É R T E K E Z É S E K
A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL.
K iadja a Magyar Tudományos Akadém ia.
А Ш . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
SZABÓ JÓZSEF,
OSZTÁLYTITKÁR
IX . K Ö T E T . IX . SZÁM. 1879.
n---,'n— ii--- I—--- '____ : “ ’ ' • r-_______J_________,__________
Ü R V Ö L G Y I T
E G Y U J R E Z - Á S Y Á N Y .
, * t» .? ,-•( ^ • rft ■ v.. ' t ' .. * г
M E G ISM E R TE T I
Dr SZABÓ JÓZSEF
>A_ R. TAG.
p \
] —§ Ára 10 kr. | “
; .... : / * I ~
s ,
4 ?
" — ' BU DA PEST, 1879.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(Az Akadémia épületében.)
É R T E K E Z É S E K
a természettudományok köréből.
E lső k ö tet. 1 8 6 7 —1 8 7 0 .
I. Az Ó zon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elemzése. T h a n . 12 k r. — II. A közép id e g re n d s z e r szürke Á llo m án y án ak és egyes ideggyökök e re d e te in e k tájviszonyai. L e n h ő s s é k. 12 k r. — II I. Az állattenyésztés fo n to sság a s jelenlegi á llá sa M ag y aro rszág b an . Z l á m á l . 30 k r.
— IY. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á s s i k . 70 kr. — V. A m a g n e tik a i lehajlás m eg m érésérő l. S c h e n z l . 30 k r . — V I. A gázok összenyom hatóságáról.
A k i n . 10 k r. — V I I . A Szénéleg K énegről. T h a n . 10 k r. — V III. K é t új kén
savas K áli-K ad m iu m kettőssónak je g e c z a la k ja iró l. K r e n n e r . 15 kr. — IX . A da
tok a hag y m áz o k ta n á h o z . E ó z s a y . 20 k r. — X. F a ra d a y M ihály. A k i n . 10 k r — X I. J e le n té s a L ondon- és B erlinből az A k ad ém iá n ak k ü ld ö tt m e te o rite k rő l.
S z a b ó . 10 k r . — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r i - v a 1 d s z к у. 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali id eg es főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h a r k á n y i kénes víz vegyelem zése. T h a n . 20 k r. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelem zése. L e n g y e l . 10 k r. — X V I. A testegyenészot u ja h b h a la dása s tudom ányos á llá s a napjainkban, h á ro m k iv áló b b kóresettel felv ilág o sítv a.
B a t i z f a l v y . 25 k r . — X V II. A górcső a lk a lm a z á s a a kőzettanban. К о c h 30 k r
— X V III. A d ato k a já rv á n y o k oki viszonyaihoz К ó z s а у 15 k r. — XI X. A sili- kátok fo rm u lá z á sá ró l. W a r t h a 10 k r.
M ásodik k ö te t. 1 8 7 0 —1871.
I. Az á lla ti m u n k a és annak fo rrása. S a y . 10 k r. — II. A mész geológiai és technikai je le n tő s é g e M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 k r. — II I.
T apasztalataim a szeszes italokkal, v a la m in t a d o h án y n y al való v isszaélé sek rő l m in t a lá tto m p u la t o káról. H i r s c h 1 e r . 80 k r. — ÍV. A hangrezgés in te n sitá sának m éréséről. H e l l e r . 12 kr. — V. H ő és nehézkedés. G r eg ü s s . 12 ki-. — VI. A C erato zam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 k r. — VII. A k ettő s to rzszü lé s boncztana. S c h e i b e r . 30 k r. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n . 15 k r. — IX. Oedogonium diplan- drum s a nem zési fo ly am at e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T ap asztala
taim az a r té z i sz ö k ő k u ta k fúrása körül. Z s i g m o n d y . 50 kr. — X I. N éhány F loridea K ris ta llo id ja iró l. K l e i n . 25 k r. — X II. Az Oedogonium d ip lan d ru m (Jur.) te r m é k e n y íte tt petesejtjéről. J u r á n y i . 25 k r. — X III. Az eszterg o m i bu- rán y réteg ek és a k is c z e lli tályag fö ld tan ik o ra. H a n t к e n, lo kr. — X IV . Sauer Ignácz em léke. D r. P o o r . 25 kr. — XV. G órcsövi közetvizsgálatok. К о c h . 40 kr.
Ila r m a d ik k ö t e t . 1 8 7 2 .
I. A kap aszk o d ó hajózásról. K e n e s s e y . 20 k r. II. Emlékezés N eilreiclr Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 k r. I I I . F riv a ld s z k y Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. A d a t a sz a ru h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism ertetéséhez.
H i r s c h l e r . 20 k r . V. Közlemények a m . k . egyetem vegytani in tézetéb ő l. D r.
Fleischer és D r. S te in e r részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 20 k r — VI. K özlem ények a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből, s a já t m a g a , valam in t Dr. L en g y el és D r.
R ohrbach ré s z é rő l. E lő te rje s z ti T h a n . 10 k r. — V II. Em lékbeszéd F ló r F erencz felett. D r. P ó o r . 10 k r. — V III. Az á s v á n y o k olvadásának új m eg h atáro zási
IJ R V О L G Y I T
E G Y ТТЛ RÉZ-Á SV Á N Y .
MEGISMERTETI
D' SZABÓ JÓ ZSEF
H. T.
1 t ál t 1 a c l i r o m o l i t h o g r a f i a i к é p p e 1.
(Előadta а II I. osztály ülésén 1879. apvil 21.)
BUDAPEST, 1879.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(Az Akadémia épületében.)
Budapest, 1879. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája
URVÖLGYIT, EGY UJ RÉZ-ÁSVÁNY.
Megismerteti dr. SZABÓ JÓZSEF r. t.
1 t á b la ch ro m o lith o g ra p h ! a i k é p p e l.
(Előadta a III. osztály ülésén 1879. á p ril 21.)
IJjabb időben Urvölgyön, (Herrengrund) Zólyommegyé- ben, Beszterczebányától nyugotra, a régi omladékos bányák egyikében egy smaragdzöld leveles ásványt fedeztek fel, me
lyet majd Brochantitnak, majd Langitnak tartottak, de köze
lebb vizsgáltatván, különösen vegytani alkatrészei között a mész jelenléténél fogva azoktól eltérőnek tűnt ki és igy lehet
séges, hogy önálló ásványfajt képez.
Ez uj lelet, úgy, mint rendesen történni szokott, Bécsbe és kiiljebb az ásványkereskedőkhöz vándorolt előbb, mintsem hogy mi itt a központon tudomására jutottunk volna. *)
Miután azonban Selmeczen a vegytani vizsgálat pontos keresztülvitele megtörtént, Winkler Benő ur bányászakadé
miai tanár abbeli felszólításának, hogy ezen ásványt a lelhe- lyének magyar neve után U r v ö l g y i t n e k keresztelve vezessem be, annál inkább engedtem, mert tudtommal eddig az irodalomban annak megismertetésével senki sem lépett fel; de azonkivűl is vizsgálataim némely eredménye, kü-
*) Én K raft bányatanácsos u rn á k köszönök egy-két kis darabot, a m elyeket elöjövetre nézve R ó n ay bányatanácsos u r n eh án y tudósítással k ísért. E küldem ény érk e z e tt 1879. m árczius 12-én, de a z t m egelőzőleg G örlitzből kaptam egy o tta n i ásványkereskedőtől felszólítást, hogy sze
rezzek neki H errengruuditot L an g ittal. Dr. K renner pedig közölte velem, hogy m ár hónapok előtt lá to tt Bécsben, az u d v ari ásványgyüjtem ényben egy uj ásványt U rvölgyről H erre n g ru n d it ideiglenes név alatt.
M. T. AKAD. ÉRTEK. A TERM. TD D . KÖRÉBŐL. 1 8 7 9 . IX . k . 9. SZ. 1
4 DR SZABÓ JÓZSEF
lönösen az optikai és a vegytani tulajdonságoké, úgy hiszem, hogy ez uj magyar ásványfaj megismertetéséhez minden kö
rülmény között használható adatékül szolgálhat.
I. Physikai tulajdonságai.
A la ki viszonyok. Az Urvölgyit sötétzöld leveles csopor
tokban van egy sárgás Quarcz-Conglomerát (Grauwacke) felü
letén fennőve. A csoportok egyenként oly szabályosan vannak elhelyezve, hogy alakilag egészben véve érdes felületű gömbös halmaznak néz ki, mely színe és fénye szerint a sötétzöld bársonyhoz hasonlít, melynek azonban a világosabb zöldbe, sőt itt-ott kékbe vannak átmenetei. A mellékelt táblán az első ábrán van, a mennyire sikerülhetett, ez előjövet képe adva, s azon a sárgás rész az anyakőzet; megjegyezvén, hogy a fény és szín amaz élénk hatása, mely a valóságban e csinos ásványt első tekintetre is oly tetszetőssé teszi, csak tökéletlenül ad
ható vissza.
Felismerhető egyes kristályok nem lévén kiképződve, nem marad egyéb bátra, mint a csoportot alkotó egyes leve
leken tenni meg a kísérletet a kristálytypus és az egyes ala
kok meghatározására. A megbizhatóan egyes krystálynak megfelelő levelek oly kicsinyek, hogy azokat a mikroskop asz
talára voltam kénytelen átvinni.
Egy ily lemeznek a képét tetemesen nagyítva nyújtja a 2-dik ábra, hol egyszersmind a szín és a parallel vonalakban némi szerkezeti tájékozás látható.
Legfeltűnőbbek a parallel vonalak. Ezeknek végén két lap van, melynél valamivel vastagabb egyéneknél meggyőződhetni, hogy azok fényesek és a lemez síkjával szemre derékszöget ké
peznek, egymással pedig, a mikroskopon mérve 130° (megkö
zelítőleg). A parallel vonalak oldalán két határlap van, melyek egymással élt képeznek, alig kivehető nyomával a tompítás
nak. Ez adatokból azt lehet következtetni, hogy a kristály
typus rhombos, és hogy a sok parallel vonal a kis átló irá
nyában megy. A lemez vonalaira függélyes irány a nagy átló és az ennek két végén lévő lappár ekkor a brachydomának P>^
felelne meg ; mig maga a lemez síkja a bázisos pinakoid o P ;
U K V Ö L G Y IT, KGY UJ RÉ Z-Á SV Á N Y .
és a kisátló végén a 130° szögben összejövő két lap a prisma
°oP volna. E szerint az összalaklatban résztvevő alakok oP.
í»P. Poo. *
Az egyetemi ásványintézetben Schafarzik tanársegéd ur által véghezvitt mérés a P o ó : oP lapok élszögére nézve 130—
131°; a P-56 : P об 102° eredményezett. Selmeczről közölte Winkler tanár ur a brachydoma és a bázisos pinakoidra nézve, hogy 130^2—131 fok lett meghatározva. *)
A lemez átlátszó lévén és a rajta előforduló parallel vonalak a kristallographiai orientatiót is megadván, átmentem az optikai tulajdonságok meghatározására.
Az alsó nikolt forgatva, gyenge dichroismus mutatkozik:
kékes-zöld és zöldes sárga. Keresztezett nicolok között ész
lelni, hogy az elsötétedés a parallel vonalak irányában követ
kezik be.
Valamivel vastagabb lemezecskén oP lapon keresztül nézve sikerűit tengelyképet is kapni. K ét optikai tengelyű.
Az optikai tengelyek a brachydiagonál főmetszetben vannak;
a tengelyszög elég nagy ; a két kép mindenben részarányos.
Az optikai tengelyek dispersioját illetőleg, a hyperbola állás
nál jól kivehető, hogy a gyűrűk belseje veres s külső része kék és igy az optikai tengelyszög kisebb a veres — s nagyobb az ibolyasugarakra, következéskép az optikai tengelyek dis- persiójánál о <C v. A bissectrix egyszersmind a főtengely irá
nyával összeesvén, úgy szintén az említett extinctió parallelis- musa a brachydiagonaléval megállapítva lévén, a rhombos kris
tályrendszer optikailag is elég biztosan van kimutatva. A ten
gelykép a hyperbola állásra a 2. ábrába be van rajzolva. B a
jos volt olyan szemecskét találni, melyen ez kim utatható;
az általam használtnak hosszasága vagy lm m .; szélessége Ümm, 3, s vastagsága tán Omm. 1.
Polarizált fényben a vékony lemezek gyengén mutatnak színjátékot s abban uralkodókig a dichroismus két szine, a kék
*) E mérés eredm énye W inkler u r tudósítása szerint G. v. R a th ta n á r ú rtó l ered, kinek egy nagyobb le m e z t Bonnba k ü ld ö tt volt. A k é t m érés eredménye összevág.
6 DR. SZABÓ JÓZSEF
és sárga lépnek előtérbe; vastagabb lemezeknél ellenben igen élénk a színjáték, és tanulságos, mert arról győződünk meg, hogy nemcsak egyes kristályokból áll, hanem elég gyakori az ikerképződés is. Az a példány, mely a teljes tengelyképet adta, homogén színjátékot mutatott, de több példánynál találtam a sok parallel vonalnak irányában pótszíneket, sőt ezek közé eső színeket is együttesen előtűnni, mi a sokszoros ikreket bizto
san elárulja. Csupa juxtapositioi ikrek; az összenövésilap egy- közös a brachydiagonáleval; ez ikrek oP lapja párhuzamos ugyan, de olykor lépcsőzetes az egyes egyének különböző vas
tagsága szerint, mi az által lett előidézve, hogy az erőszakos szétszakításnál az egyik egyénből több, a másikból kevesebb vált el.
Fény és szín. Kétféle^ fény és ugyanannyiféle szín külön
böztethető meg. Yan üvegfény és gyöngyfény, van sötét sma
ragdzöld s ebből átmenetek egész az aquamarin zöldes kék
jéig. Az üvegfény igen élénken mutatkozik a °°P. és °°P<íA zónához számítható lapokon; jól kivehető ennélfogva a Poo1 és a oo Poo lapokon, s ezek azon lapok, melyeket a teljes pél
dányon a leveles csoportok tetején látunk, mert a lemezek mindezen lapjaikat fordítják kifelé. Ez irányban nézve sötét-zöld az ásvány; néha sajátszerű rézveres reflexxel pá
rosulva. Mihelyt azonban valamit a lemez síkjából, tehát a oP lapból látunk, a szín világosabb zöld és a fény kezd gyöngyfény lenni. Egészben a oP lapot nézve, reá eső fényben gyöngyfényű és kékeszöld színű. Az egyes levelek az áteső fényben kékeszöldek, körülbelül mint a 2-dik ábra mutatja.
Yan azonban átmenet olyan leveles csoportokra is, me
lyek kékek, de egyszersmind fénytelenek. — I tt valószínűleg chemiai változás ment véghez.
Hasadás. — Az Urvölgyit már leveles szöveténél fogva mutatja, hogy jól hasad. Hasad pedig három alak irányá
ban ; legjobban a bázisos pinakoid szerint, és mivel itt tűnik elő a tengelykép, ezt biztosan lehet ezen alaknak tartani. Yalamivel vastagabb lemezt, ha lángba teszünk, az vékonyabb levelekre pattogzik fel s ezen a módon a ha
sadás kitűnő voltáról ebben az irányban tényleg meggyő
ződünk. A lemezek nagy lapja ezen legjobb hasadási lapnak felel meg.
Jól hasad másodszor a brachydiagonale irányában, és minden vonal, mely egy-egy lemezen látható, ezen második hasadási irányt tünteti ki. Az ásvány porát vizsgálva a mikro- skop alatt, meggyőződünk, hogy a pikkelyecskék aprózódása ez irányban is kiválólag történt.
Yan végre egy harmadik irány is, melyben már nem jól hasad. A mikroskop alatt gyéren ilyen rejtett hasadási vona
lak is mutatkoznak, a 2. ábrán van kitüntetve a második jó hasadási vonalakat ferdén szelő egy vonal, mely a °°P lapok
kal egyközös, ez a harmadik hasadás a prizma lapok szerint történik.
A három hasadási irány tehát ily sorban következik:
legjobb o P ; jó <» P Só ; nem jó °*P.
Keménysége. A calcitot alig észrevehetőleg karczolja, a üuoritot épen nem, ennélfogva keménysége 2,5—3.
Tömöttsége. Winkler ur közlése szerint 3.132.
II. Vegytani tulajdonságai.
A vegytani elemzést elegendő mennyiségű és jól kivá
lasztott anyaggal Schenek ur, a vegytan tanára a bányászaka
démián Selmeczen, vitte keresztül. Ismert lelkiismeretessége és jártassága az eredmény helyességéről kezeskedik, s azt itt egészen az ő írásbeli közlése szerint adom.
a) Qualitativ elemzés.
»Az anyag sok vízzel melegítve, filtratio után gyenge kénsav és mész reactiót mutatott.
Az oldatlan maradék sósavban könnyen felolvad, s ez smaragdzöld színnel bír.
A sósavas oldatban találtatott Cm, Ca és H 2S 0 4 na
gyobb mennyiségben, Fe és Mn nyomokban, Mg pedig még csekélyebb nyomokban.
Az eredeti anyag zárt üvegcsőben gyenge izzításnál a cső hidegebb részén vizcseppeket választott ki, maga az anyag a hőmérsék fokozásával mindinkább sötétebb lett, mig végre
URVÖLGYIT, EGY ÚJ RÉZ-ÁSVÁNY. 7
8 DR. SZABÓ JÓZSEF
a sötétveres izzításnál savas hatású gőzök kifejtése mellett, sötét barna-fekete színűvé változott.
Az anyag e szerint következő alkatrészeket tartalm az Ou, Oa, H 3S 0 4, és H 20 nagyobb mennyiségben.
F e csekély »
Mn, és Mg nyomokban.
b) Quantitativ analysis.
T aláltatott 100 részben:
H 20 ...16-726.
C uO ... 49-520.
C aO ... 8-587.
SOa ... 24-620.
S i 0 2* ) ... 0-332.
F e O ... 0-142.
Mn, Mg ... nyomok.
99-917.
A chemiai képlet felállításához az egyes alkatrészek százalékai az illető vegyületek tömecssúlyával elosztva követ
kező eredményre vezetnek:
H 20 16- 726: 18 = 0-929.
CuO 49- 520: 79- 4 = 0-623.
CaO 8 - 5 8 7 : 5 6 = 0-153.
S 0 3 2 4 - 6 2 0 : 8 0 = 0'308.
FeO 0 - 1 4 2 : 8 0 = 0-0017.
Hogyha a FeO és a CaO isomorpboknak tekintetnek, e kettőnek hányados összege lesz 0' 1547.
H a e quotienst, mint a többiek között a legkisebbet egységnek vesszük, s a többi alkatrészek quotienseit vele oszt
juk, lesz:
0 929 : 0-1547 = 6-005 H 20.
0-623 : » = 4-020 CuO.
0 308 : » = 1-990 S 0 3.
0 1547 : » = 1 000 CaO.
*) SiOa a sóssavas oldat liavm adizben szárazig való lepárolásánál eredm ényeztetett.
Ezekből kitűnik, miszerint az analysált ásványban vau:
6 tömecs H 20 . 4 » CuO.
2 » S 0 3.
1 » O a O . ( 0 '0 1 1 tö m e c s F e O )
az anal)sált ásványnak képlete lesz:
URVÖLGYIT, EGY U J RÉZ-ÁSVÁNY. 9
Cu4 Но S O10 -f- aq
) + Ca S 0 4 + 2 aq. j vagy
H 6 | |
Cu4 l 0 8 - f aq
+ Ca l o s: -j- 2 aq.
s o 2 1 s o 2 1
vagy ducdistikus képlete.
^ C uO ,S03 + aq ) + 3 ^ CuO. НО. (CaO S 0 3 + 2 aqj A képletek szerkesztéséhez szükségesnek tartatott a víz
nek pontos meghatározása különböző hőfokoknál.
2320/0.
250 » » » 2-417°/0.
300 » » » 4 • 040o/o.
300 C fokon felül kezdő
sötét izzásig . . . . 2'0 3 7 °|0.
16 • 726°/0.
A 200 C fokig való hevítésnél összesen 8'232°l0 víz lett nyerve, a mi az egész víztartalomnak megközelítőleg fele ré
szét teszi.
Ebből következtetni lehet, miszerint az analysis által talált 6 tömecs vízből 3 tömecs mint kristályvíz van jelen, és pedig 2 tömecs a calciumsulphátnál, 1 tömecs pedig a rézsul- phátnál; a többi 3 tömecs sokkal erélyesebben van lekötve.«
c) Chemiai kísérletek.
Szénen forraszcsö előtt. Az Urvölgyit szénen forraszcső előtt magában zöld színét elveszti, megolvad s fekete lesz, de
160 C foknál találtatott 5 * 051 °/0 | 200 » » » 3 181 °/„ |
10 DR. SZABÓ JÓZSEF
rézszemet nem ad. Sósavval megcsöppentve, a lángot szép kékre festi. Sodával téve ki szénen a forraszcső láng hatásának veres nyújtható rézszemet és hepárt ad.
Nedves utón. Vízben nem, de sósavban vagy légenysav- ban kékeszöld színnel felolvad. A légenysavas oldat baryum- sóoldattal fehér csapadékot, — fölös ammonnal pedig lazurkék folyadékot ad, melyhez ha egy csöpp sóskasavat adunk, a folyadék megzavarodik — és egy fehéres finom csapadék képződik.
Láng fedési kísérlet. Igen vékony platina huzal kariká
jára egy parányi kis szemecskét viz segítségével felvéve és a Bunsen gázlámpa színtelen lángjának aljához értetve, a láng kis időre gyengén zöldre lesz festve, de csakhamar megszűnik, s az ásvány barnás fekete lesz s a platinahuzallal összeolvad.
Ha most e gömböt sósavba mártjuk s igy visszük a láng aljába, a CuCl2 kék lángját vesszük észre, ismételve bemártva és a lángba tartva, ugyanezt tapasztaljuk', de már kis válto
zással, mert a kék láng mellett a CaCl2 piros lángja is kezd mutatkozni, még pedig mentői többször ismételjük, annál ha
tározottabban.
A mikrochemiai kisérletek e neméről először a földpá- tok lángkisérleti meghatározásánál kaptam tudomást, ott arról győződtem meg, hogy a Ca012 illékonyabb, mint a KOI és N aC l; itt pedig az vehető ki, hogy illékonyabb mint a rézchlorid. E két különböző színű láng nem zavarja egymást, hanem együttesen lépnek fel úgy, hogy többszöri bemártás után előbb a piros láng keletkezik, s nyomban reá a kékes
zöld ; egy kis ideig mindakettő egyszerre látható egymás mel
lett, de a sárgáspiros csakhamar ' végződik, mig a rézchlorid kékeszöld lángja tovább tart. A lángbatartásra elég 5—6 másodper ez, s aztán a kémlet ismét savba mártandó és a kí
sérlet ismétlendő.
Ш . Helye az ásványrentlszerben.
Az Urvölgyit réz-mész-hydrosulfát lévén, a Brochantit Langit, L in arit és Cyanotricliit csoportjába jön, de ezek kö
zött kiválólag a Brochantit és Langithoz közeledik, mert ezek
URVÖLGYIT. EGY U J RÉZ ÁSVÁNY. 11 szintén rhombosak, mig a Linarit monoklin, és inkább ólom, mint réz-ásvány, a Cyanotricbit pedig csak finom haj-alakú halmazokban jön elő, a kristályrendszer nem is lévén ismere
tes, és az alkatrészei között az aluminium által eltér.
A Brochantit, Langit és Ur völgyit gyakorlati megkü
lönböztetésének módja itt tehát méltán szóba jöhet.
A Brochantit porát érdekes látni a mikroskop alatt gyenge (vagy 40-szeres) nagyításnál. Kitűnik, hogy a legvé
konyabb levele is tisztán fűzőid, a kéknek még árnyalata sincs benne. Kissé vastagabb lemez már sötét smaragdzöld.
A Langit pora mindenkor kék, akár vékony, akár vas
tag törmeléket nézünk, a vékonynál a zöldnek csak árnyalata van meg. A Brochantit és Langit tehát por-szinök által a mikroskop alatt épen oly biztosan különböztethetők meg, miut
a Malachit és A zűrit.
Az Urvölgyit ellenben a kettő között foglal helyet: vas
tagon smaragdzöld, noha soha sem azon intensitással, mint a Brochantit, vékonyan zöldeskék ; ezen a módon nem különböz
tethetők meg, hanem igen biztosan a vegykisérletek által úgy nedves utón, mint a lángfestéssel.
Nedves utón mind a három felolvad légenysavban, és fölös ammonnal azúrkék folyadékot ad. E folyadékba egy csöpp oxálsavat adva, a Brochantit és Langitnál nem, az Urvölgyit- nél fehér csapadékot kapunk.
Lángfestéssel pedig mind a hárommal készítünk egy a platinahuzallal összeolvadó gömböt, és azt sósavba mártva, a lángba visszük. Mind a három kék rézchlorid festést mutat az első bemártásoknál, de a későbbi bemártásoknál az Urvölgyit- nél a CaCl2 sárgás-piros lángja is előtűu, mig a Brochantit és Langit egyaránt csak a CuCl2 kék lángját mutatják. Ezen mikrochemiai eljárás becse azért is oly igen nagy, mert köz
vetlenül a mikroskop asztalkájáról vehetem azon szemet, mely
ről optikai ismereteim már vannak. A hatás sikere, ha ele
gendő vékony platinahuzalt vettünk, a szem kicsinysége miatt soha sincs koczkáztatva.
A mikroskop alatt kivehető, hogy a hasadási irányok e három ásványnál ugyanazok: van bárom irányban mind
1 2 UK. SZABÓ JÓZSEF
egyiknél megegyezőleg az Urvölgyitnél előadottakkal. Eltérés van a prisma tompa szögénél; ez
a B ro c h a n titn á l...104 a Langitnál ... 123
az Urvölgyitnél ... 130 (körül).
Az összalaklatok is igen hasonlítanak egymáshoz.
Langitnál ikerképződések elég gyakoriak; az Urvölgyit
nél sem hiányoznak. Tengelyképet a Brochantitnál és Lan
gitnál a rendelkezésemre álló anyagon nem sikerült kapni.
Az Urvölgyit a Dana ásvány-rendszerében a Langit után 702. A. számmal volna besorolandó.
ТУ. Paragenetikai viszonyok.
Az Urvölgyit egy Quarczit-Conglomeráton fennőve jön elő mint utólagos oxydatiói és hydratatiói termény. A Quar- czit-Conglomerát az Urvölgyi Gramvacke vagy tán quarczdus Csillámpalának felel meg, melynek muskovitja legfölebb nyo
mokban maradt fenn.
Nem egyedül jön elő, vannak vele más ásványok is tá r
sulva s ezek között genetikai tekintetben legjelentékenyebb a Gyps, mely mint régibb képződmény, az Urvölgyit rétege alatt terül el, vékony rostos fehér kérget képezve, ritkán több mint vagy 1 mm vastagságban. A Gyps fölött terül el az Urvölgyit, de kétféle kinézéssel, van sötétzöld erősen fénylő s ennél az egyes levelek nagyobbak, de van egy kék féleség is, melynek fénye nincs, és úgy néz ki, mintha fehér porral volna behintve.
Első tekintetre egy külön ásványnak tarthatni, de nagyítóval nézve meggyőződünk, hogy alakulása és szövete egészen olyan mint a sötétzöld csoportoké, és a lángfestési kísérletet alkal
mazva, azt találtam, hogy a mészchlorid láng a rézchloridé mellett egészen úgy tűnik elő, mint a sötétzöldnél. A sötétzöld és erősen fénylő, meg a zöldeskék és fénytelen féleségek között van a képződési successioban is észlelhető különbség: a kékes Urvölgyit régibb és annak képződése megszakadt, sőt valószí
nűleg elváltozása, tán vízvesztés következtében, megkezdő
dött, és igy elvesztette színét, fényét. A körülmények azonban ismét változván, újból képződött az Urvölgyit, de nem mint
UH VÖLGYIT. FGY U.I KÉZ-ÁSVÁNY. 13 folytatása az előbbinek, hanem uj helyeken, és kedvezőbb kö
rülmények között, a mennyiben a levelek nagyobbak s a cso
portok terjedelmesebbek lettek. Látni többször, hogy e két fé
leség között a határ éles, és azt is, hogy az uj képződmény a régi kék fölött túlliajló helyzetet foglal el. Ez általában az ásványképződés legutolsó, legfiatalabb terménye.
Az Urvölgyit és Gypsz együttes előjövetele nevezetes körülmény, de abból magából még nem következik, hogy réz- mész-hydrosulphátnak kell képződni. A cornwalli Langitnál előjövő kék kérget például szintén mésztartalmú rézhydrosul- pliátnak találta Pisani, de Tschermak kimutatta, hogy az keveréke a Langitnak és Gypsznek. Ugyanezen angolországi Langitnál a kérdéses kéreg porát én is néztem a mikroskop alatt, és keresztezett nikolok között forgatva, tisztán kivettem, hogy a halmazalakú Langitnál Gypsz pikkelyek is vannak, mechanikailag keveredve, melyeket Pisani az elemzésnél nem választott e l; azért a Devillin vagy Lyellit néven bevezetett ásványok, melyeknél a mésztartalom a réz-hydrosulphát mel
lett chemiai utón ki vau mutatva, eddig önálló faj gyanánt nem tekintetnek. Egészen máskép áll a dolog az Urvölgyittel;
itt kifogástalan tisztaságú és az optikai tulajdonságok által is homogénnek bizonyult anyagon van kimutatva, hogy a bazisos rézhydrosulphát és a Gypsz anyaga összekristályodtak, dé oly arányban, hogy aBrochantit- vagy Langitféle anyag a túlnyomó és így a rhombos typus is megmaradt az alaki kiképződésben.
Másrészt azonban figyelem nélkül nem hagyható azon körül
mény, hogy ha a tömecseinek összes számából, úgy a mint Sebé
nek összeállította: 6H20, 4CuO, 2S 03, lCaO levonjuk a Gypsz képletét CaO. S 0 34-2H20, akkor a megmaradó 4H20, 4CuO, 1S 0 3 ekként isállítható össze: 3Cuü, S 0 3-j-CuO. H 20 -j-3 H 20 egy oly képlet, a mely a Langit képletei között tökéletesen így fordul elő, úgy hogy az Urvölgyitben a Langit és Gypsz ele
meinek összekristályosodását tekintjük oly módon, hogy a Langit-jellem maradt irányadó. Az Urvölgyit e szerint köze
lebb állaua a Langithoz, mint a Brochantithoz.
Ez még jobban kitűnik, ha a százalékos összetétel fő számait véve, abból a gypszet megillető mennyiséget levonjuk:
14 DK. SZABÓ JÓZSEF
Gypsz.
CaO 8.58 S 0 3 12.27 H 20 5.55
26.40
Rézhydrosulphát.
CuO 49.52 S 0 3 12.35 H 20 11.16 73.03
és ezen 73.03 rézhydrosulfátot egy magát számítjuk ki 100 részre; ekkor lesz
CuO 67.79; benne О 13.65; ennek aránya 7*).
S 0 3 16.90 10.13 5
H 20 15.29 13.58 7
99.98.
A cornwalli Langitnál két elemzés csaknen tökéletesen megegyezik:
CuO 67.43 67.78
S 0 3 16.79 16.88
H 20 15.73 Church; 15.73 Warington.
Ámbár az eltérés a Langit többi elemzéseinél sem nagy, másrészt pedig a Brochantitok között is vannak, melyek a százalékos összetételt tekintve ezen számokhoz közel állanak, de ily meglepő összeegyezést a Brochantit elemezések még hosszabb sorában sem találunk.
Ebből tehát következik, hogy az Urvölgjit úgy tekint
hető, mint egy tömecs Langit és egy tömecs Gypsz összekris- tályosodásának eredménye, mi a bázisos rézhydrosulfátnál bekövetkezhetett, ha az gypsztartalmú vízből kristályosodott ki.
Van ezen kivűl még egy zöld, néha többé kevesbbé földes kéreg alakú ásvány is, mely vagy az Urvölgyit alatt, vagy közötte foglal helyet, és ezen kívül igen gyéren egy azur-
*) H a a beosztás 3-mal tö rté n ik , ak k o r ezen arán y 4 : 3 : 4 lesz, és megfelel a P ia n i á lta l a L an g itn ál k a p o tt elemzés szerint az О a rá n y n ak ; de az álta la m haszn ált beosztás 2-vel jo b b an m egközelíti a valót, h a nagyobb szám okból is áll. TJgy a B rochantitok, m in t a L angitok m in den elemzésénél a különböző szerzők vagy az egyik, vagy a m ásik m ó
don közük az oxygen arányokat, én azokat átszám ítva, az általam h asz
n á lt 2-ös osztóval a rró l győződtem m eg, hogy a B rochantitoknál az oxy
gen arányok is ritk á b b a n vágnak egybe, m ig a L an g it analyseseknél a M askelyne-t kivéve, m ely 7 : 5 : 8 felel meg, a többi m ind 7 : 5 : 7 . Л B ro ch an tito k n ál a rézb án y ái (Magnus) 7 : 5 : 5 ; a cornw alli (M askelyne) 7 : 5 : 6 ; inexicói (B erthier) 7 : 5 : 8 ; ellenben a ch ilii (Field) 7 : 5 : 7 .
URVÖLGYIT, EGY Ü.T RÉZ ÁSVÁNY. l ő kék, mely azonban az egyik vészen sötétzöldbe megy át. Ezek sósavban pezsgés mellett felolvadván, réz-hydrocarbouátok, részben Azurit, részben Malacbit. A rézcarbonát-telep régibb mint a rézsulphátok. Olykor kivehető, hogy a rézhydrocarbonát felületén a fényvesztett régibb Urvölgyit-képződmény terül el.
Szintén igen gyéren észleltem az egyik darabon egy 4
sötét piros amorph ásványt, üvegfénynyel, szederjes alakkal és kagylós töréssel. Néha egyes pontokat képez, máskor liosz- szukás halmazokat, és a successio sorát tekintve, a quarcz- conglomeráton hol közvetlenül foglal helyet, hol pedig a Gypsz fölö tt; ellenben a rézvegyek összes csoportja nálánál fiatalabb.
Menynyisége igen csekély. Egy kis szemet lefeszítettem, és phosphorsógyöngybe olvasztottam. Felolvadt a nélkül, hogy a gyöngyben valami változást idézett volna elő. Vízben nem, só
savban pezsgés nélkül zöldes sárga színnel felolvad. Egész fel
lépése szerint Pitticitnek (vashydrosulfát-arsenát-nak) tartom.
Összefoglalva a paragenetikai viszonyokat, az együtte
sen előjövő ásványfajok képződésének sorrendjében a legfiata
labb smaragdzöld Urvölgyittel kezdve és a Gypsz-szel végezve, a következő successio tűnik k i:
Urvölgyit smaragdzöld, és nagyon fénylő, a levelek na
gyobbak.
Urvölgyit kékeszöld, fénytelen; a levelek apróbbak.
Azurit, egyes pontokat képez.
Malachit, leginkább mint lapos szederjes felületű kéreg.
Pitticit, amorph, vérvörös. Igen gyéren.
Gypsz, kurta fehér rostok, olykor 10— 12 mm.
Az eredeti ásvány, melynek oxydátioja által képződött ezen uj ásvány, a Tetraedrit és Chalkopyrit, ezeket néha hol egyes rétegben hol hintve látni az Urvölgyit némely példá
nyán. Maga a bánya is ezekre régóta mivelésbcn áll, s az altárnán a régi raktörecsekben egy 3—4 köbméternyi darab hasadékában fordul csak elő az Urvölgyit. Vagy egy meterrel leebb mint a hol találták, viz volt. Kerestek Tetraedritet fö- lebb leebb s oldalvást, de nem találtak. Láttam példányokat, melyeken az Urvölgyit közvetlenül a Tetraedrittel érintkezett mig másutt vagy Gypsz vagy Malachit választja el attól vagy a kőzettől.
1 6 DR. SZABÓ JÓ ZSEF.
A m u n k a kinyom atása u tá n k a p ta m k é t nappal későbben, m in t a m elyen az A kadém ia ülésén b e m u ta tta m Bécsből egy ápril 22-én k e lt n y o m ta to tt rö v id közlem ényt ezen c z ím m e l: „Herrengrundit, ein neues basisches K upfersidfatu von D r. A ristid e s Brezina. Ebben a szerző tu datja, ho g y a G r o t h-féle m in eralo g iai folyóirat közelebbi szám ában ezen név a la t t egy uj ásványt fog le irn i. A főbb tulajdonságait felszám lálja : m o n o k lin ; hasad k ét irá n y b a n . Keménysége 2.5. Tengelyszög.
Szín. C hem iai százalékos összetétele. Y égre m ondja, hogy a B ro c h a n tit és E a n g itta l isotrim orph.
E b b ő l lá tn i, hogy a névre nézve nincs elvi eltérés, csak hogy m ag y ar tudós H errn g ru n d itn ak nem n ev ezh eti a mi U rvölgyön jön elő A chem iai a lk a tb a n látszik jelen ték en y eb b különbség lenni, m ih ez bő-, vebben hozzászólani azonban csak a te lje s értekezés m egjelenése u tá n lehet.
A szerző ajánlva küldvén el n ek em ezen közlem ényt, azonnal vá
laszoltam , de egyszersm ind sa jn á la to m a t is kifejeztem a fölött, h o g y k é t nappal előbb nem jö tt, m ert a k k o r az á p r il 21 -én ta rto tt akadém iai elő
adásom ban a rró l m egem lékezhettem volna. K ülönben nem árt, h a u g y an azon uj tá r g y a t többen is ism ertetnek m eg, leh et, hogy m indegyik köz
lésében v an valam i, mi az egésznek kikerekítéséhez járul.
S z a b ó . Úrvölgyit egy uj r é z - á s v á n y I. t á b l a
T e r m é s z e t u t á n K ő k ú t .
М Л', AK. É R T E K A T ER M É SZ E T T U D . KÖRÉBŐL 1879. IX К 9 SZ.
Ny. Pataki J. udv. imtiut.Budapesten.
m ódja. S z a b ó . 16 kr. — IX. A gom bák jellem e. H a s z l i n s z k y . 10 k r. — X.
A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n h о f f e r . 60 kr. — XI. A datok a m ad árszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c s. 25 k r. — X II. A vese v é r keringési viszonyairól. H ö g у e s. 50 k r. — X III. IUiizidium E n g le n a e A lex.
B raun. A dalék a C hytridium félék ism eretéhez. D r. E n t z . 30 k r. — X IV . V izs
g álato k az emlősök fülcsigájáról. D r. К l ú g . 40 k r. — XV. A pesti e g y e te m ás
v á n y táráb an levő földpátok jeg eczso ro zatai. A b t. 60 k r.
N eg y e d ik k ö te t. 18 7 3 .
I. A m agyar gom bászat fejlődéséről és je le n állap o táró l. K a l c h b r e n - n e r. 25 kr. — II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá s á ró l a N aphtylam inra. В a 11 ó. 10 k r. — III. A salvinia n a ta n s sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i 20 k r . — IV . H y rtl C orrosio-anatom iája. B e n h o s s e k . 10 k r. — V. E gy új m ó d sz e r a föld p á to k m e g h atáro zására k őzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A b eocsini m á rg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n . 10 k r.
Ö tö d ik k ö t e t . 1 8 7 4 .
I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y . 10 k r. — I I . M a g y a ro r
szág téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y . 40 k r. — II I. B e ry lliu m és a lu m inium kettős sók. W e l k o v . 10 k r. — IV. Je le n té s a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról. E a b i n y i 10 k r. — V. Id ő já rá si viszonyok M a g y a ro rsz á g b a n
1871. é v b e n ; különös te k in te tte l a hö m érsék re és csapadékra. 7 tá b lá v a l S c h e n z 1. 50 kr. — V I. A N um m ulitok ré te g z e ti (stratig rap h iai) je le n tő s é g e a d éln y u g ati középm agyarországi hegység ó -harm adkori képződm ényeiben. H a n t k e n. 20 k r. — V II. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 kr. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d a i ism eretéhez. V III. H i r s o h - 1 e r . 15 kr. — IX . T an u lm án y a ré g i zsidók orv o stan áró l. Dr. B ó z s a y . 25 k r.
— X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fö lö tt. M a r g ó . 15 k r. — X L A rak o - váci sanidintrachyt (?) és fö ld p átjain ak vegyelem zése. К о c h. 10 kr.
H a to d ik k ö te t. 1 8 7 5 .
I. Em lékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s . 10 k r. — II. D o rn er Jó zsef emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — I I I . Emlékbeszéd T ö rö k J á n o s 1.
t. felett. É r k ö v y . 12 k r. — IV . A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről.
S c h u l l e r . 10 kr. — V. V izsg álato k a kolozsvári m. k. tud. egyetem v e g y ta n i intézetéből. D r. F l e i s c h e r . 20 k r. — V I. A k n y ah in ai m eteorkő m en n y ileg es vegyelemzése. D r. T h a n . 10 k r. — V II. A szinérzésről indirect lá tá s m e lle tt. D r.
К 1 u g. 30 kr. — V III. E g y fel szinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 k r. — IX . A m arg itszig eti hévforrás vegyi elem zése. T h a n. 10 kr. — X. Öt közlem ény a m.
k. E gyet, vegytani in tézetéb ő l. E lő te rje s z ti T h a n . 20 kr. — XI. A k ő z e te k ta n u l
m ányozásának m ódszerei stb. Dr. К о c h 30 k r. — X II. Nyolcz közlem ény a m . k.
egyetem vegytani intézetéből. E lő te rje sz ti T h a n . 30 kr.
H e te d ik k ö te t. 1876.
I. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in tézetéb ő l. K özli Dr. F l e i s c h e r . 20 k r. — II. B á ró P ró n ay G ábor emléke. H a b e r e r n . 12 k r .
— II I. A légnyom ás v álto z á sa in a k po n to s m eghatározásáról. S c h u l l e r 10 k r-
— IV . Négy közlem ény a in. k ir. o rvosi ta n in té z e tb ő l. B em utatja Dr. T h a n h o f - f e r. 50 kr. — V. P ó ly a József em léke. D r. T ö r ö k . 10 kr. — V I. T a n u lm á n y o k a ta la j absorbtiója fölött. D r. P i 11 i t z. 20 kr. — V II. A szőlő öbölye. H a z s l i n s z k y . 10 k r . — V III. Az a g y fé lte k é in e k és a kis agynak m űködéséről.
B a l o g h . 40 kr. — IX . IC rystálytani v izsg álato k a b e tlé ri w olnynon. 3 k é p tá b lá v a l-
s z é c s к а у. 30 кг. — X. A z agy befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h 10 k r.
— X I. K ét isom ér M o n o b ro m itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n у i. 10 kr. — X II K u b in y i Ferencz és Á g o sto n életrajzuk. N e n d t v i c h . 10 k r. — X III. Jelen tés G örögországba te tt g eo ló g iai utazásairól. Dr. S z a b ó . 10 k r. — XIV. Л felső
bán y ái tra c h it w o lfra m itja . 1 táb láv al. Dr. K r e n n e r . 10 k r. — XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytanintézetéböl. 6) A cyansav vegyületek szöveti alk atáró l. D r. F l e i s c h e r . 10 kr. — X V I. A villányosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldalinfluentiája. К o n t . 10 k r.
N y o lc z a d ik k ö te t. 1 8 7 7 .
I. Az isogonok ren d h a g y ó m enetéről M ag y aro rszág erdélyi részeiben.
S c h e n z 1. 40 k r. — II. A h o rto b ág y i keserű viz elem zése. D r. S c h v a r c z e r . 10 kr. — III. A d ato k a já ru lé k o s gyökerek fejlődéséhez. S c h u c b . 10 kr. — IV.
V izsgálatok a fu lm in á to k (dursavvegyek) vegyalkata fe le tt. D r. S t e i n e r . 20 k r.
— V. Az em beri vese M alpighi-féle lobrai. L e n h o s s é k József. 20 kr. — V I.
A dalékok a k á rp á to k fö ld ta n i ism eretéhez. H a n t k e n M iksa. 10 kr. — V II.
T anulm ányok az a ld eh y d e k vegyűleteiröl p h en o lo k k al. (Első értekezés.) Di- h y d ro x y p h en y l-aeth an és vegyűletei. Dr. F a b i n y i R udolf. 10 kr. — V III.
M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értekezés D r. K r e n n e r J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 tá b lá v a l. 20 kr. — IX . A vas chem iai a lk a ta és kem énysége k ö zö tti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K ét tá b lá v a l és tö b b rajzzal a szöveg k ö zö tt. 20 kr. — X . Á sv án y - és kőzettani k ö zlem én y ek E rdélyből. Dr. K o c h A n t a l lev. ta g tó l. 20 k r. — XI . Em lékbeszéd D r. E n tz F erencz a m. tud. ak ad é
m ia levelező ta g ja fö lö tt. G a l g ó c z y K á r o l y , lev. ta g tó l. 10 kr. — X II.
H őm ennyiség-m érések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r t h a Vincze tanároktól.
E g y táblával. 20 k r. — X III. Folyékony cyánsó vas-nagyolvasztóból. K özli K e r p e l y A n t a l 1. ta g . 10 kr. — X IV . D o lg o zato k a k. m. tud. egyetem éle tta n i intézetéből. K özli J e n d r á s s i k J e n ő 1. ta g . 50 k r. — XV. L ázas b án talm ak egyik o k b eli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 k r. — X V I. Szibériai és délam erikai g o m b ák (Fungi e Sibiria e t A m erica A ustrali.) K a l c h b r e n n e r K ároly r. ta g tó l. N égytáblával. 60 kr.
K lle n c z e d ik k ö tet. 1 8 7 9 .
I. Adatok a d en tin fo g ak finomabb szerkezetének ism eretéhez. T e s c h l e r G yörgy reáliskolai ta n á r tó l K örm öczhányán. 7 tá b lá n r a jz o lt 28 ábrával. 60 kr. — V . Uj adatok m a g y arh o n k ry p to g am virányához. Ir ta H a z s l i n s z k y F r i g y e s r. tag. Á ra 10 kr.
B u d a p e st, 1879. N y o m a to tt a z A t h e n a e u m г. t á r s . n y o m d á já b a n .
