1935
— 429 ——
9. Kecskemét tj. város kiadás:! gyermekcélokra IMS—19344; pengóben.
Dépmes, en pengős. de la villa autonom de Kecskemét pour les colonia.- 1925—1934.
3
§ % S"* a ne 3 _g; 3 x%: n §
; § Ég ÉÉÉÉ % § :n $$$ mál—333
Év sg :: %? gé; oka is: § mi ága-s az_—gs
g.. ?: :; §; §: am És x$§§§ §"; . %HÉW
Amcéea "'"3 !: w a,— OV OoÉG o 33 msg ;: "334; § VÉÉ
az %% §§§§ %% ÉZeí á': ág.-333; m$ 57.16 MÉR
55 5; gun ;: gsm gés gamEh ; Éa§§ ges $$$-m
1925 278.498 13.722 11.965 7.488 6.108 —— 11.294 329.075 8'63
1926 304459 15.994 17.099 10.719 3734 —— —— 14.081 866.086 7—5;
1927 420.820 17.282 19.753 16.937 ———- 801 18.241 488334 1085
1928 429.529 19.587 21.750 19.872 —— —— 150 1.578 491366 8'9?
1929 493.464 20.311 22.877 19.209 —— 4 403 —- 14.138 574397 1007
1930 495.268 17.892 24.802 20.609 —-—- —- 130 11.867 570563 1010
1931 475.982 14.386 24.198 23.343 —— — -— 11.701 549510 1029
1982 429.667 17.010 24.746 26.044 —— — -—— 9.333 506800 934
1933 415091 15.929 22.521 16.513 —— —— —— 8.812 478866 9'7'0
1934 417.750 15.975 22.592 26.173 — — —-— 8.094 490584 1075
veszedelem magyarságpusztítását hir— morút, sokan, többen pusztulnak el közü- lük, mint (kellene 5 ha más nem, e számok győzzenek meg mindenkit: az Alföldön is sok tennivaló van, melyhez nem elég a vá- ros. de kell az állam ereje is . ..
Merétey Sándor dr.
deto lélekharang kongása. Ezt hallva, gond—
rhesen, de bizakodva felemeljük ezeket számokat; a biztatót, van még magyar gyermek, bőven nagy mértékkel; (: szo-
Kecskemét város közoktatásügye.
Les établissements d'enseiynonwnt a Kecskemét.
Raume', A Kecskemét, (es établissements d'en-
'; ígnement correspondent au coractére de cette vitle,
wtuée dom: la Grande Ptattre et ayant mm popula—
tion princípalement agn'cole. Lo ptupart des écoles ,, ont été créées par la munícipatité, gut entretient 32 école: primm'res et plusieurs: écoles de degré moyen. —— Dans la banlieue, il n'y pas de mater—
netles, et cellex du territoire intérícur sont relati- Mmmt pen nombreuoes (la villa a non moins de 81 mille habítonts, dont %% sur le territoire intéríeur 5696 dans la banlieue). Au temps oü le comtr cbelaberg étatt minőstrc de Plnstructíon publiguv, gombra (l'établissement: scolairex [ur—ent créés en ongríe. Lars de la réaltsation du programme
§!!an par lui á cet effet, le nombre des écoles pri- res s'est élevé de 50 d 77 () Kecskemét: on ;; (:
wnstmit, entre 1925 et 1930, 10 nouvelle: écoles amire: sur le territoire intéríeur et 17 dans la Vw law. Ces derniéres, báties parmi les hameoux, nt, pour la ptupart, gulun instituteur. Pendant dia: derníéres atméos, á Kecskemét, le nombre téléues des écolvs prímm'res augmento de 50%.
! aux écolex primaires complémentaírex, on tronve surtout dans la banlíeue. —— A Kecskemét, cours de; 6 derníéres années, en raison de tlag- u: on de la situation économioue, te nombre
: élévcs d'écotes d'apprentts (: baimé de 58%.
Mais (es ér.-oles ,,bourgeoíses" ( prímaires supérieu—
res) y ont vu, au cours des ? demiéres années, nugmenter de 85% le nombre de leurs élt?—983. —- II n'y a pax d'école normale primaire (l'instituteurs á Kecskemét: prés de lá. Nagykőrös a une telle écolc', entretenue par les coloínisth. —— Cepemmnt, on trouve a Kecskemét une école normak— primoíre d'instítulricrx: il y a tá, en outre, un ,.réoI-gymnase"
mtholíflue, lomté m 1714, ei un gymnaxe mini- niste gut, fondé en 1564, est un des plus vieux établissementx scotaires de Hongrie. !! y a ló en- core une évole .,réole", créée pm- I'Etat en 1870, et une Académíe mloim'ste de droit; cette (termét-c, fondév en 18.31, a plus de cent uns.
*
Kecskemét tj. város agrárjellego és kü—
lönösen területének rendkívül nagy kiter- jedése okozta azt, hogy közoktatásügyé—
nek fejlődése sok tekintetben nem tartha—
tott lépést a többi, ebben a tekintetben jó- val előnyösebb helyzetben levő városokéval és ma is vannak a város közoktatásának olyan ágai, amelyeknek a fejlesztése még a
jövő feladata. ,
Kecskemét lakosságának a nagyobb fele (%%)
foglalkozás szerint őstermelő. Iparral a lakosság
5. szám. —430— 1935
16%-a, kereskedelme! $$$—a foglalkozik. (Orszá- gos arányban %% az őstermeléssel, 22% az iparral és $$$ a kereskedelemmel foglalkozok aránya.) Te—
rmetre nézve viszont Kecskemét Debrecen után a legnagyobb városunk: 939 négyzetkilométer azaz
"33.000 hold a kiterjedése. Lakossága 81.000 fő volt az NM. év végén.
Másfelől azt is figyelembe kell ven- nünk, hogy a város gazdasági és kultúrális helyzetéhez képest mindenkor igen nagy ál—
dozatokat hozott közoktatásának a kiépí- tése érdekében és a tanintézetek fenntartá—
sának a terhei túlnyomórészt a város pol-
gáraira nehezednek. ,,Keeskeméten nem a
királyi kegy, nem az államhatalom ereje,nem is a főpapok bőkezűsége hozta létre az
iskolákat, hanem igenis létrehozta —-— nem
egyszer éppen e tényezők ellenére —— a la—kosság áldozatkészsége és azon józan fel—
fogása, mely az ismeretekben a nemzet egyik leghatalmasabb fegyverét látja"
írta Pásthy Károly polgári iskolai igazgató még 1899—ben (,,Kecskemét közoktatásügye _a multban és a jelenben" c. művében) s ezek a szavak valóban a mai közoktatás helyzetére is teljes mértékben találnak
Az 1933/34. tanévben összesen 100 tan-
intézet működött Kecskeméten, amennyi- ben az elemi továbbképző iskolákat nem vesszük külön iskolaegységeknek. A közölt tábla adatai nyújtanak ezekről általános tájékoztatást.Az óvóintézetek közül 3 községi, 1 pedig magánjellegű. Az első kecskeméti kisded—
óvóintézet ugyan még 1862 ben közadako- zásból alakult de ez néhíny év mulva megszünt. A községi óvodák 1869- ben, 1870—ben és 1882- ben kezdték meg működé—
süket, a magánóvoda pedig legutóbb, az 1933/34. tanévben. A SO-as évek óta több magánóvoda is keletkezett, de ezek szintén megszüntek. A kisdedóvóintézetek száma végeredményben mintegy félszázad óta alig változott,
Az óvóintézetek ügye eszerint sok ki—
vánnivalót hagy maga után. Kecske- méten (1930—ban) a belterületen
a külterületen pedig 3.680 volt az óvóköte- les (3—5 éves) gyermekek száma. Az óvó—
intézetek a belterületen vannak s így a kül—
területek gyermekei teljesen nélkülözik ezt az intézményt. A város összes óvókötele- seinek így alig 1/10 része jár óvodába:
ha a külterületet nem számítjuk, a belterü—
telen 27% az óvodába járó 3—6 évesek száma, ami a többi városok hasonló arány- számaihoz mérten szintén kevés. Váro- 1.654,
Kecskemét tív. tanintézetei 1933/34—ben.
Etablissementa d'mseignement dans la m'lle autom; - de Kecskemét en 1933—34.
; A tanintézetek -— Elablíssem. d'ensdgnement de Kecskemfí :
:: nombre des
:: § musz—_ _az_
*; n em e § 323205. meggá—
É specificalion gi Éjlfgfxf, nem
% ÉÉ szám-
1 Óvóintézet—Materneucs 4 11 448
2 Elemi mindennapi iskola
Ecoles primires élément. 77 161 9-465
3 Általános továbbképző
(ismétlő) iskola — Ecoles
ádmaims complément. 33 36 1.087 , 4 dasági továbbképző
(ismétlő) iskola —— Ecoles prim camplémenlaires
dagricullure ... 32 34 2.027
5 Tanoneiskola — Ecoles
d'apprmtís ... 3 22 476 6 Polgari iskola —- Ecoles
maires su érieures..
7 snltónőképz intézet Ecole normale primaíre
d'instilutriccs ... 2 32 Középiskola —- Etabl.
d'enseígmxm. secondaire 5 91 9 Felsőkereskedelmi iskola
Ecoles de commerce du second degré, dites supe-
rieures ... 2 25
10- Mezögazdasági szakiskola Ecoles profession".
d'agn'cullurc ... 4 23 88
11 Jogakadémia —- Acade- mia de droit
tő 27 579
366
(X?
1 .226
228 *
saink között Kecskemétnek legnagyobb a természetes szaporodása (102 %o) s igy az alsóbb korosztályok számának az emelke- dése szintén az óvóintézetek számának a
szaporítása mellett szól.
Az elemi mindennapi iskolák közt csu- pán 2 állami, 2 róm. kat. és 1 református jellegű tanintézetet talalunk, valamennyi többi iskola ( 72) községi. (Az elemi iskolák részére juttatott államsegély 1933f34—ben 217 ezer pengő volt.) A községi iskolák nagy száma tekintetében Kecskemét egye-w (lül áll a városok között.
A város áldozatkészsége elsősorban az elemi:
oktatás fejlesztése körül nyilvánult meg, ami ért—
hető is, hiszen Kecskemét területén az 1920. évi népszámlálás még 22'8% analfabétát számlált a 6—
—éven felüliek sorában; ez az arány 193043, tehát az iskolafejlesztési akció és az iskolámkivüli népműve—
lés megindításának az évtizedében, 14'7%-ra esett;
a belterületen 10'8%, a külterületen pedig 17'9% az analfabéták aránya. (Az országos arány 9*8%, a ti.
városok együttes aránya pedig 5'0% volt.)
5 szám. —— 431 — 1035
A kecskeméti elemi iskolak történeti erre a célra más iskola nem áll fenn. Az
fejlődéséről pontos képet csak azóta kap- 1931/32. tanévben a gazdasági irányú to—
hatunk, amiota ott az első községi iskola vábbképző iskolak nagyrésze álltalános, megnyilt: ez pedig az 1872/73. tanévben irányú továbbképzővé alakult át az akkor történt. (Az első ilyen iskola a talfájapusz-
tai, a második a felsőszentkirálypusztai is- kola volt.) A korábbi elemi iskolakat nagy- részt a róm. kat. es a református egyház tartotta fenn már a legrégibb időktől kezdve. Az 1792. évben az ág. h. ev. egy- ház is állított fel itt iskolat s ez az iskola arról volt nevezetes, (hogy 1828-tól 1830-ig Petöfi is idejárt.
A kiegyezés idején 15 elemi iskolája volt Kecskemetnek. A tanyai iskola-k mű-
ködése az 1856/57. tanévvel kezdődött.
Eleinte 10 ilyen iskola működött. A háború előtt 43 elemi iskola állott fenn s ebből 40 volt községi. A jelenleg működő elemi is- kolak közül 20 a mult században alakult, 15 iskola 1900w—l919 közt, 33 pedig 1920 óta. A Klebelsberg—féle iskolaépítési akció során (6 év alatt azaz 1025—tól 1930—ig) Kecskeméten 50-röl 77-re enwlkedett az iskolák száma: a tantermek száma 43- mal. a tanító lakásoke pedig Elvi-gyel gyarapodott a nevezett idő alatt. (L. ,,Tá—
jékoztató elemi iskoláink fejlesztéséről 1925w1930." A Vallás- és Közoktatásügyi
"Minisztérium kiadása.)
A jelenleg fennálló iskolák közül 10 a belterületen és 67 a külterületen működik.
A külterületi iskolák (egy róm. kat. iskola kivételével) községiek. A tanítok számából
58933, a tanulokéból pedig (%% (kereken
6.000 tanuló) jut a külteriiletre.
A háború alatt megcsappant születések következtében az elemi iskolai tanulók száma 1923/24dben csak 6.303 volt. (A tko- rabbi években —— a háború alatt és után ——
ennél is alacsonyabb volt a létszám, de en- nek a hiányosabb beiskolázás volt az oka.)
Az l924f2ö. tanévtől kezdve fokozatosan
emelkedik a tanulók száma. ugyhogy a legutóbbi (1033/34.) tanévig. tehát össze- sen tíz év alatt, végbement emelkedés ép- pen (%%-ot tesz: ez a körülmény eléggé indokolja az építési akciónak a folytatását.
Az elemi iskolai továbbképző oktatás az illetékes körök állandó sürgetése elle- nére csak az 1881. évben vette kezdetét. A legutóbb fennállott 65 továbbképző iskola közül csupán 3 működött a belterületen, ami érthető is, mivel itt a középfokú isko- láknak valamennyi fajtája alkalmat ad az ismétlő tanköteleseknek az iskolázási köte- lesseg teljesítésére, míg a külterületen
kiadott miniszteri rendelkezés következté—
ben. (Az 193031. tanévben csak 2 általános
továbbképző iskola működött, gazdasági irányú pedig 64.)
A továbbképző iskolak tanulóinak a szama 1926/27-ben közel 3.000 volt; innen
kezdve 1030/31-ig fokozatosan hanyatlott a létszám (1030gi'31-ben 1.700'volt), majd ismét emelkedett s legutóbb lmi—Let tett.
Ez a hullámzás a születések számában be—
állott változásnak felel meg.
Az elemi oktatással kapcsolatban megemlíthet- jük, hogy az 1930. évi népszámlálás szerint a közép- iskola (középfokú iskola) négy osztályát, valamint az elemi iskola hat osztályát végzettek (illetve ezzel egyenlő műveltségüek) aranya Kecskeméten kisebb, mint országos atlagban. (Az országos arány a
hat elemit végzetteknőt 37'6%, mig Kecskeméten az arány l3'4'7o.) Ezzel szemben azoknak az aránya,
akik csak négy elemit vagy az elemi iskolának csak az alsóbb (lm—ítt osztályait végezték s így az írás—
olvasást megtanultak, Kecskeméten joval nagyobb, mint az országos átlag. (Az országos arany 4270, a kecskeméti pedig 68%.ti A fiatalabb korú nepesseg beiskoláztatúsa eszerint csak a legutóbbi időszak- ban, az isikolat'ejlesztési akció ota vett erösebb len- dületet s így remélhető, hogy a közeljövőben az iskolai műveltség fokozatait mutató arányszámok a város lakosságában is már jóval kedvezőbb képet fognak mulatni.
Végül megemlíthetjük, hogy a népszám- lálás idején a 6—11 éves gyennekeknek 10%-a nem tett eleget tankötelezettségének.
Valószínű, hogy ez az arány azóta erősen javult, bár biztos adatunk erre nézve nin- csen. Számításaink azonban arra engednek következtetni, hogy míg a belterületen a beiskolázás mértéke alig hagy %kívánni valót maga után, a külterületen még min—
dig 6—7%-ot tesz a be nem iskolázottak száma.
A tanoncískolák közül 2 ipari, 1 pedig kereskedőszakirányú. Mindhárom iskola községi. Az iparostanonciskolák közül egyik a fiúk. másik a leányok oktatását szolgálja.
Az előbbi iskola az 1883/84., az utóbbi ne- dig az 1927/28. tanévtől kezdve működik.
(A leánytanoncok ipari szakirányú oktatás a
már t924/25—ben kezdetét vette, de ez négy tanéven át a fiúkéval együttesen törtent? A kereskedötanonc-iskola mint társulati va—sárnapi) iskola már 1856 óta fennáll; az
ö. eza m .
1884f85. tanévtől kezdve az ipartörvény ér—
tetmében új szervezet alapján folytatja mű—
ködését. A felsorolt három iskola összes ta-
nulóinak a száma az 1927728. tanévben volt
a csúcsponton (1.127); innen kezdve azon—ban a megromlott gazdasági viszonyok miatt évről-évre csökkent a tanulók száma;
a hat év alatt előállott csökkenés 58%—ot lesz.
A tanonciskolai tanulók—nak 1/5 része leány.
A kereskedőtanoncok a létszámnak alig Vw részét teszik. A felszabadult tanoncok száma 218 (%%) volt. Ami az előképzett- séget illeti, a tanoncok 1/5 része előzőleg már középfokú iskolákban is folytatott ta- nulmányokat.
A polgári iskolák közül az egyik köz- ségi fiúiskola, a másik allami leányiskola.
A fiúiskola újabb keletű, 1928/29-ben kezdte meg működését, a leányiskola azon- ban mint községi ,,nönövelde" meg 1852- ben keletkezett. Ez az intézet két osztályú volt s tulajdon—képen a joblnnódú családok leányai számára az elemi ismereteket taní- totta. Az 1861. évben egy másik ilyen tan- intézetet is felállított a város 5 ez a két in- tézet 1875-ig működött, amikoris a polgári leányiskola. mint községi iskola. megala—
kult. Ez a leányiskola azóta (1904—ben) ál—
lamivá alakult át. A két polgári iskolának az ú. n. ,,háborús kiesés" (a születések szá—
mának a háború alatt történt megcsappa—
nása) miatt 1928/29-ben volt legkevesebb tanulója: Összesen 313; az azóta beállott emelkedés 85%-naik felel meg. A két iskola közül a leányiskola népesebb: 360 tanulója volt a fiúiskola 219 tanulójával szemben.
A fiúiskolában ehhez képest csak egy pár- huzamos osztály áll fenn, míg a leányisko- lában négy.
A két tanítónőképző-intézet egyidőben alakult, 1918/19—ben, az egyik róm. kat., a másik református jellegű. Mindenesetre sa- játságos dolog, hogy a két Ieányz'ntézet mel—
lett fiúintézet nincs Kecskeméten a tanító—
képzés céljára. de erre nézve tudnunk kell azt, hogy Kecskemét és Nagykőrös között hosszú ideig erős vetélkedés folyt a közok—
tatási intézmények felállítása teren s mint- hogy Nagykőrösön már 1839—ben megnyílt egy tanítóképző-intézet. Kecskemét az egyéb tanintézetekért az ött-es években foly- tatott harcában elesett ettől az intézettől s azóta sem volt alkalma annak felállítására.
A tanulók száma a róm. kat. tanítónőkép—
zőben 169. a reformátusban 197. A tanulók száma az 1932/33. tanévig jelentékenyen gyarapodott. 1925/1263 óta megkétszerező-
dött; 1925/26-ban ugyanis 200, 1932/33—ban
409 tanulója volt a két tanietónőképzőnek együttesen. A legutóbbi tanévben lO%-skal visszaesett a létszám. A róm. kat. iskolában 34, a reformátusban pedig 47 tanuló kapott tanftónői oklevele-t az 1933/34. tanévben.
A középiskolai oktatás Kecskeméten igen fejlett. A középiskolának mind az ötféle fajából fennáll egy-egy intézet. A gimná- zium róm. kat. (kegyesrendi), a ,.gróf Tisza István" reálgimnázium református, a ..Ka—
tona József" máliskola állami, az Angolkis- asszonyok ,,Ward Mária" leanygimnáziuma róm. kat. és a ,,gróf Tisza István" kollégium leányliceuma református jellegű.
A róm. kat. gimnáziumot gr. Csáb- rághi Koháry István 1714—ben alapította.
de működését csak az 1715. év elején kezdte meg. Ennek az intézetnek volt ta- nítványa Katona József az 1804———1807.
években. Főgimnáziummá 1859-ben lett és 1863—ban tartotta az első érettségi vizs- gát. A református reálgimnázium egyikea legrégibb középiskoláknak; alapítási éve 1564-re tehető, de az intézeti-ől szóló első írott feljegyzés ISSN—ből való; ebből az in—
tézetből fejlődött a református jogakadémia és a budapesti ref. hi—ttudfnnányi főiskola is. Az 1596. év körül itt tanított az iroda—
lomtörténetből ismert Veresmarti Mihály, a református hitről áttért későbbi hírneves pozsonyi kanonok. A filozofiai tanfolyamot 1831—ben 'kapta az intézet. A szabadságharc után néhány évig mint algimnázium mű—
ködött. Az 1912/13. tanévtől kezdve új épü- letben folytatta működését. Reálgismnázi- ummá 1924/25—lmn alakult. Internátusa
1929—ben nyílt meg. Az iskola az idén fenn- állásának 371. évét tölti be. A reáliskola 1870-ben nyílt meg s mint főreáliskola 1875 óta működik. A róm. kat. leány- gimnázium 1917 óta áll fenn; a ref. leány- liceum pedig 1924-ben alakult, de nyilvá- nossági jogot csak 1927—ben kapott.
Megemlíthetjük itt, hogy a fiúgimnázium és a leánygimnázium a francia. a reálgim- názium es a leányliceum pedig az angol nyelvet tanítja rendes tárgyként. mint má—
sodik modern idegen nyelvet.
A tanulók száma az egyes intézetfajok közt következőkép oszlott meg: a gimnázi- umban 311, a reálgimnáziumban 361. a reáliskolában 179, a leánygimnáziumban 197 és a leányliceumban 178 tanuló. Pár- huzamos osztály egyik intézetben sem állott fenn. A tanulók száma legerősebben a két leányiskolában gyarapodott: együttes lét-
ám-ukban az utolsó nyolc év alatt 70 %—os elkedés mutatkozott. A fiúiskolák sorá;- n a reálgimnázium tanulólétszáma mutat s fejlődést: öt év alatt 31%: a gimná- tu an ugyanezen idő alatt csak 10%—kal rapodott a tanulólétszám; a reáliskolá—
ezzel szemben visszaesett a tanulók
ama éspedig nyolc év alatt 5096 -'kal. Ez ek
változások egyébként megfelelnek annak iránynak, amely a középiskolák adatai—
k országos összegében is mutatkozik.
A lelsőkereskedelmi iskolák szintén köz- .u'ek; a fiúiskola 1910—ben, a leányiskola itt?-ben alakult. A fiúiskolának 144, a anyiskolanak 84 tanulója volt. A tanulók ama 1929/30-ban még 358 volt; azóta erős sszaesés mutatkozik, ami négy tanéven át szesen 36%—0t tesz a két intézet együttes tszamaban. A tantermek száma is 12-ről -ra esett vissza ezidő alatt.
A szakoktatás céljait a gazdasági tanító- őképző intézet (alakult 1912—ben), a mező- azdasági szakiskola (1872—től kezdve mint dasági felső népiskola, 1895-től mint őldmíves szakiskola), a szőlészeti és borá-
zati szakiskola (máskép Vincellér iskola, lakult 1901—ben) és a kertmunkásképző kola (alakult 1929—ben) szolgalja. Az első
árom tanintézetet az állam, a legutóbbit wig a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka—ara tartja fenn. A gazdasági tanítónőképző-
tézet tanulói (12) okleveles tanttónők. Az
stézet fontosabb tantárgyai a háztartás, a ézimunka és a kertészet. A harom utobb vezett szakiskola alsófokú, tanulói azon- an altalaban a 16 éven felüli korban van—
ak; mindháromnak megfelelő (50—M2OO oldnyi) földterület áll rendelkezésére a tanitas céljára. Mind a négy említett szak—
iskola két évfolyamos. A Vincellér iskola- ak 11, a másik 'két alsófokú iskolának pedig 33. illetőleg 30 tanulója volt a leg-
tóbbi tanévben.
A felsőfokú oktatással kapcsolatban két ianintézetet kell megemlítenünk ú. m. a megszűnt református papnevelő intézetet és
fennallo református jogakadémiát.
A kecskeméti református gimnázium- mn kezdettől fogva tanították a hittudo- nányokat; az 1831—től filozófiai tanfolyam- al bővült és főiskolának (liceumnak)
; ilvánított tanintézetben külön jogi és _, lógiai tanfolyam volt. A jogi tanfolyam _öt—től kezdve szünetelt, a teológiai pedig
* lönvált a gimnáziumtól, 1860-ban pedig iintette működését, átengedve a teret az kor már működő pesti református pap-
138
A jogakadémia alapítási éve tulajdon—képen az 1831. év, mivel a liceumon ekkor kezdték meg a jogi ismeretek tanítását.
A tanintézet így 1931-ben ülte meg 100 éves fennállását s ez alkalommal a ta—
nári kar nagyszabású E—mlékkönywet adott ki, vázolva abban a jogakadémia történetét.
,,A mostanaban annyira kiemelt kultúrfel—
sőbbségnek íme 100 évvel ezelőtt már zász—
lőhordozója volt Kecskemét s tudomanyos fókusa lett W'enbőczy mesterségének" —— írja Zsitvay Tibor a kötet előszavában, rámu- tatva arra. hogy annak falai 100 év óta hirdetik a polgárok autonom erejének di—
namikáját.
A szabadságharc után szünetel-t a jog—
akadémia 1860-ig. Ezidőben a gimnázium hat osztálya fölé emelt hároméves filozófiai tanfolyam keretében tanították a jogi tár—
gyakat. Az 1865/66. tanévtől kezdve külön-
vált a jogakadémia a gimnáziumtól, 1874—
től kezdve pedig új szervezet alapján, mint négy évfolyamú intézet, folytatta működé—
sét. —- Volt idő, midőn csak 29 hallgatója volt az intézetnek (1880/1881). A század elején a 100 fölé emelkedett. a háború után pedig tovább nőtt a létszám. kivált az 1924/25. tanév óta. amikor a máramaros—
szigeti fideiglenesen Hódmezővásárhelyen működő) református jogakadémia a kecs—
kemétivel egyesült s amióta hazánk-ban csak három jogakadémia működik. Az összes magyarországi főiskolai hallgatók közül egyébként (1933/34—ben) 188 azaz az ősz—
szes hallgatók 1'2%-a volt (a szülők lakó- helyét számítva) kecskeméti lakos. Ezek közül 95 volt joghallgató; csaknem vala- mennyien (89) az ottani jogakadémián iratkoztak be.
Kecskemét lakosságának a % része róm. kato- likus, 20%-a pedig református. Az ég. b. evangé- likusok 1'5, az izraeliták iron—kal részesednek ! lakosságban. A róm. katolikusok aránya a külterü- leten jóval nagyobb (79659), mint a belterületen
(71170) s ehhez képest a többi valláshoz tartozók aránya a külterületen kisebb, mint a belterületen.
A tanulók száma viszont vallás szerint a következőkép oszlott meg:
róm.kat. ref.
$,_ ___,—
az óvóintézetekben ... TOM. %%
az elemi mindennapi iskolákban . 81 ,, 17 . a továbbképző elemi iskolákban 83 ,, 17 ,, a középfokú iskolákban? . . . 61 ,, 30 ,.
1) A középfokú iskolákhoz a tanonciskolákat és a szakiskolákat is hozzászámítottuk.
3. nem
A középfókű iskolákban az ág. h. evan-
gélikusok aránya 3495, az izraelitáké 4'3 %
(az utóbbi arány tehát éppen fedi az izraeli- tálknafk a belterületen fennálló 4'4%-os né—
peaségi arányát). A jogakadémián 5695 volt a róm. kat., %% a ref., 5% az ág. 11. ev. és
%% az izraelita hallgatók aránya. Figye- lembe kell vennünk, hogy a középfokú is- kolák tanulóinak jó része nem helybeli:
így a szakiskolakon és a képzöintézeteken
% rész, a felsökereskedelmi iskoláíkon 57%, a középiskolákon 2893 volt a tanulók közül nem kecskeméti lakos gyermeke. A polgari iskolai tanulóknál ez az arámy csak (%%—ot tett. A jogakadémiai hallgatók szüleinek vi-
szont % resze nem lakik helyben.
Végül a középfokú iskolai tanulók szü- leinek foglalkozását illetőleg megmlíthet—
jiik, hogy a tanulók 2096 -a az östermelés,
18% —a az ipar, 1695 -a a kereskedelem (hi—tel,
közlekedés), 30%—a a közszolgálat, szabad foglalkozások, 16%-a a nyugdíjasok s
egyéb foglalkozásúak körébe tartozott; (az
utóbbi csoportban szerepelnek a szeretet- házi növendékek is: 595). Az értelmiséghez általában a nevezett középfokú iskolai ta- nulók 329514) tartozik.
.
A kecskeméti alsó— és középfokú iskolak tanulóinak a számát a lakossághoz viszo—
nyitva és szembeállítva az így nyert arat—
nyokat az országos arányokkal, tanulságos eredményre jutunk. (L. a köv. hasaíbon levő összeállítást.)
Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy Kecekeméten az óvóintézetekben gondozot—
tak száma aránylag kevés; középiskolába viszonylag sok tanuló jár; elegendő a többi
1935
Esett 10.000 lakosra tanuló
MMM—í;— Zac?
orsz on keméten
Óvóintézetek ... 141-0 55-5
Elem: mindennapi iskolak . . . 1.119'0 1.1720 Továbbképző elemi iskolák . . 339'8 3857
Tanoneiskolák ... 43 6 59 0
Polgari iskolak ... 105'2 71'7 Tanitónöképzö-intézet—ek 7'3 45'3
Középiskolák ... 75'5 151'8
Felsökereskedelmi iskolák . . 8'7 %%
Mezőgazdasági szakiskolák . . 2'2 10'7
középfokú iSkolai tanuló száma is! de a pol gári iskolákba járók aranya már kisebb a orezágosnál. Ezek a szamok nagyjában rá világítanak Kecskemét közoktatásának
helyzetére, amelyhez még csak annyit fűz hetünk lhOZZá, hogy egyes iskolafajok (min az önálló gazdasági népiskola, tanítóképző intézet, egy éves kereskedelmi tanfolyam hiányzanak a közoktatási intézmények so rában. Ilynemű iskoláknak a felállítása valamint a kisdedóvásnak. a középfok oktatás egyes ágainak, de különösen a gaz dasági szakoktatásnak a továbbfejlesztés tehát feltétlenül kívánatos volna.
Reméljük, hogy fog jönni idö, amik az ország 5 nemkülönben a város anya helyzete lehetővé teszi ezeknek a feladatok nak a megvalóaítasát. Biztatóul szolgálhat nak erre nézve Pásthy Károly idézett mun kájának a befejező szavai: .,Ha pedig e vá ros a nemzet kultúrális törekvéseiben jövö is olyan élénk résztvesz, mint a multba vett: akkor mindig bátran hangoztathatj azokat a büszke szavakat, melyeket címe rébe foglalt: ,,Sem magasság, sem mélys- nem rettent".
Asztalos József (1