7. szám.
— 640 .._
1935
A legkatasztro—fálisabb visszaesés a Német—
országból] származó idegeiiiforgulomban következett be, különösen a téli félév óta nagyon megszigorí- tott német rendszabályok miatt, A magyar adatok megktissebbedése azonban szintén igen tekintélyes, hiszen 1932/1933-iban a 811 kimondott idegenforgalmi helyet is még 90861 magyar kereste fel is ott mind—
össze 783.100 éjszakát töltött el, egyedül Bécsben pedig ugyanekkor 42.085 magyarországi lakos for—
dult meg 458600 éjsz-akázással. Megjegyzendő azon—
ban, hogy a visszaesést az osztrák fővárosban kivált a magánházakubaun megszálló magyarok bizonytala—
nabb értékű adatainak zsugorodása idézte elő. Fi- gyelmet érdemel még hogy a községeknek meg—
' nagyobbodott körére vonatkozó adatokból kitűnő—
na...III-lnI!n'I'Il.llll.Il....'IIlIll.!'I"I-lo-l....u-o-u-ou-ulllll-n.on...-nl-alu-nalagngnloccu
leg az Ausztria egyéb részeit járó magyarok száma és ott—tartózkodása 1932/33 óta nem csökkent, ha' nem egy árnyalattal emelkedett is. Mint magyar szempontból tanulságos adatot említhetjük meg végül, hogy nyers összehasonlítás szerint a leg—
utolsó idegenforgalmi esztendőben a Hollandiából, Belgiumból (és Luexmburgból'), Nagy—Britanniából, és Irországlból és Franciaországból Ausztriába áramló vándorforgalom terjedelme említésreméltó módon 'nagyobbodott meg. Bár tudomásunk szerint a magyar idegenforgalmi propaganda elég éberen figyelt enre a körülményre, úgy hisszük, hogy e néhány álltam aid-ata Bécs—Budapest, ill. Ausztria——
Magyarország viszonylatban ma is még teljesen ki nem aknázott vendégforgalmi lehetőségekre mutat.
e IRODALMISZEMLE o §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
A magyar főiskolák statisztikája az 1933/34.
tanevben.
La staiistz'gue des étudiants des écoles supe'rieures hongroz'ses en1933/34.
llflagyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 92. kötet.
A M. kir. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr megbízásából szerkesztette és kiadja a Magyar kir.
Központi Statisztikai Hivatal.
Publication; Stalísligues Hongroises. Nouvelle séric.
926 volume. Rédigé et publt'é, sur Ford" du minis—
tre _des UHUKS ei de Flnstmctíon pullligur, par FDJ/ice cantml royal hongroís de slatisttgue, Budapest, 1935. 77 l. —— pl
Ez a kiadvány ötéves ciklust zár le. Az 1929/30. tanévről szóló első főiskolai tközlleme'ny óta a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal év- ről-évre beszámolhatott a l'elsöbbfokú iskolák llallgatoiról. A kötet ezúttal a tanári személyzetre és a felsőoktatásiigyi kiadásokra vonatkozó ada—
tokalt lis közli; ezt a tartalmi bőviilést címe is kife-
jezi (a régi cím ,,A főiskolai hallgatók statisztikája"
volt). Még a műegyetemi reform előtti tanévről rajzol képet Miaz 1934/36. tanév adatainak hasonló keretek között a jövöben való publikálása tehát éppen az átszervezés miatt is tanulságosnak és fontosnak látszik —— s új összefoglaló táblázatában különösen az utolsó négy tan- évről közöl érdekes összehasonlító adatokat. A rövidre fogott, tartalmas szöveg —— Asztalos József dr., a Központi Statisztikai Hivatal kultúrstatiisztwi—
kai osztálya vezetőjének alapos tanulmánya ———
vezérfonálként sorakoztalja fel több mint 30 olda—
lon a legfőbb eredményeket. A magyarázó szakasz-4 nál valamivel terjedelmesebb táblás rész a már em—
lített bövitésektöl eltekintve) nagyjából a régi tar—
talommal jelent meg.
A főiskolai
1933/34-bcn újabb, bár enyhe csökkenést mutat: a két évvel előbb lirég 16.000-es szám 15.659—1'43 apadt;
ezúttal a női nem oldalán mutatkozott a nagyobb—
hallgalok számának alakulása
arányú csökkenés. Egyébként az újonnan felvett hallgatók számának megfogyatkozása csak részben tükrözi a háborús születési hiány hatását, miután a gazdasági válság következtében lllálr itt:;tll/Bl-lieri nagyobb visszaesés mutatkozott és mert a főisko- lákról egyszer már visszalulasítoltak tartaléikserege könnyen kliegyeirliitheti a születések
által okozott betüvemlést. A kisebb—nagyobb táb—
lákkal váltogatott szövegből kiderül, hogy az egész idegen elm a rád á sa
hallgatólétszám apadásának egy része az
állampolgárokra illetve azokra esik, akiknek a szülei az utódállamok területén élnek. Asztalos e tokinletbevéve is mint—
egy tízezerre teszi azok számát, akik a háború óta az elszakított területekről jöttek fel Budapestre ta—
nulni és többé-kevésbbé a mai területen próbáltak meg elhelyezkedni .is.
fokozatos lemorzsolódást
A könyv nemzetközi összehasonlításai szerint Ma—
gyarország nem áll túlságosan elől (ezer lé—
lekre nálunk 1'4, Ausztriában 3'2 főiskolai hallgató jut), a túlméretezetlség tehát az ország elsősorban agrárjellegét figyelembevéve is inkább csak Viszony- lagos. Az ilyen összehasonlítás egyébként távolról sem nyujt tökéletes képet; csupán az idegen állam—
polgárok nélkül pl. lényegesen kis-ebb Ausztria fölénye (így ugyanis az ezer lélekre jutó osztrák
7, szám, _
641 — 1935
arány 2'2-re csökken), Tanulságos a felsorakozta—
tott többi külföldi (főleg német) adat is.
, A szövegele—mz-és további megállapításai közül kiemelhetjük, hogy csupan a hittudományi és a jogi szakon nőtt meg a hallgatók száma. Szembe—
ötlő, hogy a bölcsészeti karon ma ikétszuerannyi a hallgató, :mint amennyi a békés években az egész ország területén volt, a gyakorlati pályák felé von- napjainkban újból meggyengült.
A korlátozott létszámú főiskolákon legújabban csökkent, a többieken emelkedett a hallgatók száma. A fiatalabb korosztályotk' aránya lassan
ismet megközelíti a háború előttit; ez előnyös fej—
izraelitáknál az utánpótlás zódás ellenben
lődés eredménye. Az
újabban már kevésbbé erős. Figyelemre-méltó há—
borús útöhalás jele, hogy a hadiárvák száma nö- vekvőben van; a hadvtiselt apák gyermekei általá- ban is egyre tömegesebben kerülnek abba a korba, amely a főiskolai tanulmányok elvégzéséhez szü—k- séges (a hallgatók 55%-ának az atyja vett részt a vili'igthx'iborúban). A foglalkozási adatokból kitet- szőleg a hallgatók .hattizede köz— és magánalkal—
mazott gyermeke, ami a .tz'irsadalmi kapillaritás szemszögéből talán nem valami kedvező tünet; ör- vendetesebb viszont, hogy a főiskolai ifjúság kéthar- mada a szülőkéntél magasabb végzettségre tör. Itt azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az általános kulturális helyzet az elhelyezkedés lehető—
sége, előfeltétele stb. is rendre más volt egy-két emberöltővel ezelőtt, mint most. Szociális szem-
pontból nagyon megkapó az xéletfenntar'tási, lakás- és étkezési viszonyok statisztikai képe; a *tálmogt- tási igényről beszámoló adatok is beszédesek. Köz- oktatási sz—e'mpontoktból pedig kivált a tanulmányi viszonyokat taglaló fejezetek értékesek. Megemlít- hetjiitk végül. hogy a kiadott főiskolai oklevelek száma az 1933/34. évben 3.139 volt; a nyilvános rendes tanárotk száma ugyanekkor 506 főre (az egész tanszemé'lyzet létszáma 2.024—re) rúgott. Az állami költségvetés különböző tárcáinál a főiskolai oktatásügyi előirányzat 17-46 (1929/30-ban 25'87) millió pengőt tett. Th. Il. (Ir.
Magyarország községeínek háztartást _vi- szonyai az 1934. évi költségelőírányzatok szerint.
Les finances des communes de
Hongrie, suivant leurs préoisions bud—
ge'taires pour 1934.
Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 93. kötet.
'Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Publications Statistigues ][ongroíses. Nouvelle séric.
93e volume. Rédígé el publié par l'Of/ícc central royal hongrois de statistigue.
Budapest, 1935. 87—l— 109 l. —— p.
A kommunális és magángazdálkodás egymás- sal való szoros kapcsolata következtében általános gazdasági és pénzügyi viszonyaink helyes mérlege—
lése, illetve gazdasági és pénzügyi politikánk meg- felelő irányítása szempontjából igen nagy jelentő—
séggel bír a községek háztartási helyzetének a vizs- gálata. Ha ezenfelül arra gondolunk, hogy az ország 58 millió községi lakosa, az összlakosság 65'970-a és nemzeti szempontból sok tekintetben legértékesebb része van közvetlenül érdekelve abban, hogy a köz—
ségek megfelelően láthassák el közigazgatási, gazda—
sági, kulturális és közegészségügyi feladataikat, akkor tisztában leszünk azzal is, hogy a községi háztartási viszonyok mikénti alakulásánál nemcsak a pénzügyi statisztika és a pénzügyi közigazgatás egy részlet- kérd—ésével, hanem egész nemzeti életünk egyik fon- tos problémájával is állunk szemben.
Ez a fontos tárgykör ezideig nem nyert újabb keletű és megfelelően mélyrehatt') statisztikai meg- villt'igítást, A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal—
nak az 1908. évi községi háztartási adatok alapján 1913-ban kiadott munkálata, amely néhai Buday László vezetésével készült, természetesen minden kiválósága mellett sem szolgálhatott már támpontul a mai állapot megítélésénél, A Pénzügyminiszténium.
nak inkább belső tájékozódás céljából készített és Önkor- mányzati Testületek l—láztartási Joga és Statisztikája, Budapest, 1931, 14, köv. I., 134. köv.
voltak eléggé részl-elesek ahhoz, hogy a községek csak egy ízben közzétett összeállít-ásni (l.
l.) nem háztartási viszonyainak minden fontos megnyilvá—
nwlásáról tájékozódást nyujthattak volna.
Az e téren hosszabb idő óta érzett hiányt pót- landó, a Központi Statisztikai Hivatal a mult évben újból megindította a községi háztartásra vonatkozó rendszeres statisztikai munkát melynek eredményét tartalmazó első kiadvány a napokban jelent meg.
E kiadvány szerkesztésének munkáját dr. Szigeti (iyula miniszteri tanácsos végezte és ő írta a kötet bevezető szövegét is.
A munkálat az 1934. évú községi háztartási költ- ségvetések adatain alapul és nem terjeszkedik ki a költségvetések mellékleteit képező függelék—költség vettésekre: az önálló vagyonkezeléssel bíró községi intézm—ények, üzemek és vállalatok valamint a köz- ségi kezel-ésben levő alapok részletes költségveté- seire.
Úgy a kiadások, mint a bevételek 1. az évről-
tételeket
és 2. a rendszerint nem ismétlődő tételeket (az ingat- évre előforduló valódi tartalmazt'y rendes
lanszerzés, a nagyobb beruházások és a nagyobb átalakítások költségeit, továbbá a kölcsönből vagy egyéb forrásokból eredő rendkívüli vagy átmeneti bevételeket) tartalmazó rendkívüli kezelés szerinti részletezéssel vannak feltüntetve; a rendes kiadások
és bevételek pedig a következö fejezetek szerinti ta- gozásban kerülnek tárgyalásra. !. igazgatás, ll.
