Tudományos, felsőoktatási és továbbképző intézményeink neveléstudományi munkássága az 1959. és 1960. évben : Központi Pedagógus Továbbképző Intézet : [Bibliográfia]

B e s z á m o l t a h a l l g a t ó k e l m é l e t i és g y a k o r l a t i f o g l a l k o z á s a i r ó l e g y é v e s t a p a s z t a l a t a l a p j á n . M á r r ö v i d g y a k o r l a t i i d ő is a z t m u t a t t a , h o g y a m u n k a a h a l l g a t ó k t ó l t ö b b ö n á l l ó s á g o t , ö n t e v é k e n y s é g e t és k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g e t k í v á n t , m i n t a z i s k o l a i h o s p i - t á l á s . A m u n k a f o k o z t a f e l e l ő s s é g é r z e t ü k e t . A r é s z l e t k é r d é s e k k i m u n k á l á s á r a m u n k a - k ö z ö s s é g e t h o z t a k l é t r e , m e l y n e k c é l j a A diákotthoni nevélőképzés rendszeré-nek k i d o l g o z á s a .

K T J N S Á G I ÍCLEMÉR

egyetemi adjunktus tervezete alapján az egyetem meg- kezdte a tanárjelöltek műszaki-gyakorlati képzését kísérleti jelleggel. A kér- déssel kapcsolatban két cikk látott napvilágot. A Szegedi Tudományegyetemen

•megkezdik a középiskolai tanárjelöltek műszaki-gyakorlati képzését (Délmagyar- ország, XV. évf. 274. sz.); Gyakorlati képzés a szegedi egyetemen (Munka és Iskola, II. évf. 3. sz.).

A témák harmadik csoportja a tankönyv, illetve jegyzetek készítését foglalja magában.

Megjelent

egyetemi docens A nevelés elmélete I. rész - (Tankönyvkiadó, Bp. 1959.) című tankönyve.

T e r j e d e l m é b e n és p r o b l é m a f e l v e t é s é b e n t ú l m e g y az e g y e t e m i t a n k ö n y v k e r e t e m . .A n e v e l é s t ö r t é n e t i és o s z t á l y j e l l e g é n e k i g a z o l á s á r a b e i l l e s z t e t t n e v e l é s t ö r t é n e t i a n y a g b ő t e r j e d e l m e , a n e v e l é s f o g a l m á n a k széles é r t e l m e z é s e , a k o m m u n i s t a n e v e l é s e g y e s - t e r ü l e t e i n e k k ü l ö n b ö z ő s z e r k e z e t b e n t ö r t é n ő t á r g y a l á s a . n e h é z s é g e t o k o z a h a l l g a t ó k n a k a z a n y a g e l s a j á t í t á s á b a n . A g a z d a g t a r t a l o m , f r i s s p é l d a a n y a g , á k é r d é s e k b e n m e g m u t a t - k o z ó h a t á r o z o t t á l l á s f o g l a l á s , a k ö z é r t h e t ő stílus a k ö n y v e l ő n y é r e v á l i k .

Jelenleg a szerző a tankönyv második részén dolgozik

társ- szerzőségében.

K U N S Á G I E L E M É R

egyetemi adjunktus A biológia középiskolai tanításának -módszertana című egyetemi jegyzetét készíti.

Pedagógiai főiskolák

(NÉMEDI LAJOS, EGER)

1. Tudatosan beszélünk a pedagógiai főiskolák neveléstudományi mun- kásságáról és nem ezen tanárképző intézmények pedagógiai tanszékeinek törekvéseiről és eredményeiről. A pedagógiai főiskolákat ugyanis az. jellemzi, hogy a neveléstudomány problémáival való törődés nem korlátozódik a peda- gógiai tanszékekre, hanem egy bizonyos mértékig jellemző ez valamennyi tan- --székre. A szaktanszékeken legáltalánosabb a szakdidáktikával és a felsőoktatás

kérdéseivel való foglalkozás. De pl. Egerben is neveléstörténeti cikkeket írtak .a fenti időszakban a magyar irodalmi, a magyar nyelvészeti és a történelmi tanszék tagjai, az orosz tanszék vezetője pedig neveléslélektani polemikus írást publikált.

A neveléstudományi munkásság oroszlánrésze azonban mégis csak a -pedagógiai tanszékeké. Áz alábbiakban ezeknek a tanszékeknek helyzetével, az őket foglalkoztató problémákkal kapcsolatban szeretnék néhány össze- foglaló megjegyzést tenni.

A főiskolák pedagógiai tanszékeinek személyi ellátottsága elég szűkösnek

mondható, különösen ha tekintetbe vesszük a különböző bizottságokban ós a

tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenységet és a levelező hallgatók

rendkívül nagyszámú vizsgáit/Hátráltatja a munkát, bogy a tanszékek (a fő-

iskola más tanszékei is!) az egészen elemi technikai munkákat is, aminő jelen-

tések, kész tanulmányok, dokumentációk másolása stb. maguk kénytelenek

elvégezni tanszéki gépírók hiányában. Igen szűkös különösen a külföldi köny-

"vekre és folyóiratokra fordítható pénzösszeg, illetőleg devizakeret. így nagy nehézségekbe ütközik, hogy a tanszékek ne csak az oktatáshoz, hanem a tudo- mányos munkához szükséges könyveket is be tudják szerezni és biztosítani

tudják ezzel is a nemzetközi tudományos szintet.

Racionaüzálná a munkát, és így a kutatásra kedvezően hatna ki, ha — a főiskolák javaslatai alapján — lehetővé válnék külön lélektani tanszékek fel- állítása. Egy ilyen megosztás személyi és dologi.feltételei ebben a pillanatban

•Szegeden találhatók meg a legteljesebb mértékben. Egernek és Pécsnek a lélek- tani és pedagógiai kutatások végzéséhez szüksége lenne néhány modern mű- .-szerre és kísérleti eszközre. A pedagógiai főiskolák pedagógiai tanszékei ked- vező légkörben, de — mint láttuk — számos hátráltató mozzanattól függve végzik munkájukat. Ennek a munkának egyik előnyös jellemző vonása, hogy egyre nagyobb mértékben az általános iskolai és a főiskolai oktatás, nevelés .gyakorlati kérdései felé fordul.

Az egri főiskola pedagógiai tanszéke jelenleg lélektani és didaktikai témá- kon dolgozik.

János tanszékvezető tollából hamarosan publikációvá

•érik egy tanulmány a

„forrásértelmezési kísérlet"-ének helyes megítéléséről. Ez egyik részlete a szerző nagyobb terjedelmű, a XX. századi polgári pszichológiai irányzatok kritikájával foglalkozó kéziratának. —

Lajos docens didaktikai témája: Helytelen-e az eldöntendő kérdés?

A tanszék több évre tervezett kollektív munkája a szocialista akarati nevelést, ennek formáit és lehetőségeit kívánja vizsgálni az általános iskola felső tagozatában. Ennek keretében az akarati nevelés általános pszichológiái

•és pedagógiai megalapozása mellett feldolgozzák azokat a tapasztalatokat, melyeket az iskolai tantárgyi oktatással, de még inkább az osztályfőnöki mun- kával és az úttörő szervezetben történő neveléssel kapcsolatban szereztek.

A téma szélesebb, 4 évre tervezett kutatásával a tanszék egyben arra is törek- szik, hogy egy időszerű és gyakorlatilag fontos pedagógiai problémát a maga komplex mivoltában — ' neveléstörténeti, pszichológiai és pedagógiai össze- függéseiben — közelítsen meg. — A tanszékvezető ezenkívül a kultúrfilozófiai pedagógia részletes elemzésével és bírálatával foglalkozik.

A tanszék kollektív munkái között szerepel még a főiskolai oktatás peda- gógiai és módszertani kérdéseinek tanulmányozása, az iskolareform irányelvei- nek szellemében.

A pécsi főiskola pedagógiai tanszékén

László tanszékvezető már több mint másfél évtizede foglalkozik a gondolkodás nevelésével és fejlődésével az általános iskolában. Az utóbbi 5—6 évben két munkatársa és a főiskola néhány más tanszéke is bekapcsolódik ezekbe a munkálatokba (nyelvészet, földrajz, kémia). Az iskolareform még csak fokozta e kutatások jelentőségét, hiszen a megnövekedett oktatási feladatok hatékony oktatási módszereket követelnek, és előtérbe állítják a logikus gondolkodás fejlesztésének követel- ményét a gyermeknél. A tanszék széleskörű kísérletek alapján kívánja felmérni a különböző tantárgyakban a tantervi fogalmak taníthatóságának szintjét.

Kétségtelen, hogy mindez, ha idejében elkészül, nagy segítséget tud majd nyújtani a tantervkészítő munkának. —

László összefoglaló munkát ír az általános iskolai tanulók gondolkodásáról. Tervezi egy korszerű nevelés- lélektani kézikönyv megírását is.

K O M L Ó S I

Sándor docens a családi nevelés- kérdéseivel foglalkozik hosszú

•évek óta, külső munkatársak időleges bevonásával. Hasznos tapasztalatokat

szerzett 1960-ban a Német Demokratikus Köztársaságban tett tanulmányútja

alkalmával. — A témakörből két résztanulmány a nyomdafestéket várja (Az iskola és család kapcsolatának 15 éves alakulása. — A magyar nőmozgalom felszabadulás utáni pedagógiai tevékenysége.).

Károly docens kuta- tási témája az általános műveltség problémájával összefüggő kérdések vizs- gálata. Ez a munka is jelentős hozzájárulás lehet a tantervek és az iskolai oktatás eredményesebbé tételéhez.

A szegedi főiskola pedagógiai tanszékén

Károly tanszékvezető a pedagógiaoktatás reformjával foglalkozik, a szocialista országok tapasztalatai alapján, a felsőoktatási reform szellemében. Szorosan ehhez a témakörhöz kap- csolódik a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének kialakítása és egyáltalán a mai általános iskolai tanárképzés egész problematikája. —

Miklós docens az erkölcsi nevelés és a főiskolai hallgatók általános műveltsége kérdé- seivel,

Sándor adjunktus pedig a tantervtörténeti kutatásokkal fog- lalkozik. (Nyomtatásra vár A szegedi általános iskolák története c. tanulmány.)

G E R É B

György főiskolai tanár a politechnikai oktatással, valamint a termelés- sel kapcsolatos munkalélektani megfigyeléseket végez, saját laboratóriumában.

Folytatja a tanulók túlterhelésével kapcsolatos fáradtságlélektani kutatásait.

G E R É B

György másik munkaterülete a comenológia. Most elsősorban a n a g y

cseh pedagógus munkásságának előzményeit, közelebbről

műveit . elemzi. —

Andrásné tanársegéd az általános iskolai tanulók pajtási kap-

csolatainak alakulását vizsgálja. —Jelentős témái vannak a szegedi tanszéknek az országos távlati kutatási terv keretében is.

Az iskolareform vitái és mumkálatai máris ösztönző erőként jelentkeznek a pedagógiai főiskolák neveléstudományi törekvéseiben. A fentiekben csak a pedagógiai tanszékeket érintettük, de kisebb mértékben vonatkozik ez a fő- iskolák többi tanszékeire is. A főiskolák áttértek a háromszakos négyéves tanárképzésre, és lényegesen nagyobb teret biztosítanak a hallgatók gyakor- lati képzésének. Ú j tanszékek keletkeztek a műszaki és mezőgazdasági ismere- tek és gyakorlatok tanárképzési szükségleteinek ellátására. Mindez máris azt- eredményezi, hogy a neveléstudomány elvi és gyakorlati kérdései iránt növek- szik az érdeklődés, felfokozódik a nemes pedagógiai szenvedély. Reméljük, hogy hamarosan ennek a munkának eredményeiről is beszámolhatunk.

2. A továbbiakban témakörönként próbálunk összefoglaló képet adni a bárom pedagógiai főiskola neveléstudományi munkásságáról az 1959 és 1960- ban megjelent publikációk tükrében. (A témakörök sorrendje megegyezik azzal a sorrenddel, amelyeta „Tanulmányok a neveléstudományok köréből" c. tanul- mánykötetekben követtünk.)

A z általános didaktika k ö r é b e s o r o l h a t ó k a k ö v e t k e z ő p u b l i k á c i ó k : B A K O S J ó z s e f r A t a n á r i b e s z é d . E g r i É v k ö n y v , 1 9 6 0 , v a l a m i n t S O M O S L a j o s n a k k é t c i k k e : A s z a k r e n d s z e r i o k t a t á s r a v a l ó á t t é r é s n é h á n y p r o b l é m á j a az á l t a l á n o s i s k o l á b a n . E g r i É v k ö n y v , 1960. — és V a n - e t ú l t e r h e l é s a z á l t a l á n o s i s k o l á b a n ? K N 1 9 6 0 . — S Z Á N T Ó K á r o l y A z á l t a l á n o s m ű v e l t s é g f o g a l m á t k í v á n j a m e g h a t á r o z n i . (Az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g f o g a l m á n a k p r o b l é - m á j a . P é c s i É v k ö n y v , 1 9 5 8 — 5 9 . )

A neveléstan á l t a l á n o s a b b k é r d é s e i t v e t i f e l B E B E N C Z J á n o s : A p e d a g ó g i a t u d o m á n y - e l m é l e t é n e k a l a p v e t ő k é r d é s e i , E g r i É v k ö n y v , 1959: és A p e d a g ó g i a i k u t a t á s n é h á n y i d ő - s z e r ű k é r d é s é r ő l . E g r i É v k ö n y v , 1960. c i k k e i b e n . — A h a z a f i a s n e v e l é s és v i l á g n é z e t i n e v e l é s oly f o n t o s p r o b l é m á j á h o z j e l e n t e n e k é r t é k e s h o z z á j á r u l á s t a k ö v e t k e z ő c i k k e k : KÁLMÁNCHEY Z o l t á n : A szocialista h a z a f i s á g és a h a z a f i a s n e v e l é s p r o b l é m á j a . - Pécsi- É v k ö n y v , 1958 — 59, SOMOS L a j o s : A h a z a f i a s n e v e l é s l e h e t ő s é g e i t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o n , K N 1959, N e v e l é s i p r o b l é m á k a 6 — 1 0 é v e s g y e r m e k é k n é l , K N 1959, E s z m é n y e k — p é l d a - k é p e k ( S e r d ü l ő k o r ú n k erkö l c s i - p o l i t i k a i nevelése.) K N 1960, v a l a m i n t VAS K á r o l y v i z s g á - l ó d á s a i a z á l t a l á n o s iskolai t ö r t é n e l e m t a n í t á s n e v e l ő h a t á s a i r a v o n a t k o z ó l a g : V i z s g á l a t o k a z á l t . i s k o l a V I I I . o s z t á l y á n a k t ö r t é n e l e m t a n a n y a g á b a n a v i l á g n é z e t i n e v e l é s s z e m p o n t -

j á b ó l . T a n u l m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y k ö r é b ő l 1959, és Világnézeti nevelés a z á l t . iskolai t ö r t é n e l e m t a n í t á s b a n . M ó d s z e r t a n i t a n u l m á n y o k , K P T I 1959. — A z iskolai f e g y e l e m m e l k a p c s o l a t o s r é g i t é m a k ö r é b ő l j e l e n t e t e t t m e g Z S Á M B É K I László e g y ú j a b b t a n u l m á n y t : A v i s e l k e d é s a u t o m a t i z á l t e l e m e i n e k szerepe és jelentősége a f e g y e l m e z e t t m a g a t a r t á s ki- a l a k í t á s á b a n . Szegedi É v k ö n y v , 1959.

A lélektan (gyermeklélektan, neveléslélektan) a f ő i s k o l a i k u t a t á s o k e g y i k c e n t r á l i s t e r ü l e t e . M i n d e n e k e l ő t t G E R É B G y ö r g y v i z s g á l ó d á s a i r ó l kell i t t b e s z á m o l n u n k . J e l e n t ő s e b b p u b l i k á c i ó i a k ö v e t k e z ő k : B Á C S K A I J ó z s e f n é — G E R É B G y ö r g y : S z e m p o n t o k a z iskolai é r e t t s é g p s y c h o l o g i a i m e g í t é l é s é h e z . N é p e g é s z s é g ü g y , 1959. VARGA Miklós —GERÉB G y ö r g y : A p h a s i e - T h e r a p i e . S a m m l u n g Z w a n g l o s e r A b h a n d l u n g e n a u s d e m G e b i e t d e r P s y c h i a t r i e u n d N e u r o l o g i e . H . 18. 1959. 38. GERÉB G y ö r g y —NAGYMAJTÉNYI L á s z l ó A s ü k e t n é m a g y e r m e k e k k é r g i d i n a m i k á j á n a k l é l e k t a n i v i z s g á l a t a . G y ó g y p e d a g ó g i a IV.

2 — 3 , ( 1 9 5 9 ) . G E R É B G y ö r g y — L O V Á S Z T i b o r : O l i g o f r é n g y e r m e k e k f á r a d é k o n y s á g á n a k l é l e k t a n i v i z s g á l a t a . G y ó g y p e d a g ó g i a I V . 5 . ( 1 9 5 9 ) . G y e r m e k e k f á r a d é k o n y s á g á n a k pszi- c h o l ó g i a i v i z s g á l a t a . G y e r m e k g y ó g y á s z a t X . 4 . ( 1 9 5 9 ) . P u l z á c i ó s a r t i k u l o s z k ó p u n k és a vele v a l ó k í s é r l e t e k . G y ó g y p e d a g ó g i a I V . 5 . ( 1 9 5 9 ) . — Á l t a l á n o s iskolai t a n u l ó k f á r a d é - k o n y s á g á n a k p s z i c h o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Szegedi É v k ö n y v , 1959. A z e n u r e s i s p s y c h o t e r a p i á s b e f o l y á s o l á s a i n g e r t á r s í t á s k a p c s á n ( E n u r o g r a p h ) . G y e r m e k g y ó g y á s z a t X . 1 2 . ( 1 9 5 9 ) . A l t a l á n o s i s k o l a i t a n u l ó k f á r a d t s á g á n a k t ü n e t e i és f o r m á i . P e d . Szle. 1959. — R e f l e x o - m e t r i á s v i z s g á l a t o k f á r a d é k o n y s á g i t é n y e z ő k p s y c h é s h a t á s á n a k k i m u t a t á s á r a . P s y c h o l o - giai t a n u l m á n y o k I I . 1959. — Ü b e r d i e p s y c h o t h e r a p e u t i s c h e B e e i n f l u s s u n g d e r É n u r e s e d u r c h R e i z a s s o z i i e r u n g ( E n u r o g r a p h ) . A c t a P a e d o p s y c h i a t r i c a 2 7 . J g . 5 . H . 1 7 4 — 1 7 7 . ( 1 9 6 0 ) . M u n k a l é l e k t a n i v i z s g á l a t o k ref l e x o m e t r i é s és t r e m o m e t r i á s e l j á r á s a l k a l m a z á s á v a l . M a g y . Pszichológiai Szemle X V I I . k . 2 . sz. ( 1 9 6 0 ) . 1 9 6 0 - b a n m e g j e l e n t G E R É B G y ö r g y igen j ó l h a s z n á l h a t ó szemléletes s e g é d k ö n y v e a f ő i s k o l a i o k t a t á s s z á m á r a , a Pszichológiai A t l a s z m á s o d i k b ő v í t e t t k i a d á s b a n .

K E L E M E N L á s z l ó a g o n d o l k o d á s nevelésével ós fejlődésével k a p c s o l a t o s eddigi t a n u l m á n y a i t a k ö v e t k e z ő k k e l g y a r a p í t o t t a : A n e v e l é s l é l e k t a n i k u t a t á s o k f e l a d a t a i r ó l .

P e d . Szle. 1959. — A k ö v e t k e z t e t é s m ű v e l e t e i az á l t a l á n o s iskola alsó t a g o z a t á b a n . Pécsi É v k ö n y v , 1958 — 59. — H o g y a n s e g í t h e t i k a n e v e l é s l é l e k t a n i k u t a t á s o k a p e d a g ó g u s m u n k á j á t ? A t a n u l ó k személyisége és g o n d o l k o d á s a c. k ö t e t b e n . 1959. S a j á t o s k ö v e t k e z t e - t é s i f o r m á k és t é v e d é s e k az alsó t a g o z a t b a n . Pszichológiai t a n u l m á n y o k I I . 1959. A z élet- k o r i s a j á t o s s á g o k e l v e a p e d a g ó g i á b a n . T a n u l m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y o k köréből. 1959.

A n e v e l é s l é l e k t a n n é h á n y a l s ó t a g o z a t i v o n a t k o z á s a . K P T I k i a d v á n y 1959. A g o n d o l k o d á s n e v e l é s é n e k n é h á n y i d ő s z e r ű p r o b l é m á j a . Valóság, 1960. — H o s s z ú é v e k szorgos k u t a t ó - m u n k á j á n a k e r e d m é n y e i t f o g l a l j a össze K E L E M E N László k ö n y v e : A 6—10 éves k o r ú

t a n u l ó k g o n d o l k o d á s a . 1960.

Az e g r i e k l é l e k t a n i t a n u l m á n y a i is é r t é k e s a d a l é k o k a t j e l e n t e n e k . B E R E N C Z J á n o s : A g y e r m e k f e j l ő d é s i s a j á t o s s á g a i n a k g y e r m e k l é l e k t a n i értelmezéséről. E g r i É v k ö n y v , 1960;

B I H A R I J ó z s e f : A szocialista n e v e l é s l é l e k t a n n é h á n y v i t á s kérdéséről. E g r i É v k ö n y v , 1959.

( V I N C Z E L á s z l ó — V I N C Z E F l ó r a : A g y e r m e k fejlődése ós nevelése c. m u n k á j á n a k értékelése);

J U H Á S Z T a m á s n é : Megfigyelések és s z e m p o n t o k az V — V I . osztályos g y e r m e k e k j á t é k a i n a k p e d a g ó g i a i s z e m p o n t ú v i z s g á l a t á h o z . — B E K E N C Z J á n o s G y e r m e k l é l e k t a n i m e g f i g y e l é s e k A n a t o l e F r a n c é m ű v e i b e n c. c i k k é b e n ( E g r i É v k ö n y v 1959.) k o n k r é t a n y a g o n f o g l a l k o z i k a g y e r m e k állítólagos „ a n i m i s t a " v i l á g k é p é v e l ós a vallásos nevelés k á r o s , t o r z í t ó h a t á - s á v a l .

A neveléstörténet t e r é n a l e g j e l e n t ő s e b b főiskolai k u t a t á s i t é m a a comenológia.

B A K O S J ó z s e f : A z O r b i s P i c t u s és m a g y a r szövege pedagógiai' ós n y e l v é s z e t i jelentősége c í m e n ír a z 1959-es E g r i É v k ö n y v b e n . U g y a n o t t f o l y t a t j a b i b l i o g r á f i a i m u n k á j á t (A m a g y a r C o m e n i u s - i r o d a l o m I I I . ) . A z E g r i É v k ö n y v 1960-as k ö t e t é b e n C O M E N I U S ÓS a m a g y a r n y e l v p r o b l é m á j á t f e j t e g e t i . ( A d a t o k a m a g y a r n y e l v g r a m m a t i k a l i z á l ó d á s á n a k f e j l ő d é s é h e z . ) — G E R É B G y ö r g y C O M E N I U S e g y i k f o n t o s m ű v é t t e t t e k ö z z é : A l á t h a t ó világ. (Az 1669-ben m e g j e l e n t h á r o m n y e l v ű k i a d á s m a g y a r szövege a l a p j á n és f a m e t s z e t e i - vel k ö z z é t e t t e , b e v e z e t é s s e l és j e g y z e t e k k e l e l l á t t a . . . B u d a p e s t 1959.) — G E R É B t ö b b i

• C O M E N I U S t a n u l m á n y a i is igen f i g y e l e m r e m é l t ó a k : A z Orbis s e n s u a l i u m p i c t u s m ű v e l ő d é s - t ö r t é n e t i jelentőségéről. B u d a p e s t 1959. — D e r P l á n , „alle i n a l l é m " z u u n t e r r i c h t e n . L e h r e r d e r W e l t . S o n d e r n u m m e r 1959. — A m ó d s z e r értelmezése C O M E N I U S d i d a k t i k á j á - b a n . T a n u l m á n y o k a n e v e l é s t u d o m á n y k ö r é b ő l . 1959. — V á l o g a t o t t b i b l i o g r a p b i a C O M E - NIUS m u n k á s s á g á n a k t a n u l m á n y o z á s á h o z . A Szegedi E g y . K ö n y v t á r K i a d v á n y a i . 1959.

A m a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g é v f o r d u l ó j á n k é t t a n u l m á n y foglalkozik 1919 köz- o k t a t á s ü g y é v e l : K O M L Ó S I S á n d o r : E m l é k e z z ü n k a T a n á c s k ö z t á r s a s á g k ö z o k t a t á s ü g y é r e .

Pécsi É v k ö n y v , 1 9 5 8 — 5 9 , és S Z Á N T Ó I m r e : A szocialista p e d a g ó g u s m o z g a l o m H e v e s m e g y é b e n 1 9 1 8 — 1 9 . E g r i É v k ö n y v , 1 9 5 9 . — B U D A I L a j o s : M a g y a r r a j z o k t a t á s a s z é z a d -

f o r d u l ó n c í m m e l f o l y t a t j a t a n u l m á n y s o r o z a t á t (Szegedi É v k ö n y v , 1 9 5 9 . ) . — N É M E D E L a j o s e g y r é s z t B E S S E N Y E I G y ö r g y és a R a t i o E d u c a t i o n i s k a p c s o l a t á n a k h e l y e s é r t e l m e - zésére m u t a t o t t r á ( E g r i É v k ö n y v , 1 9 5 9 . ) , m á s r é s z t k í s é r l e t e t t e t t a z e g r i P e d a g ó g i a i : F ő i s k o l a első t í z é v e t ö r t é n e t é n e k f ö l v á z o l á s á r a (Az e g r i P e d a g ó g i a i F ő i s k o l a első t í z é v e . E g r i É v k ö n y v , 1 9 5 9 . ) . — A m a g y a r t a n á r k é p z é s á l t a l a f e l s z a b a d u l á s ó t a m e g t e t t u t a t és-, e n n e k e r e d m é n y e i t f o g l a l j a össze T a n á r k é p z é s ü n k f e j l ő d é s é n e k ú t j a a f é l s z a b a d u l á s ó t a . c. c i k k é h e n , F e l s ő o k t . Szle. 1960.

K i s e b b n e v e l é s t ö r t é n e t i a d a l é k o k : B A K O S J ó z s e f : N e v e l é s ü g y i é s m ű v e l ő d é s t ö r t é - n e t i a d a t o k e g y X V I I I . s z á z a d i d i á k a l b u m b a n ( 1 7 0 2 — 1 7 3 7 . ) E g r i É v k ö n y v , 1 9 5 9 . B I H A R I J ó z s e f : E g y s z e r b t a n í t ó n y u g t á j a . E g r i É v k ö n y v , 1 9 6 0 , és P R I V L E R G y u l a : L I S Z T F e r e n c , , a n e v e l ő . P é c s i É v k ö n y v , 1959.

A szakmódszertan a p e d a g ó g i a i i r o d a l o m l e g á l t a l á n o s a b b a n m ű v e l t á g a a f ő i s k o l á k o n - K ü l ö n k i k e l l e m e l n ü n k a p é c s i P e d a g ó g i a i F ő i s k o l a M ó d s z e r t a n i K i a d v á n y a i t . 1 9 5 9 - b e n a m á s o d i k f ü z e t j e l e n t m e g 1 7 t a n í t á s i v á z l a t t a l és C S A B A K á r o l y n a k b e v e z e t ő t a n u l m á - n y á v a l : A t a n í t á s i ó r á k t e r v e z é s e és felépítése. — A t a n t á r g y a k h a g y o m á n y o s s o r r e n d j é - b e n f e l s o r o l j u k a l e g f o n t o s a b b i d e v o n a t k o z ó t a n u l m á n y o k a t . B E N K Ő L á s z l ó : N y e l v t a n i : e l e m z é s e k (társszerzőség) 1959. DR. RÓNAI B é l a — D R . TERESKÉNYI F e r e n c : A m a g y a r - n y e l v t a n í t á s m ó d s z e r t a n á n a k v á z l a t a . (Egys. e g y e t e m i j e g y z e t . ) 1959. VASS K á r o l y : A m u n k á s m o z g a l o m t ö r t é n e t é n e k t a n í t á s a az á l t a l á n o s i s k o l á b a n . T ö r t é n e l e m t a n í t á s - - 1 9 5 9 — 6 0 . H E G Y I J ó z s e f : G o n d o l a t o k a z é n e k k é z i k ö n y v e k h e z . É n e k t a n í t á s . 1 9 6 0 . P L A T T H Y G y ö r g y : A n é p m ű v é s z e t s z e m l é l t e t é s e a z á l t a l á n o s i s k o l á k b a n . E g r i É v k ö n y v , 1 9 5 9 . K O V Á C S G y u l á n é : A s e r d ü l ő k ó n e k t a n í t á s i p r o b l é m á i . P é e s i É v k ö n y v , 1 9 6 0 . M O S O N Y I K á l m á n : A s z á m f o g a l m a k k i a l a k í t á s a az a l s ó t a g o z á t b a n . A m a t e m a t i k a t a n í t á s a . 1959.

B T J V Á R I A n d r á s : A g o n d o l k o d á s r a n e v e l é s a f i z i k a t a n í t á s á b a n . A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t a n í t á s a . 1959. OHM t ö r v é n y é n e k t a n í t á s a . U o . 1960. í r á s b e l i s z á m o n k é r é s a f i z i k a , t a n í t á s á b a n . U o . 1 9 6 0 . K O R C S M Á R O S I v á n : . V i z s g á l a t o k a z á l t a l á n o s i s k o l a i k é m i a t a n í t á s - e g y e s p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á r a . P e d . Szle. 1960. NAGY P á l : K í s é r l e t e k a k é n s a v k e l e t k e - z é s é n e k , a f o s z f o r é g é s é n e k és a f o s z f o r e s z k á l á s j e l e n s é g é n e k b e m u t a t á s á r a . S z e g e d i É v - k ö n y v , 1959.

K ü l ö n k e l l m e g e m l é k e z n ü n k a z o k r ó l a k ö z l e m é n y e k r ő l , a m e l y e k a felsőoktatás á l t a l á n o s a b b v a g y e g y - e g y t a n t á r g y t a n í t á s á v a l k a p c s o l a t o s o k t a t á s i v a g y n e v e l é s i k é r - déséről e m l é k e z n e k m e g , e l s ő s o r b a n a P e l s ő o k t a t á s i S z e m l e és a F ő i s k o l a i É v k ö n y v e k , h a s á b j a i n . B E R E N C Z J á n o s : T a n á r k é p z é s és n e v e l ő i g o n d o l k o d á s . F e l s ő o k t . Szle. 1959.

D A R V A S A n d o r : T a n s z é k e i n k a s z o c i a l i s t a t a n á r k é p z é s m ű h e l y e i . U o . 1960. N É M E D I L a j o s : F ő i s k o l a i h a l l g a t ó i n k a n y a g i h e l y z e t é r ő l . U o . 1959. F e l s ő o k t a t á s és i s m e r e t t e r j e s z - t é s . ( N é h á n y m e g j e g y z é s a z e g y e t e m e k , f ő i s k o l á k é s a K I S Z k a p c s o l a t á r ó l . ) U o . 1959.

A p e d a g ó g i a i f ő i s k o l á k f e l a d a t a i a p á r t k o n g r e s s z u s u t á n . U o . 1960. S Z O K O D I J ó z s e f : A v i l á g n é z e t i n e v e l ő m u n k a n é h á n y k é r d é s é r ő l . U o . 1960. K E L E M E N L á s z l ó : E g y t a n s z é k m u n k á j á r ó l . U o . 1960. B U V Á R I A n d r á s : P o l i t e c h n i k a i s z e m l é l e t m ó d r a n e v e l é s a p e d a g ó - g i a i f ő i s k o l a f i z i k a i t a n s z é k é n . M u n k a és iskola. 1960. K O M L Ó S I S á n d o r : A z i f j ú s á g i s z e r - v e z e t e k n e v e l ő m u n k á j a c. t a n t á r g y a p e d a g ó g u s k é p z ő f e l s ő o k t a t á s i i n t é z m é n y e k b e n . . F e l s ő o k t . Szle. 1ST60. D A R V A S A n d o r : K í s é r l e t a k ö z é p i s k o l á t v é g z e t t e k f i z i k a i i s m e r e t e i n e k r e á l i s a b b m e g á l l a p í t á s á r a . E g r i É v k ö n y v , 1959. A h o g y a n a f ő i s k o l a l á t j a . K N . 1959. F U T Ó - J ó z s e f : A f ö l d r a j z i s z a k d o l g o z a t í r á s n é h á n y k é r d é s e . E g r i É v k ö n y v , 1959. C H I K Á N Z o l t á n n é - R A D N Ó T I Miklós e c l o g á i n a k n y e l v é r ő l . J U H Á S Z L a j o s : P h y t o p h y s i o l o g i a i k í s é r l e t e k és a z o k f e l h a s z n á l á s a a n ö v é n y t a n t a n í t á s á b a n . U o . 1959. L É G R Á D Y G y u l a : A l e k t o r á t u s i n y e l v - o k t a t á s n é h á n y p r o b l é m á j a . U o . 1959. D A R V A S A n d o r — S O M O S J á n o s : A f ő i s k o l a i f i z i k a i g y a k o r l a t o k v e z e t é s é n e k m ó d s z e r e . U o . 1959. FUTÓ J ó z s e f : A f ö l d r a j z i t e r e p g y a k o r l a - t o k r ó l . U o . 1959. B I H A R I J ó z s e f : H o g y a n t a n í t s u k G O R K I J É n e k a s ó l y o m - r ó l c. k ö l t e m é -

n y é t . U o . 1 9 5 9 . • A f ő i s k o l a t a n á r a i e d d i g is k i v e t t é k a r é s z ü k e t a z általános és középiskolai tankönyvek-

í r á s á b ó l . A z u t ó b b i é v e k b e n a k ö v e t k e z ő t a n k ö n y v e k j e l e n t e k m e g ú j s z ö v e g e z é s b e n v a g y - á t d o l g o z á s b a n f ő i s k o l a i s z e r z ő k t o l l á b ó l : D R A H O S Á g o s t o n : C i t a n k a p r e V I . t r i e d u vse—

o b e c n y e h skol. B p . 1 9 5 9 . M O S O N Y I K á l m á n : A l g e b r a . T a n k ö n y v a z á l t . i s k o l a V I I I - o s z t á l y a s z á m á r a (társszerző K E L E M E N J á n o s n é ) . U D V A R H E L Y I K á r o l y : F ö l d r a j z a z á l t - i s k o l a V. o s z t á l y a s z á m á r a , F ö l d r a j z az á l t . iskola V I . o s z t á l y a s z á m á r a , F ö l d r a j z a z á l t - iskola V I I I . o s z t á l y a s z á m á r a .