Magyarország zöldségtermelése

(1)

MAGYARORSZÁG ZÖLDSÉGTERMELÉSE

Dr. HORVÁTH MIKLÓS

Mezőgazdasági termelésünk ágazatai között a zöldségtermelés különleges figyelmet érdemel mind a termelési ág növekvő népgazdasági jelentőségét, mind pedig az egyes zöldségfélék sajátos jellegét tekintve. A főzelékként, salátaként, illetve fűszerként fogyasztott zöldségfélék teszik ki a zöldség—

termelés körébe sorolt termékek nagy részét. Ezek részben tápláló élelmiszerek is, főként azonban olyan mellékételek, amelyeket elsősorban Vitamin— és ás—

ványianyag-tartalmuk, íz—, illetve zamatanyaguk vagy kedvező étrendi ha- tásuk miatt fogyasztunk.

A ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ALAKULÁSA

Egészséges táplálkozás esetén egy főre átlagosan évi 140— 150 kilogramm zöldségfogyasztás számítható. Hazánkban a frissen vagy tartósított formában elfogyasztott zöldségfélék mennyisége a kívánatosnak valamivel több mint a felét teszi ki, s a termelés jellegéből következően nagymértékben idényszerű.

Zöldségfogyasztásunk nagyjából az európai országok átlagának felel meg.

A nemzetközi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az országok gazdasági fejlettsége és a lakosság zöldségfogyasztása között nincs egyértelmű kapcsolat. Jelentős Viszont a földrajzi helyzet és a zöldségfogyasztás kapcsolata.

1 . tábla

Az egy főre jutó évi átlagos zöldségfagyasztás

(kilogramm)

1963. 1966. 1963. 1966.

Ország -————————————————— Ország

évben ! évben

Finnország ... 1 5 1 5 Svájc ... 78 7 7 Norvégia, ... 37 39 Bulgária ... 79 74 Svédország ... 33 41 ,Magyarország ... 81 8 4

Német Szövetségi Köz - Csehszlovákia ... . 85*

társaság ..._ . . . 51 56 Lengyelország ... . 92*

Dánia ... 62 57 Spanyolország ... 1 3 3 1 36 Egyesült Királyság . . . . 61 6 2 Franciaország ... 1 34 1 34*

Jugoszlávia. ... 6 1 56* Görögország ... 1 32 1 34 _ Ausztria ... 69 7 1 Olaszország ... . . l 47 156 Hollandia ... , . . . ... 7 1 72 Portugália ... 1 46 1 75

* 1965. évi adat.

?. Statisztikai Szemle

(2)

986 na. HORVÁTH mmm—s

Észak—Európa országai élesen elkülönülnek. Nagyon kevés zöldségfélét _ fogyasztanak, bár fogyasztásuk emelkedő tendenciát mutat. Nyugat-Európa , mintegy 55 —— 75 kilogrammos, egy lakosra jutó zöldségfogyasztása nagyon kicsi ingadozást mutat, illetve stagnál. Hasonló színvonalú a Kelet—Európához tartozó Jugoszlávia fogyasztása is. Alacsony szinten állandósult fogyasztásával tűnik ki a Német Szövetségi Köztársaság. (Meg kell jegyezni, hogy Észak- és—

Nyugat— Európa országaiban kevés zöldséget termelnek, s ezért is alacsony zöld—

ségfogyasztásuk.) Kelet—Európában ——_ ide tartozik alegtöbb európai szocialista

ország —— a lakosság zöldségfogyasztására a 80 —— 90 kilogrammos szint jellemZőg' _ ' ;

Dél—Európa országaiban —— Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban; " *

Görögországban és idesorolhatjuk az_kedvez—ő' fekvésű és éghajlatú Franciav

országot is —— az egy főre jutó fogyasztás (100 kilogramm felett) magasabb,

mint bárhol másutt Európában; Főként a nagy mennyiségben fogyasztott —

paradicsom és a különböző salátafélék, párolt főzelékfélék következtében

kiugró a fogyasztás. ' -

* Az egyes zöldségfélék fogyasztása hazánkban nagyon eltérő módon alakult.

2. tábla

Az egy főre jutó évz'fogyasztás alakulása egyes zöldségfélékből Alagyarországon

* (kilogramm) , , ,

1961. 1 1966. ! 1967.

Növény

évben

Fejeskáposzta ... 9,7 13,7 ! 1 2,8 Paradicsom ... 15,4 13,8 ' 14,2

Zöldpapríka ... 10,7 10,8 10,7

Vöröshagyma ... '7,4 7,8 8,1

Sárgarépa, petrezselyem ... 8,0 8,2 8,2 Uborka ... 4,8 7,4 — 6,8 Zöldbab ... 2,3 ?,5 2,7 Zöldborsó ... 3,3 3,4 3,7

A' zöldségfélék közötti arányok Magyarországon meglehetősen állandó—

sultak, az összes zöldségfogyasztás azonban'elégge' ingadozó, s a fogyasztás nagymértékben függvénye a termelés alakulásának.

A ZÖLDSÉGTERMELÉS HELYZETE

Magyarországon a zöldségtermesztés a XV. századig a háztelken vagy attól elkülönítve a veteményeskertekben folyt. E veteményeskertekben sok—

féle zöldségnövényt termeltek részbenönellátásra, részben a helyi osereforga—

lomra. A XVI. század második felében több zöldségnövényt (káposztát, diny—

nyét, hagymát stb.) kisebb területeken már a szántóföldeken is termesztettek.

A_XVIII. században kezdtek kialakulni az egyes zöldségtermelő tájak. Sokat

lendít-ettek a zöldségtermesztésen a XIX. század második felében nagy szám—

mal hazánkba érkező bolgár zöldségkertészek. A bolgárok főleg a Városok

közelében telepedtek le, s ott alakítottak ki öntözéses zöldségkertészeteket,

kettős— és köztestermelést. A fejlődő iparvidékek fogyasztópiacainak növekedése,

a vasúti hálózat kiépülése, a kereskedelmi vállalkozás kibontakozása, belföldi

és exportáló cégek létrejötte stb. azt eredményezték, hogy egyes zöldség—

félékből nagyarányú árutermelés bontakozott ki. Ez pedig azzal a következ—

(3)

MAGYARORSZÁG ZÖLDSÉGTERMELÉSE 987

ménnyel járt, hogy a veteményeskerti kertészkedés kiterjedt a szántóföldre, s a parasztok egy része speciális árutermelővé vált. így bontakozott ki a sze- gedi és a kalocsai paprika, a makói hagyma, a Győr vidéki káposzta és gyökér- zöldség, a nagykőrösi saláta és uborka, a csányi dinnye stb. nagyarányú termelése. Mindezen zöldségfélék termesztése szántóföldi knltúraként fej- lődött ki, mégpedig olyan formában, hogy kisföldű parasztesaládok specia- listáivá lettek e tájkultúráknak, s csaknem monokultúraként folytatták speciális kertészeti termelésüket.

Bizonyos zöldségtermelés a fejlődő kereskedelmi kertészetekben, városi és uradalmi kertészetekben is folyt, bár ezek elsősorban diszkertészeti és nem zöldségkertészeti üzemekként fejlődtek. Palántanevelő tevékenységük azon—

ban kiszélesedett, és az üveg alatti primőrtermelés is elsősorban ezekben indult meg.

Ez a történetileg kialakult helyzet még most is fennáll, mert hazánkban a zöldségféléket ma is a szántóföldeken, a kert művelési ágban, üres telkeken, szőlőkben stb. termelik. Az áruzöldség—termelés elsősorban szántóföldön folyik, ennek van a legnagyobb volumene és jelentősége, aránya azonban——

a termelési hagyományoktól, adottságoktól és a piaci viszonyoktól függően ——

az ország egyes részein nagy eltéréseket mutat. (Legmagasabb Csongrád és Pest megyében, legalacsonyabb Vas és Veszprém megyében.)

1. ábra; A zöldségfélék területének részesedése a, szántóterülexből 1968-ban, megyénként

; —7,5 zs—xga 4,7— %

A zöldségtermelés első mozzanata a szaporítóanyag előállítása, a palánta- nevelés. Ez elsősorban Védetten, üveg alatt történik. A nagyüzemi zöldség—

termelés körülményei között mind nagyobb jelentőségre tesznek szert ——

főként a palántanevelés terén és a primőr áruk előállításában — a fűthető üvegházak, a melegágyi ablakokkal fedett, valamint a műanyag fóliával takart

310!

(4)

988 ' * ', DR; 'HORVATHgM'IKLÖS

területek." Hazánkban azonban az ilyen körülmények között folyó termelés

területét tekintve jelentéktelen, és színvonala is rendkívül alacsony, annak

ellenére, hogy a természeti adottságok —_ jelentős számú hőforrás, olcsó

földgáz —— kedvezők. ' *

1964—ben az üveg alatti zöldségtermelés a szabadföldi termelésnek Bele

giumban 3,1 százalékát, Hollandiában 9, 5 százalékát, a Német Szövetségi Köztársasagban pedig 1 1 százalékat tette ki, míg hazánkban 1965-ben nem élte el a fél ezreléket sem.

Az üveggel borítható és a műanyag fóliával takart terület hazánkban még 1968—ban is nagyon kevés volt, s így a korai friss zöldségek iranti keres- letet nem lehetett kielégíteni Csökkentette a primőlök termelésének lehető—

ségét az is, hogy a műanyag fóliával takart területeknek —— becslés szerint ———

több mint 50 százalékán, a melegágyi ablakokkal fedett területeken és az, üvegházakban pedig legnagyobbrészt palántakat nevelnek, ugyanakkor jelen—

tős a virágtermelés is.

Számítások szerint 1 négyzetméter területen átlagosan 6— 6, 5 kiloglamm zöldségfélét lehet termelni üveg (fólia) alatt, 2— 2, 5--szeres kihasználast véve alapul E területegységre jutó termés alapján számolva, hazánkban 100— 110 hektáron termelnek zöldséget. Eszerint tehát az üveg (fólia) alatti összes terü—

letnek kb. 20— 25 százalékán folyik zöldségtermelés.

Az egyes években a blokkházak és hollandiágyak által elfoglalt terület Változottg a legnagyobb mértékben: 1965—től 1968—ig 33 százalékkal növeke- dett. E területi növekedés mellett az üvegházak zöldségtermelésre használt részének aránya 10 százalékkal csökkent. A műanyag fólia használata igen célszerűnek bizonyult, s az ezzel borított terület egyik évről a másikra majdnem megkétszereződött.

3. tábla

A 2 üveg és fólia alatti termelés területének alakulása a nagyüzemek—ben Melegagyi ablakok Úvegházak

Mfanyag

ÉV Összesm blolerllljiglzak, 253222!- fóliával

összesen hollandi - összesen termelésre takart

úgy ak használt

Terület (hektár)

1965 ... 372 352 143 20 12 .

1967 ... 481 394 185 29 15 58

1968 ... 549 403 190 38 19 108

Megoszlás (százalék)

1 965 ... 100 95 41 5 (30 .

1 967 ... 1 00 82 47 6 52 1 2

*1 968 ... 1 00 7 3 4 7 7 50 20

Index: 1965. év : 100

_1965 ... 100 100 100 100 100 .

'1967 ... 129 112 129 145 125 100

1968 ... 148 114 133 190 158 186*

* '" Az 1967. évi százalékában.

(5)

MAGYARORSZÁG 'ZÖLDSÉGTERMELÉSE 989

Az üveggel és műanyag fóliával borított területeken 1968-ban a nagy—

üzemek 6540 tonna zöldséget termeltek, s ennek 92 százalékát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek adták. A termelt zöldségnek kereken egyharmadát a

zöldpapríka tette ki, a paradicsom 20, a fejessaláta 13, az uborka, továbbá a

karalábé 10— 10 százalékkal részesedett. Az üveg (fólia) alatt termelt retek a nagyüzemekben a szántóföldön termelt összes retektermésnek 11 százalékát tette ki. Ugyanez az arány a karalábé esetében 6, a zöldpaprikánal 2, az ubor- kanál pedig 1 százalék. A szántóföldön nagyüzemek által termelt összes fejes- salata 33 százalékát primőráruként hozták forgalomba, s üveg (fólia) alatt termelték. Ugyanakkor a paradicsomból — amelynek korai, idényen kívüli termelése nagyon kifizetődik —— Védetten termelt mennyiség —— bár volumene elég jelentős — még fél százalékát sem teszi ki a szántóföldi termésnek.

A zöldségtermelés nagyon nehéz feladat, mert a növények nagy víztartal- múak és vízigényűek. Hazánkban viszont a csapadék általában kevés, és leg—

nagyobb része nem is e növények vegetációs ideje alatt hullik le.

Szakkörökben a termelés növelésének akadályaként leggyakrabban agro—

technikai tényezőkre, ezek között is leginkább az öntözés lassú terjedésére hivatkoznak.

4. tábla

A, szántóföldi zöldségfélék öntözött területének és a kz'öntözött víz mennyiségének alakulása

r zöldgésgfjfület Ebből öntözött Öntözölt terület őmaga-$$$",

W

^SZ

Éz iÉÉÉiiln

^Zil

mó "2

1000 kat. hold ! (1000 köbméter)

1963 ... 223,0 67,7 30,4

1964 ... 203,5 54,2 26,7 .

1965 ... 205,2 41,0 20,0 0,7

1966 ... 212,2 58,3 27,5 0,8

1967 ... N. 204,4 62,6 332 1,1

1968 ... 207,5 77,7 3 , 1,0

1963 -— 1968. évek átlaga. 2093 60,3 28,8 0,9*

* 1965—1968. évek átlaga.

Az elmúlt években altalaban az összes zöldségterületnek alig valamivel több mint egynegyedét öntözték. Az adatokból az is megállapítható, hogy — figyelembe véve a lehullott csapadékot is —— nem állandó helyen levő zöldség—

kertészetekről van szó, mert az öntözött terület 1963-tól 1965-ig nagymérték- ben visszaesett, ugyanakkor 1967 -ről 1968—ra erőteljesen (24 százalékkal) növekedett. Nagyon kevés a kiöntözött víz mennyisége is. Ilyen mennyiségű víznek termésfokozó hatasa alig van. Az öntözés ugyanis csak akkor jár eredl ménnyel, ha megfelelő mennyiségű vizet kap a terület, s a talajerőpótlás is kielégítő. Több száz üzemben végzett felvétel adatai szerint 1968—ban a vizsgált nagyüzemekben például a zöldpaprika termésatlaga az öntözött területen kat.

holdanként 83 mázsa volt, míg szárazon csak 39 mázsa termett. Igaz, hogy az előbbi esetben a terület kereken háromnegyed részét négyszer vagy többször öntözték, valamivel több műtrágyát és kétszer annyi szerves trágyát kapott, mint a nem öntözött terület. Ahol nem volt kielégítő az öntözővíz mennyisége és a talajerőpótlás, ott lényegtelen volt a terméstöbblet is.

(6)

990 ' , _. ; na. HORVÁTH MIKLÓS

' ,Az öntözött terület alakulásáról i összehasonlító nemzetközi adatokkal

csak az 1963— 1965. évekre vonatkozóan rendelkezünk. _ _ ' —

Az ('Mtözöu zöldségterület alakulása

1963. 1964. 1965. ,

Ország

évben

' , A zöldségfélék öntözött területe

Bulgária ... 100 101 Jugoszlávia ... 100 102

Magyarország ... 39 31

Románia ... _ 57 62

Spanyolország ... ' 250 249 257 '

Az összes öntözött terület százalékában Bulgária ... _ 1 1 ,3 , , 10,7 10,3

Jugoszlávia ... 8430 , 80,3 793

Magyarország ... *. . . . 15,1 11,6 24,0,

Románia ... 29,2 29,0 26,9

Spanyolország ... ;. . . . 12,6 12,4 11,9

, Az 1963— 1965. években hazánkban nagyobb mértékben csökkent az

öntözött zöldségterület, mint akár Bulgariaban, akár a szomszédos Jugo-

szláviában, ugyanakkor nőtt az öntözött" területből való részesedése. Figyelemre

méltó, hogy Jugoszláviában az öntözött terület majdnem teljes egészében zöldségterület, más kultúrát nem nagyon öntöznek. Az adatokból kitűnik az is, hogy Bulgáriában, Jugoszláviában és Romániában lényegesen nagyobb az öntözött zöldségek területe, mint nalunk, s rendszeresebbnek tűnik az öntözés.

Magyarországon 1968-ban jóval több zöldséget termeltek, mint a háború

előtt. A szántóföldön, továbbá, a kertekben és más művelési ágakban termett

zöldségfélék összes mennyisége 1968—ban 1,6 millió tonna, a háború előtti

1938. évi 0,7 millió tonnának 2,4—szerese volt. Az elmúlt nyolc év átlagában

az évi zöldségtermelés 1,6 millió tonnát tett ki. A termelés növekedése első—

sorban a szántóföldi vetésterület növekedésének a következménye.

A zöldségfélék 70—75 százalékát általában szántóföldön termelik, míg a többit kertekben és más művelési ághoz tartozó területeken. Ettől az aránytól egyes növényféleségek esetében jelentős az eltérés, így például a zöldbabnak csak 35 —40, az uborkanak 50—55, a zöldborsónak 60—65, a fejeskáposztának 60— 70 százalékát, a görögdinnyének viszont 85—90, a sárgadinnyének pedig 90— 95 százalékát termelik szántóföldön.

A zöldségfélék vetésterülete -— a szántóföldi művelési ágban —- az 1931——

1940. évek 95 000 kat. holdat kitevő átlagos évi területéről 1968—ra kereken 207 000 kat. holdra növekedett, ami 119 százalékos növekedést jelent. (Az

1961— 1968. évek átlagában a zöldségterület 204 000 kat. hold volt.) A szántó-

föld vetésszerkezetében a zöldség részesedése l,0 százalékról 2,4 százalékra növekedett. A zöldség területi részesedését azonban termelési értéke és nép- gazdasági jelentősége messze meghaladja, amit igazol, hogy bruttó termelési értéke 1968—ban a szántóföldi növénytermelés értékének 7,4 százalékát tette ki.

A zöldségfélék 1959. évi változatlan áron számított termelési értéke 1938—ban a növénytermelés bruttó termelési értékének 2,8 százaléka volt.

(7)

MAGYARORSZÁG ZÖLDSEGTERMELESE 99 l

A termelés értéke 1938 és 1968 között sokkal nagyobb mértékben növe- kedett, mint a zöldségfélék mennyisége. Ez annak következtében állott elő, hogy kedvező irányba változott a zöldségfélék vetésszerkezete, túlsúlyba ke—

rültek azok az értékesebb termést adó növényfélék, amelyeknek vetésterülete és termésátlaga is nagymértékben nőtt (zöldpaprika, paradicsom, vörös—

hagyma, fejeskáposzta).

6. tábla Az összes zöldeégtermeléa mennyiségében és értékében bekövetkezett változások

(Index: 1938. év : 100)

1938. 1960. 1966. 1967. 1968.

Megnevezés

évben

A termelés mennyisége

Szántóföldön ... 100 175 223 233 215

Más művelési ágban ... 100 224 287 302 292

Összes zöldség ... 100 186 237 248 232 A termelési érték

Szántóföldön ... 100 219 293 306 282

Más művelési ágban ... 100 240 342 350 360

Összes zöldség ... 100 224 306 318 302

A zöldségtermelés hazánkban még nem fejlődött kellőképpen. Az eddigi

termelésnövekedést ugyanis elsősorban területnövekedéssel, s nem a terület-

egységre jutó többtermeléssel értük el, holott a termelést főként a hozamok növelésével lenne kívánatos emelni.

A zöldség vetésterületének a szántóföldi művelési ágban végbement változásai a termelőszövetkezetek szervezésével függenek össze. A termelő- szövetkezetek szervezésének kezdetétől fogva párhuzamosan növekedett a zöldségterület a termelőszövetkezetekben, mert szerződésre termelték a zöld—

séget, s a leszerződött terület beszolgáltatási mentességet kapott. 1957-től kezdve azonban újból visszaesett a szántóföldi zöldségtermelés, eleinte azért,

mert a termelőszövetkezetek területe csökkent, később pedig azért, mert a

mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a termelőszövetkezetek szervezé—

sének időszakában nem kedveztek a körülmények ilyen intenzív kultúra bőví- tésének. A zöldségterület a szocialista átszervezést követő években 1963—ig felfelé ívelt, amit elősegített a konzervgyártás fejlődése, a kivitel növekedése stb. Ekkor azonban gazdasagpolitikai okok (az átvételi árak csökkentése, nem megfelelő átvételi feltételek), továbbá szállítási nehézségek miatt károk érték atermelőszövetkezeteket. E hibák miatt a vetésterület a következő évben 20 000 kat. holddal csökkent. A megmaradt terület rossz termés esetén már nem fedezte volna a lakosság szükségletét, és exportkötelezettségeink teljesí—

tését sem tette volna lehetővé.

Az elmúlt évek folyamán a termelés nagyüzemi keretei, a termeléstechni—

kai módszerek azonban a legtöbb esetben nem változtak. A zöldségtermelés munkafolyamatának gépesítettsége elégtelen, nagyon sok művelet gépi elvég—

zése műszakilag is megoldatlan. Nem nemesítettek olyan fajtájú zöldségféléket

(részben kivétel a zöldpaprika és a paradicsom), amelyek nagyüzemi mód-

szerekkel termelhetők lennének. A zöldségtermelés az elmondottak következ- tében nagyüzemi mezőgazdaságunk leginkább kisüzemi jellegű ágazatcso—

(8)

992 DR. HonvA'm rumos

portja. 'Ez jól látszik az állami gazdaságok z—öldségtermelé'sében, mert alig termelnek zöldséget, munkaerő hiányában. 1968-ban például a 11000 kat.

holdat kitevő zöldségterületükből kereken 6000 kat. holdon zöldborsót ter—

meltek, mert e növény termelése nagy részben gépesített. ,

2. ábra. A szántóföldi zöldség vetésterületének és terméeátlagának változása

Ve/ís/lflí/e/

mazo m hold]

30

lármás—állag ,

Ill/faggyú

[Ps ízlés/miki

! x

! !

270 60

^lbrm'sá/by

7917 . 40

770

7.967 [ 7952 I mea ! 1954 I 7955 I 7955 ! 7957 I 7968

A területegységre jutó hozamok emelkedő szintet mutatnak. Az összes zöldségfélék összesített termésátlaga az 1961—1968. években 45—60 mázsa között volt, egy—egy év kiugrással lefelé (1962—ben 44 mázsa) és felfelé (1967 -ben

65,9 mázsa) is.

Az ismertetett időszakban hatott ugyan néhány termelésfejlesztő tényező , mint például újabb, nagyobb termést adó fajták köztermesztésbe vonása, több műtrágya, az öntözött terület növekedése, továbbá a fejlettebb agro- technikai módszerek elterjedése, ezeket azonban ellensúlyozták például az üzemi szervezettség hiányosságai és a gyakran változó gazdaságpolitikai intézkedések stb.

A termésátlagot tekintve, az 1960—as évek szintje általában némi emelke—

dést mutat az 1931 —— 1940. évek szintjéhez képest. Ez a megállapítás érvényes a zöldségfélék egy részére külön—külön is. Kivétel a fontosabb növények közül a zöldpaprika, amelynek termésátlaga az 1961—1968. évek átlagában a há- ború előtti szinthez képest mintegy két- és félszeresére, a paradicsom, amely másfélszeresére növekedett, amiben közrejátszott az is, hogy bővebben termő fajtákat nemesítettek s termeltek. Emelkedett, de kisebb mértékben a vörös—

hagyma és a fejeskáposzta termésátlaga is. A zöldborsó, a fűszerpaprika, a sárga— és görögdinnye stb. egy kat. holdra jutó terméshozama viszont csökkent a háború előtti évek átlagához képest.

1968—ban a szántóföldi zöldségterületnek több mint egyharmadát azok a növényfélék foglalták el, amelyeknek termésátlaga kisebb, mint az 1931 —

1940. években volt. Vetésterületük 65 százalékkal nőtt, termésmennyiségük viszont 8 százalékkal csökkent.

A termésmennyiség növekedése a vetésterület emelkedő tendenciája ellenére a területegységre jutó hozamok ismertetett változása miatt nem volt töretlen.

(9)

MAGYARORSZÁG ZÖDDSEGTERMELÉSE 9 9 3

Ez tapasztalható mind az összes, mind pedig a szántóföldön termelt zöldség mennyiségét tekintve, azzal az eltéréssel, hogy a szántóföldi zöldségtermelés esetében az ingadozás némileg nagyobb, a kert művelési ágban termelt zöldség

mennyisége kevésbé ingadozik.

Az 1961— 1968. években nagymértékben változott a, zöldségtermelés struktúrája. Ennek okaiz'az igények, a kereslet változása, a konzervipar jelentőségének növekedése, az exportlehetősógek módosulása, üzemszervezési, gépesítési nehézségek, munkaerőhiány stb. Az 1931 — 1940. években a szántó—

földi zöldségtermelésnek kereken 33 százalékát a nem nagy értéket képviselő görög- és sárgadinnye tette ki, a. fejeskáposzta 11, a vöröshagyma, 9, a zöld—

paprika pedig 3 százalékkal részesedett.

3. ábra. A fontosabb zöldségfélék szántóföldi termelése lődd/at W/d ifídAWP/M'ff [[Pdlf/

35

. 7951, 4955. fm á/bga

s 7937. 49412 évei ífÁí'yl

Pawa- ld/d— őóhóy— Vá'na's— fú'szen— fejes— Sárga—

d/Z'sani pap/Vki dinnye bagy/na paprika tápvszfa dinnye

ággá/ma ifi/nfs

1 .Ha; ' l

4 " —-———————————— s _

' a l . §_ . vaz—m mmm _

_ máz—mmm; á/Aagv _

fűszer—

ló'ld— fejes- Vinds- 50770";—

paprika dicsarn paprika káposz/a bag/ma dinnye

% riMf'MfMg

:st —————— ———

bánsd drb/lya

₇₅₃₀₉ Hifi—7.958 árai ái/aya az fül—HW ímé ái/ayáiyzészáza/űáúm

780

750 749 720

ms; 948 m 54

700

345;

6379 7 2

Vá'míy— fejes- fás-m'- Gá'r'á'y- 107d— Sár-ga—

űagyma' iapvsz/a pap/%; dúl/lya Wmi dinnye

:: .

lá'ld- Pana—

pap/uka dicswn

(10)

994

": DR. HORVÁTH MIKLÓS

Az utóbbi nyolc év átlagában a sárga— és görögdinnye a zöldségteríiletnek csak 11 százalékát, a fejeskáposzta nem egészen 6 százalékát foglalta) ei.

Ugyanezen időszakban legnagyobb a zöldborsó ( 16 %) és a paradicsom—11493) vetésterületének aránya volt. A zöldpaprika termésmennyisége 14-3ze'rósére,

a paradicsomé 6—szorosára,a zöldborsóé 4,5—szeresére növekedett. Ugyanakkor

kereken felére esett vissza a sárgadinnye, hetven százalékára a görögdinnye

mennyisége. Jelentősen emelkedett a fűszerpaprika, kevésbé a fejeskápnszta

területe. ' '

1968—ban Magyarországon összesen mintegy 1,7 millió tonna zöldséget takarítottak be, amelyből 1,2 millió tonna szántóföldön termett. A szántóföldi zöldségtermelésnek 86 százalékát az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai termelték. A termelés legtöbb mű—

velete a zöldborsónál gépesíthető, ezért (a sZántóföldön) e növény 94 száza—

lékát a nagyüzemek termelték, míg a _legmunkaigényesebb zöldségeknek, a petrezselyemnek, illetve a sárgarépának 66, illetve 77 százalékát adták az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek.

A zöldségtermelésben 1961 óta a termelőszövetkezetek vállalták a legnagyobb szerepet. Az állami gazdaságok ,zöldségtermelése — az ismertetett okok miatt —— lényegtelen. A háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok zöldségtermelése igen jelentős. (Ezek elsősorban az önellátás céljára ter—

melnek.)

7. tábla

Az összes zöldségtermés megoszlása szektorok szerint (1959. évi változatlan árak alapján)

1960. 1961. 1966. 1967. 1068.

Szektor

évben (százalék)

Állami gazdaságok ... 4 5 3 4 4

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek. . . . 39 52 60 . 63 61

Nagyüzemek ... 43 57 63 67 65

Egyéb gazdaságok ... 57 43 37 33 35

Összesen 100 100 100 100 100

Az állami gazdaságok az 1960-es évek folyamán szántóterületük 1 száza—

lékán termeltek zöldséget, míg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2 szá—

zalékról 3 százalékra növelték (1961—ről 1968—ra) a zöldségfélék vetésterületének arányát. A szántóföldi zöldségterület 75 —— 80 százaléka a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekhez tartozott. (Lásd a 8 táblát.)

1968—ban a kedvezőtlen időjárás következtében a szántóföldön l,5 száza- lékkal nagyobb területről 7 ,5 százalékkal kevesebb zöldséget takarítottak be,

mint 1967—ben. A növények átlagos termésátlaga 8,8 százalékkal csökkent

egyik évről a másikra, a fejeskáposzta és az uborka termésátlaga viszont jelentős mértékben nőtt.

Az európai szocialista országok közül Bulgária, Románia és Jugoszlávia termel aránylag sok zöldséget. A tőkés országok közül főként Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország említhető. Ezek az országok délebbre fekszenek, mint hazánk, s minthogy termékeik előbb be—

érnek, illetve később is termelhetők, exportlehetőségeik jóval nagyobbak.

(11)

MAGYARORSZÁG ZÖLDSEGTERMELÉSE 995

8. tábla

A szántóföldi zöldségtermele's 1968—ban

Ebből:

Összesen mezógazd asági

termelószövetkezetek állami gazdaságok Növény

terület terület terület

termés állag termés átlag termés átlag

3133? (1000 ((;/kat. (1129? (1000 ((;/kat. (Égi)? (1000 (alkat.

hold) tonna) hold) hold) tonna) hold) hold) tonna) hold)

!

Összes zöldség ... 207,5 1248,8 60,2 161,6 1018,9 63,1 11,0 48,9 44,4 Ebből:

Zöldborsó ... 37,3 53,3 14,3 29,6 42,0 14,2 5,7 8,1 14,3 Paradicsom ... 30,1 348,7 115,8 24,5 29l,4 118,8 1,3 19,9 155,0 Görögdinnye ... 1 7,9 87,5 48,8 15,2 71,9 47,4 0,8 3,8 47,9 Zöldpaprika ... 1 7,9 135,5 75,8 15,0 116,7 77,7 0,5 2,7 60,2 Fűszerpaprika ... 1 7,3 61,9 35,7 12,8 48,8 38,0 (),] O,3 26,9 Vöröshagyma ... 1 7,2 139,4 80,9 15,0 124,6 83,1 0,l O,5 63,7 Uborka ... 15,0 61,6 41,2 12,% 53,l 4l,2 0,3 1,8 62,5 Fejeskaposzta ... 11,3 128,3 114,0 8,5 100,5 118,3 0,2 3,2 148,8 Sárgarépa ... 6,'7 62,9 93,7 4,3 45,3 104,3 0,3 3,1 105,l Petrezselyem ... 4,2 22,1 522 2,5 13,7 55,5 0,2 O,9 414 Sárgadinnye ... 4,2

13,1 31,3 3,4 10,0 29,3 0,1 0,3 49,7

Európában a legnagyobb vetésterületen a zöldségfélék közül a paradicso—

mot termesztik, termése 1966-ban megközelítette a 8,4 millió tonnát. Vetés—

területe Olaszorszagban volt a legnagyobb, majd Spanyolország és Románia következett. E három országban van Európa paradicsom—vetésterületének 67 százaléka. 1963 óta területe lényegében nem, termésmennyisége 16 százalék—

kal nőtt. 1966—ban kontinensünk paradicsomtermésének 51 százalékát Olasz—

ország és Spanyolország adtak, Bulgária és Románia további 17 százalékát.

Magyarorszag kereken 5 százalékkal részesedett a termelésben.

A paradicsom termésatlagát tekintve 1966—ban Belgium és Hollandia állt az élen, igaz, hogy e növényt üveghazakban termelik és nagyon kis terü—

leten. Bulgaria 321 mázsás hektáronkénti átlaggal megelőzi Olaszországot és Spanyolországot is. Hazánkban a hektáronkénti terméshozam 180 mazsa volt, ami 27 százalékkal alatta van az európai átlagnak. Csehszlovákia, Lengyel—

orszag, Jugoszlavia, Románia viszont nem érte el a magyarországi szintet sem.

Franciaország és Magyarország termésátlaga 1963-ban lényegében egy szinten volt, 1966—ra azonban Franciaorszag 88 százalékkal, Magyarország pedig csak 28 százalékkal növelte az egy hektárra jutó termést.

Az egy főre jutó paradicsomtermelés tekintetében 1966-ban Bulgaria állt az első helyen 91 kilogrammal, majd Olaszorszag (66 kg) és Spanyolország (40 kg) következett. Hazánk a negyedik helyet foglalta el (39 kg).

A káposzta (ide értve a fejes—, avörös—, a kelkáposztat és a bimbóskelt) vetésterülete Európában 1963 óta nem változott. Növelték a területet például Hollandiában, Jugoszláviában és Lengyelországban. A kontinens termés- mennyisége kereken 4 százalékkal nőtt 1966-ban 1963—hoz viszonyítva, ami a termésátlag némi növekedését jelzi. Az európai országok közül Lengyelország termelt 1966—ban legtöbb káposztát, összesen 1,8 millió tonnát, ami a kontinens termésének 24 százaléka. Ennek következtében nagymértékben emelkedett

(12)

996 . " DR. HORVÁTH MIKLÓS

Lengyelországban az egy főre jutó zöldségfogyasztás. Igen jelentős még az ]gyesült Királyság, továbbá Olasz0rszág és Spanyolország termelése. Ezek az országok 1966—ban Európa termelésének 31 százalékát adták. Hazánk káposzta—

termelése az európai össztermelésnek nem egészen 3 százaléka.

1963 és 1966 között a Német Demokratikus Köztársaság növelte legjelen—

tősebb mértékben a termésátlagot, mégpedig 54 százalékkal, s így az élvonalba küzdötte fel magát. Magyarországon is jelentős, 25 százalékos volt az emelkedés, Romániában viszont 29 százalékos termésátlag-esökkenés következett be.

Az egy főre jutó termelés legnagyobb volt 1966—ban Lengyelországban (58 kg), majd Jugoszlávia (31 kg)ssBulgária következett (30 kg). Az európai átlag 17 kilogramm volt. Magyarország 20 kilogrammos termésével az ötödik helyet foglalta el

Egyik igen kedvelt, s az egész világon egyaránt termelt ételízesítő a hagyma. Összes termése Európában 1966-ban 3,1 millió tonna volt. A legfon- tosabb hagymateimelő ország Spanyolország és Olaszország. Az összes ter—

mésnek az előbbi 25 százalékát, az utóbbi pedig 14 százalékát adta A szoci—

alista országok közül Lengyelország és Románia (10 10%)termése jelentős.

Magyarország hagymatermése emelkedő tendenciát mutat, 1966-ban 5 szá—

zalékát tette ki a kontinens termésének. Igen jelentős nálunk az egy főre jutó termés, 16 kilogramm, ami több mint kétszerese az európai átlagnak.

Ennél több hagyma (24 kg) csak Spanyolországban terem egy főre számítva.

Európában a hagyma vetésterülete 1963—1966 között 2,5 százalékkal csökkent. Egyedül Bulgáriában növekedett, mégpedig mintegy 50 száza—

lékkal.

Az egy hektárra jutó terméshozam Hollandiában volt a legnagyobb, 286 mázsa. Ezt követte az Egyesült Királyság (254 Cl), majd Spanyolország (237 ). Hazánkban e növény terméshozama jelentősen (33 százalékkal) nőtt az em ített időszakban, s elérte a 151 mázsát hektáronként, ami nagyjából az

európai átlagnak felel meg.

A legkedveltebb zöldségfélékhez tartozik a zöldborsó, továbbá a zöldbab.

Keresettek mind friss, mind pedig mélyhűtött, illetve konzervált állapotban.

A zöldborsó vetésterülete Európában 1963 —- 1966 között lényegében nem

Változott, termésátlaga mintegy 3 százalékkal nőtt, össztermelése 1,5 millió

tonna körül mozgott. A legtöbb zöldborsót termelő ország 1966—ban az Egyesült Királyság volt, amelyet Franciaország követett. E két ország termése Európa

termelésének 53 százalékát tette ki. Hazánk termelése 5,4 százalék. Az egy

hektárra jutó termésátlagot tekintve kimagaslott az Egyesült Királyság 117 mázsával. Magyarország 30 mázsás átlagával az európai átlagnak (70 (1) még a felét sem érte el.

A ZÖLDSÉGTERMÉS FELHASZNÁLÁSA

A termés legnagyobb hányadát (55—59 százalékát) 1966 és 1968 között

az állam vásárolta meg központi készletek részére, illetve konzervgyári fel—

dolgozás céljából. A szocialista átszervezés előtt a központi vásárlás a termés—

nek csak valamivel több mint egyharmadát tette ki, s a termés nagyobb há- nyadát adták el a piacon, mint a hatvanas évek első felében. A mezőgazdasági lakosság lélekszáma és ennek következtében saját termésből történő fogyasztása is az utolsó három évben mennyiségben is, arányban is csökkent. Az új gazdál—

kodási rendszer 1968-ban már éreztette hatását. A korábbi években ugyanis a

(13)

MAGYARORSZÁG, ZÖLDSÉGTERMELÉSE

99 7

termés 10 százalékát értékesítették piacon, míg a legutóbbi évben már 14

százalékát, majdnem 60 százalékkal többet, mint az 1961—1965. évek átla-

gában. Különösen a termelőszövetkezetek igyekeztek közvetlenül részt venni a lakosság jobb zöldségellátásában, és összes termésüknek több mint 15 szá—

zalékát saját boltjaikban, illetve a piacon adták el. A betakarított mennyiség egy részét állatokkal etették meg, illetve az mindenféle felhasználásra alkal- matlanná vált. Látható e téren is bizonyos javulás, a takarmányozásra fel—

használt mennyiség, illetve a veszteség aránya az összeterméshez viszonyítva ugyanis az 1960-as évek második felében évről évre csökkent. A takarmányo—

zott mennyiség aránya 1968-ban a szocialista átszervezést megelőző évekhez

(az 1958 — 1960. évek átlagához) viszonyítva 8 százalékról 3 százalékra, a vesz-

teségé pedig 9 százalékról 5 százalékra csökkent. Ez azt mutatja, hogy jobb

szervezéssel, a piacok felkutatásával, tárolási lehetőségek teremtésével, moz—

gékonysággal sok megtermelt értéket meg lehet menteni.

Az állami feldolgozó és felvásárló vállalatok által vásárolt összes zöldség—

féléknek 87 százalékát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai adták, s csak 6 százalékát az állami szektor gazdaságai. A központi készletbe került mennyiségből 1968-ban Csongrád megye 17, Pest megye 14, Bács—

Kiskun megye pedig 12 százalékkal részesedett. Vas, illetve Zala megye ter- mészeti, termelési adottságaik következtében 1 százalékkal járultak hozzá a központi készletekhez.

9. tábla A zöl(lségler7nés* felhasználása

Ebből:

._ Termelő-r személyi eladás

LV összesen fogyasztás takarmá- _ ,

sajat ***—_"— nyozas veszteseg termésből államnak piacon

Ezer tonna

1961— 1965. évek átlaga . . . . 1433 373 752 149 45 114

19662 ... 168!) 396 948 168 66 111

1967 . . ... 1772 383 1040 186 48 115

1968 ... 1647 360 927 239 44 77

Index: 1961 —1965. évek átlaga : 100

1961 —— 1965. évek átlaga ... 100 100 100 100 100 100

1966 ... 118 106 126 113 147 97

1967 ... 124 103 138 125 107 101

1968 ... 115 97 123 160 98 68

1961 —— 1965. évek átlaga . . . . 100 26 53 10 3 8

1966 ... 100 23 56 10 4 7

1967 ... 100 22 59 10 3 6

1968 ...

100 22 56 14 3 5

* Fűszerpaprika nélkül. '

( Legnagyobb volumennel (308 000 tonnával) 1968—ban a paradicsom sze—

.repelt a felvásárlásban, ami az összes állami zöldségvásárlás 34 százalékát tette ki. Pest megye— szállította ennek legnagyobb részét (21 százalékát), majd Bács-Kiskun és Heves megye következtek 12— 12 százalékkal.

(14)

998 ' _ . DR; HORVÁTH m5

Vöröshagymából 115 000 tonnát adtak el az államnak, ez az összes eladott

zöldségfélék mennyiségének 13 százaléka. E mennyiség 45 százalékát Csengrád

megyei termelők szállították. A hagymatermelés már Bács-Kiskunrmeg—yéré is

átterjedt, mert innen származott az állam által felvásárolt mennyiség 18' stá—

'zaléka. ; '

Az állami zöldségvásárlás mennyisége az 1961 —— 1965. évek átlagáho viszonyítva az utolsó három év átlagában több mint egyharmadável'nÖVeke—

dett, tehát lényegesen több zöldség jutott központi elosztásra, mint a korábbi években. A készletből az élelmiszeriparnak jutott évek óta a legnagyobb rész—;

4. ábra. Az 1968. évi állami zöldségváaárlás megoszlása, megyénként

—7,a zr—za 5,7—70,:7. izu—750 757— %

A felvásárolt mennyiségből mind kevesebb friss zöldség jutott a lakos—

ságnak, mennyiségben és arányban is. (Lásd a 10. táblát.) (Az utolsó három év átlagában az 1961—1965. évi átlagos mennyiségnek 88 százalékát kapta a akosság). A konzerv- és hűtőiparnak eladott zöldségmennyiség viszont ugras-

lzerűen növekedett, s az 1966—1968. években 84 százalékkal több zöldség—

félét vettek át, mint az 1961 — 1965. években. Ez azt is mutatja, hogy a lakosság egyre több konzervált és fagyasztott zöldségfélét fogyaszt, s _a zöldségfélék a táplálkozásban elvesztik idényjellegiiket. Feldolgozásra legnagyobb mennyi—

ségben a paradicsom került, 1968—ban az állam által vásárolt paradicsomnak 87 százalékát a tartósító ipar vette át.

Az új gazdaságiranyítás lehetőségeivel élve 1968-ban a mezőgazdasági

termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok savanyító részlegeket állítottak

fel, és ennek következtében jobb lett a lakosság ellátása is, és az üzemek is nagyobb jövedelemre tettek szert. Igaz, hogy volumenében a saját üzemben történt feldolgozás még CSak nem egészen O,2 százalékát jelentette a szántó—

földi zöldségtermelésnek, de ennyivel is kiegészítették az állami ipar tevékeny- ségét Összesen 17 000 tonna Tzöldségfélét dolgoztak fel a gazdaságok üzemei,

(15)

MAGYARORSZÁG ZÖLDSÉGTERMELESE

9 9 9

amelyből a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 90 százalékban részesedtek.

Elsősorban káposztát savanyítottak (45 %), továbbá uborkát (15 %), zöld- paprikát (12%), illetve paradicsomot (10%) dolgoztak fel.

,; 10. tábla

Az "állam által vásárolt zöldség* értékesítése

Ebből értékesitve

Év Zöloázsána'sárlás

— "2886" a lakosságnak az iparnak a 332335?

' Ezer tonna '

1961 —— 1965. évek átlaga ... 752 278 312 128

1966 ' ... '. ... 1004 247 460 175

1967 ... 1102 263 660 156

1968 ... 969 221 601 110

Index: 1961 — 1965. évek átlaga : 100

1961—1965. évek átlaga ... 100 100 100 100

1966; ... _. ... 134 89 147 137

1967 ... ;, . ._ ... 147 95 ' 212 122

1968 ... *... 129 79 193 86

1961—1965. évek átlaga ... 100 37 41 17

1966 ... 100 25 46 17

1907 ... 100 24 60 14

1968 ... 100 23 62 11

* Éűszemaprika nélkul; "

'A zöldségfélék árai az évek folyamán erősen hullámoztak, emellett állandó

emelkedést mutattak. Ez a helyzet nálunk is és jóformán az egész világon.

A hullámzás oka az, hogy az árak nagymértékben függnek a termés mennyi—

ségétől, az pedig az időjárástól. Nem alkalmaznakvmég olyan agrotechnikát, nem áll rendelkezésre például annyi műtrágya, műszaki felszerelés (például öntözőberendezés), amely a termelést biztonságosabbá tenné, s az időjárás

hatását jelentősebb mértékben kiküszöbölné, mint az a szántóföldi termelés

egyes ágazataiban (például a. búzatermelésben) már részben megtörtént. Az árak pedig azért emelkednek —— ami ugyancsak világjelenség — , mert a munka—

bérek általában emelkednek, s a zöldségtermelés munkaigényes ágazat. Főként a palántázás, a termésbetakarításl nagyon költséges, és gépek hiányában alacsony a munkatermelékenység. így van ez több fejlett tőkés országban is.

Ezek azután azzal segítenek magukon, hogy importálják a zöldséget, tehát olyan országokban termeltetik meg, amelyekben olcsó a munkaerő.

A * A felvásárlási átlagárak — a fontosabb zöldségeket véve figyelembe — 1961—ről 1968—ra kereken 36 százalékkal növekedtek. Emelkedtek a bolti átlagárak (55 %), továbbá a piaci termelői átlagárak is (45%). Igaz, hogy ez nem mutat teljesen reális képet, mert 1968—ban a nagy szárazság következtében gyenge volt a termés, és így az árak jelentős mértékben növekedtek az előző

évhez viszonyítva. (1968—ban mind a felvásárlási, mind pedig a piaci átlagárak

kereken 22 százalékkal, a—bolti átlagárak pedig kb. 27 százalékkal voltak ma—

gasabbak, mint 1967—ben.) Az utólsó évet nem véve-figyelembe, az átlagárak 1131— 22,.-illetve 19 százalékkal növekedtek hat év alatt. , *

(16)

1000 ' . . DR., Honvnfm-emmms

. , . ill—"41533?

A fontosabb zöldségfélék árának alakuíáaa _ ., , :;

(forint/kilogramm) ' * '? '

Év Zöld- Para- Vörös— Fejes— Sárga- Görög-

Zöldborsó paprika dicsom hagyma káposzta dinnye dinnye Uborka

Felvásárlásí átlagár

1961 . ... 2,56 2,12 1,04 1,59 ( Los 1,43 O,98 2,02 1966 ... 2,76 2,69 1,11 1,68 — 0,67 1,73 1,26 2,47 1967 ... 2,53 2,41 1,03 1,80 1,24 1,50 _ ' 1,05, 2,64 1968 ... 2,86 2,77 , 1,06 1,90 1,22 3,05 1,49 3,03

Bolti átlagár — * " * ' ; 1961 ... 5,10 3,70 2,30 2,60 1,80 . 2,60 mo e—-3,,240v 1966 ... 5,90 5,10 3,40 3,10 Leo — 3—,20 2,60 'v3,80-;' 1967 ... 5,70 4,90 3,70 3,30 2,40 2,90 2,10 330 1968 ... 8,30 5,50 4,00 3,40 2,90 4,60 2,50 4,70

Piaci termelői átlagár ' _

1961 ... 4,80 4,00 1,90 3,00 2,00 2,30 1,70 et,—go — 1966 ... 5,60 , 5350 3,30 3,20 1,70 2,50 mo - 4,30 1967 ... 5,60 5,40 3,20 3,60 2,60 ' 2,40 1,80 4,00 ' 1968 ... 8,30

6,20 3,70 3,40 2,70 wo 2,10 4,90

A ZÖLDSÉGEXPORT

A zöldség szerepe a mezőgazdasági termékek exportjában a, felszabadulás előtt szinte jelentéktelen volt, 1938—ben mindössze LS százalékát tette ki a

mezőgazdasági kivitelnek.

A, zöldségkivitel jelentősége a; termelés és az export volumenének összeha—

Sonlításával értékelhető a legjobban. * *

12. tábla Zöldségtermele's c's kivitel alakulása,

EXPO?" fám—sam

' , _ áruk kivitele

Termelés ebból. ' az öeszes

Év összesen W a termelés zöldség-

friss tartósított export

1000 tonna százalékában

1938 ... 739**"'! 47 39 8 6,4 17,0

1950 ... 1009 14 7 7 1,4 50,0-

1960 ... 1374 173 105 68 12,6 39,3

1966 ; ... 1750 349 174 175 19,9 50,1'

1967 ... 1833 368 155 213 . 20,l 57;9' '

1968 ... 1708 285 102 183 16,7 '.64,2

" A dinnyével együtt,.

" Becsült adat.

( A kivitel és a, termelés az 1950-es években lényegében évről évre együtt; inga.—

dozott. Kedvezőnek kell tekinteni az élesedő nemzetközi piaci versenyben. az utóbbi évek emelkedő exportvolumenét és növekvő exportarányát. Örvendetes az is, hogy megnövekedett a feldolgozott zöldségek-exportja is, ami egyrészt

(17)

LIAGYARORSZÁG ZÖIDSÉGTERMELESE 1 00 1

olyan előnnyel jár, hogy a többnyire gyorsan romló és nehezen szállítható friss áru kivitelét leegyszerűsíti, másrészt az árut kedvezőbb piaci áron lehet eladni.

A zöldségexport növekedése nagyarányú: 1938—hoz viszonyítva a kivitel 1960-ra majdnema négyszeresére, 1968-ra pedig majdnema hatszorosára emel—

kedett. 1966—ig mind a friss, mind pedig a tartósított zöldség exportja növeke—

dett, de úgy, hogy a friss áru exportja volt általában a jelentősebb. Ebben az évben fordult a helyzet, most már a konzervzöldség aránya lett a nagyobb, egyre

növekedett, s 1968—ban a kivitelnek már több mint kétharmada tartósított

zöldség volt.

5. ábra. A zöldség nyersáru kivitel alakulása

gyerek/WWW) [l'/é! 0710/0050)

%x H Meng/Ira?

W // XX cr—o [két """

// % o-—--o f se' án A

m [%%] 140

X

/

720 ,

X 120

/ x%

0. ., ...o ...

00

________

1 §// 700

______ _o_____ .

aa ' aa

50 00

7997 7955 ! 7.957 ! 7.968

7000/0003

547 , ,

--- It'/'ós/lagyma ——--—- Pálnál-som —---—- űpwz/afé'kíé

———0/'/mye —- ——Zí/d/Hpr'/Za

40 u— ' '...—

l'l../ f .-xc. x

(V _/ 'X_ ,): '

70 . ,, ' "x. ,. ". x_

0

1.957 1580 I 7957 I 7558

s nemcsak a nyers és tartóSított zöldségek kivitelének aránya változott, hanem

lényegesen módosult a friss áruként és a feldolgozva exportált zöldség össze—

Az elmúlt két évtizedben nemcsak a zöldségkivitel mennyisége növekedett,

4 Statisztikai Szemle

(18)

1002 ' Im.- HORVÁTH mas

tétele is. Az 1931 — 1940. évek-között a. hagyma. állt az első helyen, srmintegy"

felét tette ki a, frissen exportált zöldségnek. A második helyen a görögdinnye;-

volt 10, a harmadikon az uborka 9 százalékkal. '

6. ábra. A tartósított zöldségfélék kivitelének alakulása

. . [' 4 . .0

;;gmw/Wm) nee [Mi ;?

//,o—____ __ —-o

zaa / ' X

//

150

r/

o.. ____

. 7 . _____________________a

720 'I *0 ... 'O'"' w

! / 0—0 Jimy/Ji;

eo o--o áfát ———--———--——— wo

/ o-mo fW/lflyy]

40 .;-

' 7957 7965 1 7.957 ! 7.968

7000Mma

50

... im

Zv/o'ba/w' _z' XX

_, .

40— Igaz;; —— - *-

--_ ,! ,wÉex

lm -, I,, Y'x—___

/ , .

sa —— —-—_— —— _,' %

Para/ama? r' ,/ XX

) !

za _,f

5/

1 f'

w

--...__ ,,

10 ,, , ! """":

f'), /

0

7.957 wa I 1.937 1 m

Az 1966—1968. évek átlagában a frissen exportált zöldség mennyisége

144 000 tonna volt. Változatlanul az első helyen állt a, hagymakivitel 25 száza—

lékkal, majd a dinnye következett 18, a. paradicsom 16, a zöldpaprika 15 száza—

lékkal. A paradicsomkivitel 1968—ban nagyon visszaesett, az exportált 8700 tonna. csak 8 százalékát tette ki az összes friss zöldségkivitelnek. (Ebben az évben nagymértékben — 50 százalékkal — csökkent a. paradicsomkonzerv ex-

ort'a. is.)

P IA friss zöldség kivitele 1968—ban az előző évinek 66 százalékára esett vissza,

Magyarország zöldségtermelése