Bojarszkij, A.: Mennyiségi elemzés a gazdasági kutatás területén

660

tossággal becsülhető meg a grafikonokról.

Az a: és u közötti korreláció mértéke azonos a Spearman— és Kendall-sor korre—

lációs együtthatókkal (——1 és 4—1 szélső- értékekkel), minek révén sokkal általá—

nosabban fejezi ki a kapcsolat mértékét, mint a Pearson-féle r együttható.

Az elmondottakból következik, hogy a C függ az a: értékétől, valamint az el- oszlásfüggvény alapjául szolgáló ismeret—

S'I'ATISZTLKAI IRODALMI FIGYELÖ

előállítható, de a statisztika parametri- kus jellege maradjon meg.

Mindezek ellenére a korrelációs—görbe és a C mértéke igen hasznos segtséget nyújthat Lorenz és Gini módszereinek felhasználásához.

A cikk befejező része a korrelációs- görbének a chilei jövedelem—, képzett- ségi eloszlás elemzésénél történt eredmé- nyes felhasználását ismerteti.

lentől. Az eloszlásfüggvény normalitás, , " ,

lognormalitás feltételezésével egyaránt (Ism.: Gyöngyosi György)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BOJARSZKIJ, A.:

MENNYISÉGI ELEMZÉS A GAZDASÁG!

KUTATÁS TERÚLETÉN

(Koiicsesztvennüj analiz v ékonomicseszkih iszszledovanijah.) — Kommuníszt. 1966. 14. sz.

54—63. p.

A szovjet gazdaságtudomány egyik jellemző vonása a gazdaságmatematikai módszerek mind szélesebb körű beveze- tése. Különböző tanszékeken és "tudomá- nyos intézményekben folyik a munka e módszertani kérdések, s különösképpen a mennyiség és minőség kapcsolatának elemzésére.

Bojarszkij cikkében e kérdés elvi fon- tosságának bizonyítására és a főbb alkal- mazási területek bemutatására törek—

szik.

A múlt és jelen gazdasági folyamatai—

nak mennyiségi elemzése a statisztika, a jövőt illetően pedig a tervezés feladata.

Természetesen a mennyiségi elemzés nem jelentheti a minőségi oldal elhanyagolá—

sát, sőt a minőség elemzése csak mennyi- ségi módszerekkel válhat teljessé és meg—

alapozottá. Éppen ezért a mennyiségi ku—

tatások módszertanának fejlesztése első—

rendű feladat.

A cikk második részében szerző sorra veszi azokat a fő kérdéscsoportokat, amelyekben a matematika alkalmazást nyer.

Az első csoportba a mérlegelnkel kap- csolatos munkák tartoznak, amelyek első- sorban a társadalmi újratemeléssel, az ágazatközi és területi kapcsolatokkal, va- lamint az árképzésekkel kapcsolatosak.

A statikus szemléleten tul nagyjelen—

tőségű az újratermelésnek és a növeke—

dési ütemnek az idő függvényében, diffe- rencia és differenciál egyenletekikel tör- ténő vizsgálata.

Az ágazatközi kapcsolatok mérlegének jelentősége közismert. Dinamikus válto—

zata a fejlődés fő mennyiségi mutatóit (a növekedési ütemet, stru-ktúraváltozást stb.) ágazati bontásban szolgáltatja.

Az ágazati kapcsolatok mérlegével kapcsolatos eddigi és jövőbeni számítások igen nagy volumenű számításokat igé- nyelnek, amelyeknek elvégzését csak, az elektronikus számítástechnika és gép—

kapacitás gyors növekedése teszi lehe—- tővé. Ezért a gazdaságmatemati—kai kuta- tások fejlődésének az elektronikus gépi számítástechnika fejlődésével párhuzamo—

san kell haladnia.

Az ágazati kapcsolatok (dinamikus niér—

lege az optimális árazáson keresztül vezet el a második döntő kérdéscsoport—

hoz, amely a matematikai módszerekkel kapcsolatos. Ez az optimális tervezés kérdése. A különböző tervvariánsok kö—

zül az optimalizálási kritérium alapján történő kiválasztás a lineáris programo—

zás, dinamikus programozás, vagy eset—

leg a klasszikus analízis módszereivel történhet.

A matematikai módszerek alkalmazá—

sának harmadik területe a vállalati mun—

káva1,a vállalati munka irányitásávals ezek során az optimális döntés problés—

májával kapcsolatos

Végül Bojarszkij összefoglalóan a ne—

gyedik csoportba sorolja a gazdasági élet minden olyan területét, ahol az érintet—

teken kivül matematikai-statisztikai való—

színűségszámitási elemzések végezhetők (gazdas—ági prognózisok, keresleteleinzés s .

A cikk befejező részében szerző a ma—

tematikai kutatás és a marxizmus—leni—

nizmus elmélete közötti kapcsolatot elem—

zi. Véleménye szerint e módszerek a marxista gazdaságkutatási módszerek szerves folytatói lehetnek, és csak a mar—

xizmus elméleti alapja biztosíthatja egé—

szen széles körben történő sikeres fel—

használásukat.

(Ism.: Hulyák Katalin")