RÉGI SZÁMADÁSKÖNYVEI

M A G Y A R O R S Z Á G I VAROSOK

R É G I S Z Á M A D Á S K Ö N Y V E I

(SELMECZBÁNYA, POZSONY; BESZTERCZEBÁNYA, NAGYSZOMBAT, SOPRON, B Á R T F A ÉS KÖRMÖCZBÁNYA VÁROSOK LEVÉLTÁRAIBÓL,)

A M A G Y A R T U D , A K A D É M I A

.. , , , ,

T O R T E N E L M I BIZOTTSAGANAK MEGBÍZÁSÁBÓL

| \ O V

KÖZLI \ TJ

F E J E R P A T A K Y L A S Z L O

i O

LEV. TAG. A

lift.

B U D A P E S T .

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A . 1 8 8 5.

M. N. MUZEUM LEYÉLTilU Levélt- Növetféknaplé.

, / l V

A-

Vlfó

Budapest, 18S5. Az A t h é n a e u w r t ? r s . k ö n y v n y o m d á j a .

E L Ő S Z Ó .

Régóta érzett hiányon segít és régi óhajtást tölt be a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága, midőn ügyeimét a régi városi számadásokra fordítván, kimondá, hogy a bennök rejlő óriási mennyiségű műveltség-történelmi anyagnak végre hozzáférhetéséről s a négy-ötszázados, elhalványodott, idők viszontagságainak kitett számadáskönyvek kiadásáról gondoskodni kell. A reánk maradt e nembeli legrégibb emlékeknek közzétételét annyival inkább siettetni kellett, mert az eredetileg is kevés gonddal irott, s később — a leszámolás meg- történte után — kevés becsben tartott számadáskönyvek legrégibbjeit — igy például a soproniak között a 3. szám alatt közöltet — nem sok idö multán a kíméletlen idő teljesen elemészti. A sokszor nedves, alkalmatlan helyen őrzött, a levéltárak limbusába sorozott számadáskönyvek többjének papirosa teljesen elmállott, írása elhalványult; úgy hogy nincs messze az idő, melyben a leggya- korlottabb palaeographus szeme sem lesz képes a bennük reánk maradt érdekes- nél érdekesebb műveltség-történeti adatok rejtvényébe behatni.

Mikor pár évvel ezelőtt a nagyszebeni ^számadáskönyvek nyomtatásban megjelentek, a szakemberek, úgy hazánkban, mint külföldön, örömmel üdvözöl- ték a kiadványt. És méltán; mert semmi sem képes annyira megvilágítani a középkori városok ós a középkori polgár beléletét, szükségleteit, igényeit, mint a városok jövedelméről és kiadásairól vezetett jegyzékek. Több anyagot tartalmaz ezeknek egy éve a műveltségtörtéiie.tónek, trieg$:lágítására, mint összes oklevél- tárainkba foglalt okleveleink. Pedig a nagysxj^gni számadáskönyvek aránylag sokkal közelebbi kort világítanak meg, mint a jelen kötetben felölelt számadás- tételek. A szakadatlan sorrend azoknál úgyszólván csak az 14G7-ik évnél kez- dődik ; ezt megelőzőleg csak rövid töredékeket, egy évnélkülit, melynek írása és tartalma a XIV. század végére vall, s egy másikat a XV. század elejéről találunk a kötetben. A jelen kötet számadástételei korra nézve jóval megelőzik mindazt, a mi ekkoráig ez emlékekből nálunk közzététetett. De nemcsak e tekintetben, az érdekesség és változatosság szempontjából is annyit nyújtanak, hogy teljesen kielégítik a várakozást, mely azok kiadását megelőzte.

Méltán feltűnhetik bárki előtt, hogy a jelen kötet nem tartalmazza egy városnak számadásait szakadatlan sorrendben; hanem e helyett hét- város levél- tárából nyújt — mint első pillanatra látszik — mutatványt. A számadások külön- böző időben kezdődnek, különböző korban szakadnak meg. A selmeczbányai tételeknek legfiatalabb darabja 1408-ból való, a pozsonyiaké 1419-ből; a beszter-

• «• • '

') Quellen zur Geschiehte Siebenbürgens aus sáchsischen Archíven. I. Barid. 188U.

1*

czebányai töredékes számadáskönyv a- XIY. század végéről tartalmazza a leg- utolsó adatot; míg a nagyszombati 1455-ből adja az utolsót. A soproni emlékei legifjabb darabjának kora a XV. század első felére esik; a bártfaiak már sokkal összefüggőbbek az eddig felsoroltaknál, ós sorrendjük az 1444. évvel szakad meg;

ós végre a legfiatalabbak, a körmöczbányaiak, 1450-ből nyújtják a legutolsó feljegyzéseket. E különbözés a megszakítás idejére nézve a következőkkel indokolható.

A jelen kiadvány czélja volt egyesíteni egy kötetben a legrégibb e nembeli emlékeket, s folytatni a sort mindaddig, míg a számadások összefüggőkké nem válnak, s a sorozat gazdagabbá; ennek ideje természetesen minden városnál különböző, s így nem lehetett egy meghatározott évet végső határúi felállítani.

Hogy csak egy példát említsünk, hivatkozunk a pozsonyi számadásokra, melyek 1434-en innen óriási mennyiségben, teljes összefüggésben maradtak reánk; a városnak ez évet megelőzőleg 1364-től csak töredékes feljegyzései, hézagos jöve- delmi és kiadási tételei jutottak el korunkig. Az ilyenek mind felvétettek e gyűj- teménybe, mely nem terjeszkedhetett ki például Pozsonynál az 1434. évvel kez- dődő összefüggő sorozat közlésére ; mert e kötet csak előfutárja óhajt lenni az egyes városokban fennmaradt ilynemű emlékek önállóan szerkesztendő kiadásá- nak, s jelenleg csak a legrégibb emlékeket óhajtja a történet-tudomány haszná- latára közzétenni. A pozsonyi, bártfai, körmöczbányai, késmárki ós más városok számadáskönyvei valóban megérdemelnék, nemcsak nagy terjedelmük, de a ben- nük megőrzött művelődés-történelmi anyag miatt, hogy valaki azok külön kiadandó »Codex rationum«-jának szerkesztéséről gondolkodjék.

Az egyes városok számadásainál betartott határóveket különben azok rövid ismertetésével kapcsolatban az elmondandók is igazolják.

I. Selmeczhánya. E városnak s a következő Pozsonynak számadáskönyvei a legrégiebbek Magyarországon; e kettőnél a feljegyzések sora 1364. évnél kez- dődik. Igaz, arányítva a későbbi korhoz, végtelenül kevés az, a mit e régi időkben feljegyezve találunk. De különben is Selmeczbányának egyszerű városi kezelését mi egyébként is a lakosság nem nagy számára vall, — tanúsítja az, hogy az adó behajtásának feltüntetésére, a kétségtelenül ebből fedezett kiadások részlete- zésére, s bírói ítéletek, adás-ve vések, szerződések feljegyzésére a városnak csak egy könyve volt. Ebbe jegyeztek föl mindent, a mi a várost jövedelmileg s jogi- lag érdeklé, rendetlen egymásutánban, úgy, hogy a tételekből úgy kellett a min- ket érdeklőket kiszedni s korrendbe rakni. A legprimitívebb neme ez a számadás- könyvek vezetésének, mert a rend- és rendszernélküli feljegyzéseken még az egykorú is bajosan igazodhatott el s nem szerezhetett tiszta fogalmat a város vagyoni állapotáról.

A czélunknak meg nem felelő jogi természetű feljegyzések természetesen elhagyattak; s az alábbiakban csak az van közölve, a mi a város jövedelmeiről és kiadásairól ad számot.

Nagy helyet foglalnak el az előbbiek között az adólajstromok; melyeknek

ismerete annyiban fontos, mert fogalmat nyújtanak a lakosság számáról, vagyoni

állapotukról, s az ezekben időnkónt beállott változásokról; megismertetnek egy- szersmind a lakosok foglalkozásával, mi által az egyes iparágak virágzására von- hatunk következtetést, s esetleg nemzetiségével is; — úgy, liogy a városban lako- zott elemekről meglehetős tiszta képet szerezhetünk. Az adókból befolyó pénze- ket a város saját szükségleteinek fedezésére fordítá, mit az bizonyít, hogy az adólajstromok után rögtön a beszedett pénzekből födözött kiadások részletezése következik, így az 1364., 1365. éveknél stb. Később a kiadásokról úgy látszik külön jegyzéket vezettek, mert ezek 1366-tól kezdve csak egyszer — 1373-ban — részleteztetnek. Sajnos, hogy e jegyzék, melyben a kiadások felsoroltattak, nem maradt reánk. Az utolsó adólajstrom 1388-ból való; de már ezt megelőzőleg is, 1370—1372., 1375—1377., 1382. évekből teljesen hiányzik az adózó polgárok ösz- szeirása; s e helyett csak a bírónak végszámadása a befolyt adókról s a tanuk sora, kiknek jelenlétében az történt, van följegyezve. Némely évről pedig teljesen hiányzanak az adatok, miből vagy a jegyzék rendetlen vezetésére vagy egy másiknak is létezésére következtethetünk. A legutolsó évek (1390—1408) feljegy- zései szintén csak a végső leszámolást tartalmazzák. A számadásszerü tételek ezzel megszűnnek, s a füzetben 1426-ig csak töredékes, jogi cselekvényről szóló feljegyzéseket találunk; ezért a számadások sorozatát az 1408-ik évnél meg kellett szakítani.

Selmeczbányának későbbi — bár szintén nem összefüggő — számadás-töre- dékei a XV. század közepéről ós második feléből valók; s így azokat e kötet nem ölelhette magába.

II. Pozsony. A felsoroltaktól egészen eltérő természetűek e város számadás- könyvei. bár ezek is összefüggéstelen feljegyzésekkel kezdődnek.

A város 1364-ben úgy látszik elhatározta, hogy jövedelmeiről, kötelezett- ségeiről és kiadásairól rendszeres könyvet fog vezetni. A könyv bevezetóseül fel is jegyezték abba, kétségtelenül evidentiában tartás czéljából, azt, hogy mit tar- tozik a város a királynak, királynőnek, a király udvarmesterének, a tárnokmes- ternek, a pozsonyi ispánnak, a király ajtónállóinak és szakácsainak u j évi aján- dékúl (dy icud, buda) adni. 1364-ben csakugyan föl is jegyeztek abba néhány számadástételt; de képzelhetlen, hogy oly nagy városnak, mint Pozsony, e néhány tétel képezte «volna egész évi kiadását. Úgy látszik, a pontosan és elég díszesen kezdett könyv folytatásába csakhamar beleúntak, mert 1364. után csak 1373-ból találunk néhány, és 1374-ből egyetlen egy kiadástételt abban feljegyezve. (L. a pozsonyi számadások köztl.sz.) A könyv többi tartalmát egészen más természetű

dolgok alkotják, mint ez alább a 39. lapon részletezve van. Csak később, 1410-ben, kezdték a könyvet ismét számadások czéljaira felhasználni, de ezeket nem rész- letezték többé abban, hanem miként a selmeczbányaiak, a végleges leszámolások

eredményét, úgy a jövedelmek, mint a kiadások összegéről tüntették föl benne.

A részletezésre külön kisebb jegyzékek szolgáltak.

Három e külön vezetett jegyzékekből reánk maradt; mindhárom a XV-ik század második évtizedéből való, s tartalmukra nézve rokonok egymással.

A város előkelő vendégeinek megvendégelési költségeiről szólnak.

1410. május "28-án érkezett Zsigmond király Pozsonyba, három nappal később, 31-én, Ernő osztrák herczeg, a kettő előtt érkezett az udvari személyzet több tagja. Ezek mind a város költségén éltek napokig; úgy, hogy a megvendé- gelésre szükséges igen tekintélyes költségeket a város részben a gazdagabb pol- gároktól szedte be, részben pedig előlegezteté. Az élelmezésről igen pontos jegy- zéket vezettek, följegyezve abban minden nap szükségletét; úgy hogv e nagy- becsű feljegyzések világos tükrét nyújtják annak, miként élt a király és kisérete ötödfól száz évvel ezelőtt. (L. a 2. és 3. számot.)

Néhány évvel utóbb, 1419-ben, ismét része volt Pozsonynak a király meg- vendégelósében. kivel egyidejűleg a passaui püspök is vendége volt a városnak.

Az ekkor szükségelt élelmi szerekről vezetett terjedelmes jegyzék (1. 4. sz.) érde- kességre nézve versenyez az előbbivel, bár a tekintetben, hogy az árakat ritkáb- ban teszi ki. az előbbi mögött áll.

Az ezen jegyzékekben foglalt kiadásokról szóló végleges leszámolást az 1. szám alatt ismertetett könyvbe jegyezték, egyéb, szintén nem részletezett jöve- delmek s kiadások leszámolásával egyetemben. (L. 5. sz.) E tételek fogalmat adnak arról, mily rendesen vitték Pozsonyban a pénzügyeket, s mennyire volt a városnak szüksége, hogy magának a városok sorában előkelő helyet biztosítson.

Miként a vendégelési költségekről, úgy a többi kiadásokról is kellett rész- letes jegyzéknek léteznie, s a végső leszámolások nem egy helye sejteti ezt velünk; de ezek — mikor már a számadás helyben hagyatott, s így a számadóra nézve a kiadások jegyzéke becsét veszté, — vagy megsemmisíttettek, vagy mint nem értékes dolgok, elkallódtak a művelődés-történelem nagy kárára.

Ennyi emlék maradt reánk Pozsonyban az 1434. évet megelőzőleg, mikor a számadáskönyvek rendszeres vezetése megkezdődik; itt meg kellett szakítani a sorozatot, mert 1434-től kezdve a számadás-könyvek oly terjedelműek és — cse- kély hézagokkal — összefüggők, úgy, hogy közlésük külön kiadványnak képez- heti feladatát. Mennyi érdekes és még kellőleg ki nem aknázott anyagot rejtenek ezek magukban, erre nézve Rakovszky Istvánnak a »Pressburger Zeitung« 1876.

és következő évfolyamaiban közzétett czikk-sorozatára hivatkozhatunk.

III. Beszterczebánya. E város régi számadás-könyvével, mely korra nézve harmadik helyen áll, mostohán bánt el az 1500-iki nagy tüzvése; a könyvnek legnagyobb része elégett, a megmaradt lapok megszenesedtek s különösen a rész- letesen felsorolt kiadástételek szenvedtek sokat, úgy, hogy az egész csak töredék számba mehet.

Miként a megmaradt szövegből kivehető, a számadás-könyv egészen oly

módon volt szerkesztve, mint a selmeczbányai. Vegyest tartalmazott jövedelmi

és kiadási tételeket, adólajstromot, a város előtt kötött adás-vevéseket, Ítéleteket

stb. Szóval számadási és jogi könyv volt egyszerre; egyesítvén magában három-

négyféle dolgot, melyeknek mindegyikét külön jegyzékben vezették a későbbi

korban. E számadás-könyvnél el kellett térni a többiek közzétételénél követett

eljárástól. I t t a jogi feljegyzéseket, obligatiókat, Ítéleteket stb. is közzé kellett

tenni; még pedig azon okból, mert ezek többnyire datálva levén, a számadások

egyes részeinek korát belölök lehet hozzávetőleg meghatározni. A legkorábbi évszám, mely e töredékben előfordul, 1386; a legkésőbbi 1399; de megjegyzendő, hogy a könyvet nem vezették szorosan korrendben, s igy a benne megmaradt szövegben sincs chronologikns sorrend. Két későbbi bejegyzésnek (1. 88. 1. jegyz.) kelte 1431. és 1439., de ezeknek írása határozottan újabb keletű s jellegre nézve teljesen elüt az egész számadás-könyvétől, mely határozottan a XIV. század végére vall, úgy hogy ez emléket egészen e század termékének fogadhatjuk el.

E számadás-könyv tartalmát Ipolyi Arnold dolgozta fel, a városnak későbbi, 1482-ben kezdődő e nembeli emlékeivel egyetemben »Beszterczebánya városa művelődés-történeti vázlata« czímű értekezésében. (Századok 1874. évfolyam és külön is.)

IV. Nagyszombat. Már maga a számadás-könyv czíme »Begistrum maius«

mutatja, hogy a nagyszombati számadásoknak csak egyike maradt reánk a XIV.

századból, az, mely a tételeket nem részletezi, hanem a végső leszámolás meg- történte után, csak az egésznek ratificálását tartalmazza. Ehhez képest ezen

1394-ben kezdődő számadás-könyvben részletezéssel, akár a jövedelmeket akár a kiadásokat illetőleg, ritkán találkozunk. Mindjárt a könyv elején, az 1394—

1395-ik éveknél, ugyan elég részletes felsorolását találjuk mindkét nembeli téte- leknek ; de ettől kezdve 1405-ig, mikor néhány kiadás felsorolását olvassuk, majd 1407-ig, mikor azoknak neveivel találkozunk, kiknek a város bizonyos összegek- kel adós, csak a város bíráinak és egyes esküdt polgároknak a tanács előtt meg- történt leszámolását a jövedelmekről s a belőlök fedezett kiadásokról találjuk a könyvben feljegyezve.

A későbbiek között nem csekély érdeknek az 1428. év feljegyzései, melyek a városnak a husszíták által történt megszállása alkalmával erődítésekre, felszerelé- sekre fordított pénzeket sorolják föl. I t t még találkozunk némi részletezéssel; de a sorozat többi része 1455-ig a leszámolásokat csak általánosságban tartalmazza.

A számadás-könyvből tehát félszázadot meghaladó korszak emlékeit teszi a jelen kötet közzé; azért ily nagy időét, mert 1394-től kezdve a mondott évig folytonos a sorrend; s bár egyes évekről semmi feljegyzést sem találunk a könyv- ben, de sehol sincs hosszabb ideig tartó megszakítás, melynél, a sorozat teljessé- gét tartva szem előtt, a közlést abba lehetett volna hagyni. 1455. után azonban 1478-ig hézag van, s ez indított a számadásoknak a mondott évig való közlésére, A számadás-könyvnek legfiatalabb feljegyzése 1530-ból való; s ez újabb részek is csak a végleges leszámolásokat tartalmazzák. A város másik régi számadás- könyvének tételeit, melyek 1478-on kezdődnek, e kötet nem foglalhatta magában.

V. Sopron. Három rövid számadás-töredék mindaz, a mit e város gazdag- levéltára e kötetnek nyújtott. Az első, a háromnak a legrégibbje, vám-kivetés

1394-ből, melyben a város meghatározza, mi fizetendő minden egyes behozott árúczikkért. Voltaképen nem tartoznék a számadások sorába, de kis terjedelme, kiválóan érdekes volta s azon természete miatt, hogy éppen e vám képezé a város jövedelmeinek egyik fő forrását, méltán fel volt vehető azok közé, annyival is

inkább, mert régiségre nézve vele kevés hasonló emlékünk versenyezhet.

A másik kettő, sajnos, csak töredék. Az egyiknek korával legalább tisztában vagyunk, de a másik érdekesebbnél, mely különben is nedvességtől annyit szen- vedett, hogy elhalványult irása alig olvasható, meg vagyunk a kelet biztos meg- határozásától fosztva. Mindkettő a kiadásokat sorolja föl rendetlen egymás után- ban; de érdekes különösen a második, mely a város szükségleteire fordított ösz- szegek elősorolása után az erődít vényekre, falakra, árkok ásására stb. költötteket részletezi; e tekintetben, a mi minálunk különösen az építési számadások ritka voltát illeti, valóban ritkítja párját. E datálatlan töredék íratási idejének meg- határozására tán a benne említett »junge chunig« (149. 1.), a ki I. Ulászló lehet, ós az egyszer megnevezett Farkas László (152. 1.), mely nevü bírája ép ez idő tájt, 1440-ben volt Budának,

) adhat némi útmutatást.

A városi levéltár egyébként gazdag XV. századi számadás-töredékekben, de ezeknek legnagyobb része e század második felére esik. Valóban csudálatos, hogy e gazdag levéltárnak összefüggő számadás-könyvei korábbi időkből nem maradtak reánk.

VI. Bártfa. Elérkeztünk azon városhoz, melynek számadás-könyvei, bár a fejlődési fokokat szemmel kisérhetjük, már nagyobb rendszerességről tanús- kodnak ; s reánk nézve annyival fontosabb azoknak ismerete, mert általuk — meglehetősen teljes lévén a sorozat — legjobban megismerkedünk egy közép- kori magyarországi város beléletével, pénzkezelésével, szükségleteivel ós egész háztartásával.

E város számadásai 1418-czal kezdődnek; az adózó polgárok összeírása ez^

kik bizonyos rendben, utczánként soroltatnak föl, világos képet adván ezzel a város területéről s középkori részeiről; ezután az adókból fedezett kiadásokat találjuk feljegyezve. Minthogy itt csak néhány, a későbbiekhez arányítva igen kevés kiadástétellel találkozunk, következtetnünk lehet, hogy a reánk maradt legelső számadások nem foglalták a város összes kiadásait magukba. Ily nemű emlékek az 1418—1419., 1420—1421. évekből maradtak fönn napjainkig (1. a bártfai számadások között 1. és 2. sz.)

Később a város eltért a kiadásoknak a befolyó adókkal együtt történendő felsorolásától, s mindkét rendbeli tételeket külön könyvekbe jegyezteté föl, s e mellett a kiadások részletezésébe új rendszert hozott be. A korra nézve legkö- zelebb eső kiadási jegyzék 1426-ból betűrendes (1. 4. sz.), azonban a vezérszó megválasztásában a jegyzék írója nem volt következetes. Hol a személy, hol a szóban forgó tárgy neve szerint helyezte el a tételt a betűsorba, az »exj)evsae«

szó alatt pedig a legkülönbözőbb nemű kiadásokat egyesíti. A jegyzék az előb- biekhez képest minden tekintetben nagy haladásról ád számot; már csak azért is, mert abban először találjuk az összes évi kiadásokat részletezve, holott az előbbiek csak néhány kiadást — mert képzelhetetlen, hogy a városnak egészben egy év alatt csak oly kevésre lett volna szüksége — tartottak fönn. A betűrendes beosztás kényelmes volt még azon szempontból is. hogy abból könnyen szerez-

Salamon F e r e n c z . B u d a p e s t t ö r t é n e t e . I I I . 334.

hetett kiki áttekintést, mennyit költött a város egynemű dolgok beszerzésére.

A kiadásoknak betűrendben történt feljegyzése sokáig volt divatban Bártfa városánál; így találjuk részletezve az 1427., 1428. és 1429-ik évek kiadásait (1. 5., 7. és 10. sz.)

A XV. század negyedik évtizedében, 1482-töl kezdve nem a tárgyak, lianem a kifizetés kelte szerint rendezték be a számadás-könyveket, s miként az 1432—

1438., majd az 1444-ig terjedő emlékek tanúsítják (1. a 11. és 13. sz.), a fizetés hetenként történt, eleintén vasárnap, később legtöbbnyire pénteken. Az adó- lajstromokat egészen elkülönítve, önállóan vezették a kiadási könyvektől (1. a 12.

sz.) Ezenfelül pedig a számadás-könyveknek Bártfa városánál egészen külön csoportját képezik a gyolcs- és vászonnemüek gyártásáról vezetett jegyzékek (1.

a 3., 6. és 8. sz.)

A vászon-ipar Bártfán városilag kezeltetett. Egy későbbi, 1450-ből kelte- zett, de kétségtelenül a régi szokáson alapuló rendszabály fogalmat ád az eljárás- ról. melyet a város a vászonnemüek gyártásánál követett (1. 193. 1.) A polgárok a gyártott gyolcs-nemüt a városházához vitték, s ott kinek-kinek része a saját javára íratott az úgynevezett »Registruin sindonum«-ba; meg volt határozva

hány fonalat kell a vászonnak tartalmaznia; s büntetés — vagyona elvesztésé-, nek — terhe alatt megtiltatott, hogy senki ne merészelje saját hasznára fordítani gyártmányát, azt árúba bocsátani, eladni vagy a városból kicsempészni. Három ilyen jegyzék jutott reánk a XV. század első feléből, az 1424., 1427. és 1428.

évekből. Feljegyezték azokba a bemutatott vászon mennyiségét, az esetleg érte fizetett pénzösszeget, valamint a vászonnal kifelé űzött kereskedés eredményét is.

A jegyzékek berendezésükre nézve nem egyenlők; az első a beszolgáltatás kelte szerint Íratott össze, míg a másik kettő, hasonlóan az ezen korbeli kiadási jegy- zékekhez, betűrendes, a beszolgáltató nevét vévén irányadóul.

A bártfai számadások érdekesség szempontjából valóban első helyre teen- dők ; már maga azon körülmény, hogy ritka teljességben maradtak korunkra, s így tökéletesen megismertetnek a középkori városi belkezelés módozatával, nagy becset ád nekik. A középkori tudományos mozgalmakra nem egy adat találkozik bennök;*) a hazai műtörténet szempontjából tömérdek építési számadás s egyéb adalék szolgáltat felvilágosítást a bártfai műemlékek s különösen sz. Egyed templomának történetéhez.

) A számos adólajstrom megismertet a lakosság szá- mával, a polgároknak utczánként való összeírása a város részeivel; következte- tést vonhatunk a polgárok vagyoni viszonyaira s az ezekben beállott koronkénti változásokra. A kiadások részletes felsorolásából a város szükségletei állanak előttünk, s egyáltalában teljesen megvilágítva látjuk belőlök a XV. század

ár-viszonyait.

') Ezek alapján írta Dr. Ábel Jenő >Adalékok a bártfai könyvtárak történetéhez«

czímü értekezését.

2) L. ezeket ^részben, felhasználva Myskovszky Viktor »Bárt fa műemlékei* czímü müvé- ben, az Akadémia által kiadott Régészeti Emlékek között.

A számadások nagy száma nem engedte, hogy Bártfának minden \e nembeli emléke teljes szövegében e kötetben láthasson napvilágot, a mi csak a felölelt korból (1418—1444) reánk maradt. Az adólajstromokból, melyek úgyis eléggé vannak képviselve, néhányat el kellett hagyni. De helyén valónak gondoljuk ez elhagyottakról, hogy róluk a szakemberek legalább tudomást szerezzenek, s hogy a bártfai számadások sorozata teljes legyen, az előszóban néhány vonással meg- emlékezni. - —

Ily elmaradt emlékek a következők:

1. 1428. Registrum taxarum, keskeny ívrétű füzet, 8 levéllel, melyek közül a három utolsó beíratlan. Czímlapja a füzetnek nincs, s a szöveg az első levelen e szavakkal kezdődik: 1428. taxa. Az összeírás legelöl a » Wyndisch plathea« lako- sainak felsorolását adja.

2. 1428. Adólajstrom, e czímmel: »Hoc registrum pro taxa inchoatum est feria tertia ante purificationis beatae vírginis anno domini millesimo CCCC". XXVIII". seu collecta taxae,« 10 keskeny ívrétű levél, melyek közül az első beíratlan. Az össze- írás teljesebb az elsőnél.

3. 1430. Adólajstrom; czime: »Registrum taxarum inchoatum feria secunda proxima post Invocavit dominicam anno a nativitate millesimo quadringentesimo

XXX

.« Tartalmaz 18 keskeny ívrétű levelet, az 5 utolsó beíratlan.

4. 1431. Adólajstrom, e czímmel: »Registrum taxarum inchoatum feria tertia ante Dorotheae vírginis proxima anno 1431«; keskeny ívrétű füzet, 16 levéllel, melyekből a két végső beíratlan. Az ez évi adók összege: »Huius facit 2420 per centum flór. 19 den.«

5. 1434. Az ez évi Strichgut (tractuum) adózás töredéke két levelen; ezek után egy tiszta oldal következik, mely után a taxa-lajstrom ugyanez évből, e fel- írással : »1434. Symonis et Judae. Anno quo supra. Taxa secunda.« A füzet összesen 12 keskeny ívrétű levelet tartalmaz, melyeknek végén ez érdekes összegezés olvasható:

1 4 3 4 .

D a z liab w i r e y n g e n o m m e n von I I . s c h a c z g u t e n dis yor. S u m m a 9 0 0 0 v n d 7 0 0 c a m e r a e flor.

I t e m s t r i c h g u t h 8 5 0 cam. flor.

I t e m v n s ist w o r d i n von golcz 5 0 0 0 flor. p e r c e n t u m v n d 6 0 0 cam. flor. v n d 1 0 0 0 den.

I t e m v o m z e n d i n ist w o r d i n 5 0 0 cam. flor. v n d 8 2 5 0 den.

I t e m w e y n czins ist w o r d i n v n d von s c h e n c k e n 9 0 0 v n d 7 4 cam. flor.

D e r s c h u s t e r czins 7 0 0 0 d e n . ; di b e c k e n 1 0 0 0 den.

I t e m czins v o m g e w a n t s n e i d e n 1 2 5 cam. flor.

Summa summarum 17000 vnd 900 cam. flor. vnd 1150 den.

6. 1438. Adólajstrom. Czime: »Taxa dicata anno domini etc. XXX}'III.

dominica Rogationum.« 16 keskeny ívrétű levélből álló füzet, melyek közül a

három utolsón csak egyes feljegyzések olvashatók. Az utczák és városrészek,

melyeknek adózó polgárai felsoroltatnak, a következők: Circulus (am Ringé),

Borggasse. Aldegasse, altéra pars Aldegasse, Rewffergasse, altéra pars Rewffer-

gasse, s ezek után jö az összegezés: > Summa totius civitatis 600 et 11 flor. den. 62.«

A város többi, itt nem említett részeinek adója után pedig ez összeg olvasható:

»Summa totius civitatis 800 jior. et 74 flor. den 40.« A füzetben egyes kiadás-tótelek is fel vannak jegyezve, melyek a befolyt adókból födöztettek, ekkép:

Nota, de taxa praescripta exposuimus:

P r i m o 7 5 0 den. p r o t e l a W e y g e l e y n . I t e m 3 0 0 den. S t e p h a n R e w s s e .

I t e m 1 0 0 c u m 4 0 den. m a t r i M a t e r n i n o t a r i i . B a r t l a m . I t e m 21/2 flor. c o n s u m p s i t in C r a c o v i a . I t e m 2 flor. d e d i t in p r a e t o r i o .

I t e m 8 0 den. sellatori.

I t e m 5 4 d e n . p r o p l u t e i s . I t e m 3 flor. s o l v i m n s B e y e r . I t e m 1 3 d e n . d o l e a t o r i .

Ezek azon adólajstromok, melyekről — bár az elmondott okból a sorrendbe felvéve nincsenek,— pár szóval megemlékezni szükségesnek véltük. Hogy a bártfai számadások sorozatát 1444-ig vittük, igazolja azon körülmény, hogy egész ez időig csaknem összefüggő azok sorrendje; ez évnél némi hézag állván be, a mennyiben a bártfai templom építési költségeinek felsorolását tartalmazó »Liber hospitalis beati Aegidii« czímű érdekes kötet az 1448. évnél kezdődik, legczél- szerübbnek látszott a sort a mondott évnél megszakítani.

1 II. Körmöczbánya. A számadások közé utolsókul e város e nembeli emlékei közül vétetett föl néhány. Összefüggő sorát nem bírjuk ezeknek: a XV. századból mindössze néhány füzet maradt reánk, melyek több évi hézagokkal követik egy- mást. Legrégibb darabja ezeknek az 1423—1424. évekből való, mely ez évek jövedebneiről s kiadásairól szól. A jegyzék nem csupán egyszerű felsorolását tar- talmazza ezeknek, hanem a végleges leszámolást, melynek érdekessége abban áll hogy a városi pénzkezelés módjaival ismertet meg, felsorolja a Zsigmond király- nak küldött tetemes pénzösszegeket; s még azon jó tulajdonsága is megvan, hogy az összegezést kétféle pénzláb szerint eszközli: a kamarai és arany forint szerint, mi által némileg tájékozást nyerünk e kétféle pénznek egymáshoz való változó arányáról (1. a körmöczbányai számadások közt az 1. sz.). Ez utóbbi tekintetben különösen becses azon 1445—1446-ból való rövid jegyzék, mely a városi és bányai czólokra szükséges vizimüvekre (die chunst) költött pénzösszegeket sorolja föl; ez is a kétféle számítás szerint nevezi meg az összegeket, s belőle világosan kitűnik, hogy az arany forint árfolyama idő és hely szerint mekkora változásnak van alávetve (1. 3. sz.)

A városi föjövedelmekröl vezetett jegyzékek, az adólajstromok közül kettőt

tartalmaz e kötet; az első 1442—1443. évek tájáról való, miként a személynevek-

ből következtetni lehet; a másiknak dátuma 1450 (1. 2. és 4. sz.) Berendezésükben

teljesen hasonlók a bártfaiakhoz, ezek is utczánként, városrészenként sorolják föl

a polgárokat; s a második abban is hasonlít a bártfai korábbi e nemű emlékekhez,

hogy az adólajstrom után a befolyt összegekből fedezett kiadásokat jegyzi föl.

Körmöczbányának a felsoroltakon kívül még három, egymástól szintén több évi időköz által elválasztott számadás-füzete maradt reánk a XV. századból.

Ezek: 1. Az 1464. évi jövedelmek és kiadások jegyzéke. 2. Adólajstrom az 1469.

évből, az adók jövedelméből födözött kiadásokkal egyetemben. 3. Az 1499. évi adólajstrom, a kiadások nélkül. E füzeteket azonban, minthogy újabb korbeliek, a jelen gyűjtemény keretébe felvenni nem lehetett.

Legyen ennyi elég a jelen kötetben közzétett városi számadáskönyvek álta- lános ismertetéséről. A középkori városi állapotok vizsgálója s a művelődés törté- nelmének kutatója bőven talál bennök anyagot czéljaira, s elismeréssel fog adózni a M. T. Akadémia történelmi bizottságának, mely e nagyfontosságú kútfőknek eddig kevéssé müveit teréről egyszerre ennyi anyagot nyújt a történet-tudomány művelőinek használatára.

A közlőnek még csak az egész gyűjtemény berendezéséről, a kiadásnál követett elvekről s a név- és tárgymutató szerkesztéséről van néhány szava.

A sorrendet, melyben a városok számadásaikkal egymást követik, legrégibb fennmaradt emlékük évszáma határozta meg. Ugyan ily korrendben vannak egy városnak több rendbeli számadásai közzétéve; ezeket mindig az illető füzetnek, melyben a közlöttek feltalálhatók, rövid bibliographikus leírása előzi meg.

A szöveg az újabban elfogadott közlési elvek szerint van egyforma mezbe öltöztetve; tehát a latin szöveget a renaissance helyesírása szerint közlöttük, megtartva az egyes szavaknál esetleg előjövő jellemző középkori orthographiát.

A német szöveg az eredetinek megfelelő helyesírással közöltetik, a nagy kezdő- bettik azonban csak a tulajdonneveknél maradtak meg.

A számneveknél — egyformaságot czélozva — a pénzösszegre vonatkozók arab, a szövegben előjövő többi számnevek, példáúl a mértékekre vagy méretekre vonatkozók, római számjegyekkel írattak.

Az oldalankénti összegezések jegyzetbe tétettek, tekintet nélkül arra, váljon hibázott-e abban az összeadó — a mi gyakori eset, — vagy sem.

A mi az eredetiben utóbb kitöröltetett, mi a végleges leszámoláskor vagy tartozások kiegyenlítésekor gyakorta megtörtént, szövegünkben szegletes zárjel

] közé van téve, mig a ( ) zárjel a többi kihagyások kiegészítését jelenti.

Szem előtt tartva azt, hogy a kiadónak az érthetőséget minden tekintetben elő kell mozdítania, a szövegben elöjövő dátumok zárjelben mind megoldattak, mi nem egy tekintetben érdekes eredményekre vezetett; igy példáúl világosan kitű- nik, hogy Bártfa vidékén sz. György napját ápr. 23-án ülték.

)

Hasonló természetű kiadványok használhatóságát gondosan szerkesztett név- és tárgymutató igen elősegíti, azért az indexre kiváló gond fordíttatott.

Nem látszott czélszerünek sem pedig nagy haszonnal járónak valamennyi nevet, a mi csak a számadások s különösen az adólajstromok szövegében előfordul.

J) V. ö. 279. 1. j e g y z e t .

a névmutatóba felvenni. Ezekből itt csak a nevezetesebb családok tagjai, törté- netileg is ismert szereplők vétettek föl; mig a polgárság zöme, foglalkozásukat jelentő neveik szerint csoportosítva, a tárgymutatóban szerepel. A XIV. század- ban s a XV-ik első felében az ilyen nevek: Schlosser, Schneider, Zimmermann stb., legtöbbször még az illető iparággal való foglalkozást jelenték. Elismerjük, liogy vannak már e korban is esetek, mikor e foglalkozást jelölő nevek valódi tulajdon- névvé változtak ; de azt liisszük, nem sokszor csalódtunk, mikor a nevekből követ- keztetve állítók össze egy-egy város iparosainak sorozatát.

Az indexben, liogy annak némi glossárium jellege is legyen, zárjel közt

megjegyeztük, hogy az illető fogalmat mily szóval jelzi a latin vagy német

szöveg, s nem hagytuk el a tulajdonneveknek főbb variánsait sem. Általában

czélunk volt — bár teljességre hasonló természetű kiadványok tárgymutatói nem

tarthatnak igényt, s a ki bennük alaposan kutatni akar, az eredeti szöveget nem

mellőzheti, — az egynemű tárgyakra vonatkozódolgokat egy vezérszó alatt egyesí-

teni ; s a tárgymutató változatossága első pillanatra is meggyőz bárkit azon

roppant mennyiségű művelődés-történelmi anyag érdekességéről, melyet ez ú j

kútfő-kiadás a történet-tudomány rendelkezésére ád.

MAGYARORSZÁGI VÁROSOK

R É G I S Z Á M A D Á S K Ö N Y V E I .

I. S E L M E C Z B Á N Y A

1364-1408.

Kiadások, számadások, adózások 1364—1408 évekből.

Nagy ívrét, 44 levél, egykorú börhártya-kötésben. A század elején adott signa- turája: »Notationes iudiciariae de annis 1364, 1365, 1366 etc. — 1426.« ítéleteken, jogi cselekvényeken kival azonban sok számadást, adólajstromot, kiadási jegyzéket tar-

talmaz, melyek az alábbiakban korrendbe szedettek. A jelen gyűjteménybe nem vágó dolgok, bármennyi érdekeset tartalmazzanak is, elhagyattak. E füzet Kovachicli Már- ton előtt is már ismeretes volt; s a nemz. Muzeum könyvtárában őrzött (139. Fol. Lat.)

»Repertórium manuscriptorum et monumentorum diplomaticorum in expeditione diplo- matico-literaria conscriptum« c. kéziratában ekként emlékszik meg róla : »Notationes iudi- ciariae. Protocollum exactionum antiquissimum. MS. de annis 1364... —1426. Pretio- sum antiquitatis cimelion infolio maiori chartaceo.«

1364.

Nota, quod isti concesserunt pecunias :

Primo Henlinus Garswerth 91/2 flor.

Item Henslinus Bsteller 12 flor.

Salczer minus ortone 2 flor.

Item Klaperscliink 5 0 gross.

Item Schaller 1 flor.

Item Nicuscli 6 flor.

Item Haintzman Otel 3 flor.

Item Reller l ö1^ flor.

Item Peter Stadler 1 ortouem et 4 flor.

Item Aurifaber 1 ortonem et 2 flor.

Item in Solium 1 1 flor.

Item notario 1 8 flor.

Item index Michahel 1 ortonem et 8 flor.

Nota, quod anno domini M°.CCC.LXIV.

(máj. 0.) exac\

Peter Hartlebi filius 1¹/² flor.

Oswaldus x/2 fert.

Kavrold 1 lot.

Yluscli sutor 3 fert. dedit 2 fert.

R u f u s sartor 11 2 fert, dedit 1 flor.

Mirteinn de Korpona lx/2 fert. x/2 mark.

Sclion Fridel 1j2 fert. 1 lot.

Blumenawer cum socio [ x/2 mark] 11 /2 fert.

Hainreicli de Kvnigsperg 1l2 mark.

Ezrinkel 1 mark.

Hereditas Saxonis 3 fert. dedit 1 j2 fert.

Panader ¹/² fert.

Antiquus Pastor 1 lot.

M A G Y A R O R S Z . V Á R O S O K R É G I S Z Á M A O Á S K Ö N Y V E I ,

\ie sancti Johannis ante portám Latinam ) posita est.

Iudex de Foro Dominarum !/2 mark.

Cnncz Hirrant 1 lot.

Seidel Kaufscbaczel [l fert. | 3 lot.

Otel Kaufschaczel 1/2 fert.

Ilensel Kadolt 4 mark.

Pesscliel Zlemmer 1 lot.

Swobin 1 fert. dedit 10 gross.

Cultellator 1/2 fert. dedit 7 gross.

Hensel Gotschalk 1 lot.

Havbner 1 lot.

Filius eius 1 lot.

Pussclieich 1 2 fert.

Zeidel Tailer [ 3 fert.] ' /2 mark. dedit 1 fert.

1

Levblin 1]2 fert.

Hensel P a r t 1/2 fert.

Enderl im turm 8 mark. dedit G mark.

Merslinus 3 mark.

Reichild de Klib 5 mark.

Hereditas Wulfinger 1 mark. dedit 1 j2 mark.

. . . Michahel 21/2 mark. Pro P a u l Kegler 1 fert. E t pro Peter Greiner 2 fert.

. . . .eius lx/2 mark.

. . . . or quatuor fert.

. . . .ert.

d 1/2 mark.

. . . . Weinand 11 j2 fert.

11/2 fert.

Pirenrichter 1 lot.

Nicusch Liblini filius ¹/² fert.

Thomel Schaller 6 mark.

Klaperschink [ 21 /2 m a r k ] 9 fert. tenetur 3 fert.

Nikel Kremer 1 fert. dedit ^{1 2} fert.

Hensel Zneider ¹ L fert.

P a u l Stadler 1/2 mark.

P r á t e r eius 1/2 fert.

Pewerl 1 lot.

Peter Haidenreich 1 lot.

Hensel Thevfel [ 1 0 m a r k ] 8 mark.

Heinreich Placzer 21 ('2 mark.

Dietel Czimberman 1 lot.

Enderl Weissin aidem 1 lot.

Jekel Haidenreich [2 mark] G fert.

Pintér 1 lot.

Ivvndla filia Otlini 1 lot.

Aid Seidel Smid 1 fert. dedit médium.

Schupatercz 1 lot.

Jacusch Smelczer 1 mark dedit 3 fert.

Merslinus parvus 1 lot.

Rasslab 1 lot.

Schreiberin von Olf 1 lot.

Vrevdensprunk ¹j² mark.

Nota. Vreudensprunk dedit pignora pro

1/2 mark.

Stephel Smid mar k] lx/2 fert. dedit 1 fert.

R u f u s Sutor 1/2 mark. dedit 1 fert.

Henel Smelczer 2 mark.

Jekel Magenvirt 1 lot.

Hufiiagel 1 lot.

Peclirerin 1/2 fert.

Pei 1 lot.

Prentel 1 mark.

Hensel Rosmard ¹,² fert.

Stengel Sutor 1 lot.

Dietel Messenkolbel 1j2 fert.

Cuncz Scliafer x/2 fert.

Ziben Zvnel 1 lot.

[Ortlin 1 lot.]

Nikel Gref 1j2 fert.

Paul Kegler 1 fert.

Mirtein Mayer 1 lot.

Kaizer 1/2 fert.

Tendler 1/2 mark.

Czigenbacher 1 fert.

Olkrugel 1 lot. est sibi indultum.

Elbel Gartner lx/2 fert. dedit 1 fert.

Fridel Gartner 1 fert.

Weigel 1 fert.

Czernerin 1 lot.

Nikel Gartner vonn Klapel 1 lot.

Hensel Czwisel 1 lot.

Korbler 1/2 fert.

Weinreich 1 fert. Tenetur 10 gross.

Wekrin 1J/2 fert.

Toreht Schaller cum matre 1 lot.

Zeidel Teufel 1 j2 fert.

Gescheudig Endres 1 lot.

Nvrenbergerin [ 1 fert.] 3 lot.

Kegler 1 lj2 mark. dedit 1 mark, pro 1j2

pignora.

Peter Greiner 11 2 mark.

Nicuschein 1 lot.

Czokzen SAviger 1 lot.

Nikel Czimberman 1 lot.

. . .rlach 1 lot.

. . . obrawer 1 fert.

Dietel Greiner 1 lot.

Hensel Smelczer 3 fert. [dedit 2 fert.]

Seifrid Smid 1 fert.

Elbel Hailbeik 3 lot.

Peter Messenkolbel 1'2 fert.

Barbatus Sutor 1j2 mark dedit.

Lupoldi iudicis filius de Pukano 1j2 fei't.

Mirtel Lotkolb 1 lot.

Kristina soror iudicis 1 lot.

Nicusch Pop 1 lot.

Hainczman Faber x/2 mark, dedit 1 fert.

Thaschner 1J2 mark.

Jekel auf der Rin 7 fert, tenetur 2 0 gross.

dedit 1 mark. et 10 gross. de equis [1 \2

mark.] tenetur 1 fert. et 10 gross. tenetur 15 gross.

Czenk J/2 fert.

Hainczman Zalczer 5 fert.

Mendel Pek ^J/² fert.

Nicusch Payer 1 lot.

Peuthel Scbindler 1 lot.

Ytenisch l1/2 fert.

Kolbenhouer 1 lot.

Sellator ¹ /² fert.

Czimka Peter 1 lot.

Levbel P a y e r 1 lot.

Parvus Goltsmit 1 fert.

Ludweik Sneider 1 fert.

Hasenschartin 1 lot.

Heinrice 1/2 fert.

Matliez l1/2 fert.

Pirenthel 1 lot.

Wirnusch Sutor 1 2 fert.

Smolder 1/2 mark.

Haydel Kaufschaezel 1 lot.

Nicusch index 6 mark. tenetur 6 fert.

Hainczman Otel B mark pro Otel Kaufschacel i /² fert.

Hensel Bsteller [ 1 0 mark] 8 mark. pro Elbel Hailweik 3 lot.

Ilenel Garswerch 4 mark. mínus 1 fert. pro Gebhard 3 fert. pro Hainczman Smid 1 fert.

Peter Stadler ¹j² mark.

Nicuseh vom Steg 1 mark et 1 mark pro Peter Greiner

Peter Kaufschaezel 2x/2 fert. et 3 lot pro Sei- del fratre suo. Tenetur 1 ort et 2 flor.

Klas Haidenreich 11 j2 mark. 1 lot pro Kundia iudicis. Tenetur 2 flor.

Aurifaber 1 2 mark.

Hermán Sneider 1j2 fert.

Nikel Pek 2 mark.

Roll 5 fert. pro Seifrid Smid 1 fert. pro Wekrin 1 x/2 fert.

PSgel 5 fert.

Hodriezeri 1 5 0 fert.

Nimands vrud dedit 1 2 fert. et 1 lot pro Elbel Libel.

S u m m a d e c i v i t a t e 4 0 0 e t 3 3 f l o r . Nota, quod Thomel Schaller dat pro Czenk 1/2 fert. pro Houer l1/2 fert.

Item notandum, quod adhuc restant 3 5 flor. qui sunt percipiendi.

Nota, Isrinkel dat pro Cuncz Schafer 1 j 2

fert. pro Hensel Smelezer 1 fert. pro Kikel Gref et pro Pirenrichter 3 lot. Item pro Cuncz Schafer 2 fert.

Nota, Hainczman Otel dat pro Prentel

1/2 fert. pro Otel Kaufschaezel 1/2 fert.

Nota, quod Peter Stad

Item Pertoldus Aurifaber túlit 1 flor.

3 fert.

Nota, quod index Michahel percepit 12 flor. a Nicusch iudice.

Etiam notandum, quod Hodriezeri paga- verunt 72 flor.

Item iterato pagaverunt 16 flor. per viginti quinque pro uno quolibet computando.

Item Thomel Schaller pagavit 9 flor.

K i a d á s o k .

Nota, index dedit Keglero 6 gross. de equis et Klaperschink de equis 10 gross.

Item Petro Greiner in Hodricz de equis 8 gross.

Item de equis Jeklino auf der Rinn 1 fert. et 10 gross.

Item Henlino Smelezer de equis 1 flor.

Item pro vino 6 gross.

Item trina vice in Hodricz nunctio G gross.

Item Preutlino ad Sanctum Benedictum de equis 10 gross.

Item Wairanth dedit 6 gross.

Item Peselino Slember pro expensis in Krempnicz 1 lot.

Item 11 flor. in Zolium dedit Petro comiti, notario pro Peglino 5 fert. pro Klaperschink 1 fert.

Item dedit pro notario Thomel Schaller 1 flor.

Item famulo magistri Thabarnicorum 71/2 flor. unacum expensis.

Item de Thomel Schaller absque dimidio 10 flor. deperierunt.

Item domino regi dedit 1 0 0 et G0 flor. et super hos dimidium decimum flor. in cambio dedit, et pro expensis 91 ,'2 flor. et pro equis 3 flor.

Item in Hodricz pro equo et nunctio 4 gross. ad Sanctam Crucem pro equo 4 gross.

Item famulo Thabarnicorum pro vino, I I I I . pintas, liaec sunt 12 grossi.

Item in Zolium pro expensis 1 flor. et de quatuor equis 1 flor.

Item notario 1 flor. in parato, et iterum 2 flor. in p a r a t o ; et nunctio ad prioréin 1 flor. et 1 ortouem et 4 0 flor. pro Yluscli.

Item Nicolao Pistori 6 flor. pro expensis versus castrum in Wischigradum.

Item médium florenum pro viuo, quando Ylusch tulerunt.

Item Regenspergero 2 5 flor. pro lucro camarae.

Item nunctio et pro equo 1 2 flor. in Zolium.

Item notario 2 flor. in parato.

Item Rolloni 31 2 flor. versus castrum in Wisschigradum.

Item Rollo dat pro Mirteinn de Korpona l1 2 fért.

Item nunctio domini Thabarnicorum cum litteras attulit pro balistariis 4 flor. pro expensis 2 flor.

et de uno equo notario in Hodriez 2 gross. et 2 gross. pro viuo.

Item notario dedit 24 flor.

Item Eberlino nunctio versus Wissigradum 2 5 grossos.

Item dum Hodriczeros monuerunt pro solutione, de duobus equis et nunctio pro expensis 6 gross.

Item pro clavulis et tegulis preconi l1 2 flor.

Item novissime famulo Craczeri centum et 5 flor. pro lucro camarae.

Item Michahel Jochstek habét 9 flor. super civitate.

1365.

Etiani notandum, quod anno domini M°. CCC°. L X V . dum magistrum Thabarnicorum honorave- runt domini mei, cives tunc isti mutuaverunt pecunias s u a s : primo Hainczmannus iudex

1 flor. Sclialler 3 flor.

Item Nicusch iudex exposuit 15*/² flor.

Item Henel Garswerth 3 flor.

Item Enderlinus in turri 27 tlor. rufos.

Item Poglinus 1 rufunx flor.

Item iudex 9 flor. rufos.

ItemHensel Besteller 81 /2 flor. rufos et Theufel 6 flor. rufos.

Item Jacusch Smelczer 1 flor.

Item Merslinus 1 flor.

Item Henslinus Besteller 2 flor.

Item Kegler 2 flor.

Item Greiner 2 flor.

Item Zalczer 1 flor.

Item Prentel 1/2 flor.

Item Jekel auf der Rinn 2 5 gross.

Item Nicucch iudex 6 flor.

Item Henel Garswerth 4 flor.

Item Henel vom Perg 2 flor.

Item Jekel Haidenreich 1 flor.

Item di Gebliard 1 flor.

Item Nikel Pek 3 flor.

Item Rollo 9 ortones.

Item Nicusch iudex ¹/² flor. pro equo.

Item iudex ^{1 2} flor. pro equo.

Item Henel vom Perg 1j2 flor. pro equo.

Item Prentel 1j2 flor. pro equo.

Item Petro comiti in Zolium 11 flor.

Item notario tenentur 2 51/2 flor.

Item Michel Jochstek 9 flor.

Nota quod anno domini M°.CCC°.LXV° infra octavas Paschae

exactio facta est.

Aid Hirt 1 loth.

Panader 1 loth.

Hainczmannus iudex de Batli 1 fert.

Peter filius Otlini Kaufschaczel 1 lot.

Petrus Hartlieb l1/ ? flor. dedit. 1 flor.

Kawrold 1 lot.

Geweczer 1/2 fert. tenetur 1 lot.

Czasek 1 2 fert. dedit 10 gross.

Mirteninn 1 2 mark.

R u f u s sartor 1V2 fert. dedit. 1 fert.

Wenig Jekel l1 2 fert. dedit 1 fert.

Sclion Fridel 1 lot.

Dietreich Goldsmid 1/2 fert, Czrinkel 1 mark.

Heinreich von lvvnigsperk 1 j2 mark.

Item Ilensel Mauthner 1 2 mark.

Hereditas Saxonis 1 fert. dedit 1 fert.

Kuncz Hirrant 1 loth.

Seidel Kaufschaczel 1 loth.

Otel Kaufschaczel J/2 fert.

Heusel Kadold 4 mark.

Pesschel Zlember 1 loth.

Lewblin 12 ^fert.

Filius Havbner 1 loth.

Pusscheich 1j2 fert. dedit 1 lot,

Beidel Tailer 1 fert.dedit 1L fert. tenetur 1L fert.

Kitncz Stadler 1 lot.

Reichild de Klib [4 m a r k ] 5 mark.

Michel Jochstek 21'o mark. tenetur 1 fert.

Paulusch filius eius 1 mark.

Larencz Sneider 1 lot.

Teschendik Visschel sutor 1 lot.

Hensel Smelczer circa Pogel 1 fert.

Nicusch Londirgot 1 lot.

Peter Gebhard 1 mark.

Fráter eius mit dem bősem visel 1 2 mark.

Heinreich "VVeynand l1 2 fert. dedit 2 5 gross.

Houeri 1 2 mark.

Pirenrichter 1 loth.

Nicusch Liebel cum fratre ^ fert.

Jekel Magerwirt 1 lot.

Hufnagel 1 lot.

Stengel Sutor 1 lot.

Fey 1 loth.

Prentel 1 mark. dedit 3 fert. tenetur 1 ort.

Thomel Sehaller 7 mark. dedit 26 flor.

Hensel Sneider 1 lot.

Raudolt 1 fert.

Paul Stadler 1 j2 mark.

Nicusch Stadler 1 fert.

Pewerel 1 lot.

Peter Haidenreich 1 lot.

Hensel Theufel 7 mark. tenetur 10 fert.

Hainczman mit der czarge 21 2 mark. tenetur 1 fert.

Dietel Czimberman 1 lot.

Swertveger [ l lot] 1 2 fert.

Stephel Smelczer 1 2 mark.

Kvndla soror Nicusschii 1 lot.

Aid Seidel Smid 1 lot.

Paul Vleisscher 1 fert.

Merslinus Parvus 1 lot.

Hermán Sneider 1 lot.

Vrewdensprunk 1 2 mark.

Stephel Smid 1 2 mark. dedit 1 2 fert.

Ressch Sutor 1 2 fert.

Vbel Kristein 1 lot.

Barbatus Sutor 1 2 mark., dedit 1 2 fert. » Dietel Messenkolbel 1 lot.

Cuncz Schafer ^{1 2} fert.

Sibenzvnel. . . Ortlin 1 lot.

Gráf Albreht 1 lot.

Henel vom Perg 9 fert.

Paul Kegler 1 fert. dedit 1 2 fert.

Klaz Haidenreich l1 2 mark. dedit 3 fert, te- netur 1 flor.

Aldman 1 lot.

Ludel Czigenbacher 1 lot.

Kaiser 1 lot.

Thendler 1 fert.

Czigenbacher 1 2 fert.

Elbel Gartner 11 /2 fert. dedit 1 fert.

Fridel Gartner 1 lot.

Weigel 1 fert, tenetur 1 2 fert.

Czernerin 1 lot.

Nikel Gartner, Nvnnen Klapel 1 lot.

Item Pógil pro equo 1 lot.

Korbler 1 lot.

"Weinreich 1 fert. dedit ^{1 2} fert.

Wekrin 1 fert.

Thoreht Sehaller 1 2 fert.

Zeidel Theufel 1]2 fert.

Fricz Czimberman 1 2 fert. dedit 1 lot.

Gescheudig Endrez 1 lot.

Nvrenbergerin 11 2 fert. tenetur 1 lot.

Kegler 11 2 mark.

Peter Greiner l1 2 mark.

Nicuschein 2 lot.

Nikel Czimberman 1 fert.

Gerlaeh 1 lot.

Pobrawer 1 fert. dedit 1 2 fert.

Dietel Greiner 1 lot.

Hensel Schmelczer ² m a r k ] 3 fert.

SeiTrid Smid 1 2 mark. tenetur 1 fert.

Datus est 1 lot, sed ignoramus quis dederit.

Nicusch Czigenbacher 1 lot.

Peter Messenkolbel ^{1 2} fert.

Elbel Hailbeik 3 lot.

Lotkolb 1 lot.

Domina Kristina 1 lot.

Nicusch Pop 1 lot.

Wirnusch Sutor 1 2 fert. tenetur 1 lot.

Kolbenhouer 1 lot.

Frenczel Sutor 1 ., fert.

Hgjnczman Smid 1 mark.

Walthir Smid 1 2 fert.

Mathez 1 lot.

Thaschner 1 \2 fert. dedit 1 fert.

Jekel auf der Rinn 7 fert. dedit 4 flor. tenetur 1 flor.

Czenkin 1 lot.

Salczer l^{1 2} mark., dedit 4 fert. tenetur 1 fert.

Mendel Pek 1 fert.

Pintér 1 lot.

Ytanisch 1 fert.

Getel Kremerin 1 2 fert.

Klaperschink 2 mark. dedit 3 fert.

Jacusch Smelczer 1 mark.

Schreiberin von Oller 1 lot.

Heincz Newmaister 1 lot.

Merslinus 5 mark. tenetur 1 mark.

Bertold Goltsmid 1j2 mark.

Hensel mit dem Erez 1 mark. dedit 3 fert, Polczez swager tenetur 1 fert.

Swewin tenetur 5 gross.

Cultellator ambobire 1 fert.

Heinreicli aus der aw 1 2 mark. dedit 1 flor.

tenetur 10 gross.

Vrawenmarkter cuin socio 1/2 fert.

Hasenschartin 1 lot.

Elerel (?) Yleischer 1/2 fert.

Kvnigssneider 11 2 fert,

Nicusch vom Steg 1 mark. dedit 1 2 mark. te- netur 1 fert.

Mathez Yleischer ^{1 2} fert. dedit 1 ort.

Peter Czimberman 1 lot.

Nikel Kremer 1 lot.

Smolder 1 fert, dedit 1 2 flor.

Haidel Kaufschatzel 1 lot.

Lewbel Payer 1 lot.

Fridreichs erb 1 2 fert.

Leupoldus iudex de Pukano 1 2 fert.

Hensel filius Detrischii 1 2 fert.

Peter Karel 3 fert. tenetur l1 2 fert.

Herword de Korpona 3 fert.

Heinreich Knoblauch mark.

Iudex Hainczmannus 21 2 mark.

Nicusch iudex fi mark. tenetur 1 fert.

Peter Stadler 1/2 mark.

[item pro J o r g (?) 1 fert, tenetur 1 flor. pro Nikii aufm steg.]

Poglinus 2 mark.

Henlinus Garswerch 5 mark. [tenetur 7 fert.

tenetur 1 fert.]

Vlusch Sutor 3 fert,

Nikel Pel 2 mark. tenetur 2 fert.

Hensel Besteller 8 mark. [Tenetur 10 fert.

tenetur 31 2 fert,]

Jekel Haidenreich 2 mark. Tenetur 2 fert.

Peter Kaufschatzel 1 fert.

Rollo 3 fert,

Enderlinus in turri 8 mark.

Hodriczeri 1 0 0 et 20 flor. Dedcrunt 5 0 flor. sine

1 /2 flor.

Iterum dederunt Hodriczeri 22 flor. et 10 dc- derunt.

S u m m a c i v i t a t i s 5 5 1 f 1 o r.

Nota. Iudex dat pro Yrewdensprunk 1 fert. Pro Peter Messenkolbel 1 2 fert, Pro Paul Kegler 1 2 fert. Pro Ysrinkel 1 mark.

Item túlit in p a r a t o 3 8 flor. pro Pobrawer 1 2 fert.

Item pro Nicusch Stadler 1 fert.

Item túlit 29 flor. in parato.

Item Hensel Besteller dat pro Thendler 1 fert, Item Thomel Schaller dat pro Hirbordo et

Houerio 4 fert. et Vlusehius sutor 1 flor.

Item Jekel Haidenreich dat pro Wekrin 1 flor.

Item Henel Garswer pro Rufo Sartore ^{1 2} fert.

Item iudex túlit in parato 9 flor.

Item pro Merslino 4 flor.

Item pro Hensel Smelczer 3 flor.

y,ota. Nicusch iudex dat pro Öttel Kauf- schatzel 1 o fert. et pro Fridel Garner 1 lot,

Noia. Poglinus dat pro Nikel Gartner 1 lot.

Nota. Nótárius dat pro Pogel 5 flor.

Item pro Merslino 5 flor.

Item pro iudice 2 flor.

Pro Rollone 3 lot.

Item pro Garswerth 1 flor.

Item pro Schaller 3 flor.

Item pro Rufo Sartore 1 2 flor.

Item Rollo pro Heinrich Knoblauch 2 flor.

Item pro Hensil Mautner 2 flor.

Item pro Mertcnyn hospita sua 2 flor.

Item pro Seifrid Fabro 1 flor.

Nota. Rollo dat pro Mavtner 2 flor.

Pro Peter Karel 11 2 flor.

Item pro Seifrid Smid 1 flor.

Item pro Seifried Smid 1 fert.

Item pro Peter Karel l1 2 fert.

Item Vlusch sutor dat pro Houerio 1 flor.

Item pro Reichild de Klib 2 flor.

Item Rollo recepit super se pro Pctro Karil 11 2 flor. Item pro Hensil Mautner 2 flor. Item pro Heinrich Knoblauch 2 flor. Item pro hospita sua 2 flor. Item Rollo tenetur [5 flor. et 5 gross.] 3 flor.

Item nótárius antiquus dat pro Poglino 5 flor. Item pro Merschlino 5 flor. Item pro iudice 2 flor. Item pro Rollone 3 lot. Item pro Garswert 1 2 flor. Item pro Schaller 3 flor. Item pro Ruffo Sartore 1 2 flor. Item pro Hevdenreich 1 flor. Item 1 2 flor. dedit Henil Garswert Ruffo Sartori pro ipso. Item pro Tasclmer Sutore 1 flor. Item pro Wernusch Sutore 1 2 flor. Item pro Jeclino super Rinnen 1 2 flor. Item 3 ort. pro vino Heinczmanno iudice. Item pro Poglino 1 ort.

Item pro iudice Heinczmanno 1 flor.

K i a d á s o k .

Etiam notandum, quod index Hainczmannus magistro Thabarnicorum persolvit centum et 6 0 flor.

aureos de losunga anni praesentis, in quibus undecim flor. deperierunt.

Item 20 flor. pro honore et expensis.

Item de equis 4 flor.

Item pro balistariis 1 0 0 flor.

Item pro expensis 31 2 flor.

Item pro littera 2 flor. et 6 gross.

Item Henslino Bestaller 1 flor. pro equo.

Item Enderlino in turry pro vino monachis 1 flor.

Item Thomlino Schaller 18 grossos pro vino.

Item famulis magistri Thabarnicorum pro expensis per tres vices 1 flor.

Item iudici 21 2 flor. in cambio deperierunt.

Item homini regis dedit 2 flor.

Item ad faciendam stubam preconis 3 flor.

Item 1 2 flor. cursori pro notariis in Puckanum, in Solium, et in Hodricz.

Item index consumpsit ad Crenmicziam et in Liget 6 flor.

Item cursoribus in Puckanum pro notario et in Hodricz cursorihus dedit 3 ort.

Item expendit homo magistri Tarnikatorum, qui portavit litteram pro honore ad nuptias 3 ort.

Item dedit notario de Puekans 1 2 flor.

Item 3 flor. dedit ad stubam preconis pro Paulo filio Joclistek.

Item 12 flor. dedit pro honore magistro Tarnicatorum ad nuptias.

Item ad expensas famulo iudicis, qui portavit pecuniam in Liget pro Ylusch 1 flor.

Item 1 flor. pro vino castellano de Sasku et homini magistri Tarnicatorum et de VI. pintis pro- vinciali monachorum.

Item l1 2 A°r- de tribus equis ad Crenmicziam.

Item 1 2 flor. cursori, quem misi cura litteris magistri Tarnicatorum ad Puckanum et Montem Regis.

Item 1 flor. pro vino Hermanno comiti cuin primo factus est cornes.

Item 1 2 flor. cursori et pro equo mittendo ad Hodricz pro collecta.

Item mihi notario 5 flor. dedit.

Etiam notandum, quod index Hainczmannus dedit 3 flor. pro expensis et quartum proequo uni nunctio ad magistrum Thabarnicorum feria sexta ante dominicam Cantate (máj. 9.) Item nunctiis ad magistrum Thabarnicorum 4 flor.

Item homini regis 2 flor. camarae et 1 flor. in Zoliuin.

Item fistulatoribus 4 flor.

Item pro Enderlino in turri fistulatoribus et vino 5 flor.

Item 50 et ducentos flor. pro lozunga et expensis.

Item ex novo dedit Enderlino in turri 8 flor. et 1 ort.

Item fratri suo Nicuschoni comiti dedit 31 2 flor.

Item famulis magistri Thabarnicorum dedit 10 flor.

[item pro pabulo equis Thabarnicorum 71 2 flor.]

Nota, quod index dedit rationem coram Rollone, Besteller et Pogp] in inventione s. Stephani (aug. 3.) et manserunt sibi debiti 2 3 flor. mhius ort.

[item Nicolaus comes dedit X X X Y . pintas vini magistro Thabarnicorum.]

Nota, quod anno domini M. CCC. L X Y . infra octavam assumptionis Mariac (aug. 22.

körül) pro Ylusch in Liget isti cóncesserunt suas pecunias ad civitatem:

Item Henil Garswert concessit 5 flor. Item Nicus index concessit 6 flor. Item Hensil Besteller 6 flor. Item Enderl in turri 6 flor. Item Dyabolus Hen 6 flor. Item Merschil 21 2 flor.

Item Jecil auf der Rynne 1 flor. Item Heqil in Monté 1 flor. Item Nikii in Steg 2 5 gross. Item Pogil 1 flor. et 16 gross.

8 SELMECZBÁNYA 1 3 6 5—1 3 6 6 .

Nota, quod anno M. CCC. LXY. proxima feria secunda ante festum nativitatis Christi (clec. 22.) Heinczmannus Oettil index in Schebniczia posuit rationem pro colleeta anni praesentis, coram iuratis cívibus, scilicet Henlino Garswert, Jeelino Rollone, Poglino, Nicolao iudice, Henslino Besteller, Tomlino Schaller. Tnnc ipse Heinczmannus iudex praedictus mansit debitus ad civita- tem de colleeta 25 flor. et de Yluscli pecunia, quam receperat etiam in promto.

Nota, quod ad civitatem isti concesserunt peeunias suas et hoc sub anno domini M. CCC.

L X Y . : Item Nicusch iudex concessit 1 21 2. Item Hensil Besteller babét in toto 13 flor. Item Heinczman Ottil babét 2 flor. ad expensas in Cremnicz. Item Henil Garswert habét 6. flor. Item Poglinus habét 1 flor. et 6 gross. Item Merschil habét IIII. ulnas super notarium super civitatem.

Item Hensel Besteller liabet 3 flor. Item in Kuehelhof 11 flor.

Etiam notandum, quod iudex Hainezmannus habét super civitatem 9 flor. et de illis hominibus regis 3 flor. dedit. Item iterum hominibus regis 3 flor. dedit, et pro comite dedit 3 flor.

Nota, quod iudex liabet super civitate 16 flor.

Item isti concesserunt peeunias: Hicusch iudex 1 21 2 flor. Item Hensel Besteller.

Item nota, quod iudex Hainezmannus habét super civitate 16 flor. Item Hensel Bestel- ler 6 flor. et 1 flor. pro equo. Item Henel Garswerth liabet 2 flor. Item Ysrinkel liabet 2 flor.

Item Henel in Monté habét 2 flor. Item Michel Jochstek liabet 2 flor. et pro equo 1 flor. Item Thomel Schaller habét 6 flor. Item Hensil Thevfel habét 2 flor. Item Mersel liabet 2 flor. Item Hainczman Czarg 2 flor. Item Jekel auf der Rinn 1 flor. Item Zalcer 2 flor. Item Klaperschink 1 flor. Item Peter Greiner habét 2 flor. Item Cuncz Kegler 1 flor.

Item nota, quod stat super civitate in universo 100 et 4 5^{1 2} flor. et domino regi 2 0 0 flor.

Item notario Wilhelmo 14 flor. et notario moderno 12 flor.

Í366.

Nota exadionem factam anno domini M.CCC.LXVI

ante diem Palmarum feria

Primo Petrus Carnifex 11 2 fert.

Oswald 1 fert.

Peter Stadler 1 fert.

Geweczer 1 flor.

Mirtenin 1/2 mark.

Hermán Sneider Rot 1 2 fert.

Isrinkel l1 2 mark.

Hereditas Saxonis 1 fert.

Di hirtinn ^{1 2} fert.

Irrgank 1 lot.

Mirtel Smelezer 1 lot.

Cuncz Hirrant 1 lot.

Zeidel Kaufschaczel 1 lot.

Klug Peter 1 lot.

Hensel Hirrant 1 lot.

Nikel Hol Albreht 1 lot.

Otel Kaufscheczel 1 lot.

Hensel Kadolt 5 mark. [tenetur 9 flor.J tenetur 4 flor.

Spaldner 1 lot.

Lewblin 1/2 fert.

Gref Albreht 1 lot.

Rudel Furvnsvber 1 lot.

Hawbner 1 lot.

Pusscheich 1 fert, Tenetur 1 lot.

Tenetur 1 lot.

Zeidel Tailer fert.

Dietel Phragner ^{1 2} fert.

Reicliild de Klib 5 mark.

Paul Jochstek l1 2 mark.

Hensel Smelezer 1 fert.

Hirbordus de Kor(pona) 3 fert.

Londirgot 1 lot.

Peter Gebhart ]/2 mark, 21'2 fert. 3 fert.

Nicuscb Gebhart 1 2 mark, 21 2 fert. 3 fert.

Heinreich Weynand 11 2 fert. Tenetur 3 ort.

Di Houer mark.

/2 Pesschel Slemer 1 lot.

Magerwirt 1 2 fert.

Schustel mit den czwain Hufnagel 1 lot.

Paul mit der Galrait 1 lot, Der Hak 2 lot.

Der Gilg 1 lot.

Prentel 3 fert.

Hensel Raudolt 1 fert.

Paul Stadler 1 2 mark.

sVn f e r t ,

Nicusch Stadler 1 fert.

Peter Haidenreich 1 lot.

Staner 1 2 fert.

Visschel Sutor 1 fert.

Stephel S m e l c z u ^ l ^ f c t t ^

Paul Yleischer 11 2 fert, dedit. 1 flor.

Merschel parvus 1 lot.

Henel Smelczer l j o t . Hermán Sneider 1 lot.

Windiseh Peter [ l lot.] ^{1 2} fert.

Vrewdensprunk l^{1 2} fert.

Stephel Smid 1 2 mark.

Rot Suster 1 fert. dedit 1 1 gross.

Vbel Kristein 1 lot.

Lorencz gener eius 1 lot.

Barbatus sutor 11L fert. dedit 1 flor.

Dietel Messenkolbel 1 2 fert.

Cuncz Schafer 1 lot.

Fridreiehs E r b 1 fert.

ZibenzVnel 1 lot.

Ortlin 1 lot.

Reicliild Grrad auf 1 lot.

Nikel Czimberman 1 2 fert.

Henel vom Berg 9 fert.

Paul Kegler 1 fert,

Klaz Haidenreich l1 2 mark. tenetur 2 flor.

Kaiser 1 lot. 1 2 fert.

Ludel Czigenbacher 1 lot.

Tendler 3 fert. Mit schilt vnd mit swert tene- tur 3 ort.

H. Czigenbacher 1 2 fert.

Elbel Grasdrek 1 2 mark. dedit l1 _, flor.

Fridel Gartner 1 lot.

Czernerin 1 lot.

Tem vavlen Wcigel 1 fert.

Nikel Gartner der Nvnklapel 1 lot.

Weinreich 1 fert. dedit 1 _, fert.

KSrbler 1 fert.

Wekrin l1 2 fert.

Toralit Sehaller mit dem kranken antluez 1 lot.

Zeiler mit der klain worhait 1 lot.

Ylreich in der Kornmvl ^{1 2} fert.

Zeidel Thevfel 1 2 fert.

Fricz Czimberman 1 2 fert. dedit 1 lot.

N. Yreubergerin 1 fert. dedit ^{1 2} f^{c i}'t- Mirtein gener eius ^{1 2} fert.

Kegler 11 !2 mark.

Peter Greiner 11 2 mark.

Nicuschein 1 2 fert. dedit 1 lot.

Endres Domer 1 lot.

Pobrawer 1 2 fert.

Thomel mit dem strang 1 lot.

Dietel Greiner 1 lo.t

BfenseLSjnclczer im kamerhof 1 2 mark. dedit 1 flor.

Zeifrid Smid 11 2 fert.

Peter Messenkolbel 1 fert.

Elbel Hailweik 3 lot.

Kristein soror iudicis 1 lot.

Nicusch Pop 1 lot.

Wirnusch sutor 1 2 fert.

Pirenstingel 1 lot.

Kolbenhouer 1j2 fert.

Hainczman Smid 3 fert.

Walther Smid 1 '2 fert.

Zarburch 1 lot.

Thaschner 1 fert.

Czenkin 1 lot.

Zeidel Smid 1 lot.

Jekel auf der Rinn 2 mark. tenetur 2 flor.

Cuncz Pernold 1 lot.

Mendel Pek 1 fert.

Mathes 1 lot.

Mathes Yleischer lj2 fert.

Dietel Czimberman der niht versweigen kan 1 lot.

Vtanisch 1 fert.

Getel Kremerin 1 lot.

Klaperschink 1 mark. dedit 1 fert.

Jacuseh Smelczer 3 fert.

Sehauflcrin 1 lot.

Schreiberin 1 lot.

Rasslab 1 lot.

Merslinus 6^{1 2} mark. tenetur 3 flor.

Bertold Goltsmid 1 fert.

Sartor ad Merslinum 1 fert.

Heinreieh aus der aw 112 mark, tenetur 1 flor.

Hainczman mit der czarg 4 mark, tenetur 1 flor.

Hensel mit dem Erez 2 fert.

Wenig Jekel 3 fert. dedit 21 2 flor.

Hasenschartin 1 lot.

Éberei Yleischer 1 fert.

Nikel an dem stég 11 2 mark.

Ylreich Mawrer 1 2 fert.

Stekkin 1 lot.

Newmaister 1 lot.

Nikel Kremer 1 2 fert.

Smolder 1 fert.

Haidel Kaufschaczel 1 lot.

Lewbel Payer 1 lot.

Pesschel Pek 1/2 fert.

Nicusch der Gref 6 mark.

Hainczman iudex de Bath 1 2 mark.

Peter Karel 3 fert.

[Fridreiehs erb 1 ort.]