Puhafaligetek monitorozása a Barcsi Ó-Dráva holtág területén

(1)

Purger D., Purger J. J. szerk. 2019:

A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága / Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs BioRes, Pécs, 222 pp. • ISBN 978-615-81245-0-8

Puhafaligetek monitorozása a Barcsi Ó-Dráva holtág területén

CSETE Sándor¹ és PURGER Dragica^2,3

1Kaposvári Egyetem, AKK, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

E-mail: csete.sandor@ke.hu

2Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, 7624 Pécs, Rókus u. 2

3BioRes Bt. 7624 Pécs, Barackvirág utca 27.

E-mail:purger.dragica@gmail.com

Bevezetés

! "# " $ %& '((( )*! ! ! +/58(9

;& < # $ "#! $ ; $= ; $ $ & $ &

<'(5>'(5? #& = #*"

!=;" %&'(((;&$

$=# # < # & $ <

! "#$ %#& %! "!"# '()&")$

(")"*$+"*"),-

. /01 234&%"

& C #! $ # #;<

56D ) " "#! = $ ' =

= #;!# $#<

.)6%7 '!44-D H$ "! $ "= =# !

##"* +Salix alba, S. fragilis9" +Populus alba, Populus nigra, Populus × canescens9 <" "$**$+Cornus sanguinea9!

#+Sambucus nigra9$#+Rubus caesius9<J "L

"$ =+MNOQUQ$ <'(5'9<

(#!%#

8 234"# '9*)) !""&+"*6 ,- $ "# "! $

;<8 =;&L<H=$

+8,9<

(2)

$ " L$= * +Salix alba9 "! # " #

! $ < $ +Alnus glutinosa9 +Ulmus laevis9< * " "

! " $ # +Rubus caesius9! # +Sambucus nigra9 **$ +Cornus sanguinea9< L " +Urtica dioica9!

L = +Geranium robertianum9! $ +Alliaria petiolata9!

+Glechoma hederacea9!##&$*=+Cucubalus baccifer9; +Lycopus europaeus9 <

+=VDW&<9

8,8X * H='(5Y<"L &5"

2"#88Z$ [ [ [H=5\&'(5Y

82%&"# 'Senecioni sarracenici-Populetum albae-

$ "= $ <$ =;&L<] H=

+8,9<X $ #!$ #* $ $

$ $ # ! ; < % "&

!!$ $$&"#"<] *

$"#$ "+Populus alba9! #&*+Salix alba9 +Populus nigra9 < Z $" $ "$ $ +Fraxinus angustifolia ssp. danubiale9!+Quercus robur9 +Ulmus laevis9<

^#&+Populus × canescens9 $ <"

"$ +Viburnum opulus9**$+Cornus sanguinea9<L"

(3)

$ # +Rubus caesius9 +Urtica dioica9! # #& $

*=+Cucubalus baccifer9! +Lysimachia vulgaris9!; +Lycopus europaeus9 &= $= +Humulus lupulus9 < _$ $"

+` # f$&$9 L ! $ = +Anemone ranunculoides9! + 9! #* +Aegopodium podagraria9! # +Corydalis cava9!# L"$+Impatiens noli-tangere9= +Galanthus nivalis9<

56%!4!!%# #;& $ #= =! # = L "< # " &= +Equisetum hyemale9

#& <* ##$ !=$"

$""" !#"&+Acer negundo9!# =+Juglans regia9 +Morus nigra9<

+=VDW&<9

8,8X +] H=9'(5Y 2"#88Z$ [ +] H=9 '(5Y

. /0:#"#

A monitorozásra kiválasztott %#"# '"" ;")"&(6- állománya a Barcsi Ó-Dráva

$#L<=+<8,9<8$C C"*#$

viszonylag mélyebb szintjén, horpadásban alakult ki.

(4)

56; # # !"; "$<

.)6%7H$ "#$ $+Alnus glutinosa9!# +Ulmus laevis9 * +Salix alba9<w "$ D $ +Fraxinus angustifolia ssp.

danubiale9! +Carpinus betulus), +Quercus robur9. \$ ""D +Viburnum opulus9!$**$+Cornus sanguinea9!##&;=

+Euonymus europaeus9 és a $= +Corylus avellana9 < #$

"#+Sambucus nigra9!$# #+Rubus caesius, R. fruticosus9,

$ +Lamium maculatum9. " # +Clematis vitalba9 +Hedera helix9! ;<8#&$#$#

# !$ <#*+Aegopodium podagraria9 az erdei sárgaárvacsalán +Galeobdolon luteum9<\ # #*";!$ <$ =;+Caltha palustris9, +Carex brizoides9 # =* +Circaea lutetiana9. A gyepszintben

" " $ ! $ < $ " +Galium palustre9! $

"+Myosotis scorpioides9$ $+Iris pseudacorus9< &

* $ # +Corydalis cava9 = +Anemone ranunculoides9<

#"#& &=+Equisetum hyemale9<

+=VD`Z<9

<8,8x #L" *'(5Y 2"#8<8w#[ #& {#

oxbow near Barcs in 2016

(5)

( =4!4= )4! ! Alacsony ártéren kialakuló, rendszeresen elöntést kapó

$ ;"*# <J "#

$ "<$$##==$=;

= !$ "$ ;""

$< # ; & & # #= #=#= ## = ! $ &# " # =

" &"$&< =$ $ "= ! ; ;& " $ $

# =< J # $ "L ;&! $ = " ~ #= ; ; ~ * "# ; $ $= = ;< =

; $ $&$"&#&$;< =# "=

#! #$#=;$=#

$;! $ & # $ állapotának javulását vonhatja maga után.

>)"))4!"7)))%!6)"))4!6!4"

= "=# $ " '(5' 5D5(<(((

$L = &< # ! #

;J$ H#`;&LJWZ< $"$"

$ = # +XMN$ <'((?9< #X 10.1 programcsomaggal történt. $ ! ! ! #

"= $L < % ?(((! W >! W H&$ X`)>(`8{Z((# \W8J%8)$&$<

$ "$ # $ természetességi kategóriák %Oés ZN+5//9 D5<= $$'<<

$ !<><= # $" <

(6)"))4!*%%!"))!#

?% ; ="= C#&$ $ $; $ <

megnyilvánulhatnak a vegetáció összetételében és szerkezetében, a lombkorona-, a cserje-és gyepszintben egyaránt.

#*" $=# X /( $# %$

# $ = # # $=# " ! $

$# ;;!$ "

&= 8#&$ $ # & #&= $

$ $ < )$ $#& %$

'((?&$=#;<&%$ =$D'(5(<$

+wNésZUMN'(5(9<

(6)")"#)4%!

#*" " # " ; #

$ & $! $ $;

;$=; $ = $"#+` és WNN'(59<

(6)

# $ $ ! = ; # "#"& # $=<8$

$ " =$ $ ";&

# +_%x=#D\\>9$!

$ " < # $ $ $ ; +18,9<H=] H=$ ##=

="%&'((( )*!!! +/58(9!_%x=#"\!

)* #< Míg a harmadik monitorozási alapkvadrátunk égerligetben került lehelyezésre a $ <8#$%&'((( )*!!

! +/58(9 !$;_%x=#"\>!x <

+# !V C&!# #` $<9

18 ,8Térképen jelölt mintaterületek +5 ~ ] H=! ' * ~ H=!

~9

2"#818Z$ ##$+5~[ ~] H='~[ [ [~

H=~#~9

1. Kis-Lóka 3. Don-kanyar

2. Lóka-sarok

(7)

%$ # $ =#" $ #" L<

+#9$ <#

"* ! & "! " "# $ &!

amelyen belül az alapkvadrát lehelyezése önkényesen történt meg. Az alapkvadrát konkrét helyének

$$""$!#

= $ ! & <

8 =#& #$ &=! #=! = "

$ &< Z $! $ "= =

$=### $*# #$<

8& $# #! $=#

$$#$# <

%$" $#(($<#

"!$ #JWZ# ;<'(5Y'(5?

$ "L &"<

(6"))4%!

# " # $ #

%$ # $ =#*##""<

#$ # $ # &"# $ "=

#! D$$L&$ ! "

#; #$ =! # < J#"&

# "=! ** "# $ ! #$ # " $ ; +:8 ,9< X #

; ="$ #$ ##

$=#$;$# "! = &<8

$ #$*;= !$;

## $";<X # miatt az alapkvadrát gyepszintjének részletesebb megmintázására szolgáló mikrokvadrátok elhelyezésére $ &#&+@8,-<8! # ;#

* $ #$ ;=! L &$ !

$ ;&;&! !

$ $## ! =$< "(($# " >>#(!>$²$*

+5(!>$9 & $ # $ & +A8 ,9< $&

#$#$ #=# $ <

$ $>>#$ $""$

$%$" $<X #L$&=#

számok:

(" '>#

(Y(" Y#

Y(" 5#

8 $ # $ # = ; L

"<L"$ #! ! vagyis nem voltak nagyobbak az 50 cm-es hajtásmagasságnál. A lombkorona- és cserjeszintet a teljes "< ;D #= $! " " !

$ $ ## =<8";&$#<

(8)

+=VDW&\<\<9

:8,8#*" # 2"#8:8 &

@8,8 ;#=

kvadrát és a benne elhelyezett 55 db mikrokvadrát

$#+$ #

$9 2"#8@8$$

[$#$&

& D >>&#(<>$² area each, the

&[ $#

species

(9)

+=VDW&<9

A8,8 "$$ =(<>5$$ # 2"#8A8 #$ &[$#(<>5$

(10)

F"4!#)4

- "; +9$ #$ #+ 9

- $ ;" ; +9#

- " ;" ; +9#

- ## ";&#=

- a degradáció mértékének becslése - erdészeti kezelések

+464))

- #"$>>$ #"

- "$V$ #"$V$ #=

- ;V$ #;V$ #=

- Z $# "$ !" ;

- &"$+ &" &$;"

$ =" <]$D""!

" " < #&$!

#$5((!$# <9

- $"$+!$!" 9+ # Zw9 - ;## "

- ##

- kezelés típusa és gyakorisága - ;"+9

(6"%"H)6)6%!4!!%#%6#)4!

## =+8,49$+8,49#=

<^## = !+9 $#&<

8,48#$$&=## =="D 5,8# &#

'HJUDGiFLyWRNR]yWpQ\H]ĘN

T1 Taposás Az állományt a normálisnál ersebb taposás éri (pl.

turizmus, tömeges állatvonulás esetén)

T2 Túlzott legeltetés A terület eltartóképességét meghaladó vadállomány, vagy túltenyésztett állatállomány ersen lerágja a növényzetet T3 Fafajcsere shonos fajra A természetes faállományt az erdészeti beavatkozás során

shonos, de korábban az adott termhelyen nem jellemz fafajra cserélték

T4 Fafajcsere idegen fajra A természetes faállományt az erdészeti beavatkozás során tájidegen fafajra cserélték

T5 Erdészeti vonszolás A kitermelt rönkök vonszolása a talaj felszíni rétegét és az aljnövényzetet ersen károsította

T6 Véghasználat Az erdállomány fáit a természetes újulat megersödése után kivágták

T7 Tarvágás A fákat kivágták, mieltt a természetes felújulás végbement volna. Az erdállomány regeneríciójához mesterséges felújítás szükséges, ami gyakran fafajcseréhez vezet

(11)

T8 Erdirtás Az erdt kiirtották, helyén sem természetes, sem mesterséges erdfelújítás nincs, fátlan élhellyé alakult át

T9 Cserjeirtás A természetes cserjeállományt az erdészeti kezelés során a fatönk gyorsabb növekedése érdekében eltávolították T10 Fatelepítés Korábban nem erd termhelyen vagy tarra vágott erd

helyén mesterségesen végrehajtott fatelepítés T11 Gyeplazítás A zárt, természetes gyepben fogasoltak, tárcsáztak

legeljavítás céljából

T12 Felülvetés A természetes gyepet idegen ffajjal felülvetették legeljavítás céljából

T13 Mtrágyázás A természetes gyepben mtrágyáztak legeljavítás céljából T14 Talajvízszint csökkenése A talajvíz szintje^Jersen csökkent, ami kiszáradást okoz T15 Karsztvízszint csökkenése Általában mesterséges vízkiemelés következtében a

karsztvízszint csökkent, ami nagyobb régióban a

talajvízszint csökkenéséhez, a források elapadásához vezet.

Forrás és patak menti növényzetet érinthet közvetlenül T16 Pangóvíz A talajvíz egy része képtelen eltávozni, ami idszakos

vízborítást okoz

T17 Vízi eutrofizáció Vizes vagy vízközeli élhelyen a víz szerves anyagban való feldúsulása, amely a természetes szukcesszió

felgyorsulásához vezet

T18 Szárazföldi eutrofizáció A legelés, kaszálás elmaradása következtében a gyepben az avar felhalmozódott, ami a szerves anyag feldúsulását okozta T19 Rosszul bomló avar Telepített tájidegen növényfajok avarja a megfelel lebontó

fajok hiányában felhalmozódik

T20 Duzzasztás A természetes folyóvizet mesterségesen felduzzasztották, ami a terület korábbi vízháztartását ersen megváltoztatta T21 Kilúgzás A talajfelszínt a csapadékvíz a szerves törmelék, avar

eltávolítása miatt ersen átmosta, tápanyagban szegénnyé tette

T22 Szervetlen szennyezés Nagy mennyiség antropogén szervetlen szennyez anyag, pl. nehézfémek, mérgek jelenléte

T23 Szerves szennyezés Nagy mennyiség antropogén szerves szennyezdés jelenléte (hígtrágya, mezgazdasági hulladék)

T24 Légszennyezés A leveg szennyezettsége a megengedettnél magasabb (ermvek, fútvonalak mentén)

T25 Tzkár A terület a közelmúltban leégett

T26 Kaszálás elmaradása A szukcesszió elrehaladását késleltet természetvédelmi célzatú kaszálás elmaradása (lápréteken, hegyi réteken) T27 Legeltetés csökkenése vagy

elmaradása

Az shonos állatállomány vagy a korábbi háziállat állomány legelési aktivitásának csökkenése a társulás korábbi képének megváltozásához vezetett

T28 Felhagyott mezgazdasági mvelés

A tájon még felismerhetk a korábbi mezgazdasági mvelés nyomai, a termhelyen másodlagos szukcesszió zajlik

T29 Talajerózió A csapadékvíz, a taposás vagy a szél eltávolította a termtalaj nagy részét

T30 Hangszennyezés A közelben ers hangot kibocsátó emberi létesítmény van, ami elssorban az állatvilágot zavarja

T31 Fényszennyezés (barlangok esetében)

A barlang mesterséges megvilágítása következtében algásodás indult meg

T32 Mechanikai károsodás Ers, rendellenes mechanikai hatások (munkagépek, éleslövészet) károsító hatása

(12)

I#*"!!%#

A növényzeti állományok fajkészletét érint degradációs jelenségek J1 Egy természetes domináns faj

monodominanciája

A domináns faj túlsúlya csökkenti a fajgazdagságot J2 Egy természetes kísér faj

monodominanciája

Egy korábban szubordinált faj túlsúlyba jutása a többi rovására

J3 Gyomosodás Az eredeti fajkészlet mellett gyomfajok jelennek meg J4 Gyomfajok dominanciája A gyomfajok túlsúlyba jutottak az eredeti fajkészlethez

képest (ersen degradált sziklagyepek, láprétek) J5 Egy adventív faj dominanciája Egy nem shonos faj uralomra jutása

J6 Egy kivadult kultúrfaj dominanciája

Egy termesztett növényfaj kivadult egyedeinek túlsúlya J7 A specialista fajok eltnése Szk trés fajok, védett, ritka, kizárólag az adott

élhelyre jellemz fajok eltnése

J8 A védett fajok eltnése A társulásra általában jellemz védett fajok nagy része hiányzik

J9 Egy fontos ritka faj eltnése, ers veszélyeztetése

Az adott lokalitásra korábban jellemz ritka faj eltnt, vagy egyedszáma ersen lecsökkent

J10 Az eredeti társulásból már csak egyes fajok vannak jelen

A társulás szerkezete már nem ismerhet fel, de egyes karakterfajok még jelen vannak

J11 Egyszikek eltnése Az eredeti fajkompozícióhoz képest lényegesen csökkent az egyszik fajok aránya (enyhén bolygatott gyepekben gyakran elretörnek a kétszikek)

J12 Kétszikek eltnése Az eredeti fajkompozícióhoz képest lényegesen csökkent a kétszik fajok aránya (elssorban elöregedett

gyepállományokra jellemz).

J13 A karakterfajok hiánya A társulás felismerhet, de több korábban jelenlev karakterfaj hiányzik

J14 Domináns fajok eltnése Egy vagy több, a társulás természetes állományaiban domináns faj hiányzik

J15 A kísérfajok számának csökkenése

A domináns fajok melll hiányzik a jellemz kísérfajok jó része, homogén, fajszegény állomány

J16 Összfajszám csökkenés Az állomány fajszáma lényegesen alacsonyabb a társulásra jellemznél (a természetes kísér és a ritka fajok hiányoznak)

J17 Eljellegtelenedés Több, korábban felsorolt tényez együttes hatása J18 A lombkoronaszint egy fajból áll Korábban elegyes erdben egy shonos fa túlsúlya J19 A lombkoronaszintben egy

elegyfaj vált dominánssá

Egy természetes körülmények között elegyfajként viselked faj (pl. Fraxinus excelsior, Carpimus betulus) jut

túlsúlyra

J20 A lombkoronaszint fajszegény Csak a domináns fafajok vannak jelen, a jellemz elegyfajok hiányoznak

J21 A lombkoronaszintbe tájidegen faj elegyedik

Az shonos fafajok alkotta lombkoronaszintben jelents súllyal megjelenik egy tájidegen, a növényföldrajzi egységre nem jellemz fafaj.

J22 A lombkoronaszintben tájidegen fafaj dominanciája

Az shonos fafajok a háttérbe szorultak, és valamelv telepített, tájidegen fafaj vette át a helyüket

J23 A cserjeszint fajszegény A cserjefajok száma jóval alacsonyabb a társulásra jellemznél

(13)

J24 A cserjeszintben gyomfajok vannak jelen

Degradációt jelz cserjefajok foglalták el a cserjeszint egy részét (pl. Sambucus nigra, Amorpha fruticosa) J25 Az aljnövényzet fajszegény A lágyszárú fajok száma jóval alacsonyabb a ter-

mészetesnél

J26 Az aljnövényzet elfüvesedett Az aljnövényzetben a pázsitffajok tömegaránya nagyobb a természetesnél

J27 Az aljnövényzet elgyomosodott Gyomfajok a természetesnél lényegesen nagyobb tömegben vannak jelen

J28 Az aljnövényzet jellegtelen Több, korábban felsorolt jelenség együttes hatásaként az aljnövényzet elvesztette a társulásra jellemz

sajátosságait J29 Az aljnövényzetben idegen faj

monodominanciája

Egy nem shonos faj uralomra jutása az aljnövényzetben

A növényzeti állományok struktúrájának degradációs jelenségei J30 A fajok megvannak, de az

architektúra felbomlik

A természetes fajok nem alkotnak szokásos szerkezet állományt, csak egymás melletti foltokat

J31 A természetes szukcesszió elreszaladt

A védend társulás kezd átalakulni a szukcesszióban ezt követ társulásba (lápok nyíresedése, láprétek

égeresedése) J32 A gyeptársulásban tájidegen

fásszárú eluralkodása

Egy idegen pionír fafaj betelepülése a természetes gyeptársulásba

J33 A gyep valamelyik szintje hiányzik

A normálisan több szintre tagolt gyep valamelyik szintje eltnt (pl. a nagy level, kórós kétszikek hiánya egy löszpusztarétben)

J34 A kriptogámok eltnése Az eredetileg jellemz moha és zuzmó szint hiányzik J35 Az aljnövényzet hiányzik A természetes aljnövényzet eltnt, vagy nagyon meg-

gyérült

J36 Az aljnövényzet zavart A természetes fajok nem az eredetinek megfelel arány- ban vannak jelen.

J37 A cserjeszint hiányzik A természetes állapotban jelenlev cserjeszint eltnt J38 Az erd elcserjésedett A természetes állapotban ritkább, vagy hiányzó cserje-

szint feldúsult

J39 A faállomány nem újul Csak az idsebb egyedek találhatók meg, a természetes újulat hiányzik

J40 A faállomány beteg Az állományban a megszokotthoz képest sokkal magasabb a beteg fák aránya

J41 A lombkoronaszint kiritkult A normális esetben zárt lombkoronaszint ersen megritkul, ami a fényviszonyok megváltozását okozza J42 A lombkoronaszint természetes

szintezettsége leegyszersödött

Eltnt az els vagy a második lombkoronaszint, a lombozat egyszintvé vált

J43 A lombkoronaszint hiányzik A korábbi erdtársulás aljnövényzete és cserjeszintje még felismerhet, de a teljes lombkoronaszint hiányzik

(14)

8,48Az állomány természetességének mértéke a %O és ZN+5//9 kategóriarendszer alapján

5,8X&&# %O and ZN+5//9

1. A természetes állapot , az eredeti vegetáció nem ismerhet fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak el

2. A természetes állapot , az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemz arányban fordulnak el, jelents a gyomok és a jellegtelen fajok aránya 3. A természetes állapot le, az eredeti vegetáció elemei megfelel arányban vannak

jelen, de színez elemek alig fordulnak el, jelents a gyomok és a jellegtelen fajok aránya 4. Az állapot , az emberi beavatkozás nem jelents, a fajszám a társulásra jellemz

maximum közelében van, a színez elemek aránya jelents, a gyomok és a jellegtelen fajok aránya nem jelents

5. Az állapot , , a színez elemek aránya (zömük védett faj)

kiemelked, köztük reliktum jelleg ritkaságok is elfordulnak; gyomnak minsül fajok alig vannak

(J*!"K&I@&,%#47"#,)""6)"))4!6%"

H= ] H= $ # #= =" %&

'((( )*!!! +/58(9!_%x=#"\!)* #<

) =$ "$ $! " " <

$ &# +Populus × canescens9!# #&

$+Alnus glutinosa9! +Ulmus laevis9$ +Fraxinus angustifolia ssp.

danubiale9 < X# $ " & " ; " $ "& +Acer campestre9!$ +Ulmus campestris9+Quercus robur9<\$

& +<+Hedera helix9<" &#

*$+Cornus sanguinea9!##&$ +Crataegus monogyna9 < "$"<8,4 mutatja.

Harmadik monitorozási alapkvadrátunk égerligetben került lehelyezésre a Barcsi Ó-Dráva menti L< +L8 ,9! _%x=#" \>! x < 8 $ $"#$

$ " &# $ +Alnus glutinosa9! $

& $ "D < * +Salix alba9 +Ulmus laevis9< )" $#

$ " & " C" "! $; " " "

"#&# <%$"" <**$+Cornus sanguinea9!

+Viburnum opulus9!#+Sambucus nigra9!$#+Rubus caesius9

;=+Euonymus europeus9.

X #$ # $ $ L " &!

$ $" $ $ $ $#

Y!> ?>!> ; < ; &

! $ # = +18 ,49! $ "= =

" $"#$&#&$+;;!**"#9<

""#$ #$##;&"$$

D * $ " $ ; "$ (

$! "$' &+18,49<

(15)

+=VDW&\<\<9

L8,8_ #$

2"#8L8& [

(16)

<8,48$ # $ "$"

5,<8Z$&&&[

/yND&!) Kis&9yND Don&

Natura2000 besorolás

-, nyár-, éger-, és

ÁNÉR-kód

^-

+\9

-

+\9 +\>9

30 25 25

!

15 12 12

" # 2 5 5

$ % & 75 65 (

!

$ % & 20 15 10

" # $ % & 20 35 25

18,48A Barcsi Ó-Dráva 2016-os monitorozása során kapott néhány származtatott érték #

5,18Z$# #&{#!&$ $# '(5Y

Natura2000 besorolás

-, nyár-, éger-, és +/58(9

ÁNÉR-kód

^-

+\9

-

+\9 +\>9

' (# 32 ' 42

) (# *

+ Y!/ 4,4 6,1

) (# *

+ ! 2,35 1,6 2,1

) $ % *

+& 46,5 75,5 67,3

) $ %

*+ ! 20,5 27,4 36,5

Simpson-+ -. 0,7 0,6 (!?

$ = &$ $=# &#

"$<8"=#H=] H=!"$ &

$ ! $; $ # $ "**

+Y!/!9<8"$#

= D $ = # " $

$ ! " $ # "**

# ; "$ $&= =< $ $=# !

#$ $ $ ! $

; ## $ &#"&!"

*$ &<

(17)

%$"" $$!Z $# $&=+¢9<

8 # "!# $* $"

"<8$ # $$ &"

!$ "$!$ "=$&"! $="$L

"$ "<

X # # $ $ # ;&

"$"<8"" $ $&$5!"' +:8,49<

8 # $$"$ #"=#;<Z!""

! $ 5( $! = "! &# $; $

$&=L<$"<8 ] H=$ $"

"=<$ # ="D+Echinocystis lobata9, pompás dió +Juglans regia9, zöld juhar +Acer negundo9<$ ! "

; " #$<

:8,48A Barcsi Ó-Dráva 2016-os monitorozása során kapott további származtatott értékek #<

5,:8Z$# #&{#!&$ $# '(5Y

%&'(((

besorolás

-, nyár-, éger-, és +/58(9

ÁNÉR-kód

^-

+\9

-

+\9 +\>9

/(#& 17 14 '

1(#& 0 0 !

J$" ! 3,7 !/

8 # $$;&## ="!&#"

$#&<x *&$+Cardamine amara9 és téli zsurló +Equisetum hyemale9#&!$ ; $ #$

vonatkozó eddigi tapasztalatot.

(A&,6#"!6%6)"))4!!)7)6%

# $ "* " & '(5? <

H;H=+8,9* #"&'(5?+5!?9!

$;"! +8,9 #&

+/?!9<8&= & !

$ "==!=#=" $ +Urtica dioica9,+Lamium maculatum9!+Hedera helix9 és a &=+Equisetum hyemale9 ! = <

""#$ #$##;&"$$

$&D* $ "$;"$'5

$! "$5 &+@8,49<

(18)

+=VDW&<9

8,8X * H='(5?<"L &

2"#88Z$ [ [ [H=$#\&'(5?

(19)

+=VDW&<9

8,8x #L"*'(5?<"L &

2"#88Z$ #$#\&'(5?

C$ * L< $ = "# & "

$&!$ #"$"#<

"$H=* #" &'(5?+?!(9!$;

$ $#"$$;= "**

+Y!9+@8,49<

'(5? # $ ] H= +8 ,9 &

# +(!>9$; +(!/9<f H=* #"$&"

# ! $ "$ ! $ "= $&"! $ $="$ "$";=<

X # # $ $ # ;&

"$"<8"" $ $&$!Y!"'!> +A8,49<

(20)

@8,48 '(5?$ $ #

"

5,@8Z$# #&{#!&$ $# '(5?

Natura2000 besorolás

ÁNÉR-kód

^-

+\9

-

+\9 +\>9

' (#

31 23 41 Átlagos

(# *+ 7,0 3,45 Y!

Átlagos

(# *+ ! 2,66 1,65 5!/

Átlagos

$ % *+& 41,7 >'!/ /?!

) $ % *

+ ! 20,0 '>! !Y

Simpson-+ -.

(!? 0,35 (!/

+=VDW&<9

8,8 Mintavételezés a Kis-Lóka területén 2017-ben 2"#88Z$ ] H= '(5?

(21)

# $ $ "$ # " $

"<Z!"" !$ 5( $! ="!&# $;

$$&=$"<8 ] H=$

$ " "=< $ # " ! ;D$# =+Juglans regia9#"&+Acer negundo9<

A8,48A Barcsi Ó-Dráva 2017-es monitorozása során kapott további származtatott értékek #"

5,A8Z$# #&{#!&$

$# '(5?

%&'(((

besorolás

ÁNÉR-kód

^-

+\9

-

+\9 +\>9

/" 17 !Y 23,5

1(#& 0 0 2,4

J$" /!? 0 7,3

'(5?$#" L=+Equisetum hyemale9 <

#&= L=" "#! "

;<

NH!4H==!

$&;DW&\<\!Z `#!$ "

<]"` $ # #;L";<

&H)8£"+H)85%wV^fV(((9$=&$<

O))6#4%

BMNOQUQ!A., K! B., LUQ!G. 2012. Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.

` S., WNN<'(5DX & [ <D¤MJ<!

MNQ¥H<+#<9D?`!Botanica Serbica'+&$59<? ` 5(~5Z$'(5!% Z#!Z <

`S., PNND<'(5/Dx <DPNND., PNN\<\<

+<9D < !W!<'~Y<

XMN<!NOZ<!ZNw<!8<!w¦NJ<!^MNO)<!§<!]<!M<!

XMN`<!{N«Q<!Z§< 2007: A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed $ $#+Xxw9<Folia Geobotanica 'D''>~'?<

%O)<!ZNw<5//DTermészetvédelmi információs rendszer: adatlap kitöltési útmutató<+$

$& D& #C #9<~]## !&#

+ V$<9<

wN]<!ZUMNw< 2010: Fás vegetáció monitorozása. TIR Központi Protokoll. Budapest, 7 pp.

(22)

Q!!4)#

$ " $;&! /58( )*!

! %& '((( $ < `=

$ !$$;%&'(((;&

megváltozó vízszint várhatóan nagyobb hatással lesz, azzal a céllal, hogy a várható vízjárásbeli változások $ # < #*" '(5>

#! $"# '(5Y '(5? " #= $ # L"

$ &< # $ $ + * ~ H=!

~] H= ~9(($$$

" !"!" ; < $ D>>#(!>$² ##&=

L"L"&!$"#$ "; ;<

8# $ # $ $&D $

$$ #$"$ &"$"+!Y'9<

$ "$ $ +'' " "V/(( $²9 L<

# " ! < ## = " $" $

#="!$ 5(!$ $="=

$;<8 = $ $$!

$ Y<

Monitoring of forests along Old-Drava oxbow near Barcs

Sándor CSETE and Dragica PURGER

&# # & # $ {# [

! [ %& '((( & ?( [D /58(

J[ [ [!!##< [[ $ [ # & $ # %& '((( !

$ [ #&![ & #$ &### ¬

#[ $[ & <{&&# [# '(5>#

gathering and continued in 2016 and 2017 by re-surveying the selected permanent monitoring quadrates.

®#& # ¬#+[ [ [~H=

[ ~] H=#~9 (($!# [ tree and shrub seedlings in 55 quadrates each covering 0.5 m², recording the percentage coverage values <

{& $ & # # # & &D $# [##[ +<Y'9 $#< #[ &$

+''& V/(($²9!#&# #<

# <®# ## &5($

&#[ C&&# # <{C&!

# ##Y $ <

Puhafaligetek monitorozása a Barcsi Ó-Dráva holtág területén