NATURAL RESOURCE ECONOMICS

(1)

NATURAL RESOURCE ECONOMICS

Sponsored by a Grant TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041 Course Material Developed by Department of Economics,

Faculty of Social Sciences, Eötvös Loránd University Budapest (ELTE) Department of Economics, Eötvös Loránd University Budapest

Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences Balassi Kiadó, Budapest

(2)

2

NATURAL RESOURCE ECONOMICS

Week 5

Landscape effects of changes in the water cycle

Bodrogköz

Gábor Ungvári

I. táblázat. Területhasználat a 12 településen

Típus Terület

nagysága (ha)

Rész- arány

Belterület 736 3%

Nagytáblás szántóföld 15.049 57%

Kistáblás szántóföldek 3.708 14%

Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 1.254 5%

Vegyes mezőgazdaság területek, komplex művelési szerkezet, épületek nélkül 545 2%

Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 409 2%

Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 382 1%

Lombos erdő ültetvények 1.091 4%

Természetes gyep fák és cserjék nélkül 2.236 9%

Láp, mocsár 845 3%

Összes terület 26.254

(3)

3 A népesség alakulása

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 3600 3800 4000

1784 1830

1869 1900

1910 1920

1930 1936

1938 1941

1949 1960

1970 1980

1990 Évek

Lakosság száma (fő)

F.Berecki A.Berecki Karos Karcsa Pácin K.rozvágy Semjén T.karád T.csermely B.halom Vajdácska

Population Changes

A népesség alakulása

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 3600 3800 4000

1784 1830

1869 1900

1910 1920

1930 1936

1938 1941

1949 1960

1970 1980

1990 Évek

Lakosság száma (fő)

F.Berecki A.Berecki Karos Karcsa Pácin K.rozvágy Semjén T.karád T.csermely B.halom Vajdácska

Population Changes

(4)

4 Grading of floodplain regions according to biological activity rate

Grading of floodplain regions according to biological activity rate

(5)

5

Table I. Least developed regions (HDI), sorted by components Table I. Least developed regions (HDI), sorted by components

Potential vegetation Potential vegetation

(6)

6

• Sinking – Sedimentary deposition, interchanging periods of sedimentation and soil formation

• Medium growing area attributes (high acidity, low-grade mechanical composition, risk of inland inundation), medium soil-degradation

• Low water permeability (clay soil grade)

The condition of the environment

(7)

7

• Considerable landscape transformation, growing incomes, but no nationwide improvement

I. táblázat. A művelési ágak aránya községenként (1855-1913) Név év Termőterület Beltelek tó- ér-

folyó Terméketlen terület

Alsóberecki 1855 75,2 0 0 24,8

Alsóberecki 1913 88,0 0 0 12,0

Felsőberecki 1855 84,1 0 0 15,9

Felsőberecki 1913 86,8 0 0 13,2

Karcsa 1855 36,1 0 0 63,9

Karcsa 1913 94,7 0 0 5,3

Karos 1855 44,3 0 0 55,7

Karos 1913 95,0 0 0 5,0

Bodroghalom (Luka) 1855 49,7 0 0 50,3

Pácin 1855 89,6 1,6 8 0,8

Pácin 1913 95,4 0 0 4,6

Kisrozvágy 1855 56,8 0 0 43,2

Kisrozvágy 1913 96,2 0 0 3,8

Nagyrozvágy 1855 50,1 0 0 49,9

Nagyrozvágy 1913 96,4 0 0 3,6

Semjén 1855 51,6 0 0 48,4

Semjén 1913 95,8 0 0 4,2

Karád 1885 23,9 0 0 76,1

Karád 1863 90,7 0,7 7,6 1,0

Vajdácska 1855 52,8 0 0 47,2

Vajdácska 1913 95,8 0 0 4,2

Bodrogközi járás 1855 67,2 0 0 32,8

Királyhelmeci becslőjárás

I.osztálya 1913 92,8 0 0 7,2

Magyarország 1855 92,9 0 0 7,1

Magyarország+Erdély 1913 94,9 0 0 5,1

Forrás: Borsos 2000

I. táblázat. Jövedelmek kataszteri holdra vetítve

Név Év Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Nádas Teljes

határ Növekedés / Előző

Bodrogközi járás 1855 153

Királyhelmeci becslő

járás 1883 268 200 107 590 577 115 370 218 1,42

Királyhelmec b.j. 1.

Osztálya 1913 844 457 306 1065 1138 195 740 683 3,13

Szabolcs vármegye 1855 160

Szabolcs vármegye 1883 320 194 106 679 423 151 176 276 1,73

Zemplén vármegye 1855 148

Zemplén vármegye 1883 319 252 78 488 908 24 290 198 1,34

Magyarország 1855 277

Magyarország 1883 533 366 134 793 1055 86 416 351 1,27

Magyarország, Erdély Horvátország

1883 462 359 123 778 982 77 345 302

1913 823 692 226 1517 1870 175 724 623 2,06

Borsos (2000) 15. Táblázata alapján, a jövedelem mértékegysége feltehetőleg – konkrét utalás hiányában – korona. 1913-ra Magyarországra vonatkozó adatokat a szerző nem közöl, az 1883. évi adatok alapján feltételezhető, hogy az értékek magasabbak mint, a teljes vizsgálatba vont területekre.

I. táblázat. A művelési ágak aránya községenként (1855-1913) Név év Termőterület Beltelek tó- ér-

folyó Terméketlen terület

Alsóberecki 1855 75,2 0 0 24,8

Alsóberecki 1913 88,0 0 0 12,0

Felsőberecki 1855 84,1 0 0 15,9

Felsőberecki 1913 86,8 0 0 13,2

Karcsa 1855 36,1 0 0 63,9

Karcsa 1913 94,7 0 0 5,3

Karos 1855 44,3 0 0 55,7

Karos 1913 95,0 0 0 5,0

Pácin 1855 89,6 1,6 8 0,8

Pácin 1913 95,4 0 0 4,6

Kisrozvágy 1855 56,8 0 0 43,2

Kisrozvágy 1913 96,2 0 0 3,8

Nagyrozvágy 1855 50,1 0 0 49,9

Nagyrozvágy 1913 96,4 0 0 3,6

Semjén 1855 51,6 0 0 48,4

Semjén 1913 95,8 0 0 4,2

Karád 1885 23,9 0 0 76,1

Karád 1863 90,7 0,7 7,6 1,0

Vajdácska 1855 52,8 0 0 47,2

Vajdácska 1913 95,8 0 0 4,2

Királyhelmeci becslőjárás

I.osztálya 1913 92,8 0 0 7,2

Magyarország 1855 92,9 0 0 7,1

Magyarország+Erdély 1913 94,9 0 0 5,1

Forrás: Borsos 2000

I. táblázat. Jövedelmek kataszteri holdra vetítve

Név Év Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Nádas Teljes

határ Növekedés / Előző

Bodrogközi járás 1855 153

Királyhelmeci becslő

járás 1883 268 200 107 590 577 115 370 218 1,42

Királyhelmec b.j. 1.

Osztálya 1913 844 457 306 1065 1138 195 740 683 3,13

Szabolcs vármegye 1855 160

Zemplén vármegye 1855 148

Magyarország 1855 277

Magyarország 1883 533 366 134 793 1055 86 416 351 1,27

1883 462 359 123 778 982 77 345 302

1913 823 692 226 1517 1870 175 724 623 2,06

Borsos (2000) 15. Táblázata alapján, a jövedelem mértékegysége feltehetőleg – konkrét utalás hiányában – korona. 1913-ra Magyarországra vonatkozó adatokat a szerző nem közöl, az 1883. évi adatok alapján feltételezhető, hogy az értékek magasabbak mint, a teljes vizsgálatba vont területekre.

(8)

8

Drivers of landscape transformation

• The evolution of intensive landscape usage was controlled by technology expanding arability (water drainage) and the estate-structure controlled.

• The evolution of large estates – estate-concentration surpassing the national average 1895 57%, employing 60% of the population

• With the landscape-transformation process, infrastructure serving drainage became the foundation of agricultural production. Increasing the efficacy of the system was expected to improve the conditions constraining agricultural efficiency.

• Implementing the damming in Tiszalök affected the region through the increase in the low water level of the Tisza, which changed the average level of groundwater and erased the option gravitational draining of surface waters.

• The size of the plots in large estate cultivation increased (expectations of efficiency and economies of scale) However, the side effects worsened the area’s condition of water management, thus the conditions of cultivation on the plow-land needed to be developed worsened too.

• These interventions resulted in decreasing water drainage efficiency, and the density of the water blocking layers of the soil increased. The water unable to drain concentrated in larger amounts on certain areas, which complicated the

homogenised industrialized cultivation that was the basis of the efficacy of ridge and furrow cultivation.

(9)

9

Regional development

•

Melioration as part of the VI. and VII. 5-year plan from 1977, but the national strategy progressed until 1994

2.1. táblázat A meliorációs beruházások hatása a termelési költségekre és a hozamokra és a jövedelmezőségre Ft, 1988

Termelési költség Termelési érték Tiszta jövedelem Országosan

Melioráció előtt (millió Ft/ha) 11,11 13,79 2,68

Melioráció után (millió Ft/ha) 15,23 19,07 3,84

Melioráció utáni % 137 138 143

Bodrogközben

Melioráció előtt (millió Ft/ha) 9,23 8,8 -0,43

Melioráció után (millió Ft/ha) 15,47 13,33 -2,14

Melioráció utáni % 168 151 498

Bodrogközi eredmények az országos átlag %-ában

Melioráció előtt 83,1 63,8

Melioráció után 101,6 69,9

(Forrás: Fehér, 1988)

I. táblázat. A főbb növények költségei az országos termelőszövetkezeti átlaghoz viszonyítva

%-os értékben (1984)

Búza Kukorica Napraforgó Lucerna

Költségek

Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Anyagköltség 91,6 70,4 26,4 42,1 75,7 39,4 197,9 96,7

- Műtrágya 67,3 56,4 18,4 1,8 16,1 229,1 211,1

Munkabér 79,8 57,1 49,1 47,4 44,1 41,4 63,7 404,7

Segédüzemi költség 121,9 86,4 137,2 119,7 147,3 107,5 165,5 101,4 - Traktor 120,2 96,7 177,3 94,5 153,1 139,9 170,7 158,1 Egyéb költség 102,4 78,4 230,7 48,4 73,9 96,8 25,1 163,6 Közvetlen költség 119,7 79,6 110,8 78,6 115,9 80,4 163,8 133,4 Főágazati általános

költség

163,1 36,6 130,8 202,1 164,1 187,7 226,3 263,9 Főtermék szűk. 120,4 84,6 112,5 87,1 119,6 88,2 169,9 145,4 Gazdasági általános

költség

77,4 97,8 54,6 127,3 79,4 123,5 100,9 177,6 Termelési költség 110,6 84,2 101,9 90 111,9 91,1 152,2 145,5 Termésátlag 72,3 61,2 38,1 77,7 46,2 38,3 125 102 Főtermék szűkített

önköltség

167,8 136,9 290,3 112,1 258,7 229,6 135,8 141,3 Főtermék teljes

önköltség

154,1 136,4 262,9 116,9 241,9 237,1 121,6 141,6 Főtermék

jövedelme

75,2 10,1 -40,4 -413,2 -491,7 -188,9

(10)

10

Consequences of landscape transformation

• The changes in (agricultural) economics practices were simultaneously conditioned by ecological and societal constraints. Due to the interventions aimed at changing environmental factors, the set of natural resources used by the local population was reduced and transformed. Production has became one-dimensional, a generally less complex utilization of the natural resources has started, while the usage intensity of the resources that serve as the foundation of production has increased.

• • With the transformation of resources, the proprietary components of the resources in the new economy have changed as well. The local population was marginalized as users of regional resources due to the evolving system of large estates. The earlier, communal use or opportunity of individual use of communal resources gradually disappeared. Resources that no longer served cultivation (ecological systemic services) were devalued, then became victims of new methods of land use (with their complimentary eeccoo--ssyysstteemmss))..

Outcomes

• Constant underdevelopment and migration due to the production generating deficit or comparatively less income

• Large-scale production reduced the labour demand of agriculture - industrialization

• Growing demand for specialized knowledge – divergence from local labour supply – simultaneous rise of the lack of specialized knowledge and unemployment

• Investments not to develop the production structure and improve the welfare infrastructure, but to maintain the production structure + the industrial innovation due to the public exclusory effect of compulsory local co-financing (siphoning of incomes)

• A growing population that is centralized and thus excluded from the landscape – causing damage for the individual and the community, degradation processes – alcoholism, migration

(11)

11

Opportunities

• Ecological and societal resources, reserves – (re)generation of capital

• Ecological: water-detention – closing of small water cycles, increasing its volume, its range

• Societal: strengthening internal regional connections, complexity – protecting current level of incomes – increasing its multiplying effect and its capacity of income-generation

• Building on existing opportunities, fostering demand that absorbs residential labour supply

• Reinterpreting the role of agricultural economics – Agenda 2000 – Pillars of KAP I.

and II, NAKP, ÚMVP

• The eco-social services – developing institutional frameworks / markets to fulfil the communal demand for ecological services

The location of the surveyed area

(12)

12

(13)

13

Actual landscape usage Actual landscape usage

Suggested landscape usage prior to terrain survey

(14)

14

3.4. táblázat : Az NVT ártéri tájgazdálkodás számára fontos intézkedéseinek összefoglalása

Emberi beavatkozás jellege Igénybe vehető programcsomag a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben 2004-ben gazdálkodás Alapcsomag* Kiegészítő csomag* Kiegészítő

csomag*

Egyéb kiegészítő

csomag*

Ártéri szint

Élőhely

tájrehabilitáció

Haszonállat Hasznosítás

Hínárnövényzet Hal

halászat, biomassza energetikai célú felhasználása

Állandó extenzív halastó: E.1.; vagy a más vizes élőhely- csomagok, ld. alább

N), O), P)

Nádasok Bivaly

legeltetés, nád és gyékény feldolgozás, biomassza energetikai célú felhasználása

E.4. M), N), O), P)

Mélyártér

Vízparti-mocsári növényzet

Könnyen regenerálódó területek, különös kezelést nem igényelnek, célszerű a biomassza rendszeres kitermelése,

bivaly, mangalica, szürkemarha

legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása

Kialakítás: E.2.1; E.2.2.

Fenntartás: E.3.

D.3.1.; D.3.2.; D.2.1;

D.2.2.

M), N), O), P)

Magassásosok bivaly,

mangalica, szürkemarha

legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása

Kialakítás: E.2.1; E.2.2.

Fenntartás: E.3.

Ld. fent M), N), O), P)

Mocsárrétek

Könnyen regenerálódó területek, rendszeres

kaszálást igényelnek szürkemarha, magyar tarka, húsmarha

legeltetés, kaszálás, biomassza energetikai célú felhasználása

E.3.; A.9.11., B.3.12.;

B.1 (gyep fenntartása), (gyepesítés); B.2.

Csak ökológiai gazdálkodásnál (B.2.): D.3.1.; D.3.2.

M), N), O), P)

Nedves cserjések Tájidegen fajok kezelése Attól függ, hogy minek a

szegélye D.2.

Alacsonyártér

Fás növényzet, ligeterdők Ligeterdők kialakítása komoly és hosszú távú emberi tevékenységet igényel

fa felhasználás, fűzvessző feldolgozás

Erdőtelepítési támogatás puhafás erdőre**

Erdőfenntartási támogatás puhafás erdőre***

Jövedelemkiesés

pótlása**** A), B), C), D), E), F), G), H), I), J), K), L), M), N), O), P)

(15)

15 Landscape management in the Bodrogköz floodplains

Cigánd emergency reservoir and the connecting Tiszakarád landscape management model area during low water

Landscape management in the Bodrogköz floodplains

Cigánd emergency reservoir and the connecting Tiszakarád landscape management model area during low water

Cigánd emergency reservoir and the connecting Tiszakarád landscape management model area during high water

(16)

16

Potential agrarian scenarios of landscape use

• Version "0" – The comparison is based on version zero, the case, when no shift is facilitated in landscape usage. In this case, the change in management conditions – in comparison to the raw data – means the introduction of the pillar subsidization of KAP I. This zero version can be followed within the frameworks of ”dry”

reservoir-utilization.

• Landscape use shift 1. - which does not take into account,that the water would cover large areas, but just as presently, during the dominantly plow-land cultivation those options are utilized that, with minimal alteration, allow the farmer to

participate in the AVOP programmes. In this version the nature of land use does not change (e.g. the plow-land remains as it is, but as part of the II. pillar

management package)

• Landscape use shift 2. – This scenario introduces the financial effects of adapting cultivation methods that establish conditions for optimal landscape use by

accommodating the annually appearing temporary water coverage. The individual terrain positions ensure possibility of farming based on the earlier specified, most optimal organic association, according to the management systems laid down in the NVT (at the same time qualifying for those payments).

(17)

17

Farmers

• Surveyed farm-types – Region of Észak-Alföld

• Joint farming establishments – medium-sized

• Individual farms with better than average efficiency

• Individual farms with worse than average efficiency

Észak Alföld

Tásas gazdálkodó szervezet országos

átlag 2. negyed 4. negyed

Országos egyéni

gazdálkodói átlag 20-80 mFt

Mezőgazdasági terület hektár _16,68 _76,29 _22,2 _523,9

Szántó hektár 15,13 68,84 18,54 483,9

Gyep hektár 0,96 6,3 2,76 31,96

Gyümölcsös hektár 0,58 1,15 0,89 8,37

Parlag a szántóból hektár 2,31 1,89 1,25 3,64

Állatállomány / 100 ha MT 23,4 19,8 28,3 24,0

Állatállomány 3,9 15,1 6,3 125,9

Bruttó mezőgazdasági termelési

érték 1000 Ft/ha MT 185 269 273 375

Adózás előtti eredmény 1000

Ft/ha MT -1,17 68,11 22,8 5,73

Munka fajlagos

jövedelmezősége 1000 Ft/ÉME 289 3497 943 1149

Munkavégzők létszáma / 100 ha

MT 3,65 2,29 4,46 3,59

Forrás Keszthelyi, Kovács (2003)

(18)

18

• Interest differentiated

according to size, efficiency

• The feedback of costs from landscape maintenance is missing! This would influence the outcome – VKI

• Individual labour is decisive in terms of factual profitability.

• The original condition is the situation as subsidized prior to the EU accession.

• The management packages financed the costs of transfer, including a comprehensive incentivizing feature.

• Do not reflect the actual rate of indirect ecological benefits – areas are present individually, not as part of a landscape usage system.

The effects of financing on individual regions

• The amount of communal resources do not corresponde to the benefits of the

3.5 Tánlázat : Az átlag társas gazdálkodószervezet pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft ) Gazdasági szervezetek Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió Bruttó mezőgazdasági termelési

érték 196310 208856 205463 191231

Adózás előtti eredmény 3001 19696 3897 4626

Munka fajlagos jövedelmezősége 41 73 43 44

Munkavégzők össz jövedelmezősége 21616 38310 22511 23240

Kifizetés aránya / brut.mezg.term.

érték 0,02 0,09 0,08 0,16

3.6 Táblázat: Az átlag jó eredményességű egyéni gazdálkodó pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft)

Észak Alföld 4. Negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió

Bruttó mezőgazdasági termelési érték 20512 22291 23445 19231

Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,04 0,13 0,23 0,22

3.7. Táblázat A rosszabb gazdálkodási helyzetben lévő átlag gazdaság pénzügyi mutatóinak változása ( ezer Ft)

Észak Alföld 2. negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió 2. becsült verzió

Bruttó mezőgazdasági termelési érték 3093 3459 3756 2738 2949

Adózás előtti eredmény -19 457 560 454 534

Munka fajlagos jövedelmezősége 10 39 54 55 60

Munkavégzők össz jövedelmezősége 175 652 911 921 1001

Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,06 0,16 0,31 0,33 0,33

3.5 Tánlázat : Az átlag társas gazdálkodószervezet pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft ) Gazdasági szervezetek Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió Bruttó mezőgazdasági termelési

érték 196310 208856 205463 191231

Kifizetés aránya / brut.mezg.term.

érték 0,02 0,09 0,08 0,16

3.6 Táblázat: Az átlag jó eredményességű egyéni gazdálkodó pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft)

Észak Alföld 4. Negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió

Bruttó mezőgazdasági termelési érték 20512 22291 23445 19231

Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,04 0,13 0,23 0,22

3.7. Táblázat A rosszabb gazdálkodási helyzetben lévő átlag gazdaság pénzügyi mutatóinak változása ( ezer Ft)

Észak Alföld 2. negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió 2. becsült verzió

Bruttó mezőgazdasági termelési érték 3093 3459 3756 2738 2949

Adózás előtti eredmény -19 457 560 454 534

Munka fajlagos jövedelmezősége 10 39 54 55 60

Munkavégzők össz jövedelmezősége 175 652 911 921 1001

Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,06 0,16 0,31 0,33 0,33

The fluctuation of cost-yield calculated for the entire reservoir area and bay (Thousand HUF)

(19)

19 ecological services of subsidized activities.

• The transfers between the defrayers and beneficiaries are inadequate both within the region, and between the region and the government.

• Outcome: The allocation of land usage is inefficient and resultant of the subsidiary system do not point to the direction of optimal development.