JtrTiiin'uÄri и ип uflíí гггш'Яп ш ш iTÍfíumu иЯи nrni'riíiím^^ шш * Л fmnTmittle mu'iflKmittí Ilí 1
„MAGYARORSZÁGI ARTISTA EGYESÜLET“
ALAPSZABÁLYAI
(ALAPITTATOTT 1897. ÉVBEN)
<$>
BUDAPEST, 1930.
ж
„MRGYRRORSZAGI RRTISTR EGYESÜLET“
RLRPSZRBRLYRI
1930
.Kellner Albert, Budapest, VJ., Hajós-u. 27.
SzinháztjírL csztálya
Cím. Székhely. Pecsét. Jelvény.
1. §.
Az egyesület címe: Magyarországi Ar
tista Egyesület.
2. §.
Az egyesület székhelye: Budapest.
3. §.
Az egyesület körpecsétje: „Magyaror
szági Artista Egyesület 1897“. Jelvénye:
M. A. E.
II.
Az egyesület célja és azok elérésére szol
gáló eszközök.
4. §.
Az egyesület célja:
a) Az egyesületi tagok szociális, gazda
sági és jogi érdekeit megvédeni, a varieté-, cirkusz- és kabarészakmákban előforduló káros visszaéléseket leküzdeni, tagjait az alapszabályokban lefektetett előírások sze
rint minden artista üzleti ügyben, jogtanács
ban, jogvédelemben részesíteni és rendkí
vüli helyzet által előidézett kényszerhely
zetben anyagilag is segélyezni. Tagjai se
gélyezésére különböző jóléti intézményeket létesíteni, különösen alapot teremteni egy artistamenház létesítésére.
b) Tagjai részére a bel- és külföldön szerződéseket közvetíteni és e célból meg
szervezni az egyesületi ügynökséget.
c) Az egyesület tagjai részére állandó klubhelyiséget tart fenn, amelyben az arra- szorulók, amennyiben azt az egyesület anyagi helyzete megengedi, kedvezményes ellátásban is részesülhetnek. A társadalom támogatásának elnyerése céljából, tagjai közreműködésével, művészi nívójú előadá
sokat, estélyeket és összejöveteleket rendez az egyesület jótékony alapjai javára és az egyesületi célok előmozdítására.
III.
A tagokról.
5. §.
Az egyesület tagjai.
a) rendes, b) rendkívüli, c) alapító, d) pártoló, e) dísztag.
6. a) §.
A klubtagok felvételének módja.
1. A tagok felvétele, a felvételre jelent
kezőknek sajátkezüleg aláírt és az egyesü
leti választmány (igazgatósági stb.) két tag
iának ajánlásával ellátott belépési nyilat
kozat alapján történik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a felvételre jelentkező ne
vét, foglalkozását, lakását és a felvételre jelentkezés napját.
2. A tagfelvételre jelentkező nevét s ha felvételre többen jelentkeznek, a felvételre jelentkezők nevének jegyzékét legalább 14 nappal a tagfelvételi kérelemről határozó választmányi (igazgatósági) ülés előtt az egyesület hirdetményeinek közlésére szol
gáló helyen (hirdetményi táblán) nyilvá
nosan ki kell függeszteni. A kifüggesztés keltével ellátott jegyzéket az egyesület el
nökének (helyettesének) és a titkárnak alá kell írnia. A nevezettek a névjegyzék sza
bályszerű kiállításáért személyesen felelő
sek.
3. Az egyesület szabályszerű tagfölvé
teli könyvet vezet, melynek a felvételre ajánlott tag nevét, foglalkozását, lakását, jelentkezésének napját és a választmány
nak a felvétel tárgyában hozott határozatát és ennek keltét tartalmaznia kell.
6. b) §.
Nem vehetők fel a klubtagok sorába:
a) akit tiltott szerencsejáték miatt jog
erősen elítéltek, valamint középegyetemi- és főiskolai hallgatók,
b) kiskorúak csakis a szülők, vagy tör
vényes képviselőjük beleegyezésével.
c) Az egyesületnek a jelen rendelet 1.
és 2. pontjában megállapított eljárás mel
lett felvett tagjai jogaikat csakis a választ-
Hiánynak a tagfelvétel tárgyában hozott határozatát követő hónap első napjától kezdve gyakorolhatják.
d) Az egyesület helyiségeit csakis az alapszabályok rendelkezéseinek megtartása mellett felvett, vagy megválasztott tagjai látogathatják. Olyan egyének, akik nem tágjai az egyesületnek, amennyiben a ren
des tagokra megkívánt kellékeknek megfe
lelnek az egyesületi tagok által mint ven
dég az elnökség (háznagy, igazgató) enge
délyével az egyesület helyiségeibe három napon át kivételesen bevezethetők. Ugyan
azt a személyt évente csak egyszer szabad bevezetni.
A vendég bevezetése alkalmával a ven
dégkönyvbe be kell írni a vendég nevét, foglalkozását, lakását, a bevezetés napját és a bevezető tag nevét.
Külföldieket vendégekül hosszabb időn át is be lehet vezetni.
7. §.
Ki lehet az egyesület rendes tagja.
Az egyesület rendes tagja lehet minden artista és a következő bekezdésben emlí
tett egyén, akit saját kérelmére a választ
mány az előírt feltételek mellett, a tagok sorába felvesz. Külföldi állampolgárok az egyesület tagjaiul csak a m. kir. belügymi
niszter engedélyével vehetők fel.
8. A) §.
Artistáknak tekintendők mindazon egyé
nek, akik valamely műsorszám előadására,
vagy bemutatására, varieté, kabaré- vagy cirkuszüzemben szerződtetve vannak, te
kintet nélkül arra, hogy egyedül, vagy töb
bekkel együtt (csoport) lépnek fel. Artisták továbbá azok a színészek, vagy énekesek, akik prózai vagy énekes magánszámokban lépnek fel, továbbá mimikái, vagy pantomi- mikai alakításokban, rövid jelenetekben, egyfelvonásosokban, szkecsekben lépnek fel, mégha azokban segéderők is működnek közre.
Nem tekinthetők artistáknak mindazon egyének, műkedvelők és amatőrök, akik artistatevékenységet csak alkalmilag fejte
nek ki.
Művezetők, titkárok, rendezők, ügye
lők, súgók, szakírók, balettmesterek, kar
mesterek, zeneszerzők és számtulajdonosok az egyesületnek szintén rendes tagjai le
hetnek, ha legalább két évig, mint artisták működtek.
Szerzett jogok épségben maradnak, vi
tás esetekben a választmány dönt.
Minden felvételre jelentkező vizsgázni köteles. A vizsga alapján végleges, vagy gyakorlatos tagja lesz az egyesületnek. A minősítés felett, a vizsgáztató bizottság ja
vaslatára, a választmány dönt. Vizsga nél
kül felvehető az Országos Színész Egyesü
let, a Budapesti Színészek Szövetsége és bármely külföldi artista egyesület rendes tagja.
Minden magyar állampolgár artista, Magyarországon csak akkor működhet, ha tagja a Magyarországi Artista Egyesület
nek.
8. ü)§.
Az egyesület rendkívüli tagjai lehet
nek az üzletvezetők, művezetők, titkárok, ügyelők, súgók, szakírók, balettmesterek, rendezők, karmesterek, zeneszerzők és számtulajdonosok, akik a 7. § alapján ren
des tagjai nem lehetnek, valamint azok, akik az egyesület működési engedélyével bír
nak. A rendkívüli tagoknak cselekvő és szenvedő választójoguk nincs, minden egyébben azonban a rendes tagokat megil
lető jogokkal és kötelezettségekkel bírnak.
9. §.
Alapító tagok.
Alapító tag az, aki egyszersminden- korra legalább 200 pengőt ad az egyesület alapjainak gyarapítására.
10. §.
Pártoló tagok.
Pártoló tag az, aki évenként legalább 12 pengőt fizet az egyesület pénztárába.
11. §.
Dísztag.
Dísztag az, akit az egyesület közgyű
lése, a választmány ajánlatára, az egyesü
let körül szerzett érdemeinek elismeréséül megválaszt.
IV.
Rendes tagok jogai.
12. §.
Minden rendes tagnak szavazati cse
lekvő és szenvedő választó joga van. Indít
ványokat tehet, az egyesület összes ked
vezményeiben részesülhet, tagsági arcképes igazolványt és MAE. jelvényt kap. Azok a rendes tagok, akik a közgyűlés idejé
ben külföldön, vagy vidéken tartózkodnak, de a közgyűlés napirendjének bármely pontjához hozzászólni, vagy választójogu
kat érvényesíteni akarják, jogukban áll egy a választmányhoz, vagy az elnökhöz inté
zett levélben kifejezésre juttatni, hogy az illető kérdésben szavazati jogukkal miként kívánnak élni.
V.
A tagok kötelezettségei.
13. §.
Minden rendes és rendkívüli tag kö
teles:
a) felvételi díj címén, felvételkor 26 pengőt befizetni az egyesület pénztárába.
b) nyilatkozatot aláírni, hogy magát az MAE. alapszabályainak, a választmány és fegyelmi bíróság határozatainak mindenben
és feltétlenül aláveti.
c) Havonta 2 pengő tagsági díjat és minden haláleset alkalmával 50 fillér halá
lozási járulékot fizetni.
d) A kilépett, vagy az egyesület köte
lékéből törölt tag, visszavételkor az elma
radt tagsági díjait és halálozási járulékait
befizetni tartozik. ,
e) A tagsági díjak, illetékek és kölcsön
tartozások az egyesületi pénztárnál, az egyesület helyiségében fizetendők és per esetére minden tag aláveti magát az egye
sület által szabadon választott bíróság ille
tékességének és hatáskörének.
A tagság megszűnte esetén, úgy az arcképes igazolvány, mint a jelvény vissza
szolgáltatandó.
VI.
Az egyesületi tagság megszűnése.
14. §.
A tagság megszűnése:
a) ha a tag tagsági díját 3 hónapon át be nem fizette és ezért a választmány a tagok sorából törölte.
b) ha a tag az egyesületből kilép, c) ha az egyesület kebeléből, jogerős határozattal véglegesen kizáratott. Kizár
ható a tag, ha élet, vagyon és szemérem elleni bűncselekmény miatt, vagy tiltott szerencsejáték miatt jogerősen elítéltetett.
Ideiglenes kizárás esetében, de csak azon időre veszíti el tagsági jogait, amely időre kizáratott.
A törölt vagy kizárt tag az erre vonat
kozó választmányi határozatot a közlést követő naptól számított 15 napon belül a közgyűléshez felebbezheti.
VII.
Az egyesület igazgatása.
15. §.
Az egyesület önkormányzati úton ve
zeti ügyeit, a közgyűlés a választmány, az elnökség által.
VIII.
A közgyűlés.
16. §.
A rendes közgyűlés minden évben egy
szer és pedig rendszerint január első felé
ben hívandó össze Budapesten.
17. §.
Az elnök, a választmány indítványára, a számvizsgáló bizottság kívánságára, vagy 100 tag írásbeli, indokolt kérelmére, rendkí
vüli közgyűlést, — a kérelemtől számított 30 napon belül — bármikor köteles össze
hívni.
A közgyűlésre szóló meghívókat a tárgysorozat közlése mellett az egyesület hivatalos lapjában, esetleg napilapokban is a közgyűlés előtt legalább 14 nappal közzé kell tenni.
18. §.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Elnökség, választmány tagjainak és póttagjainak 2 évenként, a számvizsgáló bi
zottság tagjainak évenkénti választása.
b) A költségvetés és zárszámadás le- tárgyalása a felmentvény megadása és ál
talában a vagyoni kérdések végső fokon való elintézése.
c) A választmány megfelebbezett hatá
rozatának felülbírálása.
(I) A tagok indítványainak tárgyalása.
e) Az alapszabályok módosítása.
/> Feloszlás és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában való határozatho
zatal.
g) Más egyesülettel való egyesülés el
határozása.
19. §.
Az indítványok és javaslatok a közgyű
lés előtt 8 nappal a központi irodába be
nyújtandók. Az egyesületi számadások és költségelőirányzat 15 nappal előbb az egye
sület hivatalos lapjában közlendők.
20. §.
A közgyűlés határozatképességéhez, legalább 100 szavazásra jogosított tag szük
séges. A jelenlevő tagok szótöbbséggel ha
tároznak. Alapszabály módosítás, más egyesülettel való egyesülés, feloszlás és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességé
hez azonban legalább 200 szavazásra jogo
sult tag jelenléte, a hozott határozatok ér
vényességéhez pedig a jelenlevők kéthar
mad részének a hozzájárulása szükséges.
21. §.
A közgyűlés határozatképtelenség ese
tén ugyanazzal a tárgysorozattal 8—30 napon belül újabb közgyűlést kell össze
hívni, amely tekintet nélkül a megjelentek számára, — érvényesen határoz.
22. §.
A közgyűlés nyilvános, különös esetek
ben azonban az elnök, a többség határoza
tára, zárt ülést tartozik elrendelni. A köz
gyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek a közgyűlésen résztvett tagok névszerinti felsorolásán kívül a közgyűlés lényegesebb mozzanatait is tartalmaznia kell.
23. §.
Napirend előtt való felszólalásra az el
nök ad engedelmet, megtagadás esetén, az elnök előterjesztésére, e fölött a közgyűlés vita nélkül határoz.
24. §.
A napirendre tűzött tárgytól eltérni csak a közgyűlés engedőimével lehet.
25. §.
A szólni kívánók a jegyzőnél iratkoz
nak fel s a jelentkezés sorrendjében hívat
nak fel a szólásra. Minden egyes kérdés
hez, mindenki csak egyszer szólalhat fel.
26. §.
Mindenkor mégha llgatandók a követ
kezők:
a) akik személyes megtámadtatás, vagy szavaik félremagyarázása, illetőleg félre
értése címén kívánnak felszólalni.
b) akik az alapszabályokra, vagy a ta
nácskozási rendre akarnak hivatkozni, c) akik az általuk benyújtott indít
ványt vissza akarják vonni,
d) akik a kérdés feltevéséhez akarnak szólni,
e) szakkérdésben az elnök, illetve elő
adó,i) jogi kérdésben az egyesület ügyésze.
27. §.
Ha szólásra senki sincs föl jegyezve, il
letőleg, ha senki sem jelentkezik, elnök, a vitát bezárja. Tíz jelenlévő tagnak az el
nökhöz írásban beadott kívánságára, elnök a vitát azonnal bezárhatja, azonban már fel
iratkozott szónokok meghailgatan dók.
A vita bezárása után az előadót, illetve indítványozót, avagy az ellenindítvány be
terjesztőjét zárszó illeti meg.
28. §.
Egyedül az elnöknek van joga a szólót félbeszakítani, ha a szóló az alapszabályo
kat, vagy a tanácskozási rendet figyelmen kívül hagyja, ha a tárgytól eltér, ha illemet sértő kifejezéseket használ, végül ha egyes személyeket vagy testületet megsért.
29. §.
Ha a szólót a beszéde folyamán az el
nök kétszer figyelmeztette, harmadszorra a szót tőle megvonhatja.
30. §.
Egy-egy tárgy megvitatásának befejez
tével, az elnök szavazásra teszi fel a kér
dést és pedig „igen“-re vagy „nem“-re.
Részekből álló kérdés részenként bo
csátandó szavazásra.
31. §.
A szavazás felállás, vagy ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, elnök által ellenpróba rendelendő el, mely esetben a jegyzők fejenként számlálják össze a szavazókat. Alapszabályváltoztatás
kor a szavazók mindig összeszámlálandők.
32. §.
Tíz jelenlevő tagnak szavazás előtt írásban beadott kívánságára az elnök név
szerinti szavazást köteles elrendelni. Vá
lasztások szavazólapokkal, de közfelkiál
tásokkal is történhetnek. Tizenöt jelenlevő tagnak a szavazás előtt írásban beadott kí
vánságára, bármely kérdés eldöntésére, kö
teles a titkos szavazást elrendelni.
33. §.
Először az előadói javaslat, illetve az indítvány kerül szavazás alá, azután sorba- veendők a hozzá legközelebb álló módosító indítványok.
34. §.
Pénzösszegeknél először a legnagyobb kerül szavazás alá, utána sorban az indít*
ványozott kisebb összegek.
35. §.
Az alapszabályok változtatását, elren
delő közgyűlési határozat végrehajtása előtt a magy. kir. belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztendő.
36. §.
Az előző nap közgyűlési jegyzőkönyve a következő közgyűlési napon hitelesítendő.
A közgyűlés bezáratván, a hitelesítést az elnök által kijelölt közgyűlési tagok telje
sítik.
IX.
Elnökség és választmány, 37. §,
Az elnökség és választmány tagjait a közgyűlés választja két évre.
Az elnökség áll: 1 elnök, 2 alelnök, 2 titkár, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 gazdából.
A választmány az elnökség tagjaiból, továbbá 20 rendes és 10 póttagból áll, akik
nek felerésze nézőszám, felerésze előadó
szám kell, hogy legyen.
A MAE. nyugdíjintézetének mindenkori elnöke hivatalból teljes jogú tagja a MAE.
elnökségének.
Az elnökség hatásköre.
X.
Az elnök.
38. §.
Irányítja az egyesület működését, kép
viseli a hatóságokkal szemben, vezeti a vá
lasztmány üléseit, szavazatok egyenlősége esetén dönt saját felelősségére, az egyesü
let céljaira 100 pengőig utalványozási joga van. A tisztviselők működése felett felügye
letet gyakorol, választmányi üléseket két
hetenként, vagy a szükséghez képest, eset
leg a választmány tíz tagjának kívánságára bármikor összehív. Az egyesület ügyeit sür
gős esetekben elsőfokúlag elintézi, fegyelmi ügyekben a fennálló szabályok szerint in
tézkedik.
A választmány által meghatározott tisz
teletdíjat kap, de az elnök oly helyiségek
ben, ahol artisták működnek, sem üzletve
zető, sem tag nem lehet.
39. §.
Az alelnökök.
Helyettesítik az elnököt, ennek megbí
zásából, vagy akadályoztatása esetén alá
írják az elnök helyett az egyesület hivata
los írásait és okmányait. Az alelnökök mű
ködéséért a választmány tiszteletdíjat álla
píthat meg.
40. §.
A titkár.
Az elnök vagy a választmány utasítá
sára eljár az egyesület ügyeiben, hatósá-
2
goknál, vagy magánosoknál képviseli az egyesületet ünnepségeken, temetéseken és társadalmi ünnepélyeken. Végzi az irodában a fontosabb fogalmazási munkálatokat, fe
gyelmi ügyekben végzi a fegyelmi szabá
lyokban előírt teendőket. A választmány a titkár működéséért tiszteletdíjat állapíthat meg.
41. §.
A pénztáros.
A pénztáros hivatalos órái naponta két órában állapíttatnak meg. Felelős tisztjében felügyel az egyesület pénztárába elhelye
zett vagyonára, kiadásait és bevételeit csak megfelelő hivatalos nyugta ellenében szol
gáltatja ki, vagy be. Köteles a számvizsgá
lók bármelyikének felhívására bármikor a pérztárkészletet és értékeket felmutatni.
Működéséért a választmány tiszteletdí
jat állapíthat meg.
42. §.
Az ellenőr.
Ellenőrzi a pénztárt és a pénztárkeze
lést, bármikor, de havonta legalább egyszer köteles megvizsgálni a pénztárkönyvet, a pénztári készleteket, alapokat és minden
nemű értékeket, előttemezi a pénztári kimu
tatásokat és a költségvetést nemkülönben a tagsági díjakat és nyugtákat. A pénzkeze
lésért a pénztárossal együtt anyagilag egyetemesen felelős.
43. §.
A gazda.
Ügyel a rendre az egyesületi helyisé
gekben, gondozza az egyesületi helyisége
ket és berendezéseket és a szükséges beru
házásokra a választmánynak előterjesztést tesz. Őrzi az egyesületi zászlót és végzi a vele járó teendőket.
44. §.
Számvizsgálóbizottság.
A számvizsgálóbizottság tagjait éven
ként kell választani. Megbízatásuk alatt sem az elnökségnek, sem a választmánynak tag
jai nem lehetnek. Ellenőrzik az egyesület vagyonkezelését. Az egyesület könyveit megvizsgálják, a számadatok helyességét megállapítják, a pénzkészlet mennyiségét számszerűleg kimutatják. A számvizsgálók kötelesek az egyesület megvizsgált és le
zárt könyveit aláírni, a havi zárszámadáso
kat átvizsgálni, esetleges észrevételeiket kötelesek azonnal írásban az elnökkel kö
zölni. A számvizsgálók bármelyike az előző pontban megállapított módon, előre meg nem állapított időpontban, bármikor rendkí
vüli vizsgálatot tarthat. A vizsgálatokhoz a szükséghez képest az egyesület tisztviselői meghívatnak, kizárólag azon célból, hogy a könyvelésről és a számvitelről a számvizs
gálóknak felvilágosítást adjanak.
A számvizsgálók a pénztárállomány és az évi számadás eredményéről a közgyű
lésnek jelentést tenni kötelesek s a közgyű
2*
lésen az egyesület vezetősége részére vagy a felmentvény megadását indítványozzák, vagy észrevételeiket a közgyűlés elé ter
jesztik. Amennyiben évközben valami sza
bálytalanságot észlelnek, kötelesek azt az elnökségnek jelenteni, fontosabb esetben pedig ebből a célból rendkívüli közgyűlés összehívását is kérhetik. A számvizsgáló
bizottság 3—5 tagból áll.
45. §.
Az ügyész.
Az ügyész az egyesület jogi ügyekben, hatóságok előtt és magánszemélyekkel szemben képviseli. A tagoknak ingyen jogi tanácsokkal szolgál. A vezetőség felszólí
tására jogi kérdésekben felvilágosítást ad.
A választmány határozatainál az ügyész vé
leményét — ha azt kikérte — figyelembe venni tartozik. Az ügyésznek felszólalási jóga csak jogi kérdésekben van, — szava
zati joga nincs.
Az ügyész az egyesület meghívására feltétlenül rendelkezésére állni köteles.
Az ügyésznek a választmány tisztelet
díjat állapít meg.
XI.
46. §.
A választmány.
A választmány az alapszabályok szi
gorú megtartására felügyel, egyesületi ta
gokat felvesz, törli, vagy kizárja, az egye
sület összes vagyonát kezeli, 500 pengőn
felüli összegeket az egyesület céljaira utal
ványoz, a jelentkezőket igazgatói engedély megszerzésére a magy. kir. belügyminisz
tériumhoz ajánlja, vagy az engedély meg
vonását kérelmezi. Általában a tett intéz
kedéseket, valamint a folyó ügyek intézésé
ről tett elnöki jelentéseket tételenként fe
lülvizsgálja. A választmány saját kebeléből állandó vagy ideiglenes bizottságokat ala
kíthat, vagy küldhet ki. A választmány ha
táskörébe tartoznak általában mind azok az ügyek, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés, vagy az elnökség hatáskörébe nem utalnak.
47. §.
A választmány szótöbbséggel határoz.
Határozathozatalra a tanácskozást vezető egyesületi elnökön kívül S tag jelenléte szükséges. A választmányi ülésekről elma
radt tagok, elmaradásukat írásban tartoz
nak indokolni. Ki háromszor indokolatlanul elmarad, tagsága választmányi határozattal megszüntethető.
48. §.
Választásnál, egyesületi tagok kizárá
sánál, igazgatói engedélyek iránti kérel
meknek titkos szavazás rendelendő el.
49. §.
Ha valamely választmányi tag mandá
tumát leteszi, vagy hivatalától bármely ok
ból megválik, a bennmaradt többiek az így megüresedett állásra, a közgyűlés által leg-
több szavazatot nyert tagot sorrendben hívják be. Vagy, ha ilyenek nincsenek, he
lyettest választanak, kinek megbízatása a legközelebbi közgyűlésig tart.
A választmányi ülések jegyzőkönyvei az elnök által kijelölt két választmányi tag által hitelesítendők. A választmány minden határozata a közlést követő naptól számí
tott 15 napon belül a közgyűléshez felebbez- hető.
XII.
A választmány szervei.
50. §.
A választmány saját kebeléből a kö
vetkező bizottságokat küldi ki: 1. fegyelmi-, 2. jóléti-, 3. engedély-, 4. vizsga- és 5. jog
védelmi bizottságot.
51. §.
A fegyelmi bíróság.
A fegyelmi bíróság a MAE. fegyelmi szabályzata értelmében alakul meg és hozza ítéleteit.
A fegyelmi szabályok az alapszabályok kiegészítő részét képezik.
52. §.
Jóléti bizottság.
A jóléti bizottság áll a választmány kebeléből kiküldött 7 tagból. Elnökét eset
ről esetre saját kebeléből választja meg.
A segély és kölcsönügyek rendje az alapszabályok kiegészítő részét képezik.
53. §.
Az engedély bizottság,
Az engedélybizottság áll a választmány kebeléből kiküldött 7 tagból. Elnökét eset
ről esetre saját kebeléből választja meg.
Határoz a kérvényező személye és en
gedélye fölött. Köteles a kiadandó enge
délyt jóváhagyás végett, a választmány elé terjeszteni. Határoz még az engedély meg
vonására előterjesztett ügyekben is.
Engedélyes kizárólag csakis a MAE.
tagja lehet.
54. §.
A vizsgáztató bizottság.
A vizsgáztató bizottság áll a választ
mány kebeléből kiküldött 11 tagból és a szükséghez képest, esetről esetre behí
vandó különleges szakértőkből. Elnökét esetről esetre kebeléből maga választja meg. A vizsgáztató bizottság hatásköre a vizsgára jelentkezők képességeinek meg
vizsgálása után felvétele iránt a választ
mánynak jelentést tenni.
55. §.
A jogvédelmi bizottság.
A jogvédelmi bizottság a választmány kebeléből kiküldött 7 tagból és az ügyész
ből áll.
Határoz az egyesület rendes tagjai ál
tal benyújtott perigények felett.
A jogvédelmi ügyrend az alapszabá
lyok kiegészítő részét képezi.
XIII.
Az egyesület vagyona és alapja.
56. §.
a) Egyesületi alap.
Az egyesületi vagyon alapja a követ
kezőkből áll: Felvételi vagy tagsági díjak, jelvény és igazolvány! díjak, vizsgadíjak és minden célra adományozott, vagy be
folyt összegből.
b) Gyárfás Dezső-alap.
Az alapnak juttatott adományok és ha
gyományok és minden e célra befolyt jöve
delmek, amelyek a segélyezést célozzák.
XIV.
Az egyesület feloszlatásáról.
57. §.
A MAE. feloszlása és vagyonának ho- váfordítása felett csak külön e célra össze
hívott közgyűlés határoz. A 20. §. vonat
kozó rendelkezései értelmében.
Feloszlás esetén az egyesület összes vagyona, amelyből a tisztviselők három havi fizetése, az esetleges terhek lesznek fizetendők, valamelyik megbízható fővárosi pénzintézet kezelése alá bocsáttatik, oly rendeltetéssel, hogy a kamatokkal évről- évre szaporodó tőke, egy bármikor alaku
landó Magyarországi Artista Egyesület tu
lajdonába fog átmenni.
58. §.
Az egyesület feloszlása és ez esetben vagyonának hováfordítása tárgyában ho
zandó közgyűlési határozat jóváhagyás vé
gett, a magy. kir. belügyminiszterhez fel
terjesztendő.
Az egyesület klubhelyiségében a kár
tyajátékokra nézve, a 174.000—1928. B. M.
sz. rendelet rendelkezései teljes egészében kötelezők.
Azokban az esetekben, ha az egyesület az alapszabályokban előírt célját és eljárá
sát be nem tartja, hatáskörét túllépi, állam
ellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyez
teti, a m. kir. belügyminiszter ellene vizs
gálatot rendelhet el, működését felfüggeszt
heti és végleg fel is oszlathatja.
Elfogadta az egyesület 1928. évi de
cember hó 21-én tartott közgyűlése.
Kelt: Budapesten, 1928. évi december hó 21. napján.
Szentiványi Kálmán Sándor József
titkár. elnök.
M. kir. Belügyminiszter. 108.881— 1930. VII.
Látta a m. kir. belügyminiszter az alábbi módosító, illetve kiegészítő meg
jegyzésekkel :
1. Az elnök a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatja.
2. Az egyesület tagjaira semmiféle pénzbírságot nem szabhat ki.
3. Az alapszabályok szövegében levő
javítások és törlések hivatalos tollal tör
téntek.
4. A 12. §. utolsó mondataképen a kö
vetkező szöveget kell felvenni: „Ily esetek
ben a névaláírás valódiságát hiteltérdem- lően kell igazolni.
Budapest, 1930. május hó 12.
A miniszter rendeletéből:
Boór miniszteri tanácsos.
I. FÜGGELÉK.
Mi a MAE. célja.
1. Kollektiv szerződések megkötése ál
tal kiküszöbölni a jogbizonytalanságot és egészséges szerződési viszonyokat terem
teni, megszüntetni a bel- és külföldi szer
ződésekben foglalt önkényes pontokat, egy
oldalúságot, kétértelműséget és antiszociá
lis intézkedéseket, továbbá megvédeni az artistaságot a vállalkozók önkényes csele
kedetei ellen.
2. Az artisták jogainak jogi tanács-, il
letve a szerződtető fél által elkövetett jog
sérelem kellő bizonyítása esetén, jogvéde
lemben való részesítés, úgy a bel-, mint a külföldön.
3. A modern szociális törvényhozás elő
mozdítása, különösen színházi törvények, állásközvetítő törvények és más oly törvé
nyek megteremtésével, melyek artistaérde
keket érintenek,
4. A fennálló törvények, szabályok és rendeletek megjavítása oly irányban, hogy a varieté, kabaré és cirkusz a színházzal egyenrangúvá tétessék, továbbá megszünte
tése oly hatósági, vagy államgazdasági aka
dályoknak, melyek az artistafoglalkozás űzését és általában a varieté-, cirkusz- és kabaréipar űzését megnehezítik.
5. Az artisták, illetve artistatársadalom
tekintélyének emelése, különösen a közön
ség, a sajtó, a bel- és külföldi hatóságok előtt. Az artisták közé keveredett és oda nem tartozó, illetéktelen elemek kiirtása, az artistákhoz nem méltó állapotok megszün
tetése, mint pld. a fogyasztási kényszer stb. 6. Mindenféle ügynöki visszaélések megszüntetése és a szabálytalanságok gyö
keres kiirtása, különösen a lehetetlen köve
teléseket tartalmazó kötelezvények (Rever- salis), a magasabb százalékszedés, ügynö
kök és ezek alkalmazottai külön honorálá
sának megszüntetése, stb.
7. A szellemi termékek terén a szerzői és előadói jog teljes védelme.
8. Artistaiskola megteremtése, a meg
bízhatatlan iskolák megszüntetése és külö
nösen oly iskolák és egyének üldözése, akik tapasztalatlan embereket szerződési ígére
tekkel kizsákmányolnak.
9. Az artistacsoportokban jogbiztonság megteremtése, megfelelő szociális tag- és tanoncszerződések megalkotása és a cso
porttagok jogos követelményeinek előmoz
dítása.
10. Az artisták szakszerű felvilágosí
tása a szaksajtó útján és taggyűléseken, kü
lönösen hatóságok-, vállalkozók, ügynökök stb.-vel szemben fennálló jogaik és köteles
ségeik felől.
11. A tagok segélyezése rossz anyagi helyzetükben, mely előre nem látott esemé
nyek, baleset, betegség, a vállalkozók fize
tésképtelensége által keletkezett.
II. FÜGGELÉK.
A MAE. fegyelmi szabályai.
ELSŐ KÉSZ.
Általános határozatok.
1. §.
A fegyelmi szabályok a MAE. összes tagjaira kötelezők.
2. §.
Jelen szabályoknak nem ismerésével magát senki se védheti.
MÁSODIK RÉSZ.
Fegyelmi határozatok, 3. §.
Ezek a szabályok a tagnak az egyesü
lettel. az igazgatónak a tagjával, vagy a.
tagnak az igazgatójával, vagy tagtársával és a közönséggel szemben, a társulati mű
ködés körén kívül, vagy belül elkövetett fegyelmi vétségeket, ezeknek büntetéseit és a fegyelmi eljárást határozzák meg.
I. FEJEZET.
4. §.
Fegyelmi vétséget követ el az egyesü
letnek az a tagja:
a) aki az egyesületi alapszabályokban (megszabott kötelességeinek eleget nem
tesz,
b) aki vezetőség, választmány és tag- társai iránt tartozó tiszteletről megfeledke
zik, határozatainak ellenszegül, vagy ezek
ről sértően nyilatkozik.
5. §.
Fegyelmi vétséget követ el különösen:
a) aki a választmány közvetlen, vagy közvetve kiadott határozatait, vagy felhívá
sait egyáltalán nem, vagy késedelmesen teljesíti,
b) aki a MAE. alapszabályaiba ütköző szerződéseket köt,
c) aki olyan egyénekkel lép fel, akik a MAE.-nek nem tagjai, abból ideiglenesen, vagy végleg kizárattak,
(l) aki szerződést szeg,
e) aki hamisan Vádaskodik, hamisan tanúskodik, hamis adatokat tartalmazó oki
ratokat bemutat és felhasznál,
i) aki szerződését jogos ok nélkül el
hagyja, noha a szerződésileg kikötött já
randóságát megkapta,
g) aki a közerkölcsöt sérti, részeges- kedik, nyilvános helyen botrányosan visel
kedik, kéregét, engedélyét, vagy az egye
sületi igazolványát elzálogosítja,
h) aki valamely tag. vagy igazgató hi
telét rontó, tekintélyét, jellemét és becsüle
tét sértő hírlapi közleményeket ír,
i) aki az egyesület alapszabályai, vagy a szabályok szerint az egyesület hatáskö
rébe tartozó ügyekben az egyesület megke
rülésével előzetesen más hatóságokhoz, vagy bírósághoz fordul,
l) aki rendszeresen hanyagságból az előadásokról, vagy próbákról elkésik, vagy elmarad, az előadásokon hanyagul játszik,
k) aki az egyesület által kiadott enge
délyekkel bármily módon visszaél, vagy piszkos konkurenciát űz.
II. FEJEZET.
Fegyelmi büntetések.
6. §.
Fegyelmi büntetések a következők:
a) Szóbeli, vagy írásbeli megrovás, b) pénzbüntetés,
c) engedélyek megvonása,
d) az egyesületből való ideiglenes ki
zárás,
e) az egyesületből való végleges ki
zárás.
7. 8.
A 6. §. a) és b) pontjaiban meghatáro
zott büntetéseket, a vétség fokozásához ké
pest és ismételt elkövetések esetén első és esetleg utolsó fokon, tekintettel a 20. és 21.
§-ra, a fegyelmi bíróság szabja meg.
A 6. §. c), d) és e) pontjaiban érintett büntetéseknek, csakis a szabályok által ren
delt esetekben van helye és ily esetekben a fegyelmi bíróság véleményes jelentésének meghallgatása mellett elsőfokon a választ
mány határoz.
III. FEJEZET.
8. §.
A fegyelmi vétségek felett elsőfokon a fegyelmi bíróság, második fokon a választ
mány és végső fokon a közgyűlés, birtokon kívül ítél.
9. §.
A fegyelmi bíróság hatáskörét elsőfo
kon a választmány tagjaiból alakított 11 tagú bizottság gyakorolja, határozathoza
talra három tag jelenléte szükséges. A bí
róság tagjait a választmány a maga kebe
léből választja. Ennek az elsőfokú fegyelmi bíróságnak az elnökét a megválasztott bí
rósági tagok esetről-esetre a saját kebe
lükből választják.
A jegyzői teendőket az egyesület leg
főbb tisztviselője, vagy annak helyettese végzi.
10. §.
A fegyelmi bíróság hatáskörét második és utolsó fokon a választmány gyakorolja, kivéve a kizárást, mely elsőfokon a fe
gyelmi bíróság, második fokon a választ
mány hatáskörébe tartozik, amely határo
zatok azonban birtokon kívül, vagy belül csak két egybehangzó ítélet értelmében — a birtokra vonatkozólag eltérő vélemények esetén, az egyesület elnöke döntésével, — a legközelebbi közgyűléshez felebbezhető.
11. §.
A fegyelmi eljárás hivatalból, vagy ma
gánfél panaszára indítható meg.
A hivatalos vádló a központi iroda leg
főbb tisztviselője, vagy helyettese.
12. §.
Az egyesület elnöke, vagy helyettese a beérkezett panaszokat — származzanak akár magán-, akár hivatalos vádból, fe
gyelmi bíróságnak adja ki elbírálás végett, szükség esetén azonban, elővizsgálat meg- ejtése végett kiadhatja az egyesület titká
rának, aki szó-, vagy írásbeli úton kihall
gatja a terheltet, a panaszost és tanúkat, megvizsgál minden körülményt, amely az ügy felderítésére szolgál és az összes ira
tokat összegyűjti.
13. §.
Az elnök az ügy tárgyalására határna
pot tűz ki, erről úgy a terhelt, mint a pana
szos és a tanúk levélben, esetleg a hivatalos lap útján értesítendők.
14. §.
A tárgyalást az elnök vezeti, a terhelt
hez, panaszoshoz és tanúkhoz, ha jelen van
nak, kérdéseket intéz. Az, hogy terhelt, vagy panaszos nincs jelen a tárgyaláson, az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem befolyásolhatja.
15. §.
Ha tárgyaláson felmerült körülmények újabb tanúk kihallgatását, vagy a vizsgálat kiegészítését teszik szükségessé, a fegyelmi bíróság, a tárgyalás elhalasztása mellett, azt elrendelheti.
16. §.
A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzők, írják alá.
17. §.
A fegyelmi bíróság a felmerült bizonyí
tékokhoz képest hozza meg ítéletét. Az íté
let felmentő, vagy marasztaló. Az utóbbi esetben a fegyelmi bíróság kiszabja a 6. és 7. §-ok figyelembe vételével a büntetést.
18. §.
Az ítéletről a feleket értesíteni kell, mely ítélet az egyesület hivatalos lapjában, a szükséghez képest közlendő.
19. §.
Úgy a terhelt, mint a panaszos az íté
let ellen, a hivatalos lapban való megjele
néstől, illetve az értesítés vételétől számí
tott 15 nap alatt az elsőfokú fegyelmi bíró
ságnál benyújtandó felebbezéssel élhet. A megrovásra szóló ítélet ellen jogorvoslat
nak helye nincs. A postai értesítés siker
telensége sem az eljárás folyamatát, sem az ítélet jogerőre emelkedését nem akadá
lyozza.
20. §.
Negyven pengőig terjedő bírságra szóló elsőfokú határozat a választmányhoz, csak birtokon kívül felebbezhető.
21. §.
A felebbezett ügyekben a felebbezési bíróság azok szerint a szabályok szerint jár el, melyeket az elsőfokú bíróságra nézve a fentebbi §-ok megállapítanak.
22. §.
A jogerőssé vált büntetést tartozik a tag a bíróság által megszabott határidőn belül megfizetni.
Határozott összegű bírságot, — ha az összeg nevezett tag fizetésének felét meg
haladná, — két részletben köteles beszol
gáltatni.
23. §.
Az egyesületből való ideiglenes kizára- tás és az engedély fegyelmi úton való meg
vonása, a választmány által, tudomásulvé
tel végett az évi közgyűlésnek bejelen
tendő.
24. §.
A kizárt tag az itt körülírt jogosrvosla- tokon kívül, a fegyelmi ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül, lé
nyegileg az ítélet tárgyára vonatkozó új bizonyítékok alapján — ügyének újrafelvé- telét kérheti.
Afölött, vájjon a véglegesen kizárt tag
nak az újrafelvétel iránt beadott kérvénye és újabb bizonyítékok tárgyalhatók-e, — a választmány határoz. A választmány eluta
sító határozata ellen, a közgyűléshez való felebbezésnek helye nincs.
3*
ZÁRADÉK.
Oly vétségek és mulasztások ügyében, melyekre nézve ezekben a szabályokban vi
lágos intézkedés nincs, a fegyelmi bíróság saját belátása szerint ítélkezik.
Az e szakasz alapján hozott ítéletekkel szemben, azonban az érdekelt felek minden
kor a választmányhoz fordulhatnak.
111. FÜGGELÉK.
Segély- és köicsönügyek.
I.
Általános tudnivalók.
Az egyesület segélyeket és kölcsönöket kizárólag a „Gyárfás Dezső“ segélyalapból folyósíthat.
A tagnak nem áll jogában az egyesüle
tet per útján segélyadásra kényszeríteni, mert a segély megadása, vagy megtaga
dása az egyesület vezetőségének discretio- nalis joga.
A „Gyárfás Dezső“ segélyalap adomá
nyokból, büntetéspénzekből, továbbá jóté
konycélú előadások, ünnepélyek és ehhez hasonlók tiszta jövedelméből táplálkozik.
II.
Kölcsön és segély.
a) Kölcsönt és segélyt az egyesület ki
zárólag olyan tagoknak adhat, akik leg
alább 10 hónapja tagjai az egyesületnek és 2 hónapi tagsági díjnál többel nincsenek hátralékban. A segélyt nem kell visszatérí
teni, míg a kölcsön után 5 százalékos ka
mat fizetendő, mely a kölcsönből levonásba kerül.
Ha valamely tag, önhibáján kívül,
kényszerhelyzetbe kerül, az egyesülettől segélyt, vagy kölcsönt kérhet. Az ilyen kér
vényeket alaposan megindokolva, írásban kell az egyesületi irodába benyújtani, az elnök köteles azt 3 napon belül a jóléti bi
zottság elé terjeszteni, — indokolt és sür
gős esetekben a jóléti bizottságot 24 órán belül is össze lehet hívni.
b) Ha valamely tag azért kér kölcsönt, hogy a legközelebbi szerződési helyére utazhassék, úgy a kérvényhez szerződése is csatolandó. Ha a jóléti bizottság ilyen esetben megszavazza a kölcsönt, úgy a ké
relmezőnek engedményezési okiratot kell aláírnia, melynek értelmében az igazgató az esedékes fizetéséből tartozik a kölcsönt levonásba hozni és az igazgató erről értesí
teni tartozik, aki az egyesületnek az össze
get beküldi. Ha a kért összeg oly magas, hogy egy szerződés tartama alatt nem ké
pes azt a kérvényező visszafizetni, úgy a legközelebbi szerződést is csatolni kell a kérvényhez és több engedményezési okira
tot aláírni. Ha a tag, valamely oknál fogva nem utazna el szerződtetés! helyére, a köl
csönt azonnal visszafizetni tartozik.
Levélbeli, vagy távirati kérelmeknél a polgári és művészi név, továbbá a tagsági szám közlendő.
c) Segély vagy kölcsön megadása, an
nak magassága és visszafizetési feltétele felett a jóléti bizottság dönt.
Vitás esetekben a választmány dönt.
d) A „Gyárfás Dezső“ segélyalapból elhunyt özvegyei és árvái, továbbá az egye
sület rokkantjai is kaphatnak kölcsönt, ha
azok betegség, vagy baleset által átmeneti
leg szorult helyzetbe jutnak. Orvosi bizo
nyítványok és orvosi vények a kérvényhez melléklendők.
e) Színpadi kellékek, gépezetek, ruhák, reklámanyagok, műsor stb. beszerzésére a fenti alapból kölcsönt adni nem szabad. Ki
vételt képezhet, ha a tag kellékei tűz, elemi csapás, lopás, vagy vasúti szállítás alkal
mával megsemmisültek, illetve elvesztek és azt okirattal igazolja.
Ha valamely tag hosszabb ideig van szerződés nélkül és a szerződésnélküliséget nem betegség okozta, nem tarthat igényt kölcsönre, illetve annak kölcsön nem sza
vazható meg, úgifszíntén nem szavazható kölcsön adósságok törlesztésére sem.
f) Kilencven napnál hosszabb időre köl
csönt nem adhat a jóléti bizottság, ha azon
ban a tag a kitűzött határnapon belül nem tudja kölcsönét visszafizetni, kellőleg indo
kolt kérvényben fizetési halasztást kérhet a választmánytól. A választmány indokolt esetben legfeljebb hatvan napi halasztást adhat.
Ha valamely tag a „Gyárfás“-alapból már kapott kölcsönt, de azt a kitűzött ha
táridőre nem fizette vissza, annak dacára újra kölcsön folyósítását kéri, kérelmét a jóléti bizottság előterjesztésére és vélemé
nyezésére csak a választmány teljesítheti.
S) Az egyesület rendszerint ne kérjen más biztosítékot, mint a tag aláírását. Kü
lönösen ne adjon lombardkölcsönt értékpa
pírokra, lakásberendezésre, házra stb.
h) A tag tartozik a kölcsönkapott ősz-
szeget a kitűzött határidőre az egyesület
nek portómentesen megküldeni.
i) Hogy egy esedékes váltó perlendő-e és mikor perlendő, efelett a választmány dönt.
Oly tagoknak, akik az esedékes köl
csönt többszöri felszólításra sem fizetik vissza, habár a választmány belátása sze
rint visszafizethették volna, utolsó fizetési termniust szab meg a választmány, ha erre az időre sem fizetne, úgy tagsági joguktól megfosztandók és további három hónap után az egyesületből kizárandók.
III.
Halálozási segély.
1. Ha valamely tag meghal, az egyesü
let azon egyéneknek, akiket az illető leg
utoljára, mint igényjogosultakat megneve
zett, vagy ha ez nem történt meg, hátra
maradottjainak, kiknek első sorban azon egyének tekintendők, akiket az elhunyt el
tartott, a közgyűlés által kétharmad szó
többséggel megszavazott, a tagok létszámá
nak és gazdasági életének megfelelő össze
get fizet ki halálozási segély címén. Ha két
ségek merülnének fel az igényjogosultságra nézve, az összes körülmények figyelembe vételével, végérvényesen a választmány dönt. Peres úton senki sem szerezhet ma
gának jogot a halálozási segély kiutalására.
2. Az elhalt tagnak az egyesület által adott kölcsönök, a halálozási segélyből le- vonandók, de a választmánynak indokolt
esetben joga van a kölcsönt más alapból is fedezni.
3. A halálozási segély kifizetése meg
tagadható, ha az elhunyt az egyesületnek nem volt legalább 10 hónapig tagja, vagy a folyó hónapot nem számítva, több mint két
havi tagsági díjjal hátralékban van és a legutolsó halálozási bélyeget a szaklapokba való közzétételtől számított 30 nap után sem űzette be. Akik tengeren túl vannak, (Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália,) a köz
zétételtől számított 90 nap alatt tartoznak ebbeli kötelezettségüknek eleget tenni.
4. A halálozási segélyalapot olymódon tápláljuk, hogy minden egyes halálozás al
kalmával, az összes tagoktól, fejenként az egyesületi pénztárba a közgyűlés által két
harmad szótöbbséggel megszavazott, a ta
gok létszámának és a gazdasági életnek megfelelő összeget fizettetünk be. Halálo
zási bélyeget előre fizetni szabad. Ha a ta
gok által e célra befizetett összeg a III.
szakasz 1. bekezdése szerint megállapított összeget meghaladná, úgy ezt az összeget a halálozási alaphoz kell csatolni. Ha a ta
gok által befizetett összeg a megállapított segélyösszegnél kisebb volna — a hiányzó összeg viszont a halálozási segélyalapból és ha ez már kimerült, a „Gyárfás“-alapból, mint kölcsön veendő fel.
5. Ha nincsenek törvényes örökösök, vagy azok a segélyösszegről lemondanak, avagy az elhunyt kifejezetten nem intézke
dett, úgy az összeg a halálozási segélyalap
hoz csatolandó.
IV. FÜGGELÉK.
1. Az egyesület azon tagjainak, akik legalább hat hónapja már tagjai az egye
sületnek — nem számítva a folyó hónapot
— és több, mint kéthavi tagdíjjal nincsenek hátralékban, kizárólag artista üzleti ügyek
ben, ingyen jogvédelmet ad. Magántermé
szetű ügyekben, mint bűnügyek, becsület
sértési ügyek, magánjogviszonyból eredő követelések stb., ingyen jogvédelem nem igényelhető és nem is adható.
Valamely szám, mutatvány, vagy egyes kellékek eladása, kupiék és darabok el
adása stb. nem tekinthetők artista üzleti ügyeknek.
Ha valamely tag vállalkozó, vagy ügy
nök lett, úgy a közte és a nála, illetve ál
tala szerződtetett artisták közt támadt vi
szályok nem tekinthetők artista üzleti ügyeknek, hanem igazgatói, illetve ügynöki üzleti ügynek és ilyen esetekben az igazga
tónak, vagy ügynöknek, ha az illető nem tagja az egyesületnek, — ingyen jogvéde
lem nem adható.
Szállítókkal, szállítási, vagy biztosítási társaságokkal stb. támadt peres ügyekben, a kérdés megítélésénél, hogy artistaügylet
ről van-e szó, figyelembe vehető, hogy meglévő szerződés, vagy lekötendő szerző- dés-e a tárgya a peres ügynek.
Ha valamely tag önálló estélyt rendez,
a kérdés megítélésénél, hogy artistaügylet
ről van-e szó, döntő fontosságú, vájjon a helyiség tulajdonosa tagnak fixumot, fel
pénzt, vagy engedélydíjat is ad-e a belépő
díjakon kívül. Ily esetekben a jogvédélmi bizottság dönt a felett, hogy a tárgyalás elé kerülő eset artistaügyletnek tekin
tendő-e, vagy sem.
2. Csoportfőnök, társulatvezető és cso
porttag közötti peres ügyeket lehetőleg a fegyelmi bírósággal kell elintéztetni. Ha a fegyelmi bíróság ezt nem tudja elintézni, akkor dönt a jogvédelmi bizottság a jogvé
delem megadása, vagy elutasítása felett.
Ha valamely tagnak a jogvédelem meg
adatott, az összes költségeket az egyesület fedezi az egyesület vagyonából.
Ha elsőfokon pervesztes lett az egye
sület, az ügyész a marasztaló ítéletet önha
talmúlag nem íelebbezheti meg. A kérdés felett — a peranyag és az ítélet alapos megtárgyalása után, a jogvédelmi bizottság dönt. Ilyen esetben az ügyész 48 órával a tárgyalás után köteles az irodát a jogvé
delmi bizottság összehívására felhívni.
3. Ha valamely tag vidéken tartózko
dik és onnan jogvédelmet kér, úgy ponto
san meg kell írnia a jogvédelem tárgyát képező esetet és a teljes levelezést (távi
rat, szerződés, stb.) be kell küldenie az egyesület irodájának.
4. Az ügyész a jogvédelmi üléseken részt vesz. Jogi véleményét minden ügy
ben ki kell kérni, ö viszi az egyesület és annak tagjainak peres ügyeit. Levelezést a felekkel direkt nem folytathat, kizárólag
csak az egyesületen keresztül levelezhet.
Sürgős és indokolt esetekben azonban di
rekt is levelezhet, kivételesen.
5. A jogvédelmi bizottság áll 7 tagból, a számvizsgálókból és ügyészből. Határo
zatképes, ha tagja közül öten jelen vannak.
Elnökét esetről-esetre saját kebeléből vá
lasztja. Egyszerű szavazattöbbséggel hatá
roz. A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel és feltüntetendő, hány névszerinti szavazat adatott le a jogvédelem megadása mellett és hány ellene.
A jogvédelem megadása csak az első bíróságnál folyamatba teendő bírói eljá
rásra vonatkozik.
Amennyiben szüksége merülne fel an
nak, hogy valamely ügy első bírósági dön
tése megfelebbeztetnék, vagy azt az ellen
fél felebbezné meg, úgy a további jogvéde
lem megadása tárgyában a jogvédelmi bi
zottságnak újra kell döntenie.
Külön határozat szükséges ahhoz is, ha valamely per vidéken, vidéki megbízott ügyvéd útján indítandó meg.
6. A jogvédelmi bizottság teljes és kor
látozott jogvédelmet adhat. A korlátozás abból állhat, hogy a tagnak a költségek egy részét viselnie kell, azért, mert ő maga nem járt el jogilag, vagy üzletileg helyesen és ezáltal idézte elő a peres helyzetet. Állhat továbbá abból is, hogy a tagnak az összes költségeket, vagy a költségek egy részét kell viselnie azért, mert egy általa állított tény, melyet az ellenfél tagad, a per folya
mán nem bizonyítható, vagy a per kimene
tele előreláthatóan kétséges.
Ha korlátozott jogvédelem adatott, úgy a per benyújtása, vagy fellebbezése előtt, erről a tag értesítendő és beleegyezése ki
kérendő. Indokolt esetekben a tagtól meg
felelő összeg letétbe helyezése is kíván
ható.
7. Mielőtt valamely ügyet a jogvédelmi bizottság elé terjeszt a vezetőség, köteles a tényállást tisztázni, szükség esetén, az el
lenféllel, vagy harmadik személlyel (tanúk) levelezni és a lehetőség szerint egyezséget létrehozni. A jogvédelmi bizottság is köte
les döntése előtt minden szükséges infor
mációt beszereztetni és a bizonyítási anya
got bekérni. A már megadott jogvédelem visszavonható, ha az egyesület ügyésze ki
jelenti, hogy a bizonyítási anyag nem nyújt elegendő alapot a per megnyerésére és a jogvédelmi bizotság az újabb tanácskozá
sán osztja az ügyész eme felfogását.
8. Rendes körülmények között a követ
kező ügyekben nem adható ingyenes jog
védelem :
a) Olyan viszonyoknál, amelyek a tag hanyagsága folytán keletkeztek,
b) ha a tag nem a kollektiv szerződés
ben előírt pontok alapján szerződött és nem az egyesület által képviselt jogszokás és általános joggyakorlat szerint cselekedett,
c) ha az egyik tag a másik taggal akar perlekedni, kivéve, ha a másik tag igazgató, vagy ügynök,
d) ha valaki olyan egyént perel, aki semmi biztosítékot nem nyújt arra, hogy a perelt összeg és a perköltség rajta behajt
ható.
9. Az ügyész, vagy annak helyettese köteles fontos, vagy elvi jelentőségű bírói döntéseknél az ítéletet és annak indokolá
sát a vezetőségnek megtekintés és leírás céljából azonnal beküldeni.
10. Ha valamely ítélet jogerőssé válik, de az ellenfél nem fizet, kielégítési végre
hajtás kérendő. Ha az eredménytelen volt, a további, folytatólagos kielégítési végre
hajtás költségeit az egyesület nem fizeti, kivéve, ha a választmány fontos oknál fogva máskép határoz.
11. Ha valamely tag jogvédelmet ka
pott, köteles feltétlenül az egyesületi irodá
val minden címváltozását tudatni, vagy olyan egyéneket megnevezni, akiktől min
den időben a pontos címe megtudható. Kö
teles legjobb tudása szerint minden kér
désre felelni és felvilágosítást adni, ellen
eseiben az egyesület nem tartozik perét to
vább vinni. Ha ily oknál fogva az egyesü
let a pert megszünteti az összes költsége
ket a tag viseli. A jogvédelem megvonása esetén az egyesület tagjai semmiféle kár
térítési igényt nem támaszthatnak az egye
sülettel szemben.
12. Ha valamely tag azért válna per
vesztessé, mert a tag a valóságnak meg nem felelő információkat adott, vagy szán
dékosan hallgatott el perdöntő tényeket, a jogvédelmi bizotság előterjesztésére a vá
lasztmány, kétharmad szótöbbséggel hozott határozattal, az összes költségek megtérí
tésére ítélheti a tagot. Határozat előtt a jogtanácsos szakvéleménye kikérendő.
13. Ha a jogvédelem megadatott, a tag
nak egyezkedési tárgyalásokba bocsát
kozni nem szabad, mert egyezség létrejötte esetén az egyesület a költségeket nem vi
seli és a tag ellen fegyelmi eljárást indít.
Ha a bíróság, vagy az ellenfél ajánl egyez
séget, úgy a tag a per állásáról és esetle
ges előrelátható kimeneteléről értesítendő, reábízva döntést, hogy az egyezség meg
köttessék-e, vagy az ajánlat elutasíttas- sék-e. A pertvivő ügyvédek utasítandók, hogy a megkötendő egyezségből az egye
sületnek költsége ne származzék.
Ha nem a bíróság, az ellenfél, vagy a tag ajánlatára, a jogvédelmi bizottság, a tényállás felvétele alapján, vagy más okból azon a nézeten van, hogy bizonyos, méltá
nyos egyezség kötendő, úgy a tag köteles magát ennek a határozatnak alávetni, mely esetben az egyesület fedezi á költségeket.
Ha a tag kijelenti azonban, hogy nem res
pektálja a hozott határozatot, úgy a perből származó összes költségeket viselni tarto
zik.
14. A befejezett perek aktáit a fél az egyesületnek átadni köteles, ahol azok irat
tárba elhelyezendők. A tag betekintést nyerhet az aktába. Az ítélet másolata, kí
vánatra a tagnak kiadandó.
15. A tagnak nincs joga per útján igényt támasztani ingyenes jogvédelemre, ha a jogvédelmi bizottság jogsegélyigényével őt elutasította. Éppen úgy nem fogható perbe az egyesület azért sem, mert a jogtanácsos, vagy ennek helyettese a pert elvesztette.
г
KELLNER ALBERT BUDAPEST, VI., HAJÓS.U. 27.
♦
