N
em is lehetett másképpen, hiszen 1973. május 4-én már a S Z Ő M alakuló ülése zajlott, azé a végül mintegy hatvan szakembert m e g m o z g a t ó vállalkozásé, amelynek résztvevői teljes erőbevetéssel m u n k á l k o d v a megalkották egy leendő magyar őstörténeti kézikönyv első változatát, Róna-Tas szavaival élve:„egy egyetemi oktatás céljait is szolgáló segédkönyvet, a végső m u n k a első fogal
mazványát", amely végül is 1 9 7 6 - 1 9 8 2 között öt kötetben, k ö z e l 1600 sűrűn nyomtatott oldalon látott napvilágot. Idő
közben (1979) megjelent a szerző m ó d szertani elveit is tartalmazó j e g y z e t e , ami
vel teljes lett ez a sorozat. A S Z Ő M egyes kötetei több kiadást is megértek, szó volt idegen nyelvű kiadásukról is, de végül el
ült minden, a m u n k a k ö z ö s s é g lassan ki
múlt, a távlati tervek egy részét m á s o k va
lósították m e §? m á s részei feledésbe m e rültek. A S Z Ó M m a g a is eléggé vissz
hangtalan m a r a d t , n e m t u d n i , azért-e, mert „vidéki vállalkozás" volt, vagy mert - ahogy egy sznob c i m b o r á m fogalmazott - „tudományos m u n k á b a ciki egy jegyzet
re hivatkozni, valahogy n a g y o n snassz".
Ezért is különös öröm számunkra, hogy a nehezen induló millecentenárium vajúdá
sai közepette végül mégis megszületett ez a „történészeknek, tanároknak, a magyar
ság k i a l a k u l á s a i r á n t é r d e k l ő d ő k n e k "
szánt kézikönyv.
Címe, alcím nélkül kissé félrevezető, ugyanis a szerző, régi elképzeléséhez híven, a számításba vehető időszakon belül átte
kinti csaknem az egész Eurázsia történetét.
Jól látja, hogy a szóban forgó kérdés
körben is „a viták nagy része azért h ö m p ö lyög reménytelenül, mert a fogalmak és fo
galmakat jelölő szavak használatáról n i n c s közmegegyezés". Ezért kötetének első r é szét alapos módszertani bevezetéssel in
dítja, definiálja a legfontosabb alapfogal
mat (nép, etnikum, nemzet stb.), majd - mivel m i n d e n történelem időben és térben zajlik - számos segédtudomány e r e d m é nyeire támaszkodva tisztázza az időrendet, benne a térség jellemzőinek változásait is.
A következőkben sorra veszi mindazon forrásokat, amelyek támpontokat nyújthat
nak korai történetünk rekonstrukciójához:
az írásos, a nyelvi, a régészeti, a néprajzi és antropológiai kutatások eredményeit és fogyatékosságait nagyon szigorú és k ö vetkezetes forráskritikával tekinti át. A z embernek m á r - m á r az az érzése, hogy Wittgenstein nyelvfilozófiájának e g y i k alapgondolata („Amiről nem lehet beszél
ni, arról hallgatni kell!") köszön vissza, nem alaptalanul e lapokról.
A n y e l v r o k o n s á g elvi kérdéseinek tisz
tázása után a szerző az uráli n y e l v e k k a p csolatával foglalkozik. Lévén n y e l v é s z m a g a is, j ó l tudja, hogy a n y e l v t u d o m á n y szinte n a p r a lebontva sorolja elő n y e l v ü n k történetét egészen az ugor k o r s z a k végéig, de elválásunkat (i. e. 5. s z á z a d ) k ö v e t ő e n - mivel a magyar nyelv belső fejlődése gyakorlatilag feltáratlan - török kapcsolataink j e l e n t k e z é s é i g , majd ezer évig n e m k é p e s s e m m i t bevilágítani. Ezt a hiátust áthidalandó iktatja be Róna-Tas a k ö v e t k e z ő - újdonságait tekintve v é l e -
SZŐMtől MŐKig
A Szegedi Őstörténeti Munkacsoporttól a Magyar Őstörténeti Kutatócsoportig
Tagadhatatlan tény, hogy Róna-Tas András szegedi megjelenése alaposan felkavarta a magyar őstörténet állóvizét. Előadásait sokan (köztük magam is)
látogatták. Most, átnézve jegyzeteimet, cáfolnom kell a Mestert, aki azt írja:
„ 1974-ben kezdtem meg a korai magyar történelem és különböző vonatkozásainak tanítását" a jATE-n, ugyanis én már 1973- február 9-től
bejártam őstörténeti óráira és máig is őrzöm azt a tematikát, amit akkor adott.
menyem szerint l e g m a r a d a n d ó b b ered
ményeket felvonultató - fejezetet Szom
szédok címmel, a m e l y b e n az időt g o n d o san méricskélve taglalja az indoeurópai hatást, a korai n é p v á n d o r l á s o k a t , a hun
kérdést, a régi török n é p e k (az oguroktól a besenyőkig), valamint a szláv népek történetét. Valójában csak itt érti m e g az olvasó, m i r e is volt j ó az előzőekben elő
adott, a magyarokat esetleg nem is említő vagy tárgyi mivoltukban hozzájuk nem nagyon köthető forrásoknak a s z á m b a v é tele, ami részben segíti a korai magyarság t ö r t é n e t é n e k r e k o n s t r u k c i ó j á t , r é s z b e n pedig „egy általános g a z d a s á g i , technikai és kulturális szintet"
j e l e n t , „ a m e l y t á g a b b keretként a m a gyarokra is érvényes lehet". A z e m b e r n e k óhatatlanul is Remb
randt Éjjeli őrjárata j u t az e s z é b e : ezen a képen ott v a n a m a g y a r s á g i s , t a l á n n e m az e l s ő sorban, talán kissé árnyék
ban, elmosódva, d e ott van. Itt igazoló
dik „a nyelv kitünte
tett szerepe az etni- k u m vizsgálatában",
n é l k ü l , h o g y e z t ő s t ö r t é n e t ü n k b e n a nyelvtudomány t ú l z o t t g y á m k o d á s á n a k , netán - m i n d e n t a m a g a , n é h á n y tucat szóra (névre) alapozott, ö n t ö r v é n y ű sza
bályai P r o k r u s z t é s z - á g y á b a kényszerítő - diktatúrájának é r e z n é n k . E z a s z e r z ő szándéka is, aki m a g a állapítja m e g , hogy a nyelvészet (olykor a régészet is) a törté
neti rekonstrukcióban n e m e g y s z e r túllép
te illetékességi területét, és attól, ha vala
mi nyelvészeti é r v e k k e l (vagy ad absur- dum: érvekkel) n e m igazolható, m é g le
het való s (az érv a bizonyítás és n e m a lét kritériuma).
Róna-Tas A n d r á s itt m á r s z á m o s olyan írásos forrást is felhasznál elképzelései igazolására, a m e l y e k a szigorúan vett m a gyar történetben s e m k e r ü l h e t ő k m e g . R o p p a n t é r d e k e s e k p é l d á u l a z s u a n -
A magyar törzsszövetséghez 800 körül csatlakoztak a kazárok ellen lázadó kabarok; eleink ekkor (hang
súlyozottan nem szakrális jellegű) kettős fejedelemség
alatt éltek, s belharcok eredményeképpen Álmosnak
889 körül sikerült a Levédi- dinasztiát leváltania, s afőhatalomba a saját fiát,
Árpádot ültetnie.
zsuanok és a var törzs kapcsolatáról, a var-hjon népvándorlásról szóló megálla
pításai, a h s z i u n g n u - h u n a z o n o s s á g bizo
nyítása vagy Kuvrat bolgár birodalmának az Etil (nála: Dnyeper) és a z A l - D u n a kö
zé helyezése, a m a g y a r s á g egy részének a volgai bolgárokkal való é s z a k r a vándor
lásáról szóló feltételezése vagy a magyar
ság fejlődéséről a „pax C a s a r i c a " körül
ményei között töltött idővel kapcsolatban elmondottak.
A m ű második része m á r a Honfogla
lás címet viseli, és k i m o n d o t t a n a ma
gyarság történetéről szól. A szerző itt hosszasan elemzi, hogy a k ü l ö n b ö z ő for-
rások m i l y e n néven említik a m a g y a r s á got. A z t h i s z e m , ez a r é s z R ó n a - T a s And
r á s 1 9 9 1 - b e n e l h a n g z o t t a k a d é m i a i s z é k f o g l a l ó j á n a k - megjelent 1995-ben - a l a p o s a n kibőví
tett s megfelelő ap
p a r á t u s s a l e l l á t o t t változata. A szerző e l g o n d o l k o d t a t ó fel
vetései: a türk elne
v e z é s a k a z á r kap- c s ő l á t ó k r é v é n r a gadt a magyarságra;
az onogur (Ungar, H u n g a r u s ) nevet pe
dig a s z l á v o k a l k a l m a z t á k először ránk; a szavarti aszfali m e s t e r s é g e s e n k r e á l t név; a bacsgird (baskír) n é v a volgai bol
gárok ajkán s z a b á l y o s a n alakult ki a m a n c s a - e r ö n e l n e v e z é s ü n k b ő l ; a madzs- gar alak csak az a r a b n y e l v ű írásos rög
zítés e r e d m é n y e ; a m a g y a r név p e d i g va
lójában k é t n é p e l e m , a monya és a j ó l forrásadatolható er szimbiózisát tükrözi, továbbá, h o g y a m a g y a r s á g idegen elne
vezése e g y é r t e l m ű e n csak a 9. századtól adatolható.
A z Őshazák és népvándorlás c í m ű fe
j e z e t é b e n a s z e r z ő é r z é k e l t e t i , h o g y a n é p p é v á l á s h o s s z ú t ö r t é n e t i folyamat, amely t ö b b „ ő s h a z á b a n " zajlott, s erről azt m o n d j a : „ m i n d ö s s z e j e l e z n i tudjuk, h o g y m e l y e k azok a h e l y s z í n e k , a m e l y e k
biztosan ö s s z e k a p c s o l h a t ó k korai t ö r t é n e t ü n k k e l . " A z e l ő m a g y a r o k v á n d o r l á s á t Róna-Tas A n d r á s az U r a i - v i d é k é i g k ö v e ti n y o m o n , majd a s z t y e p p v i d é k k ö z e l é ben lévő erdős sávtól a K á r p á t - m e d e n c é ig figyeli útjukat. Szerinte a m a g y a r s á g a K u b á n folyó v i d é k é r e a k k o r vonult, a m i kor a v a r h a t á s r a K u v r a t b o l g á r j a i a D n y e p e r m e l l é k ö l t ö z t e k . A m i k o r p e d i g a m a g y a r o k k a l s z ö v e t k e z e t t k a z á r o k 6 7 0 körül k a t o n a i c s a p á s t m é r t e k e z e k r e a bolgárokra, és a z o k e l m e n e k ü l t e k innen, helyükbe a m a g y a r o k t e l e p e d t e k újólag.
Itt, E t e l k ö z b e n h o s s z ú ideig éltek eleink kazár függőségben. ( Ö s s z e c s e n g n i lát
szik e z Harmattá J. a z o n felvetésével, hogy a Theophanésznál u g y a n i d e lokali
zálható „ h e p t a g e n e a i " n e v ü n é p a z o n o sítható lenne a h e t u m o g e r r e l . ) L e v é d i á t a s z e r z ő e g y é b k é n t Konsztantínosz el
méleti l e l e m é n y é n e k tartja, amely s o h a nem létezett, u g y a n a k k o r az említett t e rület régészeti e m l é k e i t k é s ő b b i g y e p ü ő r hagyatéknak, honfoglalás u t á n i n a k véli.
A K á r p á t - m e d e n c é t a honfoglalás e l ő e s téjén s z l á v o k és e l s z l á v o s o d o t t a v a r o k lakták frank, bolgár, v a g y m o r v a fennha
tóság alatt, egy r é s z ü k s z a b a d o n „ a z avar p u s z t á k o n " . ( R ó n a - T a s p é l d á u l a n a g y s z e n t m i k l ó s i k i n c s e t is - történetét ügyesen t ö b b fázisra b o n t v a - egy a D u nántúlról m e n e k ü l ő avar e l ő k e l ő s é g kin
c s é n e k tekinti.)
A magyar törzsszövetséghez 800 körül csatlakoztak a kazárok ellen lázadó kaba
rok; eleink ekkor (hangsúlyozottan n e m szakrális jellegű) kettős fejedelemség alatt éltek, s belharcok eredményeképpen Ál
mosnak 889 k ö r ü l sikerült a L e v e d i - dinasztiát leváltania, s a főhatalomba a sa
ját fiát, Árpádot ültetnie.
Róna-Tas A n d r á s a honfoglalás e s e m é n y s o r á h o z n e m köti szervesen a bi
zánciakkal s z ö v e t s é g b e n végrehajtott ka
tonai akciónkat, h a n e m a honfoglalást h á r o m szakaszra bontja: az első 8 9 5 - 8 9 8 k ö z é datálható, a m i k o r a m a g y a r o k az er
délyi bolgár birtokok ellen indítanak ka
tonai akciót, s e k k o r t á m a d n a k rá szállás
területükre a b e s e n y ő k , akik a m e n e k ü l ő ket a b o s s z ú s z o m j a s b o l g á r o k h a r a p ó f o
gójába terelik, így azok csak egy irányba, a K á r p á t - m e d e n c e felé - ahol e g y é b k é n t seregük is van - térhetnek k i ; a m á s o d i k s z a k a s z b a n ( 8 9 9 - 9 0 0 ) Arnulf c s á s z á r szövetségében harcolnak a m o r v á k é s Berengár ellen, majd a császár h a l á l á t k ö v e t ő e n elfoglalják P a n n ó n i á t ; v é g ü l a h a r m a d i k b a n ( 9 0 0 - 9 0 2 ) leigázzák a m o r vákat és megerősítik h a t a l m u k a t az e g é s z K á r p á t - m e d e n c é b e n .
Tulajdonképpen ez után következik a z egész kötetnek is címet adó fejezet, A honfoglaló magyarság. A szerző úgy véli, hogy a honfoglaló magyar t ö r z s s z ö v e t s é g m a g á t dzsetimadzsernak n e v e z t e ( e z Anonymusnál a z o n o s l e n n e a D e n t u - m o g e r területnévvel), politikai s z e r v e z e t é b e n a kettős hatalom dominált, a fejede
lem, gyila és karha mellett a törzsfők is ott voltak a döntéshozataloknál, a k a b a rok h á r o m törzsének főnöke a karha a l á rendeltségében vezette népét, az u d v a r élén p e d i g a „nándor z s u p á n " ( m a g y a r megfelelőjét a „Termecsü" n é v b e n lelhet
ni fel) állt. A törzsszövetség és az aláren
deltek lélekszáma együtt kb. félmilliónyi lehetett, a társadalom erősen differenciált volt, s a 10. század közepére a t ö r z s e k felbomlása visszafordíthatatlan folyamat
tá vált, amelyet elősegített a vegyes g a z dálkodás is. Vallásuk a tengrizmus és sá
m á n i z m u s napimádattól sem mentes k e v e r é k e volt, bár találkoztak már a világ
vallások képviselőivel is.
R ó n a - T a s a m a g a történetfilozófiai e l k é p z e l é s e i t is megfogalmazza, s t o v á b b építve Szűcs Jenő, W. Pohl és m á s o k e l képzeléseit, r á m u t a t arra, hogy a m a g y a r ság h á r o m s z o r illeszkedett be „ E u r ó p á b a n " : egyszer a n o m á d világba, egyszer a k a z á r o k birodalmába, majd h a r m a d s z o r , már m a i lakhelyén a nyugat-európai fej
l ő d é s m e n e t b e : „ A b b a n , hogy a m a g y a r n é p és a m a g y a r állam olyan t ö r t é n e l m i leg r ö v i d idő alatt kialakult K e l e t - E u r ó p á b a n , b i z t o s a n szerepe volt annak, h o g y a K á r p á t - m e d e n c é b e n nem volt e g y s é ges, s z e r v e z e t t politikai alakulat, és a K á r p á t - m e d e n c e lakossága a honfoglalás idején k ü l ö n b ö z ő m á s politikai egységek, m o r v á k , frankok, b o l g á r o k , h o r v á t o k ,
szerbek perifériájára esett. Biztosan sze
r e p e t j á t s z o t t az is, h o g y a szlávok között éltek e l s z l á v o s o d ó török avarok, akik a m a g y a r o k n á l r e m é l t e k segítséget a már elveszett A v a r B i r o d a l o m felélesztésé
hez. A bolgár z s u p á k török főnökei is k ö z r e m ű k ö d t e k a m a g y a r állam k i é p í t é sében, mert a K á r p á t - m e d e n c e új uraitól támaszt reméltek a helyi szláv lakosság
gal s z e m b e n . " A z p e d i g , hogy a m a g y a r ság m i k é p p e n t e r e m t e t t e m e g ezt az e u r ó pai léptékkel m é r h e t ő államot, „ m á r egy
! k ö v e t k e z ő , de m i n d e n k é p p e n m á s i k k ö n y v tárgya". Reméljük, ez a k o r p u s z is h a m a r o s a n n a p v i l á g o t lát majd a szerző tollából!
Itt véget is érhetne a mű, de a kutatás le
zárulta után felmerült igényeknek engedve é s a kézirat leadása után írott, témába vá
g ó új kutatási eredmények nyomása alatt, m é g egy fejezet került a kötet végére, amelyben a kutatástörténeti áttekintés, a L e v e d i - k é r d é s megoldatlan részelteinek vagy az Attila- és hun-hagyomány egy
m á s h o z való viszonyának tisztázása, a ma
gyar és baskír törzsnevek közti összefüg
gések vizsgálata, Jugria problematikája és a magyar, illetve székely rovásírás ügye kapott helyet.
Azt t a l á n e d d i g is s i k e r ü l t é r z é k e l t e t n e m , h o g y a s z e r z ő n e m akar a b s z o l ú t i g a z s á g o k a t d e k l a r á l n i , s j ó c s k á n ad t e r e t a László Gyula-i „ t e r m é k e n y b i z o n y t a l a n s á g n a k " , h a g y f e l a d a t o t az u t ó k o r n a k is. T u d ó s i ő s z i n t e s é g g e l bevallja, h a e g y f o r r á s c s o p o r t b a n n e m t a l á l h a t ó k ö z v e t l e n m a g y a r v o n a t k o z á s ú a n y a g , h o g y a s z a b í r o k , h u n o k , a v a r o k n y e l v é b ő l s e m m i f é l e é r t é k e l h e t ő adat n i n c s , h o g y a k a z á r o k , b o l g á r o k , b e s e n y ő k n y e l v e t ö r ö k , de h o g y m i l y e n , m é g n e m lehet m e g h a t á r o z n i . K ö z l i , h o g y „a m a g y a r s á g k i v á l á s a a z u g o r n é p e k k ö z ö s s é g é b ő l n y e l v é s z e t i e s z k ö z ö k k e l n e m h a t á r o z h a t ó m e g p o n t o s a n " , a s z l á v n y e l v e k a 9. s z á z a d b a n m é g alig t é r n e k el egy
m á s t ó l ; a z a n t r o p o l ó g i a i k u t a t á s o k
„ e r e d m é n y e i t ö r t é n e t i r e k o n s t r u k c i ó h o z n e m h a s z n á l h a t ó k " ; t ö r z s n e v e i n k e g y r é s z é n e k , de a g y i l a és k a r h a c í m n e k sincs „ m e g g y ő z ő e t i m o l ó g i á j a " ; a h a l o t
ti s z e m f e d ő k e t n i k u m h o z n e m k ö t h e t ő k ; a h o n f o g l a l ó k k o h ó t í p u s a i , d a c á r a óriási v a s s z ü k s é g l e t ü k n e k , n e m a z o n o s í t h a tók; a s á m á n i z m u s r a vagy a k o r a b e l i n é p h i t r e n é z v e csak a n a l ó g i á k k a l r e n d e l k e z ü n k ; de k i m u t a t h a t a t l a n a v i l á g v a l l á s o k egykorú h a t á s a is; 8. s z á z a d i t ö r t é n e t ü n k r e v o n a t k o z ó a n „ k ö z v e t l e n forrás n i n c s " ; a 10. századi n é p é l e t r e
„ s z i n t e e g y á l t a l á n n e m r e n d e l k e z ü n k f o r r á s o k k a l " stb., stb., stb.
T e r m é s z e t e s e n n e m kell és n e m is le
het a s z e r z ő m i n d e n felvetésével a z o n o sulni v a g y egyetérteni, de tény, h o g y k ö zöttük s z á m t a l a n a g o n d o l a t é b r e s z t ő , el
g o n d o l k o d t a t ó vagy t o v á b b g o n d o l h a t ó . E b b e n a z óriási a d a t t ö m e g b e n szinte em
lítést s e m é r d e m e l egy-egy sajtóhiba, p o n t a t l a n idézés vagy elírás; az, hogy a latin forrásokból k i m a r a d t Hinkmar (ké
s ő b b e l ő k e r ü l ! ) , v a g y a m a g y a r o k a t Turci-ként e m l e g e t ő források sorából ki
felejtődött Luidprand. Talán a források s z ö v e g é h e z j o b b a n kötődve n e m lett vol
na ilyen t ú l h a n g s ú l y o z o t t a szlávok sze
repe, s n e m m a r a d t a k volna ki a m a g y a r források szinte teljesen ott, ahol n a g y o n is i n d o k o l t lett v o l n a az említésük (pl. a L e g e n d a m a i o r S. Gerardi és a K r ó n i k a k o m p o z í c i ó n a g y o n is e g y b e c s e n g ő hír
a d á s a a Vata-féle p o g á n y l á z a d á s j e l l e g é ről stb.) - m i n d e z , v é l e m é n y e m szerint, melléfogás volt.
A k ö t e t függelékében a s z ö v e g k ö z i mintegy 75 térkép és ábra után 16 táblán 2 7 színes fotó található, a 15 oldalnyi szakirodalom után az uralkodók sora és az időrendi mutató következik, majd a sze- mélynévi és szóindexet a térképek és áb
rák mutatója és forrásjegyzéke zárja. A Ba
lassi K i a d ó - Kőszeghy Péter és munkatár
sai - r e m e k munkát végeztek, amelyet az igényes n y o m d a i kivitel (Korinna Kft.) to
vább nyomatékosít. A közel 40 íves mű térképeit a D I M A P , fényképeit Hapák Jó
zsefkészítette, a megjelenésnél pénzügyi
leg a Honfoglalás 1100. Évfordulója E m lékbizottság, a M a g y a r Tudományos Aka
démia és a z Országos Tudományos Kuta
tási Alap bábáskodott.
Szegfű László •
