HIDVÉGI PÉTER, BÍRÓ MELINDA, MÜLLER ANETTA, VÁCZI PÉTER
Eszterházy Károly Egyetem, Sporttudományi Intézet, Eger University of Eszterházy Károly, Institute of Sport Science, Eger
TESTNEVELÉSI PROGRAM A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSBEN
PSYCHICAL EDUCATION PROGRAM IN THE HEALTH PROMOTION
Összefoglaló
A magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabb Európában. Magas a ha- lálozási és a megbetegedési arány, a nem fertőző betegségek közül elsősorban az életmódbeli tényezők és a munkahelyi stressz a legjelentősebb kockázati té- nyező. Célunk egy egészségfejlesztési terv kidolgozása a Vám- és Pénzügyőrség állománya számára az eredmények függvényében.
Kulcsszavak: munkahelyi stressz, egészségfejlesztés.
Abstract
The health status of the Hungarian population is among the worst in Europe.
High mortality and morbidity rates of non-infectious diseases are mainly due to lifestyle factors, and job stress is a significant risk factor. Being an officer of the Customs and Finance Guard is a specific profession, the job stress is sig- nificant. If our aim is prevention, we have to start with evaluating the health status of the vulnerable population, and intervention can be designed in view of the results. In view of the result, we would like to develop a health promot- ing project for this population with special profession.
Keywords: work stress, health promotion.
Bevezetés
A pénzügyi és gazdasági világválságot megelőző évek gazdasági és társadal- mi fejlődése olyan problémák sorát hozta magával, amelyek a munkavállalók egészségkárosító kockázatait növelték. A munka világát érintő társadalmi ha- tások átrajzolták a kockázati tényezők prioritási sorrendjét. A klasszikus fizi- kai, kémiai, biológia kockázati tényezők mellett mára a pszichológiai stresszo- rok gyakoriságának növekedése jelenti a legfontosabb munkahelyi egészségi ártalmat (Ungváry, 2010).
Az Európai Unió tagállamainak 2002 – 2006 évekre meghirdetett stratégi- ája a munkahelyi stresszt helyezi középpontba, mert a kutatási adatok szerint a tizenötök országaiban a munkavállalók 18%-a szenved a munkahelyi stresz- sztől és ennek következményeitől. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (Inter- national Labour Organization, 2005)5 öt ország vizsgálata alapján (Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Lengyelország, USA) megállapította, hogy a lelki problémák incidenciája riasztó mértékben növekszik a munkavál- lalók körében. Magyarországon a lakosság lelkiállapota szintén aggodalomra ad okot, ennek hátterében jelentős mértékben a munkahelyi stresszforrások állnak. A foglalkoztatottak körében a kezelést igénylők aránya 5,9% (KSH Társadalmi helyzetkép, 2005).6
A munkahelyek okozta egészségkárosodás markáns gazdasági vesztesség- gel jár. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, 2005) becslései szerint a munkahelyi stressz költsége egyes országokban a bruttó nemzeti jövedelem 10%-át éri el. A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, ahol a kockázatok különböző formákban jelentkeznek, így pl. a munkaszervezést és a munkahelyi emberi tényezőket is a rizikótényezők közé soroljuk. Mindazok a kutatások, amelyek egy sajátos munkahely egészségkárosító paramétereinek feltárására irányulnak, alapját képezhetik a munkahelyi egészségnevelési és egészségfejlesztési terv kidolgozásának (Ungváry, 2010).
Az egészségfejlesztés nemcsak társadalmi, hanem egyéni szintű feladat is, a két szint csak együtt tud hatékonyan működni. Az egészségfejlesztés fo- lyamatába elengedhetetlen bevonni a munkavállalókat, figyelembe kell venni szükségleteiket és a munkahelyi munkaszervezésről alkotott véleményüket. Az egyéni kezdeményezések nem elegendőek ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távú
5 http://www.ilo.org/global/publications/ilo-bookstore/order online/books/WCMS_081882/lang--en/in- dex.htm
6 http://vmek.oszk.hu/06000/06037/06037.pdf
sikereket érjen el. A tartós munka- és teljesítőképességhez olyan megközelítés- re van szükség, amely a vállalati kultúra szerves részét képezi, és amely szem előtt tartja a munkavállalók testi és lelki jóllétét egyaránt. Az egészségfejlesz- tésnek az a célja, hogy csökkentse az emberek egészségi állapotában országtól, életkortól, társadalmi osztálytól függően jelenleg fennálló különbségeket, s hogy mindenkinek lehetővé tegye, hogy a számára elérhető legjobb egészség- ben élhessen (Juhász, 2007).
Az egészség fogalma
Az egészség az egyén szempontjából az egyik legfontosabb – ha nem a legfon- tosabb – érték, ezért megőrzése az egyén karrierje, gazdasági helyzete, társadal- mi státusa szempontjából is döntő jelentőségű. Az embereket rá kell ébresz- teni arra, hogy saját magukat és családjukat hozzk nehéz, sokszor kilátástalan helyzetbe azzal, ha nem törődnek egészségükkel. Egy-egy ország jövőbeni fejlődése, gazdasági potenciálja nagyban függ a lakosság egészségi állapotától (Simon, 2003).
Számtalan egészségdefiníciót ismerünk, döntő többségük valamilyen egész- ségnorma köré szerveződik. Ezek a meghatározások nemcsak ismeretelmé- leti szempontból bírnak jelentőséggel, hanem praktikus következményekkel is járnak a tekintetben, hogy milyen eszközöket tartunk az egészségi állapot befolyásolása, fenntartása, illetve fejlesztése szempontjából megfelelőnek, ha- tékonynak.
Az 1. táblázatban kívántuk összefoglalni az egészségfogalom megközelítésé- nek változásait az 1946-os WHO definíciótól a XXI. sz.-ig bővülő és alakuló meghatározásokig.
1. táblázat. Az egészség fogalmi változásai
6]HU]ĘGiWXP $GH¿QtFLyOpQ\HJH
:+2 Úgy határozza meg az egészséget, mint a test teljes jólléti állapotát.
:+2.RSSHQKiJD Hangsúlyt kapnak az egyéni és társadalmi létfeltételek pVD]HJ\pQLIHOHOĘVVpJ
:+22WWDZD 0iUEHOHYHV]LD]HJ\pQLVPHUHWHLWDWiUVDGDOPLWpQ\H]Ę- NHWYDODPLQWD¿]LNDLN|UQ\H]HWHW
:+2$GHODLGH Kormányszinten kell az jobb egészségi állapotot javítani az állampolgárok számára.
6HHGKRXVH
Az egyén szintjére bontja le az egésszéget, vagyis min- denki számára mást jelent egészségesnek lenni, de az DODSYHWĘIHOWpWHOHNHW¿J\HOHPEHNHOOYHQQL
$QWRQRYVN\
Az emberi létezés alapelve nem a kiegyensúlyozottság és az egészség, hanem az egyensúlyvesztés, a rendelle- nesség és a szenvedés.
,QVHOpV5RWK
Nem az a kérdés, hogy valaki egészséges vagy beteg-e, hanem az, hogy az említett kontinuum mentén milyen távolságra van az egyik vagy a másik végponttól.
Jelenleg az egészségnevelés és az egészségfejlesztés irányvonalait Antonovsky elmélete határozza meg.
Az egészségfejlesztés fogalma
Az egészségfejlesztés egy tágabb fogalom, amelyről először Marc Lalonde ta- nulmányában olvashatunk, ami 1974-ben jelent meg. Ebben a kanadai egész- ségügyi miniszter legfőbb megállapításai között szerepel, hogy a gyógyászat és az egészségügyi rendszer korlátozott szerepet tölt be az emberek egészségi álla- potában, mert a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változás nagyobb részben tulajdonítható a szociális és környezeti feltételek javulásának, mint az orvostudomány fejlődésének, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférésnek.
A globális népegészségügyi programok területén mérföldkőnek számít az
„Egészséget Mindenkinek 2000-re” program, melyet az Egészségügyi Világ-
szervezet (WHO) harmincadik közgyűlésén, 1977-ben fogalmaztak meg, és 1978-ban Alma-Atában fogadtak el. Az új irányelvek a mai Európai Unió egészségügyét is áthatják. Fő céljuk volt, hogy 2000-re a világ minden lakosa érje el azt az egészségi állapotot, amely lehetővé teszi a társadalmilag és gazda- ságilag produktív életet (WHO, 1984).
Az 1986-os Ottawai Egészségfejlesztési Charta a közösségi egészségmegőrzés politikai kiáltványaként is felfogható. A konferencia „Egészséget mindenkinek 2000-re és azon túl” mottója egy új szemléletet tükröz, és az azonos régión belül iparilag fejlett és elmaradott országok számára is hasonló célokat tűzött ki. Ez a WHO-program egy új népegészségügyi mozgalmat, és az egészségügyi ágazaton kívüli különböző szektorok együttműködését sürgeti az egészség ér- dekében. Az Ottawai Charta olyan folyamatként definiálta az egészségfejlesz- tést, „amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell len- nie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzon, vagy alkalmazkodjon ahhoz” (WHO, 1986. 9. o.).
Az egészségfejlesztés fogalmát a Dzsakartai Nyilatkozat a következők szerint módosította: „A meghatározás az egészségfejlesztést, mint folyamatot írja le jelezve, hogy az egészségfejlesztés egy eszköz a célok eléréséhez: az egészségfej- lesztés a lakosság egészségkultúrájának széles körű fejlesztésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak, és megbetegedések meg- előzésére irányuló tevékenység” (Nutbeam, 1998).
Az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése, a World Health Assembly leg- utóbbi, 2004-ben megtartott genfi ülésén határozat formájában hívta fel a tagállamok figyelmét arra, hogy kiemelt jelentősége van a fiatalkorúak szá- mára meghirdetett egészségfejlesztési programoknak. Ezek vonatkoznak az alkoholfogyasztásra és a dohányzásra is, melyek az életmóddal összefüggő rizi- kófaktorok (Kishegyi és Makara, 2004).
Az elmúlt húsz évben a témával kapcsolatos szakmai fórumokon a megva- lósítás különböző lehetőségeivel és a prioritásokkal foglalkoztak, a nyilatkoza- tok, irányelvek, ajánlások akcióprogramok keretében hívták fel az érintettek figyelmét az életmód befolyásolására és az egészséget támogató környezet ki- alakítására [Ottawa [1986)], Adelaide, Australia [1988], Sundsvall, Svédor- szág [1991], Dzsakarta [1997], Mexikóváros [2000]). Az egészségfejlesztés az egészség meghatározóit befolyásolja, változást szeretne elérni a szociális ügyek, a pénzügyi, gazdasági és minden olyan területen, amely az emberek életkörül-
ményeit meghatározza. Végső cél, hogy növelje a várható egészséges élettar- tamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket (Chu, Breucker, Harris, Stitzel, Gan, Gu és Dwyer, 2000). A 2. táblázatban az egészségfejlesztés fogalmának alakulását, bővülését foglaltuk össze.
2. táblázat. Az egészségfejlesztés fogalmai 6]HU]ŋGiWXP $GHÀQtFLyOpQ\HJH
/DORQGH
Olyan stratégia, amely „mind az egyének, mind a szerve- ]HWHNWiMpNR]WDWiViWEHIRO\iVROiViWpVVHJtWpVpWWť]LNLFpOXO DQQDNpUGHNpEHQKRJ\D]RNW|EEIHOHOŋVVpJHWYiOODOMDQDN pVDNWtYDEEDQPťN|GMHQHNN|]UHDPHQWiOLVpVWHVWLHJpV]- ségre ható ügyekben.”
*UHHQ Az egészségi felvilágosítás és kapcsolódó szervezeti, poli- tikai és gazdasági beavatkozások bármely olyan kombiná- ciója, amely az egészségi állapotot javító viselkedésbeli és N|UQ\H]HWLYiOWR]iVRNHOŋVHJtWpVpUHOHWWWHUYH]YH
1XWEHDP Az a folyamat, amely módot ad az embereknek, hogy az HJpV]VpJNHWEHIRO\iVROyWpQ\H]ŋNHWMREEDQNp]EHQWXGMiN tartani, és ennek következtében képessé válnak azt tökéle- tesíteni.
:+2 Az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük
fokozott kézbentartására és tökéletesítésére.
*RRGVWDGWpVPWVDL $] HJpV]VpJ PHJOpYŋ V]LQWMHLQHN IHQQWDUWiVD pV HUŋVtWpVH hatékony programok, szolgáltatások és szakpolitika megva- lósítása által.
2·'RQQHOO $] D WXGRPiQ\ pV PťYpV]HW DPHO\ VHJtW D] HPEHUHNQHN olyan életmódot választani, amely az optimális egészségi ál- lapot elérésére irányul.
A kutatás célkitűzései és a minta
Jelen kutatásunk célja az volt, hogy országos viszonylatban feltárjuk a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának és a rendészeti szakközépiskolák ok- tatóinak stresszről, egészségről alkotott vélekedéseit. Vizsgáltuk a rájuk ható munkahelyi, magánéleti stresszt, az adott szervezethez való elkötelezettségü-
ket, a munkahelyi motivációt, a munkahelyi elégedettséget, a szervezeti lég- kört és a karrierlehetőséget.
Az empirikus kutatás két részből áll, melynek első felében a Vám- és Pénz- ügyőrség személyi állománya (N = 603), a Vám- és Pénzügyőri Iskola oktatói és a rendészeti szakközépiskolák oktatói (N = 112) egy kérdőívet töltöttek ki.
A kérdőíves felmérést a munkatársakkal folytatott személyes interjú követte.
A kutatás során arra törekedtünk, hogy az állapotfelmérés alapján a Vám- és Pénzügyőrség részére egy egészségfejlesztési tervet dolgozzunk ki, mely a dol- gozók egészségének fejlesztését szolgálja.
A kutatás hipotézisei
1. Feltételezzük, hogy a stressztűrő képesség szignifikáns különbséget mutat a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának különböző munkaterüle- tein.
2. Feltételezzük, hogy a munkahelyi problémák a férfiak számára gyakrab- ban okoznak stresszt, mint a nőknek, a nőknek inkább a családi problé- mák jelentik az elsődleges stresszort.
3. Feltételezzük, hogy a rendészeti szakközépiskolákban tanító és a Vám- és Pénzügyőri Iskolában tanító kollégák stressz-szintje alacsonyabb (szig- nifikánsan eltér), mint a Vám- és Pénzügyőrség állományában szolgálatot teljesítő kollégáké, mely az eltérő munkahelyi feladatokra és munkakörül- ményekre vezethető vissza.
4. Feltételezzük, hogy azon dolgozóknál, akik egy évnél kevesebb időt töltöt- tek el a Vám- és Pénzügyőrségnél, alacsonyabb stressz-szintet tapasztalunk azon kollégákhoz képest, mint akikre több éve nehezedik a munkahelyi stressz.
A kutatás eredményei
A munkahelyi stressz kérdéskörében megfogalmazott hipotéziseink nem minden esetben nyertek igazolást. Stressz-szint tekintetében vizsgáltuk a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának különböző munkaterületeit.
Eredményeink szerint a stressz-szintet nem befolyásolja, hogy ki melyik vámszervnél dolgozik, illetve elmondható, hogy valamennyi vámszervnél
hasonló stressz-szint volt megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy mindenhol hasonló munkakörülmények, felelősség tapasztalható. Nem minden kérdés- ben igazolódott be az a hipotézisünk, mely a szolgálati idő és a rendfokozat kérdéskörét boncolja. Kutatásunkban vizsgáltuk a tiszthelyettes, tiszt, főtiszt és közalkalmazott stressz-szintjét. Összesített stressz-szintben nem található szignifikáns különbség a különböző rendfokozatok között, viszont azoknál, akik egy évnél kevesebb időt töltöttek el a Vám- és Pénzügyőrségnél, alacso- nyabb stressz-szintet tapasztalunk azon kollégákhoz képest, mint akikre több éve nehezedik a munkahelyi stressznyomás. A hivatásos állományban a nemek között az alábbiakban tapasztaltunk szignifikáns eltérést: a nők számára sokkal nagyobb stresszt okoz a család miatt való aggódás, mint a férfiak esetében, valószínűleg az anyaszerepből kifolyólag. A munkahelyen való megfelelés inkább a férfiaknak jelent nagyobb stresszort, mint a nőknek, valószínűleg a családfenntartó szerep miatt. A vezetői stílus jelentősen befolyásolja a stresz- sz-szintet, ugyanis ha kedvezőbben bántak a beosztottakkal, a stressz-szint is alacsonyabb szinten realizálódott.
1. Egészségfejlesztési terv
„Fejleszteni kell a csoportok, szervezetek, közösségek készségét és lehetőségeit arra, hogy az egészséget meghatározó tényezőket pozitívan befolyásolják. Az egész- ségmegőrzési lehetőségek javítása nevelést, képzést, forrásokat igényel.” (Dzsakartai Nyilatkozat)
„A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társa- dalom valamennyi olyan együttes tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jóllét javítására irányul.”
A cél eléréséhez szükséges lépések és eszközök: A munkaszervezet javítása. A dolgozói részvétel biztosítása és a személyi kompetencia fejlesztése.” (A Mun- kahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának Luxemburgi Deklarációja, 1997) Munkahelyi egészségterv definíciója:
A munkahelyi egészségterv az a komplex programtervezet, amely a munka- vállalók életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejleszté- sét szolgálja közösségi erőforrások mozgósításával.
A munkahelyi egészségterv folyamatjellegű, amelynek megvalósításának lépé- sei:
- Kiinduló helyzet felmérése.
- Cselekvési terv kidolgozása – ennek alapján a programok megvalósí- tása.
- Az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja.
- Folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás a program során.
- A megvalósításban minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a munkahelyi közösség igényein alapul.
A feltáró vizsgálataink alapján egy munkahelyi egészségfejlesztési terv ki- dolgozására vállalkozunk a Vám- és Pénzügyőrség személyi állománya és a ren- dészeti szakközépiskolák oktatói számára.
A munkahelyi egészségterv-ajánlás a Vám- és Pénzügyőrség számára Állapotleírás (Hol állunk most?)
Magas stressz-szint mérhető; a női dolgozók esetében ez még inkább jellem- ző, összefüggés van a munkában eltöltött idővel. Fenyegető helyzet jöhet létre:
a krónikus munkahelyi stressz számos egészségkárosodást hoz létre. Olyan el- változások alakulhatnak ki, mint pl. a szorongás, a depresszió, az emocionális kimerülés, a szív- és érrendszeri betegségek, esetleg öngyilkosság.
Ez a helyzet elősegítheti a rizikómagatartás kialakulását (dohányzás, alko- holfogyasztás, mozgásszegény életmód kialakulása, stresszevés stb.). Mindez növeli a betegség miatti munkakiesést, a munkahelyelhagyást, az ott maradók fokozottabb terhelését létrehozva a stressz-szint tovább növekszik. A negatív gazdasági vonzat mellett a testület hírnevét is csorbíthatja, amely az elkötele- ződést, a motivációt ronthatja.
Eredmények szervezeti szinten
Vizsgálatunkat a Dél-alföldi Regionális Parancsnokság, az Észak-alföldi Re- gionális Parancsnokság, a Közép-magyarországi Regionális Parancsnokság, a Dél-dunántúli Regionális Parancsnokság és a Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnokság vámszerveinél végeztük. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes kérdés- körökben van-e regionális különbség, illetve melyek a megnyilvánuló különb- ségek, melyeket az egyes régió hivatásos vám- és pénzügyőröknek összeállított egészségfejlesztési tervébe bele kell építeni.
A stressz-szintben a vizsgálatunk alapján szignifikáns különbséget nem tud- tunk kimutatni a régiók között (p > 0,05). A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományában dolgozó vám- és pénzügyőrök stressz-szintjét elsősorban nem az befolyásolja, hogy hol teljesítenek szolgálatot, inkább a munkakör, az eltöl- tött életévek, a beosztás, melyet már megállapítottam.
Cselekvési terv (Hogyan valósítsuk meg?)
x A programok első lépéseként elengedhetetlen az érdeklődés felkeltése, az együttműködés kialakítása. A dolgozókat mindenképpen meg kell nyerni az ügynek, ezért be kell vonni a programokba őket a terve- zéstől a végrehajtásig. Akkor lesz megfelelő az együttműködés, ha az alkalmazottak, a döntéshozók és a szakértők az egész program során mindig megfelelő tájékoztatást kapnak, mert érdeklődésüket csak így lehet fenntartani.
x Célcsoport meghatározása. A rendészeti szakközépiskolákban és a Vám- és Pénzügyőri Iskolán tanító kollégák, valamint a Vám- és Pénz- ügyőrség állományában szolgálatot teljesítő kollégák stresszkezelése indokolt, bár különböző sajátossággal rendelkeznek a tanárok és a szolgálati állományban lévők. Ez az eltérő munkahelyi feladatokra és munkakörülményekre vezethető vissza, ezért mind a tanárok, mind az állományban lévők számára kiterjesztendőnek ajánljuk az intervenci- ót, de a specifikusságok figyelembevételével.
Testnevelési program Bevezető gondolatok
Egy olyan több szintű sport- és mozgásprogramot alakítottunk ki, mely figyelembe veszi a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazottainak egészségi állapo- tában és fittségi szintjében, valamint stressz-szintjében az eltérő regionális különbségeket, valamint az eltérő munkabeosztás (hivatásos állomány tagjai, oktatói állomány) következtében tapasztalható eltéréseket.
A szakmai programot úgy állítottuk össze, hogy lehetőséget biztosítson helyben végezhető fizikai aktivitásra, valamint az időjárás elemeinek felhasz- nálásával a természet erőivel való edzésekkel és mozgásformákkal is színesítsük a kínált mozgásrepertoárt. A program kialakítása során törekedtünk arra, hogy az irodai dolgozók és a terepen munkát végző alkalmazottak munkaterhelésé- nek eltérő sajátosságaiból, valamint más-más terhelési aspektusaiból felmerülő munkahelyi ártalmak és annak preventív szemlélete beépüljön a tervezetbe.
Ajánlott mozgás és egészségtérkép
Nagyon fontos a dolgozói állapotfelmérés, melynek meg kell történnie a mozgásprogram elkezdése előtt. Többfajta fittségmérő tesztet és eljárást isme- rünk, mi azt a fajta tesztet javasoljuk, mely gyorsan, költséghatékonyan meg- valósítható. Igaz ugyan, hogy ez a teszt döntően az életmód elemeire rákérdez- ve állapítja meg a fittségi szintet, ami nem annyira pontos, mint más tesztek (pl. Hungarofit, Eurofit stb.) nekünk azonban nem is kell annyira pontos felmérés, hiszen ez alapján a dolgozókat be tudjuk csoportosítani két fittségi szintbe (1. fittségi szint [kisebb terhelési zóna], 2. fittségi szint. [magasabb terhelési zóna]).
1. ábra. Az 1. fittségi szinttel rendelkezők számára ajánlott programok
A kezdőknek vagy alacsonyabb terhelhetőséggel, alacsonyabb edzettségi szinttel rendelkezőknek az ábrán felsorolt tevékenységeket javasoljuk. Megha- tároztunk egy közös modult, melyet az irodai és a terepen dolgozó munkatár- saknak egyaránt ajánlunk, Itt megkülönböztettük azokat a tevékenységeket, amelyeket helyben is tudnak végezni, illetve azokat, melyek ún. külső helyszí- nen zajlanak. Majd az irodai és a terepen dolgozók számára javasoltunk olyan speciális rekreációs sportokat, melyek figyelembe veszik az eltérő munkakörök jellemzőit, illetve az ezek kapcsán felmerülő különböző célokat és igényeket a szabadidős programok terén.
2. ábra. A 2. fittségi szinttel rendelkezők számára ajánlott programok
A 2. fittségi szinten lévő alkalmazottaknak, akik edzettebbek, vagy akik már rendelkeznek előzetes mozgástapasztalattal, és jó fittségi, egészségi állapotnak örvendenek, szintén meghatároztuk a rekreációs programjukat, amit az egész- ségtervbe beépítettünk. Ez a csoport is végezheti azokat az aktivitásokat, mint az 1. fittségi szinttel rendelkezők, nekik azonban olyan programot is összeál- lítottunk, mely kellő edzettségi és egészségi állapotot feltételez. Amennyiben az 1. fittségi szinten meghatározott tevékenységet űzik, úgy nekik a terhelés intenzitásának növelését kell megvalósítaniuk, hiszen ha a szervezet hozzászo- kik az edzésingerhez, akkor már nem váltja ki a szervezet alkalmazkodását, így nem fejlődik. Amennyiben a terhelés terjedelmén változtatunk, úgy elérhet- jük az alkalmazkodást és a magasabb edzettségi-fittségi szintet.
3. ábra. A regionalitásban megjelenő különbségek.
A régiókban tapasztaltunk különbségeket az oktatói és hivatásos állomány tagjai esetében is. Volt olyan régió, ahol a dolgozóknak magasabb volt a stresz- sz-szintje, de volt, ahol a légkör mutatott kedvezőtlenebb képet. Azokban a régiókban, ahol magasabb stressz-szintet tapsztalhattunk, ott a 3. ábrában a stressz-szint alatt nevesített tevékenységeket fokozottan ajánljuk, hiszen ezek- nek a stresszoldó szerepe kifejezettebb. Egy egészségtervnek figyelembe kell vennie az eltérő természetföldrajzi aspektusokat, adottságokat is. Azokban a régiókban, ahol a 3. ábra természetföldrajzi aspektusai alatt szereplő tényezők megjelennek, ezeket a program összeállításában preferálni kell. Ahol hegyi te- rep van, ott a túrák, a nordic walking, az intenzívebb kerékpáros edzés, a kalandpark beépíthető, ahol álló- vagy folyóvíz áll rendelkezésre, ott a vizes sportok dominanciája markánsabban jelenhet meg. Az alföldi terep gyalog- lásra, futásra, nordic walkingra stb. ad lehetőséget. A speciális infrastruktúrát igénylő sportokat ott építsük be az egészségtervbe, ahol erre a kedvező adott- ságok, az infrastrukturális háttér rendelkezésre állnak.
A tervezett sporttevékenységek indoklása a szervezetre kifejtett főbb hatá- saival:
Nordic walking: népszerű ciklikus sportág, a természetben űzhető, így az időjárás elemeivel való edzés egyik nagyon bevált eszköze. Ahogy a természetben változnak az időjárás elmei, mint a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a csa- padék, a szél, a légnyomás, úgy ezek a változó tényezők a szervezetet fokozatos alkalmazkodásra késztetik, mely így a szervezet immunrendszerének erősítésé- hez járul hozzá. Könnyen elsajátítható, hiszen a mozgáselemek ismétlődnek.
A terhelés nagyon jól, adekvátan adagolható nemre, életkorra és edzettségi állapotra. Mivel a természetben végezhető mozgásforma, így az idegrendszer pihentetésében, srtesszoldásban betöltött szerepe is jelentős. Bár valamennyi régióban űzhető, hiszen alföldi és hegyvidéki, dombsági karakterű tájakon is lehet végezni, nagyobb terhelést jelent a hegyvidéki területeken.
A jóga erősen tartja kiemelt helyét a fitneszben, egyre többen jönnek rá, mi- lyen eredményes a lelki, szellemi, testi egészség megtartásában. Sokan kedvelik a Bikram jógát. Bikram Choudhury a megalkotója, aki speciálisan állította össze az ászanákat azzal a céllal, hogy a test minden részébe oxigéndús vér jusson. Így biztosítja a Bikram jóga az egészséget, a jó közérzetet. A tudatos légzési technikák és meditatív gyakorlatok a stresszoldó hatásuk miatt nagyon hasznosak.
A kerékpározás költséghatékony sport. A terrmészetben űzve jótékony hatást fejt ki az immunrendszer erősítésében, valamint a stressz oldásában. A ciklikus sportág igen jól fejleszti a kardio-respiratorikus állóképességet, a láb izomerejét. Egyszerű mozgásszerkezetű, könnyen elsajátítható, life-time sport, mely hosszú ideig az egészségmegőrzés szolgálatába állítja a sportmozgást. A terhelés nagyon jól, adekvátan adagolható, így alkalmas a kezdők illetve a ma- gasabb fitségi szinttel rendelkezők rekreációjára.
Spinning. A spinning angol eredetű szó jelentése pörgés, forgás. A spin- ning program egy zenére végrehajtott, csoportos teremkerékpározási tréning, edzői irányítással. Ez egy olyan páratlan edzésmódszer, amelyet kortól, nem- től, edzettségi szinttől függetlenül bárki végezhet, aki szeret sportolni. Egy speciálisan kifejlesztett kerékpáron történik az edzés 45–50 percen keresztül.
A spinning-óra két alapvető terepfajtát szimulál: sík és hegyi terepet. A sík terepen kevés vagy mérsékelt ellenállás jellemző. A hegyi terep az ellenállás megnövelésével szimulálható. Mindkét szimulált terepen két pozícióban:
ülőben és állóban lehet kerékpározni. (Kárai 2007)
A kocogás, futás: a futás költséghatékony, ciklikus, life-time jellegű sport.
Egyszerű mozgásszerkezetű, adagolható terhelést biztosít. Kiválóan alkalmas a szív- és keringési rendszer fejlesztésére, valamint a zsírégető szerepe miatt az ideális testsúly elérésére és megtartására. Az egész test izomzatát megmozgatja, a természetben űzve az immunrendszert is erősíti. A terhelés adagolásával a kezdők és haladók számára is kiváló szabadidős sport.
Lovaglás: a lovaglás természetben űzött sport. Az ember és a ló kapcsolata igen jó az emberi pszichikum fejlesztésére, stresszoldásra. A lovaglás kedvező élettani hatásának egyrészt a tartásos, statikus elemek tartásjavításban (mély hátizmuk, combközelítő) betöltött szerepe kifejezett.
A túrázás, mely történhet gyalogosan, kerékpárral, lóval, vízi eszközökkel azért értékes, mert nem a megszokott lakókörnyzetben zajlik, így kiszakítja az embert a mindennapi, megszokott környezetéből. A túra igazán alkalmas az idegrendszer pihentetésére, a stressz-szint csökkentésére.
A Fit-Ball egy rekreációs célra kifejlesztett sporteszköz, melyre az jellemző, hogy használatával aerob terhelést tudunk elérni, miközben óvjuk a csont-ízü- leti rendszert. Az alap aerobic órákon is elérjük az aerob terhelést, miközben a térd- és bokaízület jelentős terhelésnek van kitéve. A Fit-Ball labdát azonban a rehabilitációban és a prevenció területein is felhasználhatjuk. A Fitt-Ball life-time jellegű szabadidős tevékenység, hiszen a speciális labdás gyakorlatok alkalmazása állóképesség-fejlesztő és ízületkímélő egyszerre, így a célcsoport életkor tekintetében széles, gyerekeknek és a senior korosztálynak, az edzet- leneknek vagy éppen az edzetteknek is ajánlható egyaránt. A labdán, illetve a labda használatával nagyon sokféle gyakorlat végezhető. A sportoláson kívül a mindennapjainkban és a munkahelyen is használhatjuk a labdát, például szék helyett kiválóan használható, a labdán történő egyensúlyozás tónusban tartja a hát és a gerinc környéki izomfűzőt, ezáltal javítja a testtartást. Minthogy a labda nem fix pontokon érintkezik a talajjal, a törzsizomzat folyamatos di- namikus és összehangolt működésére van szükség ahhoz, hogy ülés közben megtartsuk egyensúlyunkat. Ez az ún. dinamikus ülés állandó, de nem meg- erőltető hátizom tréninget jelent, és biztosítja az ízületek, lágyrészek számára a tehermentesített helyzetet.
Gerinctorna: a gerinctorna célja a helyes testtartás kialakítása erősítő, nyújtó és átmozgató gyakorlatokkal. Ezen kívül a gerinctorna nagy gondot fordít az alapkondíció fejlesztésére, a mozgás és légzés összehangolására, a helyes test- tartás és medencetartás tudatosítására.
Úszás: legnagyobb pozitív élettani hatása az, hogy növeli a mozgás haté-
konyságát (tizenkétszer eredményesebb, mint a szárazföldi aerob és fitnesz mozgásformák). Mindemellett ismétlődő mozdulatai növelik a bőr feszességét s az izmok rugalmasságát, így mi magunk is hajlékonyabbá válhatunk. A test vízen tartásával a tartóizmok is feszesednek, a dinamikus láb- és karmunká- val a végtagjaink sem lustulnak el, s mivel az úszás minden formája egyenes törzset igényel, a has- és hátizomzatunk is erősödik általa. Ami pedig a leg- nagyobb különlegessége más sportokhoz képest, hogy ez az egyetlen, mely légzésszabályozásra kényszerít, és tágul a tüdőnk általa (az úszásnemtől füg- getlenül az egyes kartempók kiválóan szabályozzák, akaratunktól függetlenül is ritmizálják a levegővételt), így megnő annak a kapacitása. A tüdőtágulással egyidejűleg pedig a szív- és érrendszerünk is erősödik a keringés javulása vé- gett, főként, hogy a vízszintes testhelyzet még inkább javítja az agy vér- és oxigénellátását.
Labdajátékok (röplabda, kosár, floorball): a labda eltérő méretével, alakjával, színével egy állandóan változó világot szimbiolizál, mely kiválóan fejleszti az alkalmazkodóképességet. A labdajátékok igen erős motivációs szerepet tölte- nek be a dolgozók rekreációs tevékenységében. A játékok szocializációban be- töltött szerepe igen jelentős, hiszen a játék életszituációt modellál, legjobbnak kell lenni küzdelem árán, csak a játékban tét nélkül próbálhatjuk ki magun- kat. Így a labdajátékok a csapatépítésben a teammunkában való kooperáció- nak fontos eszközei.
Röplabda: technikai tudást igényel. Mivel a két térfelet háló választja el, így nincs test-test elleni küzdelem, kisebb a balesetek és sérülések előfordulásának esélye. Fejleszti a labdaérzéket, a koordinációt, az ügyességet, a láb dinamikus izomerejét és az erő-állóképességet.
Kosárlabda: a kosárlabda gyors, pörgős játék, a viszonylag kis területű pá- lyán történő gyors megindulások, megállások, lefutások és helyzetváltoztatá- sok fejlesztik a gyorsaságot, a választásos reakcióidőt, valamint az ügyességet és a taktikai képességeket. A cserelehetőségek teret adnak az egyéni képességek- hez igazított terhelés adagolásához.
Floorball: az izgalmas csapatjáték nagyon jól fejleszti a kooperációs készsé- get, a csapatban való gondolkodást, az interperszonális ruglmasságot, az egyé- ni érdek alárendelését, a fair-playt.
Labdarúgás: a labdarúgás igen népszerű sportág hazánkban. A nagy- vagy kispályán történő játék megfelelő állóképességet igényel, ügyességet, jó moz- gáskoordinációt, labdás ügyességet a labda-láb kapcsolat területén, így ezt már a nagyobb fittségi szinttel rendelkezőknek ajánljuk. A gyors lefutások, irány-
változtatások a gyorserőt, az erő-állóképességet is fejlesztik.
Kézilabda: szintén a nagyobb fittségi szinttel rendelkező csoportnak java- solt csapatjátékok egyike. A gyors futások, megindulások irányváltoztatások, passzok és a test test elleni harc igényli az előképzettséget, a kondicionális képességek magasabb szintjét.
Küzdősportok: minden olyan sportág ide tartozik, ahol az ellenfelek csak puszta kézzel vagy a kezet és lábat kombinálva, illetve valamilyen eszközzel, felszereléssel, egymással érintkezve az adott szabályok szerint viaskodnak, vagyis ,,küzdenek”. Ide tartozik például a vívás, az ökölvívás, a birkózás vagy a cselgáncs. A saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a meg- figyelés, a gondolkodás, a tanulás képességének fizikai-élettani alapjait. Nagy figyelmet szentel a jellem, a becsület, az akarat, az önuralom, a tisztelet, a kitartás kifejlesztésére és erősítésére, teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet, megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat.
Konditermi edzés: megfelelő eszköze az erőnövelésnek és a test átalakításá- nak, átformálásának, megfelelő intenzitás mellett.
Aerobic programok
Dance aerobic: a dance aerobic az egyik legváltozatosabb aerobictípus, mert a mozgás ritmusát diktáló zene stílusa szerint rengeteg táncos változata ismert.
A különböző táncstílusok lépéseit és mozgásváltozatait használja fel az óra kardio-blokkjában. Ezeket a táncos lépéseket vagy azok egyszerűsített formáit az aerobic alaplépéseivel kombinálják, ezáltal egy igen élvezetes óra alakul ki azok számára, akik szeretik a különböző zenés-táncos mozgásformákat. A dance aerobic a funky, a hip-hop, a jam stb. mozgásanyagával, zenére végzett tánclépésekkel koreografált óra. A dance aerobic ezért erősen koreografált, ál- lóképességet fejlesztő óra. Új táncos mozgásváltozata a zumba, ahol a latin ritmus a domináns. Az órán felhasználják a salsa, a merengue, a cumbia, a quebradita, a reaggeton, a calypso, a bachata samba, az axé, a latin funk, a flamenco és más táncok alaplépéseit.
Boksz aerobic: a boksz aerobic ötvözi a különböző küzdősportok, a boksz, a thai-boksz, a tae bo, a különböző karateirányzatok mozgáselemeit, mint a különböző ütések, rúgások, elhajlások, védések stb. technikáit, valamint az aerobicban ismert alaplépéseket, mint a keresztlépés, a V-lépés stb. Például az alap aerobikóra és a kick-box ötvözetéből álló, kiváló állóképesség-fejlesz- tő fitneszóra igen népszerű a szabadidős tevékenységeket űzők körében. A
koreografált rúgások és ütések sorozatát használják a pulzusszám növelésére és a fokozott zsírégetés elérésére. A dinamikus zenei kíséret mellett végzett kickbox-aerobic lendületes, szórakoztató, ennek köszönheti népszerűségét.
Capoaera aerobic: mivel a capoaera igazából a küzdősportelemeket ze- nés-táncos mozgásformába öltve tartalmazta, így igazából a capoaera aerobic ötvözi a küzdősportok elemeit és a táncos mozdulatokat. A capoaera aerobic koreográfiája az eredeti sporthoz képest jóval könnyebb, egyszerűbb mozgás- változatokat takar. Capoeirás jellegét az ütésekkel és rúgásokkal tarkított tán- cos mozdulatok, alaplépések, a brazil gitár és kongadob aláfestő zenéje adja.
A capoaera aerobic erő- és állóképesség-fejlesztő. Jó tartásjavító is, hiszen a gerinc környéki izomfűzőt, valamint a törzs izmait erősíti.
Kalandpark: a kalandparkok nemcsak szokatlan testmozgást és jó adag ad- renalint kínálnak, de legtöbbször természetközeli élménnyel is megajándékoz- nak.
Rafting: a rafting az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb vadvízi sport.
Ennek az az oka, hogy a legbiztonságosabb, illetve 10 éves kortól gyakorlati- lag bárki művelheti, aki minimális úszástudással rendelkezik. Ebből adódóan kiválóan alkalmas családok részére, illetve azoknak, akik először tapasztalják meg a vadvízi evezés örömeit. A hajó sebességét a legénység együttes és ösz- szehangolt evezése adja meg, ezért ez a sport kiválóan alkalmas csapatépítő és csapatösszetartó jellegű programokhoz.
Sí: a sízést a legegészségesebb sportok közé sorolhatjuk. Ennek a sportnak élettani egészségfejlesztő hatása megszámlálhatatlanul sok van: a téli levegőzés, a napfény, további előnyeként emelném ki a magaslati hatást: a magasban tör- ténő mozgás olyan pozitív hatást fejt ki, ami fokozza a vérkeringést (Hidvégi, 2008). Az alpesi sí egyike a legnépszerűbb téli sportoknak, akár mint szaba- didős foglalkozást, akár mint profi versenyágat nézzük.
Streatching, PNF (pneuromuszkuláris facilitáció) technikák: az izmok nyúj- tása, az izmok lazaságának, elaszticitásának javítása a jó sportteljesítmény fel- tétele, valamint hozzájárul a sérülések és a balesetek megelőzéséhez is. Ezeket a gyakorlatokat a sérülések kezelésére, a műtétek utáni egészségi állapot hely- reállítására is alkalmazzák.
Callanetics: hatékony alakformáló és zsírégető torna, mely nem tartalmaz szökdelő gyakorlatokat, így az ízületeket nem terheli. A magas ismétlésszámon alapuló gyakorlatok zsírégető hatása domináns. A mély izmok megmozgatása, az erő-állóképességi gyakolatok jól alkalmazhatóak a fiatalabb vagy az idősebb korosztály esetében is.
Boot camp, mely egy igazi kihívást takar, napjaink legnépszerűbb és leghaté- konyabb edzésmódja a tengerentúlon. A US Army újoncokat kiképző temati- kájában alkalmazott fizikai módszerek adaptációját használják. A hétköznapi ember számára is elérhetővé tették a szabadban végzett edzésmódszert, mely a fittségi állapotot és a résztvevők mindennapi élete során szükséges teljesítőké- pességet javítja. A Boot Camp sikerének kulcsa a csapatmunka adta motiváció és az alkalmazott módszerek. A katonák edzettségi szintjére alapozva a Boot Camp edzéseket arra tervezték, hogy a lehető legtöbb eredményt érjük el a lehető legrövidebb idő alatt. Az edzések hosszúak és fárasztóak, ezért kihozzák a résztvevőket a komfortzónájukból. A klasszikus Boot Camp outdoor jellegű, vagyis szabadtéren, parkokban, erdőkben, sportpályákon tartják 8–20 fős cso- portokban. A 70-80 perces edzéseket általában két edző vezeti, akik a helyes végrehajtást folyamatosan kontrollálják, és lelkesítik a résztvevőket. A gyakor- latok a katonai kiképzésben használt, a harci gyakorló tevékenységre felkészí- tő jellegű alakzatokban zajlanak, megtűzdelve sprintfutással, sorversennyel, utánzójárásokkal, páros gyakorlatokkal, köredzéssel, core-tréninggel. Ezek a speciális gyakorlatok a fizikai erőt és az állóképességet egyaránt fejlesztik, ezért egyszerre izomtömeg növelő és zsírégető hatásuk is van.
Összefoglalás
A program összeállításánál olyan mozgásformákat és tevékenységeket, ak- tivitásokat terveztünk, melyek költséghatékonyak, hiszen ez elvárásként fo- galmazódik meg minden állami szervezetnél, így a Vám- és Pénzügyőrségnél is. Igyekeztünk figyelembe venni az eltérő attitűdöket, azt, hogy a program biztosítson lehetőséget egyén és csoport számára egyaránt (egyéni és csapat- sportok), és beterveztünk olyan új típusú trendeket képviselő mozgásformá- kat, szabadidős sportokat, melyek kellő motivációt jelentenek a résztvevők számára.
A rendszeres fizikai aktivitás előnyei „nemre és korra tekintet nélkül” jól ismertek. A testedzés, a sport általános kedvező hatásain túlmenően alkalmazható egyes betegségek prevenciójában, kezelésében és rehabilitációjában. Ha a rendszeres testmozgást életünk részévé tesszük, magunkon is tapasztalhatjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket korábban leírtam. Tűzzünk ki megvalósítható célokat, ez erősíti a motivációt a rendszeres fizikai aktivitás végzéséhez. Tegyük rendszeressé, mivel a mozgás csak akkor képes a jótékony hatását kifejteni a szervezetre! Próbáljuk beiktatni napirendünkbe! Ellenőriz-
zük és kontrolláljuk a teljesítményünket, ezzel nyomon követhető a fizikális fejlődés. Végezzünk minden alkalommal megfelelő bemelegítést a sérülések elkerülése végett! Sportoljunk együtt másokkal! Felmérések igazolják, hogy akik egyedül sportolnak, azok könnyebben hagyják abba a sportolást, mint akik partnerrel vagy csoportosan mozognak. Legyünk türelmesek önmagunk- hoz, hiszen nem minden nap esik jól a mozgás. Ilyenkor érjük be kevesebbel, vagy próbáljunk ki más sportágakat! Végül, de nem utolsó sorban élvezzük a mozgást, és ne felesleges, teherként tekintsünk a sportra! (Detre, 2006)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Antonovsky, A. (1987): Unraveling the Mystery of Health. Jossey-Bass, San Francisco.
Chu, C., Breucker, G. Harris, N., Stitzel, A., Gan, X., Gu X., és Dwyer, S. (2000): Health-promoting workplaces- international settings develop- ment. Health Promotion International, 15. 2. sz.
Detre, Z. (2006): A sport egészségmegörző szerepe. Hadmérnök, 1. évf. 1.
sz.
Erősné, B. E. (2006): Egészségvédelmi feladatok a vegyipari ágazat területén.
Goodstadt, M. S. et al.(1987): Health promotion: a conceptual integra- tion. American journal of health promotion, 1(3): 58–63.
Green, L. W. (1980): Current report: Office of Health Information, Health Promotion, Physical Fitness and Sports Medicine. Health education, 11(2):
28.
Hidvégi, P. (2008): A sízés egészségfejlesztő hatása. Egészségfejlesztés XLIX:
1-2, 28–33. (2008)
Insel, P. és Roth, W. (2007): Core Concepts in Health. Brief Update. McG- raw-Hill Humanities, New York.
Juhász, Á. (2007): Az egyéni és szervezeti fókuszú munkahelyi egészségfej- lesztés, doktori disszertáció, ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Kishegyi, J. és Makara, P. (2004): Az egészségfejlesztés alapelvei – az egész-
ségfejlesztés nemzetközi alapdokumentumai. Sorozatszerkesztők: Szakmai Lektor: dr. Gyárfás Iván http://www.oefi.hu/modszert.htm
Lalonde, M. (1974): A new Perspective int he health of Canadians. In: Na- idoo J. és Wills, J. (1999): Egészségmegőrzés, Medicina Könyvkiadó, Bu- dapest. 27–49.
Müller, A., Rácz, I. (2011): Aerobic és fittnes irányzatok. Dialóg Campus Kiadó.
Nutbeam, D. (1985): Health Promotion Glossary. Coppenhagen, WHO Re- gional Office for Europe.
O’Donell, M. P.(1989): Definition of health promotion. Part III. Expand- ing Ihc definition. American journal of health promotion, 3(3): 5.
Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wi- ley, Chichester.
Simon-Kiss, G. (2003): Az egészség nagyobb érték annál, hogy csak orvosok- ra bízzuk. Egészségügyi menedzsment, 13 (1): 89–91.
Ungváry, Gy. (2010): Munkaegészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Ungváry, Gy. (2010):„Paradigmaváltás” a foglalkozás-egészségügyben.
World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen.
World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promo- tion. World Health Organization, Geneva
World Health Organisation (1986): Az Ottawai Egészségfejlesztési Char- ta. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. Ottawa, 1986. november 17–21. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Buda- pest. 9–14.
World Health Organisation (1997): Dzsakarta nyilatkozat. Egészségmeg- őrzés a XXI. században. Dzsakarta, 1997. július 21−25. In: Az egészségfej- lesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai.
Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 29–34.
