Tudománymetriai mutatószámok. Ausztria, Csehszlovákia, Finnország, Izrael, Lengyelország, Magyarország és Új-Zéland tudományos publikációs tevékenységének összehasonlítása (1976-1980) megtekintése

30. évf. 1 - 2 . sz. 1983. jan.-febr.

Tudományos és ||§|jj|

IVIüszaki Tájékoztatás

TUDOM ANYMETRIAI MUTATÓSZÁMOK

Ausztria, Csehszlovákia, Finnország, Izrael, Lengyelország, Magyarország és Új-Zéland tudományos publikációs tevékenységének Összehasonlítása (1976-1980)

Braun Tibor-Glánzel Wolfgang-Schubert András

MTA Könyvtára, Informatikai és Tudománvelemzési Kutatási Főosztály

Bevezetés

Az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatás (és a szorosan kapcsolódó fejlesztési tevékenység) a világ valamennyi fejlett országában olyan méretűvé nőtt, hogy nélkülözhetetlenné vált a ráfordítások és az eredmények alapos felülvizsgálata, illetve az egész kutatási-fejlesztési tevékenység folyamatos társadalmi-gazdasági ellenőrzé­

se. A tudomány azonban természeténél fogva nehezen tűri a külső beavatkozást, és eredményeit nagyon nehezen lehet egyszerű és közvetlen módon lemérni. Az erre irányuló törekvések közül az egyik legígéretesebb az Egyesült Államokból induló ,,Science Indicators"

mozgalom [1], melynek célja, hogy az egyes országok tudományos tevékenységét mutatószámok rendszerével jellemezzék, amint ez a gazdasági fejlettség és a társadalmi jólét vonatkozásában már a világ számos országában jóideje szokásos. A mutatószámok és a segítségükkel végzett elemzések azután egyfelől a társadalmi-gazdasági-politikai vezetést informálják a kutatás eredményességéről, másfelöl a kutatói társa­

dalom elé mintegy tükröt tartva, közvetett módon motiválhatják a további tevékenység irányait.

A tudománymetriai mutatószámok a tudományos kutatás statisztikailag elemzett mennyiségi jellemzői, amelyeket az empirikus statisztikai adatokból úgy kell kiválasztani illetve megalkotni, hogy

Összefüggő rendszert alkossanak, amely explicit vagy implicit módon a tudományos tevékenység valamilyen

modelljére épül, és ennek szellemében tükrözi a tudományos tevékenység (illetve annak vizsgálat alá vont része) mennyiségi viszonyait és - legalábbis részben - minőségi belső összefüggéseit is;

szükség szerint aggregálhatók és szegregálhatók legyenek, és idősorba állítva a trendek feltárását is lehe­

tővé tegyék.

A tudományos kutatást jellemző mutatószámrendszer megalkotásakor a tudományos tevékenység sok különbö­

ző modellje közül lehet választani. A N A L I M O V és M U L C S E N K O[ 2 ] által számba vett információs, logikai, ismeretelméleti, gazdasági, politikai, szociológiai, demog­

ráfiai stb. modellek közül az említett szerzőkhöz hasonlóan cikkünkben is az információs modellt vesszük alapul, elfogadva, hogy a tudományos alapkutatás elsődleges, közvetlen célja új információk létrehozása és kommunikálása. A nyilvánosságra nem hozott, netán szándékosan eltitkolt eredmények esetenként hasznosak lehetnek egyének vagy kisebb-nagyobb közösségek számára (pi. szabadalmaztató eljárások vagy hadiipari kutatások esetében), de mivel nem bővítik a tudomány információkészletét, tudományos érték nem tulajdonít­

ható nekik.

A tudományos publikációkban megfogalmazott infor­

máció értéke legáltalánosabban szólva használhatóságá­

ban rejlik. A tudomány eredményei használhatók — ezáltal értékesek - lehetnek az emberi lét legkülönbö­

zőbb szféráiban; ez a tény hozta létre és élteti ma is a tudomány intézményét. A tudomány művelői (és

1

-

Braun T.—Glüníal W-—Schubert A.: Tudománymetriai mutatószámok

elemzői) számára azonban különös jelentősége van a tudományos publikációk tudományos ériékének, vagyis annak, hogy a kérdéses információt milyen mértékben használhatják új tudományos eredmények létrehozásá­

ban, illetve ennek kapcsán milyen mértékben ismeri el és teszi magáévá azt a szakmai közvélemény. Nem kétséges, hogy egy tudományos munka „valódi értékének"

megítéléséhez sok esetben igen hosszú időre és rendkívüli szakérielemre van szükség. A tudományos publikációs tevékenység kialakult szokásai azonban segítséget nyújta­

nak ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és a szakterület mélyebb ismerete nélkül is megbecsülhessük a publiká­

cióknak a fenti értelemben veit értékét. A tudományos közösség mérvadó tagjai egyrészt a kéziratról adott szakmai bírálattal, másrészt a publikációra való hivatko­

zással adhatják látható jelét annak, hogy a benne foglalt eredményt elfogadják, illetve használják-e. Mivel a kéziratok bírálatának szigora és alapossága általában a folyóiratok szakmai tekintélyével és olvasottságával párhuzamosan növekszik, a megjelenési hely kétszeresen is utal a publikációban foglalt eredmények használható­

ságának esélyeire; egy rangosabb folyóiratban megjelent cikk egyrészt nagyobb valószínűséggel elégít ki magasabb tartalmi követelményeket, másrészt a szakterület műve­

lőinek szélesebb körében válik ismertté, mint egy kevésbé rangos folyóiratban megjeleni társa.

A fentiek szellemében a tudományos kutatás a tudományos közleményeknek, a kommunikáció csator­

náinak és a publikációk újabb publikációk formájában megnyilvánuló fogadtatásának (idézeltségének) tükrében jellemezhető.

A modellek fenti felsorolásából nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatás a publikációs-kommunikációs vetülelen kívül több más lényeges aspektusból is értékelhető, elemezhető. Ebben a cikkünkben hangsú­

lyozottan a publikációs tevékenység elemzésére szorítko­

zunk, de ezzel semmiképpen nem kívánjuk csökkenteni a többi szempont jelentőségét, hanem éppen e vizsgálatok korlátaira hívjuk fel a figyelmet. A különböző modelleken alapuló elemzések nem vetélytársai egymás­

nak, hanem csak egymás mellett, egymást kiegészítve tölthetik be szerepüket.

Jelen tanulmányban a Magyarországon 1976-1980 között folyó természettudományi, orvosi, agrártudomá­

nyi és műszaki kutatások tudománymetriai mutatószá­

mainak rendszerét állítottuk össze, és hasonlítottuk össze néhány más ország mutatószámaival.

Módszertani megjegyzések

1. Az adatok forrása. Munkánkhoz az Institute for Scientific Information (ISI, Philadelphia, USA) Science Cixation Index (SCI) adatbázisának nyomtatott köteteit és mágnesszalagjait használtuk.

2. Az országok kiválasztása. Az összehasonlításhoz olyan országokat választottunk, ahol a tudományos publikálás mennyisége Magyarországéhoz hasonló. Arra törekedtünk, hogy Magyarországhoz - földrajzi és társadal mi-gazdasági szempontból egyaránt - hasonló és tőle eltérő országok is szerepeljenek a mintában. A kiválasztott országok és az ábrákon használt rövidítéseik a következők:

Ausztria A

Csehszlovákia CS Finnország SF

Izrael 1SR

Lengyelország PL Magyarország H Új-Zéland NZL

3. A publikációk hozzárendelése az országokhoz. Egy publikációt egy adott országbelinek tekintettünk, ha legalább egy szerzője az illető országbeli intézményt jelölt meg munkahelyéül.

4. Szakterületi besorolás. A vizsgált országok teljes publikációs tevékenységét szakterületekre bontottuk, és a mutatószámokat szakterületenként és összesítve is meghatároztuk. A publikációkat nyolc szakterület valamelyikébe, vagy a „nem azonosítható" kategóriába soroltuk annak a folyóiratnak a szakterülete szerint, amelyben a cikk megjelent. Az adatbázisban szereplő folyóiratok szakterület szerinti besorolását N A R I N [3]

rendszere alapján végeztük el.

A szakterületek a következők;

Klinikai orvostudomány Orvosbiológiai kutatás Biológia

Kémia Fizika

Földtudományok és űrkutatás Mérnöki tudományok Matematika

Az összes szakterületre együtt vonatkozó mutatószá­

mokba a nem azonosítható kategóriába sorolt publiká­

ciókat is beleszámítottuk.

A publikációk számára, szakterület szerinti eloszlására és a publikációs csatornák minőségére vonatkozó mutatószámok 1. A publikációk száma

A hét ország publikációs tevékenységének évenkénti változását az /. ábrán követhetjük nyomon. Az összes vizsgált országban a számok enyhén emelkednek; az 1980-as évben tapasztalható visszaesés - legalábbis részben - az adatbázis késésének tulajdonítható.

2

TMT 30. évf. 1 9 8 3 / 1 - 2 .

J. ábra A publikációk számának évenkénti alakulása

2 A publikációk szakterület szerinti eloszlása

Az 1976-1980 között megjelent, szakterület szerint azonosítható publikációk százalékos megoszlását a nyolc szakterület között a 2 ábrán mutatjuk be. Szembetűnő, hogy Magyarország - Csehszlovákiával és Lengyelország­

gal együtt — kiemelkedően aktiv a kémiai és a fizikai, kevéssé aktív a klinikai orvostudományi szakterületen.

Az orvos biológiai publikációk részaránya a vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb.

3. A teljes impakt

Ez a mutatószám úgy adódik, hogy minden publikációhoz hozzárendeljük annak a folyóiratnak a hatástényezójét (impact factor), amelyben megjelent, és az értékszámokat összegezzük. Számításainkban az ISI Journal Citation Reports 1979. évi kötetében [4]

található értékeket {az egyes folyóiratokban 1977- 1978- ban megjelent publikációk átlagos idézettsége 1979- ben) használtuk. A teljes impakt időbeli változását a 3. ábrán tanulmányozhatjuk. Az ábrán feltűnő Izrael kimagasló impakt-értéke (az izraeli kutatók rendszeresen a világ élvonalbeli folyóirataiban publikálnak), Magyaror­

szág impaktjának állandósága, valamint Finnország impaktjának dinamikus növekedése. Mivel ugyanebben az időszakban a finn publikációk száma kevéssé növekedett, ez határozott minőségi változást sejtet.

3

Braun T.—Glünzal W.—Schubert A , : Tudománymotriaí mutatószámok

alakulása

4/aábra A klinikai orvostudomány publikációinak átlagos hatástényezője

4. Az átlagos hatástényező

Az egy publikációra eső impakt, az átlagos hatásté­

nyező, a felhasznált publikációs csatornák (folyóiratok) minőségét jellemzi. Mivel a folyóiratok elterjedtsége, idézettsége és ezáltal a hatástényezők értéke erősen függ a szakterülettől, érdemleges összehasonlítást csak az egyes szakterületeken belül lehet termi. A4/a-i ábrákon az ötéves átlagos hatás tényez őket mutatjuk be, összeha­

sonlításul mindenütt feltüntetve a szakterületi világátla­

gok (W) hozzávetőleges értékét. Magyarország általában a „közép mezőny ben" található, de az orvosbiológiai, a biológiai és a mérnöki szakterületeken a vizsgált országok közül a magyar publikációk átlagos hatásténye­

zője a legalacsonyabb. E tény alapján indokoltnak látszik az említett szakterületeken a publikációs stratégia felülvizsgálata.

4/b ábra Az orvosbiológiai kutatás publikációinak átlagos hatástényezője

4

TMT 30. évi. 1983/1-2.

4/dábra A kémiai publikációk átlagos 4/fábra A földtudományok és az űrkutatás hatástényezője publikációinak átlagos hatástényezője

5

Braun T.—Glanzal W.—Schubert A . : Turiumí nymetriai mutatószámok

A publikációk idézettségére vonatkozó mutatószámok

Számításainkban az 1977-1978. évi publikációk 1979. évi idézettségét használtuk; a számítás során felhasznált hatástényezók is ugyanezen időszakra vonat­

koznak. A következő mutatószámokat képeztük:

5. Az idézett publikációk száma

6. A kilencnél több idézetet kapott publikációk száma

7. A kapott idézetek száma 8. Az önidézetek száma

Az 5—8. mutatószámokat szakterületenként és összesítve az 5/a-i ábrákon illusztráljuk. Viszonyítási alapként feltüntettük az 1977-1978. évi publikációk számát, valamint az e publikációkra a hatástényezók alapján várható idézetszámot is. Az idézett publikációk számát mutató oszlop fölötti szám jelzi a 10 vagy annál több idézetet kapott publikációk számát, önidézetnek csak azokat az idézeteket tekintettük, ahol az idéző és az idézett publikáció első szerzője azonos volt.

4/h ábra A matematikai publikációk átlagos hatástényezője

T M T 3 0 . évf. 19B3/1-2.

3000

'000

10—

2000

?. . .

ÍOOO

SCOCL

Publikóciók száma

- Kilencnél több idézetet kapóit publikációk szama Idézeti publikációk szama

IfVOnidézelek száma

| Idézetek száma Var nála idézetszám

5/aábra A klinikai orvostudomány publikációinak idézettsége

isn ^'•i cs

600 •

100

200

100

100

Publikációk száma Kilencnél löbb idézelet

BOC

kapán publikációk száma - - Idézeti publikációk száma

^-Onidézelek száma I Idézetek száma - - vár haló idézel szóm

5F

5/cábra A biológiai publikációk idézettsége

n cs H i NZL

....

'000 • •

•-.0".

ICC!

300C

1

1

t v -

LT

Q

Publikációk szama

Kilencnél lobb idézetet kapott publikációk Idézett publikációk számo

Rí"* Onidézelek száma f Idézetek száma - vágható idézelszám

5/b ábra Az orvosbiológíat kutatás publikációinak idézettsége

2000

1500 -

íooo -

500 -

1000 -

1500 -

1SR PL CS

lL J

N7I SF

B T /

Publikációi- száma Kilencnél löbb idéíMpt kapod publikációk szarna

— Idézeti publikáció* 5 ? Q " I Q

^Onidézetek száma Idézetek szama Várható iderelsfam

5/dábra A kémiai publikációk idézettsége

Braun T.—Glanzel W.—Schubert A.: TudománvmBtriai mutatószámok

ISR

lOOOr

Pl CS

500

500

1500 -

ÍOOO

U

I S

NZL SF

Publikációk száma K,l-?rcnél löbb idéz elet y kapoll publikációk szama -—Idézel! publikációk száma

*5 VÜrridéíelek száma

•y \ jdézeleh száma [tjjp— Vtjrhato tdezelsiam

i n

5/e ábra A fizikai publikációk idézettsége

ISR PL cs H

800¬

600-

500

600-

•00

;oo-

10;.

1 0 0 -

!00-

li:

_ :i. J .

NZL SF

=2=t

ííf

Publikációk számú Kilencnél lobb 1 dízeléi kapofl publikációk száma IdézeH publikációk száma Oríidézeleii száma y ]dézelei< szama

^ | Yárhaló njézelszanp

m

5/gábra A mérnöki tudományok publikációinak idézettsége

5/fábra A földtudományok és az űrkutatás publikációinak idézettsége

10c

100 —

[SR ^{PL NZL S F}

L

f

• Publikációk szánna 'Idézeti publikációk száma -On idéz etek száma

• Jdézelek száma Vár-haló idézeiszam

5/h ábra A matematikai publikációk idézettsége

8

T M T 3 0 . évf. 1 9 8 3 / 1 - 2 .

6 -

Pl ^cs

- Publikációk száma

- Kilencnél lobb idézetet kapott publikációk száma

^—Idézett publikációk száma f-On idéz elek száma í Idézetek száma

--várható idézelszám

5/iábra Az összes szakterület együtt

iSRl!

2,0

1,8

- 1.6

- 1,4

- 1,2

- 1,0

- 0 , 8

- 0,6

- 0rí.

- 0 , 2

0 0 0,2 0,i 0,6 0,8 1,0 1,2 1,6 1,6 1,8 2,0 Egy cikkre jutó várható i d é z e t s z á m

6/a ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a klinikai orvostudomány területén

N

•g

L/l

o CP o

T

ÜJ

9. Az egy cikkre jutó idézetszám

Az egy cikkre a hatástényezö alapján várható és a ténylegesen kapott idézetszámokat szakterületenként és összesítve a 6/a-i ábrákon tüntettük fel. Az oszlopok magassága azt tükrözi, hogy milyen mértékben közelíti meg (vagy lépi túl) a publikációk idézettsége a felhasznált folyóiratok hatástényezője alapján számított várható értéket; az oszlopoknak a vízszintes tengelyen való elhelyezkedéséből láthatjuk, hogy valójában mekko­

ra ez a várható érték. VUágosan kitűnik, hogy míg a magyar publikációk idézettsége a várható értéket minden szakterületen megközelíti, a biológiában és a matemati­

kában felül is múlja, addig a várható érték nagyságát tekintve a klinikai orvostudomány és a földtudományok kivételével Magyarország a rangsor vége felé (az összes szakterületet együtt tekintve a legvégén) helyezkedik el.

Erősen leegyszerűsítve ebből azt a következtetést vonhatjuk el, hogy míg kutatási eredményeink színvona­

la (amennyire ezt az idézettség alapján megítélhetjük) nemzetközi mércével mérve átlagosnak mondható, addig az eredmények közlésére használt publikációs csatornák (folyóiratok} szakmai minősége általában nem megfelelő.

A többi országok közül feltűnő, hogy Izrael a kiemelkedően magas hatástényezőjü folyóiratokban kö­

zölt publikációira általában a várhatónál lényegesen kevesebb idézetet kapott; a publikációs stratégiát tekintve a vizsgált országok közül Finnország példája látszik leginkább követendőnek.

o a ; o/. o,6 o,s i.o y i> ifi i.» W V z,' z.s W w Egy cikkre |u!ó wárhulo idézetszám

6/b ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok az orvosbiológiai kutatás

területén

9

Braun T . - Glániel W.-Schubert A.: Tudománymetriai mutatószámok

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,C Egy cikkre juló várható idézetszóm

"XI

8

«r

t?

Ifi i

24 3

<> :;

o W S

* 8

ű

1.6

i !

Ip

w

o o; OÍ o.e OÍ i,o u i,i i,6 i,a í.o 2.2 2i J,S ;,6 • 0 3,0

6/c ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a biológia területén

6/eábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a fizika területén

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 Egy cikkre jutó várható idézetszám

0 0.) O.t 0,6 o.í 1,0 i.i i,*

Egy cikkre juló várható lOezeiszám

3.0 2.2 Z> J.6 t.S

6/dábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a kémia területén

6/f ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a földtudományok és az űrkutatás

területén

10

TMT 30. évf. 1983/1—2.

E g y cikkre jutó várható idézetszám

6/g ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszamok a mérnöki tudományok területén

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0

Egy cikkre jutó várható idézetszám

6/iábra Az összes szakterület együtt

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 Egy cikkre jutó várható idézetszárn

6/h ábra A várható és a ténylegesen kapott idézetszámok a matematika területén

Összefoglalás

összefoglalásul megismételjük a magyar tudományos publikációs tevékenységre vonatkozó főbb megállapítása­

inkat illetve javaslatainkat:

1. A magyar tudományos publikációs tevékenység a vizsgált ötéves időszakban mind mennyiségi, mind minőségi mutatóit tekintve mérsékelt ütemben, de egyenletesen fejlődött.

2. A szakterületek közül a nemzetközi szintű publikációs tevékenység az orvosbiológia, a kémia és a fizika területén a legintenzívebb.

3. A felhasznált publikációs csatornák minősége általában nem kielégítő. Minden szakterületen szorgal­

mazni kellene a nemzetközileg Számontartott, szakmai­

lag rangos folyóiratokban való publikálást.

4. A magyar publikációknak az idézettséggel lemér­

hető hatásfoka általában megközelíti a nemzetközi átlagot; két szakterületen: a biológiában és a matemati­

kában meg is haladja azt.

5. Több szakterületen, de különösképpen az orvos- biológiai kutatásban (amelynek részaránya a magyar publikációk között a legnagyobb) a publikációk színvonala rendkívül polarizált: egy kisméretű nemzetkö­

zileg elismert „mag" mellett igen nagy az egyáltalán nem idézett publikációk száma.

6. Az összehasonlításul választott országok közül a publikációs stratégiát illetően Finnország példája látszik követendőnek.

11

Braun T,—Glaniol W.-Schubert A.: Tudomanymetriai mutatószámok

Irodalom

1. Science indicatoti 1972, 1974, 1976, 197S, 19R0. National Science lloard,Natiomil Science Founilation, Washington.

2. NALiMOV, V . V . -MÜLCSIÍNKO, Z. M.: Ttidoniánymetria.

Hp. Akadémiai Kiadó, 19R0. 271 p.

3. N A R I N . F.: Fvaluativc hihliometrics: Tiic usc or publication and citation analysis in the evaluaiion of scientific activity.

Cbeny Hill. Computer Horízons, Inc.. 1976. 437 p, Report 704R.

4. SCI. Journal Citation Rcporls 1979. A liihliomclric analysis of sciencc journals in tlic ISI itatabase. Szerk. \i. Garficld.

Philadelphia, Institute for Scientific Information, 1980.

1879 p.

BRAUN Tibor-GLÁNZEL Wolfgang- SCHUBER T András: Tudománymetríai mutatószámok.

Ausztria, Csehszlovákia, Finnország, Izrael, Lengyelország, Magyarország és Új-Zéland tudományos publikációs tevékenységének összehasonlítása (1976-1980)

A dolgozatban hét ország publikációs tevékenységét elemeztük és hasonlítottuk össze. Vizsgálataink során az Institute for Scientific Information által összeállított Science Citation Index adataira támaszkodtunk. A publikációkat szakteriiletek szerint csoportosítottuk, és összehasonlítottuk a publikációk számát, szakterületi megoszlását és idézettségét jellemző mutatószámokat.

* # *

BRAUN, T.-GLÁNZEL, W.—SCHUBERT, A.:

Scientometric indicators.

Comparative analysis of the scientific publication activity of Austria,

Czechoslovakia, Fin/and, Israel, Poland, Hungary and New-Zealand (1976-1980)

In the present paper an analysis and comparison of the scientific publication activity of seven countries is carried out. The study is based on the data of the Science Citation Index o f the Institute for Scientific

Information. The publications were classified into science fields and indicators of the number, dístribution and citation rate of the publications were developed and comparatively analysed.

* * *

BPAyH, T, - MiHUEJI, B. - üiybEPl, A.:

HayK0MKT[)M4ecKne noKaaaTtyiM.

CpaBHeHne jiefiTe/ibHOCTM no HayMHoíí nyoMKauMH B ABCTPHH, Mexoc/iOBaKMn,

ÍIMHWIMM,

I43pan^e, ncuibiiie, BenrpMM n

HOBÜM 3ejiaHüMM. ( 1 9 7 6 - 1 9 Ö 0 )

B paooTe aHa;iH3MpyeTCfl n c p a e w - BaeTCíi üeíiTejibHOCTb no HayMHOfi nyúviM- KauHH cewi CTpaH. B npouecce i c c / i e ü o - BaHMH aeiopbi ncno/ib30Ba^M jiaHHbie

Science Citation Index, COCTaB/ieH-

Hbie I n s t i t u t e f o r S c i e n t i f i c I n f o r ­

mation. ABTOpbi crpynn-ipoBa/iM nayMHbie

n3jiaHHH no nx reMaTMKe M CpaBHU/IM

MMCJIO nyOjiMKauuPi, pa3Jie^eHne nx no TeMaTMMecKMM oö/iacTAM t» noKaaaTe^n,

xapaKTepn3yioinne KO/inHeCTBü ccbiyioK.

* * *

BRAUN, T.-GLÁNZEL, W.SCHUBERT, A.:

Wissenschaftmetrische Indizes.

Vergleich der wissenschaftlichen Publikations- tatigkeit von Österreich, Tschechoslowakei', Finn/and, Israel, Polen, Ungarn und Neuseeland (1976-1980)

In der vorliegenden Arbeit wird eine Analyse und ein Vergleich der wissenschaftlichen Publikations fa tigkeit in sieben Landern durchgeführt. Ausgangspunkt der Unter- suchung ist die Datenbasis des Science Citation Index des Institute for Scientific Information. Die Publi- kationsmenge wird in Fachgebiete gegliedert. lm Laufe der Untersuchung werden Indizes, die sich auf die Zahl, die Verteilung und die Zitiertheit der Publikationen beziehen, gebtldet und miteinander vergleichend analy- saert.

12