• Nem Talált Eredményt

Anyagátadási – ADSZORPC IÓ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Anyagátadási – ADSZORPC IÓ"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006

Anyagátadási – ADSZORPC IÓ

(2)

Downstream műveletek

Előkezelés

Elsődleges szeparálás

Tisztítás

Végsőformátumú termék

(3)

• Szilárd test külső és belső felületein történő

anyagmegkötődés fluidumból.

• Reverzibilis – fizikai adszorpció

minden hőmérséklethez, nyomáshoz, koncentrációhoz adott adsz.mennyiség tartozik bármelyik irányból közelítve

• Irreverzibilis – kémiai adszorpció

a felületen kémiai reakció játszódik le – nem megfordítható a folyamat

(4)

• Dinamikus egyensúly-

adszorpció deszorpció

• Adszoprciós hő (gőzöknél a kondenzációs

hővel azonos, deszorpciónál a párolgáshővel )

• Adszorpció részfolyamatai:

– Külső diffúzió – Belső diffúzió

– Adszorpciós megkötődés

A leglassúbb rész a folyamat meghatározója!

(5)

Egy komponensnek a szabad és a kötött fázisokban kialakuló

egyensúlyi koncentrációit jeleníti meg.

A mért (telítési jellegű

görbét) többféle fg-vel

közelítik meg.

(6)

Hatványfüggvény

Hiperbolikus alak

Konstansoknak tényleges fizikai jelentése van

qmax adott adszorbens max.

kapacitása

K adsz-deszorp. folyamat egyensúlyi állandója

Michaelis –Menten, Monod fg.

egyezőség

Kc

n

q

c K

q c

q

max

q – konc. felületi kötött fázisban c - konc.a fliud fázis főtömegben K, n, qmax konstansok

(7)

• Kötőhelyek koncentrációja: mmól/kg abszorb., vagy db/ágytérfogat

• Kötőhelyek konc.mérni nehéz, ezért :

– anyagmérlegből megkapjuk a kötött anyagmennyiséget

– Ezt az absz. mennyiségére vonatkoztatva megkapjuk a fedett kötőhelyek konc.

– q – c függvényt Langmuir modell illesztésével megkapjuk az egyensúlyi állandót és a max.

kötőkapacitást

(8)

• Komponens interakció – versengés a kötőhelyért

• Sztérikus gátlás – több kötőhelyet leárnyékol

• Méret kizárási hatás: kis átmérőjű

pórusokban a kötőhelyek nem elérhetők

(9)

• ! Aktív szén !

– Szén tartalmú anyagokból, növényi anyagok, csontból száraz lepárlással készül

– Pórusos szerkezetű (0,3 – 2 cm3/g), apoláris, nagy fajlagos felületű ( 600-1500 m2/g),

pólusméret: gázszeparációhoz: 0,3-1,5 nm, folyadékokhzóoz: 20-100 nm

– Szennyező anyagok megkötésére mert nehéz a visszanyerés

– Nehezen regenerálható - hevítéssel

(10)

• !Ioncserélő gyanták!

Felületükön ionizálható

csoportok ellenionokat kötnek – Természetes

agyagásványok – talajban Zeolitok

• Alkáli-, ill. alkáliföldfém tartalmú szilikátok

• ‘A’ tipusú zeolit un. Ablak tipus, pólus átmérője ioncserével módosítható:Na+ 0,4 nm, K+ 0,3 nm

• Igy állítható elő pl. O2 és N2 szétválasztásra alkalmas szelektív töltet.

– Mesterséges

polisztirol bázisúak

(11)

• ! Szintetikus gyanták !

Legtöbbször sztirol-divinilbenzol kopolimerek DE

nincs ionizálható csoportjuk.

– Apoláris polimeren apoláris molekula kötődik, pl.

szteroidok

• Aktív alumínium oxid

– Timföldből termikus kezeléssel

– Poláris felületű (savas, lúgos) fajlagos felület: 50 - 200 m2/g, pórusméret: 1-2 nm - 10 nm

– Fajlagos felület 350 m2 /g

• Szilikagélek

– Enyhén savas, poláris , fajlagos felület: 100-800 m2 /g,

– Pórustérfogat: 0,3 – 2 cm3 /g,

(12)
(13)

• Szelektív, jobban koncentrál,

• DE kisebb a kapacitás, nehezebb méretezni.

(14)

Kevertetett reaktor – adszorpció egyensúly – szilárd-folyadék elválasztás – deszorpció

Qq

be

Wc

be

QqWc

Q – adszorbens mennyisége W – a folyadék mennyisége

q – a kötött anyag koncentrációja az adszbensre vonatkozóan

c – a szabad anyag koncentrációja a folyadékban

)

( c c

W q Q

q

be

be

(15)

Meredekség: Q/W Ilyen meredekségű

egyenessel cbe

ponttól metszük ki a munkapontot az egyensúlyi

görbéről

)

( c c

W q Q

q

be

be

(16)

Csak a folyadék áraml.folytonosan az abszorbenst szűrő visszatart!

 

 

 

d V dq Wc

d Wc

V dc

be

  

1

adszorpció -

kivitel -

bevitel

változás

W – a folyadék mennyisége

q – a kötött anyag koncentrációja az adszbensre vonatkozóan

c – a szabad anyag koncentrációja a folyadékban V – reaktor töltőtérfogata

1-ε - adszorb.részaránya a reaktor töltetből ε – folyadék részaránya a reaktor töltetből

(17)

Kevertetés nélkül is jó érintkeztetés

Fokozatosan telítődnek a kötőhelyek

TZ – tranziens – átmeneti zóna

Telített területen nincs

adszorpció – veszteség!!!

(18)

• Áttörési görbe:

• Koncentráció az oszlopban

(19)

• Áttörési profil minél laposabb (minél

szélesebb) annál nagyobb a veszteség.

• Leállítási pont – gazdasági elemzést igényel

• Tranziens zóna szűkítése: áramlási

sebesség opt. Megválasztásával lehet

(20)

KÖSZÖNÖM

A FIGYELMET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tok nem közelítik meg minden vonatkozásban a fogyasztás fogalmát, rá kell mutatnunk arra a tényre is, hogy az így magyarázott fogyasztási kategóriák _aggregálása nem vezet

Természetesen, ha az érdekeltek csak nagyon áttételesen, nehezen megfogalmazható módon érzékelnek valamely intenzitást, mint például a lakosság az országos

gyelt gazdaságok által használt földterület átlagos nagysága 9,4 hektár volt, ami a kistermelők átlagos földterületének több mint húszszorosa, ugyanakkor a tsz—szerve-

Az említett három extenzív mennyiség turbulens transzportjának analógiája lehet ı vé teszi, hogy az egyik konvektív transzport ismeretében a másik kett ı re

Az inter-modalitási különbséget illetően a CTA-val és TTE-vel mért átmérők szignifikáns különbséget mutattak az LVOT, annulus és sinotubuláris junkció esetében

Organizing Map approach, we identified characteristic community compositions based on (i) taxonomic data, (ii) the FG approach, and (iii) the FG system combined

Határozzuk meg, hogy ilyen körülmények között hány kg levegőre van szükség és mennyi hő kell a szárításhoz. – l fajlagos levegőszükséglet (1

Konkrét tárgyak megtanulása elválaszthatatlan a konkrét feltételektõl és az, hogy e tárgyakat miképp közelítik meg az osztályteremben és hogy e feltételeket milyen szin-