikájának e l v i és g y a k o r l a t i kérdéseit vitatják meg, a megbeszéléssk eredményeként adódó f e l a d a ­ t o k a t határozati pontokban rögzítik, feltüntetve a f e l a d a t o k végre­

hajtásáért felelős könyvtárak nevét, v a l a m i n t a határidőket i s . Természetesnek k e l l vennünk, hogy mindhárom kooperációé b i z o t t ­ ság tevékenyeégének kezdetét az alapvető oél, a szakterület i r o d a l m i ellátásának biztosításához, i l l e t v e annak megjavításához vezető u t a k és módok keresése j e l l e m e z t e . Az első, l e g f o n t o s a b b f s l a d a t v o l t , hogy az együttműködésben résztvevő könyvtárak képviselői személyen­

ként, a kooperációs bizottságok p e d i g a maguk kollektivitásában JÓI beidegezzék az alapvető célt, a v a l a m e n n y i f e l a d s t u k a t ennek r e a l l - záláea jegyében alakítsák k i , a szakterület igényel ée az a d o t t f e l ­ tételek állandó szem előtt tartásával.

Bár a most e l m o n d o t t a k e l v i vonatkozásaikban maguktól értetődj­

ek, azok g y a k o r l a t i t a r t a l m a a kooperációs bizottságok értekezlete­

i n a viták, az érvek ée az ellenérvek tüzében kcváceolődott k i és 1 - d o m j l t az egyes szakterűletek Igényeihez ée adottságaihoz. A koope­

rációs bizottságok résztvevőinek számos előítélettel és szemléletbe­

l i kérdéssel k e l l e t t a k e z d e t kezdetén szembenézniük, ami a v i t a - s z e l l e m e t ezeken az értekezleteken nagymértékben f o k o z t a és a z e- gyűttműködés e g y i k d i n a m i k u s tényezőjévé t e t t e .

Az együttműködés kialakulására k e z d e t b e n gátlólag h a t o t t egyes könyvtárak között az évekkel aselőtt ezőrványosan megkezdett és s i ­ kertelenül végződött kísérletek amiéke. Egyes résztvevőkben e s i k e r - ' telén kísérletek alapján az a t u d a t élt, hogy a s z a k i r o d a l m i koope­

ráció a Jövőben i s a rendelések tételéé egyeztetésében és a saját rendelési tervükhöz fűződő érdekeknek más könyvtárak érdekei alá v a ­ ló rendelésében merül majd k i , ami a korábbi állapotokhoz képest hátrányosabb h e l y z e t b e h o z h a t egy-egy könyvtárat. V o l t a k , a k i k a ko­

operációs bizottság működésével járó, vagy s s e t l e g idővel kialakuló adminisztratív jogkörök méltánytalanságokat szülő következményeitől féltek, a m e l y e k véleményük s z e r i n t szükségszerű velejárói minden B z e r v e z e t t együttműködésnek, különben az együttműködés c s a k névle­

ges, hatástalan marad. De a legfőbb ellenérv talán a z v o l t , hogy a z együttműködésbe fektetendő a n y a g i áldozat, s z e l l e m i ée idóréfordl- táe sem b i z t o s i t megfelelő ellenértéket a kooperáció utján elérheti eredményeket illetően, h o l o t t éeezerüen ez utóbbinak többnek k e l l e n e l e n n i e az előbbinél. V o l t a k o l y a n nézetek i s , amelyek s z e r i n t a z e - gyüttmüködés c s a k korlátlan lehetőségek m e l l e t t gyÜmölcsÖzC, e z e k hiányéban az egész törekvés csak lehangoló, szánalmas kényszerkieér- l e t . amely nem éri meg a b e l e f e k t e t e t t fáradságot. Az ellenérvek s o -

799

(4)

BALÁZS 3.Í Hálósatközi együttmüködée rából az a nézet aem hiányzott, hogy ha minden könyvtár egymástól függetlenül jól elvégzi a maga feladatát, e z z e l az országos ellátás szempontjából i s e l e g e t t e s z a v e l e szemben támasztható követelmé­

nyeknek s t b ,

Bem kívánunk i t t most a f e n t i nézetekkel vitába szállni, h i s z e n a három kooperációs kör működésének e d d i g i eredményei tényekkel cá­

folják e nézetek helytelenségét. I t t mindössze csak a k e z d e t i nebéz- Bégekre kívántunk u t a l n i , amelyekkel feltehetően a működésüket e z ­ után megkezdő kooperációs köröknek i s szembe k e l l nésnlök, a m i k o r szakterületük igényelnek és feltételeinek megfelelően saját f e l a d a ­ t a i k megalapozására törekednek.

A f e n t érzékeltetett vitáknak több fóruma v o l t az egyes s z a k t e ­ rületek vonatkozásában. A kooperáoiós bizottsági, üléseken kivül a- z e k a kérdések nyilvánvalóan felvetődtek az együttműködésben részt­

vevő könyvtarakon belül l e . A oélok és f e l a d a t o k még nem kellőkép­

pen tisztázódott korszakában e nehézségek Jelentősége nem lebeosü- lendő, később azonban az együttműködés első eredményeinek reallzáló- dáBával e nehézségek természetszerűleg mindinkább v e s z t e t t e k súlyuk­

ból.

A viták első korezakában a s z a k i r o d a l m i ellátás biztosításának, i l l e t v e megjavításának célkitűzését az egyes kooperációs bizottságot ügyen különbözőképpen közelitették meg, de törekvéseik lényegében T I v e e d d i g i működésűk során az alábbi e l v i k e r e t e k között mozogtak, i "

l e t v e azokba illeszthetők bet

a s z a k i r o d a l m i termés teljességre törekvő figyelése és áttekin­

tése h a z a i és külföldi vonatkozásban egyaránt?

a h a z a i Igények, i l l e t v e szükségletek kutatása;

a h a z a i ellátottság felmérése és értékelése;

az igények, i l l e t v e szükségletek és a tényleges ellátottság kö­

zötti különbségek /"hiányok/ felmérése;

a hiányok pótlására J a v a s l a t o k kidolgozása;

az ellátottság mértékéről, a hiányok pótlásával k a p c s o l a t o s kérdésekről az illetékes s z e r v e k tájékoztatása;

konkrét lépések a hiányok megszüntetése feltételeinek biztosí­

tása érdekébenj

a hiányok tényleges csökkentése.

A f e n t i célkitűzések természetéből önként adódik, hogy azok j e ­ lentős része c s a k a könyvtárosok és a szakterületen érdekelt szakem­

berek szoros együttműködése keretében oldható meg. Az u j t i p u s u szak­

i r o d a l m i kooperáció tehát nemcsak a könyvtárak és a könyvtárosok, ha­

nem a könyvtárak, könyvtárosok és az egyes szakterületeken működő, szaktudományi i s m e r e t e k k e l magas f o k o n rendelkező szakemberek közöt­

t i ezoroe együttműködéflt igényli, ami az egész r e n d s z e r sservesésé-

(5)

I K t 1 5. Í V Í . 11-12.elfúl 1966.nove«ter-deoeaber

nél soha szem elöl nem téveszthető, alapvetően f o n t o s szempont. A szaktudományi i s m e r e t e k k e l rendelkező kutatók, oktatók, tudósok,gya­

k o r l a t i szakemberek a k t i ? közreműködése nélkül a könyvtárak és könyv­

tárosok együttműködése a legnagyobb erőfeszítések ellenére i s csak csökkent hatásfokú, sok t e k i n t e t b e n formális jellegű, részleges e r e d ­ ményekre vezető együttműködés l e s z , amelyből hiányzik a kérdéseket sgzieztenoiális súllyal felvető és megalapozó d i n a m i k u s f a k t o r , a¬

melynek p e d i g az egész együttműködés éltető elemének k e l l l e n n i e . Mindhárom kooperációs kör e szempont érvényesítésére i g e n nagy súlyt h e l y e z és Jelentékeny erőfeszítéseket teez ebben az irányban.

I I . A Z E G Y E S K O O P E R Á C I Ó S B I Z O T T S Á G O K K01KBÉI C É L E I T Ű Z É S E I , E E E I W E - N T E I ÉS T A P A S Z T A L A T A I

Az egyes kooperációs bizottságok e d d i g i működésűk során a f e n t i e l v i k e r e t e k e n belül az alábbi konkrét f e l a d a t o k realizálásában lát­

ták az alapvető oált a s s a k i r o d a l m l ellátás megjavításának előmoz­

dítását:

1 . A m a t e m a t i k a i ée a f i z i k a i s z a k i r o d a l o m megjelenése nyomon- követéeének, figyelésének elősegítése érdekében a BmE Központi Könyv­

tára összeállította, B kellő példányszámban sokszorosította a J e l e n ­ tősebb h a z a i ée külföldi m a t e m a t i k a i , f i z i k a i könyv- és folyóirat- kiadók jegyzékét. E z t a jegyzéket az együttműködésben résztvevő v a l a ­ mennyi könyvtárnak megküldötté a z z a l a céllal, hogy a kiadókkal v e ­ gyék f e l a k a p c s o l a t o t kiadványaikról ezóló tájékoztatók / p r o s p e k t u ­ sok, katalógusok/ megküldése, I l l e t v e beszerzése érdekében.

2. A VTE Központi Könyvtára a kémiai s z a k i r o d a l o m országos téBében résztvevő könyvtáraknak megküldi az újonnan m e g j e l e n t külföl­

d i kémiai szakirodalomról általa összeállított jegyzéket, hogy a könyvtárak elószerzeményezéei munkáját támogassa. Ennek a hálózaton belül jól bevált megoldásnak hálózatközi v i s z o n y l a t b a n való értékelé­

se f o l y a m a t b a n van.

5. Mindhárom kooperációs bizottság felmérte a maga szakterüle­

tén az együttműködésben résztvevő könyvtárakba járó k u r r e n s h a z a i ée külföldi szakfolyóiratok körét. A kooperáló könyvtárak által r e n d e l ­ kezésre bocsátott adatok alapján lelőhelyjegyzékek készültek,amelye­

k e t az érdekelt könyvtárak sokszorosított formában megkaptak.E Jegy­

zékek a j e l e n l e g i ellátottság felmérésére és értékelésére Irányuló további munkálatok f o n t o s bázisának szerepét töltik be, de ezen túl­

menően hatékonyan elősegítik a könyvtárközi kölcsönzést i s . E Jegy­

zékek egyre f o n t o s a b b s z e r e p e t Játszanak az egyes könyvtárak folyó­

irat-rendeléseinél 1B . A Z i s m e r t takarékossági intézkedések realizá­

lása kapcsán nem egy könyvtér támaszkodott a Jegyzék a d a t a i r a e d d i g járatott, de beszerzési k e r e t e i n e k elégtelensége m i a t t a Jövőre v o ­ natkozóan lemondani kényezerült folyóiratok megállapításánál. A könyvtárak egy réase céltudatosan o l y a n folyóiratokról mond l e elsí- sorban, amelyek a lelőhelyjegyzékek a d a t a i s z e r i n t a kooperációs ko-

801

(6)

BALÁZS i.t Hálózatközi együttmüködée vön b e l U l kalló példányatámban magtalálhatók. A lelőhelyJagyiékaknsk I g e n jó v i s s z h a n g j u k v o l t a szakemberek körében, e más tudományterü­

l e t e k képviselői I s hasonló jegyzékek kiadását tartanák szükségéének saját tudományterületükön.

4. A lelőnelyjegysék munkálataiTal k a p c s o l a t b a n s o r került a m a t e m a t i k a i és a f i z i k a i s z a k i r o d a l m i kooperációban résztvevő könyv­

tárak hálózatközi kösponti szakfolyóirat-katalógusainak felállításá­

r a l e , ée gondoskodás történt az időközben bekövetkező változások r e n d s z e r e s keresztülvezetésérői. Természetszerűleg ezek a kösponti katalógusok ugyancsak f o n t o s eszközei az állománygyarapltáei /rende­

lési/ koordinációs törekvéseknek. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a lelőhely­

jegyzékeknél f r l e s e b b a d a t o k a t t a r t a l m a z n a k , felmerült az igény a - nyaguknak időnként lelőhelyjegyzék formájában való kiadáséra, hogy ahhos az érdekelt könyvtárak működési helyükön hossáJuthassanak.

5. I g e n jelentős a Kémiai S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság vállalkozása: nemcsak a k u r r e n s szakfolyóirat-anyagot mérte f e l , h a ­ nem az együttműködésben résztvevő nagyobb könyvtárak retrospektív szakfolyóirat-Jegyzékének kiadásán I s d o l g o z i k . A hatalmas méretű

•unka befejezése jelentős további hozzájárulást j e l e n t majd a h a z a i kémiai s z a k i r o d a l m i ellátás megjavításához.

6. Ugyanosak a kémiai s z a k i r o d a l m i kooperációs kör a h a s a i szak­

i r o d a l m i ellátottság értékelése szempontjából további f o n t o s vállal­

kozást végzett, a m i k o r a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő rsferá- lőlap, a Chemical A b s t r a o t e által referált m i n t e g y 12 000 folyóirat­

ból as együttműködő könyvtárak rendelkezésére bocsátotta a l e g g y a k ­ rabban referált, i l l e t v e legértékesebbnek t a r t o t t 1000 folyóirat cím­

anyagát, hogy a z z a l saját állományukat össssvsssék. Az így végrehaj­

t o t t felmérés eredményeképpen eléggé m e g a l a p o z o t t kép a l a k u l t k i a h a z a i ellátottság mértékéről és annak hiányosságairól.

7. mindhárom szaktsrületen nagyon f o n t o s a k azok as elemzési munkálatok, amelyeket a kooperációs biiottságok végestek az említett lelőhelyjegyzékek a d a t a i v a l k a p c s o l a t b a n . Az elemzések jellegüket t e ­ k i n t v e kétfélékt s t a t i s z t i k a i a k és t a r t a l m i a k . A s t a t i s z t i k a i elemzé­

s e k e t a könyvtárosok, a t a r t a l m i a k a t az illető tudományterület szak­

emberei végezték, természetesen a s t a t i s z t i k a i elemzések eredményei­

nek figyelembevételével.

A e t a t i s z t i k a i elemzések közül az együttműködés szempontjából i g e n f f u t o s az u n . példányszámelemzée. Mind a három szakterületen megállapítást n y e r t , hogy a szakfolyóiratok példányszáma az igények, i l l e t v e a könyvtárak számához képest nem túlzott. A három tudomány­

terület mindegyikén együttműködő 20-40 könyvtár viszonylatában a szakfolyóiratok átlagpéldányszárna 3-4, ami a könyvtáraknak az ország különböző városaiban lévő székhelyét, v a l a m i n t reprográfiai adottsá­

g a i k fejletlenségét l e számításba véve, szükségesnek mondható. Mind a három kooperációs körben i g e n sok az e g y e t l e n , vagy csak néhány példányban járó folyóiratok száma. A folyóiratok példányszámát t a r ­ talmazó s t a t i s z t i k a i táblázatok tanulmányozása esetén s z i n t e az a kép a l a k u l k i , hogy pusztán már as igények alapján v a l a m i l y e n termé-

602

(7)

TttT 15.évf. 11-12.szám 1968.november-december

szetee koordináció érvényesül a folyóiratbeszerzések nagy hánya­

dánál. I l y e n formán tehát a folyóiratok jelentós korévei k a p c s o l a t ­ ban mesterségéé koordinációra n i n c s szükség a példányszámok a l a c s o n y és a résstvevő könyvtárak v i s z o n y l a g magas száma m i a t t .

E z z s l az általános t a p a s z t a l a t t a l szemben v l s s o n t a s t a t i s z t i ­ k a i táblázatok a r r a i s felhívják a f i g y e l m e t , hogy b i z o n y o s folyó­

iratoknál lehetséges koordináció, sőt a z t i s kimutatják, hogy ez e l ­ sősorban az azonos székhelyen működi és azonos hálózathoz tartozó könyvtáraknál v o l n a kívánatos / e g y e t e m i , akadémiai hálózatokhoz t a r ­ tozó könyvtárak/. Természetesen ezek a s t a t i s z t i k a i indikációk t o ­ vábbi igényfelmérő munkálatok szűkeégességére hívják f e l a f i g y e l m e t a kérdésben való véglsges állásfoglalás kialakítása előtt. Tény,hogy esek a hálósatközi kooperációs elemzések g y a k r a n rávilágítanak egyes könyvtári hálósatok belső kooperációs tevékenyeégének hiányos o l d a ­ l a i r a l e . Az sgéez kérdés kézzelfoghatóan szemlélteti a hálózati és hálőzatközl állománygyarapitásl együttműködés szoros Összefüggését

és egymásra kölcsönösen kiható voltát.

A már említett természetes /naturális/ koordináció érvényesülé­

se és az u n . mesterséges / a r t l T i c i a l l s / koordináció lehetősége m e l ­ l e t t v a n a koordinációnak egy harmadik formája i s az e m i i t e t t koope­

rációs körök e d d i g i gyakorlatában, ez as u n . önkéntes koordináció / o o o r d i n a t l o spontanea/. Amint a r r a már f e n t e b b h i v a t k o z t u n k , egyes könyvtárak - r e n d s z e r i n t beezerzésl keretűk elégtelensége, de e s e t ­ l e g egyéb okok m i a t t i e - lemondanak e d d i g Járatott folyóirataik e¬

gyikéről vagy másikáról. E z z e l k a p c s o l a t o s álláspontjuk kialakításá­

nál JŐ szolgálatot t e s z n e k számukra a már említett lelőhelyjegyzé­

kek, hálózatközi központi katalógusok. Ezek segítségével megelőzhe­

tő, hogy a példányszámok csökkentésével a kooperációs körök folyó­

iratbázisának t a r t a l m i köre i s csorbulást s z e n v e d j e n . A kooperációs bizottságok e d d i g i működése során - főleg az utóbbi időben - a könyv­

tárak réezéról sajátos önkoordináláe kezd észrevehetően a kooperáci­

ós bizottságok közvetlen közreműködése, i l l e t v e beavatkozása nélkül k i a l a k u l n i . A mechanizmust tehát nem maguk a kooperációs bizottságod kezdeményesik, hanem r e n d s z e r i n t a könyvtárak működését befolyásoló gazdasági tényezők érvényesülnek sajátos módon. Ezen a téren a koope­

rációs körök felkészültségűkkel szintén hasznos szolgálatot t e s z n e k az együttműködésben résztvevő könyvtáraknak.

Máeik f o n t o s s t a t i s z t i k a i elemzési szsmpont v o l t a kiadványok megjelenési helyének vizsgálata. Ennek kapcsán megállapítást n y e r t , hogy a világnak mely államai m i l y e n mértékben vannak képviselve az együttműködő könyvtárak együttesének folyóiratállományában. A hiá­

nyosságok feltárása f o n t o s módjának b i z o n y u l t ez az elemzés; ennek k i t e r j e d t e b b érvényesítése a s o r o n kövstkező f e l a d a t o k közé t a r t o ­ z i k a szakkönyvellátás terén i s .

A s t a t i s z t i k a i módszernek és a t a r t a l m i jellegű elemző munkának eajátoe ötvözetét végezte e l a s z s g e d i J A T E Központi Könyvtára ée B o l y a i M a t e m a t i k a i Intézetének Könyvtára a m a t e m a t i k a i szakfolyóirat- ellátás értékelésével k a p c s o l a t b a n , mind országos v i s z o n y l a t b a n , m i n d p e d i g a főváros éB a vidék ellátotteágát, i l l e t v e egymáshoz való v l -

8 0 3

(8)

BALA3B i,t Hálósatközi egrüttaükb'déB szonyát llletősn. A f i z i k a i ezakfolyóirat-ellátottság kérdésében a BME Központi Könyvtára végzett hasonló Jellegű elemzéseket. A t a r t a l ­ mi elemző Bankában természetesen a döntő szó a szakterületek kutató­

i t , oktatóit és tudósait i l l e t t e , a k i k i g e n hatékony és előremutató eegitséget nyújtottak a kooporáeiős bizottságoknak nemcsak a j e l e n ­ l e g i ellátottság megítélésében, hanem a jövőbeli kooperációs f e l a d a ­ t o k megalapozásában i s , /A m a t e m a t i k a i és a f i z i k a i szakfolyóirat- ellátottsággal k a p c s o l a t o s elemzések módszereiről és eredményeiről a közeljövőben egyrészt a MŰSZAKI EGYETEMI KÖHYVTAROS, másrészt a TTJDO- KAIYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS cimü folyóiratokban j e l e n n e k meg rész­

l e t e s e b b tanulmányok./

8. A kooperációs bizottságok által összeállított folyóirat-oim- jegyzékeknek /lelőhelyjegyzék, központi katalógus/ az országos lelő­

helyjegyzékkel való egybevetésére i s s o r került. E munkálatok f o l y a ­ mán megállapítást n y e r t , hogy az egyee ezaktsrülstekén további o l y a n könyvtárak vannak, amelyek az orezágos s z a k i r o d a l m i ellátás szempont­

jából jelentős mennyiségű értékes dokumentumot szereznek b e , de a k o ­ operációban es idő e z e r i n t még nem vesznek részt. A kérdést a szak­

könyvek vonatkozásában l a msgvizsgálva, az illetékes kooperációs b i ­ zottságok lépéseket t e t t e k , hogy a matematika terén 2, a f i z i k a t e ­ rén 5 további könyvtárat az együttműködésbe bevonjanak.

9. A kooperációs bizottságok értekezletein egyébként m i n d u n t a ­ l a n felvetődik az országos állomány-nyilvántartásokkal, lelőhely-, i l l e t v e gyarapodási jsgyzékekkel való k a p c s o l a t kérdése. A kooperá­

cióé körök élénken f i g y e l i k a k u r r e n s külföldi folyóiratok lelőhely­

jegyzéke m e l l e t t a külföldi könyvek országos gyarapodási jsgyzéke megfelelő szakterűletelnek címanyagát i s , ez utóbbit karton-katalógus formájában kumulálják és e l e m z i k azok a d a t a i t , pontos példányszám- elemzési munkálatok f o l y n a k a m a t e m a t i k a i ée a f i z i k a i szakkönyvellá­

tás terén l a .

Az említett kát országos lelőhelyjegyzék használhatóbbá tétele érdekében /kumuláció, s z a k - és tárgymutató/ a kooperációs bizottsá­

gok felterjesztést intéztek a művelődésügyi Minisztérium Könyvtáross- tályához. Az Országos Széchényi Könyvtár Központi Katalógusok Osztá­

l y a ée a kooperációé bizottságok között r e n d s s e r e s k a p c s o l a t kezd k i ­ a l a k u l n i . Kölcsönösségének fontosságát v a l a m e n n y i érdekelt fél hang­

súlyozza.

10. Mind a könyv-, mind p e d i g a folyóiratellátás terén központi kérdés a m e g r e n d e l n i nem t u d o t t kiadványok problémája. A bizottságok felméréseket végeztek, megvizsgálták, hogy a kérdéses dokumentumok megvannak-e már az érdekelt kooperációs kör könyvtárainak együttesé­

ben, i l l e t v e az orezágban. A oél a z , hogy a Jobban dotált könyvtárak vállalják a p r o f i l j u k b a vágó i l y e n folyóiratok vagy könyvek beszerzé­

sét ée a z o k a t az igénylő könyvtárak rendelkezésére bocsássák haszná­

l a t céljából.

1 1 . A szakkönyvellátás terén elsősorban az értékes és drága könyvsorozatok teljességre törekvő gyűjtésének és koordinálásának kérdései kerültek előtérbe. ízzel k a p o e o l a t b a n fslmérések történtek

804

(9)

TWE 15.évi. 11-12. szám 1966.november-deoember

a m a t e m a t i k a tarán, szakemberek véleménye alapján a könyvtarak J e l e z ­ ték, hogy mely B o r o s a t o k teljesség igényével való gyujtéee f o n t o s a h a s a l szükséglotek klalégitése szempontjából. T e k i n t e t t e l az igé­

n y e l t s o r o s a t o k magas számára, ezen a téren határozott koordinációra

•an szükség, A kérdés rsndezése gazdasági természetű nehézeégek m i ­ a t t e g y e l d r e függőben v a n .

12. A szakfolyóiratokéhoz hasonlóan a m a t e m a t i k a i ée a f i z i k a i szakkönyv-ellátottsággal k a p c s o l a t b a n i s megkezdődtek a s t a t i s z t i k a i elemző munkálatok. Ezek t a p a s z t a l a t a i alapján kerül majd s o r annak

tisztázására, hogy m i l y e n mértékben szükséges és lehfitséges a rende­

lések tételenkénti egyeztetése. E d d i g i t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t külföl­

d i müvek jelentős része e g y e t l e n vagy néhány példányban érkezik az országba. A monográfiák vonatkozásában a 15-20 USA JÍ-nál drágább mü­

vek egyeztetésének kérdése vetődött f e l a m a t e m a t i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság e g y i k ülésén, A müvek árával k a p o s o l a t o s a d a t ­ gyűjtések szintén f o l y n a k .

13. A M a t e m a t i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság f o n t o s f e l ­ adatának t e k i n t i a m a t e m a t i k a i r e f e r e n s z - a n y a g jegyzékének összeállí­

tását. Az alapanyagot a f e l a d a t h o z az MTA m a t e m a t i k a i Kutató Intéze­

tének Könyvtara a d t a , a munkálatok továbbfolytatását és befejezését a s z e g e d i JAIE Központi Könyvtára és B o l y a i m a t e m a t i k a i Intézete Könyvtára vállalta, nyilvánvalóan es i s o l y a n f e l a d a t , amelynek meg­

valósításában a matematikusok és a könyvtárosok gyümölcsözően működ­

hetnek együtt.

14. As együttműködés keretében létrehozott adatbázisok elemzése kétségtelenül munkaigényéé f e l a d a t ; ezen a téren a könyvtárak,illet­

ve a kooperáolőa bizottságok eegiteégre s z o r u l n a k . Ebbe a munkába a m a t e m a t i k a i kooperációs kör könyvtárai bevonják majd a hozzájuk szakmai g y a k o r l a t r a küldött könyvtárasakos e g y e t e m i hallgatókat i s . A kérdésben a M a t e m a t i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság l e v e l e t intézett az ELTE Könyvtártudományi Tanszéke vezetőjéhez, amelyben kérte, hogy az említett hallgatók figyelmét hívja f e l ezekre a munka­

lehetőségekre és kívánja meg tőlük as azokban való részvételt.

15. Az említett kooperációs bizottság az együttműködő könyvtá­

r a k vezetőihez intézett körlevelében kérte, hogy a lehetőségekhez ké­

p e s t engedélyezzenek kutatőnapot a kooperáció kérdéseinek tanulmányo- sáeára és a szóban lévő elemző munkálatokban való részvételre.

16. A F i z i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperáolőa Bizottság fölmérte az e- gyUttmüködó könyvtárak reprográfiai kapacitását i s . A kérdés részle­

t e i v e l nem f o g l a l k o z o t t , csupán áttekintést kívánt s z e r e z n i a j e l e n ­ l e g i adottságokról, nyilvánvalóan a kérdés a későbbiek során egyre nagyobb súlyt f o g k a p n i valamennyi bizottság működésében) e r r e v o ­ natkozóan egyébként a most m e g j e l e n t m i n i s z t e r i utasítás i s r e n d e l ­ kezést t a r t a l m a z .

17. H i n t említettük, a kooperációs bizottságok ülései k i f e j e ­ z e t t e n munkaértekezletek, azonban időnként l e h e t n e k az együttműködés­

nek o l y a n f e l a d a t a i i s , amelyek nem munkaértekezletek formájában

805

(10)

BALÁZS J„: Hálósatközl egvttttmüködős

oldhatóit meg a legcélszerűbben. Ezen a téren l a történtek sajátos kezdeményezések, amelyek f o n t o s t a p a s z t a l a t o k k a l járulnak hozzá a további f e l a d a t o k megalapozásához és együttműködési formák kialakí­

táséhoz. Amint a r r a már f e n t e b b h i v a t k o z t u n k , az érdekelt tudomány­

ágak azakemberei és a könyvtárosok közötti k a p c s o l a t o k létrehozása és megerősítése elengedhetetlenül hozzátartozik ehhez as a j t i p u s u együttműködéshez, annak továbbfejlesztéséhez. E törekvés jegyében került s o r dr.KÉHYl Alfréd akadémikus, az MTA M a t e m a t i k a i Kutató I n ­ tézete igazgatója előadásának megrendezésére, a k i a könyvtárosoknak hozzá előzetesen e l j u t t a t o t t mintegy 30 kérdésére válaszolva sok szempontra kiterjedő tájékoztatást nyújtott a matematika lényegével k a p c s o l a t o s korszerű nézetekről, a m a t e m a t i k a i gondolkodás J e l l e g z e ­ t e s vonásairól, a matematika történetének törvényszerűségeiről és a g y a k o r l a t i élet problémáival való s z o r o s kapcsolatáról, a m a t e m a t i ­ k a i kutatások alapvető problémáiról, továbbá a h a z a i m a t e m a t i k a i s z a k i r o d a l m i ellátottság f o n t o s kérdéseiről. /Az előadás tömör k i v o ­ natát a Műszaki Egyetemi Könyvtáros c. folyóirat t e t t e közzé / 9 / . / Hasonló előadás megszervezésérs törskszlk a F i z i k a i S z a k i r o d a l m i Ko­

operációs Bizottság i s . A Kémiai S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság elnöke v i s z o n t a Veszprémi V e g y i p a r i Egyetemen r e n d e z e t t tudományos Ülésszak keretében t a r t o t t előadást a kémiai s z a k i r o d a l m i ellátás i - dószexű kérdéseiről.

18. A kooperációs bizottságok s z a k i r o d a l m i "érdekvédelmi" f e l ­ a d a t a i az utóbbi Időben különösképpen előtérbe nyomultak. A matema­

t i k a i és a f i z i k a i s z a k i r o d a l m i kooperációs bizottságok legutóbbi ü¬

lésükön intenzív tapasztalatcserét f o l y t a t t a k az együttműködésben résztvevő könyvtárak beszerzési /pénzügyi/ k e r e t e i n e k rendezéséről, és ennek következményeképpen levélbeli megkeresést intéztek több fő­

hatósághoz a szükséges beszerzési feltételek biztosítása érdekében.

I I I . ÖSSZEGEZÉS

A fentiekből láthatóan a három kooperációs bizottság tevékeny­

ségének körét eléggé tágan értelmezi és alakítja k i , a távol áll a t ­ tól, hogy feladatát pusztán csak a rendelések tételes egyeztetésére szűkítse l e . A bizottságok alső kétévi működésűk során i g y e k e z t e k a meglévő szakfolyóirat-bázist számbavenni, a z t s t a t i s z t i k a i l a g ás t a r t a l m i l a g e l e m e z n i , a hiányosságokat felmérni. A könyvek v o n a t k o ­ zásában megkezdődtek a könyvsorozatokkal k a p c s o l a t o s felmérések, a m a t e m a t i k a i r e f e r e n s z - a n y a g jegyzékének munkálatai, a beérkező könyv­

anyag s t a t i s z t i k a i elemzése, a b e s z e r e z n i nem t u d o t t müvek számbavé­

t e l e , értékelése e t b . Bem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a f e n t i f e l a d a t o k megoldásán dolgozó könyvtárak és könyvtárosok u j típusa e- gyűttműködésével k a p c s o l a t b a n döntő jelentőségű az érdekelt tudomány­

ágak s z a k e m b e r e i v e l kibontakozó kooperáció, ennek kiszélesítése ás továbbfejlesztése, amely az sgáss együttműködési r e n d s z e m e k sajátos stílust és dinamizmust kölcsönöz.

A h i v a t k o z o t t jogszabály megjelenése ée hatálybalépése, v a l a ­ m i n t a tevékenységűket azután-megkezdő -kooperációs körök eredményei

aof

(11)

TMT 1 5 ,Í Y I. 11-12.BEáJD 1968.november-deoember

nyilvánvalóAH u j a b b lendületet, ötleteket ée t a p a s z t a l a t o k a t fognak nyújtani a n a t e m a t i k a i , a f i z i k a i ée a kémiai kooperációs körök mű­

ködéséhez i s . As egyes kooperációé körökön belül folyó eesmeceerék- nek a jövőben feltehetően f o n t o s kiegészítői l e s z n e k a különböző ko­

operációs körök között k i a l a k u l d tapasztalatcserék, amelyek iránt as igény mindhárom kooperációs körben márle érlelődik.

o§o

I R O D A L O M

1 . LÁBG I m r e : A tudományos és szakkönyvtári gyűjtőköri kódax munká­

l a t a i . - Könyvtáros, 15.k. 9-sz. 1965. p.516-519.

2. A B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára jelentősebb mate­

m a t i k a i könyvsorozatainak Jegyzéke. /Összeáll.: Spányi Balázsné, Komáromy S a r o l t a , Perjéssy Barna.//Bp. 1966./ 2, 15 p .

3. Kiadói címjegyzék. Matematika - f i z i k a . /Összeáll.: Spányi Balázs­

né./ Bp. 1966. 12 p. /BHE Kösponti Könyvtára./

4. Kurrens m a t e m a t i k a i szakfolyóiratok Jegyzéke 1967. A M a t e m a t i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperációs Bizottság /megbízásából/ közreadja a BHE Központi Könyvtára, /összeáll.i Kósa Győző../ Bp. 1966. 3, 34 p.

5. BALÁZS János: A m a t e m a t i k a i s z a k i r o d a l o m gyűjtése könyvtárközi e- gyűttműködée keretében. • Műszaki Egyetemi Könyvtáros, 4.k. l . s z . 1967. p. 1-13.

6. BALÁZS János: Munkában a M a t e m a t i k a i S z a k i r o d a l m i Kooperációs B i ­ zottság. - Könyvtároe, 17.k. 6.sz. 1967. p.316-320.

7. A kémia és határterületein dolgozó szakemberek érdeklődésére szá­

mot tartó k u r r e n s külföldi folyóiratok lelőhely- és hiányjegyzéke a Kémiai Gyűjtőköri Kooperációs Bleotteág tagkönyvtáraiban az 196?. évben, összeáll.: Szabó Miklóené. /Veszprém, TO J e g y z e t - eoksz. 1967./ 65 p .

8. Kurrens f i z i k a i szakfolyóiratok jegyzéke 1967. A F i z i k a i S z a k i r o ­ d a l m i Kooperációs Bizottság /megbízásából/ közreadja a BUE Köz­

p o n t i Könyvtára. /Összeáll.: Kőea Győző és Noeek Margó./ Bp. 1967.

12, 45 p.

9. BALÁZS János: A matematika lényege, a kutatások ée a s z a k i r o d a l m i ellétotteág néhány kérdéBe. Dr. Rényl Alfréd akadémikus előadása a BHE Központi Könwtárában. * Műszaki Egyetemi Könyvtároe, 5.k.

l . s z . 1968. p.17-22.

10. BALÁZS Jánosi A m a t e m a t i k a i ée a f i z i k a i s z a k i r o d a l m i kooperáci­

óé bizotteágok törekvései. - Könyvtáros, 18.k. 3.sz. 1966. p.150.

rfb

807

(12)

BALÁZS J . t HAlósatkösi együttsükűdéo

BALÁZS. J j t E x p e r i e n c e s o f o o o p e r a t i o n amona 11 b r a r y - n a t w o r k s j n a c q u l r l n a l i t e r a t u r e i n mathematios. p h y e i c s and o h a m i s t r v

Aa a r e 8 u. l t o f t h o r o u g b p r o p a r a t o r y a c t i v i t i e s o f B O M y e a r s , the Directívea o f t h e Miniéter o f B d u o a t i o n on c o l l e c t i o n - p r o f i l e a i n B c l s n t l f i e and a p e e i a l l l b r a r i e s and on t h o i r o o o p e r a t i o n i n o o l l e o t i n g B p e c i a l l i t e r a t u r e have been lesned r e c e n t l y .

Tne o b j e c t i v e s o f t h e D i r e c t i v e B a r a t o s a f e g u a r d t h a t a l l Bolanoe d i s o i p l i n e s , whioh a r e b e i n g c a l t l v a t e d i n Hungary, s h o c l d possess an adequate B p e c i a l l i b r a r y "baae" as r e q u l r e d by t h e d e v e l - opment o f s e i e n e e s . A B a r u l e , t h e r e e p o n s i b l l l t y f o r o o l l e o t i n g a p p r o p r i a t e B p e c i a l l i t e r a t u r e i n o r d s r t o aeet t h e n a t i o n ' o demands r o s t a w i t h one l a r g e s o i e n t i f i o l i b r a r y i n eaeh major f i e l d o f e c i e n c e . The r e e p o n s i b l e l i b r a r y , i n t u r n , d e l i b e r a t e l y shares i t s o o l l e o t i n g f u n c t i o n o f s p e o i a l l i t e r a t u r e w i t h o t h e r l i b r a r i e e i r r e s p e c t l v e o f t h e l r n e t w o r k a f f i l l a t i o n , i f any.

The l l b r a r i e s , p a r t i c i p a t i n g i n t h e o o l l e o t i n g o f s p e o i a l l i t e r a t u r e o f t h e i n d i v i d u a l f i e l d a , a r e w o r k l n g w i t h i n a a o - c s l l e d

"cooperatíve círole". T h l s work l e c o n t r o l l e d by " o o o p e r a t i o n commlttees' o o n a i s t i n g o f t h e r e p r e a e n t a t i v e s o f t h e o o o p e r a t i n g l i b r a r l a s .

The n a t i o n - w i d e o o o p e r a t i o n o f o o l l e o t i n g s p e o i a l l i t e r a t u r e i n v o l v s s 20 l l b r a r i e s i n matbematlos, 30 i n p h y s l c s and soae 40 i n c h e m l s t r y .

Sinoe t h e o o o p e r a t i o n s t a r t o d i n 1966 - w e l l b e f o r e t h e D i r e c - t i v e s appeared - t h e l l b r a r i e s have a l r e a d y p o o l e d a c o n e l d e r a b l e amount o f t h e l r e x p e r l e n o e s . The p r e s e n t etudy r s p o r t s on t h e work done so f a r ; i n l l s t l n g t h e i r e f f o r t s and r e e u l t s a c h i e v e d .

The t h r e e o o o p e r a t i o n oommltteee have f i r s t o f a l l d e a l t w i t h the base, r e e p . t h e s u p p l y o f s p e o i a l p e r i o d l o a l s . B s l y i n g on t h e l i s t i n g s o f t h e o o o p e r a t i n g l l b r a r i e s , unión c a t a l o g u e s , l l s t s o f p e r i o d l o a l s o f t h e above t h r e e m a j o r bramchee o f scienoe have been c o m p i l e d . The p e r i o d l o a l s have been examined ae t o t h e i r number and t h e n t h e i r o o n t e n t was alsó a n a l y s e d i n o r d s r t o e x p l o r e t h e i r s u f f l c i e n c y , t h e l r i n a d e q u a o i e s and d s f i o i e n c i e s . P u r t h e r a Burvey and asseeBment o f t h e s e r l s s i n t h e h o l d i n g e has s t a r t o d t o f a o i l i t - ate t h e I d e n t i f i c a t i o n o f s e r i e s b o o k - t i t l e e whioh have t o be c o l - l e c t e d a i m i n g a t oompleteness and i n o r d e r to.promote t h e o o o r d l n a - t l o n o f t h e s e a c t i v i t i e s . A t t e n t i o n was alsó p a i d t o those books, r e s p . seriéa w h i c h were o o n s i d e r s d necessary b u t t h e i r a c q u l s l t i o n has eo f a r been i m p o e s l b l e , and so f o r t h . I n e x a a l n i n g t h e o o n t e n t aspecte o f t h e p u b l i c a t i o n s , t h e r e p r e e e n t a t i v e B / s o i e n t l a t s , r e - s e a r c h e r B , t e a o h e r s / o f t h e i n d i v i d u a l branchea o f scienoe coneernad have t a k e n p a r t i n t h a t work, - a f a c t g i v i n g a c h a r a o t e r i s t i c f e a t - u r e t o t h i s o o o p e r a t i o n system. Due t o t h e o o o p e r a t i o n o f t h e v a r ­ i o n * l l b r a r i e s , s e v a r a l b i b l i o g r a p h i o p u b l i o a t l o n s have h l t h e r t o appeared; t h e i r t i t l e s a r e H e t e d a t t h e snd o f t h e s t u d y .

WWW 808

(13)

UtX 15.éri. 11—12*Bz ám 1 9 6 8 .n o v e m b e r - d e c e m b e r

S A J A Z . f l . j OnMT MemoareBoro o o T p y j B B n a o T B a B OTHOBBBHR cfiopa MBTOMBTB i s o K o f t . ftBaageonofl j XBMBReczOH o n e p z a j i m o f l j a r a p a r r p H

H e x a z H O , n o c * e MflorojieTBefi n o z r o r o a i i T a j i b R o f l p a S o m rauo B CSBT y K a a a x . u a U B H B C T P B n p O o a e n e N S * o npoipBxe n a y i E u x a TexHKvecKBX a a 0 j m o T« K a o B X 0OTpTXHR«recT8e a BOBOJICRTO&ÖHKB H a y v H O- T e r w j i i e c - K o t J i K T B p a r y p ü .

H a j t ű y z a i a H H B Öujto 0 6e ( m é n e m é r o r o , ntoOu K a m s a x H a y z a , K C - T o p o P a a s B t i a v T O f l B B e n r p B R , i n e x a 0 1 0 1 1 oneuöiöaiOTewByB d a a y , OOOT- s e T O T a y D s y K ) TpedoaaHHHB p a i e a T a n . B x s o u o S o f l a a o r a B a y a i s a oöop coemtaJtiHOB j i B T e p a Typ H > yaOB^eTaopflwaHH r o o y a.apcTseHHHa n o T p e ű B o o - T B, O T B e v a e r o n p e x e x e H R a f l Gaxhw&x H a y i H a a ÖBöaaoTexa. OH a MHIIQXHÍI- e r a a x a v i i n o o ö o p y c n e u z u b R O f l x i T e p a T y p u , u e x e y c T p e a x e H H O p a a a e - JIHR B X c x p y r H M S O B S J x o T e K a u B . n p a m i a x BO BBRMaHBe DpBRax.xexw.O0Tb 3 T B X Í H Ö J H O T B E .

E B Ö J I O T S K B , n p a R B m a v i B e y v a c T m e • cOope J i r r e p a T y p a o t í e j i m i o n e a a a j i b H a i oÖjaoTeF, npoBOXBT paCoTH a paMKax T . H . K O o n e p a T F a H w x n p y r o B . PaŰOTa B T B X xpyr-oa s a n pas.iHBTOH r . n . K o o n e p a T B s m u i X O W H - TeT a k H, O O O T O B I B M R K3 n p a x o r a B i r e x e t l o o T p y x B x q a n m B X OBOJTBOTOK .

B cöope a a T e a a T B n e o x o t ! x B T e p a r y p B n a o o n e r o o y x a p o T a e R B O B v p o a - BB ooTpyxHBvanT a H a o T o a i e e apetui 2o, a oOope twsEiecKc-S x s T e p a T T p u 3 o , s a c f l o p e m x n i e o K o f i j n r r e p a r y p H OKOXO 4o d x d x R O T e x . H x O O T P V I - RRVBCTBO H B I É W D Q I y x e a 1966 r o x y , > B B V B T a a i o x r o so yaoMXRyroro

y s a s f i R F H B E H B c T p a , TaKffu oSpaaoM y x e z o O B X n o p R a x o t l B j O B o r p o u n a S onüT. B oraTbe n p e x o T a a z e e T C B H X p a S o t a a n e p e t i B O A e n u a 1 8 nymcTax BX c T p a n í u n i i a • p e a y A b T a T w .

i p a KOonepaTBBRUX K o m r r e T s a a i m i u i o k a n e p s y n o i e p e x * a o a p o - COM o0ecne<teBBB oneDzaxbHtiNa x y p H a x a u - H a OOBOBB a a j t a x e s B l ŰBÖ-IHO- T O K , npBRBasxBBX y t a o T z e B z o o n e p a U M , no x y p B a x a M S T B X r p e x e n e - U B u b R U X o f l j a c T B f l 6sx» c o o T a a x e R R a e n T p a z i R i i e s a T o j i o r a , QBBOXR N B - OTORaXOKIBHBX, BOTOpBB S H I B OTBTBOTB1B OXB B 110 QOXepxaBBB n p o a H a - JtBBBpOBaRH, ÖHXH paOCHOTpOHH B e X O C T a T X B . E U J S T a K x e p a c o a O T p B H t l B u e n a B e o f l o e p a z x a i r o %exbx> y o T a x o a z e a H B a Ko o p xBn a uHa « « « c o O a - p e e m i x o e p B f l . K O M B T B T H o x e s u r b B a a TpeoyeMHKB K n n r a r n , Koropvx HB y x a f l o c b npBOÖpeoTR n * . « .

B paccBOTpeBBB l o n p o c o e , x a o a B B B X O B o o x e p x a x x n , n p B R B a a v T y t j a c - TBe B n p e xC T B B B TeJ I B 3 a B H T e p e o o aS B B U X o r p a o x e l f B S T K B { y v e B t i * , B c o x e - x o s a T e j i B , n p e n o a a a a r e í B l , a r o n p a a a e T oBoeoflpaaRuft x a p a x r e p s c e a CR-

c r e u e o o T p y x R B t r e o r a a . B p e a y x b r e T e c o T p y x B B v e c r a a y x e BHxe^ B c s e r p a a nyÖjiBKauBp; OBS^Borpa^w^ e a K O e o n x o B B B e B X B B X O B * ? C R B Í O H K B

?T ÖT * F -

(14)

BALÁZS J . l Hálózatközi együttsüködée BALÁZS. J.t E r f a h r u n g c n dgr E o o p e r a t i o n zwlachen B i b l i o t h e k s - n e t z e n I n d e r Bescharrung d e r F a c h l i t e r a t u r der K a t h e a a t i k . P h y s i k und Chemle

Bach n e h r j a h r l g e n gründlichen V o r b e r e i t u n g e n wurde u n l a n g s t él- ne Verordnung dee U i n i e t e r e für Erziehungswesen Uber den Sammelkxela der w l B s o n s c h a i t l i o h e n and F a c h b i b l i o t h e k e n , eowle über i n r e Zueaa- i s e n a r b e i t i n d e r B e s c h a f f u n g der F a c h l l t e r a t u r veröffentlioht.

Dae Z i e l d e r Verordnung l e t zu e i c h e r n , daes s a a t l i o h e i n Ün- g a m g e p f l e g t e n WlBsenschaftszwelge e i n e den AnaprUohen dee wieaen- a c h a f t l i c b e n P o r t s c h r l t t s entaprechende F a c h b i b l l o t h e k e b a s i s b e - e i t z e n e o l l e n . Für d i e Aneprttche beíriedigende Sanunlung d e r F a o h l i - t e r a t u r l e t a u f jedea W i s s e n s c h a x t s g e b l e t i n a l l g e m e i n e n e i n e w i e - a e c e c h a f t l l c h e G r o e s b i b l i o t h e k v e r a n t w o r t l i c h . Elese G r oas b i b l i o t h e - ken k o o p e r l e r e n m i t anderen F a c h b i b l i o t h e k e n geaelnaan and z i e l b e - wuBst a o f den Gebiete d e r B e s c h a f f u n g d e r e i n s c h l a g i g e n F a o h l i t e r a -

t u r , ohne RÜckslcht d a r a u f , ob d i e a e einem B i b l i o t h e k s n e t s a n g t b o r e n oder n i c b t .

Die i n d e r P a c h l l t e r a t u r b a s c h a x ' f u n g d e r e i n z e l n e n F a c b g e b i e t e t e i l n e n m e n d e n B i b l i o t b e k e n Uben l h r e A r b e ' t im Bannen von aog. Ko- c p s r a t i o n s - K r e i s e n aus. I n r e l a t i g k e i t w i r d v o n den eog. Koopera- t i o n s - E o a i t e e e g e l e i t e t , welcbe aua R e p r a s e n t a n t s n d e r k o o p e r l e r e n - den B i b l i o t b e k e n b e s t e b e n .

I n der B e s c b a f f u n g d e r F a c h l i t e r a t u r d s r M a t h e o a t i k k o o p e r l e r e n d e r z e i t 20, i n d e r ínyeik 30, Und i n d e r Ceemie etwa 40 B i b l i o t b e k e n dee Landes. I n r e Zuaammenarbeit begann bérelte i n 1966, alsó lange noob v o r E r s c b e i n e n d e r Vercrdnung, s i s verfügen dennacb über bedeu- tende Erxahrungen. Der A r t i k e l g i b t e i n e übersicht íbrer b i e b e r i g e n T a t i g k e i t , Bestrebungen und E r g e b n i s s e .

Die d r e i E o o p e r a t i o n s - K o B l t e e e b s f a s e t e n s i o b v o r e r s t B i t F r a - gen der Vereorgung B i t F a o h z e i t s c h r i f t e n , Von den Z e i t e c h r i f t e n . d i e e l c b l m B e s i t z e d e r k o o p e r i e r e n d e n B i b l i o t b e k e n der d r e i Faobgebiete b e f i n d e n , wurdsn a o f Grund v o n Angaben d e r an d s r E o o p e r a t i o n t e i l - nebmenden B i b l i o t b e k e n Z e n t r a l k a t a l o g e und F o n d o r t e l i s t e n zusaanen- g e s t e U t , d i e s e i n s t a t l s t i s c b e r H i n s i c b t und i n h a l t l i c h a n a l y e i e r t und d i e LUcken f e s t g e s t e l l t . Aucb bezüglich d e r B u c b s e r l e n wurdsn a h n l i c h e A r b e l t e n begonnen, indem d i e B u c h r e l h e n , welobe v o l l z a b l i g zu sammeln e i n d , f e e t g e s t e l l t und k o o r d i n i e r t werdsn. Sie r i c b t e n i n r e Aufmerksamkeit aucb a u f Werke, d i e ntítig e i n d , aber b i s b e r n i c b t b e e t e l i t werden k o n n t e n , uew. I n d e r I n h a l t s a n a l y s e der Fach- l l t e r a t u r nehaen auch B e p r a s e n t a n t e n d e r b e t r e f f e n d e n f i s s e n e c h a f t s - zwelge t e l i / W i s s e n s c h a x t l e r , F o r s o h e r , P r o x e s s o r e n / das des ganzen E o o p e r a t l o n s s y s t e z i e i n e n s p e z i e l l e n C b a r a k t e r e i c h e r t . Z u f o l g e der e r f o l g r e i c h e n E o o p e r a t i o n s i n d b i B h e r ztehrere b i b l i o g r a p h i e c h e Pub- l i k a t i c n e n e r s o h i e n e n , derén T i t e l an Ende dee A r t i k e l a a u f g e z a h l t s i n d .

oOo

810

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tehát a bizalom egy olyan aszimmetrikus szi- tuáció, ahol valaki mint megbízó egy másik személy (megbízott) segítségére szorul, miközben nincs lehetősége

• Alkotóan képes alkalmazni a vegyészmérnöki szakterülethez kapcsolódó matematikai és természettudományos elméleti és gyakorlati ismereteket feladatai megoldása során. Elvárás,

[25] Ezenkívül rendszeres magyar közreműködés folyik a FID C/3 (UDC Revision Committee = ETO Revíziós Bizottság) |26] és a FID/SD (Committee on Social Science Information and

Könnyen kiderülhet,' hogy a szakmunkás olvasótábor egyedei évről évre ugyanazok, és az emelkedő százalék a szakkönyve­.. k e t olvasók tipusának emelkedéséről, de

Ezeken az ankétokon uz OMK, az Országos Pedagőgíui Könyvtár, az Oi'gK és a Közgazdasági Egyetem Könyvtára működik Uajd közre. Ez a segitő készség nagymértékben megvon

Az Általános Épülettervező Vállalat az OMK-tól kért ' bibliográfiáit kiegészíti saját anyagával és azokat nagyon '.. jól felhasználja.•• i Az ÉM Dokumentációs

tések programozásának természetesen határt szab az a körülmény, hogy a jövőben adódó valamennyi döntés nem látható előre...

A konstruktív versengés következtében az egyén motiváltabb lesz arra, hogy kihívásoknak elébe nézzen, nő a versengő felek közötti együttműködés, és erősebb lesz