A es t tikai nevel s jelent s ge s rtelme ( edeutung ) Schiller m v s etelm leti r saiban
1Loboc ky János
Tanulmányomban egy kés l hoss abb munkának néhány fontos aspektu- sát s eretném bemutatni, amelyek els sorban a soks or hivatko ott, de nem mindig iga án alaposan értelme ett es tétikai nevelés” schilleri kifeje éséhe kapcsol dnak. Milyen kérdéseket fogok k r ljárni? 1. Milyen emberképet fo- galma meg Schiller? 2. Hogyan kapcsol dik ss e Schillernél a s ép es tétikai és morális tartalma? 3. Mi a es tétikai nevelés” értelme Schillernél? 4. Mit is ért Schiller a es tétikai állam” kifeje és alatt? El adásomban most d nt en a Levelek a ember es t tikai nevel s r l (Schiller 2005, 155 261.) c. munkájá- ban megfogalma d gondolatokat vi sgálom rés letesebben.
1 Schiller emberk e
Schiller emberképe kapcsán érdemes vá olni a t a lo ai hátteret, ami ho - ájárult a k lt némi megs or tással lo ai antropol giának” neve het emberképének kialak tásáho . K ismert, hogy Schiller nagyobb léleg et - lo ai tanulmányai, els sorban es tétikai rásai (pl. a Levelek a ember es t - tikai nevel s r l, Kallias) f ként a Kant- és a Fichte-olvasmányainak a hatását t kr ik. Schillert egyébként is általában a Kant, Fichte és Schelling nevéhe k thet trans cendentál- lo ai vonalho sorolják2. gy vis ont t bbnyire ár- nyékban marad a a lo ai alap, amib l kin tt Schiller lo ofálása. E enk - v l, amennyiben Schiller gondolatainak értelme ésében egyoldal an csak Kant vagy Fichte a mérce, akkor a drámak lt t akár egy másodos tály kantiánus lo fusnak is tekinthetj k. Holott valami másr l van s . Egyfel l nála lo-
a és k ltés et s oros egy ttjáts ását” láthatjuk, ahogy a t pl. egyik, K r- nerhe rott levelében is megfogalma ta: A lo ai rásokb l mindig csak a t fogadtam be, ami k lt ileg t re het s feldolgo hat (kiemelés L. J.). E ért e a matéria, mint a és és a fantá ia leghálásabb anyaga, csakhamar kedvenc tárgyam lett.” (Safranski 2007, 79.) Schiller, aki maga iga áb l nem s ak -
1 A kutatást a EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és s olgáltatások komp- lex fejles tése a Es terhá y Károly Egyetemen” c m projekt támogatta.
2 Schiller lo ai jelleg munkáir l, illetve s emléletének alakulásár l kivál ss e- foglalás olvashat a Helmut Koopmann által s erkes tett Schiller-Handbuchban (Koop- mann 2011).
lo át” m velt, s orosan kapcsol dott a n. populár lo ai” hagyomány- ho , amely a wol ánus meta ika és Kant kritikai lo ája k tti id s ak (kb. 1750 1780/90) elterjedt irány ata volt. A populár lo a kifeje ést erede- tileg nem leértékel értelemben has nálták, e a Kant utáni generáci s ámára jelenik meg gy. Ke detben a s igor akadémiai kereteken k v li lo ofálást értették alatta, s alapvet en felvilágos t -nevel attit dje volt, tudniillik a - lo a s élesebb k r megismertetését, néps er s tését” s orgalma ta. E el
ss ef ggésben négy f jellem je volt. A els , hogy bi onyos értelemben s embefordul a s ak lo ával”, a profess orok lo ája a profess orok s ámára” irányultsággal. Nem véletlen, hogy olyan el képekre hivatko nak, mint S kratés vagy Cicero, s a is fontos jel és, hogy A. Ernesti, a irány at egyik els képvisel je a philosophia populari mellett a philosophia vitae kifeje ést is has nálja. Egy másik vonása a populár lo ának a eklektikus m ds er, pontosabban a s igor m ds ertan al li fels abadulás, valamint a egymásnak ellentmond elméletek egymás mellett élése. A harmadik jellem-
a empiri mus, amely a meta ikát mint lo ai alaptudományt ke di ki.
Vég l egyfajta antropol giai s emlélet hatja át a populár lo át a racionális ps ichol giával s emben.
Minde a r vid bemutatás témánk s empontjáb l a ért érdekes, mert Schil- ler a tanulmányai során, mindenekel tt a Karlschuléban e el a sajátos lo- ával találko ott. A rá legnagyobb hatást gyakorl J. F. Abel ebben a s el- lemben oktatta a n vendékeket, s náll munkái is e t t kr ték. A orvosi tanulmányokat is folytat Schiller tehát nem véletlen l ker l k el a lo a ilyen felfogásáho , amit a is mutat, hogy a Lebensphilosophie” kifeje és is el fordul nála.
Egyébként a orvosi tanulmányait le ár , elfogadott diss ertáci jában Ver- such ber den Zusammenhang der thierischen Natur des Menschen mit seiner geistigen (V lat a ember llati s s ellemi term s et nek ss ef gg s r l) (Schiller 1962) a orvostudomány és a lo a k tes ter letét célo a meg.
S t egyenesen arra utal, hogy a a célja, hogy a orvostudományt a s igor an kenyérkeres foglalko ásb l a lo ai tan tás rangjára emelje. A 18. s .-ban egyébként elfogadott volt a lo ai orvos” es méje, aki a ember s elle- mi termés etével” foglalko ott. Hogy csak egy konkrét példát eml tsek: Ernst Platner s erint a antropol gia a a dis cipl na, amely a gy gys erés et (Ar-
neikunst) és a lo a s étválas tását meghaladja. Abel, Schiller tanára pe- dig, aki a lo a és a ps ichol gia profess ora volt, a egés emberr l” s l tudományt (Wissenschaft vom gan en Menschen) hirdette. Es erint a ember ontol giailag nem lélek és test, hanem e két s ubs tanciának a bels keveréke, pontosabban e kett ss hangja. E a fogalmi keret Schiller gondolkodását is
meghatáro ta, s t még a kanti lo ával val találko ása utáni (1789) id - s akban is j l ér ékelhet , pl. a jénai évek lo ai es tétikáját alapvet en befolyásolta.
A eml tett rásával kapcsolatban a t emelném ki, hogy Schiller a emberi s emélyiség totalitásának es méjéb l kiindulva hangs lyo a s t n és és , valamint erk lcsiség és ér ékiség komplex egységét. Tulajdonképpen egy olyan morál lo ával áll s emben, amely platonikus m don a testet, s toikus m don pedig a fájdalmat veti meg. E el s emben Schiller a eleven emberi s emély testi-lelki, avagy állati”-s ellemi ss hangját hangs lyo a már a- talkori diss ertáci jában is.3
Né k most már meg, hogy a Levelek a ember es t tikai nevel s r l c.
rásában milyen emberképet vá ol fel. El s r is Schiller a t hangs lyo a, hogy a mi a ember? és a hogyan kellene éln nk? , a hagyományos etika által felvetett kérdéseket egy Kantra orientál d morál lo a révén nem le- het megválas olni4. Schiller értelme ésében ugyanis a ut bbi s erint a ember kett s termés et racionális és a ekt v lény, ráadásul e t a két dimen i t s étválas tja, ami a ember n-elidegenedésének a forrása. Tehát vagy a és t rvényének engedelmesked , a ér éseket elnyom rideg s ubjektum, vagy a indulatainak, s envedélyeinek mértéket áll tani nem tud ember a két lehet - ség. Schiller alapvet t rekvése vis ont éppen a , hogy miként lehetne a ember harmonikus, egységes egés . Nem véletlen, hogy a Die Horen c. foly iratban a k vetke , Rousseau-t l s árma mott állt a egés m elején: Ha a és a , ami a embert tes i, gy a ér és a , ami ve érli t” (Schiller 2005, 496). A cél, amit végs soron a ember es tétikai nevelésével el k ván érni a ember morá- lis nemessége”. Ennek értelmét egyfel l t rténelmi példával, a antik g r g k
n. totális jellemével” példá a. Totális, vagyis teljes emberr l van itt s , mivel náluk a m vés et minden bája és a b lcsesség minden mélt sága harmo- nikusan kapcsol dik ss e, a fantá ia ifj ságát a és fér asságával egyes tik nagys er emberségben”. (Schiller, 2005, 168.) Ennek alapja, hogy ott és akkor a termés et és a kult ra még nem ker l antagonis tikus ellentétbe egymással. A modern korban (a jabbaknál”) e el s emben termés et és kult ra, értelem és ér és, intuit v és spekulat v értelem élesen s étválik egymást l, s a ember maga is csak mint t redék m veli ki magát”. (Schiller 2005, 170.) E ugyan a ismeretek jelent s gyarapodásáho , a civili áci el rehaladásáho ve etett, s ennek jelent ségét maga Schiller is hangs lyo a, ugyanakkor a totális jelle-
3 Err l a atalkori rásár l rés letesebben lásd Loboc ky 2014.
4 Lásd Anne Pollok: Schillers sentimentalische Er iehung und die popularphilosophische Aufkl rungs sthetik. In: Stol enberg-Ulrichs 2010, 87 103.
mek” kialakulását alapvet en gátolja. Ennek meghaladására van tehát s kség, termés et nk totalitását egy magasabb m viség által nek nk kell helyreáll ta- ni” (Schiller 2005, 174.).
A t rténet lo ai háttér mellett Schiller a 11 16. levelekben Kantra és Fi- chtére támas kodva egyfajta lo ai antropol giai le rását adja a embernek.
Kiindulásként a ember s emélyét és állapotát k l nb teti meg egymást l: a s emély a álland , megmarad rés , a állapot jel li a válto ss etev t. A s emély nmagán alapul, a s abadság pedig a abs ol t, nmagában meghatá- ro ott lét es méje.” (Schiller 2005, 188.) A ember egys erre ér éki-es es lény, de am g pus tán ér ékel, addig csak világ (a id formátlan tartalma), am g pus tán abs trahál, csak elvont forma. A egyoldal ságokat felold két alap- t rvény: a ember tegyen világgá mindent, ami pus ta forma, s ho a megjele- nésre minden dis po ci ját a másik pedig a , hogy vigyen ss hangot minden válto ásba. E két t rvényt két s t n, a ér éki (vagy anyagi) és a forma (vagy és )- s t n hajtják végre. E kett harmonikus tevékenységének ideális eredmé- nye lehet a , amikor a ember es mei egységgé emelkedett”, s gy a egyén a emberi nem repre entánsává válik. E a ért is lehetséges, mivel a két s t n tendenciái nem ugyana okban a objektumokban mondanak ellent egymásnak, a ér éki s t n tárgya a élet, a forma s t n tárgya a alak, tehát a és nek és a ér ésnek is megvan a maga saját birodalma. A kult rának éppen a lenne a feladata, hogy rk dj n e s férák f l tt, s mindkét s t nnek bi tos tsa a saját határait.
2 A s es t tikai s mor lis tartalma Schillern l
A realitás és forma ss etarto ását és egyens lyát a s ép testes ti meg Schil- lernél. A k vetke kben a s ép schilleri értelme ésének néhány aspektusát emelem ki. El s r is érdemes arra utalni, hogy nála a s ép nem egyértel- m en es tétikai kateg ria, f leg, ha a két nagys abás m vés et lo ai rásá- ra gondolunk.
K l n is kiemelném a Kallias, avagy a s ps gr l c m (Schiller 2005, 23 71.), csak Schiller halála után megjelent, levél formában meg rt tanulmányát, amelyben a kanti s épfogalmat gondolja tovább, mégpedig gy, hogy eredeti m don ve eti be fejtegetéseiben a mor lis s ps g fogalmát, amelyet tapas ta- latilag is lehet iga olni. A dolog világos megértetése céljáb l egy tanmeses er t rténetet iktat be a elméleti gondolatmenetek k é. Egy elkép elt kirabolt, megvert, me telenre vetk tetett emberr l van s , aki arra jár uta kt l kér seg tséget. Öt k l nb karakter tféle m don pr bál seg teni a s erencsét- lenen. Van, aki pén t adna, de irt ik a sebes lt ember látványát l, van, aki
meg ettetné a seg tés miatt elves tend nyereségét, van, aki a tis ta morális t rvény parancsának engedelmeskedve, betegsége ellenére a kabátját és a lovát is átengedné. A negyedik alkalommal két olyan fér ajánlja fel támogatását, akik pedig a bajba jutott ember halálos ellenségei, iga , megbocsátani nem haj- land k neki. Egyed l a t dik vándor seg t kérés és gondolkodás nélk l, saját csomagjával sem t r dve. Schiller éppen ebben a tettben látja a morális s ép megnyilvánulását. Itt ugyanis a erk lcsiség és a s épség nkéntelen l kapcso- l dik ss e: Egy morális cselekedet tehát csak akkor lehet s ép cselekedet, ha nmagát l ad d termés eti hatásnak né ki. Vagyis egy s abad cselekedet akkor s ép cselekedet, ha nmagát l ad d termés eti hatásnak né ki. Vagyis egy s abad cselekedet akkor s ép cselekedet, ha a elme auton miája és a je- lenségbeli auton mia egybeesik.” (Schiller 2005, 41.) A iga án t kéletes jel- lem tehát nem csupán k veti a morális t rvényt, hanem e a k telesség bels termés etévé vált. Egy másik rásában A kellemr l s a m lt s gr l c m ta- nulmányában (Schiller 2005, 71 129.) k l n is hangs lyo a Schiller, hogy a morális s épség fogalmával a kanti morál lo a bi onyos ridegségét k vánja oldani. His en a morálisan egyébként j cselekedet, illetve jellem von erejét nyilvánval an cs kkenti, ha a kénys eredett merevség, a normáknak val min- denáron val megfelelés t nik s embe.
A s ép es tétikai dimen i jának a már eml tett jelenségbeli s abadság a alapja, de a s abadság megjelen tésének a technika a s kségs er feltétele. A technika itt a a forma, amely valamilyen s abályra utal, de nem valami mes- terkélten kim dolt, tehát nem k ls dleges, hanem bel lr l kifelé hat . Végs soron a s épség: termés et a m vés iségben Term s et a m v s is gben a , ami nmagának adja a s abályt ami saját s abálya által van. (S abadság a s abályban, s abály a s abadságban.)”. (Schiller 2005, 46.) Schiller e ekkel a termékeny ellentmondásokkal feje i ki a s épség megjelen tésének, vagyis a m vés etnek a sajátosan paradox mivoltát. Schiller igen talál an még arra is utal, hogy a s erves termés eti világban is ér ékelhetj k a s abadság s imb lu- mát pl. egy rep l madár alakjában, amely a forma által uralt anyagot, illetve a legy tt nehé kedést feje i ki. A m vés i alkot folyamat kapcsán nem vélet- len l s oktunk s árnyal fantá iár l” bes élni.5
A Levelekben a s épség a el bb már eml tett vonatko áson k v l a k vet- ke ss ef ggésben jelenik meg. Láttuk, hogy a ér éki s t n tárgya a élet, a forma s t n tárgya pedig a alak. A kett egyes lését a játék s t nben ta- pas talhatjuk meg, amelynek tárgya a él alak, s ennek megnyilvánulása a s épség. A emberség, a humanitás feltétele a s épséges mény és a játék s t n
5 Lásd Loboc ky 2012.
ss ef ggése. A játék Schillernél tudvalev en nem kellemes id t ltés, hanem a emberi élet kib v tése: A kellemest, a j t, a t kéletest a ember csak komo- lyan ves i, a s épséggel a onban játs ik.” (Schiller 2005, 201.) E t a gondolat- menetet árja le a sokat idé ett, dialektikus megfogalma ás: A ember csak akkor játs ik, amikor a s teljes jelentésében ember, és csak akkor egés en ember, amikor játs ik.” ( Schiller 2005, 206.)
A s épségnek ugyanakkor két fajtáját k l nb teti meg a Levelekben Schil- ler, a n. energikus és a ellágy t s épséget. A egyoldal an csak re ektál ember nem ritkán leeres tetté” válik, e ért van s ksége a energikus s ép- ségre, a lá asan cselekv , gyakran fes lten akt v embernek pedig a ellágy t s épségre. A s épség tehát a megfes lt emberben helyreáll tja a harm niát, a leeres tettben pedig a energiát. A s épség két állapotot k t ss e, s e által a gondolkod er ket ho ájuttatja ahho a s abadságho , hogy saját t rvényeik s erint nyilvánuljanak meg” (Schiller 2005, 217.), tehát valamiféle bels s k- ségs er séghe .
Egyébként termés etesen m alkotásaiban is megs laltatta erk lcsiség, m vés et és tudomány k lt i s inté isének v i ját. A m v s ek (Die K nst- ler) c m versében például ilyen fest i képekkel ér ékelteti e t a gondolatot:
Csak a s épség lángkapuján át/ Tárult eléd a ismeret” A j k j ságát, b l- csek b lcsességét,/ A h s er t, s mi legs ebb, legnagyobb,/ Egy képbe fogtá- tok, s k ré s ép/ Keretnek mélt d csfényt fontatok.” Kincsének a tud s, bár hordja heggyé,/ Csak karotokban r l iga án, Ha m vés etté érve, m remekké/
Nemesedik a tudomány.” (Schiller 1960 135 161., R nay Gy rgy ford.) De idé hetnénk Posa márki s avait is a Don Carlosb l: Iga ság csak a b lcsnek van jelen,/ S épség a ér s vnek. E a kett / Egymásho tarto ik. E hitemet/
Nem rontja el félénk el télet.” (Schiller 1970, I. k. 482.)
3 A es t tikai nevel s rtelme Schillern l
A s épségnek a el bb feleleven tett schilleri értelme ése már átve et a es - tétikai nevelés” kérdésk réhe . A es tétikai nevelés” Schillernél nem csupán a es tétikum, illetve a m vés i s épség befogadását célo a meg, hanem a egés embert ragadja meg, lehet vé tes i a morálisan is értékes életet, s egy t- tal a ember nmegértésének is legf bb kulcsa. gy is fogalma hatnánk, hogy
lo a, m vés et és pedag gia mets éspontján helye kedik el. A lésre és a s épségre nevelés univer ális jelent ségre tes s ert Schillernél, mivel a ér-
éki és s ellemi er ink egés ét m veli ki a lehet legnagyobb harm niában.
Maga a es tétikai állapot egy olyan k tes hangoltság”, amelyben sem - ikailag, sem morálisan nincs kénys er tve, mégis mindkét m don akt v, te-
vékeny. Ugyan a ér ékelés pass v állapota és a gondolkodás és akarás akt v állapota k tti k b ls állapot, de egy ttal benne nyilvánul meg legtis tább formájában a s abadság. E ért is neve i második teremt nknek” Schiller a s épséget, amely a es tétikai nevelés kulcsa. Végs soron a es tétikai kult ra tes i lehet vé a ember s abad nteremtését és morális állapotának létrej ttét:
A ember a maga ikai állapotában pus tán els envedi a termés et hatalmát, a es tétikai állapotban megs abadul e hatalomt l, a morális állapotban pedig uralkodik rajta.” (Schiller 2005, 235.) A s épség maga is eleve kett s termé- s et : tárgy s ámunkra, de egyben s ubjektumunk állapota is forma, mert s emlélj k, de egyben élet is, mert ére k.” (Schiller 2005, 243.) A es téti- kai nevelés célja tehát végs soron nem es tétikai tárgyak pus ta élve ése, ha- nem felemelkedés a es tétikai létm dho , ami a morális értelemben vett teljes emberség, a s abadság t rvényének nem kénys er t erej érvényes lésének a legf bb feltétele.
4 Schiller s a es t tikai llam
Befeje és l a al a kérdéssel foglalko om r viden, hogy mit is ért Schiller es tétikai állam” alatt. Egyfel l a s ép m vés etek világa, ahol a es tétikai láts at birodalmában mo gunk, s ahol a kép el er abs ol t t rvényadása, te- hát a s abadság m k dik. E a ér ékelésm d totális forradalmát el feltétele i, bi onyos értelemben a élve etek megnemes tését.
A már eml tett tanulmányában (A kellemr l s a m lt s gr l) éppen ebben a értelemben foglalko ik a gráciával. E bi onyos értelemben a ér éki és a intelligibilis világot kapcsolja ss e, e ért fogalma gy Schiller, hogy a grá- cia kegy, amelyet a erk lcsi tan s t a ér éki irányában”. (Schiller 2005, 97.) E meghatáro ás s emléltetésére jellem m don a állam kormány ásával kap- csolatos példát ho , e el is utalva arra, hogy nála kellem és a grácia a ember társias létének is fontos mo anata, nem pus tán es tétikai értelemben fogja fel. Egy monarchikus állam kormány ása akkor liberális, vagyis kénys ermen- tes, ha alapvet en a uralkod akarata érvényes l, de minden egyes polgár gy ér i, hogy saját hajland ságának engedelmeskedik. A grácia és a s épség ese- tében hasonl paradox hely etr l van s : Ugyan gy nem mondhatjuk, hogy a s ellem alkotja meg a s épséget, mint ahogy a iménti esetben sem mondhat- juk a uralkod r l, hogy ho a l tre a s abadságot mert a s abadságot lehet ugyan engedni valakinek, de adni a onban nem.” (Schiller 2005, 98.) Végs soron tehát a grácia alapvet vonása egyfajta láts lagos spontaneitásb l fa- kad k nnyeds g, amelynek alapja, forrása a , hogy a ember egységben van
nmagával”, ér éki s t nei harm niában vannak intelligibilis s férájának t r-
vényeivel. A s ép lélek” kifeje és, amelyet néhány évvel Schiller tanulmánya után egyébként Goethe Wilhelm Meisterében (a Egy s ép lélek vallomásai”
c m feje etben) oly csodálatos k lt iséggel ábrá olt, s intén a két elv, erk l- csi ér let és ér ékiség ss hangját tétele i fel. A antik g r g kalokagathia
Schiller értelme ésében a testileg s ép és egy ttal erk lcsileg t kéletes fo- galmára viss autalva jut el arra a k vetke tetésre, hogy a grácia a s ép lélek
jelenségbeli kifeje dése”. A grácia a ért is játs ik fontos s erepet Schiller es tétikai államában”, mert oldja a k telesség-es me kanti rigor usságát: A kanti morál lo ában a k teless g es méje olyan keménységgel van el adva, hogy a gráciák mind viss ariadnak t le, egy gy nge értelem pedig k nnyen k - sértésbe eshet, hogy s tét és s er etesi as ké is tján keresse a morális t kéle- tességet.” (Schiller 2005, 103.) Schiller lényegében a ért b rálja a kanti morális t rvényt tegy k ho á, elméletileg nem teljesen megalapo ottan , mivel a s erinte a embert inkább a félelem, és nem a bi alom által irány tja, a ember ér éki termés etét pedig t lságosan elnyomott, nem pedig egy ttm k d fél- nek tekinti. Kant egyébként olvasta és nagyra értékelte Schiller tanulmányát, s t reagál is Schiller megjegy ésére, A vall s a pus ta s hat rain bel l c m m vének második kiadásának egy lábjegy etében re ektál Schiller kritikájára:
S vesen megvallom, hogy a k telességfogalomnak éppen mélt ságára val tekintettel nem tudom társul adni a kellemet. E fogalom ugyanis feltétlen kénys er tést tartalma , amellyel a kellem egyenes ellentmondásban van. A t r- vény fensége (akár a S nai-hegyen) h dolatot parancsol (nem pedig félelmet, amely viss arias t, és nem gy ny r séget, amely bi almaskodásra invitál), amely hasonlatos a alattval nak parancsol ja iránti tis teletéhe . Ebben a esetben a onban a parancsol mivel benn nk vagyon saját rendeltetés nk magas tosságának ér etét kelti benn nk, amely minden s épségnél jobban el- ragad. E el s emben a erény, a a a k telesség pontos teljes tésének s ilár- dan megalapo ott s ándéka k vetke ményeiben j les is, inkább, mint bármi, amit a termés et és m vés et e világon ny jtani tud, s a emberiség e nagys er képe már megengedi a gr ci k k séretét is, akik, am g pus tán k telességr l van s , tis tes távolban maradnak.”6 (Kant 1980, 144.)
A es tétikai állam másfel l t l is van a m vés etek világán, his en aho- gyan a s épség megs nteti a termés etek vis ályát, gy a társadalomban is megs nteti a er s akot. A er k félelmetes birodalma és a t rvények s ent birodalma k tt van a játék és a láts at vidám birodalma”. Egy olyan k - tes hely, ahol teljes l a egyenl ség es méje, mindenki s abad polgár: Ha
6 A idé ett helyre a Schiller-k tet ford t ja, Papp Zoltán h vja fel a gyelmet. Lásd Papp 2005, 489., 23. jegy et.
a jogok dinamikai államában a ember mint er ker l s embe a emberrel, s ekként korláto a cselekvését ha a k telességek etikai államában a t rvény fenségével helye kedik s embe vele, s megk ti akarását: gy a s ép érintke és k rében, a es tétikai államban, csak alakként jelenhet meg neki, csak a s abad játék objektumaként állhat s emben vele. S abadságot adni s abadság által: e ennek a birodalomnak a alapt rvénye.” (Schiller 2005, 257.) Arra a kérdés- re, hogy hol is találhat e a állam, Schiller r viden csak a t mondja, hogy
minden noman hangolt lélekben”. Nyilván e ek k rét kellene s éles teni, no meg alkotmányra is s kség lenne, de e t még maga sem ismeri tes i ho á lakonikusan.
Irodalomjegy k
Kant, Immanuel (1980): A vallás a pus ta és határain bel l. Ford. Vidrányi Katalin. In: Kant, Immanuel: A vall s a pus ta s hat rain bel l s m s
r sok. Gondolat, Bp. 129 350.
Koopmann, Helmut (2011): Schiller-Handbuch. Alfred K rner Verlag, Stutt- gart.
Loboc ky János (2012): A s ép mint es tétikai és morális kateg ria. In: Farkas Attila Kollár Csaba Laurinyec gnes (s erk.): A lo a p rbes de a tu- dom nyokkal a 70 ves T th Tam s profess or k s nt se. Protokollár K., Bp. 227 235.
Loboc ky János (2014): Schiller iol giai- lo ai antropol giája. In: Gurka De s (s erk.): Egym sba t kr d emberk pek A emberi test a 18 19.
s adi lo ban, medicin ban s antropol gi ban. Gondolat, Bp. 76 87.
Papp Zoltán (2005): Jegy etek és ut s Schiller m vés etelméleti rásaiho . In: Schiller, Friedrich: M v s et- s t rt nelem lo ai r sok. Ford. Papp Zoltán és Mesterhá i Mikl s. S erk. Mikl s Tamás. Atlantis , Bp. 479 527.
Pollok, Anne (2010): Schillers sentimentalische Er iehung und die popularphi- losophische Aufkl rungs sthetik. In: Stol enberg, J rgen Ulrichs, Lars- Thade (Hrsg.): Bildung als Kunst Fichte, Schiller, Humboldt, Niet sche.
De Gruyter, Berlin/New York. 87 103.
Safranski, R diger (2007): Friedrich Schiller avagy a n met ideali mus felfe- de se. Ford. Gy r y Mikl s. Eur pa, Bp.
Schiller, Friedrich (1960): A r mh v logatott versek. Vál. Gergely Er sé- bet. Eur pa, Bp.
Schiller, Friedrich (1962): Versuch ber den Zusammenhang der thierischen Natur des Menschen mit seiner geistigen. In: Koopmann, Helmut Wiese Benno: Schillers Werke. Nationalausgabe, 20. k. Hermann B hlhaus Nach- folger, Weimar. 37 75.
Schiller, Friedrich (1970): Don Carlos. Ford. Vas István. In: Friedrich Schiller ss es dr m i. I. k. Magyar Helikon, Bp. 301 527.
Schiller, Friedrich (2005): M v s et- s t rt nelem lo ai r sok. Ford. Papp Zoltán és Mesterhá i Mikl s. S erk. Mikl s Tamás. Atlantis , Bp.
