Almási Porkoláb András
Zoványi Jenő lexikoni cikkeiben azt állitjà róla, hogy erdé- lyi születésű, ámde ez a franekerai akadémián tanuló Almási P.
András 1640-ben tartott vitatkozásának ajánlásában megnevezi ap- ját: Porkoláb János ugocsamegyei táblabírót, valamint testvérét:
Almási Mihályt, rozsályi Kun László jószágigazgatójátHozzá- tartozóinak nevéből tehát megállapíthatjuk, hogy őt is a Porkoláb családnév illette meg, születési helye pedig a sok Almás nevezetű község közül Ugocsában keresendő.Itt azután meg is találjuk a még ma is majdnem tiszta református Fertősalmás kisközséget. Különben még az is bizonyítja a most megnevezett faluból való származását, hogy Csaholczi P. András I643 február 11-től május 27-ig "De Mo- nachatu" tárgykörből Utreehtben tartott vitatkozásait a többek kö- zött "D. Andreae Almási"-nak is ajánlotta, hozzáfűzvén,hogy·"Huic vero Eectori Seholae quae est Claudiopoli Transylvanorum diligen-
2 ^
tissimo, ac conterraneo meo dilectissimo." 'Az utolsó szavak meg- értéséhez pedig tudnunk kell, hogy az ugocsa-megyei község csupán csak 20 kilóméter távolságra fekszik a szatmár-megyei Csaholc köz- ségtől, a vitatkozást tartó diák szülőföldjétől· Bárha az elmúlt századokból nem maradt fenn semmiféle emlék, hogy ebben a szinma- gyar kisnemesi faluban Porkoláb nevű család valaha is lakott vol- na, ellenben az idézett disputáció ajánlásában. - a fentieken kí- vül még felsorolt Zohon Péter ugocsamegyei alispán családja már a XV. században is itt élt,^ éppen ezért valószínű, hogy a "Porko- láb" név valamelyik ősének hihetőleg Nyalábvárban betöltött fog- lalkozását jelöli s emiatt hiányzik a hézagosan fennmaradt össze- írásokból valamelyik törzsökös családnak ez az átmenetileg használt
1) BMK. III. 1556.
2) A debreceni református nagykönyvtárban BMK. 483. sz. jelzés a- latt őrzött könyvpéldány szerint.
3) Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937. 349·
293'
neve. Különben Almási Ρ· András születésének valószinCleges évét is tudjuk. Ugyanis a hollandiai Leyda város akadémiájára I 6 4 I ju- nius 8-án történt beiratkozásakor magát 29 esztendősnek mondot- ta, ez azután az l6l2. évet jelölné meg-
Az elől emiitett disputáció ajánlásában az 13 feltűnő, hogy az ajánlással megtisztelt férfiak között négy kolozsvári papot, - ugy mint Tiszabecsi P. Tamás, Tornai Gáspár, Graffius Gáspár és Tasnádi Miklds - is találjuk, annak a helyzetnek bizonyságául, hogy Almásinak Kolozsvárhoz is szoros köze volt .Erre a kérdésünk- re a választ Bánffihunyadi Jánosnak, a londoni Gresham-kollégium professzorának Medgyesi Pál fejedelmi udvari prédikátorhoz inté- zett levelében is megkapjuk, itt ugyanis azt irja: "Mivel ez az magyar barátom Almási, ki kolozsvári alumnus, mostan kigyelmetek- hez haza migyen, im elküldttem kidgyelmednek С tüle a kivánt köny- vet . ) Tehát Almási a kolozsvári egyházközségiek vala alum- nusa, ez pedig azt jelenti, hogy hazai tanulásának legalább is u- tolsó éveit itt töltötte s jétanulásáért az egyház elöljáróinak pénzbeli támogatását elnyerve, továbbtanulás céljából az ők segé- lyükkel bujdosott külső országokbeli akadémiákra.
Idegen országokba történt utbaindulásának idejét nem tudjuk, csupán annyi bizonyos, hogy 1638 november 18-án a hollandiai Fra- nekera egyetemére beiratkozva,^1640-ben Vedelius Miklós teológi- ai professzor vezetése alatt május hónapban, mint Andreas P. Al- massius Hungarus" De Tribus in unica Deitate Personis" tárgykör- ből vitatkozást tartott. Élőszóval előadott s nyomtatásban 24 lap- nyi terjedelemben megjelent munkácskájában Samosatenust,Photinust, Socinust és Enyedit támadja·7^ Ez már egymagában is tanusitja Al- másinak Kolozsvárott történt nevelkedését, minthogy itt hagyomá- nyos vesszőparipaként találjuk meg a reformátusoknak az unitáriu- sokkal való huzakodását. Ezen kivül ugyanebben az évben és ugyan- ennek a professzornak az elnöklete alatt a Collegium Eungaricum tagjaitól tartott 51 vitatkozás közül kettő alatt is ott találjuk
4) Archiv des Vereines für siebenb. Landeskunde· N.F. XVI. 210.
5) EPrK. 1874: 269·
6) TT. 1886: 604.
7) Е Ж . i n . 1556.
294'
Almási F.András nevét, ^bizonyságául diákimk szorgalmának. Ugyan- ennek a gyűjteményes munkának függeléke még egy hosszabbacska vi- tatkozását foglalja magában, amelyet "De Fide Patrum Vet(eris) Testamenti)" cim alatt tartott. (3-22. lap.)^)
Almási hihetőleg még az I 6 4 I · év elején Angliába is áthajó- zott, s ottani néhány hónapig tartott tanulása kö2ben felkereste Londonban megtelepedett tudós honfitársát,Bánffihunyadi János ké- miai professzort. С azután a hazatérendő diáktól levelet kUldött Fehérvárra Medgyesi Pálnak és ehhez egy angol nyelvű munkát is mel- lékelt, amelyet Medgyesi maga kért10) bizonyosan magyar nyelvre való lefordítás céljából.
Angliából Hollandiába visszatérve, I64I junius 8-án még be- iratkozott a leydai akadémia teológiai karára,11^ itt azonban két hónapnál tovább már nem igen tartózkodott, hanem összeszedve nagy- számú magyar tanulótársának megbízatásait, még az ősz beköszönté- se előtt útba indulhatott.E megállapításunkat a kolozsvári refor- mátus kollégium könyvtárának egyik kötetébe irott bejegyzése alap-
ján tesszük. Eszerint ugyanis: "Claríssimo ас Doctissímo viro Dni Stephani (!) Jenei Ecclae Claudiopolitanae Orthodoxae Ministro Pi- delis. Dno suo ас benevolo singulari hocce gratitudinis suae sym- bolum mittit Johannes P. Csaholezi Franekera." Alája más kézzel irva: "Aecepi per cl. vir[um3 D. Andreám Almasi Claudiop. 15*8.
bris An. I64I Step. Jenej mpria·"12) Almási tehát I64I október 15- én már Kolozsvárt van, minthogy ekkor adta át Jenei István lelki- pásztornak Csaholczi Pap János diák küldeményét · Bizonyosan ugyanő hozhatta azt a másik könyvet is, amelyet Tiszabecsi Tamás kolozs- vári első pap és esperesnek hasonlóképpen Csaholczi küldött Er- délybe. )
Δ hazaérkezett Almási első utja Kolozsváron keresztül Fehér- várra vezetett. Itt azután Geleji Katona István püspöknél történt jelentkezésekor az egykori kolozsvári alumnus megkapta "alma. ma - ter"-éhez rektorként való kirendelését. A fentebbi Csaholczi Já- nos - amint már emiitettem - utrechti diák korában I643 február -
8) BMK. III. 1557.
9) Е Ж . i n . 1565.
10) EPrK. 1874: 269·
11) Archiv К.F. XVI. 210.
12) Petri Cunaei de Bepublica Hebraeorum Libri lII.(Lugduni-Bata- vorum, I 6 3 I) e. könyv előzéklapján.
13) A kolozsvári ref.koll. nagykönyvtárában· Jelzése: P. 249·
295'
tői májusig tartott teológiai tárgyú vitatkozásait a többek kö- zött Almási P. András kolozsvári iskolaigazgatónak is ajánlot- ta·14^ Ekkor tehát már második éve igazgatta Kolozsvár kálvinis- ta scholáját. Lényeges jelenség, hogy ennél az intézetnél megint csak akadémikus mesterre találtunk, mint Bihari F. Benedekben, - Dengelegi Péterben és Csanaki Mátéban·
Almásinak angliai tartózkodáséból, Bánffi hunyadi val való is- meretségéből és Csaholczival való barátságából következtetve,azt hisszük, hogy maga is a puritánusok közé sorolandó s mint ilyen - kolozsvári rektoroskodésa idején - netalán éppen ő volt az, aki Apáczai gondolatvilágét puritánus irányba útba indította.
14) BMK. III. 1611·
296'
