Élőhelyek és növényzet a Barcsi Ó-Dráva holtág területén

Purger D., Purger J. J. szerk. 2019:

A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága / Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs BioRes, Pécs, 222 pp. • ISBN 978-615-81245-0-8

Élőhelyek és növényzet a Barcsi Ó-Dráva holtág területén

CSETE Sándor¹ és PURGER Dragica^2,3

1Kaposvári Egyetem, AKK, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

E-mail: csete.sandor@ke.hu

2Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, 7624 Pécs, Rókus u. 2

3BioRes Bt. 7624 Pécs, Barackvirág utca 27.

E-mail:purger.dragica@gmail.com

Bevezetés

!" # $ A Barcsi %&' ()*+ / ()*5& 8$

9/ /8 ; <=>? < =

>&?/;";/!=8()))&;

bemutatása (DHJHLMNO ()*+$ <=>? =8 ())) ; ;

!"Q/;$!

!8 8 ! kiválasztását.

A kutatási terület természetföldrajzi jellemzése

%&' U&'& ; " V&W &;"

'8X&/;YZ[\J())5$D/U]^_&

'&^_^/&";/#"

Q # ; V`fjHJ 2001), amelyet a Dráva völgy mezorégióba x ' ! D ! V`fjHJ ())5$& "/{Q"{X " !" ; ; $ ^_&'&

& /8 | / eolitikus homokkal, drávai ártér holtágakkal, zátonyokkal valamint recens Dráva meder mellékágakkal, szigetekkel és zátonyokkal (V`fjHJ())5$

V %&' U]& ' $ 9;;;Q8 |";!8"!/;

;!$'88 //

!$ #/

$#&;

8 *)} " ! *)~&**) $

;';}{~;;$U];/;

!";!!*²/;){}

m/km²"!'/"€{~² (V`fjHJ())5$

; 8/ ! " " /" #$

*‚}) "~5) "*‚) $

*)"){*)"( ƒ„" $| *‚)

$€("}{€€")ƒ„"/

&*~")&*~"}ƒ„$/~5){5))"

+})$<+) !" …

€){€($W/>&"'=&U&$("}{€")

ingadozik (B†J‡L†ˆ())+$‰;Š‰W‹/;*‚Œ*{*‚‚) /V~€){~+)"'&/8X!Ž

V*‚Œ*{()))/ ;/~*+

"*){*)"}ƒ„$

Anyag és módszer

!/"Q"#/

8 " ;/ ;" /8

!; "

$ 9 " ; " ; UOJZ

2009), növényzetállományok meghatározása (V`J’O“O ())€" V`J’O“O és WZjNH *‚‚‚"

!V††jOés mtsai. 2011, ”`•O–és—ˆ\O–())‚"

"/8"8 1. ábra).

8//;""

;//$98„8 !$ / #; =8 ()))& "

" !8 / $

#; //"=8()))&/8

!!8" ;!$

& /#; ()*+$ ()*}$ &

/8$;!"/

;/8;!$‰88/

$ ; /!())}&()*(&

*|*))))&X 8$˜&/"/

!™&Y/„!8X™^W&$

= V/& ?/ =V? & ; (x\ˆ\N\$*‚‚~/8 <&=>?"=8()))$

*|*))))&X!€)))² (0,3 ha), a legkisebb () $ ; ; / " / $ /‰*)$*.""

"/; xHJˆHL 1999, UOJZ())~='~)))"

^… š&}" ^ Y8… '‰„&x‹}) „ 9ŠW +))' / ›^9™

=9x8$

; / természetességi kategóriák =œ\N’ ésW\J\fœ\L*‚5‚8|

1. ; " / "

;;/8 "!/8X"8/"

// ""$$

2. "/8"/

" ; /8 " ;# ! 8X""" !/"

vizek mesterséges, szabályozott mederrel, stb.).

3. " /

;"/!/8";;;X

"!88"$$

4. " ;" ; 8 ; …8 " ! ;" ; ;

;$; ;8/"€&

}& ; /|Ž$;""/;

#"ŽŽ$;/"/; "ŽŽŽ$//"/;

; #"Ž$ ;X"

legszélesebb természetességi kategória).

5. ""!/;/"

8 ;# $ ; ; /""!"/˜ ";/

kaszálórétek, stb.).

Ebben a rendszerben az 1. kategória a nem-természetes; a 2. és 3. a természetközeli, a 4. és 5. kategória /;$

Eredmények

V%&'!8|

/<=>?=8())) szerint):

!"# $!!%"!

(&'{”8 /‰D/

()*+,!# - ('/ #

(91E0*{^8/"& (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)) (34%,#,##

5&6 !7,7!7%

(91F0*{= !/  kocsányos tölgy (Quercus robur), vénic- és mezei szil (Ulmus laevis, U. minor),Fraxinus angustifolia, F. excelsior)

;

V*{=/

ŠV{›/

Š'{YX;

^({¡//;

^+}{x

?{¢;X/

?V{¢;X8;/

?'{¢;//

W*{

W({=Populus x euramericana ültetvények

W€{9;/|/ Juglans nigra) ültetvény WŒ{=;

|^8›$›$

1. ábra.!

Fig. 1.„//Q/

14 J4 1 P45

31 J4

69 Acz 60 Vf

78 J4 65 J6

68 RA 66 RA 6 J4

57 J4 37 S1

64 J4

79 RA

73 J4 54 Acl

2 J6

29 P2a

61 J4

76 B1a 32 RB

4 S1 3 K1a

77 P2a 19 B1a

67 RB 7 S6

39 RDb

21 P2a 9 P2a

46 S6

51 Acz 25 RA

63 B1a

74 Vf 50 RA

35 RA

58 RA 18 S3

62 P2a 5 RA

36 P2a

26 RA

15 S2

55 B1a 40 Acz

23 Vf

22 Acz

71 B1a 49 RA

70 P2a 27 B1a

72 P2a 16 RA

59 RA 8 OB

56 P2a 20 RA

12 Acl

30 J4

38 RDb

43 J4 41 OD

11 P2a

53 B1a 28 S1

13 B1a

24 J5

34 J4 33 B1a

75 B1a 52 B1a 44 B1a

48 B1a 45 B1a

10 RA

42 P2a

47 B1a

17 S1

Dráva

Ó-Dráva

Az Ó-Dráva mellékág élőhely térképe a magyar nemzeti élőhely rendszer (ÁNÉR) szerint

Jelmagyarázat

Élőhelyek (2015):

K1a Gyertyános-kocsányostölgyes Dráva folyó

Ó-Dráva mellékág Országhatár

J4 Fűz-nyár ártéri erdő

Vf Szabad vízfelszín

S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S3 Fekete dió ültetvény

S2 Nemesnyaras

RDb Őshonos fafajokkal elegyes idegenhonos erdő RA Erdősáv

P2a Üde cserjések

OD Lágyszárú özönfajok állományai OB Jellegtelen üde gyepek J6 Tölgy-Kőris-Szil liget J5 Égerliget B1a Nádas Acz Zárt vízinövényzet Acl Laza szerkezetű vízinövényzet P45 Fáslegelő

RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő

S1 Akácültetvény

2. ábra.V%&'/8 <=>?!8/"()*}&

!

Fig. 2.DŠ/&'…£V"/D8D„Q

Š˜//()*}

A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhely térképe a magyar nemzeti élőhely rendszer (ÁNÉR) szerint

holtág

J4

J4

J4 J6

Acz J4

J4 J4

J4 J4

J6 K1a

J4

Acz

Acl Acz

Acz J4

Acl

J5

J4

Dráva

Ó-Dráva

Natura 2000 élőhelyek az Ó-Dráva területén

Jelmagyarázat

Élőhelyek (2015):

Dráva folyó Ó-Dráva mellékág Országhatár

3150 Természetes eutróf tavak és holtmedrek Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

91E0* Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91F0* Nagy folyókat kísérő keményfás ligeterdők Quercus robur, Ulmus laevis, U. minor, Fraxinus angustifolia és F. excelsior fajokkal (Ulmenion minoris)

=8()))V%&'()*}&8/

*# =8 ())) D Š/&' …£ V" / D8 D

„QŠ"˜//()*}

Natura 2000 élőhelyek a Barcsi Ó-Dráva területén

holtág

:#;,<" = !" ," # $

><=>? /;|!"# $!!%"!

>=8())) /;|&'>? "7 - $!@

/ / !! ¤*)¥ ! ! " # ¤})¥ !X ! &$ !!

! ¦})¥ !X $ !! ; !

"X !8|;&&!Y&W/8§$

U*‚}+/ !„8/D/*‚}Œ$"

/!^UU¨=*‚+*!8

;/|8”8$U"*‚Œ€/ &!!=8&

8=£*‚(5$8”8/ "8Trapa natans!4. ábra).

|^8›$›$

4. ábra.V%&'!|8Trapa natans); mocsári növényzettel:

gyékény (Typha spp.) és nád (Phragmites australis©!8&/

Fig. 4. ª8|£8Trapa natans©£|Typha spp.) and reed (Phragmites australis©/£/Š/&'…£V

=X8 "/!

# !8" #/ " / /8 $ <

;X"!;8"" / "

;$x;8 !/;"$|8Trapa natans), 8; (Hydrocharis morsus-ranae), sima és érdes tócsagaz (Ceratophyllum submersum, C. demersum),

apró békalencse (Lemna minor) és ;Spirodela polyrrhiza$8 ;

;#;&&!

Y&W/8/8$9 ##"

8 " / /8$ ! ; 8 /8/;;$

;8;Hydrocharis morsus-ranae) /!"8Salvinia natans) (').

|^8'$

';&&!/8 a védett rucaöröm (Salvinia natans)

*#'”//˜Salvinia natans"8˜ª8 ///8£/

"!/ &!„8/"

/" / ;X;$/ Ceratophylum demersum) uralkodó

;"/ "!!##"

$/;!!/$9;X"

de társulhat hozzá a sima tócsagaz (Ceratophylum submersumX !;"

; " / Potamogeton crispus), amely helyenként tömeges,

## $ / /! | ; / / !/;$8Q

;/" ! 8 !8 ;

$<" ;$/ &

!!=8&8!8"!!

/"/!$8/ / Nymphaea alba) monodominans állományokat

"/8X!Nuphar lutea) és a sulyom (Trapa natans$‰

;&8;!;" Lemna minor), 8; (Hydrocharis morsus-ranae$”/";8"

!;"/ Ceratophyllum demersum$/ !;

#8Q $

%&'! !! "

;8 8//!$

><=>? /;| J4 *+,!# -

> =8 ())) /;| I&>K L? # -M , ## !7,L-#7!M

!#7!#!! MN##7!

8 !

$ ! / 8" / 8 "

!8;! !!/

;$x#Y8;&W8 8;"

!$;X #Salix alba, S.

fragilis ;" ;" $ Alnus glutinosa) és a vénic szil (Ulmus laevis) /8$#;;";/Rubus caesius), a /Sambucus nigra##&Cornus sanguinea$";&X /"$8Solanum dulcamara), az iszalag (Clematis vitalba), 8 Humulus lupulus), a sövényszulák (Calystegia sepium) és a süntök (Echinocystis lobata).

/" $ ; Galium palustre), a mocsári

;Myosotis scorpioides"Iris pseudacorus"# Sium latifolium), a réti kakukktorma (Cardamine pratensis"!/##Persicaria hydropiper, P. dubia"!#Rorippa amphibia"#" Carex riparia), a nád (Phragmites australis#Phalaroides arundinacea$;

aszpektusban helyenként a salátaboglárka ( ) dominál, amelyet nyárra más növények, pl.

/X;Impatiens noli-tangere/#Mercurialis perennis!$

&

"!$U#;/;Populus alba" / /8 # Salix alba Populus nigra) is. Szálanként

;&;Fraxinus angustifolia ssp. danubialis), a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a vénic szil (Ulmus laevis$D/8Populus × canescens $ ; ; Viburnum opulus" ##&

(Cornus sanguinea) és a hamvas szeder (Rubus caesius$X;/8 (Urtica dioica";Galium palustre"8Solanum dulcamara"#

(Cucubalus baccifer), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris"!Lycopus europaeus) és a 8 Humulus lupulus$/;/88 Equisetum hyemale).

#& // " & ;

; ; ; " / ;8 Acer negundo). A partmenti sávban a X#S. alba cv. tristis/ $;

X ;" $ Solidago gigantea) és a süntök (Echynocystis lobata##/$#&/ %&'

$

><=>? /;|('/ #

> =8 ())) /;| I&>K L? # -M , ## !7,L-#7!M

!#7!#!! MN##7!

V %&' ^/ ª8/&8

$ ! 8 Q&Q ;# /$ ! / / " ;! ; $ &; / Alnus glutinosa$ D / Fraxinus angustifolia ssp. danubialis), a törékeny és

#Salix fragilis, S. alba"Populus tremula$”;|

zselnicemeggy (Padus avium), vadalma (Malus sylvestris), mezei, vénic és hegyi szil (Ulmus minor, U.

laevis, U. glabra), gyertyán (Carpinus betulus), kocsányos tölgy (Quercus robur). ™ ;;|

##& Cornus sanguinea), kányabangita (Viburnum opulus), ! Euonymus europaeus), mogyoró (Corylus avellana), a bolygatott égerligetekben domináns a /Sambucus nigra$;/Clematis vitalba), a hamvas és a vadszeder (Rubus caesius, R. fruticosus) és borostyán (Hedera helix!$9/8///

" $ /# Aegopodium podagraria), a sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), az /#Mercurialis perennis) és az erdei sás (Carex sylvatica$›//#;

!" $ ! Caltha palustris), Carex brizoides), (C. pendula, C. remota),/ #Circaea lutetiana), /X;Impatiens noli- tangere/# (Stachys sylvatica). 8#/

(Corydalis cava Anemone ranunculoides$ / ; /8 hóvirág (Galanthus nivalis) és a téli zsurló (Equisetum hyemale).

><=>? /;| J6 4%,#,##

>=8())) /;|I&*K?7$ !?# -Quercus robur, Ulmus laevis, U. minor, Fraxinus angustifolia és F. excelsior?@7Q !#7!#!7#

&& / # X$

;!/8"$

„ /& 8 ; Quercus robur), a vénic szil (Ulmus laevis"Fraxinus angustifolia subsp. danubialis;8Acer campestre), de helyenként a gyertyán (Carpinus betulus) és a vadcseresznye (Cerasus avium/8$

; /8 / Rubus ceasius ##& Cornus sanguinea). A kutyabenge (Frangula alnus ; ;X Rhamnus catharticus) is.

=$Hedera helix) (6. ábra/#Mercurialis perrenis).

;" ;

;# ;" / 8; Euphorbia amygdaloides" / # Mercurialis perennis), /# ), a sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), az erdei ibolya (Viola reichenbachiana" /# Aegopodium podagraria / X; Impatiens noli-tangere$ ™ ; Alliaria petiolata), az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) és a ;;Torilis japonica), viszont az erdei csitri (Moehringia trinervia), a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa/#Galeopsis speciosa) csak kisebb populációban

;$/;;8 Equisetum hyemale) és a hóvirág (Galantus nivalis$<;!;"

Solidago gigantea) és az egynyári seprence (Erigeron annuus).

|^8'$

6. ábra. &&/!XHedera helix) Fig. 6. „Hedera helix8/{{

><=>? /;|5&6 !7,7!7%

>=8())) /;|I&*K?7$ !?# -V 7M Q "#MQ#!7M*W#!!#?7#* W #7?@7Q !#7!#!7#

&/;";/"!$

!8/""/8$

";X/;Quercus robur;"

az alsó lombkorona-szintben a gyertyán (Carpinus betulus;8Acer campestre) tömeges.

; /8 Crataegus monogyna), a közönséges mogyoró (Corylus avellana" Ligustrum vulgare). A gyepszint viszonylag szegényes.

!;/Angelica sylvestris"# Cucubalus baccifer), nagy csalán (Urtica dioica"/#Galeopsis speciosa"!

!" " / /# Aegopodium podagraria" / # (Circaea lutetiana) és a borostyán (Hedera helix).

^//;"

$#Salix alba),Populus nigra), az enyves éger (Alnus glutinosa) és a mezei

;8Acer campestre$; Corylus avellana), ##&Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), ! Euonymus europaeus), bodza (Sambucus nigra) és vadszeder (Rubus fruticosus ;$ 8 ;/| /

!#Ajuga reptans), kányazsombor (Alliaria petiolata), Anemone ranunculoides) (7.

ábra), /# ), erdei sás (Carex sylvatica), odvas keltike (Corydalis cava) (7. ábra), salátaboglárka ( ),X;Gagea lutea), szagos müge (Galium odoratum), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), kerek repkény (Glechoma hederacea), árvacsalán (Lamium maculatum), Sanicula europaea" # (Veronica hederifolia), kék és erdei ibolya (Viola suavis, V. reichenbachiana$9//

(Galanthus nivalis/8$

|^8›$›$

7. ábra.U;#/Corydalis cava) és a Anemone ranunculoides)

Fig. 7.£Corydalis cava/£Anemone ranunculoides) are conspicuous

˜£8/

:#;,<" = !"! " # $

V%&'/; ! !;

!!/;;$

><=>? /;| B1a – Nádas

>=8())) /;|,

=/" ;"/

;"8 #"##";X$

!!!"/$=/^88W

*‚(~$W*‚€‚ ;;$

Domináns a nád (Phragmites australis),/!#

gyékény (Typha latifolia # T. angustifolia" ! ;8$ ™ ; 8 Calystegia sepium" 8 (Solanum dulcamara"Iris pseudacorus"Lythrum salicaria), a mocsári

;Galium palustre), a tavi lórom (Rumex hydrolapathum#Stachys palustris).

;"!"!8 /"8 X" # " 8 W8 ?

*‚€5 &!B2$9 82. ábra;

"*|*))))X;!$

9#8 !; #;8. ábra), mint a békabuzogány (Sparganium erectum), !Glyceria maxima), !!/Alisma plantago- aquatica"/#Phalaroides arundinacea) !#!#Sagittaria sagittifolia).

|^8'$

8. ábra. A nád (Phragmites australisLythrum salicaria;

Fig. 8.„/Phragmites australis/8Lythrum salicaria£

…£

Az alsó szintben a pólé veronika (Veronica anagallis-aquatica), a deréce veronika (V. beccabunga), a mételykóró (Oenanthe aquatica) # (Berula erecta) dominál. Az ártéri és 8/ Rumex palustris" 8 Bidens tripartitus"/#Rorippa amphibia, R. sylvestris##&;Persicaria

$$W ; ;Myosotis scorpioides).

><=>? /;|OB – Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok

>=8())) /;|,

/#"8/8/"

//8$" Urtica dioica"8Bidens tripartita), a komló (Humulus lupulus), a hamvas szeder (Rubus caesius), / /8 ! Dactylis glomerata), a tarackos tippan (Agrostis stolonifera), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens/# (Phalaroides arundinacea). Helyenként a mezei aszat (Cirsium arvense), /Solidago canadensis) és egyéb /!;!

$ 8;"#8 " ## 8/ 8 $ › Chenopodium, Amaranthus, Artemisia, Xanthium, Atriplex8;$9 8

;";!$

><=>? /;| OD – Lágyszárú özönfajok állományai

>=8())) /;|,

/ ; ; ;/

;$$V%&';8

 $ ; / X$//8";//

"$##Ambrosia artemisiifolia"Solidago gigantea), a betyárkóró (Conyza canadensis), az egynyári seprence (Erigeron annuus) és a kicsiny gombvirág ( $/"8";!;

a süntök (Echinocystis lobata##$ /X/8 még a sárga selyemmályva (Abutilon theophrastii), az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana), a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) és a ligetszépe (Oenothera biennis). Az inváziós növények / ;/$

><=>? /;| P2a{Üde és nedves cserjések

>=8())) /;|,

! 8 " ;/"

/ / ; !8$ 9 8 ;

"#9. ábra"/;10. ábra$;;

! $ (Berulo erecti-Salicetum cinereae8!

" / /8 $ ” (&} "

## ;" ;" X #

#Salix cinerea), /8#Salix purpurea#Salix fragilis$/!"$/

(Ceratophyllum demersum, C. submersum),8;Hydrocharis morsus-ranae), az apró békalencse (Lemna minor"X!Nuphar lutea"/ Nymphaea alba) és ; békalencse (Spirodela polyrrhiza). = 8" ! " X ;" !# ! 8$

™;;;|# (Berula erecta), parti, mocsári és zsombék sás (Carex riparia, C. acutiformis, C. elata), mételykóró (Oenanthe aquatica).

|^8'$

9. ábra.¡//;;

Fig. 9.§/8…£

|^8'$

10. ábra.=!!"! Q#$

Fig. 10.x£8"ª8/£

$;/8|Iris pseudacorus),

! Glyceria maxima), nád (Phragmites australis), békabuzogány (Sparganium erectum),

##Typha angustifolia, T. latifolia).';

;;X" !"/

;/$V%&'8"

; ; $;|

tarackos tippan (Agrostis stolonifera";Myosotis scorpioides"!#Rorippa amphibia # Phalaroides arundinacea$ x ; 8/

""$8Bidens tripartitus"&"#&

!/##Persicaria hydropiper, P. minor, P. dubia$//;

;/" ##&$

><=>? /;|L)'*

>=8())) /;|,

;" " "

!;11. ábra$ "/"

;8" /""!$

|„W$

11. ábra.^/

Fig. 11.§//8^/

/ ;X ##

; Q ;/ ;$ 9 " / ##" ;

$"///""

/$///

;;|;8"!"";

galagonya (Crataegus monogyna"# Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa$

;;"/"Q; "

$/;Brachypodium sylvaticum), a zöldes és borzas sás (Carex divulsa, C. hirta), / ; Dipsacus pilosus), / # Circaea lutetiana), # Cucubalus baccifer), /#Festuca arundinacea), az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), a pelyhes

; (Holcus lanatus), # Lysimachia nummularia), # Phalaroides arundinacea), a zsidócseresznye (Physalis alkekengi), !/##Persicaria dubia), az indás pimpó (Potentilla reptans), !# Prunella vulgaris), a kúszó boglárka (Ranunculus repens), a hamvas szeder (Rubus caesius), a vérsóska (Rumex sanguineus), /# (Stachys sylvatica) és a 8 /#Symphytum tuberosum).

><=>? /;|]^7!7??@_ -"7

>=8())) /;|,

V %&' ; X" /

;X" //X /$

;;" Populus nigra"Populus alba), a kocsányos tölgy (Quercus robur"Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), és a mezei szil (Ulmus campestris). D ; # $ 9 #"

#X "X;"//8 X 12. ábra).

|^8'$

12. ábra.¢; Populus alba és P. nigra / Fig. 12. =Populus alba and P. nigra£…£

/ / $ X /8 / ; ;" $ Alliaria petiolata), a borostyán (Hedera helix), az odvas keltike (Corydalis cava), X;Gagea lutea), a szagos müge (Galium odoratum), az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), a kerek repkény (Glechoma hederacea), a Lamium maculatum),Ornithogalum umbellatum),/ # (Circaea lutetiana), / ), az orvosi kecskeruta ( ) és a salátaboglárka ( $9//8/ (Galanthus nivalis) $;/$

/ / /;"/ Juglans regia) és az akác (Robinia pseudoacacia). A lágyszárú szintben

;;"Hemerocalis fulva) és a nárcisz (Narcissus sp.).

><=>? /;| RB ^7!7??@_`?@ ! -

>=8())) /;|,

//Populus alba/8 ;8Acer campestre) is.

;/Sambucus nigra//Rubus fruticosus;$

& zöldes sás (Carex divulsa), a szagos müge (Galium odoratum), a borostyán (Hedera helix), a kék ibolya (Viola suavis), az erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere) és a salátaboglárka ( ).

><=>? /;|RDb ^7!777??@7 #- !7!777"

-

>=8())) /;|,

! ! Populus x euramericana /#/8$98&

$/8 ;/;/;8Acer negundo) és az amerikai Fraxinus pennsylvanica$ ;/ ; / / ; # ; 8/" / ; ; $ Q8$

><=>? /;| S1 – Akácültetvények

>=8())) /;|,

Akáccal (Robinia pseudoacacia ! " # " ; /"Q; $/X;/

/ Sambucus nigra ;" ; / / ; 8/"

8 # Chelidonium majus), a zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), vagy a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum).

><=>? /;| S2 – Nemesnyárasok

>=8())) /;|,

; " Populus …canadensis) példányok Q;/"$Urtica dioica), a zamatos turbolya (Anthryscus cerefolium), a bóditó baraboly (Chaerophylum temulum), a tyúkhúr (Stellaria media#

veronika (Veronica hederifolia$/;;;/8"

pl. a nyugati salátaboglárka ( ), az odvas keltike (Corydalis cava),

(Anemone ranunculoides), a borostyán (Hedera helix/ ). A védett hóvirág (Galanthus nivalis/8/;/$

><=>? /;|N>@#- !77?= "! h* -#Juglans nigra ültetvény

>=8())) /;|,

‰!/ Juglans nigra";"

;;$

><=>? /;|N3 7!7??@7`7!!7!#

>=8())) /;|,

;/ ;" Robinia pseudoacacia), a dió (Juglans regia"/;8Acer negundoMorus alba). Helyenként Ailanthus altissima"Gleditchia triacanthos"/;8Acer negundoFraxinus pennsylvanica) ## $

/

*~ X V %&' ~‚ "

*5 !8 1. táblázat$ €*5"5

#&/"~(&((¥&!"!"

€("*)¥&$

//;;"*€¥&!;$;X /;/%&'/"~€!$

/"/;$;/

"/$

/+&#"/;$

}&#$

=8 ()))& | €*}) <

!¬ &"!‚*9)x#&"&"&"$

9"/;

(2. táblázat).

%&' " ! !8‚*9)­{^8/""€*}){”

8 /‰D/" ! !# $

;" !;=8()))!8 //$9=

V/& ?/ =V? /8 ; / 8$

/;88&;

" /8 !

$

1. táblázat.<=>?

Table 1. '8D8Q8/

È1e5pOĘKHO\QHYH È1e5

NyG )ROW

V]iPD 7HUOHW

KD 7HUOHW Álló és lassan áramló vizek hínárnövényzete (zárt és

laza szerkezet) Ac 6 32,1 10,1

Nádas B1a 15 20,8 6,5

Fz - nyár ártéri erdk J4 11 71,7 22,5

Égerligetek J5 1 0,4 0,1

Tölgy-kris-szil liget J6 2 18,6 5,8

Gyertyános-kocsányos tölgyesek K1a 1 2,0 0,6

Jellegtelen üde gyepek OB 1 1,0 0,3

Lágyszárú özönfajok állományai OD 1 0,7 0,2 Üde és nedves cserjések P2a 11 21,7 6,8

Fáslegel P45 1 28,3 8,9

shonos fafajú erdsávok RA 14 73,1 22,9 shonos fafajú puhafás jellegtelen erd RB 2 5,3 1,7 shonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos

lombos és vegyes erd RDb 2 3,1 1,0

Akácültetvények S1 4 11,2 3,5

Nemesnyárasok Populus x euramericana

ültetvények S2 1 2,1 0,7

Egyéb tájidegen lombos fák ültetvénye: fekete dió

(Juglans nigra) ültetvény S3 1 3,6 1,1

Nem shonos fafajok spontán állományai S6 2 2,3 0,7

Szabad vízfelület Vf 3 20,7 6,5

2. táblázat$=8())) Table 2.'8=8()))8/

1DWXUDpOĘKHO\QHYH 1DWXUD

NyG È1e5

NyG )ROW

V]iPD 7HUOHW

KD 7HUOHW Természetes eutróf tavak és holtmedrek

Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

3150 Ac 6 32,1 10,1

Puhafás ligeterdk, éger- és krisligetek (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91E0*

J4 11

72,1 22,6 J5 1

Nagy folyókat kísér keményfás ligeterdk Quercus robur, Ulmus laevis, U. minor, Fraxinus angustifolia és F. excelsior fajokkal (Ulmenion minoris)

91F0*

J6 2

20,6 6,5 K1a 1

/;; tartalmazza.

$V%&'8/;

4 $^///Š/&'…£V

; ”8/ >!8

*$ x/ Nymphaea alba ($ ?8 Salvinia natans

€$ W8 Trapa natans +$ ”8 Equisetum hyemale ›+"›}"›Œ

}$ D Galanthus nivalis ›+"›}"U*

Œ$ x## Carpesium abrotanoides ›+"›}"U*

~$ W Primula vulgaris U*

5$ x/ Cephalanthera damasonium U*

‚$ U// Cephalanthera longifolia U*

*)$  Orchis militaris U*

**$ U#8 Cardamine amara ›}

|^8›$›$

&A szártalan kankalin (Primula vulgaris) a Barcsi Ó-Dráva holtág területén ritka védett növény

*#& The common primrose (Primula vulgaris/Š/&'…£ Barcs

5%%! !$"!$

U;„//!X;!$8 ! | „ W/" ^8 ›$ ›" W „/ ‹"

;$8%&'YŽx9®;YŽx9*€=”D )))€55 valósultak meg.

Irodalomjegyzék

B`fjHJ"$())*|™¯;D$Acta Geographica Croatica €+|({(‚$

B`fjHJ"$())5|™¯;];;';;8¯/8_;8;U]

™„'?V//x/§/W U]$Hrvatski geografski glasnik ~)(|+‚{~*$

V`J’O“O$())€|Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

V`J’O“O $" WZjNH A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2$ ”V¬<?

!U/ $€Œ("+)+$

V††jO›$"‰`jZJ‹L$"U—j$ (szerk.) 2011: ! "#$% $ #& '() 2011$‰”°VUŽ" "+€‚$

V†J‡L†ˆ‹$())+|V^/xY$Somogyi Múzeumok Közleményei *Œ|(Œ}{(~5$

xHJˆHL S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei$‰/U/ "V8/"+*Œ$

x\ˆ\N\™$"‰`jZJ‹L$"D`J±ZN’x$ (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi

% $* #& ( )+ /! Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 220 pp.

DHJHLMN’Y$ (szerk.) 2014: ( 3444 5&% % $^U!"„"

956 pp.

UOJZ™. (szerk.) 2007: "66 ! 7 / # 5&! 8/ 5 5 9:! W;/"W"~€$

UOJZ™. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv$=^Ž "› "Œ*Œ$

YZ[\JU$())5|U&'&$Ž|'‹||Magyarország kistájainak katasztere 8Inventory

‰D8:$‰”x/;8/U8 "V8/$

=œ\N’ x$" W\J\fœ\L ”$ *‚5‚| ”/ /| / X8 $ U"

Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.

”`•O–›$³—ˆ\O–›$ 2009: ;% /<& % = 9%& >% =.

'‹‹^"‹"€~Œ$

(~}())+$š$5$U$?/8 ;#//#

Összefoglaló

V%&';<=>?!";

8 =8 ())) ; $  ; !8 &

/#; " / /" / ! $ ()*+ /" ;/ ()*}& ()*5& ; /8$()*}

/<=>? $*|*))))&X!

€)))² )"€"()$=8())) <=>? ™ŽW $ /"Q#;$; "

/##/";/# ;

#; ! $ X ! ; $ x ; ;"

!/8 /$

*~X~‚"*5&

!8$€*5"5#&

/"~(&((¥&!;"!"€("

*)¥&$=//;;"

*€¥&!;$¢;X/;/V%&'/

~€ !$ /"

/ ; $ ; / "

/$/+&#"/;

$}&#$

=8()))&|€*})<

!¬ &"!‚*9)x#&"&"&"$

9"/$

!!/"8Trapa natans) és / Nymphaea alba). A rucaöröm (Salvinia natans $ = /

;/"$8 Equisetum hyemale), a hóvirág (Galanthus nivalis), a szártalan kankalin (Primula vulgaris ## Carpesium abrotanoides). A

&//Cephalanthera damasonium, C. longifolia), valamint a vitézkosbor (Orchis militaris) egyedeit találtuk.

;/ $U az egyik leggyakoribb a süntök (Echinocystis lobata$//

;/;!"$Robinia

pseudoacacia) és (Fraxinus pennsylvanica" 8 ;/ $

9;/;!//"

hogy legyen.

V %&' "

! =8 ())) !8 ! !# $ ; " !; =8 ())) !8 //$9=

V/& ?/=V?!/8; /8$

/;88&;

" /8 !

$

Habitats and vegetation in the area of Old-Drava oxbow near Barcs

Sándor CSETE and Dragica PURGER

” / Š/&' …£ V £ /8 <=>? D8 D „Q W " / =8 ())) / "

//8ª8/$”

/8Š/&'£/88()*+8

()*5$ x / / /8 / Q/ " £ /8/

8()*}$Š*|*))))"£€)))² )$€"/£/

/´//£()$”=8()))£/8/8<=>?

"™ŽW$”/µ8/8/Q ª8. ”ª8/£//

/ ££ 8 / £ / / /Q/ 8 "

Q/$”//˜ª8Š/&'£/£//8 8$”£//"/

/£//£8$

… *~ …£" ~‚ £ /´/"

*5 $ ” 8 €*5"5 /

£££&"~($$((¥"/98/

£€("$$*)¥$?//"£/8/

8*€¥$=£//Š/&'

"~€$=88/8£&/$ 

//8/$Š/

8/+"8/8&////$£

/&}8£//£$

”=8()))&££|€*}){=88£

‰D/"/‚*9)­{8£Alnus glutinosa and Fraxinus excelsior&^/""W$”…/*))"

8/…£$

/98/"£8Trapa natans/£

£ Nymphaea alba " £ ˜ Salvinia natans) is rarer. In the

˜/ / £ // 8/ 8 8 Equisetum hyemale),

£/Galanthus nivalis), primrose (Primula vulgaris) and pig’s head (Carpesium abrotanoides). In £/ /88 & £// £ 8/ / " £ / D8|£/£&/Cephalanthera damasonium, C. longifolia), and military orchid (Orchis militaris).

” £/ £ 8´/ 8 $ Š ª8˜££/88Echinocystis lobata$'88

"ª8/&£/

times (e.g. black locust tree (Robinia pseudoacacia) and green ash (Fraxinus pennsylvanica£/

8$”"£"8/

8$

Ž£´//£/

…££˜8/£"£/

/////£///´£

//£8/$x"£/

///ª8/D8=V/

‰W=V‰?$”88//"8/£

888/£/"

´£8/$