Magyarországi Artista Egyesület

simo

Magyarországi Rrtista Egyesület

alapszabályai

1922.

MUSKAT MIKSA könyvnyomdája, Budapest.

<Xfei

'; :

A

Magyarországi Artista Egyesület

alapszabályai

~T

1922.

Muskáí Miksa könyvnyomdája, Budapest.

Xfót = G4-

&3 VW ²

NóWéWö

IL.

'Зоо

I.

Cim, Székhely, Pecsét, Jelvény.

l. §

Az egyesület címe: „Magyarországi Artista Egye­

sület“.

2- §•

Az egyesület székhelye: Budapest.

3. §.

Az egyesület körpecsétje: Magyarországi Artista Egyesület 1897. Jelvénye: M. A. E.

II.

Az egyesület célja:

4. §•

a) Az egyesületi tagok szociális, gazdasági és jogi érdekeit megvédeni, a varieté, cirkusz- és kabaré­

szakmában előforduló káros visszaéléseket leküzdeni, tagjait az alapszabályokban lefektetett előírások sze­

rint minden artista üzleti ügyben jogtanácsban, jog­

védelemben és rendkívüli helyzet által előidézett kényszerhelyzetben anyagilag is "segélyezni. Az egye­

sület céljáról és törekvéséről külön magyarázat adandó ki, mely az alapszabályok I-ső függelékét képezi;

3 ^-

b) tagjai részére a bel- és külföldön szerződé­

seket közvetít és e célból megszervezi az egyesületi ügynökséget.

III.

A tagokról.

5. §.

Az egyesület tagjai:

a) rendes-, b) rendkívüli-, c) alapitó-, d) pártoló-, é) disztag.

6. §.

Ki lehet az egyesület rendes tagja?

Az egyesület rendes tagja, nemére és állampol­

gárságára való tekintet nélkül, saját kérelmére, lehet minden 16 évnél idősebb egyén, akit a választmány az előirt feltételek mellett a tagok sorába felvesz.

Artistáknak tekintendők mindazon egyének, akik valamely műsorszám előadására vagy bemutatására varieté-, kabaré- vagy cirkusz-üzemekben szerződtetve vannak, tekintet nélkül arra, hogy egyedül vagy töb­

bekkel együtt (csoport) lépnek fel. Artisták továbbá azok a színészek vagy énekesek, akik prózai vagy énekes magánszámokat adnak elő, továbbá mimikái vagy pantomimikai alakításokban, rövid jelenetekben, egyfelvonásosokban, szkeccsekben lépnek fel, még ha azokban segéderők működnek is közre.

Nem tekinthetők artistáknak mindazon egyének, műkedvelők és amatőrök, akik artista-tevékenységet csak alkalmilag fejtenek ki.

Művezetők, titkárok, rendezők, ügyelők, súgók, szakírók, balettmesterek, karmesterek, zeneszerzők és számtulajdonosok az egyesületnek szintén rendes tag­

jai lehetnek, ha legalább két évig. mint artisták, mü-

ködtek. Szerzett jogok épségben maradnak. Vitás esetekben a választmány dönt.

Minden felvételre jelentkező vizsgázni köteles.

A vizsga alapján végleges vagy gyakorlatos tagja lesz az egyesületnek. A minősítés felett a vizsgáztató bizottság javaslatára a választmány dönt. Vizsga nélkül felvehető az Országos Színész Egyesület, a Budapesti Színészek Szövetsége és bármely külföldi artista egye­

sület rendes tagja, úgyszintén az egyesület által fel­

állítandó artista iskola végzett növendékei, akik ok­

levelüket bemutatják.

Minden artista, aki magyar állampolgár, Magyar- országon csak akkor működhet, ha tagja a Magyar- országi Artista Egyesületnek.

7. §.

Rendkívüli tagok:

Az egyesület rendkívüli tagjai lehetnek az igaz­

gatók, üzletvezetők, ügynökök, művezetők, titkárok, rendezők, ügyelők, súgók, szakírók, balettmesterek, karmesterek, zeneszerzők és számtulajdonosok, akik a 6. §. alapján rendes tagoknak fel nem vehetők, valamint azok, akik az egyesület működési engedélyé­

vel bírnak.

A rendkívüli tagoknak cselekvő és szenvedő választójoguk nincsen, minden egyébben azonban a rendes tagokat megillető jogokkal és kötelezettségek­

kel bírnak.

8. §.

Alapító tagok.

Alapitó tag az, aki egyszer és mindenkorra leg­

alább 5000 koronát ad az egyesület alapjainak gyara­

pítására.

9. §.

Pártoló tagok.

Pártoló tag az, aki éverkint legalább 500 koro­

nát fizet az egyesület pénztárába.

— 5 ^—

10. §.

Disztagok.

Disztag az, akit az egyesület közgyűlése a vá­

lasztmány ajánlatára az egyesület körül szerzett érde­

meinek elismeréséül megválaszt.

IV.

A rendes tagok jogai.

и. §.

Minden rendes tagnak cselekvő és szenvedő választójoga van, indítványokat tehet, az egyesület összes kedvezményeiben részesül; tagsága igazolására arcképes igazolványt és M. A. E. jelvényt kap.

V.

A tagok kötelezettségei.

12. §•

Minden tag köteles:

ti) felvételi dij címén felvételekor 100 koronát befizetni az egyesület pénztárába;

b) magát a M. A. E. alapszabályainak, a választ­

mány és fegyelmi bíróság határozatainak mindenben és feltétlenül alávetni;

c) havonta 30 korona tagsági dijat és minden haláleset alkalmával 10 korona halálozási segélyt fizetni;

d) a kilépett vagy az egyesület kötelékéből törölt ag visszavételekor az elmaradt tagsági dijait és halál­

ozási járulékait befizetni tartozik;

é) a tagsági dijak, illetékek és kölcsöntartozások az egyesületi pénztárnál, az egyesületi helyiségében fizetendők és per esetére minden tag aláveti magát az egyesület által szabadon választandó bíróság illeté­

kességének és hatáskörének

A tagság megszűnte esetén úgy az arcképes igazolvány, mint a jelvény visszaszolgáltatandó;

VI.

Az egyesületi tagság megszűnése.

13. §.

A tagság megszűnik;

a) ha a tag tagsági dijait 3 hónapon át be nem fizette;

b) ha a tag az egyesületből kilép;

c) ha az egyesület kebeléből jogerős határozat­

tal véglegesen kizáratott;

d) ha élet-, vagyon- és szemérem elleni bűn­

cselekmény miatt jogerősen elítéltetett;

e) ideiglenes kizárás esetében; de csak azon időre veszíti el tagsági jogait, amely időre kizáratott.

A kizárt tag 14 napon belül első fokon az egye­

sület választmányához, végső fokon a közgyűléshez felebbezhet.

VII.

Az egyesület igazgatása.

14. §.

Az egyesület önkormányzati utón vezeti ügyeit, a közgyűlés, a választmány és az elnökség által.

VIII.

A közgyűlés.

15. §.

A rendes közgyűlés minden évben egyszer és pedig rendszerint január első felében hivandó össze Budapesten.

16. §.

Az elnök a választmány indítványára, vagy 100 tag Írásbeli indokolt kérelmére rendkívüli közgyűlést

— 7 ^—

— a kérelem beadásától számított 30 napon belül — bármikor köteles összehívni.

17. §.

A közgyűlés választja az elnökség és a választ­

mány tagjait.

18. §.

A közgyűlés számon kéri az elnökség és választ­

mány működését, határoz a választmány által hozott végzések elleni felebbezések tárgyában, megvizsgálja a választmány által bemutatott egyesületi számadáso­

kat, megállapítja az egyesületi költségelőirányzatot; a benyújtott indítványokat és javaslatokat tárgyalja és azok felett határoz.

Az indítványok és javaslatok a közgyűlés előtt 8 nappal a központi irodába benyújtandók í az egye­

sületi számadások és költségelőirányzat 15 nappal előbb az egyesület hivatalos lapjában közlendők

19. §.

A közgyűlés határozatképességéhez legalább 150 szavazásra jogosított tag jelenléte szükséges A jelen­

levő tagok szótöbbséggel határoznak.

Alapszabályváltoztatáshoz a jelenlevők kétharmad szótöbbsége szükséges.

20. §.

A közgyűlés határozatképtelensége esetén a két hét alatt összehívandó újabb közgyűlés, tekintet nél­

kül a megjelentek számára, érvényesen határoz.

21. §•

A közgyűlés nyilvános, különös esetekben azon­

sán az elnök a többség határozatára zárt ülést tarto- oik elrendelni.

22^{. §.}

Napirend előtt való felszólalásra az elnök ad engedet met, megtagadás esetén az elnök előterjeszté­

sére e felett a közgyűlés vita nélkül határoz.

23. §.

A napirendre kitűzött tárgytól eltérni csak a közgyűlés engedelmével lehet.

24. §.

A szólni kívánók a jegyzőnél iratkoznak fel s a jelentkezés sorrendjében hivatnak fel szólásra. Minden egyes kérdéshez mindenki csak egyszer szólhat.

25. §.

Ha szólásra senki sincs feljegyezve, illetőleg, ha senki sem jelentkezik, elnök a vitát bezárja. Tiz jelenlevő tagnak az elnökhöz írásban beadott kíván­

ságára elnök a vitát azonnal bezárhatja, azonban már feliratkozott szónokok meghallgatandók.

A vita bezárása után az előadót, illetve indítvá­

nyozót, avagy az elleninditvány beterjesztőjét zárszó illeti meg.

26. §.

Mindenkor meghallgatandók a következők:

a) akik személyes megtámadtatás, vagy szavaik félremagyarázása, illetőleg félreértése címén kívánnak felszólalni;

b) akik az alapszabályokra, vagy a tanácskozási rendre akarnak hivatkozni;

c) akik az általuk beadott indítványt vissza akarják vonni;

d) akik a kérdés feltevéséhez akarnak szólni;

e) szakkérdésben az ügyvezető igazgató, illetve az előadó;

/) jogi kérdésben az egyesület ügyésze.

- 9

27. §.

Egyedül az elnöknek van joga a szólót félbe­

szakítani, ha a szóló az alapszabályokat, vagy a tanácskozási rendet figyelmen kívül hagyja, ha a tárgytól eltér, ha illemet sértő kifejezéseket használ, végül, ha egyes személyeket, vagy testületet megsért.

28. §.

Ha a szólót a beszéde folyamán az elnök két­

szer figyelmeztette, harmadszorra a szót tőle meg­

vonhatja.

29. §.

Egy-egy tárgy megvitatásának befejeztével az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és pedig „igenre*

vagy „nemre". Több részből álló kérdés részenkint bocsájtandó szavazásra.

30. §

A szavazás felállás, vagy ülve maradás által történik. Ha az eredmény kétséges, elnök által ellen­

próba rendelendő el, mely esetben a jegyzők fejenként számlálják össze a szavazókat. Alapszabály változ­

tatáskor a szavazók mindig összeszámlálandók.

31. §.

Tíz jelenlevő tagnak szavazás előtt írásban be­

adott kívánságára az elnök névszerinti szavazást köteles elrendelni. Választások szavazólapokkal, de közfelkiáltásokkal is történhetnek. 15 jelenlevő tagnak a szavazás előtt írásban beadott kívánságára bármely kérdés eldöntésére köteles a titkos szavazást elren­

delni.

32. §.

Először az előadói javaslat, illetve az első indít­

vány kerül szavazás alá, azután sorba veendők a hozzá legközelebb álló módosító indítványok.

33. §.

Pénzösszegeknél először a legnagyobb kerül szavazás alá, utána sorban az indítványozott kisebb összegek.

34. §.

Az alapszabályok változtatását elrendelő köz­

gyűlési határozat végrehajtása előtt, a magy. kir.

Belügyminisztériumhoz megerősítés végett fölterjesz­

tendő.

35. §.

Az előző nap közgyűlési jegyzőkönyve a követ­

kező közgyűlési napon hitelesítendő. A közgyűlés be­

záratván, a hitelesítést az elnök által kijelölt köz­

gyűlési tagok teljesítik.

IX.

Elnökség és választmány.

36. §.

Az elnökség és választmány tagjait a közgyűlés választja két évre.

Az elnökség áll: 1 elnök, 1 ügyvezető igazgató, 2 alelnök, 2 titkár, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 gazda, 3 számvizsgálóból.

A választmány 20 tagból áll, melynek fele­

része nézőszám, felerésze pedig előadószám kell, hogy legyen.

A M. A. E. nyugdíjintézetének mindenkori el­

nöke hivatalból teljes jogú tagja a M. A. E. elnök­

ségének.

— 11 ^—

X.

Az elnökség hatásköre.

37. §.

Az elnök

irányítja az egyesület működését, képviseli a hatósá­

gokkal szemben, vezeti a választmány üléseit, szava­

zatok egyenlősége esetén dönt, saját felelősségére az egyesület céljaira 2000 koronáig utalványozási joga van. A tisztviselők működése felett felügyeletet gya­

korol, választmányi üléseket kéthetenként, vagy a szükséghez képest esetleg a választmány tiz tagjának kívánságára bármikor összehív Az egyesület ügyeit sürgős esetekben elsőfokulag elintézi, fegyelmi ügyek­

ben a fennálló szabályok szerint intézkedik.

38. § Az alelnökök

helyettesítik az elnököt ennek megbízásából, vagy akadályoztatása esetén.

39. §.

Ügyvezető igazgató.

Vezeti az egyesület irodáját, eljár a tagok és az egyesület ügyeiben, úgy hatóságoknál, mint igazgató­

ságoknál ; előkészíti a választmány és az egyes bizott­

ságok munkaanyagát; előadja a választmánynak, úgy­

szintén egyes bizottságoknak, amelyekben tanácskozási joga van, de szavazati joggal nem bír.

Aláírja az elnök-, vagy alelnökökkel együttesen az egyesület hivatalos Írásait és okmányait. Sürgős és indokolt esetekben az ilyen írásokat az ügyvezető­

igazgatónak jogában áll egyedül is aláírni.

Rendezői vagy művezetői állást nem vállalhat, de mint tag, működhet.

Működéséért a választmány által meghatározott fizetést kap.

40. §.

A titkár.

Az elnök vagy a választmány utasítására eljár az egyesület ügyeiben hatóságoknál vagy magánosok­

nál, képviseli az egyesületet ünnepségeken, temetése­

ken és társadalmi ünnepélyeken. Végzi az irodában a fontosabb fogalmazási munkálatokat, fegyelmi ügyek­

ben végzi a fegyelmi szabályokban előirt teendőket, (lásd 11. függ.) vezeti a választmányi ülés jegyzőköny­

veit és azokból a hivatalos lap számára kivonatot készít.

41. §.

A pénztárnok.

A pénztáros hivatalos órái naponta két órában állapíttatnak meg. Felelős tisztében felügyel az egye­

sület pénztárában elhelyezett egyesületi vagyonra, kiadásait és bevételeit csak megfelelő és hiteles nyugta ellenében szolgáltatja ki, vagy be. Köteles a számvizsgálók bármelyikének felhívására bármikor a pénztárkönyveket, a pénztári készleteket és értékéket felmutatni.

42. §.

Az ellenőr

ellenőrzi a pénztárt és a pénztár kezelését. Bármikor, de havonkint legalább egyszer köteles megvizsgálni a pénztárkönyvet, a pénztári készleteket, alapokat és mindennemű értékeket; előttemezi a pénztári kimuta­

tásokat és a költségvetést, nemkülönben a tagsági dijakat és a nyugtákat

- 13 ^—

43. §.

A gazda

ügyel a házirendre az egyesületi helyiségekben, gon­

dozza az egyesületi helyiségeket és berendezéseket és a szükséges beruházásokra a választmánynak előter­

jesztéseket tesz. Őrzi az egyesületi zászlót és végzi a velejáró teendőket.

44. §.

A számvizsgálók.

A számvizsgálók az egyesület legfelelőségtelje- sebb tisztjei, őrzik az egyesület vagyonát. Az egyesü­

let könyveit megvizsgálják, a számadatok helyességét megállapítják, a pénzkészlet mennyiségét számszerűleg kimutatják, e célból a pénztárkönyvet bármikor meg­

vizsgálhatják. A számvizsgálók kötelesek az egyesület megvizsgált és lezárt könyveit aláírni, a havi zár­

számadásokat átvizsgálni, esetleges észrevételeiket kötelesek azonnal írásban az elnökkel közölni A szám- vizsgálók bármelyike az előző pontban megállapított módon, előre meg nem állapított időpontban bár­

mikor rendkívüli vizsgálatot tarthat. A vizsgálatok­

hoz szükséghez képest az egyesület tisztviselői is meghivatnak, kizárólag azon célból, hogy a könyve­

lésről és a számvitelről a számvizsgálóknak felvilá­

gosítást adjanak.

A számvizsgálók a pénztárállomány és az évi számadás eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni kötelesek és a közgyűlésen az egyesület vezetősége részére vagy a felmentvény megadását indítványozzák, vagy észrevételeiket a közgyűlés elé terjesztik.

45. §.

Az ügyész.

Az ügyész az egyesületet jogi ügyekben ható­

ságok előtt és magánszemélyekkel szemben képviseli.

A tagoknak ingyen jogi tanácsokkal szolgál. A vezető­

ség felszólítására jogi kérdésekben felvilágosítást ad A választmány határozatainál az ügyész véleményét, ha azt kikérte, figyelembe venni tartozik. Az ügyész­

nek felszólalási joga csak jogi kérdésekben van;

szavazati joga nincs.

Az ügyész az egyesület meghívására feltétlenül rendelkezésre állni köteles.

XI.

A választmány.

46. §.

A választmány az alapszabályok szigorú megtar­

tására felügyel, egyesületi tagokat felvesz, vagy kizár;

az egyesület összes vagyonát kezeli, 2000 koronán felüli összeget az egyesület céljaira utalványoz, a jelentkezőket igazgatói engedély megszerzésére a m.

kir. Belügyminisztériumhoz ajánlja, vagy az engedély megvonását kérelmezi. Általában a tett intézkedéseket, valamint a folyó ügyek intézéséről tett igazgatói jelen­

téseket tételenkint felülvizsgálja. A választmány saját kebeléből állandó, vagy ideiglenes bizottságokat ala­

kíthat, vagy küldhet ki.

47. §.

A választmány szótöbbséggel határoz. Határozat- hozatalra a tanácskozást vezető egyesületi elnökön kivid 8 tag jelenléte szükséges. A választmányi ülé­

sekről elmaradt tagok elmaradásaikat Írásban tartoz­

nak indokolni. Aki háromszor indokolatlanul elmarad, tagsága választmányi határozattal megszüntethető.

48. §.

Választásnál, egyesületi tagok kizárásánál, igaz­

gatói engedélyek iránti kérelmeknél titkos szavazás rendelendő el.

— 15 ^—

49. §.

Ha valamelyik választmányi tag mandátumát le­

teszi, vagy hivatalától bármely okból megválik, a bennmaradt többiek az így megüresedett állásra a közgyűlés által legtöbb szavazatot nyert tagot sor­

rendben hívják be. Vagy ha ilyenek nincsenek, helyettest választanak, kinek megbízatása a legköze­

lebbi közgyűlésig tart A választmányi ülések jegyző­

könyvei az elnök által kijelölt két választmányi tag által hítelesitendők.

XII.

A választmány szervei.

50. §.

A választmány saját kebeléből a következő bizottságokat küldi ki: 1. Fegyelmi-, 2. jóléti-, 3. en­

gedély-, 4. .vizsga- és 5. jogvédelmi bizottságok.

51. §.

Fegyelmi bíróság.

A fegyelmi bíróság a M. A. E. fegyelmi szabály­

zata értelmében alakul meg és hozza. ítéleteit.

A fegyelmi szabályok az alapszabályok II. függe­

lékét képezik.

A jóléti bizottság.

52. §.

A jóléti bizottság áll a választmány kebeléből kiküldött 7 tagból, hivatalból azonban a számvizs­

gálók is részt vesznek. Elnökét esetről-esetre saját kebeléből választja.

A segély- és kölcsön-ügyrend az alapszabályok III. függelékét képezi.

Az engedély-bizottság.

53. §.

Az engedély-bizottság áll a választmány kebe­

léből kiküldött 7 tagból. Elnökét esetről-esetre a saját kebeléből választja meg.

Határoz a kérvényező személye és engedélye fölött. Köteles a kiadott engedélyt jóváhagyás végett a választmány elé terjeszteni. Határoz még az engedély megvonására előterjesztett ügyekben is.

Engedélyes kizárólag csak a M. A. E. rendes tagja lehet.

A vizsgáztató bizottság.

54. §.

A vizsgáztató bizottság áll a választmány kebe­

léből kiküldött 11 tagból és a szükséghez képest esetről-'esetre behívandó különleges szakértőkből. — Elnökét esetről-esetre saját kebeléből választja meg.

A vizsgáztató bizottság hatásköre: a vizsgára jelentkezők képességeinek megvizsgálása után fel­

vétele iránt és osztályozása tekintetében a választ­

mánynak előterjesztést tenni.

A jogvédelmi bizottság.

55. §.

A jogvédelmi bizottság a választmány kebeléből kiküldött 7 tagból, a számvizsgálókból és az ügyész­

ből áll.

Határoz az egyesület rendes tagjai által benyúj­

tott perigények felett.

A jogvédelmi ügyrend az alapszabályok IV-ik függelékét képezi.

— 17 ^—

XIII.

Az egyesület vagyona és alapjai.

56. §.

a) Egyesületi alap.

Az egyesületi vagyon alapja a következőkből ál!:

Felvételi-, tagsági dijak, jelvény- és igazolvány!

dijak, vizsgadijak és minden e célra adományozott vagy befolyt összegekből.

b) Gyárfás Dezső-alap.

, '^alapnak juttatott adományok és hagyo- m- riiiy'Ok s minden e célra befolyt jövedelem, amelyek a. seg.eíyeést célozzák.

XIV.

Az egyesület feloszlásáról.

57. §.

A M. A, E. feloszlása és vagyonának hovafor- ditása fölött csak külön erre a célra összehívott köz­

gyűlés határoz.

Ezen közgyűlés határozatképességéhez a tagok háromnegyedének a jelenléte szükséges; határozat- hozatalához a jelenlevők háromnegyedének szótöbb­

sége szükséges.

Határozatképtelenség esetén az egy hó alatt összehívandó közgyűlés tekintet nélkül a megjelentek számára kétharmad szavazattöbbséggel dönt.

Az egyesület összes vagyona, melyből a tiszt­

viselők háromhavi fizetése és az esetleges terhek lesznek fizetendők, valamely megbízható fővárosi pénzintézet kezelése alá bocsájtatik oly rendeltetéssel, hogy a kamatokkal évről-évre szaporodó tőke egy

bármikor alakulandó Magyarországi Artista Egyesület tulajdonába fog átmenni.

58. §.

Az egyesület feloszlása és ez esetben vagyoná­

nak hovaforditása tárgyában hozandó közgyűlési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisz­

tériumhoz felterjesztendő.

59. §.

Abban az esetben, ha a M. A E. az alapsza­

bályokban meghatározott célt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja és amennyiben működésé­

nek folytatása az állam, vagy az egyesület tagjainak vagyoni érdekeit veszélyeztetné, a m. kir. kormány az egyesület működését haladéktalanul felfüggeszti, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlathatja, vagy az alap­

szabályok pontos megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezi.

— 19 ^-

I. Függelék.

Mi a M. A. E. célja?

1. Kollektiv szerződések megkötése által kiküszö­

bölni a jogbizonytalanságot és egészséges szerződési viszonyokat teremteni, megszüntetni a bel- és külföldi szerződésekben foglalt önkényes pontokat, egyoldalú­

ságot, kétértelműséget és antiszociális intézkedéseket;

továbbá megvédeni az artistaságot a vállalkozók ön­

kényes cselekedetei ellen.

2. Az artisták jogainak jogi tanács-, illetve a szerződtető fél által elkövetett jogsérelem kellő bizo­

nyítása esetén jogvédelemben való részesítése, úgy a bel-, mint külföldön.

3. A modern szociális törvényhozás előmozdí­

tása, különösen színházi törvények, állásközvetítő tör­

vények és más oly törvények megteremtésével, melyek artistaérdekeket érintenek.

4. A fennálló törvények, szabályok és rendeletek megjavítása oly irányban, hogy a varieté, kabaré és cirkusz a színházzal egyenrangúvá tétessék, továbbá megszüntetése oly hatósági vagy államgazdasági aka­

dályoknak, melyek az artistafoglalkozás üzését és álta­

lában a varieté-, cirkusz- és kabaréipar üzését meg­

nehezítik.

— 21 ^—

5. Az artisták, illetve az artistatársadalom tekin­

télyének emelése, különösen a közönség, a sajtó, a bel- és külföldi hatóságok előtt. Az artisták közé keveredett és oda nem tartozó illetéktelen elemek kiirtása, az artistákhoz nem méltó állapotok megszün­

tetése, mint például a fogyasztási kényszer, stb.

6. Mindenféle ügynöki visszaélés megszüntetése és a szabálytalanságok gyökeres kiirtása, különösen a lehetetlen követeléseket tartalmazó kötelezvények (Reversalis), a magasabb százalékszedés, ügynökök és azok alkalmazottai külön honorálásának megszün­

tetése, stb.

7. A szellemi termékek terén a szerzői és elő­

adási jog teljes védelme.

8. Artistaiskola megteremtése; a megbízhatatlan iskolák megszüntetése és különösen oly iskolák és egyé­

nek üldözése, akik tapasztalatlan embereket szerződési ígéretekkel kizsákmányolnak.

9. Az artistacsoportokban jogbiztonság megte­

remtése, megfelelő szociális tag- és tanoncszerződé- sek megalkotása és a csoporttagok jogos követelmé­

nyeinek előmozdítása.

10. Az artisták szakszerű felvilágosítása a szak­

sajtó utján és taggyűléseken, különösen hatóságok-, vállalkozók-, ügynökök-, stb .-vei szemben fennálló jogaik és kötelességeik felől.

11. A tagok segélyezése rossz anyagi helyzetükben, mely előre nem látott események, baleset, betegség, a vállalkozó fizetésképtelensége által keletkezett.

II. Függelék.

А M. А. Е. fegyelmi szabályai:

ELSŐ RÉSZ.

Általános határozatok.

i. §

A fegyelmi szabályok a M. A. E. összes tagjaira kötelezők.

2. §.

Jelen szabályoknak nemismerésével magát senki- sem védheti.

MÁSODIK RÉSZ.

Fegyelmi határozatok.

3. §.

Ezek a szabályok a tagnak az egyesülettel, az igazgatónak a tagjaival, vagy a tagnak igazgatójával vagy tagtársaival és a közönséggel szemben, a társu­

lati működés körén kívül vagy belül elkövetett fegyelmi vétségeket, ezeknek büntetéseit és a fegyelmi eljárást határozzák meg.

— 23 ^—

I. Fejezet.

Fegyelmi vétségek.

4. §•

Fegyelmi vétséget követ el az egyesületnek az a tagja:

a) aki az egyesületi alapszabályokban megsza­

bott kötelességeinek eleget nem tesz;

b) aki a vezetőség, választmány és tagtársai iránt tartozó tiszteletről megfeledkezik, határozatainak ellenszegül, vagy ezekről sértőleg nyilatkozik.

5. §.

Fegyelmi vétséget követ el különösen:

a) aki a választmány közvetve vagy közvetlenül kiadott határozatait, utasításait vagy felhívásait egyál­

talában nem, vagy késedelmesen teljesíti;

b) aki a M. A. E. alapszabályaiba ütköző szer­

ződéseket köt;

c) aki olyan egyénekkel lép fel, akik a M. A.

E.-nek nem tagjai, abból ideiglenesen vagy végleg kizárattak;

d) aki szerződést szeg;

e) aki hamisan vádaskodik, hamisan tanúskodik, hamis adatokat tartalmazó okiratokat bemutat és fel­

használ;

/) aki szerződését jogos ok nélkül elhagyja, loha a szerződésileg kikötött járandóságát megkapta;

g) aki a közerkölcsöt sérti, részegeskedik, nyil­

vános helyeken botrányosan viselkedik, kéregét, engedélyét, vagy az egyesületi igazolványát elzálo­

gosítja ;

h) aki valamely tag vagy igazgató egyéni és művészi hitelét rontó, tekintélyét, jellemét és becsüle­

tét sértő hírlapi közleményeket ir;

i) aki az egyesület alapszabályai, vagy a szabá­

lyok szerint az egyesület hatáskörébe tartozó ügyekben,

az egyesület megkerülésével, előzetesen más hatósá­

gokhoz vagy bírósághoz fordul;

j) aki rendszeresen hanyagságból az előadások­

ról vagy próbákról lekésik vagy elmarad, az előadá­

sokon hanyagul játszik;

k) aki az egyesület által kiadott engedélyekkel bármily módon visszaél, vagy piszkos konkurrenciát üz.

II. Fejezet.

Fegyelmi büntetések:

6. §.

Fegyelmi büntetések a következők:

a) szóbeli vagy írásbeli megrovás;

b) pénzbüntetés;

c) engedélyek megvonása;

d) az egyesületből való ideiglenes kizárás;

é) az egyesületből való végleges kizárás.

7- §•

A 6. §. a) és b) pontjaiban meghatározott bün­

tetéseket a vétség fokozataihoz képest és ismételt elkövetések esetén első és esetleg utolsó fokon

— tekintettel a 20 és 21. § ra — a fegyelmi bíróság szabja ki.

A 6. §. c), d) és e) pontjaiban érintett bünteté­

seknek csakis a szabályok által rendelt esetekben van helye és ily esetekben a fegyelmi bíróság vete­

ményes jelentésének meghallgatása mellett első fokon a választmány határoz.

III. Fejezet.

8. §.

A fegyelmi vétségek fölött első fokon a fegyelmi bíróság, második fokon a választmány és végső fokon a közgyűlés ítél.

25 ^—

9 §.

A fegyelmi bíróság hatáskörét első fokon a vá­

lasztmány tagjaiból alakított 11 tagú bizottság gyako­

rolja; határozathozatalra 3 tag jelenléte szükséges.

A bíróság tagjait a választmány a maga kebeléből választja. Ennek az első fokú fegyelmi bíróságnak az elnökét a megválasztott bírósági tagok esetről-esetre saját kebelükből választják.

A jegyzői teendőket az egyesület legfőbb tiszt­

viselője vagy helyettese végzi.

10. §•

A fegyelmi bíróság hatáskörét második és utolsó fokban a választmány gyakorolja, — kivéve a kizára- tást, amely első fokon a fegyelmi bíróság, második fokon a választmány hatáskörébe tartozik — amely határozatok azonban birtokon kívül vagy belül csak két egybehangzó ítélet értelmében — a birtokra vo­

natkozólag eltérő vélemény esetén az egyesület elnöke döntésével — a legközelebbi közgyűléshez feleb- bezhető.

11. §.

A fegyelmi eljárás hivatalból, vagy magánfél panaszára indítható meg.

A hivatalos vádló a központi iroda legfőbb tiszt­

viselője vagy helyettese.

12. §.

Az egyesület elnöke vagy helyettese a beérke­

zett fegyelmi panaszokat — származzanak azok akár magán, akár hivatalos vádból — a fegyelmi bíróság­

nak adja ki elbírálás végett, szükség esetén azonban elővizsgálat megejtése miatt kiadhatja az egyesület titkárának, aki szó vagy írásbeli utón kihallgatja a terheltet, a panaszost és tanukat, megvizsgál minden körülményt, amely az ügy felderítésére szolgál és az összes iratokat összegyűjti.

13. §.

Az ügyvezető-igazgató az ügy tárgyalására határ­

napot tűz ki. Erről úgy a terhelt, mint a panaszos és a tanuk levélben, esetleg a hivatalos lap utján értesitendők.

14. §.

A tárgyalást az elnök vezeti: a terhelthez, pana­

szoshoz és tanukhoz — ha jelen vannak — kérdé­

seket intéz Az, hogy terhelt vagy panaszos nincs jelen a tárgyaláson, az ítélet meghozatalát és kihir­

detését nem befolyásolhatja.

15. §.

Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények újabb tanuk kihallgatását, vagy a vizsgálat kiegészítését teszik szükségessé, a fegyelmi bíróság — a tárgyalás elha­

lasztása mellett — azt elrendelheti.

16. §.

A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző Írják alá.

17. §.

A fegyelmi bíróság a felmerült bizonyítékokhoz képest hozza meg ítéletét. Az ítélet felmentő vagy marasztaló. Az utóbbi esetben a fegyelmi bíró­

ság kiszabja a 6. és 7. §-ok figyelembevételével a büntetést.

18. §.

Az ítéletről a feleket értesíteni kell, amely ítélet az egyesület hivatalos lapjában, szükséghez képest, közlendő.

19. §.

Úgy a terhelt, mint a panaszos, az ítélet ellen a hivatalos lapban való megjelenéstől, illetve az értesi-

— 27 —

tés vételétől számított 15 nap alatt az első fokú fegyelmi bíróságnál benyújtandó felebbezéssel élhet.

A megrovásra szóló ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs. A postai értesítés sikertelensége sem az eljárás folyamát, sem az ítélet jogerőre emelkedését nem akadályozza.

20. §.

500 koronáig terjedő bírságra szóló első fokú határozat a választmányhoz csak birtokon kívül felebbezhető.

21. §.

A felebbezett ügyekben a felebbezési bíróság azok szerint a szabályok szerint jár el, melyeket az első fokú bíróságra nézve a fentebbi §-ok megálla­

pítanak.

22^{. §.}

A jogerőssé vált büntetést tartozik a tag a bíró­

ság által megszabott határidőn belül megfizetni.

Határozott összegű bírságot — ha az összeg nevezett tag havi fizetésének felét meghaladná — két részletben köteles beszolgáltatni.

23. §.

Az egyesületből való ideiglenes kizáratás és az engedély fegyelmi utón való megvonása a választ­

mány által tudomásul vétel végett az évi közgyűlés­

nek bejelentendő.

24. §.

A kizárt tag az itt körülírt jogorvoslatokon kívül, a fegyelmi ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül, lényegileg az ítélet tárgyára vonatkozó uj bizonyítékok alapján, ügyének ujrafelvételét kérheti.

Afölött, vájjon a véglegesen kizárt tagnak az ujrafelvétel iránt beadott kérvénye és újabb bizonyi-

tékái tárgyalhatok-e, a választmány határoz. A vá­

lasztmány elutasító határozata ellen a közgyűléshez való felebbezésnek helye nincs.

Záradék.

Oly vétségek és mulasztások ügyében, melyekre nézve ezekben a szabályokban világos intézkedés nincs, a fegyelmi bíróság saját belátása szerint ítél­

kezik.

Az e szakasz alapján hozott ítéletekkel szemben azonban az érdekelt felek mindenkor a választmány­

hoz fordulhatnak.

— 20 ^—

III. Függelék,

Segély- és kölcsönügyrend.

I.

Általános tudnivalók.

Az egyesület segélyeket és kölcsönöket kizárólag a „Gyárfás Dezső“ segélyalapból folyósíthat.

A tagnak nem áll jogában az egyesületet per utján segélyadásra kényszeríteni, mert a segély meg­

adása vagy megtagadása az egyesület vezetőségének diszkrécionális joga.

A „Gyárfás Dezső" segélyalap adományokból, büntetéspénzekből, továbbá jótékonycélu előadások, ünnepélyek és ehhez hasonlók tiszta jövedelméből táplálkozik

II.

Kölcsön és segély.

a) Kölcsönt és segélyt az egyesület kizárólag olyan tagoknak adhat, akik legalább 10 hónapja tagjai az egyesületnek és 2 hónapi tagsági díjnál többel nincsenek hátralékban. A segélyt nem kell vissza­

fizetni, míg a kölcsön után 5%-os kamat fizetendő, amely a kölcsönből levonásba kerül.

Ha valamely tag önhibáján kívül kényszerhely­

zetbe kerül, az egyesülettől segélyt vagy kölcsönt kér-

hét. Az ilyen kérvényeket alaposan megindokolva, írás­

ban kell az egyesületi irodába benyújtani; az ügyvezető­

igazgató köteles azt 3 napon belül a jóléti bizottság elé terjeszteni. Indokolt és sürgős esetekben a jóléti bizottságot 24 órán belül is össze lehet hívni.

b) Ha valamely tag azért kér kölcsönt, hogy a legközelebbi szerződési helyére utazhasson, úgy a kérvényhez szerződése is csatolandó. Ha a jóléti bizottság ilyen esetben megszavazza a kölcsönt, úgy a kérvényező tagnak engedményezési okiratot kell aláírni, melynek értelmében az igazgató az esedékes fizetéséből tartozik a kölcsönt levonásba hozni és az igazgatót erről értesíteni tartozik, aki az összeget az egyesületnek beküldi. Ha a kért összeg oly magas, hogy egy szerződési időtartam alatt nem képes ezt a kérvényező visszafizetni, úgy a legközelebbi szerző­

dést is csatolni kell a kérvényhez és több engedmé­

nyezési okiratot aláírni. Ha a tag valamely oknál fogva nem utazna el szerződtetés! helyére, a kölcsönt azonnal visszafizetni tartozik.

Levélbeli vagy távirati kérelmeknél a polgári és művészi név, továbbá a tagsági szám közlendő.

c) A segély vagy kölcsön megadása, annak ma­

gassága és visszafizetési feltétele felett a jóléti bizott­

ság dönt.

Vitás esetekben a választmány dönt.

d) A „Gyárfás Dezső“ segélyalapból elhunyt ta­

gok özvegyei és árvái, továbbá az egyesület rokkantjai is kaphatnak kölcsönt, ha azok baleset vagy betegség által átmenetileg szorult helyzetbe jutnak. Orvosi bizonyítványok és orvosi vények a kérvényhez mel­

léklendők.

e) Színpadi kellékek, gépezetek, ruhák, reklám­

anyag, műsor stb. beszerzésére a fenti alapból köl­

csönt adni nem szabad. Kivételt képezhet, ha a tag kellékei stb. tűz, elemi csapás, lopás, vagy vasúti szállítás alkalmával megsemmisültek, illetve elvesztek és ezt okirattal igazolja.

Ha valamely tag hosszabb ideig van szerződés

— 31 —

nélkül, és a szerződésnélküliség okát nem betegség okozta, nem tarthat igényt kölcsönre, illetve annak kölcsön nem szavazható meg; úgyszintén nem folyó­

sítható kölcsön adósságok törlesztésére sem.

f) Kilencven napnál hosszabb időre kölcsönt nem adhat a jóléti bizottság, ha azonban a tag a kitűzött határnapon belül nem tudja kölcsönét vissza­

fizetni, kellőleg indokolt kérvényben fizetési halasz­

tást kérhet a választmánytól. A választmány indokolt esetben legfeljebb 60 napi halasztást adhat.

Ha valamely tag a „Gyárfás“-alapból már kapott kölcsönt, de azt a kitűzött határidőre nem fizette vissza, ennek dacára újabb kölcsön folyósítását kéri, kérelmét — a jóléti bizottság előterjesztésére és véle­

ményezésére — csak a választmány teljesítheti.

g) Az egyesület ne kérjen rendszerint más biz­

tosítékot, mint a tag aláírását. Különösen ne adjon lombardkölcsönt értékpapírokra, lakásberendezésekre, házra stb.

h) A tag tartozik a kölcsönkapott összeget a kitűzött határidőre az egyesületnek portómentesen beküldeni.

i) Hogy egy esedékes váltó perlendő-e és mikor perlendő, efelett a választmány dönt.

Oly tagoknak, akik az esedékes kölcsönt több­

szöri felszólításra sem fizetik vissza, — habár a vá­

lasztmány belátása szerint visszafizethették volna — utolsó fizetési terminust szab meg a választmány;

ha erre az időre sem fizetnek, úgy tagsági joguktól megfosztandók és további három hónap után az egyesületből kizárandók.

III.

Halálozási segély.

1. Ha valamely tag meghal, az egyesület azon egyéneknek, kiket az illető legutoljára mint igényjogo­

sultakat megnevezett, vagy ha ez nem történt meg, hátramaradottjainak, kiknek elsősorban azon egyének tekintendők, akiket az elhunyt eltartott, a közgyűlés

által, kétharmad szótöbbséggel megszavazott, a tagok létszámának és a gazdasági életnek megfelelő összeget fizet ki halálozási segély cimén. Ha kétségek merülnek fel az igényjogosultságra nézve, — az összes körülmé­

nyek figyelembe vételével — végérvényesen a választ­

mány dönt. Peres utón senkisem szerezhet magának jogot a halálozási segély kiutalására.

2. Az elhalt tagnak az egyesület által adott kölcsönök a halálozási segélyből levonandók; de a választmánynak indokolt esetben joga van a kölcsönt más alapból is fedezni.

3. A halálozási segély kifizetése megtagadható, ha az elhunyt az egyesületnek nem volt legalább tiz hónapig tagja, vagy — a folyó hónapot nem számítva — több, mint két havi tagsági díjjal hátralékban van és a legutolsó halálozási bélyeget a szaklapban való közzétételtől számított 30 nap után sem fizette be.

Akik tengerentúl vannak (Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália), a közzétételtől számított 90 nap alatt tartoznak ebbeli kötelezettségüknek eleget tenni.

4. A halálozási segélyalapot oly módon táplál­

juk, hogy minden egyes halálozás alkalmával az összes tagoktól az egyesületi pénztárba fejenként, a közgyűlés által kétharmad szótöbbséggel megszavazott, a tagok létszámának és a gazdasági életnek megfelelő összeget fizettetünk be. Halálozási bélyeget előre fizetni szabad. Ha a tagok által e célra befizetett összeg a III. szakasz 1. bekezdése szerint megállapított össze­

get meghaladná, úgy ezt az összeget a halálozási segélyalaphoz kell csatolni. Ha a tagok által e célra befizetett összeg a megállapított segélyösszegnél kisebb volna, a hiányzó összeg viszont a halálozási segélyalapból és ha ez már kimerült, a Gyárfás Dezső segélyalapból, mint kölcsön veendő fel.

5. Ha nincsenek törvényes örökösök, vagy azok a segélyösszegről lemondanak, avagy az elhunyt kife­

jezetten nem intézkedett, úgy az összeg a halálozási segélyalaphoz csatolandó.

— 33 —

IV. Függelék.

Jogvédelmi ügyrend.

1. Az egyesület azon tagjainak, akik legalább 6 hónapja már tagjai az egyesületnek — nem számítva a folyó hónapot — és több, mint két havi tagdíjjal nincsenek hátralékban, kizárólag artista üzleti ügyek­

ben, ingyen jogvédelmet ad. Magántermészetű ügyek­

ben, mint bűnügyek, becsületsértési ügyek, magán­

jogviszonyokból eredő követelések stb., ingyen jog­

védelem nem igényelhető és nem adható.

Valamely szám, mutatvány vagy egyes kellékek eladása, kupiék és darabok eladása stb. nem tekint­

hetők artista üzleti ügyeknek.

Ha valamely tag vállalkozó vagy ügynök lett, úgy a közte és a nála, illetve általa szerződtetett artisták közt támadt viszályok nem tekinthetők artista üzleti ügyeknek, hanem igazgatói, illetve ügynöki üzleti ügyeknek és ilyen esetekben az igazgatónak vagy ügynöknek — ha az illető tagja az egyesületnek — ingyen jogvédelem nem adható.

Szállítókkal, szállítási vagy biztosítási társasá­

gokkal stb. támadt peres ügyekben, a kérdés megíté­

lésénél, hogy artista ügyletről van-e szó, figyelembe vehető, hogy meglevő szerződés vagy lekötendő szer­

ződés-e a tárgya a peres ügynek.

Ha valamely tag önálló estét rendez, a kérdés megítélésénél, hogy artista ügyleti ügyről van-e szó, döntő fontosságú, vájjon a helyiségtulajdonos a tag­

nak fixumot, felpénzt, engedélydijat is ad-e a belépő­

díjakon kívül. Ily esetekben a jogvédelmi bizottság dönt afelett, hogy á tárgyalás alá kerülő eset artista ügylet­

nek tekintendő-e vagy sem.

2. Csoportfőnök, társulatvezető és csoporttag közti peres ügyeket lehetőleg a fegyelmi bírósággal kell elintéztetni. Ha a fegyelmi bíróság azt nem tudja elintézni, akkor dönt a jogvédelmi bizottság a jogvé­

delem megadása vagy elutasítása felett.

Ha valamely tagnak a jogvédelem megadatott, az összes költségeket az egyesület fedezi az egyesü­

let vagyonából.

Ha elsőfokon pervesztes lett az egyesület, az ügyész a marasztaló ítéletet önhatalmúlag nem feleb- bezheti meg. A kérdés felett — a peranyag és ítélet alapos megtárgyalása után — a jogvédelmi bizottság dönt. Ilyen esetben az ügyész 48 órával a tárgyalás után köteles az irodát a jogvédelmi bizottság össze­

hívására felhívni.

3. Ha valamely tag vidéken tartózkodik és onnan jogvédelmet kér, úgy pontosan meg kell írnia a jogvéde­

lem tárgyát képező esetet és a teljes levelezést (távirat, szerződés stb.) be kell küldenie az egyesület irodájának.

4. Az ügyész a jogvédelmi üléseken résztvesz.

Jogi véleményét minden ügyben ki kell kérni. Ő viszi az egyesület és annak tagjainak pereit; levelezést a felekkel direkt nem folytathat, kizárólag csak az egye­

sületen keresztül levelezhet. Sürgős és indokolt ese­

tekben azonban kivételesen direkte is levelezhet.

5. A jogvédelmi bizottság áll 7 tagból, a szám- vizsgálókból és ügyészből; határozatképes, ha tagjai közül öten jelen vannak. Elnökét esetről-esetre saját kebeléből választja. Egyszerű szavazattöbbséggel hatá­

roz. A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel és feltünte­

tendő, hány névszerinti szavazat adatott le a jogvéde­

lem megadása mellett és hány ellene.

— 35 ^—

A jogvédelem megadása csak az első bíróságnál folyamatba teendő bírói eljárásra vonatkozik.

Amennyiben szüksége merülne fel annak, hogy valamely ügy első bírósági döntése megfelebbeztet- nék, vagy azt az ellenfél felebbezné meg, úgy a to­

vábbi jogvédelem megadása tárgyában a jogvédelmi bizottságnak újra dönteni kell.

Külön határozat szükséges ahhoz is, ha vala­

mely per vidéken, vidéki megbízott ügyvéd utján in­

dítandó meg.

6. A jogvédelmi bizottság teljes és korlátozott jogvédelmet adhat. A korlátozás abból állhat, hogy a tagnak a költségek egyrészét viselni kell azért, mert ő maga nem járt el jogilag vagy üzletileg helyesen, és ezáltal idézte elő a peres helyzetet. Állhat továbbá abból, hogy a tagnak az összes költségeket vagy a költségek egy részét kell viselnie azért, mert egy általa állított tény, melyet az ellenfél tagad, a per folyamán nem bizonyítható, vagy a per kimenetele előreláthatóan kétséges.

Ha korlátozott jogvédelem adatott, úgy a per benyújtása vagy felebbezése előtt erről a tag értesí­

tendő és beleegyezése kikérendő. Indokolt esetek­

ben a tagtól megfelelő összeg letétbe helyezése is kívánható.

7. Mielőtt valamely ügyet a jogvédelmi bizott­

ság elé terjeszt a vezetőség, köteles a tényállást tisz­

tázni és szükség esetén az ellenféllel, vagy harmadik személlyel (tanuk) levelezni és a lehetőség szerint egyezséget létrehozni. A jogvédelmi bizottság is köte­

les döntése előtt minden szükséges információt be­

szereztetni és a bizonyítási anyagot bekérni. A már megadott jogvédelem visszavonható, ha az egyesület ügyésze kijelenti, hogy a bizonyítási anyag nem nyújt elegendő alapot a per megnyerésére és a jogvédelmi bizottság az újabb tanácskozásán osztja az ügyész eme felfogását.

8. Rendes körülmények közt a következő ügyek­

ben nem adható ingyenes jogvédelem:

a) olyan viszonyoknál, melyek a tag hanyagsága folytán keletkeztek;

b) ha a tag nem a kollektiv szerződésben előirt pontok alapján szerződött és nem az egyesület által képviselt jogszokás és általános joggyakorlat szerint cselekedett;

c) ha egyik tag a másik taggal akar perlekedni, kivéve, ha a másik tag igazgató vagy ügynök;

d) ha valaki olyan egyént perel, aki semmi biz­

tosítékot nem nyújt arra, hogy a perelt összeg és a perköltség rajta behajtható.

9. Az ügyész vagy annak helyettese köteles fon­

tos, vagy elvi jelentőségű bírói döntéseknél az ítéletet és annak indokolását a vezetőségnek, megtekintés és leírás céljából, azonnal beküldeni.

10. Ha valamely ítélet jogerőssé válik, de az ellenfél nem fizet, kielégítési végrehajtás kérendő. Ha ez eredménytelen volt, a további folytatólagos kielé­

gítési végrehajtás költségeit az egyesület nem fizeti, kivéve, ha a választmány fontos oknál fogva máskép határoz.

11. Ha valamely tag jogvédelmet kapott, köteles feltétlenül az egyesületi irodával minden címváltozá­

sát tudatni, vagy oly egyéneket megnevezni, akiktől minden időben a pontos címe megtudható. Köteles legjobb tudása szerint minden kérdésre felelni és fel­

világosítást adni, elleneseiben az egyesület nem tar­

tozik perét tovább vinni. Ha ily okoknál fogva az egyesület a pert megszünteti, az összes költségeket a tag viseli. A jogvédelem megvonása esetén az egye­

sület tagjai semmiféle kártérítési igényt az egyesület­

tel szemben nem támaszthatnak.

12. Ha valamely tag azért válna pervesztessé, mert a tag a valóságnak meg nem felelő információ­

kat adott, vagy szándékosan hallgatott el perdöntő tényeket, a jogvédelmi bizottság előterjesztésére a választmány, kétharmad szótöbbséggel hozott határo­

zattal, az összes költségek megtérítésére Ítélheti a

e=E» 37

tagot. Határozat előtt a jogtanácsos szakvéleménye kikérendő.

13. Ha a jogvédelem megadatott, a tagnak egyez­

kedési tárgyalásokba bocsátkozni nem szabad, mert egyezség létrejötte esetén az egyesület a költségeket nem viseli és a tag ellen fegyelmi eljárást indit. Ha a bíróság vagy az ellenfél ajánl egyezséget, úgy a tag a per állásáról és esetleges előrelátható kimeneteléről értesítendő, reábizva a döntést, hogy az egyezség megköttessék, vagy az ajánlat elutasitassék-e. A pert vivő ügyvédek utasitandók, hogy a megkötendő egyez­

ségből az egyesületnek költsége ne származzon.

Ha nem a bíróság, az ellenfél vagy a tag aján­

latára a jogvédelmi bizottság, a tényállás felvétele alapján, vagy más okból azon a nézeten van, hogy bizonyos méltányos egyezség kötendő, úgy a tag köteles magát ennek a határozatnak alávetni, mely esetben az egyesület fedezi a költségeket. Ha a tag kijelenti azonban, hogy nem respektálja a hozott határozatot, úgy a perből származó összes költsége­

ket viselni tartozik.

14. A befejezett perek aktáit a fél az egyesület­

nek átadni köteles, ahol azok irattárba elhelyezendők;

a tag betekintést nyerhet az aktákba. Az ítélet máso­

lata kívánatra a tagnak kiadandó.

15. A tagnak nincs joga per utján igényt támasz­

tani ingyenes jogvédelemre, ha a jogvédelmi bizott­

ság jogsegélyigényével őt elutasította. Éppen úgy nem fogható perbe az egyesület azért sem, mert a jogtaná­

csos vagy ennek helyettese a pert elvesztette.

95639/1922. M. kir. Belügyminiszter.

VII. a.

Látta a m. kir. belügyminiszter az alábbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzésekkel:

1. Külföldi állampolgárok az egyesület tagjainak csak a m. kir. belügyminiszter hozzájárulásával vehetők fel.

2. Az egyesület tagjaira semmiféle pénzbüntetést nem szabhat ki.

3. A választmány mindennemű határozata a közgyűlés­

hez felebbezhető.

4. Az alapszabályok módosítása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességéhez a szavazatra jogosított tagok 2/;* részének jelenléte szükséges.

5. Határozatképtelenség következtében másodízben össze­

hívott minden közgyűlés csak az előző elmaradt közgyűlés tárgysorozata felett dönthet.

6. Az alapszabályok 59 §-ának szövege hivatalból töröl­

tetett; helyette a következő szöveg veendő fel:

Azokban az esetekben, ha az egyesület az alapszabályok­

ban előirt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekét ve­

szélyezteti, a m. kir. belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja.

Budapest, 1922. évi junius hó 21-én.

MAGYAR KIRÁLYI BELÜGYMINISZTÉRIUM.

A miniszter rendeletéből:

PANTEL KÁLMÁN s k.

miniszteri tanácsos.

1991 -ОМ 7