Borch, Karl: A termelékenység és az üzemnagyság

134

rábbi összeírásokhoz hasonlóan, az 1958.

évi összeírás elsősorban szintén az un.

általános gyári berendezések megfigye-

lésére irányul; ,ebbe a csoportba az

energetikai, a fémforgácsoló, a ková—

csoló-sajtoló, az öntödei, a famegmun—

káló, a szállító-emelő stb. berendezések tartoznak. A berendezésekről minden népgazdasági ágban, minden szervezet—

ben összeírást készítenek. Emellett a je—

len összeírás az ún. technológiai beren—

dezéseknek sokkal szélesebb körére fog

kiterjedni, mint a korábbi összeírások.

Ezeket a technológiai (bányászati, kohá—

szati stb.) berendezéseket mindig csak a

megfelelő ágazatban figyelik meg. Az összeírás a berendezések részletes no—

menklaturája alapján történik, s a kö—

vetkező kérdésekre terjed ki:

a berendezések száma és műszaki összetétele.

a berendezések gyártási év szerinti összetétele.

. felszerell és fel nem szerelt berendezések, a vállalat számára felesleges berendezések és ezek műszaki összetétele.

3. használhatatlan, kiselejtezendő berendezések.

_ez-wien

Az összeírásnál nagy súlyt helyeznek a berendezések műszaki színvonalának megfigyelésére (automatizálás foka, cél-

gépek stb.); az összeírás e szempontból

is differenciált, részletes nomenklatura

segítségével történik. A cikk a nomen-

klatura ilyen felépítésére számos példát sorakoztat fel.

A berendezések életkorát gyártási évük alapján figyelik meg, három cso- portot képezve: a gyártás éve 1948—1958 között, 1938—1947 között és 1938 előtt

(10 évesnél nem régibb, 10—20 éves, 20

évesnél régibb gépek). A fontosabb gépek

műszaki jellemzőit külön kérdőívek alapján irják össze.

A fel nem szerelt berendezések meg—

figyelésére nagy súlyt helyeznek, mert

ennek segítségével jelentős tartalékok

tárhatók fel. A fel nem szerelt" berende—

zéseket két csoportban kell jelenteni:

szerelés alatt álló és felesleges berende—

zések. Az utóbbi csoportról külön, rész-

letes jelentést is kell adni.

A cikk befejező része az összeírás elő- készítésével, megszervezésével foglalko—

zik. A legfontosabb feladat: rendbehozni

a vállalatoknál az állóeszköz—nyilvántar- tásokat, előkészíteni a leltár—felvételt.

Fontos feladatok hárulnak a statisztikai

STATISZTIKAI [RODALMI FIGYELÖ

hivatalok dolgozóira is az oktatás, az el—

lenőrzés stb. terén. Végezetül a cikk utal

e munkának az állóeszközök 1960. ja—

nuár 1—re tervbevett újraértékelésével

való összefüggésére.

(Ism.: Rom'án Zoltán)

Borch, Karl:

A termelékenység és az üzemnagyság

(La productivité et la dimension des entreprises.)

—-— Revue de la Mesure de la Pr'oduclivité. 1958.

febr. 12. sz. 48—53. p.

Az eddigi kevésszámú, e témával kap—

csolatos tanulmány (Frankel, Rostás) sze-

rint nincs szoros és határozott jellegű összefüggés az üzem nagysága és a ter-

melékenység színvonala között.

Egy 1950. évi németországi felvételből

a következők tűnnek ki: a papíriparban például a bruttó termelés értéke alap—

ján készített csoportosítás szerint a ter—

melékenység szinvonala egy bizonyos

határig az üzemnagysággal emelkedik, azután viszont csökken. Ez a kép azon-

ban ennyire tisztán csak két iparágban

mutatkozik meg, egyébként csak az tű—

nik ki Világosan, hogy egészen kis üze—

mek termelékenysége az átlagosnál ala—

csonyabb.

Általános következtetéseket nehéz le—

vonni, annál kevésbé, mert a mérés

problémája is számos nehézséget vet fel.

Maga az üzemnagyság is igen sokféle

mutatóval mérhető (pl. termelés, mun—

káslétszám, energiafelhasználás stb.) és a nyert eredmények ettől függően is kü—

lönböznek. Például két azonos felszere—

lésű, azonos létszámú üzem esetében az egyikben jobb a kapacitás kihasználása, ezáltal termelése nagyobb és magasabb a termelékenység színvonala. Itt nem az ,,üzemnagyság" befolyásolja a termelé-

kenységet, mégis, ha a termelési érték

nagysága alapján csoportosítunk, azt a

következtetést vonhatnánk le, hogy a

termelékenység az üzem ,,nagyságával"

emelkedik. Az ilyen jellegű nehézségek okozzák, hogy e statisztikai vizsgálatok nem vezetnek mindig egységes ered- ményre. E kutatások mégis hasznosak,

mert megmutatják, milyen irányban kell keresni az üzemnaeyság és a termelé—

kenység közti összefüggést.

(Ism.: Ferge Sándorné)