Az MTA Pedagógiai Bizottságának tanulmánykötetében az elmúlt évben felsoroltuk azt a hat munkabizottságot, melyek között az Intézet 3 éves pers- pektivikus kutatási tervének fő feladatai megoszlottak. Ez a terv lényegileg nem módosult, csak. egyes munkálatok kerültek előtérbe, nem az említett bizottságokon belül, hanem az Intézet osztályainak és csoportjainak terveiben a következő módon:
1. Neveléselméleti csoport: a nevelési terv kidolgozása, alkalmazható- ságának vizsgálata .
2. Alsótagozatos csoport: a tantervek összeállításával kapcsolatos mun- kák.
3. Módszertani osztály:-a tantervek összeállításával kapcsolatos munkák.
4. Neveléstörténeti csoport: a tervszerű munkálatok folytatása.
5. Neveléslélektani csoport: a tervszerű munkálatok folytatása.
6. Didaktikai csoport: vizsgálat előkészítése az oktatás folyamán jelent- kező nehézségek feltárására.
Az Intézet egyéb munkálatai közül a következőket említjük meg:
Az Intézet tudománypolitikai tevékenységének eredményei között jelen- tősnek kell minősíteni a külső munkatársak szervezését, sok esetben tudomá- nyos nevelését, amit a magyar pedagógia kutatói bázisának szélesítése szem- pontjából kell értékelni. Ilyen természetű a Pedagógiai Szemle tanulmány- íróinak nyújtott tudományos segítség és ösztönzés. Számottevő az a munka, amit az Intézet munkatársai egyéb intézményeken belül fejtettek ki. Az MTA Pedagógiai Bizottságában, Neveléstörténeti és Neveléslélektani Albizottságá- ban komoly feladatok hárulnak intézeti munkatársakra. Az Intézet 3 aspiráns
tanulmányi irányítását végzi. (
Jelentősen bővültek és erősödtek az elmúlt 2 évben az Intézet kapcsolatai külföldi tudományos intézményekkel és a neveléstudomány egyes kiemelkedő külföldi képviselőivel.
Az Intézet szerkesztésében és kiadásában megjelenő Pedagógiai Szemle neveléstudományunk változatlanul fontos orgánuma.
A tudományos jellegű rendezvények közül nagy haszonnal zárult az a 2 napos ülésszak, melyen az Intézet megvizsgálta a társadalmi igények fel- mérésének a tantervi munkában hasznosítható eredményeit, a tanulók isme- reti szintjének, erkölcsi ismereteinek és nézeteinek felmérésével kapcsolatos módszeres problémákat.
Tudományegyetemek neveléstudományi tanszékei
(TÓTH QÁBOB, BUDAPEST)
A Tanulmányok a neveléstudomány köréhői 1959. című kötet BuzÁs László összefoglalásában ismerteti a tudományegyetemek pedagógiai tanszé- keinek tudományos munkáját 1958-ig bezáróan. A beszámoló részletesen fog-.
lalkozik a kutatásokkal és rámutat arra, hogy mindhárom tanszéken az 1950-es évektől kezdve fokozott fejlődés következett be. Mindhárom tanszék szerve- zeti nehézségekkel küzdött, mert az előadók létszáma és összetétele gyakran változott, ami az oktatói munka mellett kihatott a tudományos munkára is.
Általában a kevés oktatói létszámmal rendelkező tanszékek energiáját első- sorban az előadások kötötték le. Az elmúlt évek alatt a tanszékek oktató sze- mélyzete kiegészült, és így mindenütt nagymértékben előtérbe került a tudo- mányos munka. A tanszékek aktívan bekapcsolódtak az Akadémia pedagógiai
tudományos kutatási tervének kimunkálásába. A három tanszék tudományos:
munkáiról a következőkben számolhatunk be:
A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszéke A tanszék.kutatási tematikájában figyelembe vette az általános pedagó- giai és neveléstörténeti kutatás igényét, továbbá az egyetemi hallgatók nevelé- sével szemben támasztott követelményeket. Az egyetemi pedagógiai oktatás színvonalának emelése érdekében tankönyv, illetve kiegészítő anyag elkészítése is szükségessé vált. A beszámolóban eszerint a négy szempont szerint csoporto- sítjuk az anyagot. A témák első csoportja a tanszék lehetőségének határain, belül az általános pedagógiai kutatásokhoz kíván hozzájárulni.
N A G Y S Á N D O R tanszókvezető egyetemi tanár:
Közoktatásügyünk és hazai pedagógiánk új feladató k előtt (Tanulmányok, a neveléstudomány köréből, 1959.. Akadémiai Kiadó. Bp. 1960.).
A z o k n a k a g o n d o l a t o k n a k az összefoglalása, m e l y e k m a a k ö z o k t a t á s és n e v e l é s - t u d o m á n y h o m l o k t e r é b e n á l l a n a k . A p r o b l é m á k f e l t á r á s a és elemzése, m a j d a k ö v e t k e z - t e t é s e k l e v o n á s a a l a p u l s z o l g á l h a t a pedagógiai k u t a t ó m u n k a tervezéséhez. A z á t a l a - kulás k e z d e t i s z a k a s z á n a szerző n e m a d kész m e g o l d á s o k a t , e h e l y e t t r á m u t a t o t t a lehe-.
tőségekre. V é l e m é n y e az, h o g y v é g r e kell h a j t a n i a t a r t a l o m , a m ó d s z e r és a s z e r v e z é s r e f o r m j á t , k i i n d u l v a a b b ó l a megállapításból, h o g y ezek a g y a k o r l a t t ó l f ü g g e n e k . E l m é - l e t i elgondolásait kísérelte m e g megvalósítani, a m i k o r a p e d a g ó g i a tervtanülmány elkészítéséhen i r á n y í t ó r é s z t vállalt.
Az oktatás folyamatára vonatkozó nézetek történeti alakulása és mai helyzete•
A m i n t e g y húsz íves m o n o g r á f i a részletesen m e g v i z s g á l j a a z o k t a t á s s z e r k e z e t é r e ( „ m e n e t é r e " ) v o n a t k o z ó n é z e t e k t ö r t é n e t i a l a k u l á s á t , a z a l a k u l á s t m e g h a t á r o z ó t é n y e - zőket s a különböző felfogások m a r x i s t a értékelését a d j a . A m o n o g r á f i a m á s o d i k f e l e a z o k t a t á s f o l y a m a t á r a (szerkezetére) v o n a t k o z ó m a r x i s t a felfogás részletes k i f e j t é s é t t a r t a l m a z z a . É r i n t t o v á b b á o l y a n p r o b l é m á k a t is, m e l y e k a z o k t a t á s és t e r m é l ő m u n k a összekapcsolásából a d ó d n a k , s m e l y e k részletes m e g v i z s g á l á s a — a „ k i t e r j e s z k e d ő " o k t a - t á s i f o l y a m a t megvizsgálása —• n a g y r é s z t m á r a d i d a k t i k a i k u t a t á s j ö v ő f e l a d a t a .
A pedagógiai egység kérdése (Pedagógiai Szemle. 1960. 10.).
A nevelőtestületek eszmei — világnézeti — p o l i t i k a i e l ő r e h a l a d á s á b a n j e l e n t ő s - szint elérésére v a n szükség, h o g y e t t ő l függően, e r r e é p í t v e k i a l a k í t h a t ó legyen a t e s t ü l e t pedagógiai egysége. A pedagógiai egység végső s o r o n a z t jelenti, h o g y a m a r x i s t a — l e n i - n i s t a v i l á g n é z e t i a l a p o n felépülő szocialista pedagógia l e g f ő b b elvi k é r d é s e i b e n a t u d a t o s - ság és meggyőződés egyre m a g a s a b b szintet ér el. A p e d a g ó g i a i egységben v a l ó e l ő r e h a l a - d á s v i s s z a h a t a világnézeti —politikai egységre. A szerző e z u t á n a p e d a g ó g i a i egység l e g f o n t o s a b b t a r t a l m i j e g y e i t elemzi.
Didaktika és metodika
A készülő t a n u l m á n y a l a p j á t a s z a k d i d a k t i k a i e l ő a d ó k részére t a r t o t t e l ő a d á le- k é p e z i , ' m e l y b e n a szerző a p e d a g ó g i a és m e t o d i k a elvi k o o r d i n á l á s á t v é g e z t e ós a m e t o - dika t á r g y á v a l k a p c s o l a t o s elvi m e g á l l a p í t á s o k a t szövegezte m e g .
B A R T H A Lajos egyetemi docens:
Elsősorban a pedagógiai pszichológia témaköréből meríti anyagát..
Tanulmányai: A tanulók erkölcsi nevelésének pszichológiai kérdései (Köznevelés.
1960. 2. sz.); Az indítékok szerepe a hivatásszeretet fejlesztésében (Pszichológiai- Tanulmányok II. kötet. 1959.); Nyomdában van Az érzelmek pedagógiai pszichológiai problémája (Megjelenik a PTI pszichológiai csoportjának tanul- mánykötetében). Kandidátusi disszertációját Katonai hivatásszeretetre nevelésr a fegyvernemi tiszti iskolákon címen írta. Az értekezés tézisei a Pedagógiai Szemle 1960. 5. számban jelentek meg.
A feldolgozás első fejezetében a fegyvernemi tiszti iskola növendékei k a t o n a i hivatásszeretetre nevelésének elméleti a l a p j a i t vizsgálta. E z e n belül t á r g y a l j a a h a d - sereg felépítését, k i a l a k u l á s é t , osztályjellegét és az erkölcsi tényezőnek a h á b o r ú b a n betöltött szerepét; m a j d vizsgálja a k a t o n a i ismeretek, jártasságok, készségek .és szoká- sok jelentőségét; t o v á b b á a növendékek a k t í v tevékenységére serkentő m o t í v u m o k f o r m á l á s é n a k feladatait és jelentőségét. A második fejezetben a fegyvernemi tiszti isko- lák növendékei k a t o n a i hivatásszeretetre való nevelésének ú t j a i t , módszereit és eszkö- zeit t á r g y a l j a .
Jelenleg kutató tevékenysége részben A tanulók erkölcsi-politikai érzel- meinek nevelésére, részben A televízió műsorának az ifjúságra gyakorolt hatására irányul. Ezek alapján felmérést végez a tanulók személyiségének formálásával, továbbá az ifjúsági műsorok és matinéműsorok keretében bemutatott filmek hatásával kapcsolatbán. ^
G O R D O S I S T V Á N egyetemi adjunktus:
A politechnikai képzés alapkérdései, kandidátusi disszertáció (Megvédte 1959. XI. 23. Az értekezés tézisei Pedagógiai Szemle 1960. 7—8. sz.).
K o r u n k egyik f o n t o s pedagógiai kérdésére k í v á n t feleletet adni. Négy kérdés- csoporttal foglalkozik. Keresi a. termelés és a politechnikai képzés közötti összefüggést, megfogalmazza részletes, elemző m u n k a a l a p j á n a politechnikai képzés f o g a l m á t , vizs- gálja a t a r t a l o m általános elvi és időszerű gyakorlati kérdéseit, és végül felveti az általános módszertani p r o b l é m á k a t . A kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozza, h o g y a politechnikai képzés és a t e r m e l ő m u n k á r a való közvetlen előkészítés csak az értelmi, erkölcsi, esztétikai és testi neveléssel e g y ü t t biztosítja a v a l ó b a n sokoldalú ember kialakítását.
Cikkeinek egy része is ebből a tárgykörből való. A gyakorlati foglalkozások tantervi típusai általános gimnáziumainkban (A Köznevelés külön melléklete 1959. 3. szám); Új szakasz a politechnikai képzésben (Köznevelés, 1959. 3. szám);
A politechnikai képzés és a gyakorlati foglalkozások (Bevezető tanulmány a KPTI kiadványhoz 1959); Tanmenetkészítés gyakorlati foglalkozásokból (Munka és Iskola 1959. l.szám); A politechnikai képzés hazai tapasztalataiból (Tervezés, anyaggyűjtés, szerkesztés és egy íves bevezető tanulmány, K P T I kiadvány 1959); A soltvadkerti általános iskola munkájáról (Tanulmány az előbbi gyűjte- ményben); A politechnikai képzés (Kultúra Világa 4. kötet. 1960.).
Jelenleg a politechnikai képzés módszereinek kérdéseivel foglalkozik. Munkaközös- ség keretében kidolgoznak egy-egy témát fizikából, kémiából és a gyakorlati foglalkozá- sokból. Keresik az elmélet és a g y a k o r l a t közötti kapcsolat m i n d e n lehetőségét. Távo- labbi célként a n y a g o t g y ű j t a m u n k á r a n e v e l é s történetéhez.
H O R V Á T H LAJOS, egyetemi adjunktus.
Elsősorban az erkölcsi és világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkozik.
Világnézeti nevelés és vallásos világnézet (KPTI kiadvány, 1960.) címen két íves tanulmánya jelent meg, mely lényegében vázlata annak a tanulmánynak, melyet tíz íves terjedelemben dolgozott ki. (A tanulmány sajtó alátt.)
B e m u t a t j a a világnézet fejlődésének általános tendenciáját. Vizsgálja a világné- zeti nevelés helyét a nevelés, t o v á b b á az o k t a t á s f o l y a m a t á b a n . K i f e j t i a világnézeti nevelés helyzetét a tanítási órán kívüli tevékenységen keresztül, a K I S Z és Úttörő m u n - kában, t o v á b b á a családban. Végül a pedagógus személyiségének kérdéseit fogalmazza meg.
Az elemi erkölcsi normákról (Pedagógiai Szemle, 1960. 4.)
R á m u t a t arra, hogy kétféle m a g a t a r t á s , kétféle erkölcs k ü z d egymással szoci- alizmust építő t á r s a d a l m u n k b a n . Az egyiket a múltból örököltük, a kapitalizmus ember- telen törvényei alakították ki; a m á s i k a születő ú j t á r s a d a l o m t e r m é k e : a k o m m u n i s t a erkölcs. T a n u l m á n y á b a n vizsgálja a k o m m u n i s t a erkölcs viszonyát a m ú l t erkölcsi értékeihez és azokhoz az erkölcsi n o r m á k h o z , amelyek nyilvánvalóan n e m a szocialista
t á r s a d a l o m t e r m é k e i , mégis f o n t o s szabályai m a g a t a r t á s u n k n a k . T i s z t á z z a a z o k a t a z erkölcsi n o r m á k a t , melyek m i n d e n eddigi t á r s a d a l m i r e n d b e n é r v é n y b e n v o l t a k , és egyide- jűleg szerepeltek egymással kibékíthetetlenül s z e m b e n álló t á r s a d a l m i o s z t á l y o k erkölcsi rendszerében. E z e k e t n e v e z h e t j ü k elemi erkölcsi n o r m á k n a k .
A többi cikk is elsősorban ebből a tárgykörből való. Erkölcsi nevelés isko- láinkban (KPTI kiadvány, 1960); Világnézeti nevelés az általános iskola alsó tagozatában (Oktató-nevelőmunka az általános iskola I—!V. osztott osztályai- ban c. kötetben, K P T I kiadvány, 1960); A munka szerepe a középiskolai nevelés- ben (KPTI kiadvány, 1960); Az osztályfőnöki óra (Az ált. isk.-ban folyó oktató- nevelőmunka irányítása KPTI, 1960).
Jelenleg két témán dolgozik: Az erkölcsi nevelés iskoláinkban című anyagot közösen készíti B A K O N Y I PÁxlal és F E H É R V Á R I GyuLÁval. Az erkölcsi nevelés a közösségi élet gyakorlatában című tanulmányhoz adatgyűjtést végez és az alapok kidolgozásához kezdett. A 10—14 éves tanulók erkölcsi nevelésének kérdéseit vizsgálja. (Itt kell megjegyezni, hogy a tanszék két dolgozója szintén az erkölcsi nevelés kérdéseivel foglalkozik. K A T O N A K A T A L I N tudományos kutató a 14—18 éves tanulók erkölcsi nevelésének kérdéseit, T Ó T H G Á B O R egyetemi adjunktus a 18—23 éves egyetemi hallgatók erkölcsi nevelésének kérdéseit vizsgálja.)
S A L A M O N Z O L T Á N egyetemi adjunktus az ifjúsági mozgalom pedagógiai problémáival foglalkozott: Munkastílus és hangnem. az ifjúsági szervezetben (Ifjú kommunista, 1960. 6. sz.) Az ifjúság kommunista nevelése (Fejezetek a KISZ K B főiskoláján szervezett pedagógiai előadások segédanyagából, 1960.). Ezen- kívül foglalkozott még a kriminálpszichológia- és pedagógia kérdéseivel:
A kriminálpszichológia és kriminálpedagógia alapelvei és főbb területei (Fejezetek az MTA Kriminálpszichológiai Albizottsága nevében írt BM. VM. Tiszti iskola számára alkalmazott jegyzetben. L. Pszichológiai Szemle, 1960. 3. szám).
A témák második csoportja olyan kezdeményezés kíván lenni, amely az egyetemi hallgatók nevelésének fő kérdéseit ragadja meg, és a nevelésnek az egyetemen kialakítható rendszerét kívánja perspektivikusan megvilágítani.
A tanszék ezzel megkezdte a felsőfokú nevelés pedagógiai kérdéseinek rend- szeres feldolgozását.
A munka jelenleg két témakörben folyik. G O R D O S I S T V Á N egyetemi adjunktus a szocialista közösségek kialakítását vizsgálja az egyetemi kollégiumok- ban. A vizsgálódás a Ráday utcai diákotthon másfél évét öleli fel. Az első rész- ben a diákotthon felmérésének eredményeit adja (Első lépés a kollégium felé.
Felsőoktatási Szemle, 1960. 3. sz.). Vizsgálja a közösségi neveléssel kapcsolat- ban az anyagi-technikai féltételeket (Az anyagi-technikai feltételek szerepe közösségi nevelésben, Felsőoktatási Szemle. 1960.). A tapasztalatok összegezésé- vel és elemzésével a fejlődő közösség életének fordulópontjaira kíván rámutatni (Fordulópontok a fejlődő közösség életében. Pedagógiai Szemle, 1960. 9.). A kollé- giumi közösség kialakulásával kapcsolatos témán belül jelenleg azokat a ténye- zőket vizsgálja, melyek az egyetemi hallgatók spontán csoportosulásában ját- szanak közre, továbbá vizsgálja az irányítás szerepét.
T Ó T H G Á B O R egyetemi adjunktus: \
Az egyetemi hallgatók nevelésével kapcsolatos témák közül a szocialista erkölcsi és világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkozik.
A t é m a szükségessé teszi a l a p o s és s o k i r á n y ú felmérési m u n k a elvégzését. A vizs- g á l ó d é s o k megfigyelés, kísérlet, j e g y z ő k ö n y v i , és explorációs m e t o d i k á v a l t ö r t é n n e k . A t é m a n e m c s a k pedagógiai, h a n e m lélektani p r o b l é m á k a t is felvet, ezért a m i n d e n o l d a l ú vizsgálódás elvégzése é r d e k é b e n R A D N A I BÉLA a d j u n k t u s s a l ( L é l e k t a n i Tanszék) k ö z ö s e n
végeznek f e l a d a t o k a t . Az első a d a t g y ű j t é s t az idő f e l h a s z n á l á s á n a k kérdésével kapcso- l a t b a n v é g e z t é k . Az a d a t g y ű j t é s összesítése elkészült. Feldolgozása f o l y a m a t b a n v a n a k ö v e t k e z ő v á z l a t s z e r i n t : a vizsgálódás célja; a vizsgálati t e r v ; a l e f o l y t a t o t t vizsgálat m ó d j a ; az a d a t o k feldolgozása; az a d a t o k értelmezése. A z a d a t g y ű j t é s m á s o d i k fázisa is m e g k e z d ő d ö t t . A vizsgálat kérdései: h o g y a n értékelik a h a l l g a t ó k ö n m a g u k a t ós t á r - s a i k a t ; h o g y a n v é l e k e d n e k a l a p v e t ő világnézeti kérdésekről. A vizsgálódások k i t e r j e d n e k az e g y e t e m e n t ö l t ö t t ö t óv személyiségalakító szerepére, a h a l l g a t ó k életkori sajátossá- gainak m e g á l l a p í t á s á r a . Végső soron a felmérések, megfigyelések, elemzések és feldolgo- zásuk b i r t o k á b a n a d h a t ó válasz a k i t ű z ö t t t é m á r a .
A témák harmadik csoportja az eddiginél intenzívebb bekapcsolódást jelent a neveléstörténet országos kutatási tematikájába.
N A G Y S Á N D O R egyetemi tanár N A G Y L Á S Z L Ó munkásságának egy részlet- kérdésével foglalkozik: Nagy László felfogása az oktatás lényegéről és szerkezetéről (Pedagógiai Szemle. 1960. 5. sz.). A tanulmány jelentőségét aláhúzza az, hogy
N A G Y LÁSZLÓrol.még nincs marxista értékelés. A nevelés és neveléstudomány történetével kapcsolatban a következő cikkeket kell említeni: Emlékezés a pedagógus Apáczai Csere Jánosra (Ped.Szemle. 1960.2.sz.), Neveléstudományunk
15 éve (Ped. Szemle. 1960. 4. sz.).
B T J Z Á S L Á S Z L Ó egyetemi adjunktus:
Kandidátusi disszertációjának címe: A h.o.zai Uj Iskola a reformpedagógia tükrében.
• A m u n k á v a l k a p c s o l a t b a n f e l a d a t á n a k t e k i n t i , h o g y a r e f o r m p e d a g ó g i á t sokoldalú k r i t i k a i elemzés t á r g y á v á tegye, b e m u t a s s a az a l a p v e t ő t ö r e k v é s e k e t , ós ezen belül m e g h ú z z a a h a t á r v o n a l a t e nevelési r e n d s z e r és szocialista p e d a g ó g i á n k n é m e l y k o r h a s o n l ó n a k t ű n ő célkitűzései k ö z ö t t ; v a l a m i n t r á m u t a s s o n az egy tényezős, a csakis lélektani s z e m p o n t o k a t képviselő i r á n y h i á n y o s s á g a i r a , ós a r r a , h o g y a m u t a t k o z ó pozi- t í v u m o k miféle gondolat-összefüggésben és m i l y e n érvényességgel a l k a l m a z h a t ó k . A m u n k a befejezéshez közeledik. A szerző t e r v e , h o g y egyik f e j e z e t é t (A r e f o r m p e d a g ó g i a k i a l a k u l á s á n a k t á r s a d a l m i és t u d o m á n y t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s a i ) a közeljövőben cikksoro- z a t k é n t m e g j e l e n t e t i .
S Í P O S I S T V Á N N É R Ó B E R T E D I T egyetemi adjunktus:
Elkészült Bél Mátyás pedagógiai munkássága e. tanulmányával. A munka célja volt az eddig még kiadatlan BÉL-kéziratok közül a pedagógiai vonatkozá- súak feldolgozása és a pietizmus marxista elemzésének segítségével BÉL
M Á T Y Á S pedagógiai tevékenységének feltárása. Jelenleg S C H N E L L E R I S T V Á N
pedagógiai tevékenységével kapcsolatban végez anyaggyűjtő munkát.
A neveléstörténet területén T Ó T H G Á B O R egyetemi adjunktus az Eötvös József Kollégium történetének feldolgozását végzi. Vizsgálva a Kollégium meg- alakulásának körülményeit, szervezeti felépítését, oktató-nevelő tevékenysé- gét, valamint a Kollégium tevékenységének általános jelentőségét.
A munkák negyedik csoportja az egyetemi pedagógiai oktatás színvona- lának emelését célozza, tankönyv, illetve jegyzetanyag elkészítésével.
Megjelent N A G Y S Á N D O R egyetemi tanár Az oktatás elmélete (Tankönyv- kiadó, Bp. 1960.) című tankönyve.
Világos és á t f o g ó k é p e t a d a m a r x i s t a d i d a k t i k a jelenlegi állásáról. A m u n k a s o r á n f e l h a s z n á l t a a l e g ú j a b b külföldi és h a z a i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t . A m u n k á b a n a szerzőnek s i k e r ü l t egyesítenie a t u d o m á n y o s igényességet a t a n í t ó szándékkal. A k ö n y v t á r g y a l á s m ó d j á n a k differenciáltsága, logikus elrendezése, világos m e g f o g a l m a z á s a meg- k ö n n y í t i az e g y e t e m i h a l l g a t ó k s z á m á r a , h o g y az o k t a t á s elméletének a n y a g á h o z hozzá- férhessenek.
A hallgatók tanulását támogatta G O R D O S I S T V Á N egyetemi adjunktus A közösségi nevelés problémái és T Ó T H G Á B O R egyetemi adjunktus Az erkölcsi nevelés kérdései című jegyzete.
Az államvizsgára felkészülést kívánja segíteni T Ó T H GÁBOR adjunktus szerkesztésében megjelenő neveléselméleti jegyzetanyag, melyet a tanszék több tagja ír (GORDOS ISTVÁN, H O R V Á T H L A J O S , T Ó T H G Á B O R ) .
A hallgatók egyetemes neveléstörténeti műveltségét segíti elő egy'szöveg- gyűjtemény, mely a közeljövőben jelenik meg, T Ó T H GÁBOR egyetemi adjunktus szerkesztésében és válogatásában.
A tanszék megszervezte pedagógiából a tudományos diákkört. Az egyik csoport BARTHA L A J O S docens vezetésével működik, és a film hatását vizsgálja az ifjúságra. A másik csoport HORVÁTH L A J O S adjunktus vezetésével a
10—14 éves tanulók erkölcsi nevelése kérdéseinek problémájával kapcsolatban végez felmérési munkát.
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai Intézete Az intézet kutatási terve az igényeknek megfelelően kiterjed az általános
©pedagógia, a felnőttnevelés és népművelés, továbbá a neveléstörténet kérdé- seire. A hallgatók pedagógiai oktatásának színvonalát kívánják emelni a ké- szülő tankönyvek és jegyzetek. A tanszék tudományos munkáját e szerint a négy csoport szerint tagoljuk.
A témák első csoportja az általános pedagógiai kérdéseket tartalmazza.
JAUSZ B É L A tanszékvezető egyetemi tanár:
Fő kutatási területe a serdülőkori nevelés. A témakörben az irodalom fel- dolgozása folyik. Az anyag kérdőíves és explorációs feldolgozása megkezdődött.
A téma beilleszkedik a Pedagógiai Tudományos Intézet neveléselméleti kuta- tásai sorába. A kérdéssel kapcsolatos anyaggyűjtés kiterjed a tanulók otthoni terhelésének kérdéseire. Ebben a témakörben önálló dolgozat is készül. Mintegy 6500 kérdőívet adtak ki (13 iskola, 192 osztály), melynek alapján feldolgozzák a tanulók túlterhelésének adatait.
A f e l m é r é s e l s ő s o r b a n a s z e p t e m b e r i o r s z á g o s a n k é t a d a t e l l á t á s á t s z o l g á l j a . A s e r d ü l ő k o r i n e v e l é s t é m á j a f o n t o s , m e r t e b b ő l a t á r g y k ö r b ő l t u d o m á n y o s i g é n y ű m u n k a t e l j e s e n h i á n y z i k a m a g y a r p e d a g ó g i a i i r o d a l o m b a n , é s u g y a n a k k o r h a t h a t ó s s e g í t s é g e t n y ú j t a n a az i f j ú s á g n e v e l é s é h e n . A t é m a f e l d o l g o z á s i v á z l a t a a k ö v e t k e z ő : a s e r d ü l ő k o r i f e j l ő d é s s z o m a t i k u s és p s z i c h i k u s s a j á t o s s á g a i é s a z e b b ő l f a k a d ó e l l e n t - m o n d á s o k ; a s e r d ü l ő v i s z o n y a a c s a l á d h o z és a f e l n ő t t e k h e z ; a s e r d ü l ő az i s k o l a i k ö z ö s - s é g b e n ; a s e r d ü l ő é r d e k l ő d é s i k ö r e i ; a z é r t e l m i — e r k ö l c s i - a k a r a t i n e v e l é s k ö v e t e l m é n y e i ; a k é t n e m v i s z o n y a ; a s e r d ü l é s m i n t a z é r é s d e t e r m i n á n s k o r s z a k a .
A tanulók házi munkájának ésszerű időbeli •beosztásával kapcsolatos kísér- leti anyagból kisebb metodikai tanulmány készül.
Az általános pedagógiával kapcsolatos megjelent művekből a következő- ket kell említenünk: Az erkölcsi nevelésnek mint komplex folyamatnak elemzése (A Kossuth Lajos Tudományegyetem Actája, 1959.); A tudományegyetemen alakított módszertani munkaközösségek féladatai (Felsőoktatási Szemle, 1959.11..
sz.); Beszámoló az Egyetem 1958-59. évi munkájáról (Felsőoktatási Szemle, 1959.
10. sz.); Előadások, illetve közzétételre szánt kész művek a következők:
Az esztétikai nevelés (Doktoravató beszéd 1959. VI. 12.); Nevelési szempontok érvényesítése a modern nyelvek oktatásában (Előadás az idegen nyelvszakos taná- rok továbbképző tanfolyamán a Debreceni Egyetemen. 1959. VII. 4.); Az elmé- let szerepe a gyakorló pedagógus munkájában (Előadás); Az ifjúság magatartása és a felnőttek felelőssége (Előadás Szolnokon 1960.V. 16.); Die Entwicklung des ungarischen Schulwesens seit 1945 (Előadás 1959. X. 19-én a rostocki egyetemen).
BORBÉLY A N D R Á S egyetemi adjunktus:
Kandidátusi disszertációját készíti A jutalmazás és büntetés kérdései
•címen. A munka a széleskörű anyaggyűjtésen, a pedagógiai irodalom idevágó területének feldolgozásán kívül a magyar pedagógiai gyakorlatra támaszkodik.
Megjelent munkái közül Az osztályához hű értelmiség nevelésének néhány problémája (Felsőoktatási Szemle, 1959. 5.sz.) című tanulmányt kell említenünk.
A f e l a d a t o t s t a t i s z t i k a i k u t a t ó m ó d s z e r segítségével végezte. Az O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m , a T u d o m á n y e g y e t e m és a Mezőgazdasági A k a d é m i a h a r m a d é v e s hallgatói k ö z ö t t a k é r d ő í v e k a r r a k í v á n t a k választ, h o g y a hallgató t a r t - e k a p c s o l a t o t fizikai
•dolgozókkal, és m i l y e n jellegű e k a p c s o l a t ; végzett-e és m i l y e n jellegű fizikai m u n k á t , l á t t a - e e n n e k h a s z n á t ; s m i n t leendő értelmiségi, m i t t a r t életcéljának? A z őszinteséget névtelenséggel és k o n t r o l l k é r d é s e k b e i k t a t á s á v a l igyekeztek biztosítani. A szerző a válaszok általánosítása u t á n f e l v e t i a z o k a t a kérdéseket, m e l y e k az értelmiségi p á l y á r a n e v e l é s ü n k p r o b l é m a k ö r é b e t a r t o z n a k .
A Politechnikai Kutató Munkaközösség tájékoztatója 1959. anyagában rövid cikket közölt A politechnikai oktatás fogálma. A politechnikai oktatás fel- tételei címen.
Á D Á M P É T E R egyetemi tanársegéd:
Mint levelező aspiráns, A gyermek tananyagterhelésének problémái címen készíti disszertációját. Összegyűjtötte a hazai irodalmat és tanulmányozta a kutatási módszereket. Jelenleg a külföldi irodalom összegyűjtésével foglalkozik.
Pikké jelent meg A gyermek teljesítő képességének és munkabírásának néhány kérdése (Köznevelés 1960. 7—8. sz.) címen.
B A J K Ó M Á T Y Á S egyetemi adjunktus:
Két cikke a tanárképzés problémáival foglalkozik. Tanárképzésünk
•néhány problémája (Felsőoktatási Szemle, 1959. 12 sz.); A tanárjelöltek újrend-
•szerű iskolai gyakorlatának tapasztalatai (Felsőoktatási Szemle. 1960. 10. sz.).
A témák második csoportja, a felnőttneveléssel és a népművelés kérdései- vel kapcsolatos.
D U R K Ó M Á T Y Á S egyetemi adjunktus:
Szocialista kultúra — felnőttnevelés címen készíti kandidátusi disszertá- cióját.
Az előzetes k u t a t á s o k - a n y a g á n a k felhasználásával a t á r g y k ö r h a z a i és k ü l f ö l d i
•irodalmának értékelését és a f e l n ő t t n e v e l é s i t á v l a t i k u t a t á s alapelveit a d j a . A t é m a k ö r ö n b e l ü l egy négyíves t a n u l m á n y a k é s z ü l t el Gondolatok a kialakuló népműveléstudomány .köréből c í m e n . A t a n u l m á n y b a n a n é p m ű v e l é s t u d o m á n y o s k u t a t á s a feltételeit, a l a p j a i t igyekszik m e g h a t á r o z n i , és kidolgozta a n é p m ű v e l é s i ismeretek belső logikai rendszerét,
m i n t a s z a k i r o d a l o m s z a k s z e r ű rendezésének a l a p j á t .
A témával kapcsolatos megjelent munkák: Gondolatok a kultúra marxista meghatározásáról és legfőbb tartalmi jegyeiről (ActaUniversitatis ..., 1960. 1. sz.);
.Mi a kultúra? (Népművelés, 1959.12. sz.); Kuítúraés tevékenység (Népművelés, 1960. 1. sz.); Kultúra mint a művelődési javak összessége (Népművelés, 1960.
.2. sz.); Kultúra mint az emberek társadalmi kapcsolata (Népművelés, 1960.
4. sz.); A kulturális érték és az egyéni műveltség (Népművelés, 1960. 8. sz.).
I t t kell megemlítenünk, hogy az egyetemen népműveléselméleti tudomá- nyos diákkör működik. A debreceni üzemekben kulturális helyzetfelmérést és
"kérdőíves adatgyűjtést végeznek a munkások kulturális igényét meghatározó tényezők megismerésére. Négy hallgató bekapcsolódott a Népművelési Intézet
•által irányított kultúrszociográfiai felmérő és adatgyűjtő munkába a Debrecen környéki tanyavilágban.
A témák harmadik csoportja a neveléstörténeti kutatások anyagát -öleli fel.
J A U S Z B É L A egyetemi tanár Debrecen XVIII. sz.-i nevelésügyével foglal- kozik. Ezen a területen az évek során gyűjtött anyagból M A R Ó T H I T Ó I már meg- jelent tanulmány kiegészítése és eddig kiadatlan módszertani írásainak egy kisebb kötetben való kiadása van tervbe véve. További terve, hogy Debrecen X V M . sz.-i nevelésügyének alakulásáról egy összefoglaló tanulmányt készítsen.
A következő munkákat jelentette meg: Apáczai Csere János emlékezete (Ped.
Szemle, 1959.12. sz.); Apáczai jelentősége a magyar neveléstörténetben (Ped. Szemle, 1960. 2. sz.). Közzétételre szánt kész munkák: A debreceni egyetem múltja és jelene (Előadás a Debreceni Nyári Egyetemen, 1959. aug.); Apáczai, der erste grosse Padagoge und Schulreformer Ungarns (Előadás 1959. X. 19-én a rostocki egyetemen).
B A J K Ó M Á T Y Á S egyetemi adjunktus bővíti a debreceni oktatástörténeti témát, elsősorban a reformkorra vonatkozóan. Előkészületben-van A magyar nevelés története a reformkorban című dolgozata, amely a debreceni felsőoktatás történetéről írt három közleményének továbbfejlesztése. A megjelölt korszak nevelési intézményeinek és pedagógiai irányzatainak monografikus feldolgozása a célja. Készülő kandidátusi disszertációjában B E N E D E K E L E K gyermekírói életpályájával és munkásságával foglalkozik. A témával kapcsolatban több cikke jelent meg. Benedek Elek pátriájában (Alföld, 1959. 3—4. sz.); Benedek Elek pátriájában (Közlemények a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből, 1959. 5. sz.); Benedek Elek (Ped. Szemle, 1959. 9. sz.); Benedek Elek (Alföld, 1959. 3—4. sz.). A Művelődésügyi Minisztérium által kezdeményezett iskolaszervezettani témához is kapcsolódott, és foglalkozik A népi demokratikus országok nevelőképző intézményeivél. A témával kapcsolatban a következő cikkei jelentek meg: Néhány tapasztalat a román tanárképzéssel kapcsolatban (Ped.
Szemle 1959. 5. sz.); A rózsaligetek és gyermekkertek Szófiájában (Alföld, 1959.
5—6. sz.); Tapasztálatok a bolgár művelődésüggyel kapcsolatban (Ped. Szemle, 1960.'3. sz.).
V A S K Ó L Á S Z L Ó tanársegéd:
Egyetemi doktori disszertációját készíti: A polgári radikális és munkásmoz- galmi népművelés haladó törekvései az imperializmus időszakában (1891—1914).
Neveléstörténetből a következő cikkei jelentek meg: Színház, mozi, múzeuma Tanácsköztársaság szolgálatában (Élet és Művelődés, 1959.1.); Tessedik Sámuel népművelési törekvései (Élet és Művelődés, 1959. II.).
Á D Á M P É T E R tanársegéd a Pszichológiai Tanulmányok c. évkönyvben cikket írt 1919, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság hőskora címen.
A témák negyedik csoportja egyetemi tankönyvek és jegyzetek készítését tartalmazza.
J A U S Z B É L A egyetemi tanár Á G O S T O N G Y Ö R G Y egyetemi docens társ- szerzőségében a Neveléselmélet II. rész című egyetemi tankönyv megírásán dolgozik. A munka befejezés előtt áll.
D U R K Ó M Á T Y Á S egyetemi adjunktus két jegyzetet készít a művelődés- elmélet köréből. Bevezetés a művélődésélmélet tanulmányozásába című, mintegy 350 oldalas anyagnak az első bírálat után most folyik az átdolgozása. A szocia- lista népműveléselmélet címen készülő jegyzetében, a felnőttnevelés iskolán kívüli formáinak az elméletét, a felnőtt dolgozó emberek nevelésének fiziológiai,, pszichikai és pedagógiai vonatkozásait dolgozza fel.
V A S K Ó L Á S Z L Ó egyetemi tanársegéd Az egyetemes és magyar felnőttokta- tás—népművelés történeti fejlődésének vázlata című egyetemi jegyzetet készíti.
A népművelés fő vonásait igyekszik megrajzolni.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Intézete Az intézet tudományos munkássága elsősorban a neveléselmélet, a tanár- képzés speciális kérdései és egyetemi tankönyv, illetve jegyzet készítésére
terjed ki. ^ 0
A témák első csoportja a neveléselmélet kérdéseit foglalja magában.
Á G O S T O N G Y Ö R G Y tanszékvezető egyetemi docens az általános nevelés- elméleti kérdéseket, és ezen belül az erkölcsi nevelés tartalmának és feladatainak problémakörét vizsgálja. Elkészült egy kb. 8 íves tanulmánya A kommunista erkölcs tartalmának vázlata és az erkölcsi nevelés feladatai címen. A munkából, több részt megjelentetett. A szocialista humanizmusra nevelés tartalma és fel- adatai (Köznevelés, 1959. 20. sz.). :
R á m u t a t a r r a , h o g y a s z o c i a l i s t a h u m a n i z m u s l é n y e g e az e m b e r h e v e t e t t h i t . A f e l a d a t o k k ö z ü l a s z ü l ő k s z e r e t e t é r e , a f e l n ő t t e k t i s z t e l e t é r e ós m e g b e c s ü l é s é r e , v a l a - m i n t a g y e r m e k e k e g y m á s i r á n t i m e g b e c s ü l é s é r e n e v e l é s t e m e l i ki. R é s z l e t e s e n b e s z é l a s z e x u á l i s n e v e l é s , v a l a m i n t a k o e d u k á c i ó k é r d é s é r ő l .
Az igazság szeretetére nevelés tartalma és feladatai (Köznevelés, 1960. 7. sz.).
R é s z l e t e z i a z i g a z s á g s z e r e t e t r e n e v e l é s f e l a d a t a i t . Beszél az i g a z s á g m e g i s m e r é s é r e való t ö r e k v é s r ő l , az elégséges o k kereséséről, a g y e r m e k l e l k i i s m e r e t e s s é g é n e k és p o n t o s - s á g á n a k f e j l e s z t é s é r ő l . R á m u t a t , h o g y a g y e r m e k e t g y a k o r o l t a t n i kell a z ö n i s m e r e t b e n és m á s o k i g a z s á g o s m e g í t é l é s é b e n . E l e m z i a g y e r m e k i h a z u d o z á s o k a i t és szól a z á r u l k o - d á s k é r d é s é r ő l . T ö b b i c i k k e s z i n t é n a n e v e l é s e l m é l e t t é m a k ö r é b ő l v a l ó .
Nevelés és termelőmunka összekapcsolása Makarenko gyakorlatában (Köz- nevelés, 1959. 12. sz.); A sokoldalú emberképzés néhány követelménye a gimnáziumi szakmai oktatásban (Munka és Iskola 1960. 5. sz.); A nevelés fogálma, történeti és- osztályjellege, kapcsolata a politikával (Ifjú Kommunista 1959. I.); Az értéimi, érzelmi, akarati nevelés egysége és a szokások kialakításának jelentősége az erkölcsi nevelés folyamatában (Ifjú Kommunista 1959. júl.).
D U R Ó L A J O S egyetemi docens:
Kiadásra készíti elő A proletárnemzetköziségre nevelés kérdései című kandi- dátusi értekezését. Egyes fejezetek átdolgozása, kiegészítése érdekében újabb anyaggyűjtést végez. Á kérdéssel kapcsolatban tanulmánya jelent meg a Ped.
Szemle, 1959. 5. számában. Neveljünk a proletárnemzetköziség szellemében cím- mel. Ismertette a leningrádi pedagógiai konferencia anyagát. Tudományos kon- ferencia a munkára nevelésről (PedagógiaiSzemle, 1959.4. sz.). Megemlékezést írt.
KRTTPSZKÁJA munkásságáról, születésének kilencvenedik évfordulóján: Krupsz- kája az ifjúság kommunista neveléséről {Köznevelés, 1959. 4. sz.). címen. Hozzá- kezdett A középiskolai diákotthoni-kollégiumi nevelés sajátosságai című témához.
A munka jelenlegi szakaszában a kérdésre vonatkozó irodalmat dolgozza fel, és megkezdte a kísérleti diákotthonokban a tapasztalati anyag gyűjtését.
K U N S Á G I E L E M É R egyetemi adjunktus:
Tapasztalat- és anyaggyűjtő munkát végez Hogyan befolyásolják a tanulók viszonyát a fizikai munkához és hogyan befolyásolják pályaválasztásukat a közép- iskolai szakmai gyakorlatok? című témához.
A témák második csoportja a tanárképzés speciális kérdéseivel foglalkozik.
D U R Ó L A J O S egyetemi,docens kutató munkát végez A kollégiumi.nevelő- tanárképzés tartalmi és módszertani kérdéseinek kidolgozásával. Tapasztalatairól tanulmányt ír, mely a szegedi egyetemi Actában fog megjelenni. A középiskolai diákotthoni nevelőtanár-képzésről (Felsőoktatási Szemle, 1960. 5. sz.) cikke jelent meg.
B e s z á m o l t a h a l l g a t ó k e l m é l e t i és g y a k o r l a t i f o g l a l k o z á s a i r ó l e g y é v e s t a p a s z t a l a t a l a p j á n . M á r r ö v i d g y a k o r l a t i i d ő is a z t m u t a t t a , h o g y a m u n k a a h a l l g a t ó k t ó l t ö b b ö n á l l ó s á g o t , ö n t e v é k e n y s é g e t és k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g e t k í v á n t , m i n t a z i s k o l a i h o s p i - t á l á s . A m u n k a f o k o z t a f e l e l ő s s é g é r z e t ü k e t . A r é s z l e t k é r d é s e k k i m u n k á l á s á r a m u n k a - k ö z ö s s é g e t h o z t a k l é t r e , m e l y n e k c é l j a A diákotthoni nevélőképzés rendszeré-nek k i d o l g o z á s a .
K T J N S Á G I ÍCLEMÉR egyetemi adjunktus tervezete alapján az egyetem meg- kezdte a tanárjelöltek műszaki-gyakorlati képzését kísérleti jelleggel. A kér- déssel kapcsolatban két cikk látott napvilágot. A Szegedi Tudományegyetemen
•megkezdik a középiskolai tanárjelöltek műszaki-gyakorlati képzését (Délmagyar- ország, XV. évf. 274. sz.); Gyakorlati képzés a szegedi egyetemen (Munka és Iskola, II. évf. 3. sz.).
A témák harmadik csoportja a tankönyv, illetve jegyzetek készítését foglalja magában.
Megjelent Á G O S T O N G Y Ö R G Y egyetemi docens A nevelés elmélete I. rész - (Tankönyvkiadó, Bp. 1959.) című tankönyve.
T e r j e d e l m é b e n és p r o b l é m a f e l v e t é s é b e n t ú l m e g y az e g y e t e m i t a n k ö n y v k e r e t e m . .A n e v e l é s t ö r t é n e t i és o s z t á l y j e l l e g é n e k i g a z o l á s á r a b e i l l e s z t e t t n e v e l é s t ö r t é n e t i a n y a g b ő t e r j e d e l m e , a n e v e l é s f o g a l m á n a k széles é r t e l m e z é s e , a k o m m u n i s t a n e v e l é s e g y e s - t e r ü l e t e i n e k k ü l ö n b ö z ő s z e r k e z e t b e n t ö r t é n ő t á r g y a l á s a . n e h é z s é g e t o k o z a h a l l g a t ó k n a k a z a n y a g e l s a j á t í t á s á b a n . A g a z d a g t a r t a l o m , f r i s s p é l d a a n y a g , á k é r d é s e k b e n m e g m u t a t - k o z ó h a t á r o z o t t á l l á s f o g l a l á s , a k ö z é r t h e t ő stílus a k ö n y v e l ő n y é r e v á l i k .
Jelenleg a szerző a tankönyv második részén dolgozik J A U S Z B É L A társ- szerzőségében.
K U N S Á G I E L E M É R egyetemi adjunktus A biológia középiskolai tanításának -módszertana című egyetemi jegyzetét készíti.
Pedagógiai főiskolák
(NÉMEDI LAJOS, EGER)
1. Tudatosan beszélünk a pedagógiai főiskolák neveléstudományi mun- kásságáról és nem ezen tanárképző intézmények pedagógiai tanszékeinek törekvéseiről és eredményeiről. A pedagógiai főiskolákat ugyanis az. jellemzi, hogy a neveléstudomány problémáival való törődés nem korlátozódik a peda- gógiai tanszékekre, hanem egy bizonyos mértékig jellemző ez valamennyi tan- --székre. A szaktanszékeken legáltalánosabb a szakdidáktikával és a felsőoktatás
kérdéseivel való foglalkozás. De pl. Egerben is neveléstörténeti cikkeket írtak .a fenti időszakban a magyar irodalmi, a magyar nyelvészeti és a történelmi tanszék tagjai, az orosz tanszék vezetője pedig neveléslélektani polemikus írást publikált.
A neveléstudományi munkásság oroszlánrésze azonban mégis csak a -pedagógiai tanszékeké. Áz alábbiakban ezeknek a tanszékeknek helyzetével, az őket foglalkoztató problémákkal kapcsolatban szeretnék néhány össze- foglaló megjegyzést tenni.
A főiskolák pedagógiai tanszékeinek személyi ellátottsága elég szűkösnek mondható, különösen ha tekintetbe vesszük a különböző bizottságokban ós a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenységet és a levelező hallgatók rendkívül nagyszámú vizsgáit/Hátráltatja a munkát, bogy a tanszékek (a fő- iskola más tanszékei is!) az egészen elemi technikai munkákat is, aminő jelen- tések, kész tanulmányok, dokumentációk másolása stb. maguk kénytelenek elvégezni tanszéki gépírók hiányában. Igen szűkös különösen a külföldi köny-
