STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 815
„demográfiai” folyamataira, például az újonnan be- lépő cégek alaptevékenységére.
Az új gazdaság egyik lényeges területe az elekt- ronikus üzleti kapcsolat és az E-kereskedelem (electronic business, E-commerce). Számítógépen vagy mobiltelefonon is megköthetők az üzletek a pi- ac szereplői között, földrajzi helyzetüktől függetle- nül. Még nem alakult ki az elektronikus kereskede- lem szabatos fogalmi meghatározása, bár az Egye- sült Államokban a Bureau of the Census, valamint a Texasi Egyetem már adott definíciót az „E- commerce” értelmezésére. A statisztikai elemzések- hez azonban nem alkalmazhatók olyan kiforratlan nézetek, amelyeket a piaci szereplők nem alkalmaz- nak általánosan.
A cikk rámutat, hogy az elektronikus kereskede- lem új gazdasági realitásként megfigyelhető, még- pedig olyan szolgáltatásként, amelyet Internet köz- vetítésével valósítanak meg. Kétségtelen, hogy az áruk digitális formában való továbbítása teljesen új kereskedelmi formákra ad lehetőséget, például a ze- neművek, programtermékek, adatbank- szolgáltatások körében. Az is új vonása az internetes kapcsolatoknak, hogy más üzemgazdasági kalkulá- ciókra alapozzák az árak meghatározását, hiszen rendkívül nagy ráfordításokkal jár az alkalmazói szoftverek első példányának fejlesztése. A későbbi időszakokban viszont gyakorlatilag nulla az újabb felhasználásokkal kapcsolatos költség.
A határköltségek új megközelítése abban nyil- vánul meg, hogy bizonyos javak ingyenesen is meg- szerezhetők, mint például az internetes hozzáférés, vagy a mobiltelefonok hálózatára való rákapcsolás programja. Az új üzletpolitika lényeges törekvése itt az, hogy elérjék a szolgáltatás kritikus tömegét, mi- nél gyorsabban megszerezzék a piac bizonyos szeg- mensét, kellő számú fizetőképes vevőt toborozza- nak, és azokat távlatilag is megtartsák.
A nagy bevételek többnyire nem a hálózatba va- ló belépéshez, vagy a vonzó alapszolgáltatásokhoz kapcsolódnak, hanem a második szakaszban kínált kiegészítő szolgáltatásokhoz, például mind újabb ké- szülék- és programváltozatok értékesítéséhez. Az elektronikus üzletkötés több megjelenési formáját ismerteti a cikk.
1. A „B2C” (business to consumer) üzletkötés partnere a fogyasztó, jórészt a kiskereskedelmi forgalomban, vala- mint a pótalkatrészek értékesítésében. A német hivatalos statisztika adatai alapján elemzi a szerző a kiskereskedelem, ezen belül a közvetítő kereskedelem, valamint a nagykeres- kedelem árbevételének és felhalmozásainak alakulását. Ezek a statisztikai adatok nem mutatnak egyértelmű tendenciákat.
2. A „B2B” (business to business) üzletkötés mindkét partnere gazdálkodó szervezet, és valójában ennek nagyobb a jelentősége, mint a fogyasztókkal tartott (például „cso-
magküldő”) értékesítési kapcsolatoknak. A cikk utal a be- szerzési folyamat új, elektronikus formáira (E-procure- ment), például a kutatás és fejlesztés folyamatához kapcso- lódva. Kiemeli az anyag- és időmegtakarítások előnyeit a piaci versenyben.
3. A teljesség kedvéért említi a cikk a „fogyasztó–
fogyasztó (C2C, consumer to consumer) kapcsolatokat, ami- kor a végső felhasználók közötti csereügyleteket valósítanak meg. Az elektronikus közigazgatás (E-government) lényegét is bemutatja a szerző.
A hivatalos statisztikát fokozatosan fel kell ké- szíteni a vázolt lényeges szerkezeti változások meg- figyelésére. Ezen a téren eredményeket értek el az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint több eu- rópai országban, például a francia, a brit, a dán és a finn statisztikákban. Németországban 2001. január 1-jétől lépett hatályba a szolgáltatásstatisztikák új törvénye, amely lehetővé teszi az említett modern tevékenységek megfelelő felvételeit.
A szerző indokoltnak tartja, hogy vizsgálják meg a hivatalos statisztika legfontosabb osztályozásait (a termékekre, a gazdasági ágazatokra és a foglalkozá- sokra vonatkozóan), többek között az új gazdaság je- lenségeire tekintettel. Iránymutatóak ezen a téren a nemzetközi osztályozások, elsőként is az ENSZ sta- tisztikai ajánlásai. Az előkészületek megindíthatók ezekre a felülvizsgálatokra, azonban a végleges dönté- seket mélyebb szakmai vizsgálatokkal, nemzetközi egyeztetésekkel szükséges megalapozni.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
GORTON, M. – DAVIDOVA, S.:
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MEZŐGAZDASÁGÁNAK NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGE (The international competitiveness of CEEC agriculture.) – The World Economy, 2001. 2. sz. 285–200. p.
A szerzők a költségek és az árak oldaláról vizs- gálják a kérdést és a komparatív előnyöket a belföldi erőforrásköltség (Domestic Resource Cost – DRC) mutatójával értékelik. A komparatív előnyt eszerint az alacsonyabb alternatív költség biztosíthatja, ami azután piaci terjeszkedésben ölt testet és válik mér- hetővé.
A régió növénytermesztése inkább versenyké- pes, mint az állattenyésztése. Adott év eredményét ugyanakkor óvatosan kell kezelni, tekintettel az idő- járás okozta változásokra, valamint a valutaárfo- lyamok ingadozására. A növénytermesztésen belül a búza- és a napraforgó-termesztés látszik versenyké- pesnek. A gazdaságok rugalmasságát Magyarorszá- gon és Romániában a napraforgó vetésterületének növekedése jelezte. Bulgáriában, a Cseh Köztársa-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 816
ságban, Magyarországon és Szlovákiában 1994 és 1996 között javult a búzatermesztés versenyképes- sége. Emögött alapvetően a gabonaárak világpiaci emelkedése áll. Hasonló okok miatt javult az árpa versenyképessége Bulgáriában, a Cseh Köztársaság- ban és Szlovákiában, valamint a kukorica verseny- képessége Magyarországon és Szlovákiában. A szerzők mindehhez hozzáteszik, hogy a mezőgazda- sági termelésben felhasznált ipari termékek ára Bul- gáriában, Magyarországon és Romániában a világpi- aci árak felett alakult.
A vizsgált országok marhahús- és tejtermelése nem látszik versenyképesnek. Ennek több oka van:
alacsony világpiaci árak, munkaigényesség, rossz takarmányhasznosítás, kedvezőtlen gazdaságszerke- zet (lásd a méretgazdaság kihasználatlansága, illetve elvesztése). A sertéstenyésztés helyzete valamivel kedvezőbb, mivel az állatállományt kevésbé apróz- ták szét az egyéni kisgazdaságok között.
Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a nagyobb területen gazdálkodó egyéni gazdaságok inkább versenyképesek voltak, mint a kisgazdaságok – legalábbis ami a növénytermesztést illeti. Az állat- tenyésztésben a gazdaságnagyság értékelését Ma- gyarország esetében nehezítik a különböző felméré- sek (ÁKM-, üzemgazdasági adatok) összehasonlít- hatóságának korlátai.
Tekintettel a kelet-közép-európai országok vár- ható EU-csatlakozására, a szerzők az EU átlagos mezőgazdasági termelői áraival, illetve a mezőgaz- daság ipari eredetű ráfordításainak EU-n belüli árai- val is végeztek számításokat. Eszerint a DRC- számításnál kedvezőbb kép adódik: a régió mező- gazdasági árai a termékek többségében versenyképe- sek. Magyarország adatait tekintve nem egyértelmű
a kép. A termelők nyerni fognak az EU- csatlakozással, mivel az Unión belül magasabbak a mezőgazdasági termékek árai. Egyes esetekben azonban ezt lerontja a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű termékek lényegesen magasabb ára. Az értelmezésben óvatosságra int, hogy nem voltak te- kintettel a termékek minőségére, és nem vették fi- gyelembe a várható, de összegét tekintve ismeretlen közvetlen mezőgazdasági támogatásokat.
A szerzők óvatosságra intenek a vizsgálatokból levonható következtetésekben. A módszer igen ér- zékeny a felhasznált árnyékárakra, és az eredmény érthetően változik a világpiaci árak módosulásakor.
A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági elemzéseiből gyakran hiányoznak az egyéni kisgaz- daságok adatai, azaz az eredmény a nagyüzemek irányában torzít. A jelenlegi gazdálkodási gyakorlat visszafogja a ráfordításokat, így a műtrágyahaszná- latot, ami hosszú távon a talajtermékenység kimerü- léséhez vezet. Más szóval a mostani állapotból le- vonható következtetések hosszú távon nem állják majd meg a helyüket. A rendszerváltást követően a szóban forgó országok nagyüzemeinek állatállomá- nyát szétosztották az egyéni gazdaságok között, ami rontotta az állattenyésztés versenyképességét, ez vi- szont tartósan így is marad.
A régión belül Szlovénia mezőgazdasága látszik a legkevésbé versenyképesnek. Ennek, a kedvezőt- len természeti adottságok mellett, a túlságosan elap- rózott gazdaságszerkezet és az ipari eredetű ráfordí- tások magas ára lehet az oka. A jelenlegi trendek fennmaradása esetén a szlovén mezőgazdaság aligha lesz versenyképes.
(Ism.: Szász Kálmán)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi, helyben megtekinthető, de nem kölcsönözhető fontosabb könyvek és CD-ROM-ok érkez- tek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
Annuaire statistique de la France : Institut national de la statistique et des études économiques. - Paris : INSÉÉ, 2001. - XXVIII, 979, 27 p.
Franciaország statisztikai évkönyve.
I-033-B-0003/2001 Asia-Pacific in figures / Economic and Social Commission for Asia and the Pacific. - New York : UN, 2001. - XI, 57 p.
Ázsia és a Csendes-óceáni térség számokban, 2000.
I-072-B-0603/2000
Encyclopedia of Eastern Europe : From the Congress of Vienna to the fall of communism / ed. by Fichard Frucht.
- New York [etc.] : Garland, 2000. - XIV, 958 p.
Kelet-európai enciklopédia. A Bécsi Kongresszustól a kommunizmus bukásáig.
826418 EUROSTAT yearbook : A statistical eye on Europe / Statistical Office of the European Communities. - Luxembourg : EUROSTAT, [2001]. - 535 p.
Az Európai Közösségek statisztikai évkönyve. Európa statisztikai szemmel.
I-038-B-0229/2001
